Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

c/L jövő (QAKÉTÁJ 4 irta: V. Cserednyicsenko, a fizikai-matemaHkai tudományok kandidátusa Ez év január 2-án a szovjet kozmikus rakéta felbocsátásá­val az eihberiség új korszak­ba, a bolygóközi utazások kor­szakába lépett. Lassan beteljesülnek a láng­eszű szovjet tudós, K. Ciol- ikovszkij látnoki szavai: »-Az emberiség nem marad örökké a Földön, hanem a világ és a tér meghódításáért harcolva eleinte félénken túljut az at­moszféra határain, majd meg­hódítja az egész naprendszert". A természetben a fénynek van a legnagyobb sebessége: másodpercenként 300 ezer ki­lométer. A világűrben a csil­lagok közötti távolságot fény­évben mérik. A fényév az a távolság, amelyet a fény egy esztendő alatt tesz meg. S lám kiderül, hogy még a fény­sugárnak is 4,3 esztendőre van szüksége, hogy eljusson a hoz­zánk legközelebb lévő csilla­gig, Centaurus Alfájáig, és 33 ezer évig száguld, hogy el­érje a Tejút központját. Az emberiség természetesen nem gondolhat arra, hogy fo­lyékony tüzelőanyaggal műkö­dő rakétával eljusson a hoz­zánk legközelebb lévő csilla­gokba. Ezért a tudósok és mér­nökök már most keresik az olyan rakétameghatjó’ létreho­zásának útját, amely a lehető legrövidebb időn belül képes megtenni a roppant nagy koz­mikus távolságokat. A fény mint hajtóanyag Már Ciolkovszkij kimondta, sebb, mint ezer hidrogénbom- hogy minden rakéta sebességét ba robbanása. a rakétában, ezért kényelmes tonjai óriási energiával rendel­és tágas fülkéket, tökéletes ra- keznek, és a fotonrakéta nagy- darberendezést, és automata erejű kisugárzása közepette vezérlőkészüléket kapnak, egy szempillantás alatt képe- amely pontosan tartja a meg- sek elpárologtatni a rakéta adőtt pályát és repülési sebes- tükrét, bármilyen kevés fény- séget. A rakétát fel kell sze- kisugárzást nyeljen is el. relni biológiai védőernyővel, Ha megtaláljuk azokat a amely az embereket megóvja módszereket, amelyek révén a a fotonkisugárzás ártalmaitól, látható fénykisugárzás nagy A rakétában olyan tartályokat hullámhosszúságú fotonokká építenek, amelyeket an ti- (rádiókisugárzás) alakítható anyagból és rendes anyagból (amelyeket a tükör igen kis álló folyékony gázokkal tölte- mértékben nyel el), a tükör nek majd meg. E gázokat szi- méreteit is erősen csökkenthe- vattyúk juttatják a gyorsítók- tik. ba, amelyek a gázrészecskék Az anyag és az antianyag a nyalábját több négyzetkilomé- tükör gyújtópontjában alakul ternyi felületű, óriási gömbtü- át fénysugárrá. A rakéta re- kör fókuszába juttatják. Azért aktív hajtóerejét ez a tükörre szükséges ekkora méretű tü- eső és Onnan visszaverődő ki­kör, mert a látható sugarak fo- sugárzás adja. A fotonrakéta — a jövő úrhajéja a belőle kiáramló gázok sebes­sége határozza meg. Egyéb­ként teljesen közömbös, mi­Amikor a tudomány és a technika megoldja majd az an­tianyag gazdaságos előállítá­Igy tehát a fotonrakéta el­készítésének problémái a kö­vetkezők: az antianyag létre­csökkenni fog. Mennél na­gyobb a gyorsuló repülés tá­volsága, annál jobban nö­lyen részecskék áramlanak ki sának problémáját, és megbíz- a rakétából: gázmolekulák, ato- ható módon képes lesz elszige- mok, elektronok, ionok vagy a telni azt a közönséges anyag­fény részecskéi — a fotonok, tói, az ember megalkotja a Minden esetben a kiáramló súlytalan fotonrakétát is. Ha a sugár reaktív hatása határozza rakéta felerészben anyagból, meg a rakéta haladását Ebből felerészben antianyagból ké- a szempontból a fény a legelő- szül, akkor a szó szoros értel- nyösebb »hajtóanyag«. A fény mében súlytalanná válik. Hi- részecskéi a fotonok az űrha- szén a rakéta egyik fele ugyan­jóból másodpercenként 300 000 olyan erővel igyekszik elhagy- kilométeres sebességgel kitőr- ni a Földet, mint amilyen erő­ve reaktív hatásukkal olyan vei a Föld a rakéta másik fe­hozása, a közönséges anyagtól vekszik az idő lassulásának fo- való elszigetelése, olyan tükör ka. így például, ha a rakéta készítése, amely a roppant háromszoros nehézségi gyorsu- erejű fénykisugárzás hatására lássál halad, az űrhajós saját sebességet adnak az űrhajónak amely megközelíti bességét. lét vonzza. Ebben az esetben a fény se- csupán egy kis lökést kell ad­ni a rakétának, s máris túljárt nem párolog el. Bár az anyag fénysugárrá való alakulása közepette óriá­si energia szabadul fel, a csil­lagok közötti térben az utazás folyamán a rakéta hatalmas anyagmennyiségeket lesz kény­telen felhasználni, ezért a fo­tonrakétákat óriási méretűek- re tervezik. Az indulás után a fotonra­kéta még jobban felgyorsul, és Feltevésünk szerint a foton- a földi atmoszféra határain, rakétákban mesterséges fény- Ez a rakéta nagyon gazdasá­órája szerint 3,5 év alatt meg teszi az utat a Földről a Cen­taurus Alfájáig és vissza, ám a Földön közben 10 esztendő telik el. Ugyanilyen gyorsulással vég­rehajtott utazás esetén az űr­hajós saját órája szerint a Tej­út központjáig 14 esztendő, az Andromeda-ködfoltig 18 esz­tendő és a legtávolabbi látha­tó csillagig 30 esztendő alatt teszi meg az utat, a Földre sebessége egyre inkább meg- visszatérve azcnban azt talál- közelíti a fény sebességét. Az ja_ hogy elindulásának pillana­IdACtdMJOll lilCO~ —— — ------------------c’*'---- «=>------------ . _ .__ w _ ---c-*' ----------------­f orrások lesznek. A számítások gos lesz, mert nem kell ener- f maximális gyorsulás, anufr- nata óta 66 ezer> 3 millió és 6 azt mutatják, hogy a rakéta giát fogyasztania a Föld, a szükséges reaktív hajtóerejé- Nap és más égitestek vonzó- nek elérése érdekében roppant erejének leküzdésére. Az anti- nagy erejű fénykisugárzásra anyagban rejlő kolosszális lesz szükség. így például 440 energia lehetővé teszi, hogy a " ‘ * idő alatt érjen el, lyet az ember károsodás nél­kül hosszú ideig képes elvisel­ni, a nehézségi gyorsulás há­milliárd esztendő telt el. Ilyen módon az ember élete folyamán a csillagok világába milliárd kilowattos fénykisu­gárzás kell ahhoz, hogy a 100 fotonrakéta rövid olyan sebességet romszorosa. Ilyen gyorsulás utazva és onnan visszatérve közepette a rakéta már néhány megláthatja, milyen jövőt ér tonnás rakéta haladását a ne- amely megközelíti a fény se- hézségi gyorsulások háromszo- bességét. Ez az úgynevezett hónap alatt eléri a fény alatti meg az emberiség, sebességet. Zenger német tu­dós Einstein relativitási el­méletét felhasználva bebizo- fürkészi az antianyag nagy Ha majd az emberiség ki­rosára fokozzuk. fény alatti sebesség. Honnan vegyük hát e hatal- * foton rakéta elvi felépítése a következő: nyitotta, hogy az űrhajós fény alatti sebességgel utazva a vi­mennyiségében való előállítá­sának titkait, és fotanrakétái­mas’ fényforrásokat a fotonra­kéták számára? Az utóbbi években a több a rakéta