Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Szombat, 1S59. augusztus 29* Gondoskodjunk állataink téli takarmányáréi Tenyész- és haszonállataink ; kötni, s hogy a víz alája ne helyes és jövedelmező felneve­lése, illetve tartása légióként a takarmánytermés gondos be­takarításától, veszteségmentes tárolásától és okszerű felhasz­nálásától függ. Ennek biztosí­tására a földművelésügyi mi­niszter intézkedési tervet, il­letve rendeletet bocsátott ki, A takarmánytermesztés fel­lendülése és a jó termés kö­vetkeztében tsz-eink az idén jelentős takarmánykészlettel rendelkeznek, és ha ezt he­lyesen használják fel, több ál­lati terméket termelhetnek- Mik a tennivalók e célok el­érése végett? Gondoskodjunk a szálas- takarmányok és tarlóve­tések termésének mielőbbi betakarításáról. Ha széná­vá nem lehet szárítani azo­kat, még a dér megjelené­se előtt be kell silózni. A szántóföldi és kertészeti mel­léktermékeket, hulladéktakar­mányokat, répafejet stb. fel kell etetni, vagy legeltetéssel kell értékesíteni. Amit friss állapotban feletetni nem lehet, silózzuk be. A kukoricatörés alkalmával a be nem érett fejeket külön kell válogatni, s mielőtt meg- romlanának, etessük fel azo­kat. A kukoricaszárat törés után azonnal takarítsuk le, s répaszelettel, répafejjel vagy más zöldtakarmánnyal, esetleg melasszal vagy sós vízzel be folyhasson, körül kell árkolni. A tűzrendészeti szabályokat szigorúan tartsuk meg. A csapadékos időjárás miatt a magtárakban vagy egyéb he­lyen elhelyezett takarmányok állapotát ellenőrizni kell, és a bemelegedés ellen forgatással, mányt kiadni. A kiosztás mér­tékének megállapításánál fi­gyelembe kell venni a háztáji földön termett takarmányok mennyiségét is. Szakszerűen és takarékosan csak takar­mányszabvány számításokkal lehet takarmányozni, figye­lembe véve a takarmányok mi­szel] őztetéssei védekezzünk. | nöségét is. Ahol jó minőségű Ugyanilyen gonddal töreked- j kukoricasiló áll rendelkezésre, jiink a gyökgumós takarmány- ' ott a tehenek takarmányát úgy prizmák és silók romlástól va- : kell összeállítani, hogy az pil- ló megvédésére. Elsősorban a langós-széna kiegészítéssel 10 könnyen romlandó és nehezen liter tej termelésére legyen tárolható takarmányokat kell elegendő. feletetni (pl. vágott burgonya, takarmányrépa, répaszelet stb.). A szeszgyárak nagyon sok olcsó, értékes takarmányt szolgáltatnak- Törekedni kell e szeszgyári moslék teljes fel- használására. Az á'latok takarmányát az adottságoknak megfelelően többféle takarmányból kell összeállítani. hogy azok egymást .jó! kiegészít­sék és azok értékesülését elősegítsék. A szemestakarmányokat ser­téseknek simára őrölve, szarvasmarháknak és juhok­nak darálva, a lovaknak zúzva kell adagolni. A szarvasmar­hák számára, különösen a téli időben 24. illetve 48 órás pá­colással kell az alaptakarmányt ízletesebbé, könnyebben emészthetővé tenni. Fel kell mérni a takarmány­készleteket és az állatállomány kell silózni, megtipratni és le- j takarmányszükségletét. Első­sorban a közös állatállomány csők- : takarmányellátását kell bizto­veszteség földelni. A romlási ( kentése végett a takarmány- 1 sítani, csak ezután lehet a ház­kazlakat le kell szalmázni és táji állatok számára takar­Gondoskodjunk az állatok ásványi anyag (só, mész, fosz­for) szükségletének kielégíté­séről is. Állami akció keretében a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya nagyobb mennyiségű baromfitápot és tápkorpát tud készpénz­fizetés ellenében a tsz-ek rendelkezésére bocsátani. Ez lehetővé teszi, hogy minden szövetkezet foglalkozzék ba­romfi- és sertéstenyésztéssel, továbbá hizlalással. A takarmányok jobb értéke­sülése céljából és a felnevelé­si betegségekből származó el­hullások csökkentésére célsze­rű adagolni a gyakorlatban is kiválóan bevált ERRA nevű antibiotikumot. Nagyon fontos, hogy ezt minden termelőszö­vetkezet megismerje, és minél nagyobb mennyiségben alkal­mazza a baromfi és sertés ta­karmányának kiegészítésére. Gajdi Imre megyei főállattenyésztő Csökken a hiány, javul a vagyonvédelem a föl dm ü vessző vethesselek ben a Az ellenforradalom u-tán földművess zövetkezetskben sok anyag- és értékkezelő igyekezett kihasználni a hely­zetet — saját hasznára. 1957- ben 3 033 000 forint volt a hiány. Azóta több .párt- és kor­mányhatározat született, me­lyek mind a szocialista vagyon védelmét szolgálják. A boltve­zetők, felvásárlók és italbolt­kezelők tapasztalhatták, hogy a sikkasztókkal, 'a szocialista va­gyon herdálóival szemben a törvény a legszigorúbban el­jár. Láthatták, hogy az ellen­őrzés javult, és az ellenőrök nem ismernek tréfát. Ennek eredményeként már a következő évben szemmel lát­ható javulás mutatkozott. 1958- ban több mint hatszázezer fo­rinttal lett kevesebb a hiány. 1959 első felében 61.3 ezer fo­rint volt megyénk földműves­szövetkezeteiben az ilyen ter­mészetű kár. Érdemes összehasonlítani né­hány adatot, mely a hiányok csökkenésének egészséges fo­lyamatát tükrözi. 1957-ben az elért forgalom százalékában a hiány 0,31 százaléknyi volt. ötvennyolcban ez a szám 0,26- ra esett. 1959 első felében a hiányszázalék mindössze 0,11. Az egy hiányesetre eső összeg ötvenhétben 1680 forint volt. ötvennyolcban 830, , ötvenki­lenc első felében 753 forint. 1957-ben a húszezer forinton felüli hiányesetek száma több mint 15, ötvennyolcban 7, öt­venkilenc első felében 2. Ezek is betörés miatt. • A hiányok néhány esettől el­tekintve megtérülnek. ,A bar­csi járásban például ez év első felében 29 ezer forint volt a hiány, ebből 24 ezer megtérült, ötezer forint visszafizetéséről pedig bírósági úton történik intézkedés. 1959. január 1-től csak er­kölcsi bizonyítvánnyal rendel­kező személy lehet az fmsz-ek- nél anyag- és értékkezelő. Az értékkezelők egyre nagyobb felelősséget éreznek a közös vagyon iránt. munkájukat pontosabban végzik. Hibák azonban még mindig akadnak. A nagyatádi fmsz számvitele jó, belső ellenőrzése is elfogad­ható, ám mégiscsak 40 száza-» lókban számoltatták el az el-, látmánnyal rendelkező érték-* kezelőket. A gyékényes] fmsz-J nél az év első felében 40 ezer* forint ellátmányt fizettek ki,J de ezt egyszer sem számoltat-, ták el. A babócsai földműves-* szövetkezet tojás- és baromfi-. felvásárlójánál 45 esetben volt* magasabb az ellátmány a meg-, fmsz-ek a romlott áruk értékét többlet esetén kompenzálják. Nem vizsgálják ki a romlás okait, és megsemmisítési jegy­zőkönyvet sem készítenek. A kaposfői fmsz-nél ötven­nyolcban 58 ezer forint értékű áru ment tönkre. Ezer forin­tot hárítottak csak át. Több földművesszövetkezetnél a tönkrement áru vizsgálatával kapcsolatos intézkedés csak formai. A MÉSZÖV ellenőrzési osz­tályának fokozni kell az ellen­őrzések számát. A legfonto­sabb azonban az. hogy az fmsz-ek értékkezelői úgy vi­gyázzanak a rájuk bízott szo­cialista tulajdonra, mintha az a sajátjuk lenne. D. Z. ÍGY SEGÍT egy mezőgazdasági állandó bizottság A tavaszi tsz-szervezés óta többször tartott gyűlést a tö- rökkoppányi tanács mezőgaz­dasági állandó bizottsága. Gyű­léseiket együtt rendezik a párt-, a tanácsi és a tsz-vezetőség- gel, mivel főleg termelőszövet­kezetekkel kapcsolatos problé­mák merülnek feL Jelenleg a gazdasági felsze­relések és a lovak bevonása okoz gondot. A faluban több mint 20 ló van a termelőszö­vetkezeti tagok tulajdonában, pedig az alapszabályzat sze­rint tagok nem tarthatnak lo­vat. A tsz alakulásakor ugyan­is olyan utasítást kaptak, hogy csak annyi lovat vegyenek át, amennyi feltétlenül szükséges, vagyis 25 holdhoz egy fogatot. A fölösleges állatok megma­radtak a tagok birtokában. A napokban jönnek ki a járástól, hogy közösen megoldást talál­janak e problémára. Hasonló a helyzet a gazdasági felszere­lésekkel is. Sok lószerszám, kocsi, vetőgép van még a ta-: gok birtokában. A Becsület Tsz szeptember elején 50 férőhelyes istálló építésébe kezd. A költségek 200 000 forintra rúgnak. Adtak 98 ezer forintos hitelfolyósítást, a többi költséget a tsz pénzál­lományából fedezik. A tsz ezenkívül 100 ezer forintos hi­telkiutalást kapott borjúvásár- lásra. Ezeket a napokban meg­veszik. Ha az istálló felépül, akkor a háztájiból is vásárol­nak 20—24 darabot. A faluban gondot okozott a géphiány. A betakarodást fo­gatokkal végezték. A kenyér- gabona behordását augusztus 22-én fejezték be. A termés- eredmények a vártnál gyen­gébbek voltak, de így is jobbak a tavalyinál. Búzából 9 mázsás, őszi árpából 14 mázsás átlagot értek el. Tavaszi árpából 6 mázsás az átlag. Ugyanis az elvetett területet 15 éve nem trágyázták. Régen bérlőké volt, s ők nem törődtek a ta­lajjavítással. Most már trágya­kupacok jelzik, hogy a tsz er­re is gondot fordít, bizonyára a jövő évi termés sokkal na­gyobb lesz* JEgy SaáKZStJ ismét tovább... A BELOIANNISZ UTCAI C)J LAKÖHÄZ udvara még hepehupás, frissen túrt a föld. A szólításra a most vakolt pincéből kiáltja Ottkár Jóska — Csordás Béla kőművesbri­gádjának oszlopos tagja —, hogy »tessék«. Balogh István építésvezető lépne egyet a buc­kákon, hogy megmutassa, egy emelet jön még a tűzoltólakta­nya mellett épülő félig kész lakóházak egyikére, amikor az egyik kis lurkó azt mondja ne­ki barátságosan, hogy »bácsi«. Aztán egy másik hagyja ott a labdát a bácsi kedvéért. »Ma­gáé?« Gondolkozik és rávágja: »Mind az enyém.« A »srácok kórusban nevetnek, és a bol­dogságot három emeletnyi ma­gasságból verik vissza a ró­zsaszínű falak. 106 család új otthonának tö­vében ilyenkor valami meleg­ség önti el az ember szíve tá­ját, és megkérdi, megbecsü­lik-e a lakók derekas munká­jukért az építőket? Az egyik horgoló asszony szakítja meg a beszélgetést, azzal támadva az építésvezetőre, hogy miért nincs még mindig roló az ő ablakán. »Mert nem volt be­tervezve« — hangzik a válasz. De az asszony csak mondja a magáét. Az építésvezető hig­gadtan magyaráz, én pedig szé­gyenkezem és azt akarom mon­dani, hogy »asszonyom, ennek az embernek sokkal több gondja van a maga rolójánál. Százezrekért felel. Ha eny- nyire nélkülözhetetlen a roló, nyolc hónap óta miért nem vett egyet? Ennyit maga is megtehetett volna az új ottho­nért!« Furcsa hangot használ ez az asszony. Kitől követel és miből? Szerencsére a felső ab­lakból mosolyognak, integet­nek is, és ekkor egy kis kár­pótlást érzek. Úgy látszik, a többségnek más a véleménye az építőkről. Érzem, hogy az integetők ezekben a napokban egy kicsit el is szomorodnak majd a búcsúzáskor. Az épí­tők elmennek innen. A 106 lakás elkészült. A tervezettnél előbb építették be azt az ösz- szeget, amely a két befejezet­lenül maradt épület rendelke­zésére állt. A KŐMŰVESEK A NA­POKBAN veszik malteros ka­nalukat, távoznak. Akiknek már korábban megépítették az otthont itt, azok egy hosszú éven át látták dolgozni a fiú­kat: Segédriczer Imrét, Kak- stetter Jóskát, Paksica Ferit és a többieket És kicsit a szí­vükhöz nőttek ezek az építők, még ha nem tudják is róluk, hogy mindig megtartották a határidőket, és egyszer sem került többe az épület, mint ahogy azt a költségvetés elő­írta. Azaz, hogy egyetlenegy­szer, akkor, amikor a terve­zettnél hattal több lakást ad­tak át. De az is igaz, hogy a többlet nem volt arányban a több lakás építésével. Keve­sebből sikerült kitűzni. Hát hogyne, amikor itt úgy meg­fogtak minden fillért. Ni csak, Bognár Ferenc műszaki ellen­őr éppen a kerítés tervrajzát javítja. »Minek ide 60x69-as alap? — kérdezi. — Keveseb­ből is kikerül.« Ám, ilyen el­lenőrrel lehet is együtt dol­gozni — mondják a munká­sok. ... Megyünk. A répási Első ötéves Terv Termelőszövetke­zetben lakásokat építünk. Olyan szépeket, amilyeneket még Kaposvárott sem csinál­tunk — mondja lelkesedve az egyik fiú. Megy mindenki. Aki nem Répásra, az más szövetke­zetbe. Schröder Ica technikus — híven a szokáshoz — ismer­tette már a brigádokkal az új feladatok tervrajzait. ő azonkívül, hogy pontos és szi­gorú, keresztlánya is Ottkár Jóska ifjúmunkásnak, olyan alapon, hogy Jóska kilépve az ebédlőből, véletlenül egy dézsa vízzel nyakon öntötte a lányt. Míg viccelődünk, valaki ki­mondja a közösség vélemé­nyét: »Kötelességünknek érez­zük, hogy falura menjünk.« Távolság? Idegen környezet? Vidék? Nem számít, hiszen Csordás Béla szerint jól meg­fizetik a munkát Csak hatvanéves karomig keressek mindig ennyit — mondja. — Addig többet is! Ez is cél — mondja. Hruscsov elvtárs nevét és amerikai útját hallom emle­getni. — Helyes politika — mondja Csordás —, a békés építés, a nyugodt emberi élet politikája. Nyugaton még so­kan akadékoskodnak, de nem igaz, hogy ezeket a többség el ne hallgattassa. — Egyet gon­dolunk mindnyájan. HOGY LESZ-E BÜCSÜZ- KODÁS az új lakóktól, az nem biztos. De az már igen, hogy sokat gondolnak Hruscsov amerikai útjára a munkások, míg rakják a szövetkezetig fa­lakat. Mire azok is felnőnek, talán több reménnyel nézhet jövője elé az emberiség. Tu­dom, hogy a bizakodó lendület megsokszorozódik az építő­munkások szívében és karjá­ban, ha kétszáz lakást felépí­teni jövőre megint visszajön­nek a városba. Sz. N. JdmU A TENGERRŐL (2.) K edves Barátom! Mamajában, közel Amikor besötétedett, a sündörögtem, és súgtam, fesztivál népe ekkor már újra nemzetközi sátortábor ebédlő- hogy ...de nem figyelt. Értet- együtt volt. Imre határozottan a teraszán megszólalt a zongora, ték egymást. Özönlöttek a ro- odasietett az egyik német pe­_ -------- A hallgatóság nagy gyűrűjéből mán fiúk és a hosszú fekete dagóguslányhoz, és meghajolt e ngedettnel. A vizsgalat Qa , az egyik módim kiléptek a szereplők, akik — hajú fehér klipszes román Iá- előtte: »Imre vagyok, Magyar­ezer forint hiányt állapított, épületen légoltalmi sziréna áll. mondom — egyúttal hallgatók nyok. Pillanatok alatt zengő országról.« A kislány elmoso­... .. 2 Egyszer se hallottam vijjogni, *s voltak. A németek itt is muzsikává olvadt eggyé a tá- lyodott és már röpült is a tánc­A csurgói mégsem hagyott nyugtot egész meOmutattá,k, hogy nagyon öt- bor. S ekkor az egyik sarok- parkettán. A következő pilla­a gyakorlat, hogy az* _ nyugtot egesz letesek Hogy hogyan kell ka_ ban Imréhe botiottam. „atban az osztrák Bertával PARTI IDILL IHWWP Ti* i # V i yinr\ Ettp rí snfpfan 7' ’ íJ-^yy /vei/«- fvu.- vu.il nvnyiTu, Imreije oozioilü/m. iiU'i/vcLiL az o£>ziTQ,K, aeriavai * . . ozeien guggoló cagtató nemzetközi futballmér- Már egnedül ült. Mindent ér- keringőzött, és kacagott, hej, * kis remre gondoltam, amikor kőzést rögtönözni, legény- tettem. Rosemarie-val Andris, de hogy kacagott a legény! Azt < félrevonult a magyar csoport, fárasztó táncot járni. A csehek a vitathatatlanul csinos pesti vette— ------- *•---­J hogy elpróbálja azt, amivel be- nyelvén is gyönyörű volt Schu- fiú táncolt. Mielőtt kérdezhet- a lár * mutatkozhat a tábor 600 cseh bért dala: »És a csendes éjsza- tem volna valamit, megdördiilt az in J bálta a népszerű csárdást, és * a csoport rázendített a »-Már J minálunk babám...« kezdetű Fürdés előtt zuhanyozni szokás, de ez a fiatalember, úgy látsz" oly nagyra értékeli szép Balatonunkat, hogy meg is borotválkozik, mielőtt a h ibokba mártaná magát, pesti vettem észre, hogy körülállták lányok és fiúk, s ő diktálja iramot. »-Csárdást! Csár­kában száll hozzád a vágy...« az ég. Rohantunk a sátrakba, dóst!... — kiabálták a csehek. Az éneklő kislány észre sem Villámlott, lassan esett. Me- És ropogott a csárdás, vette, hogy a tenger milyen gint dörgött. De ez már ágyú- „ «•*«» “"•* *—• “ gé­oszlopának. Csillagos ég ra­gyogott ránk. Érdekes, a szi­rénát egészen elfelejtettem. Mosolyogtam is magamon. A sziréna? A sziréna hallgatni fog! Végignéztem ezen a bol­dogságra és őszinte barátságra vágyó fiatal táboron. Aztán J Ezt a fesztivált nem hivatásos mertem meg. A mi műsorunk- Most mAf biztos? _ kér. rl^áMni^™'03 m‘:rt0m Vol~ * művészek adták és rendezték, bál már csak a tapsra emlék- . ’ J Ez csak úgy magától jött. szem, meg Imre szemöldökére, ez em­* Ereztük, hogy kell. Közeledni ahogy egyik sarokban Rose- — Biztos! Sőt az anyja ki- . ' akarunk egymáshoz, jobban marie-ra pillantott. (Mint elő- jelentette, hogy a jövő nyáron tnenyen. Nem téphetik le róla * megismerni a szomszédos né- zö levelemben már írtam, tét- a Balaton mellé jönnek ildl!l- ezu e. ..őse J pék szokásait, és hát előkapar- szik Imrének a lány és a fesz- ni• A barátnője azt mondta, * tűk mi is tarsolyunkból azt, tiválon akar megismerkedni hogy Rosemarie-nak Andris * ami dalainkra, táncainkra a vele.) Ekkor már zengett az tetszik. 4 legjellemzőbbnek látszott és ifjúság indulója: »Földön, égen Hm. Az eső szűnt. De a ha­* főként, amit mindnyájan tud- zeng az új dal, ifjúság...« És jóágyuk még dörögtek. Aztán 4 tunk is. Ezért beleadta a dal- a zenekar átcsapott a kezdődő lassan szétnyílt a sátor eleje, J ba a szivét a magyar bányász, karneváli táncba. Imre ott és megint behallatszott a mu- zq levelemben elviszlek a ö?i­* a váci mérnök, a pesti vedagó- pergett Rosemarie-val a szí- zsika. Imre felült, megfő-ölt” aus és a k - enesaljai szövet- nes forgatagban. Kézzel, láb- ***r*1to>sgét, a Tájiamra kezeli fiatal. J fiataljának, a németeknek, a 4 bolgároknak, az irakiaknak, * no meg szomszéd hotelekben 4 nyaraló román diákoknak. * őrültségnek tartottam ezt az hallottam Petőfi »Egy gondo- Viharban. Megint hallani vél 4 egész sziréna históriát. Mert lat bánt erigemet« című költe- tem azt az átkozott szirénát.. * nem lehet igaz, hogy sziréna ményét egy román főiskolás Szemközt Rosemarie arca vil- 4 vijjogott a zongorában, amikor fiútól. Egy szót se értettem, a lant ki az egyik sátorból. Szil * az emiik rrutgyar lány elpró- lábam mégis földbe gyökere- zúgott be hozzánk, összehúz­zett. Sose gondoltam, hogy Pe- tam a bejáratot. Imre felnyö- tőfi így tud szívet rázni ro- gött az ágyon. — ... Azért is, mánul is. A bolgároktól Di- akkor is a világ legszebb lá­* dalra. Ne mosolyogj barátom! mitrov legkedvesebb dalát is- nya Rosemarie — mondta. és megmondani, hogy számoljon velük, mert ezek lefogják a szirénát; Ke­ményen! Nem kezüket. Erősek! Es úgy éreztem, hogy csend, mindig ilyen csillagos lesz a fekete tengeren. Hamarosan elmennek a cse­hek és a németek. A követke» bal magyarázott valamit. Arra patt, és magával vonszolt. A Szegedi Nándor,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom