Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
SOMOGTI NÉPLAP s Szombat, 1959. augusztus 1« EZERÖTSZÁZ PÁR CIPŐ ÉS SZANDÁL készül negyedévenként a Marcali Vegyesipari Ktsz cipész részlegénél. Ezenkívül mintegy 3000 talpal ást, fejelést és más különböző javításokat végeznek. Féléves — 1 670 000 forintos — tervüket 1 750 000 forintra teljesítették. Pedig nagyon mostoha körülmények között dolgoznak. Jövőre az 1 millió forintos költséggel épülő új üzemházbam ők is helyet kapnak. Ott korszerű öltöző, fürdő, világos, tágas munkaterem áll majd a dolgozók rendelkezésére. A 60 fős létszámot 70-re emelik. Belez Antal szabász, munka közben. Marton Jenő cipész, méretes munkán dolgozik. Folyamatos lesz a paradicsom és paprikaellátás Sokan mentek be a zoldség- és gyümölcsboltba a bét elején, és mérgelődve lépegettek kifelét megint nincsen paprika, paradicsom. Itt vagyunk a nyár közepén, s ebből az igen keresett zöldségféléből néha-néha A hiány. mutatkozik. — Mi ennek az oka? — kérdeztük Vadalma Tibort, a MÉK helyettes vezetőjét. — Bár megyénk mezőgazda- sági jellegű — mondotta —, mégis két-három héttel később érik be ez a növényféleség, i mint például az Alföldön. Ezért a kezdeti időszakban onnan vagyunk kénytelenek beszerezni a paprikát, paradicsomot. Vadalma Tibor szavaiból kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű. Ugyanis az ottani termést elsősorban ipari jellegű megyéknek juttatják, s csak ami marad, kerülhet olyan me- gyékb'- rrint Somogy. Nehezíti a más megyékből való vásárlást az is, hogy az árak "a napi budapesti áraknál 10 százalékkal magasabbak. Így nagyobb mennyiségű árut — ha volna is — nem lehet felvásárolni. — A jövő héttől — folytatta Vadalma elvtárs — végre függetleníthetjük magunkat Budapesttől, mert a kellő meny- nyiségű zöldséget és gyümölcsöt be tudjuk szerezni a megyében is. Az ellátás ettől kezdve folyamatossá válik. Az állami gazdaságokkal 400, a termelő- szövetkezetekkel és néhány egyéni gazdával 3000 mázsa paprikára, paradicsomra kötött szerződést a MÉK, ez a mennyiség ki fog elégíteni minden keresletet. Nincs ok tehát az aggodalomra, s a kezdeti hiányosságokat átvészelve hamarosan zökkenő nélkül vásárolhatnak Kaposvár lakói a somogyi paprikából, paradicsomból. Marietta-pusztaí kísérletek Somogyi táj fajta őszi zab termesztésének bevezetése a dél-somogyi savanyú homoktalajokon Az őszi zab termesztésének mérlegelésekor viszonyaink között két szempontot kell állandóan szem előtt tartani. Az egyik jelentős szempont a tavaszi zab alacsony termésátlaga, a másik a rendkívül szegény takarmánykeverék-skála. Ez a két — viszonyaink között súlyos — probléma adta a gondolatot, hogy kísérletekben vizsgáljuk az őszi zab termesztési lehetőségeit, s ha ezek pozitív eredményt mutatnak, kialakítani a tájegységnek legmegfelelőbb típust, illetve táj- f aj tát. Több év óta folyó kísérleteink elsődleges célja egy fagyálló, korán érő, bőtermő, magtermő típus és egy nem kevésbé fagyálló, jól bokrosodé, későbben érő és dús, széles levelű takarmány típusnak a kialakítása. Ezenkívül folytatunk fajtaösszehasonlító kísérleteket, vetésidő kísérleteket, valamint saját anyag szaporítást. Kísérleteinket a Délnyugat- Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Marietta-pusztaí üzemegységében, a somogyi savanyú erdőségi homoktalajon végezzük. Ezek előrebocsátása után nézzük először, melyek az Ő6zi zab magtermesztési lehetőségei. A tavaszi zab a mezőgazdaságban általában mostohagyerekként kezelt növény. Ahol van vetésforgó, ott a forgó utolsó növénye, az istállótrágyától a legmesszebb esik; ahol pedig vetésforgó sincs, ott még sanyarúbb a sorsa. A zöldtrágyázás kisegítő hatásáról sajnos, nem beszélhetünk, mert ez — a homoktalajokon oly fontos kérdés — egyelőre elhanyagolt állapotban van, és 1958-ban a még teljesen homoktalajú községek szántóterületének is csak kb. 4—6 százaléka részesülhetett — minőségileg kifogásolható — zöldtrágyázásban. Ha mindezekhez még hozzávesz- szük az esetleges kedvezőtlen, száraz vagy hideg tavaszi időjárást — mint amilyen száraz tavasz az 1958. évi volt —, nem csoda, hogy a tavaszi zab átlagtermése rendkívül alacsony. 1958-ban Homotoszent- gyöngy község átlagtermése tavaszi zabból 3.33 mázsa volt kh-ként. Tipikusan somogyi savanyú homoktalajú község, s, az említett hiányokat — istállótrágya, zöldtrágya, vetésforgó — a zab terméseredménye kiválóan jelzi. Vagy nézzük a barcsi járás eredményét: a járási átlag 5,47 mázsa kh-ként. Nyilvánvaló, ha a tárás területéből a Dráva menti hordaléktalajokat kikapcsolnánk, az eredmény jóval alacsonyabb volna. De érdemes megjegyezni, hogy ezen a számon belül az egyéni termelők átlaga holdanként 4,79 mázsa, a termelő- szövetkezeteké 6.15'mázsa volt. Világosan mutatja ez a két szám, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban. ahol a fejlettebb állattenyésztés révén jobb és több a trágya, s bizonyos törekvés nyilvánul meg a helyes for-górendszerű gazdálkodásra, még a mostohán kezelt zab is viszonylag jobb körülmények közé kerül, mint a legtöbb esetben ötletszerűen gazdálkodó egyéni termelőknél. Kétségtelen, hogy az 1958-as évben a meleg, aszályos tavasz befolyásolta elsősorban kedvezőtlenül a záb termés- eredményeit, ennek ellenére kísérleti telepünkön az őszi zab szaporítása — tehát nem kisparcellás kísérlet — 11,18 mázsás termést adott kh-ként. Természetesen a kisparcellás kísérletekben túlnyomórészt magasabb termések adódták. A csúcsot az 1956-os esztendőben a vetésidő kísérletben tapasztaltuk: a szeptember 20-i vetés 30,69 mázsás termést adott kh- ra átszámítva. Normális időjárás esetén az őszi záb szemtermése átlag 30—40 százalékkal haladja meg a tavaszi zab terméseredményét, s a keményítőérték, a hektoliter súly és 1000 szemsúlya is nagyobb. A szalmatermésben is 20—30 százalékos súlytöbblet mutatkozik as őszi zab javára, Kétségkívül a gépesítés erőteljes fejlődése miatt csökken a zabtermesztés jelentősége, viszont az őszi zab termesztésének elterj sdése lehetővé, teszi, hogy a még mutatkozó szükségletet minél kisebb területen tudjuk megtermelni — jobb minőségben. Milyen a fagyállósága? A kialakuló somogyi talajfa.ita őszi zab zöméiben magtermő típus, valamivel később hányja bugáját, mint a Hatvani 3-as, amely jelenleg a legkorábbi , őszi zab. de nagyon alacsony növésű és kevés magot ad, a fagy iránt a többi fajtáknál valamivel érzékenyebb. Egyébként éppen a fagyállóság kérdésé az, . amelyén az 1700-as évek óta sóik országban. számos kísérletezés megbukott. Hazánkban az 1900-as évek elején kezdtek az őszi zab termesztésével foglalkozni, de a legtöbb helyen hosszabb-rövidebb ideig tartó kísérletezés és nemesítés után termesztésével felhagytak gyenge fagyállósága miatt. Tapasztalataink szerint nem is annyira a téli, mint inkább a kora tavaszi fagyok okozzák az állomány kisebb-nagyobb mértékű ritkulását. Vagyis a felfagyás veszélye áll fenn — elsősorban a cserepesedésre hajlamos talajokon —, amikor a nappal felengedett talajfelszín éjszaka lefagy. Ennek veszélye homoktalajokon kisebb; kísérleteink állománya eddig észrevehető fagykárt égjük évben sem szenvedett még a hótala- nított szakaszon sem. Ugyanis a kísérleti terület egy részét egész télen ' hómemtesen . tartjuk, hogy a legnvyobb hideg esetleges káros hatását is megfigyelhessük. Az eddig észlelt legerősebb fagy — mínusz 26 fok — a hótalanított. rész kb. 20 százalékának levélzetén okozott károsodást, ez azonban később regenerálódott. Az 1958— 59. év telén őszi zab állományúink fagykárt, nem szenvedett, így az eddigi öt esztendő alatt fagyállóságiból kitűnően vizsgázott Az őszi zab vetésforgóba állítása elsősorban mint üzemi szervezési probléma jelentkezik. Egyszerűen a tavaszi zab helyére be nem állítható, egyrészt a későn lekerülő elővetemény miatt, másrészt, mivel a tavaszi zab általában a forgó végén, az istállótrágyától legtávolabb van. beállítva. Sok gazdaságban azonban még egyáltalán nincs kialakult forgórendszer, és így új forgó kialakításakor könnyebb a megfelelő helyre beiktatni. A másik lehetőség, hogy a belterjesség fokozásával, elsősorban a rozs vetésterületének csökkentésével lehetőség nyílik az őszi zabnak megfelelő helyre való beépítésére. Az legyen az elv, hogy két-három évnél mesz- szebbre ne kerüljön istállótrágyázott és két évnél jól zöld- trágyázott előveteménytől, és szeptember 1—szeptember 30 között elvethető legyen. Korai vetéséhez feltétlenül ragaszkodjunk, mert így kellően megerősödve és bokrosodva megy a télbe, fagyáSUósága — fajtájától függetlenül — bizto- sítottabb lesz. A somogyi őszi zaib — általában az őszi zab — a vetés iránt érzékenyebb, mint tavaszi változata; simára elmünkéit. kellő nedvességű, és eléggé ülepedett talajt kíván. Száraz talajba lehetőleg ne vessük, mert kelése egyenetlen lesz, inkább várjunk vetésével. A jó csíraképességű magból 80 kg-ot vessünk kh-ként. Tápanyag-igényéről már előbb szóltam. Vetés előtt — a talajtól függően — alkalmazzunk foszfor és nitrogén műtrágyákat, s ősszel és tavasszal feltétlenül részesítsük nitrogén fejtrágyázásban. Az őszi zab különösen száraz tavaszú évben mutatja a tavaszi zabbal szemben, hogy mennyire fontos az őszi erőteljes bokrosodás és kifejlődés. Egyébként is viszonyaink között a tavaszi zab március közepe előtt ritkán vethető el, és száraz tavasa esetén még jobb erőben lévő talajon is csak sínylődik. 1958 száraz tavaszán például június 3-án az őszú zab átlagmagassá- ga 58 cm, ugyanakkor a tavaszi zab átlag-magassága 18 cm volt. 1959-ben ugyanezen a napon az őszi zab átlagmagassá- ga 100 cm, a tavaszi zabé 48 cm. Tehát kedvező tavaszú évben mindkét növény arányosan, erőteljesebben feilődik, de az őszi zab már a magkötés stádiumában van. Zöld taka nn á n y választékban szegény viszonyaink között nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az ő*zi zabos takarmánykeverékek termesztésének is. Az ősziek közül majdnem egyedüli rózsás bükköny keverék aránylag rövid ideig etethető a rozs elvé- nülése miatt: ezenkívül csaknem általánosan helytelenül állapítják meg a rozs és bükköny arányát a roz.s javára. A túl sűrű, gyors fejlódésű rozsban gyengén fejlődik a bükköny, különösein száraz tavaszú évben. Az őszi zabos keverékek etetése a rozsos és búzás keverékek elkerülése után kezdhető őszi borsó szöszösbükkőnv pamnonbükköiny bíborhere bíborhere+olasz perje bíbonhere-t-saöszösbükköny őszi borsó+szöszösbükköny A kísérleti terület kh-ként 200 mázsa érett istállótrágyát kapott. Az állatok a keverékeket az első kaszálástól az utolsóig mind egy szálig mohón elfogyasztották. A kísérlet vetése szeptember 10-én történt, a növényzet az ősszel jó beállt. F"gykár a borsában egész csekély volt, az őszi zabnál úgyszólván semmi. Az őszi zabos keverékeik állománya egységes, tömör színjét mutatott Mit kíván a népgazdaság érdeke? Mindezzel természetesére nem azt kívánom bizonyítani, hogy őszi keverékekben egyedül az őszi zab alkalmas tá- masztónövónyül, mert más típusú talajokon az őszi keverékeik széles változata termeszthető. Azt azonban feltétlenül ésszerűnek tartom — és a homoktalajok ma még elég alameg, és a tavasziak kaszálásáig biztosítják B7. állatok elsőrendű minőségű zöldtakarmányozását. A ... bős keverék a helyes agrotechnika alkalmazásával * elvetve, súlyban gém marad el a rozsos keverékeiktől. Az őszi zab. véleményem szerint — látva a kísérletekben való szereplését — sokkal inkább alkalmas támasztónö- vényneik, mint a rozs, mert együtt nő az aljnövényzettel, kellő levegőt, és napfényt biztosítva számukra. Számos társítás! kísérlettel bizonyítható, hogy savanyú homoktalajon is számottevő eredményeket lehet elérni Őszi zabos keverékekkel, és a mennyiség mellett a választékot is bővíteni lehet. Az őszi zabot — a rozs mel- ' ett — a következő aljnövényekkel társítottuk: őszi borró, szö"zösbükköny, pannonbükköny, bíborhere, bíborhere és Olasz perje, bíborhe-re és szö- szösibükiköny, őszi borsó és szö- szösbtíkkönnyel. A keverékekben az őszi zab 40 kg-mal, a borsó. vaj amint a bükkönyfélék 60 kg-mal, a bíborhere 20 kg-mal, az olasz perje 14 kg- mal szerepelt. A keverékek terméseredményei: T ám asztónövén y őszi zab q/kh rozs q/kh 239.9 , 192,4 327.9 ‘ 250,0 .328.6 242,4 270.2 198,0 201.6 133,3 324.4 224,0 265.7 189,5 csony színvonalú állattenyésztésének fejlesztése végett nép- gazdasági érdeknek is —, hogyha fagyálló, jól bokrosodó és lombosodó őszi zabunk lesz, az őszi zabos takarmánykeverékek különböző változatai termesztésének nagv figyelmet kell szentelni, és tág teret biztosítani. Feladatunk tehát az emúfi&tt két szilárd típus kialakítása, melyekkel ha rendelkezünk, akkor lehetővé válik a savanyú homoktalajokon elég gyengén termő tavaszi zab helyett a bővebben termő őszi zab termesztésének széleskörű kiterjesztése; az őszi zabos takarmánykeverékekkel pedig jelentős mértékben hozzájárulhatunk a homoki gazdaságok gyenge állattartási viszonyainak megjavításához. Váradi Gyula tudományos kutatS Mit kell tudni a tsz-ek terménycsere-akciójáról ? Az Élelmezésügyi Minisztérium Terményforgalrni és Raktározási Igazgatósága ter- ménycsere-akciót indított a termelőszövetkezetek megsegítése céljából. A terménycsere-akció lehetőséget nyújt a tsz-eknek, hogy az új termésű kukorica meghitelezésére árpát, zabot, vagy korpát kapjanak. Az akció keretében 100 kg árpáért 125 kg, 100 kg zabért 120 kg májusi morzsolt értékű kukoricát kell az új termésből átadni. A 100 kg májusi morzsolt értékű kukoricáért pedig 115 kg korpát kapnak a termelő- szövetkezetek. Az akció egyéb termények cserélésére is lehetőséget nyújt. Így 100 kg leadott zabért 110 kg árpát, 100 kg kukoricáért 110 kg árpát vagy 115 kg zabot, 100 kg árpáért 130 kg korpát, 100 kg zabért vagy kukoricáért 120 kg korpát, 100 kg árpáért pedig 120 kg zabot kaphatnak. A kukorica, korpa csereakcióban az egyéni állattartóik is részt vehetnek, s meghatározott arány szerint kaphatnak kukoricáért korpát á Terményforgalmi Vállalat útján. Űj önkiszolgáló bolt nyílt Taton A volt 3. számú földművesszövetkezeti boltot szerdán reggel fél 9-kor nyitották meg a vásárlók érdeklődő tömege előtt Az üzletre szinte nem lehet ráismerni. 25 000 forintos beruházásból átalakították a berendezést, festettek, ízlésesen helyezték el a most már önmagát kínálgató árut. s a polcok fölött virágok, zöld növények teszik még szebbé a tabiak büszkeségét, az új önkiszolgáló élelmiszer-boltot. A személyzet hófehér, köpenyben, udvariasan vezette be a vásárlókat az új rendszer »rejtelmeibe«. A vevők pedig örömmel válogattak a kissé még szokatlanul megnövekedett bizalom láttán. A tabi új önkiszolgáló bolt ebben a szakmában az ötödik, s vele együtt összesen már 16 önkiszolgáló bolt működik a megyében. Az érdeklődésre jellemző, hogy Tabán a megnyitást követő első háromnegyed órában 130 vásárló 2500 forintot hagyott az üzletben. Ügy tervezik, hogy rövidesen előkészítik Tabcn egy önkiszolgáló cipő» bolt nyitását is.