orr-ré­szében helyezik el a megfigye­lő műszereket, a rádióberende­zést, az utasfülkéket. Mivel az lágegyetem bármely pontjára fean fogja azokat, elve eljuthat. A filmtecnika újdonsága milliárd elektron volt energia- űrhajósok hosszú időt töltenek ju protonok hirtelen lefékezé­se közben antirészecskéket, an- tiprotonokat és antineutrono-ü két fedeztek fel. Még koráb-i* ban fedezték fel az antielekt-i1 ronokat, a pozitronokat. Az an-l* tiprotonök és a pozitronok elő-1* jelükben különböznek a protó-l[ Az utóbbi években a mozi- noktól és az elektronoktól, technika rohamosan fejlődött. Ezekből az elemi részecskék- Egymást érték a filmbemuta- ből épülhet fel az antianyag,*'ids új módszerei: a szineráma, amelynek atomjai pozitron-* a polivízió, a visztavizió, a burokkal rendelkeznek, atom-1 'techniráma ... S lám, végül magja pedig antiprotonokból megjelent a dirkoráma, vagy es antineutronokból áll. * ahogy a Szovjetunióban mond­Albert Einstein német fizi-JJjak — a körmozi. kus a XX. század elején elmé- A Szovjetunióban a körmozi Arról van szó, hogy a fény alatti sebességgel száguldó ra­valóban korlátlan lehetőségek nyílnak meg a világmindenség kétában az idő múlása erősen megismerésére. ANYAGVIZSGÁLAT RÖNTQEN­SUGARAKKAL Kezdetben a röntgensugara-! marad, nem kell őket meg- kat kizárólag az emberi test csonkítani, szétdarabolni. Meg- vizsgálatára használták fel. A munkálás vagy összeszerelés röntgensugárzás azonban az előtt átvilágítással vagy felvé- iparban is kiváló eredménnyel j tellel ellenőrizhetjük a hibá- alkaImazható. Röntgensuga- A selejtes tárgyakat meg­rakkal roncsolásmentesen vizs­gálhatják meg az anyagokat és gyártmányokat: a vizsgálat után minden tárgy épségben javíthatjuk, hetjük. A vizsgálat illetőleg kícserél- műszaki röntgen­előmozdítja a termelés minőségének javulását. A fémöntvényekben gyakran keletkeznek belső üregek, re­pedések, gázbuborékok vagy salakzárványok. A fémtesten áthaladó röntgensugarak, ha vékonyabb fémrétegen hatol­nak keresztül, kevésbé gyen­gülnek meg. így a fényképező­lemezen erősebb hatás- •-k azok a sugarak, amelyek az anyag belsejében lévő ürege­ken haladtak át, mint azok, melyek a fémtest szomszédos tömör részein keresztül jutot­tak el a fénykepezőlemezhez. Az erősebb sugarak a fényké­pezőlemezt jobban megieketí- tik, és a lemezen sötét ár­nyék alakjában megjelenik az üreg képe. A röntgensugár nemcsak az öntést, hanem bi­zonyos munkafolyamata hibá­kat is megmutat. Pl. a túlságo­san megnyújtott alumínium­drótban tőlcsérszerű üregek keletkeznek, melyek a drót fe­lületén nem észlelhetők, de csökkent a drót szakítószilárd­sága, és csökkent az elektro­mos vezetőképessége. Az iparban- .igen •• fontos a hegesztés. A gőzkazánokat acéllemezekből • és csövekből hegesztik össze. Ha a hegesz­tési varratokon valahol repe­dés vagy lyuk van, akkor üzem közben a gőznyomás szétvet­heti a kazánt. Ezért a kazánok hegesztési varratairól nagy gonddal kell röntgenfelvételt készíteni. A röntgennel történt ellenőrzés súlyos károkat előz­het meg az erőmű gépi beren­dezéseiben, és csökkenti a, bal­eseteket a gépeket kezelő dol­gozók között. Fontos szerepe van a rönt­genvizsgálatnak a vasútnál is. A MÁV jól felszerelt mozgó röntgenlaboratóriummal ren­delkezik, mely teljes egészé­ben idehaza készült. A kocsi­ban egy felvételi röntgenkészü­lék szállítható, azonkívül