Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

Péntek, 1959. július 17. 6 SOMOGYI NÉPLAP „HŰSÉGES VOLTAM ÉS AZ IS MARADOK HALÁLOMIG“ Tizenöt éve gyilkolták meg Alpári Gyula elvtársat ORSZÁQ JÁRÁSON ÖT NAP ÉSZAK-MAQYARORSZÁQON A nép egyszerű fia volt. Melegszívű, igaz ember, és mégis mártírhalált kellett halnia. Alpári Gyula elvtárs sajnos nem érhette meg népe szabadulását. Pedig egész életében azért küzdött, hogy a magyar munkásosztály is ki­vívja saját hatalmát. Nyomorogtatni, üldözni, rágalmazni lehetett, de az ügytől, amelyben élete értelmét látta, — eltántorítani soha. Félemlíthetetlen harcos volt. Tizenhétéves diák, amikor hozzájut Marx—Engels művei­hez és eredetiben olvassa a tudományos szo­cializmus nagy klasszikusait. Kizárják az is­kolából, mert szembefordul a vallásos nevelés­sel. Ezzel kezdődik üldöztetése. De nem csüg­ged el. Pestre megy és belép a szociáldemok­rata pártba. Ettől kezdve örökre eljegyzi ma­gát a forradalmi harccal, a munkásmozgalom­mal. Az 1905-ös orosz forradalom hírére — ö mondta: »mintha hályog esett volna le a sze­méről*. Azok közé a magyar forradalmárok közé tartozik, akik felismerték, hogy míg sza­kadatlanul harcolni kell a szociáldemokrata párt megalkuvó vezetői ellen, fokozni kell a munkás tömegek harckészségét és fel kell ké­szülni a proletár}orradatomra. Valóságos üldözési hadjárat 'indul ellene, amikor élesen szembefordul a szociáldemok­rata vezetők gerinctelen politikájával. Bosszú­ból elüldözik a Népszava szerkesztőségéből, majd a szociáldemokrata pártból is kizáratják. Alpári Gyula azonban nem retten meg és nem enged. Maga mögött érzi azt a forradalmi szárnyat, amely szembefordul a megalkuvó politikával. Az ellenzéki munkások pénzt gyűjtenek Alpári Gyula számára és Koppen­hágába küldik, hogy ügyét személyesen ter­jessze az ott ülésező II. Intemacionálé kong­resszusa elé. Itt ismerkedik meg Leninnel, aki a bolsevikokkal együtt a Nemzetközi Iroda megalkuvó többségével szemben Alpárit támo­gatja. Alpári Gyulát itthon fokozottan támadják, mindenáron lehetetlenné akarják tenni. De to­vább írja bátor, leleplező cikkeit a munkás- és haladó újságokba. Egy percre sem szűnik meg forradalmi tevékenysége. Ott találjuk az 1918. november 20-án alakuló KMP alapító tagjai között, s amikor 1919. február 20-án a Á párt Központi Bizottságát letartóztatják. —} Hosszú út előtt állunk, az íúő- kérges munkáskezek rövid idő mű előtt. A látvány lenyűgö- dacolva a fenyegető veszéllyel — harmadma-iíárás aligha lesz kedvező. Ne- alatt barnünc-hajmúncötezres ző. Az ember »csak« irányít* gával átveszi a Vörös Újság szerkesztését. 9 uezen dereng és vigasztalanul sze- gyönyörű várost, ipari közpon- uralja a gépet, ötvenkét kaná­ri Tanácsköztársaság bukásakor helyetteséből az eső. Az autóbusz ott tot teremtettek a Duna-parti rából áll a kokszolómű, s egy külügyi népbiztos. A fehérterror elől csak ne-éÁn már a Széchenyi téren, mé- kietlen fennsíkon, annak most kamrába 15—16 tonna előké- hczen sikerül Csehszlovákiába menekülni. 9 íyén élénk beszélgetés, a helyfog- az üzem díszes kapubejárati szített szenet rak a töltőkocsi Kapcsolata soha sem szűnik meg a magyar és $ laiás izgalma. De csakhamar el- festménye alatt megdobban a óriási vaslapátja. Felhevül a nemzetközi munkásmozgalommal. 1921-ben 0 néruul a csoport. Kora _vaa még, szíve. Mert övé, mert magáé- szén, csalhatatlan műszerek Moszkvába utazik, részt vesz a Kommunista és az ablakon csordogáló esőgyön- nak érzi az egész ország népé- jelzik a »kitolás« helyét, s a Intemacionálé Kongresszusán, ahol megbízzák 9 gyök, - később elkeserítő zuhatag nek alkotását. vörösen izzó koksz tűzesőként eov nemzetközi sajtó tudósító iroda — a ké- f - aligha fakaszt jókedvű kacajt. Azt gondolom, kényelmesek hull a hűtőkocsiba. Percek sőbbi INPREKOR. — létesítésével. A párt 1925. 9 Ez is jól kezdődik - hallom gú- vagyunk, amikor a busz begör- sem telnek eL Elektromos évi kongresszusán ö tartja a külpolitikai be- 9 nyos hangsúllyal a megjegyzést, dűl a széttáruló vaskapun. Ma- mozdony vonja a hűtőtorony szá’melót — beválasztják a Központi Bízott-? £>« minden jő, ha a vége jó... Ságba. \ Atbukdácsolok a bőröndökön­ri fasizmus növekvő veszélye elől a szer-^Van aki kézitáskája mellé még kesztőséggel együtt Zürichbe költözik, majd\kett6t kozott, alaposan megtömve ruhákkal, élelmiszerrel. Hiába, : gyakorlatlanok még az emberek. Azt hiszem, csupa ismerős ül a í kocsiban. Pedagógusok és kapos- ! váriak. Csak én vagyok Idegen, f Most elmarad a bemutatkozás, az Egy mulasztásról, ami sokba kerül Svájcba, cmv.an pedig illegálisan Párizsba köl­tözik. Itt éri a háború kitörése, a francia ősz-! szeomlás, a náci megszállás. Egy álkalommal\ lecsapnak rá a nácik, s a sachenhauseni kon­centrációs táborba hurcolják. Válogatott méd-] szerekkel kínozzák, másfél évig sötét zárka-1 ban. senyvesztik. Elveszti egyik szeme világát, z ismerkedés. a közős élmény úgyis Adatokat akarnak kivenni belőle, de Alpári fközel hozza maid “ embereket. hajthatatlan. 1942. őszén a koncentrációs táborban meg-9 Ugyanolyan belső Izgalmat jelent Himler Gestapo főpribék maga elé hi- ? érzek, mint egy-egy külföldi vatja a nagyszerű kommunistát. Ráparancsol, íút előtt. Pedig csak Magyaror- hogy írja meg pontos adattal és nevekkel, mi- * Szág egy szép tájára indulok. kor, kikkel és hogyan dolgozott együtt a III. \ Csak? Azt hiszem több ez, jó- Internacionáléban... ?! \ val több, mint amit az első Könyvet, hírlapokat és írószert kap. S Alpá- ^ pillanatban gondolna az em- ri Gyula könyvet ír. A Kommintem króniká-Á bér. Igaz, kicsit mindig szá­ja helyett tudományos elemzést, miért kell á gyellem bevallani, hogy nem szükségszerűen elbuknia a náci rablóuralom- i ismerem az Alföldet, hogy só­nak. Ezt nyújtotta át a hóhéroknak, akiknek 9 hasé jártam a Mátrában, "hogy végképp elfogyott a türelmük. Eszeveszett 9 csak hallomásból tudok a dühhel törtek ki, s tizenöt évvel ezelőtt, e na- i Bükk félelmetes és szép szer- pon a sachenhauseni tábor udvarán meggyil- j pentinjeiről. De hát ki az az kelták. 9 ember, aiki jól ismeri saját ha­Cgy halt meg, ahogy a börtönben egyik fo-f zaját? És ki az, akit nem hajt, golytársától üzente: »Üdvözöld nevemben at nem ösztönöz a megismerés U ..... , pártot, s mondd meg: hűséges voltam és az \ vágya? Mentegetem magam? * csak egy szóval jellemezhe­maradok halálomig«. $Igen, voltaképpen nem az a reket’ vasútvonalat, teherko- tern: gyönyörű. Egy nép izzó »bűnös« önmagával szemben, aki nem láthatta szép orszá­gunkat, inkább az, aki nem is akarja megismerni;;; Már többszörösen megtérült volna Zamárdiban, a Balaton­part e kis üdülőhelyén, ha a kertmozi kerítését a Moziüzemi Vállalat megcsináltatta volna. A kerítés kiegészítésének, ja­vításának összegét megtakarí­tották, viszont a kertmozi most a fürdőidényben sokkal több pénzt veszít el, mint amennyibe a kerítés kijavítá­sának munkái kerültek volna A mozi üzemvezetője így kesereg: — Több sokszor a potyané­ző, mint aki megváltja a je­gyét. Lehetetlen szinte rendet teremteni, ha csak nem kér­jük estéről estére a rendőrség segítségét. Hát igen, itt van az eredmé­nye annak, ha egyik zsebünk­ben nagyon szorítjuk a pénzt, s a másikból észrevétlenül ki­csorognak a forintok. A zamárdi kertmozi — erről már beszéltünk egyszer — amúgy is szeretncsétlenül el­helyezett és kivitelezett léte­sítmény, a deszkamonstrum forgalmas országút és vasútvo­nal mellett fekszik. A vetítő- vásznat az országút felőli ol­dalon deszkatákolmány takar­ja. Látogatásunkkor Dorosits Károly, a Moziüzemi Vállalat műszaki csoportjának vezető­je, akinek nyilván nem ez a fő munkaterülete, kerítést és szé­keket foltozott. A kerítést csak ki kell javítani azon a helyen, »ahol a papok táncolnak«, azaz ahol a járókelők láthatják a tátongó lyukakat! Miért ő, miért kell »magad uram. ha szolgád nincs« elve alapján amatőrködni neki és az üzemvezetőnek? Mert nem találni az idény kellős köze­pén megfelelő szakembereket. Korábban kellett volna erre gondolni. — A gépház mögötti partos részeken valóságos lépcső- rendszert vájtak ki maguknak a potyanézők, akik hátulról közelítik meg a mozit. Ott so­hasem volt kerítés. — Alig lézeng sokszor a né­zőtéren egy pár ember, mert azok is oda mennek fel a fák közé, akiknek jegyük van! — Nem lehet rendet csinál­ni. — Panaszolják. Valamilyen rendet mégis esek lehetne! De nézzük csak, Épbt értelmezik a rendcsiná­lást a korábbi mulasztás miatt most szárítóban lévők. — Leönt ; szurokkal a gép­ház mögötti területet! Beje-1 lentjük, hogy senki ott ne­foglaljon helyet, mert többe kerül a ruha tisztítása, mint a belépőjegy. És szentül hiszik, hogy ez a legjobb megoldás addig is, míg a kertmozi mostani helyé­ről »elmegy« máshová, s úgy építik fel új helyén, hogy az már megfeleljen a Baláton- parti üdülőhelyek szépítési tervének. De addig... sem i Indulásra vár a szép autóbusz, s a kiránduló csoport tagjai, Az arcokon mintha látni lehetne már az élményokozta öröm derűs von ásait.. t gam sem tudom hinni az óriá- alá, óriási mennyiségű vizet si méreteket. Csak amikor szá- zúdítanak rá, s a. koksz lecsú- guldunk hosszú kilométere- szik a föld alá, az osztályozó- ket, amikor látom a nagy épü- ba. Végi 'néztem a folyamatot, letek« reket. esik, mozdonyok, dömperek alkotásvágyát látom benne..; sokaságát, akkor értem meg Odébb három karcsú, fekete vezetőnk »túlzott kényelemsze- kémény büszkélkedik a Mar- , ....„..„.I - -. retetét«. Az üzem területén a tén-kemencék fölött. Vakít a Az arcokat tannlmánv^m diszpécserek is gépkocsin köz- fény és perzsel a hő, amikor Az arcokat tanulmányozom lékednek, s a szamok, mere- kinvitiák az esvik kemence al­most, jó időtöltés « a rázós tek> mit említettem, szinte tanyitjak az egyik kemence a] mondható célravezető útnak afut°n, Éserdekes. Mintha gye- meghökkentők." .....Ub-L-.i ,..U ___t rekek ulnenek az iskolapad­t áját. Itt is a berakógép for­gó lapátja bűvöl el. S a fény­szurokkal való »operálás«, J^"szemük'"tüztí arcuk Nyolcvan kilométer hosszú ben megcsillannak a szemek. imorkás bár a kilátástalan idő vasútvonalon 18 mozdony hűz- Martinászok markáns vonásait miatt; mégsem leplezheti az 23 a szerelvényeket, harminc- látom, foguk kivillan, hófehé- érzéseket, gondolatokat. Néhá- bat kilométeres betonút van az ren> homlokukon megcsillan a nyan megpróbálnak szundíta- üzen? .t®rü,1?1ifnn’ f.a D,unábó1 feltolt ellenző vagy szemüveg. ni, de nem lehet ilyenkor. Aki óránként 16 000 köbméter vi- ....... m ost utazik először Észak-Ma- 2et szivattyúznak. (Ha jól tu- Úgy sürgölődnek ott, mint or­vaié segítségül hívása. Sokkal kézenfekvőbb megoldás körös­körül felhúzni a kerítést és nem úgy takarékoskodni, hogy a takarékoskodás többe kerül­munkák elvégeztetése! Fmsz-könyvesboltok a könyvi-erjesztés szolgálatában A járási székhelyeken lévő szövetkezeti központok So­mogybán 1957-ben vették át az Állami Könyvterjesztőtől a könyvterjesztés nagy munká­ját. A hat könyvesbolt átvéte­lével egyidejűleg ezekből a boltokból kivonták az ott lé­vő könyveket, s a szövetkeze­ti könyvesboltok vették át A falusi könyvterjesztés ma már zömében bizományosi há­lózaton keresztül történik, amelynek megfelelő kiépítése közvetlenül a boltok átvétele után akadályokba ütközött. Legtöbb helyen a kijelölt bi­zományosok nem szívesen vál­lalták a könyvterjesztés mun­káját. A szívós szervezőmun­ka eredményeként azonban az 1957. év végi 291 bizományos­sal szemben 357 személy vég­zi a könyvterjesztést. A cél az elmúlt esztendőben nem a bi­zományosi hálózat számszerű növelése volt, hanem az, hogy a könyvterjesztés számára olyan bizományosokat nyerje­nek meg a szövetkezeti köny­vesboltok. akik szívügyüknek tekintik munkájukat. Nélkü­lük elképzelhetetlen volna megszerettetni a könyvet, az olvasást az emberek igényévé tenni faluhelyen is. Megálla­píthatjuk. hogy (korábbi ada­tokhoz hasonlítva mai ered­ményeinket) a korábbi forga­lomhoz mérten 6—8 szorosára emelkedett a könyvforgalom, s ennek emelkedése a továb­biakban is várható. A terjesztő szövetkezetek­nek mindinkább javuló mun­kája mellett a falusi könyv­terjesztés ugrásszerű fejlődé­sében természetesen nagy sze­repet játszik falusi lakossá­gunk életkörülményeinek vál­tozása is. valamint az, hogy a könyvkiadás már gondol a falusi olvasók igényeinek szé- 'é körű kisgászítérére. Nagy mértékben segítik i r jön, mint a szükséges javítási ^gyarországra, ugyanolyan izga- dom, Kaposvár napi vízió- vos a szülőszobán, talán job­bommal teli, mint aki járt már gyasztása 5200 köbméter!) ban, hisz ők alkotják meg az iott. Mert nemcsak a szép táj, Nincs elveszett energiáé in- anyagoti 6k adják az acélt, *a hegyek, erdők, a dombolda- net Iutik a varost kamragáz- , £lak magasba nyúló kastéíytor- »L a kohógázt a kokszolóké- kikről oly sok jót hallottunk v nyai vonzzák az embert, a vár- rnence fűtésére használják fel, már, hétköznapi hőstetteket a \ romok történelmet lehelő szik- a kokszdarából brikettet gyár- munkában. Arra gondolok, fiatömbjei, a barlangok terme- tanak. s az eltávozó gázok a van felelősségteljesebb x f szeti szépségei, hanem a mun- vegyiuzem »martalékai«. Fold- ,. munkásnsztálvnak szövetkezeti i ____-----------------.... alatti szállítószalaeok osztá- Posztja a munKasosztaiynak, e gyébként könwteriesztésii dolaozőv tjPTkás hétköznapok, az iparvidék alatti szállítószalagok. onyvterjesztesi dolgozok te f füstölgő kéményei izzó kohói lyozók, óriási elektromos veken ysagett a május hónap itustoigo Kéményéi, iZzó_ kohol, y > folyamán létrehozott járási erőrnű csillesora, mely ap- könyvterjesztési bizottságok. iro, játékszernek tűnik a távol­ba szövetkezeti kön weshol— á hol, s a munka latvanya, a mun— tok ezen kívül igen hé ívesen Jkás élete, melyről oly sokszor gálatában. Most épül a meleg- acélöntecsek a 7 tonna súlyt IOK ezen K1VU1 Igen neiyesen,#__________________i_____Jiencem-m melvnek csarnoka is elZrik +,,Aok d a- mint az övék. ruk. szénmosók, érctömörítőle, A mintegy 100 méteres csar- és ki tudná felsorolni még, mi nokban négy kemence, egyen- minden áll az acélgyártás szol- kint f25 tonnás, s az óriási úi kereskedelmi formák heve- $ mondtuk már, hogy ismerjük, hengermű, melynek csarnoka is elérik. Beszélni alig tudok zetésével is szolgálják aiértiük. értékeljük és nagyra- fél kilométernél is hosszabb a martinászokkal, s amit mon- k^XrjeszÄ üSétöt já-5 becsüljük. Pedig a könyv, a lesz! danak egyszerűen talán na­rási székhelyen önkiszolgáló i hallomás nem pótolhatja iga- Elképzelhető, hogy csodálat- gyón is szerényen hangzik. De könyvesboltot hoztak létre, a#zán az élményt, mit önmaga tál állunk meg mindenütt, s nem is beszélni kell itt az iz- bagyimányos kiízolgálásról í gyűjtöget az ember, s elraktá- magam sem tudok betelni a lát- zó acél birodalmában. Látni áttértek az önkiszolgálás sok-9roz titkos, féltett rekeszekbe, nivalóval. És ahogy járjuk kö- és együttérezni a munkások­kal korszerűbb módjára. Pul- 9 hogy onnét tárja csillogószemű, rül a hatalmas üzemet — má- kai. Ez többet ad minden szó­tok helyett asztalkákra helye-(»érdeklődő kisgyermekek ’elé..; sok is megjegyezték — alig nál, minden ügyetlen magya- zett könyvek, bő választéki Még csendes a busz, lehan- látok embert. Valahogy ^ el- rázkódásnál... várja itt a vásárlókat, akiket 9 golt a társaság. Csak akkor vesztek az épületek, gépek Kocsink végigszáguld a sze­nem sürget senki, tallózhat-f élénkül a hangulat, amikor rengetegében, pedig nyolcezer- les betonom, a hatalmas gyár­nak az új kiadású könyvek f már betonon fut a’kocsi, s nél is több munkás dolgozik telep parkos, erdősávos üt­között, míg vásárlásra szánjákfnemsokára előtűnnek a távol- Csak később, találkozha- Dúin, s ma integetünk.. Nem, magjukat, és ki tudják válasz- 9 ból Sztálinváros jellegzetes tunk velük izzasztó forróság- nem is látunk embert, nincse- tani azt, amit legjobbam sze-#körvonalai, égbenyúló kémé- ban a Martin-kemencék előtt, nek a közelben. De nekik szol retnének hazavinni. fnyei, zöldéllő erdősávjai. Üt- Ha már számokat mondtam 32 üdvözlés negyven pedago­A művelődésügyi szervek az 9 közben érintjük a várost, de — mert rövid sorokban ezek gus S„a kocsiban elmúlt években komoly erőfe-f nemcsak úgy menékesen, — fejezhetik ki leginkább Sztá- ««gélénkul a beszélgetés. Igen, szitásokét tettek annak érde-fnagy; nagy kíváncsisággal. S linváros méreteit — hadd visszajövünk ide, sokszor, ha keben, hogy a könyvterjesz-f aki hallott a gigászi folytassam tovább. Talán fél lehet’ meg nagyon sokszor'" tes munkája elmélyüljön \ építő munkáról, figyelte, ahogy óráig is elidőzünk a kokszoló- Jávori Béla vainkban. A könyvterjesztés? dolgozói tudatában is vannak? ■’ ennek. Éppen ezért mindent ? elkövetnek, hogy feladatkörű- f két a lehető legjobban ellás­sák. s hozzájáruljanak a mű velődéspolitikai irányelvek , végrehajtásához, a falu kiül- ■ turális felemelkedéséhez. Tóth Gyula Kurt Sehliger: Albánia — a sasfiók 9 országa * A könyv szerzőjét egyaránt f megkapták Albánia változatos tá- A jai, az északi zord hegyvidéktől a ^ déli lapályokon át a Riviérához/ hasonló tengerpartig. Bejárta az ^ országot, megismerkedett történél- ? mével, a sokat szenvedett, egyik u igából a másikba hajtott népével,/ s az 1944, a felszabadulás óta vég-^ b-rr.ent csodálatos változással. Er-^ ről írta meg érdekw könyvéi Kürt® Sehliges* Sztálinváros, a koksz acél szülőanyja. Ilyennek látszik távolról egy részlete. a hatalmas gyártelep

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom