Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-14 / 190. szám
Készítsük elő az iskolába lépő gyermekeket Még két-három hét és újból kitárulnak az iskolák kapui. Hazánkban több mint kétszázezer 6. életévét betöltő gyermek lépi át életében első ízben az iskola küszöbét. Nem közömbös, hogy milyen hatások érik őket az első alkalommal, mert az első néhány hét élmé járt otthonosabban fogja magát érezni. Néha beszélgessünk el vele a tanító néniről, a pajtásokról: Mennyi érdekeset fog mesélni a tanító néni! Sok játékra megtanít majd.« Ezzel el kell érnünk, hogy a gyermek már előre szeresse a tanító nénit. A nyei döntő fontosságúak lehet- kisgyermek személyeken kenek a további hónapok, esetleg. resztül tanul’ meg más dolgot évek alakulására nézve. Az el ső élmények viszont nagyrészt függnek a gyermekek helyes előkészítésétől. Hogyan készítse elő a szülő az első ízben iskolába lépő gyermekét? s Először is a szülő egész magatartásából, megnyilatkozásaiból áradjon az iskola megbecsülésének légköre. A szülő minden szavából sugározzák az öröm és a félelemmentes tisztelet az iskola iránt Ha pl. az édesanya az iskolába lépő kisfiával, kislányával sétálva találkozik egy fegyelmezett magatartású, udvarias úttörővel, hívja fel figyelmét rá: »Ugye, milyen udvarias ez a fiú? Átadja a helyét a felnőtteknek a pádon. Meglátszik, hogy iskolába jár«. Ha séta közben napközi otthonból hazatérő gyermekekkel találkoznak, mondja az édesapa a kis tanulójelöltnek: »Ugye, szépen mennek az iskolások? Szeptemberben majd te is így fogsz menni.« Sajnos, sok szülő nem használ ja,ki ezeket az alkalomszül- te lehetőségeket. Még mindig tapasztalható, hogy egyesek az iskolát emlegetik mumusként. Ha valami csínytevésen kapják rajta gyermeküket, azonnal így fenyegetik őket: »Csak az iskolában csináld ezt, majd meglátod, mit kapsz a tanító nénitől. Csak próbálj ott rendetlenkedni. kukoricára térde- peltetnek majd«. Ha nem eszik rendesen, akkor ás készen áll a nevelési recept: »Majd az iskolában tintaleves lesz papírgaluskával« stb. Nem csoda, ha ilyen félemlítések után a gyermek kézzel- lábbal tiltakozik az iskolába járás ellen. Ezért azután minden év szeptember elején látunk az iskola kapujában egy-két to- porzékoló gyermeket, aki nem akar elválni szülőjétől, és kétségbeesetten hajtogatja: »haza akarok menni«. Ne csak alkalomszerűen történ jék az előkészítés, hanem iktassunk is be egy-egy délutáni sétát, amikor elmegyünk az iskola közelébe. Megmutatjuk az iskola környékét stb. A gyermek szeptemberben mindmegszeretni. így a tanító szeretet« révén a tanulást szereti meg. Ne tanítsuk meg azonban olyanokra, amelyeknek megtanítása az iskola feladata. Sok szülő hiúsági kérdést csinál ebből, és már az iskolába lépést megelőzőleg igyekszik megtanítani betűformákat írni. Legtöbbször helytelen betűalakot tanítanak meg a gyermekkel, így azután nehéz lesz az iskolában egy helytelenül beidegzett mozdulatot kiiktatni, illetőleg a helyes betűalakot begyakorolni. _ Másrészt unalmas lesz számára az iskolai munka, mert a tanító magyarázatát »ismeri«. Az első időben feltétlenül legyünk mellette. Segítsük, hogy szabálytudata, rendszeretete, pontossága az iskolai élet kö- vtetelményeinek minél hamarabb megfeleljen. CIVAKODÓ TESTVÉREK Egy édesanya tanácsot kérőén panaszolta levelében a következőket: »Fiaim nem fémek össze. Gyakori közöttük a civakodás. Játék közben hamar hajbakap- nak. Kisebbik fiam, amikor csak teheti, bosszantja nagyobb testvérét. Úgy viselkednek egymással szemben, mintha nem is testvéreit volnának. Nem tüdőm, mitévő legyek? Nem ismerve az édesanya nevelési eljárásait, módszereit, pontos nevelési útmutatást a körülmények ismerete nélkül nehéz, szinte lehetetlen adni. Mégis beszélni kell a testvérek közötti helyes viszony kialakításáról, mert nem elszigetelt jelenség a fenti panasz. Miben kell keresni a testvérek közötti rossz viszony kialakulásának okát? Miért civakodnak egymás közt a testvérek? A családi nevelésben gyakran fordul elő. hogy a szülők a kisebb gyermek nevelésébe bevonják a nagyobb testvért is. ö vigyáz a kisebbekre, amíg szüleik távol vannak. Helyesen teszik a szülők, ha megosztják a nevelés gondját gyermekeikkel. A hiba ott kezdődik, amikor a mebízatás helyett szinte ráuszítják a nagyobbat a kisebbre. Ahol a moziba igyekvő szülő azzal hagyja otthon családját, hogy »aztán verj rájuk, ha nem engedelmeskednek«. ott előbb-utóbb megromlik a testvéri jó viszony. A nagyobb tetvér részéről megnyilvánuló kényszerítés kiváltja a kisebb ellenszenvét, és gyűlöletét. A kisebbek ugyanis ösztönösen védekeznek önérzetük megsértésével szemben. Szembeállásuk. dacos magatartásuk veszekedéssé fajul. Úgy kell bevonni a nagyobb testvért a kisebbek nevelésébe, hogy az ne sértse a kisebbek önérzetét. Megronthatja a testvérek közötti jó viszonyt, ha'minduntalan utalunk a másik testvér kiválóságára. Ha gyakran hallja Jóska, hogy így fígyelmezte. NE FOGYASSZUNK ÁLLOTT ÉTELEKET Az ételmérgezés tulajdonképpen a bélfertőzésnek az a különleges formája, amit nem az életképes kórokozók, hanem az ételben jelenlevő, esetleg már nem is élő — a főzés forralás során elpusztult — baktériumok mérge okoz a bélrendszerben, illetve a szervezetben. A húsneműek, tejtermékek, fagylaltok, cukrászsütemények, főtt tészta gondatlan kezelése esetén könnyen fertőződhetnek, szennyeződhetnek. A piszkos kézről, a mosat- lan, szennyes edényről fertőzőképes baktériumok kerülhetnek az élelmiszerbe, és ott elszaporodva különféle mérgeket termelnek. Az ilyen ételt ezután hiába forralják, hiába melegítik, a baktériumokat megölhetik ugyan, de a mérget, a toxint nem tudják megsemmisíteni, és ha valaki ebből az ételből eszik, súlyosan megbetegszik, hányás, hasmenés, hasfájás, láz és görcsök tünetei között. Különösem nyárom, amikor a melegben a baktériumok gyorsabban szaporodnak, fertőződhet ily módom a sok kézen átmenő, gyakran fogdosott étel, és nemegyszer okoz tömeges megbetegedést. Ezért tiltják az egészségügyi rendelkezések az ételek fogdosását, ezért ajánlatos a kifőtt tésztára csak közvetlenül a fogyasztás előtt rászórni az ízesítőt. Az Ízesítőben ugyanis — ha a tésztán sokáig áll — gyorsabban szaporodnak a kórokozók, mint a kifőtt tészta belsejében, ahol a főzés már tönkretette őket. Nem ajánlatos a maradék ételek későbbi időre, esetleg másnapra való elrak ása. Az ételmérgezés tulajdon- sősorban nem a szervezetbe jutott baktériumok, hanem az állott élelmiszerekben termelődött mérgek káros hatásával ’kell számolni. Ezért ne "j- I gyasszunk állott ételeket. tik: »Bezzeg, ezt Jancsi nem csinálta volna! Bezzeg, Jancsi jobban elkészítette leckéjét! Ugyan, Jancsika, te nem viselkedsz úgy, .mint Jóska!« stb., akkor kialakul a kisebbrendűség érzése, ezt pedig az irigység, illetve a kisebb-nagyobb összekapások követik. ’'Jó, ha példaképül állítjuk az egyiket a másik elé, de eljárásunk ne váltson ki ellenszenvet a példaképül állított testvérrel szemben. A legsúlyosabb hibát követjük el, ha nem egyenlő szeretettel bánunk gyermekeinkkel. Ha van a családban »apuka kedvence vagy anyuka imá- dottja«, magunk vetjük el a testvérek közötti civakodás magját. A kevésbé szeretett gyermek ugyanis kitaszítottnak érzi magát. Kitaszítottságánál fogva belemenekül a »rosszaságba«. Minden eszközt megragad, hogy szembeszálljon kedvesebbnek ítélt testvérével. Igyekszik borsot tömi a másik orra alá, s ebből végül is veszekedés lesz: Egyenlő mértékkel szeressük minden gyermekünket. Még a kisebbeket se halmozzuk el több szeretettel, mint a nagyobbakat. A »kisebb gyermek« annyit jelentsen, hogy könnyebb feladatot adunk neki, kevesebb és kisebb köve-1 telményt állítunk elébe. A fel- adatok elbírálásában azoitban legyünk mindig egyenlők. így alapozzuk meg a testvérek közötti jó viszonyt S ezzel talán választ is kapott kérdésére az ismeretlen édesanya A ráncosodás és a hajhullás megakadályozása A kozmetika komoly tudomány, mely főleg a bőrgyógyászat és sebészet révén segít a szépség megtartásában. Szovjet klinikákon, Moszkvában és Leningrádban eredményesen végzik a ránctalanítást. Olyan gépet szerkesztettek, melynek segítségével gyorsan, jól végezhető el a ránctalanítás. Bevezették az arcbőr gépi masz- szírozását. Sokkal jobb ez, mint a kézzel való dörzsölés. A száraz bőr egyenletesebben veszi fel a zsíros krémet. A pattanások eltüntetéséhez elektromos kezelést és besugárzást alkalmaznak. A hajhullás megakadályozásának új módja az, hogy megvizsgálják a fésülésnél kihullott hajszálakat, megállapítják a hajhullás okát, és ezután a hajhagymákat megerősítik, a hullást okozó gócokat eltüntetik jórészt elektromos besugárzással, kezeléssel. A szőrtelenítést rövidhullámmal végzik, de kezelés előtt érzéstelenítik a bőrt. * Ratal lányoknak Alkalmi rufca Vászonból vagy pikéből készült csíkos ruha, nagy zsebekkel. AZ ARNYÉKFÜRDÖ —Amyéklürdő Hát az meg mi a csodabogár? — tárják szét kezüket csodálkozva sokan. — Mert hogy még nap- fürdőt emlegetünk, az rendben van, de ez az árnyék;.. Aki így vélekedik, az még sohasem érezte, milyen jótékony hatású árnyékban feküdni, élvezni a vele járó nyugalmat. Áz ámyékfürdő elsősorban nők, valamint túldolgozott, ideges Anberek részére ideális. Az ámyékfürdő idegnyugtató. Jó hatással van a szemre is, megnyugtatja látószervünket Ha őszinték akarunk lenni, él kell ismernünk, hogy nagyon sokszor kedvünk támad napozás közben az árnyékba húzódni. Sajnos, ennék az egészséges ösztönnek azonban nem szoktunk eleget tenni, mert mi is lenne akkor, ha nem indiánszínűre bámulva mennénk strandolás után munkahelyünkre vagy a randevúrí*» akadályozza a hízást Néhány olasz kutató orvos olyan új módszert akar kidolgozni, amely fogyást eredményez, de azért tekintettel van a gasztronómiai élvezetekre is. Az orvosok ellenzik az étvágytalanító tabletták szedését, és azt Javasolják az élelmiszer- gyáraknak, hogy gyártsanak olyan vitaminokban gazdag, tápláló, ízletes élelmiszereket, amelyek nem okoznak zsírlerakódásokat a szervezetben. Moruzzi professzor, a bolognai egyetem tanára hosszú kísérletekkel bebizonyította, hogy a rizs, amelytől a fogyókúrázó nők annyira félnek, nemcsak nem hizlal, hanem egyenesen olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják az elhájasodást. érdekes övmegoldással, és virággal díszítve. ra? Azt is meg kellene gondolnunk, hogy a napfürdőzés nem minden embernek tesz jót, elsősorban nagyon sok nőnek ártalmas. Mivel az emberek igen gyakran káros túrásba viszik a napozást, nincsen azon csodálkozni való, hogy ennek következményei sokszor testi és j lelki betegséggel, gyakran lázzal, szédüléssel, rosszulléttel járnak: •Üdít, frissít Ezzel szemben ámyékfürdőt mindig vehetünk, függetlenül attól, hogy süt-e a nap vagy nem. Fáradtan, kedvetlenül, idegesen lefekszünk az árnyékba, és frissen, üdén kelünk fel. Am vigyázni kell: egy napernyő árnyékában nem lehet igazán ámyékfürdőt venni. Erre alkalmasabb egy sűrű lombú fának az árnyéka. Nagyon fontos, hogy változékony idő esetén ámyékfürdő vételekor ne aludjunk el, mert a hirtelen hőmérsékletváltozáskor megfázhatunk: Tehát: ha azt akarja, hogy idegei nyugodjanak, forró nyári napokon kövesse a jól bevált módszert, vegyen árnyék- fürdőt: Közeledik az ősz Világos színű szövetből készű egyenes vonalú kabát. A kalap kabát anyagából készülhet. A TEHÉNTÚRÓ DICSÉRETE Ki ne szeretné a jó tejfölös, tőpörtyűs túrós csuszát, a pehelykönnyű túrós gombócot, a túrós lepényt és a mazsolás túrós rétest? Kevesen tudják azonban, hogy a tehéntúró nyersen — mint önálló táplálék — egyike a legértéke- sebbekne. Az emberi szervezet fenntartásához ugyanis rendkívül sok fehérje szükséges. Megkapjuk ezt húsételekből, a hüvelyes főzelékekből is, de ezeknél sokkal könnyebben emészthető a tejből nyert fehérje. £ppen ezért gyakran túródiétát írnak elő az orvosok gyomor- és bélbajoknál, epe-, vese- és májbántalmaknál, valamint fogyókúránál. Adjunk gyermekeinknek tízóraira, vacsorára minél gyakrabban tehéntúrót, mert fehérjén kívül meszet és foszfort is tartalmaz, tehát olyan anyagokat, amelyek a csontok fejlődését nagymértékben elősegítik. Ezenfelül életfontosságú vitaminok is vannak benne és jóval olcsóbb, mint a sajtfélék. As egyenkötényről Gyermekeknek Az hol az Az iskolás lányokat —■ igen helyesen — egyenkötényekkel látjuk el. ízléseseik, csinosak:, jól öltözöttek benne a gyerekeik, hatéves koruktól tizennyolc évesig. De egy-egy ilyen köténynek, vagy mondjuk kettőnek — a váltásra szolgáló másik darabbal együtt — tíz hónapon át kell kitartania.^ detteti az egész or- Csak akkor csinosak a köté-|§ szágban, hogy annak nyék, ha minél gyakrabban mossuk őket, hogy mindig frissek legyenek. Ez pedig lehetetlen, mert a harmadik mo-: sás után kifakulnak, és olyan színváltozáson mennek át, mintha valamennyit az ócskasoron vásároltuk volna; Amikor én jártam iskolába; teljes esztendőn át kitartott &hogy ö beszélni akar ... , . -. fta királlyal. A király egy luszterkótény, sot, a ma.-sodik évben leengedve, az új kötény mellett még mindig hordható volt. Nemcsak minőségben voltak kifogástalanok a lüszterkötények, hanem színben is. Ugyanakkor tartósak és szépek. Jó lenne, ha textiliparunk mar nem igaz (MAGYAR NÉPMESE) Egyszer volt, nem volt, még Óperenciás-t engeren is tál, volt egy szegény ember, volt annak három fia. Egyszer a király kihiradja a leányát, aki előtte olyat tud mondani, amit ő el nem hisz. Meghallgatja azt a szegény ember legöregebb fia, akit Péternek hívtak, kapja, fogja magát, elmegy a királyhoz, megmondja a szolgának. indjárt gondolta, hogy mit akar a legény, de nem mondta senkinek, csak azt parancsolta, hogy ereszszék be tüstént. Pedig már ekkor annyi királyfi, meg isten tudja, micsoda nagy úr király közül újra gyártaná Jj! megfordult a . . kelőit, — akik ezt a kitűnő, tartós anyagot, mindegyik a királygyermekruha-konfekciónk is^vísr------yt akarta k ihozná iskolaköténjr formájá-^volra —> bau. » csillag az égen, mint fűszál a réten. De biz ott egy sem tudott olyat mondani, amit a király el ne hitt volna. Bemegy hát Péter a királyhoz. Köszön neki: — Jó napot, királyom! — Jó napot, fiam! Hát mi járatban vagy? — En bizony házasodni akarok, kirát- lyom! — Jól van, fiam, de hát aztán mire vinnéd az asszonyt? — Majdcsak eltartanám valahogy. Az apámnak van egy háza, meg egy kis földje is. — Elhiszem, fiam — mondja a király. — Aztán meg van három darab marhánk is. — Azt is elhiszem. — Most nemrégiben a tőzeg annyira meg- 'ijűlt az udvarunkon, hogy már nem is fér- ‘Ünk tőle. — pn'’52em. — Egyszer azt mondja az apánk: fiaim, hordjátok ki azt a dudvát arra a kis földre, majd talán használ neki valamit. — Elhiszem. — Mi aztán kihord- tuk a dudvát, három hétig, két kocsin. — Elhiszem. — Hanem tévedésből a szomszéd földjére hordtuk mind egy szálig. — Elhiszem. — Mikor már ez is megvolt, hazamentem, megmondtam az apámnak. — Elhiszem. — Akkor aztán én, az édesapám, meg a két kisebb testvérem, úgy négyecsként kimentünk a földünkre. — Elhiszem. — Aztán megfogtuk a szomszédunk földjének a négy sarkát, felemeltük, mint az abroszt szokás, és a dudvát róla a mi földünkre fordítottuk. — Elhiszem. — Aztán földihikjt teleszórtuk fűmaggal. — Elhiszem. — Aztán olyan sűrű erdő nőtt rajta, hogy ki látott olyat, ki nem. — Elhiszem. — Az apám aztán sajnálta kivágni azokat a gyönyörű fákat, hát vett egy falka disznót. — Elhiszem. — Aztán felséged öregapját megfogadta kovásznak! — Hazudsz, akaszt... Hanem a királynak hirtelen eszébe jutott a fogadása, rögtön papot hivatott, a szegény ember fiával összeadta a lányát, csaptak akkora lakodalmat, hogy hét országra szólt a híre. Még az árva gyermekeknek is akkora kalácsot adtak a kezükbe, mint a karom: volt lé meg lé, hát még a sok hús nélkül való lé! Gallér híján köpönyeg. Hazudtam, mert .olt kinek.