elő­hívó és kiértékelő laborató­rium is helyet kapott a kocsi­ban. A készülékkel vasúti sí­nek, hidak, fűtőházakban javí­tott mozdonyok kazánjainak hegesztéseit vizsgálják. A ko­csit elszállítják a helyszínre, kiveszik és felállítják a rönt- ger.készülékft, a röntgencsövet a vizsgálandó tárgy mellé he­lyezik,. majd áz exponált felvé­telt a kocsiban előhívják és ki­értékelik. Az anyag szerkezetinek vizsgálata röntgensugarakkal Eddig olyan anyagvizsgála­tokról volt szó, amelynél a hi­bákat a röntgensugarak átvilá­gító ernyőn vagy felvételen szemünk elé tárják. A rönt­gensugarakkal azonban az anyag szerkezetének olyan fi­nom részleteit is felderíthetjük, amelyek rejtve maradnak a legerősebb nagyítású mikrosz­kópban is. A röntgensugarak­kal végzett vizsgálatok is iga­zolták az atomelméletnek azt a régi feltevését, hogy minden letileg lehetségesnek tartotta, hogy a Földön antianyagokat állítsanak elő. A kozmikus su­garak tanulmányozása bebizo­nyította, hogy a csillagok és a Tejút bolygói egyszázezred nap telt el, s a körmozi mar részben an ti anyagokból állnak. (i első látogatóit fogadja. Ismer kedjünk meg vele közelebbről, Az antianyagok tulajdonságai ÜK sir sir Bemutatjuk a körmozit ■ Koros-korul vetítővászon padlóba is építettek hangszóró- mű filmet két stúdió —- a kép pen egy mozdulatlan, áll­kat. Számuk összesen 32. »Szojuzmultfilm« és a »Film- ványra szerelt egész gcjocso­Amikor belépünk a 17 mé- krónika« készítette. 20 perc portról van szó. Látószöge ho- _____ ___ t ér átmérőjű terembe, észre alatt, ameddig a film tart, a rizontálisan 360 fok. Ezért tű- donságú, hogy semmi hason sem vesszük, hogy 22 mozigép nézők »részt vesznek« a turk- nik úgy egy film bemutatása- i6sag0t nem lehet közöttük ta 22 méniai lovasversenyeken, ellá- kor, hogy az események »köz- i ­test igen apró részecskékből, atomokból és molekulákból épül fel. Ha megvizsgáljuk, hogyan szórja szét valamely anyag a ráboesátott keskeny röntgensugámyalábot, akkor meg tudjuk állapítani, hogyan rendeződnek el az atomok az anyag belsejében. Ilyen vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy minden szilárd test kristályos felépítésű: az atomok elrende­ződése az anyag belsejében bi- ^ ^ ^ ^ ^ zonyos szabályokat követ, mely jellemző az illető anyagra. Ugyanaz az anyag esetleg többféle atomszerkezetű lehet, de akkor mindegyik módosu­latnak más tulajdonságai van­nak. Vegyük például a szenet. A vegyelemzés szerint a gyé­mánt is, a grafit is anyagára nézve szén. A két módosulat azonban annyira eltérő tulaj­lencséje irányul felénk. A lálni. A gyémánt átlátszó, víz­hihetetlen gyorsasággal szüle­tett meg. Attól a perctől kezd­ve, amikor a mérnökök meg­húzták a műszaki terv első vo­nalát, mindössze csupán öt hó- a tiszta, a grafit fekete, átlát­szatlan. A gyémánt a legkemé­nyebb minden ismert anyag között, a grafit pedig olyan lágy, hogy szétdörzsölődik, ha valamilyen szilárd testhez Körmoziról van szó, tehát természetes, hogy a vetítővá­szon kör alakú, ebben nincs semmi meglepő. Igen ám, de Az an ti részecskék és az anti-i nemcsak kör alakú, hanem anyagok bámulatos tulajdonsá-)emeletes is. Az emelet a ag­gokkal rendelkeznek. Elsősor- ézőtér kupolája alatt helyezke­ban arról van szó, hogy az an hanyagnak negatív súlya van. dik el. Az egymás felett futó mindkét gyűrű 11 darab 17 vagyis a Földről olyan erővel (négyzetméter területű mozivá- képes elrugaszkodni, mint ami-# szórtból áll. Bármerre néz is lyen erővel a Föld a közönsé- éaz ember, mindenütt mozivász- ges anyagot vonzza. Ezenkívül tnat lát. az antianyagnak megvan az a» Mögöttük erős hangszórókat képessége is. hogy közönséges #szereltek fel, amelyek nemcsak ár* aggal érintkezve egy szem-#a kitűnő akusztikát biztosítják, pillantás alatt szörnyű erejű * hanem a képváltozásoknak robbanást -idéz elő és fénnyé megfelelő hangforrást is. alakul. Az ilyen robbanás erő- > Egyébként a meangezet'oa és a mozigépet at vezérlőasztalról fogatnak a kaspi-tengeri olaj- pontjában« vagyunk. Ezt a ha- egyetlen operatőr irányítja. A lelőhelyekre, megtekintik a tást még fokozza a kilenccsa- kép és a hang tökéletes egy- Kaukázust, végigsétálnak Le- tornás sztereofonikus hang, idejüségét szinkronberendezés ningrád utcáin. Egy pérc múl- amely követi a mozivásznon biztosítja. va már a Fekete tengeren ha- végbemenő cselekményeket. Érdekes, hogy a mozigépe- józnak. Elöl a motornaszád or- Két felvételező csoport mű- ^ w ken villamos ívfény helyett ra hasítja a hullámokat, s ha ködött. Az egyik berendezéssel #sariódik. Ezért készíthetünk tökéletesebb fényforrást: xe- megfordul az ember, hátul a a levegőből — repülőgépen és rirónt belőle. non-lámpát alkalmaznak, ez hajó tatján lobogó zászlót lát- helikopteren — dolgoztak, a f lehetővé teszi az egész bérén- ja. Ezután egy gyümölcsösbe másikkal a földi felvételeket t Mi az oka ennek a nagy el- dezés munkájának maximális kerül a néző, ahol alma- és készítették. A készülék körül-1térésnek? A magyarázat a két automatizálását. Ezenkívül jó- körtefák nyújtják feléje virág- belül 200 kilós, s ebből megái- f szénváltozat atomjainak elren­val kevesebb energiát fogyaszt, zó ágaikat. Elöl, hátul, balra, lapíthatjuk, milyen bonyolult j^eződésében rejlik jobbra, körös-körül mindenütt körülmények közepette dolga- f J Hogyan készül a film? virágzó gyümölcsfa. Egy-egy zik a felvételező csoport. f A röntgensugárzással törté­iig majdnem az arcunkba Az idők folyamán számos Jnő anyagszerkezeti vizsgál*! ...Az egyik vetítővásznon csap, s önkéntelenül is felemel- műszaki kérdés — köztük a 22 J nemcsak a tudományos kuta- megjelenik a felirat: »A tavasz jük kezünket, hogy elhárít- vetítővászon számára a filmek t tás szempontjából nagy jelen- útjai« — az első szovjet han- suk... Sok érdekeset lehetne azonos másolásának bonyolult \ tőségű, hanem gyakorlati al­gos panorámafilm. Eleinte sem- még mondani a filmről, ame- problémája — is megoldódott, zkalmazásában is szélei körben szer csak észrevesszük, hogy a elmondjuk, hogyan is érik el kapcsolatban is. A multlpliká-)hőkezelésen ment-e át az függöny nem ér véget, végifut azt a hatást, amikor az ember dós felvételek egyetlen vetítő-?anyag, ezek során hogyan vál- a nézőtér mindkét félkörén, s az események közvetlen részt- vászon számára is igen bongo-ltoz Ott kristályszerkezete. meg kell fordulnunk, hogy kö- vevőinek érzi magát. . # vetni tudjuk. Arról van szó, hogy a film ,ultak> de ebben az esetben ap (Részlet a TIT Röntgenen­A hétéves terv első tavaszá- kockáit egyszerre 11 felvevő- munkálatok terjedelmét 22-vel} gárzás c. e'Oadást útmutttó- rói szóló »A tavasz utjai« cí- géppel . készítették. Tulajdon- meg kell szorozni. f jából.J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom