Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-22 / 196. szám
Ki VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] !<a pnsN'f Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 196. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1959. augusztus 22. Mai számunk tartalmából: „Visszajövök!" (2. oldalon) Késsülnek as őssi munkára (5. oldalon) Teljesítik vállalásukat a Dél-Somogyi Erdőgazdaság dolgozói (5. oldalon) A munkás—paraszt szövetség jegyében ünnepelte az ország népe az Alkotmány 10. születésnapját Csaknem százezren hallgatták meg Dobi István és Kádár János beszédét a győri nagygyűlésen Augusztus 20-án, csütörtökön az egész,ország dolgozó népe a munkás—paraszt szövetség jegyében ünnepelte a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 10. születésnapját. Az üzemek és a falvak dolgozói együtt vettek részt az ünnepségeken, nagygyűléseken. A legkiemelkedőbb ünnepséget Győrött, a Vasas ETO sporttelepén rendezte a Hazafias Népfront. Az egész ország népe által nagy érdeklődéssel várt gyűlésre csaknem százezren sereglettek össze Győr-Sopron megye városaiból és falvaibái s a környező megyékből: Komáromból, Veszprémből és Vasból. Harminchét különvonat szállította az országrész ipari munkásait, termelőszövetkezeti és egyéni parasztjait. Az országutakon hosszú sorban érkeztek autóbuszokon, tehergépkocsikon is. Győrött reggel 6 órakor zenés ébresztő köszöntijitte a város lakosságát és a gyűlésre érkezett vendégeket. Már a reggeli órákban megkezdődött a nemzetiszínű és vörös zászlókkal, a munkás—paraszt szövetséget, alkotmányunkat éltető jelszavakkal a részvevők felvonulása a sportpályára. Tíz óra előtt néhány perccel nagy taps és éljenzés jelezte, hogy megérkeztek a gyűlés előadói: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kíséretükben érkezett Biszku Béla belügyminiszter, a Politikai Bizottság tagja és Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sándor József és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Nagy József né könnyűipari miniszter, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos tanácsának titkára. Pontosan tíz órakor ár. Porpáczy Aladár, a megyei népfront-bizottság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. A résztvevők lelkes tapsa közepette üdvözölte a megjelent pártós állami vezetőket, majd átadta a szót Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. DOBI ISTVÄXi Szocialista alkotmányunk szellemében erősítsük népi demokratikus rendszerünket — Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében forró szeretettel köszöntsem a megye és Győr város dolgozóit, nagygyűlésünk minden részvevőjét — kezdte beszédét Dobi István, majd így folytatta: — Alkotmányunk népünk kemény harcokban elért történelmi jelentőségű vívmányait rögzíti, és visszatükrözi mindazt a mélyreható politikai, gazdasági, kulturális és szociális változást, fejlődést, amely hazánkban a felszabadulás óta végbement. Az ország örökre a dolgozó népé, az övé mindín hatalom. A gazdasági erőforrások többé már nincsenek a tőkések és a földesurak kezében, most már örök időkig a dolgozó nép kezében maradnak; A felszabadulásunk óta eltelt idők alatt megmutattuk, hogy a nép, ha saját kezébe veszi sorsának Irányítását, csodákra képes. Attól kezdve, hogy felszabadult a dolgozó magyar nép, s a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály ragadta magához a hatalmat, megindultunk a felemelkedés útján. Nemcsak felszámoltuk a munkanélküliséget hazánkban, hanem időről időre munkaerő- hiánnyal küzdünk, különösen a szakmunkásoknál. Az elmúlt tíz esztendő alatt több mint fél millió dolgozó lépett újonnan munkába. Évenként közel 65 000 embernek tudtunk munkalehetőséget nyújtani. Hazánkban ma mintegy 4,5 millió embernek van kereső foglalkozása. Elmondhatjuk, hogy népi demokratikus rendszerünk alapvetően változtatta meg a magyar dolgozók életét. Az egykori elnyomott és kizsákmányolt osztály, a munkásosztály uralkodó osztállyá emelkedett, a dolgozó parasztsággal szövetségben, történelmi hivatásának megfelelően vezetője lett társadalmunknak. Mint a proletárdiktatúra vezető ereje az elmúlt 14 esztendő alatt elsajátította a történelmi felelősséggel járó országkor- mányzás tudományát. Megváltozott a dolgozó parasztság helyzete is, amely a munkásosztály szövetséges társa lett. Képviselőit a parlamentben éppúgy megtaláljuk, mint az országkormányzás más vezető posztjain. Az elmúlt tíz esztendő újra és még jobban bebizonyította a dolgozó parasztság előtt, hogy a munkás- osztály hűséges szövetségesre talált, s a történelem tapasztalataiból tudja, hogy az egyetlen osztály, amely soha nem hagyja cserben. Másrészt a történelem figyelmeztet arra is, hogy a munkás- osztály csak a dolgozó parasztság szövetségével szilárdíthatja meg véglegesen hatalmát. Dobi elvtárs beszélt ezután arról a segítségről, amit a dolgozó nép állama a mezőgazda- sági termelés elősegítéséért, a dolgozó parasztságnak nyújt, majd így folytatta: — Ami hazánk értelmiségi dolgozóit illeti, róluk elmondhatjuk, hogy nagy többségük' a legjobb tudásával, áldozatos munkával támogatja a népi hatalmat, és saját ügyének is tekinti hazánk szocialista alapokon való felvirágoztatását. Tudósaink. műszaki értelmiségünk színe-java a nép szerete- tétől áthatva, derekasan veszi ki részét a szocializmus építéséből. A népi hatalom évei alatt az értelmiség számtalanszor meggyőződhetett, hogy munkáját értékeljük és megbecsüljük. Egyes értelmiségi rétegek tartózkodásának feloldódása újabb segítséget jelent majd a társadalom számára, amely várja, hívja őket szocialista építésünk nagy munkájához. Az erőssé kovácsolódott munkás-paraszt szövetség köré tömörülő nemzeti egység erősödésének tulajdoníthatjuk, hogy ebben az esztendőben politikai sikereink mellett gazdasági eredményeink is várakozáson felüliek. Népgazdaságunk a tervezettnek megfelelően, sőt bizonyos területeken annál is erőteljesebben, egyenletesen fejlődik. Az 1959-es év eddigi eredményei nagyon biztatók; A továbbiakban adatokkal támasztotta alá gazdasági sikereinket. Külön szólt Győr- Sopron megye jelentős eredményeiről. Ezután így folytatta: — Egész dolgozó népünk örömmel és megelégedéssel figyelte azt az ugrásszerű fejlődést, amely itt, Győr—Sopron megyében ez év elején a mezőgazdaságban végbement. E megye dolgozó parasztsága vívta ki magának azt a történelmi jelentőségű érdemet, hogy az ország első termelőszövetkezeti megyéje lett. Megragadom az alkalmat, hogy ezúton is szívből üdvözöljem Győr—Sopron • megye haladó szellemű, élen járó, szövetkezeti útra lépett dolgozó parasztságát, amelynek példája ösztönzőleg hatott más megyék parasztságára is. Napjainkban mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy megváltozik a falu élete, mező- gazdaságunk arculata. Az év elején kiterebélyesedett termelőszövetkezeti mozgalom sikerei folytán ma már a szocialista szektorhoz tartozik az ország szántóterületének több mint a fele. A fél év végén több mint fél millió volt a szövetkezeti tagok száma, tehát 344 000-rel több, mint egy évvei korábban. A dolgozó parasztok tömegesen értik meg, ismerik fel, hogy a jövő a nagyüzemi közös gazdálkodásé, a szövetkezeti parasztságé. AM figyeli a világ mezőgazdaságának fejlődését, minden vonatkozásban tapasztalhatja, hogy azt a nagyüzem rohamos térhódítása jellemzi. Mit mutatnak a mi mezőgazdaságunk állapotára vonatkozó adatok? Hazánkban a demokratikus agrárátalakulás végrehajtása és a népi demokratikus rend győzelme után olyan intézkedések egész sorát foganatosítottuk, amelyek gátolják a paraszt- gazdaságok tönkremenetelét, egyes paraszti rétegek mások rovására történő gazdagodását. Ennek ellenére is tapasztalnunk kellett az egyéni parasztgazdaságok folytonos elaprózódását A szétaprózott mezőgazdaságban a legjobb akarat ellenére sem lehet alkalmazni a modem gépi és agrotechnikát, a tudomány vívmányait. Nem lehet a termelést külső és belső szükségleteinknek megfelelően növelni. Ha tétlenül szemlélnénk a kisparcellák fennmaradását, sőt bizonyos további morzsolódását, nemcsak belső, állandóan növekvő szükségleteinket nem tudnánk megfelelőképpen kielégíteni, hanem abban a világpiaci versenyben sem tudná megállni helyét mezőgazdaságunk, amelyre pedig mindenképpen számítanunk kell, s ahol nagyüzemileg olcsón termelt termékekkel állunk szemben; Népi államunk messzemenő feladatokat vállal a szövetkezeti mozgalom segítésében. Államunk erőfeszítései mellett nagy szükség van a termelőszövetkezeti tagság öntevékenységére, a helyi eszközökből történő építkezések fokozott kibontakoztatására, a társadalmi munka adta lehetőségek jobb kihasználására. Csak az a termelőszövetkezeti gazdaság szilárdulhat meg gyorsan és jól, amelyiknek a? indulása gondosan előkészített. Hogy a gondos előkészület mennyire maguknak a szövetkezeti tagoknak az érdeke, úgy gondolom, ezt ma már mondani sem kell, hiszen a termelő- szövetkezetek százainak és ezreinek példájából, gazdag termelési eredményeiből, tagságuk szép életéből az ország minden vidékén láthatjuk. S ha vannak még őszi kezdésre alakult termelőszövetkezetek, amelyeknek nem vagy nem mindenben történtek volna meg a közös gazdálkodásra való előkészületek, a tagok és vezetők még mindig sokat pótolhatnak. Az idei mezőgazdasági eredmények ismét vonzó módon tanúskodnak a nagyüzemi mezőgazdaság fölénye mellett* Most az a feladatunk, hogy egyrészt tovább szilárdítsuk a meglévő termelőszövetkezeteket. másrészt biztosítsuk a feltételeket a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges, önkéntes alapokon történő fejlődéséhez. Alkotmányunk tízesztendős születésnapján, a megtett útra visszatekintve, az elért eredményeket értékelve, elmondhatjuk, hogy helyes úton és jó irányban haladunk a Szovjetunió vezette, az életerős, mind nagyobb sikereket felmutató szocialista világrendszer egyik országaként, jogos derűlátással nézhetünk a jövő elé. Erőnk sokszoros, mert megsokszorozza azt a szocialista testvéri népek proletárintemacionalista összefogása. Haladjunk hát tovább a megkezdett úton, szocialista alkotmányunk szellemében erősítsük népi demokratikus rendszerünket, fokozzuk szocialista hazánk erejét, biztosítsuk további felemelkedésünket. Ehhez kívánok a magam és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kinek-kinek a maga munkája területén erőt, jó egészséget és sok sikert — fejezte be hosszan tartó tapssal fogadott beszédét Dobi István. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szólt a nagygyűlés részvevőihez* KÁDÁR JÁIXOSí Pártunk ma határozottan és tudatosan vezeti népünket a szocialista társadalom teljes felépítése télé Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Tisztelt barátaim! Dobi István elvtárssal, a Központi Bizottság és a kormány jelenlévő tagjaival együtt örömmel jöttünk mai ünnepségükre. Megköszönöm a meghívást a megyei pártbizottságnak, a megyei népfront' vezetőinek, és hálás vagyok önöknek, hogy ilyen elvtársi, baráti fogadtatásban részesítettek bennünket itt a gyűlésen. (Taps). Minden elismerést megérdemelnek Győr-Sopron megye ez évi, valóban kiváló eredményeiért: az ipari termelés a tavalyinál 11 százalékkal magasabb; szépek a mezőgazda- sági hozamok, és egész társadalmi fejlődésünkre kiható, nagyszerű dolog, hogy Győr- Sopron megye az ország első termelőszövetkezeti megyéje lett. Engedjék meg, hogy a megye valamennyi dolgozójának szívből gratuláljak e nagyszerű sikerekhez, és átadjam önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elvtársi, testvéri üdvözletét. (Hosszan tartó nagy taps.) n munkás—paraszt hatalom ál, ás álul fog ifrühká Az alkotmány ünnepe — folytatta Kádár János — a munkás-paraszt hatalom ünnepe. Ez a hatalom tette a dolgozó népet az ország számkivetettjéből, kitagadottjából az élet urává. Ez a hatalom ma a dolgozó nép legfőbb fegyvere, amellyel végképp megsemmisíti és örökre eltemeti a nyomorúság, a nélkülözés világát: a kapitalista múltat* és teljes, végleges győzelemre viszi a szabadság és a jólét szocialista országát. A néphatalom ellen törtek 1956-ban a volt gyárosok, a volt földesurak, a fasiszták, a revizionisták — külföldi barátaik, az egész nemzetközi reakció támogatásával —, ez ellen támadt a dolgozók minden rendű és rangú ellensége és hozzátehetjük: a félrevezetettek is. Az ellenség azonban porba hullott, mert a magyar nép a testvéri Szovjetunió és a világ munkásosztályának segítségével megvédte saját hatalmát. (Nagy taps.) Ugyanakkor szolgáljon tanulságul, hogy a néphatalomra, a nép legjobb fegyverére, jövendőjének, boldogulásának zálogára vigyázni kell, erősítése, védelme minden becsületes dolgozó szent kötelessége. Az ellenforradalom leverése óta tovább erősítettük a munkás-paraszt hatalmat, amelyért a nép legjobbjai negyven esztendő óta harcoltak, és sokan életüket is áldozták. Az elmúlt évben az egész nép érdemes és nagyszerű eredményekkel, áldozatos munkával dolgozott a hatalom tovább- szilárdításáért. Jelzi ezt a Hazafias Népfront nagyszerű választási győzelme, az építés és alkotás ezernyi műve, a falu szocialista átalakításának meggyorsítása. Elmondhatjuk, hogy a néphatalom most valóban erős, mert a párt és a dolgozó nép összeforrt, mert ezt a hatalmat hivatásuk szerint védik a magyar honvédség, a karhatalom emberei, a határőrök, a rendőrök, a segédrendőrök, a munkásőrök (nagy taps,) de legfőképpen azért erős, mert az egész dolgozó nép — tanulva a súlyos történelmi tapasztalatokból — megnövekedett öntudattal őrködik a munkás-paraszt hatalom felett. (Lelkes taps. (Folytatás a 3. oldalon.)