Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

•OMOGY1 NÉPLAP 3 Péntek, 1959. JfiSas !T Kustos néni a patosfai Búzakalászban Rekkenő hőség van, még a nyúzó, korra —, megtanultuk — Férjem meghalt, két fiam levegő sem mozog. A Meteo- mi ott a munkát. Kora reggel- van. Az egyik itt dolgozik a rológiai Intézet szerint 28 fok- tői késő estig a földeken izzad- tsz-ben, a másik Pécsett, ra szökött a hőmérő higany- tunk, hogy \ meglegyen a kis Mindkettőnek megvan a meg- szála. A nagy kánikulában aki betevő fdiaiunk. Egészen más- élhetési lehetősége. __t. u j.1 rt liiíp **/■*/*» w* n A n/»n+A Irrt— A w>iZrrw Jn-jz/'e-í/“>+11 — Olajbányászok között — csak teheti elhúzódik a hűs fák árnyékába. De a nagy munkák, az aratás mindenkit, aki erre alkalmas, a földekre szólít. Dolgozni, munkálkodni kell jövő évi kenyerünkért. Mégis akadnak olyanok, akiknek nem kell már a gabo­natáblákon hajladozni, verej­tékezni. A patosfai Búzakalász portáján, az évszázados töl­gyek alatt bukkantunk rá a 61 éves Kustos Ferencnére, a megelégedett, boldog szövetke­zeti tagra, aki érkezésünkkor éppen zsákokat foltozgatott korát meghazudtoló frisseség­gel. Vele beszélgettünk. Az idén márciusban lépett be a tsz-be. Hogy miért? — Mert így láttam jónak, gondoltam, hogy itt sokkal könnyebb lesz a megélheté­sem, mintha a nyolc holda­mon kellene dolgozni. Kustos néni nem bánta meg elhatározását. A szövetkezet­ben megbecsülik az öregeket, könnyű házkörüli munkán fog­lalkoztatják őket. Már har­minc munkaegységet szerzett. Most zsákokat foltozgat, ké­szülnek a cséplésre. Máskor meg a gazdasági épületek, iro­dák körül takarítgat. Állan­dóan tesz-vesz. Nem is tudna meglenni dolog nélkül. —■ Valamikor cselédek vol­tunk — emlékezik az ember­ként van ma. Az aratást, ka- Amikor búcsúztunk mosoly- pálást meg a többi munkát is gott. Látszott az arcán, hogy megkönnyítik a gépek. Nálunk elégedett, boldog öregkorban is dolgozik a kombájn, azzal éL vágtuk le az árpát is. D. S. Nem látni, még csak a leve- »megfogják» vagy nem. Ha gőben van a készülő vihar. A »megfogják» mint ahogy há- fúrótarony szárfogó feje úgy rom hónappal ezelőtt a 29-es kalimpál a 40 méter magasban, berendezésnél, elcsípték a 2000 mint a hőségtől elcsigázott méter mélyen betört súlyotsbí­szív. Alatta verejték gyöngyö­zik Mankó Sándorról, a Zalá­ból Heresznyére jött olajbá­nyászról. Azért helyezték ide, mert szükség volt-rá. — Kutatunk. Ha elmennék, ugyanilyen szakképzett mási­kat kellene helyettem' hozni, megint csak Zaláiból, mert So- mogybó! még nem nagyon le­het egyelőre í:j Mögötte az 1500 lóerős szov­jet fúróberendezés dübörög. A körbe forgó fúrószár a 2306-ik méternél tart. És majd 2450 méternél kiderül, mi rejlik itt, a békésen elnyúló szőlők alatt. Olaj? Gáz? Víz vagy gáz nyomlja napvilágra? Horváth József fúrómester a földet né­zi: *— Háit mi mindig olajat ke­resünk ..; Heresznye bugyborékolt fel olaj. Kevés. Ezzel a fúrással a két kút kö­zötti mező olaját keressük. Titkos vágy. hogy elcsípjük a fő ütőerek A nagy kérdőjel ott lóg a fúrótorony izzó tete­je felett. Alatta a felhőket kémlelik, homlokukat törlik, messzire álmodoznak, vagy a körbeforgó fúrászárat nézik az olajbányászok: nem lesz-e me­gint műszaki baleset? nyeltkor nem hal meg senki, csak,, a fúró törik bele a mély­be. Aztán a mentésnél vagy tó rudat? Akkor még mindig megszorulhat. Ezt tette ott is. Három hónapig mentettek egy­folytában a 29-esmél. A beren­dezés dolgozói fejüket fogták, amikor a tervteljesítésre gon­doltaik. Kétszeresen fájt ez, hiszen a pártkongresszus tisz­teletére főként a terv túltelje­sítésével ákartaik remekelni. A féléves tervteljesítés üzemi szintje így is 100,6 százalék, de hát mindenki tudja, hogy eb­ből inkább a 39-es berendezés vállalta az oroszlánrészt. Az hozta be a lemaradást, amely a baleset miatt történt. Amikor a 39-es berendezés­nél az esetleges műszaki bal­esetről beszélünk Horváth fú- rómesterrel. így nyugtat meg: — Éberek vagyunk. Mindig fi- 2-niél SyAlünk mindent, mert egy kis félrenézés. aztán kész a... Szóval a műszaki balesetnél hanyagság tételezhető fel. A hányás ztefcintetelk összévillan- nak: hát, igen ... Bár a 29-es- nél előfordult három hónapos hiba az anyag elhasználódása miatt ütött be, de... A válasz nem fejeződik be; sok múlik azon, milyen éberek munka közben a bányászok. Valaki ki­mondja amit gondolunk: — Ide a tornyok alá egész emberek kellenek. Akik ilyen­kor a meleget bírják. Egyfcxr­nyászból, akik többet isznak a kelleténél. Az a kérdés: ho­gyan lehetne segíteni a botla­dozókon. A háromszáz becsü­letes munkás nagy nevelőerő, ha tizenöt kezéből kiveszi a poharat, amikor már méreg a bennelóvő. Gyakrabban kelle­ne őket elvinni jó mozibaj amely Babócsán a MOKÉP kedvező ajánlata, a munkások társadalmi hozzájárulása, az ingyenes tervezés elkészítése ellenére sem alakult át kes- kenyről normál mozivá, mert a község tehetetlen, mindent a munkásoktól vár. Pedig me­leg otthonná kellene ezt a fa~ lut varázsolni, mert nagy jövő előtt áll, mint azok a bányász­technikus gyerekek, akik itt dolgoznak nyári gyakorlati munkán a tornyok alatt. Az üzemmérnök ravaszkásan ne­vet, és azt állítja, hogy Jutási Béla, Varga Csaba. Meggyes! Ferenc és a többi fiatal tech­nikusnak nemigen fűlik a foga a gyakorlati munkához. Úgy­sem lesz ezekből fúrós soha.; s Pedig fő fúrómesterek lehetné­nek. — Én is ott kezdtem negyvenötben a torony alatt, most mérnök vagyok — hall­gat ej Ferenczi Zoltán üzem­egységvezető. A fiúk szivattyút szerelnek, olajosak, de tiltakoznak is. Ba­logh Miklós technikus balese­tet szenvedett, ujját kötözi, de váltig erősíti, hogy fúrás lesz; Itt marad, Meggyesi meg a többiek is. Hogy hova men­nek most, ha itt lejár a gya­Fellendült a verseny a Kábelgyárban A Kábelgyárban másfél hét­tel ezelőtt még csak egyetlen üzemrészben, a forgácsolóban folyt a kongresszusi munka- verseny, tehát a lehetőségek ellenére meglehetősen szűk te­rületen mozgott. Vajon azóta tették-e valamit azért, hogy a verseny fellendüljön, hogy_ a mozgalomba a többi üzemrész dolgozói is bekapcsolódjanak? Mindenekelőtt elmondhat­juk, hogy igen! — Fontolóra vettük, hogy mit is végeztünk — mondta Hoffman József ü. b.-titkár —, s megállapítottuk, hogy saj­nos valóban 'komoly mulasz­tások terhelnek bennünket. És azonnal cselekedtünk. Az üzem vezetősége, szakszerve­zete összeült tanácskozni, hogy mi módon változtassunk a fennálló helyzeten. A Kábelgyár a harmadik negyedévre igen szép progra­mot dolgozott ki, melyben egy teljesen új üzemrész fel­szerelése is szerepel. Ez az egyetlen momentum hatalmas lépést jelent előre az üzem életében, ugyanis lehetővé te­szi a terv felemelését, a lét­szám bővítését és a rendsze­res műszaki munka bevezeté­sét. Ennek következménye, hogy a lakatos-, hegesztő- és tömöntő-résziegnél — ahol ed­dig nem volt verseny — meg lesz ugyanaz a kétműszakos beosztás, mint a forgácsolók­nál. Az akadály tehát elgör­dült és a verseny megindulhat ezekben az üzemrészekben is. Jelenleg már a brigádok kiala­kításán dolgoznak. . — Megválasztottunk egy versenyfelelőst is — mondta tovább az ü. b.-titkár — Bíró Gyula művezető személyében. A továbbiakban ő lesz a fele­lős a hibamentes leibonyolítá­sért, és tulajdonképpen, a dol­gozók segítségével ő irányítja a versenyt. A forgácsoló-részlegmél tör­tént negyedév végi jutalmazá­sok elgondolkodtatták a többó dolgozót is, s mcst örömmel, Siófoki Finommecha­nika: 183 százalék Az elmúlt hónapban 183 százalékra teljesítette tervét a Siófoki Finommechanikai Vál­lalat. A kirendeltség 10 embe­re a szezonban szakadatlanul dolgozik, hogy megoldja a sok feladatot. Nem így télen. Ezért a kaposvári központ most arra törekszik, hogy tél­re is elegendő munkát biztosít­son. Az így megnövelhető lét­számmá1 a siófoki kiiroindelt- ség nyáron is jobban megbir­kózik majd a feladatokkal, és nagy akarással kapcsolód­nak a mozgalomba. A fő cél az anyagtakarékosság. A laka­tosoknál már most egyre töb­ben foglalkoznak kisebb újítá­sokkal ; kísérleteznek, hogy miként lehetne csökkenteni a hulladék mennyiségét. Puspán Ádám újítását most tárgyal­ják, aki úgy oldotta meg a ká­beldobozok kiszabását, hogy a hulladék minimálisra csök­kent. Készül már a versenytábla is, melyen elhelyezik majd a havonkénti kiértékelést. Azok, akik most álltak rajthoz, alig várják, hogy túl legyenek az első hónapon és számadatok­ban lássák meg, milyen mun­kát végeztek, s ez mennyire hasznos nekik és a telepnek. A rövid másfél hét alatt be­következett változás a Kábel­gyárnál, bebizonyította: min­den lehetőség megvan arra, hogy az egész üzem bekapcso­lódjék és részt vegyen a kong­resszusi munkaversenyben. Az időszerű munkák helyzetéről tárgyalt a Csurgói Járási Tanács Vß. (Tudósítónktól.) A Csurgói Járási Tanács V. B. a járási operatív bizottság bevonásával tartotta meg legutóbbi ülését, melyen értékelte a nyári mezőgazdasági munkák állását Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek műit heti munkája jónak mondható, a kedvezőtlen időjárás okozta lemaradásokat is sikerült be­hozni. Jó eredmények főleg ott mutatkoznak, ahol a tsz-ek, a helyi párt- és tanácsvezetők az operatív bizottság előző ülésén hozott határozatok figyelembevételével szervezték meg a munkát. A legnagyobb figyelmet most a kenyérgabona aratására, és betakarítására kell fordítani. Ha az időjárás engedi, a hét végére végeznek az aratással a járásban. Az operatív bizottság a továbbiak során értékelte a tsz-ek eddigi mimkáját, s elismerését fejezte ki a csurgói Zrínyi és Szorgalom, az iharosberényi Úttörő és Zöldmező, a porrog- szentkirályi Aranymező, a szentai Aranykalász és a berzen- cei Búzakalász Termelőszövetkezeteknek a növényápolási és aratási munkában elért eredményeikért. Ugyanakkor elma­rasztalta a csurgónagymartoni Győzelem, a porrogi Napsugár‘ és az iharosa Uj Erő Tsz vezetőségét. Ezekben a tsz-ekben rosszul szervezték meg a munkát, több helyen hanyagság ta­pasztalható, s így lemaradás mutatkozik. A bizottság foglalkozott az Iharosberényi Gépállomás munkájával, s megállapította, hogy a — kisebb hibáktól el­tekintve — eredményesen dolgozott Végezetül pedig utasította az FJK igazgatósági elnökét, hogy soron kívül tegyen intézkedést az egyes községekben mutatkozó hentesáru és hűsítő ital hiány megszüntetésére. mán szeretik az olaj éj a fű I szagát. Nem akad el a lélegze- korlat? Jutási Béla kifordul a tűk, ha novemberben esőt csap csoportból, szőke haját a szél borzolja: — Én, én a Hanságiba me­gyek lápot tömi; : s :: Tömi a földet, ott lapát­tal, itt fúróval. Az évi terv zömét míg jó az idő, most kell teljesíteni Baibócsán. A párt­kongresszusig sokat lehet még tenni. A munkásarcok határo­zottak: megfogják a munkát Sasvár Gyula, a derék kúnte- lepi fúrómester kifújja a me­leget hatalmas melléből, s csak annyit mond: kemény volt a réteg. De cudar meleg van, itt a vihar. arcukba a hideg szél, és akik — igen —, akik jellemben, akaratban és becsületben is helytállnak. Mindig uraik ér­zelmüknek, szenvedélyüknek. A faluban a fürdő. a televí­zió mellett egy népbolt is van a telepen. Lehet sört nyakain! bőven. S ha a kelleténél töb­bet iszik valaki, akkor kint a torony alatt elragadja .az 1500 lóerős gép... Ha »söralomba» kószál, elfelejti az olajszagot, akkor a berendezések brigád­jaihoz megjön a rémvendég: a műszaki baleset. Aztán vele a fegyelmi, a sorozatosan meg­vont prémium, alacsonyabb besorolás, s a részeg férj miatt kétségbeesett feleség .;: — Hadd lássunk egy ilyen bányászt! — Egyenként »rönt­genezzük» végig a 'két beren­dezés bányászait. Sasvár Gyu­la fúrómester és Miilei Károly, a szerény, jó dolgos zalai le­gény közli, hogy a két beren­dezésnél nincsenek ilyenek. Valaki a lyukbefejezőket emlegeti erről. Az üzemvezető mérnök statisztikával szolgál: Szerinte tíz-tizenöten vannak a több mint háromszáz bá­— :;. Igen — mondja a mér­nök még mindig az előbbi gon­dolatot folytatva. — Ehhez a munkához a jó szaktudáson, állóképességen kívül szív is kell. Csak így lesz egiész itt az ember. A fiúk rábólintanak; — Egyszer talán a mérnök úr is elhiszi, hogy ez a szív bennünk is megvan; j 3 Szegedi Nándor A marakodás még újabb ak­ciója Eckhardt Tibortól indult ki. Eckhardt jobbkeze, Falus- sy Alajos, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági tagja, vezérével való előzetes megbe­szélés után határozati javas­latban kérte a Szövetséget, hogy az amerikai hatóságok­nál követelje a Nemzeti Kép­viselet működésének betiltását azon az alapon, hogy a »szer­vezet marxista elveket vall, s ilyen szervezet működése Ame­rikában törvényellenes* ták és Varga Béla csoportja között is. Kéthlyék minden­képpen vezető szerepre töre­kedtek és törekednek. Ugyan­akkor a Varga Béla-csoport sem hajlandó lemondani a po­zíciókról és a koncról. Az ala­pító okmány áthidalta ezt a nagy »elvi ellentétet»: bölcsen két testületet szervezett, s a »nagy tanács elnökének« Var­ga Bélát, az »intéző bizottság« fejének pedig Kéthly Annát tette meg. Azonban Kéthlyék addig-addig kutattak, amíg vari hoppmester, amíg Kéth­lyék is otthagyták az alig né­hány hetes SZMNK-t. Erre azután Varga Béla, aki már megérte egy-két »egysé­ges» emigráns szervezet fel­bomlását, jobbnak látta, ha már jóelőre lefedezi magát. Ezért, jóllehet a »nagy ta­nács» elnökének tisztjéről még nem mondott le, és azt tovább­ra is gyakorolta, kapcsolatba lépett Pfeifferékkel, akik az SZMNK »ellenzékét» szervez­ték. Vagyis előállott az, ami csak az emigrációi politikában lehetséges: a képviselet feje saját ellenzékének megszerve­zésében vesz részt. A »Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete» néhány hetes fennállás után gyakorla­tilag megbukott és megszűnt. Annak már igazán nem sok jelentősége van, hogy mikor mondják ki formailag is fel­oszlását. Jelenleg épp olyan a zűrzavar, s épp olyan »aki bírja marja« harc folyik az készpénz, a guruló dollárok... Dehát kik ezek a »jó ma­gyar urak**? Ismerkedjünk csak meg egy kicsit közelebb­met egészen annak végső ösz- szeomlásáig.** Ez Zákó András tábornok, aki szoros kapcsolatban állott ről a magyar emigráció veze- Habsburg Józseffel, vagyis Jó­tőivel. Kezdjük talán a sort Zákó András vezérőrnaggyal, akiről már fejezetünk elején szót ej­tettünk. Zákó a »Magyar Har­cosok Bajtársi Közössége** ve­zetője. Vajon mikor és miért lett Zákó tábornok? Sulyok Dezső, aki egyébként szintén vezető szerepet játszik az emigrációban, s annak szélső jobboldalán foglal helyet, így ír erről egyik könyvében, 1944. október 15-ről, a nyilasok ha­talomátvételéről szólva: »A lázadó ezrédek közül neveze­tesebb szerepe volt reszneki Zákó András ezredesnek, akit tevékenységének honorálásá­ért Szálast 1944. november 1- én tábornokká, léptetett elő. Tíz éven át volt Beregfy-Ber­zsef főherceggel, az emigrációs »haditanács« vagy más néven a »tábornokok tanácsának« fe­jével is. József főherceg, a Horthy-fasizmus jellegzetes alakja, akinek több mint tíz­millió pengő vagyona, csak­nem tizenötezer hold földje és évi háromszázötvenkilencezer pengő jövedelme volt, termé­szetesen nagy tekintélynek ör­vendett emigráns körökben. Nem felejtették el, hogy mi­lyen nagy szerepet játszott az 1919-es Tanácsköztársaság le­verésében; 1919. augusztus 5- én ö vállalta el Magyarország kormá.nyzóságát és ő nevezte ki a Friedrich-kormányt. ő hívta Szegedről Budapestre Horthyt és a magyar csapatok fővezérévé tette. József föher­ger Károly vezérkari ezredes- cég 1958 januárjában meghalt. nek, a Szálasi-rezsim honvé­Ezt a javaslatot ugyan az újabb vitalehetőséget találtak, emigráns vezetők között, mint delmi miniszterének és vezér­Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága elvetette, de ezek után Barankovics is jobbnak látta, ha nekitámad a régi »egységes** szervezetnek, és be­áll az új »egységes** szervezet megteremtésén fáradozók kö­zé. Barankovics terjedelmes körlevelet küldött szét, amely­ben lerántotta a leplet arról, hogy az SZMNK megalakulá­sánál mi történt a Abban ugyan nem volt ellen­tét, hogy Varga Béla legyen a »nagy tanács** elnöke, de Varga Béla azt követelte, hogy ne válasszák, mert »sze­mélye csak jogfolytonossági alapon, beiktatás utján kerül­het a nagy tanács élére**. Kéthly és Szélig viszont azt követelte, hogy Varga Bélát már esztendők óta. kari főnökének bizalmasa. Be­Az emigráció egységét aligha regfy vitte magával a Ludovi- sikerül valamikor is megte- ha Akadémiára, ahol már remteni. Azt azonban minden 1942—43-ban teljes náci kur- emigráns politikus hajlandó* zus érvényesült. Majd Beregfy vállalni, hogy együtmüködjék nevezte ki őt a debreceni had- a szabad Európával, a CIC- test vezérkari főnökévé. A válasszák meg a »nagy tanács­kulisszák fejének. Addig-addig marakod- mögött. tak azon, hogy a választott Közben nagy ellentétek me- Varga Béla vagy a jogfolyto- rültek fel a szociáldemokra- nos Varga Béla legyen az 1iá­val, a Cehlen-szervezettel és a többi hírszerző szervvel. A szerencsétlen és tapasztalatlan fiatalok egész sorát kergették és kergetik a nyugati kémfő­nökök hálójába. Azok busásan fizetnek, s a jó magyar ura­kat nem is érdekli más, csak a Kőszegre menekült nyilas kor­mány mellett Beregfy legoda- adóbb munkatársa és tanács­adója volt, mint a Vezérkari Főnökség 2. Osztályának (hír- zerzés1 Fbben a leg­magasabb *'■ 1 -? végigszolgálta a Szálasi-rezsí­Az emigrációban rendkívül kevesen és agresszíven ügykö­dő, vezető katonák közé tarto­zik vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc, az MHBK-hoz közel­álló »magyar szabadságmozga­lom** vezetője. Vitéz kisbarna­ki Farkas a második világhá­ború idején a Ludovika Aka­démiának, a németeket feltétel és gátlás nélkül kiszolgáló ka­tonai klikk centrumának pa­rancsnoka volt. A nyilasok ha- tziomr avatása után Szálasi lép­etté elő vezérezredessé — Folytatjuk —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom