Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Szombat, 1959. augusztus &> Leküzdötték a nehézségeket TÍZ ÉVVEL EZELŐTT, 1949­ben alakult meg a komiósdi Terv Tsz. Háromszáz hold föl­dön 26 tag választotta a közös gazdálkodás útját. Azóta sok szép eredményt érték el. Az iroda falán egymás mellett so­rakoznak a járási és megyei kiállításokon és versenyeken kapott oklevelek, amelyek az állattenyésztés és a növényter­mesztés fejlődéséről tanúskod­nak. Volt rá példa. így az öt- venhetes évben, amikor csak­nem 90 forint részesedést osz­tottak munkaegységenként, öt­venháromban és ötvenhat ok­tóberében politikai vihar rázta meg szövetkezetüket. A szilárd meggyőződésű tagok kiállták a próbát. Az ez év eddig eltelt idősza­ka sem volt könnyű. A régi ta­gok tíz év alatt összeszoktak, megértették egymást. Szerve­zetten és táblásított területen ' dolgoztak, ahol a gépek is na­gyobb segítséget tudtak nyúj­tani- De ez év tavaszán számí­tásaikba és terveikbe beleszólt a nagymérvű fejlődés. Taglét­számuk 138-ra. földterületük pedig több mint ezer holdra nőtt. Gondot okozott a földek szétszórtsága, a vetőmag be­szerzése is. Emiatt megkésett a tavaszi muríkia. A 120 hold ku­korica vetését például csak május végére tudták befejezni. A IS hold burgonya és 31 hold cukorrépa stb. vetése is későre esett. Az időjárás amennyire szépnek indult a tavasz kezde­tén, annyira szélsőségessé vált később. így aztán, mire kapa alá nőttek a vetések, már szin­te egymást követték a mun­kák. Nagy ritkán mehettek csak ki a mezőikre. Nem csoda hát, ha kapálásuk egy része belenyúlt az aratásba. Nagy gond, nagy feladat sza­kadt rájuk azokban a napok­ban. A még hátralévő kapálása munkák mellett el kellett kez­deni a 293 hold, legnagyobb­részt kisparcellákban levő ka­lászosok vágását is. De a tá- karmányok betakarítását is ez időben végezték. Szorgalma­san, kitartóan dolgoztak. Az aratást5— pedig mindössze 90 holdat segített levágni gép — befejezték. A tarlóhántásból is 130 hold kész, csak a kepeso­rok alja várja az ekéket. A tervezett 9 hold csalamádét és 2 hold káposztát is elvetették. Ha az elmúlt egy hét alatt nem esett volna több ízben az eső, már a gabonahordással is előrehaladtak volna. így ez-a munka még hátra van, ugyan­csak a cséplés is. Eddig mind­össze 30 holdról hordták be az őszi árpát. Ezt elcsépelték. ezután mär könnyebb LESZ — mondja Nagy Ferenc, a tsz elnöke —, mert a tarlókat már egybeszántottuk, kialakul­tak a táblák, így könnyebb lesz a vetés. Igen, erre is gondoltak már. A földrendezéssel egyidejűleg elkészítették a vetésterveket is. Búzából 180, rozsból 20, árpá­ból 120. őszi takarmánykeve­rékből 120, lucernából 15 hol­dat Vetnek. A vetéshez szüksé­ges műtrágyáról már a tavasz- szal gondoskodtak. Mintegy 600 mázsa van a raktárakban. — Elég sok. de sok is kell bé­löle — magyarázza az elnök. — Mert a búza alá két mázsa szuperfoszfátot és 30 kiló káli­sót, az árpa alá 200 kiló szu- perfcszfátot és 50 kiló kálisót, a lucernához pedig 250 kiló szuperfoszfátot, 100 kiló káli­sót és 50 kiló pétisót haszná­lunk fel kataszteri holdanként. Ami pedig az őszi termény- betakarításokat és a tárolást illeti, ezt sem hagyták figyel­men kívül. Eddig főként a ku­korica tárolása okozott nekik gondot. Most egy nagy befo­gadó képességű csővázas górét építenek, s ezzel ez a problé­ma is megoldódik. Á Somogy megyei Statisztikai igazgatóság 1959. II. negyedévi jelentéséből Ipar Kereskedelem Sz. S. A TABI HETIVÁSÁRON A megye szocialista ípará- hak termelésében — az I. ne­gyedévi átmeneti visszaesés után — ismét jelentős növeke­dés tapasztalható: 1959 II. ne­gyedévben 9,4 százalékkal töb­bet termeltek, mint az előző év azonos időszakában. A ter­melés ilyen számottevő fellen­dülésében nagy szerepe volt a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának márciusi határozata alapján kibontakozó műnk a verseny­mozgalomnak, a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlásoknak. • A II. negyedévi tgrmelés 61 százalékát a minisztériumi iparvállalatok, 28 százalékát az állami helyi ipar vállala­tai. 11 százalékát a kisipari szövetkezetek termelték. A termelés növekedését Vizsgálva, a minisztériumi és az állami helyi ipar csaknem minden vállalatánál fejlődés mutatkozik. Pl.: a Somogy me­gyei Téglagyári Egyesülésnek a munkafolyamatok jobb megszervezésével, új eljárá­sok bevezetésével 18.6 száza­lékkal emelkedett a termelé­se. A Kaposvári Textilművek­ben a fonalgyártásban gyárt- mányösszetétel-változás folyt le, amely 13,6 százalékkal na­gyobb termelési értéket bizto­sított a vállalatnak, mint egy évvel korábban. Számottevően — 17,3 száza­lékkal — emelkedett a Ba­romfifeldolgozó Vállalat ter­melése is. A Somogy megyei Finom­mechanikai Vállalat termelé­sének említésre méltó (23,6 százalékos) emelkedése főleg az épületlakatos munkák és a szolgáltató tevékenység kiter­jesztéséből adódik. Jelentős a Mértékutáni és Vegyesruhá­zati Vállalat termelésének 23,3 százalékos növekedése. A termelés összegszerű emelkedésén belül sok fontos termékből többet termeltek mint 1958 II. negyedében. Pél­dául téglából csaknem 6 mil­lióval — legalább 200 családi ház építéséhez elegendő meny. nyiséggel —, hálószoba-bútor­ból mintegy 100 garnitúrával, férfi- és női cipőből csaknem négy és fél ezer párral többet adtak a népgazdaságnak, mint például egy évvel korábban .Némely fontos idénytermék­ből. mint például a szikvízből többet állítottak ugyan elő, de a megnövekedett Igényeket nem tudták kielégíteni. Idény- jellegét tekintve fontos pél­dául a szénsavas üdítő ital és a vörösáru. de mindkettőből sokkal kevesebbet termeltek mint az előzd év megfelelő hónapjaiban; ez a hiányzó mennyiség esetenként zökke­nőket okozott az ellátásban. Megyénk szocialista ipara II. negyedévi termelési tervét csaknem 8 százalékkal, fél­éves tervét pedig 6,5 százalék­kal túlteljesítette. * A terv túlteljesítése a II negyedévben mintegy 17 mil­lió, a fél évben pedig csaknem 25 millió forint többletterme­lést eredményezett. Ez meg­felel egy közepes nagyságú vállalat egész évi termelési értékének. Az egy munkásra jutó termelési tervet 7,7 szá­zalékkal teljesítette túl a me­gye szocialista ipara. A termelés 9.4 százalékos emelkedését vállalataink és szövetkezeteink 11,3 százalék­kal több összes bérfelhaszná­lással valósították meg. Az ipar munkájának gazdaságos­ságát ez kedvezőtlenül befo­lyásolta. Mezőgazdaság vetésAllomAny A vetésállomány összetéte­lének 1956—57-ben megkezdő­dött változása 1958—59-ben tovább folytatódott. A kenyér- gabona vetésterülete a múlt évihez képest csaknem 7 szá­zalékkal csökkent. A korábbi évektől eltérően azonban 3,2 százalékkal csökkent a takar­mánygabonák vetésterülete is. Emelkedett viszont a szántó­földi szálastakarmányoik terü­lete. Csalamádét és silókuko­ricát maid két és félszer ak­kora területen termelnek, mint egy évvel korábban. Ku­koricát körülbelül 8 száza­lékkal vetettek többet, mánt tavaly. A fontosabb növények közül a szántóterület 27.3 százalékán 146 528 kh-on kenyérgabonát, 13.4 százalékán, 72 069 kh-on takarmánygabonát, 25,1 százalékán, 134 749 kh-on kukoricát, 6.2 százalékán, 33 414 kh-on burgonyát, 1,9 százalékán, 10145 kh-on cukorrépát, 16,7 százalékán, 89 736 kh-on szántóföldi takarmány­növényeket teaméinek. Az aratás befejeztével egyre népesebbek a hetivásárok Tabon. Nagy Istvánék Nagyberényből süldő malacokat vittek a tabi piacra. El is keltek a szép állatok. Odébb, a másik kocsinál is összecsattant már két tenyér, azaz régi magyar szokás szerint kézfogással pecsé­telték meg a jó vásárt. A tanácsi szektor gazdasá­gaiban (egyéni gazdaságok, 'termelőszövetkezetek, közsé­gi kezelésű gazdaságok együtt) az 1958 augusztusa óta vég­zett szervestrágyázás mértéke nem kielégítő. Május. 31-ig a szántóterület 17.7 százalékán végeztek szervestrágyázást, így a teljes szántóterületnek 5 évenkénti szervestrágyázása nincs biztosítva. termelőszövetkeze­tek A termelőszövetkezeti moz­galom ez év első negyedévi ro­hamos fejlődése után 1959 II. negyedében a szervezeti és gazdasági megerősítés, a ter­melőszövetkezeti patronáló mozgalom került előtérbe. A negyedévben két mező- gazdasági termelőszövetkezet egyesült, így a negyedév vé­gén 246 mezőgazdasági terme­lőszövetkezet és 1 termelőszö­vetkezeti csoport működött. A termelőszövetkezetek fon­tosabb adatai június 30-án: összes területük 310 094 kh. Ebből szántóterület 221 015 kh. Családok száma 33 054 fő Tagok száma 42 363 fő A tanácsi szektor összes te­rületének 43,4, szántóterületé­nek 47,6 százaléka van a ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ban, ületve használatában. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek egy tagjára a közös szántóterületből átlago­san 5,2 hold jut. Előleg címén az első fél év­ben a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 14 és fél mil­lió forintot osztottak ki kész­pénzben. A férőhelyek biztosításával árhuzamosan rohamosan emelkedik a közös állatállo­mány. A II. negyedévben szarvasmarhaállcmányuk majdnem kétszeresére, sertés­állományuk pedig több mint kétszeresére emelkedett. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös állatállo­mánya június 30-án: szarvasmarha 20 055 db ló 14 805 db sertés 27 827 db juh 17 059 db v 100 kát. hold szántóterület­re az első negyedévi 8.8 da rabbal szemben a második ne­gyedév végén 14,6 darab szá­mosállat jut gépállomások A gépállomásoknak a H. ne­gyedév végén 703 darab szán­tó és 370 darab uni verzál traktoruk volt. 128 darabbal több, mint egy évvel koráb­ban. A traktorok kihasználása javult; az egy traktoregység­re jutó teljesítmény és az üzemidő-kihasználás lényege­sen jobb, mint az előző év azonos időszakában. Tavaszi idénytervüket 114,5 százalékra teljesítve 76 898 normálholddal több gépi mun­kát végeztek, mint egy évvel korábban. Teljesítményüknek csaknem 90 százalékát terme­lőszövetkezeteknek végezték. A fontosabb tavaszi mun­kákból jóval többet végeztek, mint egy évvel korábban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 73.6 százalékkal több vetést, 27,9 százalékkal több gépi kapálást, 24,8 száza­lékkal több gépi kaszálást és kétszereséhéi is több szán­tást végeztek, A kiskereskedelem 1959 II. kezeti, 0.9 százalékát a ma­negyedében — folyóáron szá- gán kis kereskedelem bonyolí­mítva — 4S9 millió forint ér- tóttá le. tékű forgalmat bonyolított le.' Az eladási forgalom 42,2 Ez 24 százalékkal meghaladta százaléka élelmiszer. 57,8 szá­az 1957 II. negyedévi és 13,6 zt.léka pedig iparcikk volt. Az százalékkal az 1958 II. negyed- elmúlt é-v II. negyedéhez ké- évi forgalmat. | pest az élelmiszer-cikkek for­Az összes forgalmon belül galma 9,7, az iparcikkeké 16,7 az állami kiskereskedelem for­galma 13,4. a földművé,S;SZÖ- vetkezetské 13.7 százalékkal volt nagyobb, mint 1958 II. negyedében. A forgalom növekedését — az ipari munkások kereseté- stb. mennyiségben és válasz­nak emelkedésén kívül — elő- ték'pí'n is kielégítőek voltak mozdították a lakosság pénz­százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek iránti ke­reslet a negyedév első két hó­napjában volt kiemelkedő. Az idényjellegű ártikból, pl. für­dőruhából. strandcikkekből bevételét növelő olyan kor­mányintézkedések, mint a nyugdíjemelés, a pedagógus k és az egészségügyi! dolgozók fizetésének emelése, a családi pótlék emelése. A termelőszö­vetkezetbe lépett parasztság pénzbevétele a bevitt állatál­lomány és mazőgazdasági fel­szerelés ellenértéke révén je­lentősen emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom 49,7 százalékát az állami, 49,4 százalékát a földművesszövet­az idény eleji készletek. A műanyé gbql készült ruházati Cikkek iránt a kereslet annyi­ra mégnövelmdatt, hogy a ne­gyedévben hiánycikké váltak (pl. balon fürdőruha, nylon harisnya és nylon bokafix). A II. negyedévben a többi között 3(rt darab rádiót, 614 dargb különböző típusú mo­torkerékpárt, 432 darab mosó­gépet stb., ökszesep 9 millió forint értékben vásárolt a la­kosság részletre. Város* és kii *<*>'-* fejlesz'és 1959 I. fél évében 401 lakás építését fejezték be megyénk­ben, 67-tel többet, mint 1958 hasonló időszakában. A laká­sok 81 százaléka magánerőből épült. A közművekkel való ellátottság javult. Az 1959 I. fél évében „oített lakások 77 százaléka rendelkezik villany­nyal, 21 százaléka vízvezeték­kel és 22 százaléka fürdőszo­bával, az előző évi 60, illetve 8—8 százalékkal szemben. Az elmúlt fél évben készült laká­sok 98 százaléka új építésű. A kaposvári és a siófoki in­gatlankezelő vállalat a keze­lésükben lévő épületeik fenn­tartására, javítására az el­múlt fél évben 2.2 millió fo­rintot — az ugyanezen idő­szakban befolyt bérnél 26 szá­zalékkal többet — fordítottak. A vállalati kezelésben Jévő vízművek (Kaposvárott és Siófokon) vízszolgáltatása az elmúlt fél évben tovább emel­kedett. 1959 I. fél évében a vízmű­vek Ö3“zesen 1071 ezer köbmé­ter vizet szolgáltattak, 47 ezer köbméterrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek elle­nére a vízellátás nem volt zökkenőmentes. A szolgálta­tott víz 42 százalékát a ház­tartások fogyasztották el. A' vízhálózat hossza 1958 I. fél évéhez viszonyítva 2 kilomé­terrel nőtt. Jelenleg a vízhá­lózat együttes hossza 71 km. Az összes vízvezetéki beköté­sek száma — 1959. június 30- án — 3807, a lakóházi beköté­sek száma 3575 volt. Ez utób­bi 300-zal több. mint 1958. jú­nius 30-án vr»t. Művelődés Az 1958—59. tanév végén 44 526 tanuló járt a megye 340 általános iskolájába. Ezek­ből 7322 tanuló első osztályos, 3516 tanuló pedig nyolcadik osztályos volt. Ebben a tanév­ben 1197 osztályteremben 1803' tanév végén 3141 tanuló járt a tanerővel folyt a tanítás. Az előző tanévhez viszonyítva az osztálytermek száma 20-szal, a tanerők száma 21 fővel növe­kedett. Egy osztályteremre át­lagosan 37, egy tanerőre pedig 25 tanuló jutott. Az általános iskolai tanulók 7.9 százaléka kitűnő, 10.1 százaléka jeles, 28,1 százaléka jó, 28,9 száza­léka közepes, 13,2 százaléka elégséges, 10,0 százaléka elég­telen 1 osztályzattal végezte el az elmúlt iskolai évet. Az át­lagos tanulmányi előmenetel 3,31 volt az 1957—58. tanév végi 3,35-tel szemben. Az . 1958—59-es tanévben eg" tanuló átlagosan 9 napot mulasztott, egy nappal keve­sebbet. mint az előző tanév­ben. Feltűnő viszont az, hogy az összes tanulók egy negye­de — 10 773 tanuló — 10 nap­nál többet mulasztott. Középiskolában az elmúlt megyében, 130-cal több, mint egy évvel korábban. A közép­iskolai tanulókból 2569 gimná­ziumba. 101 a tanító-, illetve óvónőképzőbe, 471 közgazda­sági, ipari, mezőgazdasági technikumba járt. Az 1958— 59. tanév végén 680 középis­kolai tanuló tett érettségi vizsgát. Az említetteken kívül a középiskolák esti és levele­ző tagozatain még 101-en érettségiztek. A középiskola nappali tagozatán érettségizet­tek 20,4 százaléka ^kitűnő vagy jeles, 24,5 százaléka jó, 48,6 százaléka közepes vagy elég­séges, 6,5 százaléka elégtelen minősítést kapott. Egészségügy A megye egészségügyi hely­zete 1959 I. fél évében tovább javult. A fél év végén 57 kór­házi ággyal, 6 orvossal és 13 védőnővel több működött me­gyénkben, mint egy évvel ko­zsúfóltak az elme-ideg, a cse­csemő-gyermek és a szülészet­nőgyógyászati osztályok. Az anya- és csecsemővéde­lemben is figyelemre méltó az előrehaladás. A terhes-tanács­ráb’oan. Ezzel a kórházi ágyak adásokon például — 2279-cel szama 1545-re. az orvosoké 309-re, a védőnőké 91-re emel­kedett. A kórházi ágyak számának növekedése azonban csak kis mértékben enyhítette a kórhá­zak túlterheltségét. Különösen többen jelentek meg 1959 I. fél évében, mint az előző év ugyanezen időszakában. A gyermekbénulásos meg­betegedés — az előző évekhez viszonyítva — nem volt szá­mottevő megyénkben. Képesség Számított adatok szerint 1958-ban megyénkben 350 000, Kaposvár városnak 43 000 la­kosa volt. Az ország lakossá­gának 3.7 százaléka lakik So­mogy megyében. Megyénk az ország legritkábban lakott te­rülete: 1 négyzetkilométerre átlagosan 59 fő jut, országo­san pedig 105. Az elmúlt évben 3014 házasságkötés történt, 5671 élő újszülött született, 4396 fő halt meg. A házasságkötések és a szü­letések száma a korábbi évek­hez viszonyítva csökkent. Ez a csökkenés főleg az előző években történt, a kiugróan nagyszámú házasságikötések és születések természetes visz- szahatásának következménye volt. A születések és halálozások különbségeként a lakosság 1275 fővel szaporodott 1958- ban. Ennek ellenére a megye lakosságának száma 1957-hez viszonyítva lényegesen nem változott, mert 1664 fővel töb­ben költöztek ki a megyéből, mint be. A korábbi években a lakosság száma — a nagy­számú kiköltözések miatt —* csökkenő irányzatot mutatott. A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatósága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom