Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. aogneztus 38. Panaszosok és panaszok A Z ÉLET MINDIG HOZ MAGÄVAL olyan moz­zanatokat. történéseket, ame­lyek egyik-másik embert méltatlanul érik. elkeserítik és panaszra nyitják ajkát. Ti- borcok nincsenek már, a ke­nyérért, emberségért alázato­san esdeklő vagy öntudato­san felhorkanó kisemmizettek csúcsokra emelkedtek, pana­szolni valójukat semmivé osz­latta a megváltozott élet. Pa­nasz mégis van, lesz is sokáig. Mert a legjobb indulatú veze­tő figyelmét is elkerülheti va­lami, mert akadnak még em­berek, akik csak önmagukat látják, és vannak, akik soha semmivel sem tudnak elége­dettek lenni. Kár volna most azokra pazarolni a szót, akik izgága természetüknél, össze­férhetetlenségüknél fogva pa­naszkodnak fáradhatatlanul. Ismerjük már őket, ezt a jel­legzetes embertípust, mely nem hagy nyugtot senkinek, s talán éjszakáit is arra fordít­ja, hogy sérelmeket, bajokat ötöljön magának mások bosz- szantására. De érdemes írni azokról, akik joggal emelik fel szavu­kat. akár a köz. akár saját érdekükben. Mert ezek az emberek közénk valók, s nem kellemetlenkedni akarnak, csupán élnek a lehetőséggel, mely 15 évvel ezelőtt megada­tott. És szavukban felelősség csillan az egyén, a köz érde­kében, jóindulat és segíteni akarás, vagy éppen bizalom­tól áthatva keresnek gyógyító írt a nép orvosától, kitől sza­badságukat, emberi életüket kapták. Felemelik szavukat, s ez jó, mert segítenek vele, részt vállalnak a nagy, fele­lősségteljes országépítő mun­kából A panaszos keresi, kutatja a legilletékesebbet, akitől vár­hat valamit S hogy gyakorta nem találja meg, vagy átnyúl feje fölött, ez csak részben az ő hibája. A barcsi járásban egy idő­sebb ember segítséget kért a járási vezetőtől. — Bácsikám, jöjjön be hoz­zánk a tanácsra, papírra fek­tetjük a panaszt, és intézke­dünk — mondta a vezető. A bácsi nem jött. De két hét múlva megérkezett a ta­nácshoz a Magyar Rádió le­vele, melyben az öreg pana­szának kivizsgálását kérik. És másnap megjelent a panaszos is: — Most aztán intézkedje­nek ám, mert már a rádió is foglalkozik az üggyel — csa­pott az asztalra keményen. TJ GYAN MI LEHET AZ ^ OKA, hogy oly sokán fordulnak a párt Központi Bizottságához, a rádióhoz, a miniszterekhez panaszukkal? Voltaképpen jó dolog ez, hisz bizalomról tanúskodik. És van rá tehetőség. Mégis sok­szor felesleges az ilyenfajta levelezgetés. A hadseregnél azt mondják: be kell tartani a szolgálati utat. A polgári élet­ben nem így fejezzük ki ezt a gondolatot. De a miniszté­rium, a rádió, a fővárosi la­pok úgyis visszaküldik a be­adványt a helyi szerveknek, hisz ők nem tudnak távolról segíteni. Valahogy egyszerűbb, gyorsabb is lehetne az intéz­kedés, ha közvetlenül a köz­ségi, járási szervekhez fordul­nánk bizalommal..: Érdekes a statisztika. A járási, községi tanácsoknál kiderül, hogy a panaszok, be­adványok. harminc sokszor negyven százaléka közvetve jön a Központi Bizottságtól vagy a rádiótól. Honnét e gyakorlat? Lehet, hogy bizo­nyos helyeken felületesen ke­zelték az emberek ügyes-ba­jos dolgait? Lehet! Nagyobb a bizalom a felsőbb vezetés iránt, mint a községi, járási tanácsok iránt? Ez igen csak vitatható. Ha így volna, akkor is érthetetlen, mert ha mél­tánytalanság éri a dolgozó embert, még mindig van lehe­tőség a helyszínen vagy a me­gyénél orvoslást kérni. In­kább csak rossz szokás, hie­delem, mert mégiscsak a pártközpont, a rádió, a Ludas Matyi foglalkozik az üggyel, s ez nagy szó — mondogatják. Arra senki nem gondol, hogy ez a módszer csak elodázza az intézkedést, sok embert feltart fontosabb munkájától, s papírhalmaz születik pél­dául abból az egyszerű és könnyen megszüntethető baj­ból, hogy Mariska néni ku­koricáját lelegelték a tehenek. Hátha még egy panaszt egy­szerre öt minisztériumhoz vagy más szervhez is elküld a buzgó levélírogató! Ez is elő­fordul, és hány embernek okoz vele fölöslegesen mun­kát, kiszállást, időpocséko- lást!..: Volt egy asszony, aki egye­nesen Marosán elvtárshoz írt, hogy miért nem küldik el a honvédség mosónőjét, s miért nem őt alkalmazzák. Más Ká­dár elvtárshoz, a miniszterek­hez fordul ugyancsak apró, helyszínen megoldható ügyei­vel. Kár lenne félreérteni. Nem arról van szó, hogy ál­lamunk, pártunk vezetői nem szívesen foglalkoznak az em­berek panaszával. De ráérünk akkor hozzájuk fordulni, a rá­diót hívni segítségül, ha nincs más rreg:''1;;. ha a felsőbb szervek tekintélyére, súlyára van szükség, hogy észreve­gyék panaszunkat, s intézked­jenek. A MI ORSZÁGUNKBAN Z V MEGHALLGATÁST NYER minden ember. Ren­delitek szabályozzák a bead­ványok, panaszok sorsát, munkáslevelezőink a hétköz­napi élet irányításával, az ügyintézés meggyorsításának fontos segítői, egyszóval min­denkinek szava van. s szavá­nak súlya, ha jóindulat ve­zérli, vagy panasza jogos. Él­nünk kell hát e lehetőséggel. De úgy, miként a munkás, ki nem a Minisztertanács elnö­kétől kéri a családi pótlékot vagy rendes évi szabadságát... Jávori Béla Két KISZ-szervezet életéből Horváth József tanár, a nagybajomi KISZ-szervezet vezetőségi tagja tájékoztatott bennünket a szervezet munká­járól, és a soron következő fel­adatokról. Taggyűlésre készülnek a ki- szesek. Uj titkárt kell válasz­taniuk a szervezet élére. (A régi pedagógus volt, és a tanév befejeztével elhelyezték más községbe.) Elekor határoznak arról is, hogy milyen oktatási formát válasszanak, milyen módszerrel, milyen fokon fej­lesszék a KISZ-tagok tudását az ősszel meginduló oktatás keretében. Színjátszó csoportjuk készül a művelődési ház avatására. A próbák folynak már, egy szín­darabbal! fognak szerepelni (Jó­kai: Gazdag szegények.) Gyenge György elvtárs, aki a KlSZ-szervezetet patronálja, elmondja még, célul tűzték 'ki a nagybajomi mellett a pálma- jori és felsőkak-pusztai, a leg­gyengébb alapszervezet meg­erősítését is. Elmennek a pa­rasztfiatalokhoz. beszélgetnek velük az ifjúsági szervezet éle­téről, munkásságáról. * * * Orbán Józsefet, a kisasszondi KISZ-titkárt a cséplőgép mel­lett találni. Zsákol, gyűjti a szemet a mázsára. Nem. az oktatásról még nem beszéltek, majd a követ­kező taggyűlésükön. Egyéb terveik vannak. Nagy munka, a cséplés ide.ie van most, szük­ség van mindenütt a munkás­kézre. Elhatározták, hogy a helyi Csokonai Tsz-nek fognak segíteni valamennyien, ha együtt lesz a termelőszövetke­zet összes gabonája, és meg­kezdődik a cséplés. — Dehogy, nem pang most nyáron sem a KISZ-munka — feleli. Sorolja a neveket, ügy számolja: — Igen, tízen jelent­keztek most is a szervezetbe, csak a belépési nyilatkozatokat várjuk a kaposvári járási bi­zottságtól. Lehet még javítani a beszámolón A vezetőségválasztás élőké- munkáját, a helyi alapszerve« szítésének utolsó szakaszában ismét összehívta tájértekezlet­zet, vezetősége és az egyes párttagok tevékenységét éte­ré az alapszervezetek titkárait mézzé minél részletesebben a a Marcali Járási Pártbizottság, beszámoló. Tehát azt kell mér- A megbeszélésen kitűnt, hogy legelnie a referátumnak, hogy a titkárok megértették a soron a felsőbb pártszervek irány­következő taggyűlés jelentősé- mutatása alapján mit végezték! gét, és a vezetőségek nagy kő- a helyi kommunisták. rultekintéssel. a helyzet alapos mérlegelésével fogtak hozzá a beszámoló -elkészítéséhez. Az­óta tovább haladtak az előké­születek: az elmúlt napokban több alapszervezet vezetősége megvitatta a kész beszámolót. Közösen állították össze a váz­latot, közösen javítgatják, bő­vítik, egészítik ki a beszámo­lót — így tehát nem egy em­ber véleményét tolmácsolhatja majd a titkár a taggyűlésen. Néhány alapszervezet veze­tőségének beszámolója bizo­nyos aránytalanságokat mutat. Túlságosan hosszúra méretez­ték a világpolitikai összefogla­lót, a szükségesnél részleteseb­A szegerdői elvtársak pél­dául — nagyon helyesen —• kellően részletezik falujuk tsz-községgé való fejlesztésé­nek politikai, gazdasági körül­ményeit. Rámutatnak arra, hogy a párttagok mit tettek a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséért. Azt is világosan látják, mik a további tenniva­lóik az emberek 'tudatának át­formálásában. Jól felmérték a községfejlesztési tervek végre­hajtását is. Ám a falu kultu­rális helyzetéről, az iskolai és iskolán kívüli oktató-nevelő munkáról, a párttagok elméleti képzéséről, a tömegszervezetek működéséről éppen hogy csak ben szólnak hazánk belső hely- említést tesznek, zetének alakulásáról, s ezért Még mindig nem késő: ha indokolatlanul szűk térre szó- csupán néhány nap van is hát- rul a község, az üzem politikai, gazdasági munkájának ismer­tetése. Pedig a taggyűlésen — a kül- és belpolitika főbb vo­násainak vázolása után — ép­pen az a legfontosabb, hogy szilietek legfőbb tennivalója, az adott terület hároméves nak. ra a vezetőségválasztó taggyű­lésig, akkor is tehet javítani a legjobbnak vélt beszámolón is.- A marcali járás pártszerveze­tei most ezt tekintik az előké­Egy könyvbizományos A földm ű vess zövetke zeti könyvesboltok, falusi könyv­bizományosok nagy erőfeszí­téseket tesznek azért, hogy minél több könyv kerüljön a falura. Barcsra éppen ügy, mint Darányba eljutnak a könyvek. Egyik helyen töb­bet, máshol kevesebbet vásá­rolnak. Mi ennek az oka? A magyarázatot a bizományosi munkamódszerben kell ke­resni. Mindenhol van olvas­ni, művelődni akaró mumkás- és paraszt-ember, csak a bizo­mányosnak meg kell találnia a megfelelő eladási módszert Dómján Lajos, a barcsi szö­vetkezeti könyvesbolt régi könyvbázományosa. A fűrész­üzemben végzi a könyvter­jesztés munkáját. Módszere egyszerű: az üzemben minden héten kis könyvvásárokat tart. Ezeken főleg a legújab­ban megjelent könyveket is­merteti. Nagyobb ünnepek előtt, könyvhéten, politikai esemé­nyek, évfordulók sitb. előtti LEV OVALOV heteken nagyobb vásárokat ■*^vwwwwwwvwwuwuwuvww-u,wvww%^v^ww,v\j*jv”jwv^^,wsArA* fuvwvAvwwswwMftNwiwwzwwwiWMZw/ rendez az üzemben. Az Olcsó­és Kincses Könyvek sorozat megjelenése napján ugyan­csak ellátogat vásárlóihoz; Ezekből a könyvekből nagy a kereslet. A vásárlásoknál bevezette a részletfizetést. Fizetési na­pokon szedi be az esedékes összeget. Dolgozó társai így szívesebben vásárolnak, mert egy-egy nagyobb értékű könyv vagy több könyv vá­" ’ ____aji sérlása nem jelent nagyobb . .. rn 5 anyagi megterhelést. Jelen­muor/mmt FORDÍTOTTA:BARANDI KOMOR VILMA — Akkor követi szegény Bláke-ez — mondta Jankows- ka egyszerűen. — Ebben a já­tékban senkinek sem adnak előnyt. — No és ha ennek ellenére ‘i sem egyezem bele? — erősköd- 3 fém. — Mi a biztosítéka arra 17. Először találkoztam olyan nővel, aki ilyen egyszerűen, magától értetődően jelentette ki magáról, hogy kém. — Es kinek dolgozik'! — Tegyük jel, hogy az an­goloknak. • — Nem a németeknek? — faggattam tovább. arról, ami engem nem puszta kíváncsiságból érdekelt, ha­nem azért, mert ez a játék, amelyben részt kellett ven­nem, életre ment: beszélni kezdett, bár láthatólag nem szívesen. — Ahhoz, hogy a dolog mé­lyére hatoljunk, meg kell ér­Ha a németeknek dolgoz- te nie engem — folytatta, szin­tiek — hangzott Jankowska te kihívó magabiztossággal, de ésszerű ellenvetése , akkor olyan halkan, hogy az, aki maga mar régen nem itt len- nem ilyen körülmények között ne, hanem a komiszárok, zsi- kerül össze vele, mint én, ezt dók és kommunisták között a a magabiztosságot őszinfeség- büntetötáborban. ^ ^ nek vehette volna. — De mivel — Ez valószínű — bólintot- maga nem érthet és nem is tam. — De ki a főnökef Itt akár megérteni engem, meg­van? próbálom a magam személyét — Igen, itt van — nézett minél kevésbé érinteni..-, rám sokat sejtetően Jankows önmagára, kézenfekvő volt a merkedtünk, Blake-et lelőtték, kibúvó: a távoliét sok embert — Kicsoda? — vágtam köz- átalakit, hát még ha egy olyan be. városban tölt valaki hosszú — Ezt nem lehet megálla- éveket, mint Párizs. Maga már pítani — tért ki a válasz elöl valószínűleg átlát ennek a ko- Jankowska. — Blake-et lelőt- médiának a szövevényein. Da- ték, és... vis Blake-et, az Intelligence — —és engem is — fejeztem Service munkatársát a Balti- be a mondatot. — Azt -már- nézve, hogy az első adandó kam ügyvivőjének nevezték mar kitalálom, hogy Blake-et alkalommal nem szököm át az ki. Székhelyéül Rigát válasz- miért lőtték le, de hogy en- enyéimhez? tóttá. Ezt a várost nem, ok gém miért kellett volna meg- nélkül nevezték a kémek váró- ölni? sának. Földrajzi és politikai — Ok nélkül semmi sem helyzete tette a különböző ka- történik. Maga olyan esenic- landorok találkahelyévé, itt nyéknek lett tanúja, amelyek- találkozott és vált el számos nek nem lett volna szabad... kémszervezet útja. Blake pe- — De az isten szerelmére — dig végezte munkáját, kapcso- mondottam —, nem én sze- latai egyre inkább szélesedtek, gödiem útitársul magához. Engem Blake támogatására — Ez lényegtelen — köntör- irányítottak ide... falazott Jankowska. — Ön sze­— ön pedig megirigyelte rencsésebb volt, mint Blake... akar maradni — vágta rá Jankowska mély meggyőződés­sel. — Maga normális ember, aki élni akar, márpedig Szov- jet-Oroszprszágban a föbelö- vés várja. — Főbelövés? — csodálkoz­tam. — Ugyan miért? leg 9962 forint forgalomnál tart. Sok szépirodalmi, ifjú­sági, ismeretterjesztő és mű­szaki könyvet adott el. Az el­adott művek között zenei könyvek is szerepelnék. Több száz horgoló- és szakácsköny­vet értékesített, különösen a — Nem olyan nehéz valaki- J, 19 forintos »Mindenki hörgő­re ráterelni a gyanút — mond-, ka. — És ki az? — Maga — felelte Jankows- ka. — Ne tréfálkozzék. — mond­tam. — Feleljen komolyan. — Komolyan beszélek! — erősítgette az asszony. — Az én lcözvetlen főnököm ■maga és senki más. Válóban komolyan beszélt. — Magyarázza ezt kértem. — Nem értem Elnevette magát, és nyom­ban rátért arra, amit fontos­nak tartott velem közölni. ■ — Davis Blake öt vagy hat évvel ezelőtt tűnt fel Rigában, én azonban csak később kerül­tem ide. Blake August Ber- zinynek nevezte magát. Hogy az igazi August Berziny léte­babérjait — vágtam közbe —, — Azért, mert maga rosszul ta Jankowska. — Az oroszok-j és elhatározta, hogy eltávolít- célzott? kai is könnyel el lehetne hi-, ja és ön foglalja ál a helyét, — Nem. En kitűnően célzok tetni, hogy magát beszervez- > igaz? Jankowska olyan pillantást ban a pillanatban, amikor ma- ták át a fronton. Hiszen már < vetett rám‘4 amely szánalmat gára emeltem a fegyvert, az az a velem váló kapcsolata is, és ugyanakkor fölényt is fe- ötletem támadt, hogy megmeri- meglehetősen kompromittálta... > jezelt ki; szerinte végtelen tem, és Blake-et csinálok ma- Hát igen, én valóban élet- naivságot árultam el a titkos gából. ben akartam maradni, de | szolgálat ügyeit illetőleg. — Azt, akit egy német kém azért, ha választanom kellett i — Nagyon téved — mondta agyonlőtt? — érdeklődtem. — volna, a becstelen élet helyett ] mély megvetéssel. — Igen Szeretném már végre tudni, inkább a halált választom. , lókönyve« kiadványból vásá­roltak nagyon sokat. A fűrészüzem dolgozói sze­retik könyvbizományosukat, meggondolatlan dolog lenne hogy ki ölte meg Blake-et. eltenni láb alól azokat, akik velem egy úton haladnak a közös cél felé... — Kissé fel­élénkült. —i íMeglehetősen jó barátságban voltunk — foly­tatta elbeszélését. — De hát ellenkezett a nő —. de ab- ték, és kémkedés céljából dob- / gyakran fordulnak hozzá ta­nácsért. A propagált köny­vekről ismertetést kérnek tő­le, egyéb kiadványok beszer­zésére kérik fel. Dómján elv- tárí állandó kapcsolatban áll a szövetkezeti könyvesbolttal. Bizományi készletét állandó­an frissíti, érdeklődik' a meg­jelenő könyvek iránt, igyek­szik megfelelő példányszámot biztosítani vásárlóinak. A könyvesbolt dolgozói megfelelően támogatják bi­™ iSfÄ T£L-toga]r mennél bonyolultabbak az ese- mam sines. Blake tehetős szu- anvM meg - *>*?*£■ Z"’ ^ munkája A y vesz," aki Párizsban tanult, es így semmiféle gyanút sem — Ö! — kiáltotta, és hangja keltett. Lehet, hogy az igazi megvetően csengett. — Nincs August Berziny is létezett, va­nehezebb a néme­tek elfoglalták Lengyelorszá­got, okkupálták Franciaorszá­got. A balti államok pedig csatlakozták a Szovjetunióhoz. — Már mondtam magának, T}ogy ez nem állapítható meg. Elvégre ezzel az erővel egy szovjet kém is lelőhette. Nem akartam vele vitába szolimáé v(m maginak kellett kapcsolódni abba a já­énrám szüksége? — kérdez- tékba, amelyet Jankowska Bármennyire kompromittáltak, akkor is át akartam szökni a mieinkhez. De hát ezt ügyesen kellett megszervezni, és addig tem. — Ó,- ez nagyon fontos — világosít fel Jankowska igen készségesen. — Fontos, hogy az angolok és franciák azt , . .,,. , , • zományosukat. Idei ebén érte­egy bizonyos időre - bele > £ÍtJk a megjelent kiadványok megérkezéséről, közük az új­donságok jegyzékét. A barcsi példából tanulhat valamennyi bizományos. T. Gy; ajánlott. — Tehát akkor mit kíván tö- 1 lem? — kérdeztem. — Mindenekelőtt azt, hogy i ebben semmi különösebb ma- lóban festőművész volt, és va- 'T?T^u?'-5 owvjeium ----- — ,---------- — . ... , g yarázni való. Ha több tapasz- lóban Párizsban fejezte be ta- A eletkaleidoszkqpikusyvor- higgyék, hogy Blake él. Ha az szabadítson meg ezektol a ko- , talata gokban, orawr mmucm; «mai ges... ue Párizsból már egy magától is rájöhetett volna!... másik Berziny tért vissza Lett- Szigorúan nézett rám, és országba. Nem tudom, mi tör- szürke szemében egy pillanat- tént az igazival. Lehet, hogy ra gúny és harag szikrázott Párizsban maradt, lehet, hogy fel, de mindjárt elnyomta a Dél-Amerikéba utazott, de az sértett hiúság fellobbanását, is meglehet, hogy autószeren- ismét fáradt és közönyös lett csétlenség áldozata lett... Ber- — En fokozatosan szerettem ziny szülei addigra meghaltak, volna új szerepére felkészíteni és így nem volt senki, aki Da- — mondta halkan és nyűgöd- vis Blake-re ta —, de ha maga ilyen türei- volna, hogy hamis néven él metlen, legyen meg az akara- Rigában. Ha esetleg a régi is­ta... mezősöknek úgy rémlett, hogy Es végre beszélni kezdeti August nem egészen hasonlít- —— -—— —i------ lóban Párizsban fejezte be za- „.„a„..j - , ,-- -•«»-, -------— — — v olna ezekben a doP nutmányait. Mondom, lehetsz- i“í,av®a;t vaitoziK, es a hirszer- Intelligence Service megtudja, tclékektől, mert már kezem- , akikor minderre már ges... De Párizsból már egy % Utk°f szolpá^ láthatót- hogy Blake meghalt, egy má- lábam elzsibbadt — hangzott - - f* csaknem vedtelen meg- sik ügyvivőt küld ide, és ki „ TTt-n -J lo bízottja, nemegyszer arra híva- tudja, hogyan lehet azzal a valasz- ~ utana pedt° le~ tott, hogy lelassítsa vagy meg- együttműködni. A németeknek 9Ven k)avis Blake• Kezdetnek gyorsítsa az idő, a történelem bizonyos elkévzeléseik vannak ez tökéletesen elegendő, kereket... Blake-et illetően, és így a sa­— Maga egész ügyesen ide- jót érdeke, hogy ne csalódja­alizálja a kém tevékenységét nak magában. Gondolom, hogy tőtársamat. — rábizonyíthatta azonban Kioldoztam a kötelékeit. Attól, hogy végez velem, nem | — szakítottam félbe beszélge- megpróbálják magát is beszer- fellett tartanom; én sem akar- j Ez az elmélet vezni, és ükkor azt a látszatot tam megölni, mert hisz a sző-; kell keltenie, hogy az angolok- kést elő kellett készítenem. Ri- \ dolgozik németSknek haránt gába előkészület nélkül ncm; Igaza van, <d gyakorlat durvább és félelmesebb — hagyta rám Jankowska. — Az­nap este, amikor mi megis­— Es ha nem keltem ezt a látszatot, akkor mi történik? lehetett megszökni. — Folytatjuk — A »xakma ifjú mesterei A MÁV kaposvári pálya- fenntartási főnökség II. pá­lyamunkás szakaszának KISZ-brigádjából hárman tették le a szakma ifjú mes­tere vizsgáit- A brigád veze­tője a vasutasnap alkalmával aranyjeh ényt és 500 forint jutalmat, a brigád két másik tagja pedig bronzjelvényt és 300—300 forint jutalmat ka­pott. Ketten a pályaőrhelyet­tesi és pályakocsivezetői vizs­gákat is letették

Next

/
Oldalképek
Tartalom