Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-04 / 181. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. aagrcsrtns 4 Kétpercenként egy motor... Látogatás a prágai Jawa-gyár motorkészítő üzemében TLT ichle 64., Praha, 14. Mo­dem, kétemeletes sa­roképület. Az épület főbejá­rata fölött nagy betűk jelzik: JAWA. Itt készülnek a világ­híres 250-es és 350-es Jawa márkájú motorok. .4 bejárat két oldalán egy-egy dombor­mű, az egyik a második vi­lágháborúban elesett Jawa- gyári partizánok, a mánk az 1945. május 5-t prágai felke­lés ugyancsak ebből az üzem­ből hősi halált halt dolgozók emlékét hirdeti. Az előzőn IS, az utóbbin 24 név 'oromba öntve, fölötte pedig a felirat: *Megőrizzük emléketeket« Fiatal r.érnök fogad ben­nünket, és mielőtt végigvezet­ne az üzemrészeken, röviden ismerteti a gyár történetét. Janó esek, a gyár alapitója és alsó tulajdonosa először fegyverek gyártásával foglal­kozott a század elején. Az el­ső világháború után azonban nem volt hajlandó belépni a katonai gyárak kartsl'.jábe, in­kább kisebb gépek, szükségle­ti cikkek gyártására állt át. Később a Wanderer motor­gyártó céggel társult, innen a gyár neve is a két név kezdő­betűivel: Ja-Wa, A második világháború előtt 175, majd 150, 250, illetve 100 kem-es motorokat gyártottak itt. A náci megszállás idején a hódítók bombagyártásra ala­kították át az üzemet, és esze­veszetten igyekeztek minél töb­bet kipréselni a munkásokból. Azonban még az embertelen hajsza és a megfigyelő szolgá­lat siserehada sem tudta meg­akadályozni, hogy a gyár ki­váló mérnökei és szakmunká­sai ne tevékenykedjenek ha­zájukért, gondolva a felszaba­dulás utáni időkre. Titokban megszervezték, leöntöttek, és kipróbáltak az új, ma is gyár­tóit Jawa motorkerékpár pro­totípusát, szétszedve kicsem­pészték az üzemből, és magán- házaknál rejtették el. .4 felsza­badulás után összerakták és bemutatták az azóta nagysze­rűen bevált motortípust. 1945 óta gyártják és ma már 110 országba exportálják. E rövid ismertető után egy nagy csarnokba lépve kezdjük meg a látogatást. Modern gé­peken fogaskerekeket, hajtó­karokat és egyéb alkatrésze­ket, kulcsokat készítenek. Sok nő — a munkások mintegy 40 százaléka — dolgozik a gépek mellett.. A következő terem­ben az automata megmunká­ló gépek vonják magukra a figyelmet. Kísérőnk elmondja, hogy most van folyamatban az egész üzemrész automatizálása. Arrább nagy présgépeken készülnek a motorházak, ezek gondos mosáson mennek át, mielőtt a motort beszerelnék. A szerelés a következő részben nagy körforgó aszta­lon történik. Nyolc munkás állja körül az asztalt, és mire a motor az utolsó munkáshoz ér, aki a csavarokat erősíti meg, a munka befejeződik. A kész motor lekerül az asztal­ról. — Hány motort gyártanak naponta? — Kétpercenként kerül le egy motor az asztalról — fe­leli a fiatal mérnök. Gyors számítás: egy óra alatt 30, két nyolcórás műszakban 480 motor! A legérdekesebb látványt a ^ oejáraió terem nyújtja A nagy csarnokban fülsiketítő berregéssel járnak a motorok, mégpedig olyan vázba ágyaz­va, amelynek kerekeire min­dent lehet mondani, csak azt nem, hogy köralakúak. Tojás­alakúra formálták a kerekeket, s görgőkön egy helyben forgat­ja őket a rászerelt motor. így nagyfokú rázkódtatásnaik, hatal­mas igénybevételnek van ki­téve a több órás bejáratás alatt, innen kikerülve alaposan megvizsgálják, és csak ezután szerelik rá az állandó vázra. P. L. Földművesszövetkezetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron Külön pavilont kap a kukorica az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A magyar mezőgazdaságban Je­lenleg a kukorica termésátlagainak gyors növelésére van leginkább le­hetőség. A tudományos kutatók megállapítása szerint megvan a mód, hogy a kukorica termésátla­gával 3-3 éven belül túlszárnyal­juk az Egyesült Államokat. E cél eléréséért azonban több új mód­szert kell széles körben alkalmaz­ni. A kukoricatermesztés legújabb tapasztalatainak ismertetésére az Országos Mezőgazdasági Kiállításon több mint «er négyszögöles be­mutató területet jelöltek ki. Ezen a területen új művelési módszere­ket és hibridfajtákat mutatnak be. A kukoricabemutató egyik érde­kessége lesz az Odessza 10-cs és a Vir 33-ös hibridkukorica bemutató­ja, amelyeknek vetómagvalt N. Sz. Hruscsovtó! kapta az adonyi Béke Termelőszövetkezet. Külön kuko- rlcapavllont Is felállítottak, Itt tá­jékozódhatnak a látogatók a KC-ST-Allamokban termelt külön­böző kukoricafajtákról. Szeptember 4-én nyitja ka­puit a 63. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár. A fölművesszövetkezetek is ké­szülnek rá. Mint a múltban, az idén is számos érdekességet, látnivalót ígérnek a földmű­vesszövetkezetek pavilonjai és a szövetkezeti kereskedelem árusító sátrai. A kiállítás érdekes látniva­lójának ígérkezik a SZÖVOSZ központi pavilonja. A nagysza­bású, reprezentatív elrendezé­sű csarnok tervezői arra töre­kedtek, hogy szemléltető mó­don bemutassák a földműves­szövetkezeti rendszer sok irá­nyú, szerteágazó tevékenységét, amellyel a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását, a terme­lőszövetkezeti mozgalom to­vábbfejlődését, a falu áruellá­tását, a város és a falu közöt­ti kapcsolat megerősödését se­gíti elő. A 600 négyzetméter alapterűleten épült pavilon lé­nyegesen eltér az előző évi- ! tői: i j a termeléssel kapcso­latos dokumentáció azt a célt szolgálja, hogy nép­szerűsítse a korszerű mezőgaz­dasági termelési I módszereket és formákat, oktató jelleggel tárja ezeket a látogatók elé. Újszerű transzparenseket, szí­nes fotókat láthatunk majd, amelyekhez magnószalagról közvetített szöveg ad magya­rázatot. A termeléssel és szerződés- kötéssel kapcsolatos földmű­vesszövetkezeti tennivalók kö­zül elsőnek a zöldség és gyü­mölcs termelésére kötött szer­ződések előnyeivel ismerked­hetünk meg. Már itt ízelítőt ka­punk a zöldségtermelés kor­szerű módszereiről. Hazánkban sokfelé rendkívül hasznos el­járásnak bizonyul az öntözé­ses termelés. Előnyeinek bizo­nyítására egy termelőszövet­kezet öntözéses z&ldségkerté- szetének makettjét állítják ki, amely méretarányosan kicsi­nyítve az öntözési berendezés­sel is megismerteti a nézőket. Másfajta öntözési módszerrel is találkoznak a látogatók: a Mátra és a Bükk hegység vi­dékén kitűnően használható »Expressz-kút"-tal. Ilyent al­kalmaznak a tamabódi szak­csoportban is: kicsinyített má­sát ott láthatjuk a SZÖVOSZ- pavilonban. Fontos feladatot látnak el az árvízvédelemben, a belvizek levezetésében, az öntözéses gazdálkodás elterjesztésében a vízgazdálkodási társulatok, összesen 113 működik az or­szágban. Több társulat műkö­déséről készített diafilmet ve­títenek a látogatók elé, ebből megismerhetik a társulat tevé­kenységét és munkájának fon­tosságát. A magyar zöldségféle kere­sett cikk a világpiacon. A földművesszövétkezetek min­den rendelkezésre álló esz­közzel — szakmai tanácsadás, előnyös termelési szerződések, műtrágya stb. — segítik ter­melésük fokozását. Mintegy öt­ven zöldségtermelő szakcso­port működik jelenleg a föld­művesszövetkezet keretében, jó néhány közülük főleg spár­gát termel. A kiállításon be­mutatják a spárga termelésé­nek fontosabb tudnivalóit. Mint ahogy a zöldségtermelés fokozásában, ugyanúgy a sző­lő- és a gyümölcstermelés fel­lendítésében is nagy feladato­kat vállalt magára a földmű­vesszövetkezeti rendszer. A SZÖVOSZ pavilonjában —• en­nek megfelelően felhívják a fi­gyelmet a tájjelleg szerinti kü­lönféle termékekre. Hangsú­lyozzák a bemutatón, mennyire fontos az adottságokat figye­lembe venni: ellenkező eset­ben vegyesfajtájű terméshez, kisebb jövedelemhez jut a gaz­da. A baromfitenyésztő szakcso­portok munkájával is megis­merkedhetnek a SZÖVOSZ pa­vilonjának látogatói. A ba­romfi-felvásárláson kívül a korszerű tenyésztési eszközö­ket is a látogatók elé tárják. Érdekes színfoltja a SZÖ­VOSZ pavilonjának a HERBA­RIA Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Szö­vetkezeti Központ működésé­nek bemutatása. A gyűjtéstől a tároláson keresztül az ex­portig fogalmat kaphatunk a. gyóeynóvónyek útjáról. A selyemgubótermelést és -fel­dolgozást néhány fontos tud­nivalóval és késztermékkel jel­zik. A pavilon grafikonon és képekben bemutatja az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Központ sokoldalú segítségét, a termelőszövetkezeteknek és a méhészcsoportoknak adott támogatását. így ismerteti, hogy 1959-ben 3500 méhcsalá­dot adtak el előnyös feltételek­kel a termelőszövetkezeteknek, szaktanfolyamot szerveztek a Nagy forgalma van a kadarkúti kisvendéglőnek Az elmúlt év végén nyílott meg Kadarkúton megyénk har­madik földművesszövetkezeti kisvendéglője. A vendéglőt so­kan keresik fel. Szívesen tér­nek be ide a helybeli tsz-ta- gok, és sok átutazó is szívesen fogyaszt el itt egy ízletes ebé­det, vagy iszik meg egy-egy pohár jegelt sört. Foazovácz Vendel, a vendég­lő vezetője nem kis büszkeség­gel mondja, hogy havi forgal­muk 120—130 ezer forint kö­rül mozog. Naponta 30—35 ebédet adnak el. Reggel 3-tól este 9-ig állandóan friss étel várja a vendégeket. Ott jár­tunkkor is bőséges választékot találtunk. Sertéssült, borjú- és sertéspörkölt, tejfeles babfő­zelék, rántott hús közt válo­gathattak az ebédelni óhajtók. Az étterem frissen festett, tiszta, az asztalokon térítők, virág. Konyhájuk is szép. Csak az a baj, hogy kicsi a tűzhe­lyük, így egyszerre csak egy­kétféle ételt tudnak készíteni. Gondoskodnak a vendégek szórakoztatásáról is. A közel­múltban operett-estet rendez­tek pécsi művészek közremű­ködésével, ezt megelőzően pe­dig Rab József és Nagy Jolán magyamóta-énekesek léptek feL Sárközi Gyuláné szakácsnő főzés közben. József felszolgáló. tsz-ekben dolgozó méhészek ré­szére. A látogatók értesülnek a földművesszövetkezetek 1960. évi programjáról, a termelő­szövetkezeti méhészet fejlesz­tését szolgáló tervekről. Ké­pekben és számokban mutat­ják be 2—3 méhészeti szak­csoport életét. A látogatók megismerik azt az eredményt is, amelyet a méhész szakcso­portok közös tevékenysége folytán az import csökkenté­sében elértünk (hazai viaszter­melés, fenyőfűrészáru-megta- karítás stb.). Ötletesen hívják fel a láto­gatók figyelmét a három fajta műtrágya egyidejű alkalmazá­sára. Láthatjuk a tiszavasvári fmsz-nél működő társadalmi növényvédő brigádról készült felvételeket is. Több mint nyolcvan Falusi Ifjúsági Szövetkezet működik jelenleg az országban. A nagy­atádiak munkáját alulról vilá­gított, fényképekkel teli aszta­lon mutatják be. A SZÖVOSZ pavilonjának ebben a részé­ben néhány felvétel az ifjúsá­gi szövetkezetek táborozását és kiisállattenyésztő tevékenysé­gét tárja a látogatók elé. A hibridkukorica termelésé­nek előnyeire is felhívja a fi­gyelmet a SZÖVOSZ pavilon­jában kiállított vetőmag és termés. A felvásárlással és értékesí­téssel kapcsolatos szövetkezeti tennivalókat az agronómusok munkájáról készült felvételek­kel, néhány tájjellegű termék — győri petrezselyem, szabol­csi káposzta, szentesi paprika stb. — természetbeni bemuta­tásával, a termelői csomagolás módszereinek ismertetésével népszerűsítik a pavilonban, ízelítőt kapunk a MÉK-ek munkájáról, valamint a minő­ségi gyümölcstermelés főbb előírásaival is megismerkedhe­tünk. A HUNGAROFRUCT Válla­lat új létesítményeinek makett­jével szerepel a SZÖVOSZ pa­vilonjában: a nyíregyházi al­matárolóból, a 6zatymazi hű­tőházból és a .makói hagyma- tárolóból — természetesen azok kicsinyített másából — apró vasút szállítja az árut a buda­örsi hűtőházba. Korszerű mű­anyag-csomagolóeszközöket és ládákat is kiállítanak. A MA­VAD eredményeit néhány tab­ló tárja a vásár látogatói elé: a múlt évben például 24 ezer élőnyulat, 82 ezer kiló békát, 144 ezer kiló csigát exportál­tak. Az itt járt 400 külföldi va­dász Redig a többi között 266 szarvasbikát és 207 őzbakot ej­tett, s ez jelentős devizát ho- | zott népgazdaságunknak. Érdekessége a SZÖVOSZ pa­vilonjának, hogy bemutatják a | korszerű, új kiszolgálási formákat is, amelyekkel eddig már majdnem 200 helyen ismerked­hettek meg a falusi vásárlók. Az élelmiszer önkiszolgáló bolt ([berendezésén kívül láthatjuk áaz élejmiszer-ellátás növeke­dését 1938-tól napjainkig, eh- ([hez hasonlóan az iparcikk ön- ‘ kiválasztó üzletek berendezésé­nek szemléltetésén kívül fel­tüntetik a falusi forgalom emelkedését az elmúlt húsz évhen. Néhány új boltról és vendéglátóipari egységről fény­képeket is mutatnak, ezenkí­vül könyvesboltot rendeznek be a pavilonban, s a szépirodalmi műveken kívül szakkönyvek között is válogathatnak a ve­vők. A vásár kereskedelmi ne- l gyedében mintegy 14 millió fo- Jrint értékű áruval várja ve- > vőlt a ceglédi, a nagykőrösi, a i tápiószelei és a farmos! föíd- á művesszövetkezet, valamint a éPest megyei MÉSZÖV vásáro­dó részlege. Korszertek lesz- ének az árusító pavilonok: ér­tékeltetik azt a nagyarányú í fejlődést, amely az utóbbi hó­nnapokban a falusi kereskede- e lemben tapasztalható. Elörelát- f hatólag mintegy 7 millió forint J értékű ruházati cikket tartanak fa szövetkezeti egységek, s a f konfekciót és a lábbelit önki- f választó módszerrel árusítják. fKb. négymillió forint érté- fkűek a kiállításra érkező vas- ' műszaki cikkek. A televíziós készülékek és elektromos ház-i tartási gépek, rádiók és mo­torkerékpárok — akárcsak a falvakban — a vásáron is meg­vásárolhatók a földművesszö­vetkezeteknél. Ezenkívül mint­egy kétmillió forint értékű kultúrcikket és játékot, köny­vet, hangszert és hanglemezt is hoznak a fóldművesszövet- kezetek. Nagyszabásúnak ígérkezik a földművesszövetkezetek és a ktsz-ek közös divatbemutatója, amelyet naponta ötször rendez­nek meg. A legújabb modelle­ket vonultatják fel, természe­tesen mindjárt ki lehet válasz­tani a legszebbet, és meg is le­het venni. A divatbemutatóról televíziós közvetítést is adnak a borászati és a rádió-villa­mossági pavilonok homlokza­tán elhelyezett készülékeken, de más műsort is sugároznak. Hagyomány immár a föld­művesszövetkezeti vendéglátó- ipar részvétele a mezőgazda­sági kiállításon. Az idén öt egységet üzemeltetnek. A nagy­kőrösiek cukrászdájában akác- j mézzel ízesített süteményeket j is készítenek a diétások és szívbetegek részére. A laci­konyhán és a falatozókban infrasütön forgatják az ízes falatokat. A balmazújvárosiak megannyi meglepetéssel, táj­jellegű ételkülönlegességgel: finom gyümölcslevesekkel, ke- szőcelevessel és hansági favá­gólevessel, hortobágyi apró­pecsenyével, debreceni sertés­karajjal, pusztapörkölttel rnd. nai pecsenyével, torockói töl­tött káposztával és cigányos bélszínszelettel, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Lesz csúsztatott palacsinta, kapros, juhtúrós galuska is és hozzá tüzes tájjellegű borok. A várható forgalom 60 száza­lékát a szövetkezeti vendéglá­tóipar ételekből kívánja lebo­nyolítani. A kiállításon mA/őffazdasági gépbemutatót is rendeznek. A MEZŰSZÖV — a tavalyi kiállítás látványos acélíve alatt — mintegy 2600 négyzetméteren főleg a nagy­üzemi termelést, a termelőszö­vetkezeteket segítő gépeket vo­nultatja fel. Látható az -Ac­cord" palántaültető gép, kor­szerű burgonyaültető. Tanul­mányozhatják a gazdák a Ra- pidtox I. és III. mintájú nö­vényvédelmi gépeket, a külön­féle nagy teljesítményű hidrau­likus szőlőpréseket, szőlőzúzó- kat, bogyózót és egyéb borásza­ti felszerelést, gépet és be­rendezést. Korszerű takar- mányelőkészftő és feldolgozó gépeken kívül a tehenészetek nélkülözhetetlen gépi berende­zéseit — fejőgép, szeparátor, mélyhűtő stb. — is bemutatják. Nagy teljesítményű morzsolók, darálók, szecskavágók, a kor­szerű baromfitenyésztés és ön­tözés hasznos berendezései, gé­pel egészitik ki a tanulságos kiállítást. Szakmai tanácsadás­sal és öntözési bemutatókkal is szolgálnak. Mint látható, az ország több mint 1400 földművesszövetke­zetének másfélmilliós tagsága mindent elkövet, hogy a kiál­lításon Ízelítőt adjon tevékeny­ségéből, hű képet munkájáról és feladatairól. 4AAAAAAAAAAÍAAAAAAAAAAAAAAAAAA. a mákgubó értékes cikk, gyrnvszer lest belőle, adják át aa FMSZ-nck »oh pénmí adnak érte« I kg 90 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom