Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Kedd, 1959. JdTfns SA Pótolták as első negyedévi lemaradást Az Épületszerelő Vállalat első félévi mérlege Negyedévvel ezelőtt azt a célt tűzték maguk elé az Épü­letszerelő Vállalat vezetői és dolgozói, hogy pótolják az el­ső negyedév mintegy 10 száza­lékos lemaradását A félévi mérleg azt mutatja, hogy cél­kitűzésük nem volt megalapo­zatlan, sőt, eredményeik meg­lepően jók. A fél év végére a tervezett 6 millió 796 000 Ft he­lyett 6 millió 959 ezer forint lett a vállalat termelési érté­ke, 798 ezer forint a vállalati eredmény. A tervek teljesítésé­ben a munka oroszlánrésze a hálózati és faluvülamosítók- nak, valamint a vízvezetéksze­relőknek jutott osztályrészül. Nagy nehézséget jelentett, hogy a vállalat mintegy 250 munkahelyen, tehát szétszór­tan dolgozott Jellemző erre, hogy az aránylag kSsdétezámiú vállalat 185 ezer forint kiküldetési dí­jat fizetett ki az efső félévben. Sok gondot okozott a vállalat profiljának vegyes összetétele, c az ebből következő bonyolult anyagbeszerzés. Igazság sze­rint az ÉM anyagigazgaitőságá- tól kellene anyagot kapniuk, így a 90 napos anyagigónylési határidőt két hétre tudnák le­szorítani, vagyis jóval rugal­masabban, előrelátóbban té­vedhetnének, s szervezhetnék a szerződés kötéseket. A háló­zati villanyszerelés nehézipari profil. A nagy mennyiségű és drága beton-villanyoszlopok gyakran felborítják a vállalat pénzgazdálkodását, lekötik a nem nehézipari, aránylag ki­csi forgóalapot. A pénzgazdál­kodást más, nem várt akadá­lyok is nehezítették. 282 ezer forint a vállalat kintlevősége, ugyanis Ádámd, , Balatonend- réd, Somogyvár még uia sem fizette be a község villamosítá­si költségeinek egy részét. Ezért elsősorban az említett íalvak tanácsai felelősek, mert nem vették figyelembe' az át­árazással keletkezett árkülön­bözeteket. íme, dióhéjban né­hány olyan akadály, amely fé­kezte az épületszerelők mun­káját. Ha a vállalat egyedül is megoldhatná e problémákat, nem várt volna azokra a szer­vekre, amelyeknek módjukban állna ésszerű intézkedésekkel könnyíteni a nehézségeken." Mi segítette a vállalatot ahhoz, hogy mégis sikerrel zárhatja a félévet? Az, hogy a korábbi jó élüzem-tapaszte- latok birtokában helyesen lát­ták a vezetők a feladatokat, és rugalmasan, gyorsan oldot­ták meg őket. A tisztánlátást segítette elő az alapos és nap­ra kész adminisztráció. Ezen a területen Jégési Pálnéhoz és Övári Józsefhez hasonlóan több kiváló, szaktudását lelki- ismeretesen gyümölcsöztél» ember dolgozik. Bebizonyoso­dott az is, hogy a műszaki gár­da és a jó anyagbeszerzők so­kat tehetnek az eredménye­kért. Számos olyan jóképessé­gű munkással dolgozik a vál­lalat, mint Lőrincz elvtárs. A munkaterületeken —, ahol az eredményekért folytatott csata eldől — Szalontai Sándor, Újhe­lyi István, Pados György ipari épületi villanyszerelő, Koncz Elek, Simon Pál, Peisz Márton faluvillamosító, Pető István, Matula László, László György hálózati villanyszerelő, Balogh József, Balogh Ferenc, Magyar Lajos vízvezetékszerelő és Bu­dai István, Hirth József laka­tos példát mutattak, s alapo­san kivették részüket a kon­gresszus tiszteletére indított munkaversenyből. A tervezett 203 ezer forint helyett 729 ezer forint értékű teljesítményt ér­tek el. Hogyan tovább a második félévben? Igen rö­viden, velősen adnak választ erre: élüzem akarnak lenni. A munka dandárjának ideje a második és a harmadik ne­gyedév# Az éves tervek zömét most kell teljesíteni. Mindnyá­jan tudják ezt, s a jenekből már most bizonyosnak látszik, hogy nem vágyálom az élüzem cím elnyerése. Többször gondolnak — főként a vezetők — arra, hogy milyen lesz a vállalat jövője, ha a fa­luvillamosítás befejeződik. Megszűnik a vállalat? Vagy ta­lálunk neki új elfoglaltságot? A feleletet ők adják meg ed­digi jó munkájuk alapján. Be­bizonyították, hogy a »jég há­tán is megélnek«, és bármilyen profilt kapnak is, »kihozzák" belőle, ami kihozható. A laka­tosoknak és a vízvezetékszere- lőfcnek akad dolguk az 1960- ban megkezdődő kaposvári gázvezeték munkálatoknál. Azonban sürgősen új profilt kell találni a vállalatnak. El­sősorban a megyei tanácsra hárul ez a feladat, és remélhe­tően a probléma megoldása nem várat sokáig magám. Marietta-puHxtai ki* érietek A LUCERNA TELEPÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A SAVANYÚ HOMOKTALAJOKON ízlik az ebéd Czippán Sándor inkel dolgozó parasztnál terített asztal vár­ta a mezőről hazatérőket. Befejezték az aratást. Az ünnepi­nek is beillő ebédet jó étvággyal fogyasztja a gazda meg a rokonság. (BílaaárL (eqyztlek A bétavári tanács házzal szemben egy régi, ódon ház van. Homlokzatán ez a felirat látható: »Földművesszövetke­zeti bolt". Az épület vakolata teljesen lemáHott, a tető cse- repezése hiányos, rossz. Esős időben beázik, s ez károkat okoz az áruban. A belaváriak régi kívánsága egy rendes, mo­dem bolt. Ez a vágyuk most teljesül. 300 000 forintnyi költ­séggel épül az új bolt. A múlt év nyarán kezdték meg az építkezést, de anyaghiány és egyéb okok miatt félbe kellett szakítani. A munkálatok az idei nyár elején folytatódtak. A kőművesek és a festők már az utolsó simításokat végzik az épületen. Az asztalos- és ács­munkát is befejcatéJc. Ügyes asszonykezek tisztnjáik a kira­katokat — és az ablaküveget. A boltot augusztus 20-án adják át rendeltetésének. * * * 1952-ben kapott villanyt B lavór. A község képe azó1 egészen megváltozott. Sok ú ház épült. A falu egyre tere bélyesedik, fejlődik. A lep utóbbi tanácsülés egyik ható község­részét a rozata szerint az idei fejlesztési alap egy villanyhálózat bővítésére és korszerűsítésére fordítják. En­nek nyó'mán a falu külső ré­szeibe is eljut a villany. E munkát az ősszel kezdik meg. A tanács elhatározta, hogy az állomástól a falu központjá­ig kb. 1 km-es szakaszon be­tonjárdát épít a községfejlesz­tési alapból. E terv megvalósí­tását veszélyezteti, hogy nem kapnak kedvezményesen épít­kezési anyagot, ami pedig a tanácsot ilyen esetben megilleti. A tanácsnak az a kérése, hogy az illetékes szervek nyújtsa­nak ebben segítséget Somogy megye nagy kiter­jedésű savanyú homoktalajain nem könnyű a zöldtakarmány termesztésének megszervezése. Különösképpen azért mutat­koznak nehézségek e téren, mert a tömegtakarmányokban egész év folyamán szinte lehe­tetlen a fehérjeellátást bizto­sítani a hagyományos takar- mánytermesztésre alapítva. A savanyú homoktalajok fehér­jében gazdag egyetlen zöldta­karmánya az édes csillagfürt. Az édes csillagfürt azonban nem biztosítja a folyamatossá­got, tJhvel egy év alatt csak kétszer várhatunk tőle zöldtö­meget: egyszer a főtermény­ként vetett csillagfürtből jú­liusban, egyszer másodvetésből októberben. Noha a sárga vi­rágú édes csillagfürt a lucer­nával egyenértékű zöldtakar­mányt ad, mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy termesztése rendkívül költséges az ala­csony szaporítási hányados miatt. A termesztés költségeit megemeli az egyéves kultúrá­nál adódó talaj előkészítés, a vetés évenkénti költsége is. Ezek miatt a szempontok miatt vetődött, fel az évelő kultúrák, s közülük is a legér­tékesebb zöldtakarmány, a lu­cerna megtelepítésének a lehe­tősége. Tudvalevő, hogy a lucerna igen mélyen gyökerező nö­vény, s ma már köztudomású a külföldi kutatók által felis­mert ama tulajdonsága is, hogy gyökérzete a talaj mé­lyebb rétegébe kimosódott me- szet képes a talaj felső réte­gébe visszahozni, s ezzel rege­nerálni a kimosódott feltalaj mésztartalmát. A növényeknek ez a. tulajdonsága igen fontos a sok csapadékú somogyi ho­moktalajokon, amelyeken a bő­séges eső és a talaj kis ad- szorbeiós képessége miatt a mész a mélyebb talajrétegekbe mosódott le. Ha a vegetáció kezdetén elő tudjuk segíteni a gyökérzet fejlődését s az ké­pes elérni a mély talajréte­gekben lévő meszet, a növény életlehetőségeit máris boztosí- tottuk. Feladatunk tehát az, hogy ezeken a talajokon a fia­tal, sekélyen . gyökerező nö­vény mész- és nedvességigé­nyét a vegetáció első szaka­szában kielégítsük. Ebből ez elméleti meggon­dolásból dolgoztunk ki olyan tjalaj javítási módszert, amely megfelel a követelményeknek. A fejlődő növény mészigényét természetesen meszezéssel tud­juk kielégíteni, a gyorsan ki­száradó, vizet átengedő ho­moktalajok nagyobb víztartó képességét pedig a talajfelület humusztartalmának fokozásá­val érhetjük el. A két feladat megoldására Somogybán alkal­masnak látszott a homoktala­jok meszezése és tőzeg es javí­tása. 1951 óta állítottunk be kí­sérletet a lucerna megtelepíté­se céljából. A talaj felületére kát. holdanként 180 mázsa 40— 45 százalék víztartalmú kotu- földet hordtunk rá. A kotu- földdel már lebomlott tartós humuszfrakciókat vittünk a talajba, ezzel annak adszorb- ciós képességét növeltük. így javult a talaj víztartó és táp­anyag feltáró képessége, s biz­tosítottuk a fejlődő fiatal nö­vénynek a kedvező életfelté­teleket is. A gyors kezdeti fej­lődés eredményeképpen a nö­vény gyökerei rövid idő alatt mélyre tudnak hatolni, s a fej­lődés későbbi szakaszában már különleges szükségleteit is ké­pes kielégíteni. Az 1951-ben ily módon telepített lucerna az első esztendőben 142,2 má­zsa zöldtömeget adott. Érdekes volt a kísérlet többi parcellá­ja is, ott a lucerna teljesen ki­pusztult, mert ezeken a par­cellákon nem adtunk kotu- földborítást. Kétségtelen tehát az eljárás eredményessége. A kísérlet biztatást adott az ilyen irányú munkák kiterjesz­tésére. 1955-ben újabb kísérleteket állítottunk be a telepítés tech­nikájának további kidolgozá­sa céljából. A telepítésnek az a percellája, amelyen kh-ként 60 mázsa cukorgyári mész- iszapot és 184 mázsa 45—50 százalékos kotuföldet 25 cm mélységre szántottunk alá, 1956-ban 103,41 mázsa, 1957- ben 247,34 mázsa, 1958-ban 273,36 mázsa zöldtakarmányt adott kát. holdanként. Az egész terület a telepítés előtt kh-ként 180 kg szuperfoszfá­tot, 120 kg 40 százalékos káli­sót, közvetlenül a vetés előtt pedig 80 kg pétisót kapott. Igen jó eredményt adott az a parcella is, ahol a fenti meny- nyiségű meszet 25 cm mélyre szántottuk le a telepítés előtt, a tőzeget pedig ugyancsak a fenti mennyiségben csak a fe­lületre közvetlenül a vetés előtt szórtuk ki. Az eredmé­nyek ezen a parcellán a követ­kezőképpen alakultak: 1956- ban 111,77 mázsa, 1957-ben 271,79 mázsa, 1958-ban 257,17 mázsa zöldtömeg. Ezeket a túl­zottnak tűnő eredményeket a kísérleti parcellák jó gondo- zottsága, agrotechnikája idézi elő. A fenti kísérlet immár a telepítés ötödik évében, az idén is jól beállott, kiegyenlí­tett növényállományt mutat. A kísérletek eredményei perspektivikusnak mondhatók a homoki gazdaságok felfej­lesztése szempontjából. A lu­cerna talajjavító szerepe vi­tathatatlan, s ugyanakkor ér­tékes, fehérjében gazdag zöld­takarmányt biztosít az állat­tenyésztés részére. A kettős hatás a térmések emelkedését és az állattenyésztés gyors fej­lődését idézi elő. A lucernát megtelepítő homoki gazdasá­gok jó előveteményt termő te­rülete megnövekszik. A lucer­na hatalmas tömtgű gyökér­maradványt hagy vissza a ta­lajban, biztosítva a szerves anyagot gyorsan lebontó ho­moktalajok legtermészetsze- rübb és legolcsóbb talajerő­fenntartását. A jó * minőségű, fehérjében gazdag zöldtakar­mányozás folyamatossá válik az üzemben, ennek következ­tében pedig meg lehet valósí­tani az értékesebb, minőségi szempontokat is figyelembe vevő állattenyésztést. A több állat után több trágyát tud a gazdaság előállítani, s az ér­tékesebb takarmányon tartott állatok trágyája minőségi szempontból is kedvezőbben alakul. Ha nagy arányokban rentá­bilisan megvalósíthatóvá válik a lucerna megtelepítése a so­mogyi homokokon, átformál­ható lesz a gazdaságok ter­melési aránya, s a ma még gyenge állattartással rendelke­ző homoki gazdaságok inten­zív állattenyésztő üzemekké válva, növénytermesztésük ho­zamát is igen nagy mértékben tudják fokozni. Nyéki Jenő egyetemi docens A villany bevezetését tervezik Visnye községben. A munka 43 330 forintba kerül. A községfejlesztési alapból 14 300 forinttal. 7000 forint tár­sadalmi munkával és 22 ezer forint helyi anyag felhasználá­sával járulnak hozzá a költsé« gekhez. Bálványosi panasz Tabi Műszaki KTSZ-re Majdnem a vonat alá került A múlt vasárnap reggel tör­tént a fonyódi vasútállomáson. A vonat megérkezése előtt né­hány perccel már készülődtek az emberek, összeszedik cso­magjaikat. és elindulnak a ko­csi perronja felé. Nem volt sem sok utas. sem különösebb to­longás, egy kislány mégis majdnem a kerekek alá ke­rült. Az állomástól kb. ötven mé­ternyire lelassított a vonat A lépésnél alig gyorsabban hala­dó szerelvényről többen leug­rottak. A férfiak. fiatalemberek után egy kislány is leugrott a lépcsőről. Boí'adozott, aztán térdre esett a kocsi mellett, és a következő kocsi lépcsője ma­ga alá sodorta. Egy fiatal ka tana — a sínek mellett vára kozok közül — mentette meg: gyorsan odaugrott, és elhúzta a vonattól a sikongató lányt. Anyja a perronon állt, és ájul- dozótt. A kislánynak szeren cséré az ijedtségen kívül egyéb baja nem történt. é mozgó szerelvényről való leug rálás veszélyességét ezúttal : saját bőrén tapasztalta, és biz tosra vehető, hogy életébe" többé nem teszi. Esete tanulság kell legye»- mindenkinek, hiszen csak r szerencsének és véletlennek ''5-mnhető, hogy .nem történt • ayon súlyos, esetleg halálos baleget. háromfai 2. sz. vegyesbolt havonta 30—35 090 Ft forgói mai bonyolít U. Es Lakat» Ferenc boltvezető érdeme is. A Bálványosi Községi Ta­nácsnak más elfoglaltsága is akad, mint hogy a Tabi Mű­szaki Ktsz vezetőire panasz­kodjon. Mégis mulasztás ter­helné, ha napirendre térne az alábbiak felett Július 15-én a bálványosi ta­nács kérésére és költségére Linyánszky, a tahi ktsz mű­szaki vezetője Bálványosra utazott a községfejlesztési alapból készítendő járdalapok lerakása megrendelésének fel­vétele céljából. Előzőleg azt mondta, hogyha a ktsz a ta­nácsitól kocsit kap a föld- és vízhordásra, négyzetméteren­ként körülbelül 5,70 forintért, de legfeljebb 6,30-ért elvégzik a munkát és a járdalapokon kívül minden anyagot a ktsz biztosít. Amikor kijött Bálvá­nyosra, már mást gondolt. A nála lévő normakönyvre hivat­kozva kijelentette, hogy 7,66 forintért tudja csak vállalni a járdalapok lerakását. Ennek ellenére a tanács megrendelte a munkát A műszaki vezető kérésére a tanács négy ember szállásáról térítés ellenében gondoskodott, hiszen az ígéret szerint másnap, 16-án már jönniük kell. Azóta múltak a napok, de csak nem jött senki a műszaki ktsz-től. Telefonhívásra a ktsz azt ígérte, hogy a követ-1 kező héten — de akkor már biztosan — megkezdi a járda­lapok lerakását s olyan minő­ségű munkát végeznek, ami­lyet a környéken még nem lát­tak. Ennek nagyon örültünk. És a tanács még türelmetlen eb- I bül várta azt a napot,, amikor a ktsz dolgozói Bálványosra érkeznek. ■ A várakozás megint hiába­valónak bizonyult, Az újabb te­lefonhívásra a ktsz azt közölte, hogy nem tudja a járdalapot annyiért lerakni, amennyiben a műszaki vezetővel megálla­podtak. Hogy mennyiért vállal­hatják, még ők maguk sem tudják. S most már azt sám tudták, hogy mikor kezdik meg a munkát. De azért csak rendeljük meg annyiért, amennyiért el tudják készíte­ni — biztattak bennünket. Csodálkozunk azon, hogy a ktsz-nél nem tudják, hogy elő­méreti költségvetés is van a világon. Hogyan alkalmazhat­nak olyan műszaki vezetőt, aki még azt sem tudja, mit miért, és mennyiért csinálhatnak. Amikor a méltatlan eljárás miatt panaszt tettünk, akkor Linyánszki műszaki vezető Fu­tó Tiborra, a ktsz vezetőjére hivatkozva azt mondta, hogy az elnök húzta át a számítását — különben is ő maga napok múlva távozik a »cégtől". Em­lítést tett arról is. hogy azárt nem tudják megmondana, hogy a bálványosi tanácstól milyen összeget kérjenek, mert nem ismerik a normákat. Kér.iük az illetékes megyei vezetőket, figyeljenek fel erre. Az ilyen esetek hátráltatják a községi tanácsok munkáját, és megrendítik a lakosságnak a ktsz-ekbe vetett bizalmát Bujdosó János v. b.-elnök, Balassi László v. b.-Utkar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom