Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-02 / 180. szám
frWQGYI NÉPLAP 3 ^iisfm*p, 1939. magasaim A JÖVŐBELÁTÁS ŰJ VILÁG ÉPÜL, egészen más, mint a régi. Azt mondjuk rá: szép, de nehéz, nagyon nehéz. Mert termelünk, verseny- zünk, óriási gyárak nőnek kj a földből, városok épülnek a pusztaság helyén, s gazdasági felemelkedésünk az egykor kisemmizett ember életének lényegbeli változásával jár együtt. Mégis nehéz a kibontakozás, mert fizikai, gazdasági erőfeszítéseink önmagukban nem elegendők Szocialista tudat... Igen, az emberi tudat megváltozása megy nehezebben, s mi néhány példából könnyedén levonjuk a következtetést: évtizedek is elmúlnak, míg országunkban minden ember meggyőződéssel dolgozik nemcsak saját maga, és családja megélhetéséért, hanem az egész társadalomért is. S ha jobbára igaz is az előbfigyelmes. — Nézzék már! Hát eltűnnek a kiszolgálók az üzletből, így is lehet? — mondta az asszony, aztán minden átmenet nélkül a maga egyszerűségével hozzáfűzte: — Ha legközelebb csinálnak ilyet, biztos már pénztár sem lesz ... Akadt, aki csupán tréfának vette az asszony szavait, és volt, aki megértette. Néhá- nyan talán eszelősnek hitték, mások arcáról félreérthetetlenül le lehetett olvasni: — Milyen igaza lesz ennfek az asz- szoynak ... Ha nem is érheti meg szegény ... AZT GONDOLTAM: papírra kell vetni az asszony gondolatát. Mert hallani, olvasni, látni kell mindenkinek, amit ő lát. S ha talán nem is teljes meggyőződéssel mondta, amit mondott, megérezte, megsejtette, hogy hova vezet az út, mebi következtetés, úgy érzem lyen elindultunk, önkiszolgáló azért, egyre közelebb jutnak bolt? Alacsony kis lépcsőfok az emberek a jövőbelátás gon dolatához. Ez jó. Ha lenne az élet, nehéz a megél hetés, azt hisz.em, nem jutez, mert még van pénztár, s a kenyérért, lisztért, szap- rossz panért fizetni kell. De ilyen se volt azelőtt, most egyre több lesz, távolról megközelítve a nánk túl a holnaptól rettegő cél.t- A.? uafZOI?y szemében ez , mar többet jelent a bizalom- aggodalomnál: ma ettünk, hol- nai. Első benyomása jövőbelá- nap jut-e betevő falat? De tása elől lebbentette el a fáty- mert nyugodtan élünk, mert lat, s azt hiszem, jó szívvel gondjaink csak azért vannak, majd el észrevételét masoknak is hogy természetesen növekvő Valaki azonna] reagált a igényeink, vágyaink, a mindig megjegyzésre. És milyen oko- több, szebb és jobb óhaja ki- san! Azt mondta: elégítést nyerjen, másképp kezdjük látni az életet. És néha akarva, akaratlan elejtünk olyan megjegyzéseket, amiket valami belső tűz, kíváncsiság táplál, milyen lesz majd az utókor élete. — Tudja, mama, majd ha mindenki blyan szorgalmasan dolgozik, mint ahogy most pénz nélkül vásárolna ... majd akkor. Akkor eltűnik a pénztár is... Egyszerű, semmitmondónak tűnő mozzanat volt ez az élet ^ forgatagában. Sokan kicsiség- SZERETNÉNK MEGÉRNI ngjj tartanák, mégis azt monazt a bizonyos jövőt. De irigységünket kiöli a munka, az alkotás láza. És egyre kevesebben lesznek azok, akik csak önmagukért hajlandók tervezni, építeni, alkotni, s nem követik a jó szülő példáját, ki mindig és minden körülmédom: nagy dolog. Látni belőle a dolgozó ember figyelő szemét, mindenre kiterjedő érdeklődését. Mert manapság már nemcsak azt veszik észre az emberek, hogy több a fizetés, olcsóbbak az élelmiszerek, s egy hízott bikáért két televínyek között akar adni gyér- ziót vagy hat öltözet ruhát leniekének. Még akkor is, ha ^et venni Túllátnak ezen, a meg kell koplalnia, pedig ez jövőbe néznek, és minden tu manapság egyre ritkább. És ilyen szülők vagyunk mi. A jövő szülői, akiknek érdemes álmatlan éjszakákat átvirrasztani, küzdeni és lemondani, néha fékezni rohamosan növekvő igényeinket, s mindez önzetlenül a jövőért, az újjászülető társadalomért, járni tanuló gyermekünkért. A jövőbelátás egyszerű, spontán megnyilatkozását halöregedő dományos megalapozottság nélkül is megsejtik fiaik, unokáik szebb életét. ÍGY TERMÉSZETES. így formálódik fokról fokra az emberek tudata, így jutunk egyre közelebb a szocializmushoz s a távolabbi célhoz. És így van értelme életünknek, ha figyeljük a legapróbb jelottam a minap egy — — . . , . parasztasszony ajkáról. Először lensegeket is, következtetünk, meglepett, aztán örömmel és tudjuk, hogy mit miért tekönyveltem el szépülő életünk szünk. öröm az élet, ha célja törvényszerű velejáróját. Az van, ha már most gondolhaegyik járási székhelyen önki- nénztár nélküli boltra szolgáló boltot nyitottak. A tunk a Penztar neműn boltra. bizalom, mely az új rendszer Jövőbelátás ez, s nyomán biz- nyomán jóleső simogatásként tos ígéret, melyet csak mi, a hatott a vásárlókra, csodálatos embere készíthet elő... erő, ha még szokatlan is kissé. Néhány elejtett szóra lettem Jávori Béla. Á pártoktatás eredményei és feladatai a marcali járásban (Tudósítónktól.) A Marcali Járási Pártbizottság elemezte az elmúlt oktatási év eredményeit, és tervet dolgozott ki az 1959—6Q-as év ideológiai továbbképzésének megszervezésére. ' Tavaly 420-an vettek részt szervezett pártoktatásban. Az 1958-—59-es évben a tanfolyamokról lényeges lemorzsolódás csak Marcaliban történt, főleg a gazdasági vezetőik köréiben. Közülük sokam még mindig nem értik meg az oktatás fontosságát, pedig azok, számára különösen nélkülözhetetlen, akik vállalat élén állnak. Megfelelő propagandista hiányában meg kellett szüntetni a sávolyi tanfolyamot. A tavaszi munkák miatt sok akadállyal küzdve fejezték be az oktatási évet a Tapsonyi Gépállomáson. Jövőre az anyagot a téli hónapokra sűrítik össze, hogy a gépállomásokon február végén befejezhessék a tanfolyamot. Példaszerűen folyt és zárult az oktatás a fegyveres alakulatoknál, s szépen sikerült a bö- hönyei területi alapszerv által szervezett tanfolyam is. Ugyancsak eredményesnek minősíthető a nemesvidi oktatás, itt jelentős számban vonták be » tömegszervezetek tagjait is a tanulásba. Az 1959—60-as évadban a tavalyi oktatási formákon kívül a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom története tanfolyamán folyik az ideológiai továbbképzés a járásban. Csak ott indul tanfolyam, ahol megfelelő propagandista van. Ahol nem lesz ideológiai továbbképzés, ott havonta egyszer az időszerű kérdésekről hallhatnak előadást a párttagok és az érdeklődő pártonkí- vüliek. Tollal és fegyverre! harcolt Szamuely Tibor halálának 40 évfordulójára P eidl Gyula aljas szerepre vállalkozott. * 1 919. augusztus 1-én megalakította kormányát, s a dicső tanácskormány helyébe lépett. Hiába álcázták szakszervezetinek, nem munkásérdeket, nem forradalmi célokat szolgált a Peidl-féle vezérkar, hanem megjátszotta a burzsoák és földbirtokosok nyílt terrorista diktatúrája szálláscsinálójának gyalázatos szerepét. Még meg sem szárad a tinta a kormányt kinevező papíron, máris megjelenik a rendelet a Tanácsköztársaság által létesített forradalmi törvényszékek felszámolásáról, a burzsoá bíróságok azonnali visszaállításáról. Peyer, a jobboldali szociáldemokrata belügyminiszter titkos körlevelet ad ki: tartóztassák le a csendőrök a menekülő kommunistákat, s' juttassák őket a bíróságok elé, hogy »törvényes« módon történjék meg fe- lelősségrevonásuk... Megalakult a »szakszervezeti** kormány — elbukott a proletárdiktatúra, s megkezdődött a kommunisták üldözése, letartóztatása. Menekülni kényszerül Szamuely Tibor elvtárs, az egyik népbiztos is, s a Tanácsköztársaság vezetői közül elsőként rabolja el a halál. Fogadott, de hűséges fia volt a munkás- osztálynak— írja róla később Kún Béla elvtárs. Kispolgári családból származik. A Szabolcs megyei középiskolás diákból vidéki újságíró, majd a Népszava munkatársa lesz. Fiatalon áll a Szociáldemokrata Párt soraiba. Katonaként a frontra kerül, majd 1915 májusában orosz hadifogságba esik. Hamarosan uráli gyárban dolgozik, s az üzem forró levegője, a munkásokkal való sorsközössége, a Nagy Október eszméje derék forradalmárt nevel belőle. 1918 januárjában Moszkvában van, pár hónap múlva szerkeszti az oroszországi magyar kommunisták újságját, a Szociális Forradalom című lapot. Ekképpen bú» dít tollal és szóval is: »Kövessük orosz munkástestvéreink példáját!** Nagy erénye, hogy a bátor harci cselekedetek emberévé küzdötte fel magát. Amikor az oroszországi fehérgárdisták behatoltak a moszkvai telefonközpontba, a magyar vörösgárdisták élén segít visszahódítani ezt a fontos hadászati objektumot. Alapító tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. TJTazatérése után első útja Nyíregyházára vezet. Előadást akar tartani Imperialista1 diktatúra, vagy proletárdiktatúra címmel. Az ellenség azon mesterkedik, hogy eltegye láb alól. A tömeg nyomására kiszabadul a rendőrök karmaiból. A párt a Vörös Újság szerkesztésével bízza meg. A lapban megjelent cikkek fegyverbe szólítják a munkásosztályt. 1919. februárjában, a Központi Bizottság tagjainak bebörtönzése után Szamuely elvtárs irányítja az illegális kommunista pártot. Március 21-én a hadügyi népbiztos helyetteseként kezdi meg a proletariátus hadseregének toborzását. Később a közoktatás sorsának elrendezésével foglalkozik, majd a népjóléti ügyeket intézi népbiztosként. Ahol szükség van rá, ahol nehéz a helyzet, ott van az ő helye. Bármilyen posztra állította a párti mindenütt kommunista m.unkát végzett. TJa lehet tevékenységét rangsorolni, ak- kor azt mondhatjuk: a legfőbb sikereket a hadseregben érte el. Emlékezzünk csupán egy fegyvertényre, a májusi győzelemre. Amint tudjuk, májusban Szolnokig nyomul* kát a román intervenciós csapatok. A szorongatott város megsegítésére Szamuely elvtárs egysége kapott parancsot. Jól megoldották harci feladatukat,: szétverték a betolakodókat és azok szövetségeseit, a magyar ellenforradalmárokat, s megállították az ellenség előnyomulását. A győztes hadjárat után Moszkvába repül Szamuely Tibor. Személyesen keresi fel Lenin elvtársat, hogy tájékoztassa őt a Magyar Tanácsköztársaság helyzetéről, és tanácsot, útmutatást kérjen tőle a további küzdelmekhez. Tíz nap múltán tér vissza zsebében Lenin lelkesítő üzenetével, amely ezt a címet viseli: »Üdvözlet a magyar munkásoknak.-* Hallatja szavát minden illetékes fórumon. Júniusban a tanácsok országos kongresszusán szólal fel, s tiltakozik az ellen, hogy a magyar Vörös Hadsereg visszavonuljon az antanttól elfoglalt területekről. A Tanácsköztársaság utolsó napjaiban is szervezi a támadást és védekezési. Bátorság, rendíthetetlenség, a proletariátus végső győzelmébe vetett szilárd hit jellemezte forradalmi tevékenységét. Ezt az erőt sugározza egész életműve, s ez csendül ki válogatott cikkeinek és beszédeinek minden sorából, amelyeket összegyűjtve Riadó rímen először Moszkvában jelentettek meg Kún Béla előszavával. Neki állít maradandó emléket Hárs György is ökölbezárt szív című könyvében ... A szakszervezeti kormány uralomra jutá- sáriak első napján útnak indul Szamuely Tibor. Moszkvába készül, Ausztrián át. De nem érkezik meg. Augusztus 2-án hajnalban a magyar—osztrák határnál gyilkos golyó oltja ki életét. Győzünk vagy elpusztulunk — ez volt a jelszava. Szamuely elvtárs meghalt, a Tanácsköztársaság 1919 nyarán elbukott, de a kommunista eszme, a munkás- állam megteremtésének akarata 25 év múltán ismét győzelemre jutott hazánkban. Mai sikereinkben benne van annak az áldozatos harcnak eredménye is, amelyet számos kommunista elődünk — köztük Szamuely élvtárs — megvívott. Cukorgyári jegyzetek Segítsék a fiatalokat! Major György, a gyár párt- titkára: — Általában el lehet mondani a fiatalokról, hogy jól dolgoznak. De nem dicsérem őket. Mindig többet követelek, többet várok tőlük. A dicséretre könnyen elbíznák magukat. — Most mégis elsorolja mindazt, amiért bizony megilleti a dicséret, az elismerés a kiszeseket. Július közepe táján érkezett a felszólítás, hogy csináltassa meg a cukorgyár a balatonbog- lári üdülőjénél a parti sáncot, mert ha nem, akkor bírságot fizetnek. Elkészült, és pénzbe sem került. Nyolc kiszes tárCsákvári János: II I X. 4- börtönre idegtépő csend borult. A tizennyolc kiválasztott rabot a földszinti 10-es zárkába zsúfolták össze. A vacsorához nem volt kedvük, a kenyérmaradékot a keskeny asztalon egymásra zsúfolták. A HWSEQESEK A bejárat felől nagy neve- — Feküdj le. Ne úgy, hanem tést, vitatkozást hallott. hassal, te ügyetlen... — Az — Öt liter pezsgőbe fogadok, előbbi hang tulajdonosa egy hogy én jobban tudom. sovány, aranykeretes szemüve— Én tízbe fogadok... Ne- ges tiszt volt. Az parancsolt, ked úgy sincs benne gyakorla- Kezeit előrenyújtatták vele. tód ... Különben sincs már Magukba mélyedten kucorog- erőd. Elittad ... Nagy nevetés. — Énnekem?... Százados tak á földön. Tíz óra múlt, mert a lámpákat a cellákban végig leol- úr, nem ismer maga engem tották. Csak a folyosókon volt Azért is tizenöt... világosság. Nem sokkal azután léptek zaja nyomta el a tücskök ciripelését. aztán körülkötötték a testet. Négyen voltak, az egyik a déli főhadnagy, a többiek megtermett, nagytestű altisztek. Ketten közülük levették a lúdtol- las katonasapkát, a fehér zubbonyt, polgári ingüket kétszár— Na, rendben... De csak egy feltétellel... A kispapnál nyű nadrágtartó szelte át. művészi munkát kell végezA folyosó mind a négy zár- ned ... kájának nézőkéjét kinyitották. A hármasban, amely szembe volt a tízessel, Gottwald Lajos ugrott oda megnézni, mi tör— Kezet rá... Tenyércsapkodás. Gurgulázó nevetés visszhangzott a bolthajtásos folyosón. Most megténik. A többiek nyugtalanul jeient e„y p(jr tiszt a szemben érdeklődtek tőle. - -böhö— Mit csinálnak, te nyei ? Mondd ... Gottwald egy fapriccset látott a folyosó közepén, közvetlenül a szembenálló börtönajtó mellé állt, s teljesítette mellett rtuuäszavakai. Botokat vettek a kezükbe. — Szent ég, ezek szöges bottal ütnék... — Gottwald rémülten hátra szólt, majdhogy elszédült az ajtótól. De mintegy megbűvölten tapadt továbbra álló börtönajtó előtt. Simon pa- » ö nézőkére A többiek csak pót szólították. A fiatal férfi a puffogast hallották, amely sovány volt, egyébként is sá- úgy hangzott, mintha kásás-vi- padt arca szinte szürkére fa- zes hústömegbe hatolna vála- kult. Szótlanul jött ki, az ajtó mj_ a pa. mm. - — sadalmi munkában 36 méteren építette meg szombaton és vasárnap hatalmas kövekből a töltést. Csisztapusztán is áll a két üdülőházikó, ök állították fel hatan. Idős dolgozók, valamennyien betegségüket kúrálok a lakói. A papír- és fémgyűjtés állandóan »műsoron" van. Hosszú László, a KISZ szervezőtitkára: — A papírgyűjtés a lányok reszortja. Tavaly több mint harmincezer forint megtakarítást értek el a cukorgyári kiszesek. Az üzem félévi munkájával egyidejűleg értékelik hamarosan a fiatalok munkáját is. Majdnem elérik azt, amit tavaly egész évben. Megvendégelték a vietnami sportolókat. Saját pénzükön. Emlékül egy szép porcelán dísztárgyat ajándékoztak. Két brigád Egymással versenyeznek. Lakatosok. A szocialista brigád cím elnyeréséért is dolgoznak. A nyersgyár bejáratánál hegesztőpisztoly fényé villog. Ebben az épületben dolgozik a Laki-brigád is. Szoboti Lajos oldalt a fejük fölé mutat: a határidő előtt három nappal készült el a diffúzió átemelő szivattyú alapjainak beépítése. A szaturációs hüvelyek öntésre mennének, peremüket levágják. — Anyagmegtakarítást érnek így eL Gyarmati László: — Kilenctíz mázsa ócskavasból új alkatrészek készülnek. — Egyik darabból éppen a főderítő tengelyére fúrja a csavarmenetet — anyagmegtakarítás ez is. A tervek szerint szeptember 14-én indul az üzem. Kb. 24 ezer vagon répa érkezik majd feldolgozásra. Egyelőre a felújítások és a tető építése folyik. A másik brigád (vezetője Puska Károly) a szeletszárítóban dolgozik. Kiss Károly művezető (országgyűlési pótképviselő is): — Itt már befejezéshez közelednek a munkák. Ilyen üzemrész sehol sincs az országban. — Nem dicsekszik, nincs is miért. Füstgázzal is szárítanak itt, szenet, pakurát is tüzelnek. Drága. A cukorgyár korszerűsítésével majd sor kerül a szeletszárító újjáalakítására . is. Tárgyalások folynak, lehet, hogy a jövő hónapban már megérkezik az angol szeletprésgép. A tárolás négy raktárt vett igénybe. Könnyen beszivárgott a nedvesség, öngyulladás veszélye fenyegetett. Egy raktár is elég lesz, ha a gép majd egyharmad részére préseli össze a szeletet, jelentősen könnyebb lesz így a szállítása is. Kedvenc szám: a hetes KISZ-tagok heten voltak a brigádban. A hatalmas ciklonkémények felállítását két nappal a határidő előtt végezték el. Kisebb javítanivalók még akadnak körülötte, mint a sze- letporszitálón. Illés János, Hosszú István dolgozik itt. Hét nappal előzték meg a fiúk a határidőt a füsthengerek és a tüzes- hengerek karbantartási munkáival Is. Nagyszerűen végezték el mind — a művezető véleménye. Nem is lehet másképpen. Egy órányi állás tizezeréket jelent, megállítja a munka többi folyamatát is. Lent a gyárban? Ott sokkal több, ott százezreket. Augusztus 15-re a szeletszárítóban befejezik a javításokat. A répamosó árkokat és környékét már tisztogatják. Écsy László főmérnök: — Tömöri tjük a gyárat. Ínyben lesz az elő- és főderítő. Átalakításra kerül a lé- tisztító berendezés is, új alkatrészek, gépek várnak beszerelésre. Egész szivattyúállomás. Teljesítménye eléri a Kaposvári Vízművekének felét. Külön ifjúsági brigádok nincsenek a gyárban, de a 75 tagú KISZ-szervezet munkája csaknem mindenütt érződik. Megszervezésük elé a szétszórt munkahelyek, különböző szakmák állítanak akadályt. Écsy főmérnök így fogalmazta meg: — A kiszesek, beépítve a brigádokba, öregebb szakmunkások mellett jelentik azt az erőt, ami lendületet ad a munkának. < — Én nyolcéves segéd vagyok, de 15 éves szakmunkás brigádvezetőm tudása sokszor kisegít. — így Hosszú László. Tehát együtt a fiatalok szive, lelkesedése és az öregek esze, többet tudása. A gyár fiatalodik, öre^ korában egy vagon répát két ember hárem óra alatt dobott ki. Most az Elfa kirakó (egyszer már felhasznált vízzel dolgozik) ugyanezt a munkát hét perc alatt végzi el. * * * A fiatalokat kerestem. Találkoztam velük is, megismerkedtem a gyár egyéb problémáival. Láttam a kezük szorítását a szerszámon, fülembe dongott a kalapácsok hangja, szemembe villogott a fény. Beszivtam a szeletszárító kicsit most is érződő gázát, jártam, amerre dolgoznak éven át, és hallottam néhány embertől munkájuk értékelését. Vannak közöttük kihúzók, csak magukra gondolok? Lehet. De többségük magának érzi a gépet, a csengő vas, a felbúgó motor mindnek ismerős. Kezük nyomát talán a gyár minden kis porcikáján ott találhatnék egy nagyítóval: ők csinálták, vagy dolgoznak vele. A gyár vezetői és köztük mégis mintha valamilyen űr lenne.. Gondoskodással, velük való foglalkozással el kell tüntetni ezt! Segítsék őket, mint ők segítenek, ha kell. A cukorgyár vezetőinek ez is egyik feladata. Virányi Pál