Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-16 / 165. szám

rtLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^POSMF® MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA STVT. évfolyam, I6S. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. július 16. ........................ M ai számunk tartalmából: QÉPEK A TARLÓN (3. oldalon) Az ítélet végrehajtható (3. oldalon) A kínai írásreformról (6. oldalon) ISKOLÁSOK . ' Ä • A BORSÓFÖLDÖN A szöllöskislakl úttörC fiatalok segítenek a termelőszövetkezet- j nek. De el is kel a segítség. Miközben folyik az aratás, beérett a 30 holdnyi borsó is. Az általános iskolások vállalták, hogy betakarít­ják ezt a termést. Nemcsak vállalták, hanem teljesítették is. A szöl- lőskislakí pajtások 16-18 forintot is kerestek félnap! munkával a tsz borsóíöldjén. :*<®ci|cK8CgOW§cSGfc§Cgcf<^CgcS<8<aSai<3©g<Ä<^ Már csaknem Indulásra kész Marcali új ipartelepe, a (agyáitmány feldolgozó üzem Bizony nem volt valami sze­met gyönyörködtető az a kép, amelyet eddig a marcali fű­részüzem nyújtott. A korábban jól működő fűrésztelepnek — ott a boronkai országút mel­lett _ az utóbbi időben majd minden évben cserélődött a gazdája. Irányították ezt a kis­üzemet már Szombathelyről, aztán a barcsi fűrészüzem fennhatósága alá került. A táv-irányítás azonban semmi­kép nem használt. A megyei irányítás is döcögött. Minthogy gyakran cserélődött a gazda és senki sem gondolt az üzem korszerűsítésére, elavultak a gépek, félig meddig tönkre­ment a berendezés. Egy-két hónapja azonban igen mozgalmassá vált a mar­cali fűrésztelep környéke. Szorgos munkások jelentek meg. Tehergépkocsik szállítot­ták az új berendezési tárgya­kat. Megjelentek a villamos- szakemberek is, és máról-hol­napra megváltozott a kis üzem külső képe. Hát még belül. Lényegesen gazdagodott a gép­állomány. Két új szalagfűrész, egy keret- egy' körfűrész és még számos'új, a termeléshez és a fenntartáshoz szükséges gép került a marcali fűrészte­lepre. Most is új a gazda: Az Észak-Somogyi Állami Erdő- gazdaság marcali erdészete vette kezelésbe a fűrésztele­pet, s alakítja azt át korszerű, a követelményeknek megfelelő, fagyármány feldolgozó üzem­mé. Az új gépek, a korszerűsí­tett berendezés lehetővé teszi, hogy épületfát, parkettot, a bá­nyák részére szükséges fa­gyártmányokat, szőlőkarókat és még számos más fagyárt- mányféleséget készítsenek az. üzemben, amely most már rö­videsen megkezdi működését A marcali fagyártmány-fel- dolgozó üzem mintegy negy­ven dolgozónak biztosít majd munkalehetőséget Külföldi vendégek a marcali fmsz-ben (Tudósítónktól.) A múlt héten német és lengyel szövetkezeti küldött­ség kereste fel a Marcali Föddművess zövetikezetet A 'küldöttséget Molnár Ká­roly, a SZÖVOSZ elnök- helyettese vezette. A vendé­gek között volt a drezdai já­rás földmüvesszövetkezeiti el­nöke is. A látogatás célja az volt, hogy a német és lengyel frnsz-d vezetők tapasztalatokat gyűjtsenek a magyar földmű­vesszövetkezetek életéből A küldöttség meglátogatta a Marcali Földművesszövetkezet áruházát, az önkiszolgáló élelmiszerboltot, a gyorskiszol­gáló élelmiszerboltot, a szö­vetkezet kultúrcikk szalküzle- tét, valamint az FJK kezelésé­ben működő önkiválasztó könyvesboltot; A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. A megbeszélések során sok olyan újszerű probléma vetődött fel, amelyet a marcali járás, fmsz-i vezetői is hasznosíthat-' nak munkájukban. Az egy főre eső forgalom például a német önkiszolgáló boltok­ban 60 000 forintra tehető, Marcaliban az eddigi tapasz­talat alapján ez jóval keve­sebb. A vendégek elmondták, hogy a fejlettebb kereskedelmi for­mákat náluk jobban alkalmaz­zák, mint Magyarországon. Már a 300 lakosú községekben is vannak önkiszolgáló bol­tok. A külföldi szövetkezeti vezetőknek a Marcaliban lá­tottak közül az áruházban be­vezetett önkiszolgáló méter­áruosztály, valamint az fmsz vendéglője tetszett legjobban. Több mint Hatmillió forint póthitelt biztosítottak a tss-kozségek óvodáinak építésére és fejlesztésére Mint ismeretes, a kormány jelentős összegeket biztosított a termelőszövetkezeti mozga­lom nagy előrelépésével kap­csolatos kiadásokra, beruhá­zásokra. A Minisztertanács rendelkezése értelmében a nyári napközi otthonokat ezek­nek az összegeknek a felhasz­nálásával kell felállítani. Ezen Gyarapodik a közös állatállomány A nagyatádi járás termelő­szövetkezetednek közös állat­állománya napról napra gya­rapszik. A huszonkét ter­melőszövetkezetben összesen 822 ló van közös istállóban. Közös szarvasmarha-állomá­nya tizenhét tsz-nek van. A 714 szarvasmarhából 200 da­rab fejőstehén. 400 juhval gyarapodik a mikéi és nagyállási tsz juh­állománya. A júliusi állat- vásárokról a Tenyészállatfor­galmi Vállalat közvetítésével újabb szarvasmarha és te- nyészkocának való süldő szál­lítmány érkezik majd a tsz-ek- be. A közös állatállomány ta­karmány- és abralkszükséglete minden szövetkezetben bizto­sítva vám kívül a községi tanácsok és maguk a termelőszövetkezetek önerejüből is teremtenek meg­felelő elhelyezést a gyermekek­nek. Tavaly összesen ezer, — Idén csaknem másfélezer nyári nap­közi otthonban gondoskodnak a mezőgazdasági dolgozók gyermekeiről. A gyermekek megfelelő el­helyezéséről, foglalkoztatásá­ról a továbbiakban is gondos­kodni kell. Éppen ezért a kor­mány a közelmúltban több mint tízmillió forint póthitelt bocsátott rendelkezésre. Ebből a jelentős összegből összesen 250, átla; harminc szemé­lyes óvod. .ortot láthat­nak el, részben a meglévő, részben az újonnan épülő ál­landó óvodákban. A csoportok közül százkilencvenet termelő­szövetkezeti községekben állí­tanak fel. E munka július 1-én kezdődött, az új csoportok részben már működnek. Szer­vezésük szeptemberig befeje­ződik. Az űj óvodákban, valamint az 1959—1960-as gazdasági évre szervezendő ötven új ál­talános iskolás napközi otthoni csoportban összesen 575 szak­képzett óvónő, illetve pedagó­gus lát munkához. LEQFŐBB QONDJUK AZ ARATÄS Olyan egyenes a darányi ha­tár, akár a gyúrótábla. Azt is el lehet mondani róla, hogy nagy kiterjedésű, de azt is, hogy szép. A majd 4000 holdas mezőn két termelőszövetkezet osztozik: az 1958. tavaszán ala­kult Üj Élet, és az egy évvel később Árpád Tsz-be tömörült parasztok. A korábban közös útra lépők már nagy táblákon suhogtatják a kaszát, nekik, az aratási munkában is többet tud. segíteni a gép. — Hát gyönyörű, igazán gyö­nyörű termést ígér a föld, néz­zenek csak körül — mutat a távoli nyárfák felé a hozzánk negödő tanácselnök. — Én na­ponta bejárom a határt, de nem tudok betelni vele. , A tagok is ezt mondják, akiknek most legfőbb gondjuk kazalba hordani a szénát, s időben learatni a kalászosokat. Szorgalmukat dűlőből dűlőbe átnyúló kepesorok, s nem egy pompásan megrakott szénaka- zal jelzi. A kapálás? Itt már n°m gond. A kukorica bogár­feketébb az északról tolakodó felhőknél, s már »hányja« a mauerét, hozza a fejet. — Végezni az aratással ha lehet a hét végére! Ezt a gon­dolatot adják szájról szájra a tagok mindkét termelőszövet­kezetben. Munkájuk is ezt tük­rözi, ezt bizonyítja türeímetlen iparkodásuk. Az Üj Életnek 216, az Árpád Tsz-nek 250 hold volt az aratnivalója. Egyik elnököt sem lehet a faluban találni. Az Űj Élet irodájában az adminisztrációs ügyeket intéző Kanizsai Jó- zsefné és Kuminecz Ibolya ki­csit csodálkozva tekintenek fel: — Gáspár József, az elnö­künk kinn van az aratásnál — mondják szinte egyszerre. Hogy mennyire fontosnak tartják az aratást, arra talán legszebb példa, hogy a két ál­latgondozó asszony, Wágner Sándorné és Kőhegyi Adoffné is markot szed. Etetéstől ete­tésig a tarlón vannak. — Mióta megkezdődött az aratás, a' kévekötő aratógépen kívül 30—33 kaszaerő dolgozik az Űj Életben. A vasárnap sem szünnap. A féltés, az évi kenyérért va­ló aggódás érződik Janics Já­nos, « karos párttitkár szavai­ból. Mert ezt már ő mondja, ő tájékoztat bennünket a be ta­kar adási munkálatok előkészü­leteiről is. — Ha végzünk az aratással, huszonegy pár lofogat hordja majd a gabonát. De segít a gépállomás is, szerződésünk van vele. Háromszáz munka­órára szól a papír. Mind a két termelőszövetke­zet saját erőre támaszkodik. Kezük alatt ég a munka. , Az alvégi Árpád Tsz-hez tartozó Gáli Sándor homloka tele ve­rítékkel. Hogy időt ne veszít­sen, még árnyékba sem húzó­dik, ott a kocsiúton, a majd merőlegesen hulló napsugarak alatt bajlódik a kaszálógéppel. A két ló nagyokat szusszan, míg ö meg a fia a gép kiesett kerekét igyekszik eredeti he­lyére visszarakni. — Ügy csináljuk, hogy előbb végezzünk. Jó segítség a fűka­sza. Délelőtt 30 keresztet vág­tunk vele. Még a dőlt gabonát is szépen lerakja, könnyebb az asszonynak a marokszedés. Nincs műszer, mely mérni tudná • nauu igu&keveteU a szellős ruhákba öltözött dará­nyiak erőfeszítéseit. Ifjú Keserű József, az Árpád Tsz elnöke szavunkra a búza­föld közepéről -halló-x-zik visz- sza: — Érre, Gábor bátyám? Kovács Gábor, a vb-elnök sem ismer rá első látásra. Az elnök markot szed. Csak annyi időt szakit a beszélgetésre, míg ujja között elfüstöl egy ciga­retta. — Sietni kell, hogy meg le­gyen ma is a hét hold. Az eső azt hisze-m ismét beavatkozik. Nehéz megszokni az örökké felhős eget. Kapálás, árpa ara­tás, kaszálás idején is béle-be- le szólt a tervükbe az időjárás. Most meg a nagy aratást, a behordást gátolja. Ne hara­gudjanak, de ... — s rátapos a parázsló cigarettavégre. A kaszák már messze suhog­nak. Az elnök lehajol, s még egy fél markot gyűjt, hogy az utána jövő napbarnított hátú ember beköthesse a kévét. Északról nagyot dörren az ég, a gyúrótábla simaságú határ pillanatok múlva esőben für­dik.i, Gőbőlös Sándor1 A genfi értekezlet szerdai ülése Genf (MTI). A külügymi­niszterek genfi értekezletének szerdai ülésén nem hangzott el hosszabb felszólalás. A ta­nácskozás inkább a közvetlen beszélgetés, kérdések és vála­szok jegyében folyt. Mindenekelőtt az elnöklő Couve De Murville francia külügyminiszter intézett kér­dést a szovjet küldöttséghez. Ezután Gromiko szólalt fel. Kijelentette, ■ hogy válaszol a feltett kérdésekre, de előbb ő intéz négy kérdést a nyugati küldöttséghez; 1. Mi a nyugati küldöttségek világos álláspontja a Nyugat- Berlin ideiglenes státuszára és a német vegyes bizottság fel­állítására vonatkozó szovjet javaslatról? 2. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kül­s;e a tanácskozás kez­detén még helyeselte a né­met vegyes bizottság fslállítá- sát. Vajon a három küldöttség miért vesztette el érdeklődé­sét a kérdés iránt, miután a szovjet küldöttség konkrét ja­vaslatot terjesztett elő a bi­zottság felállítására és felada­tainak meghatározására? 3. Vajon a nyugati küldött­ségek hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság képviselői a német vegyes bizottságban egyenlő jogokat élvezzenek és e bizottságon belül mindkét fél közös megegyezésével döntsenek az egyes kérdések­ről? | 4. A genfi tárgyalások első szakaszában a nyugati kül­döttségek azt állították, hogy nem akarnak békeszerződést erőszakolni Németországra. A Szovjetunió most azt javasol- ! ja, hogy a két német állam, a német vegyes bizottság ke- ■ rétében találjon közös meg- I egyezéssel alapot a békeszer* I ződés előkészítésére. Vajon a j nyugati hatalmak miért nem támogatják most ezt? Gromiko kijelentette, hogy a I szovjet küldöttség szívesen haj- I landó kiegészítő felvilágosítá­sokat adni. Mindenekelőtt rá- ! mutatott, hogy a Nyugat-Bér­űn ideiglenes státuszára és a I német vegyes bizottság felálli- ! fására vonatkozó két szovjet j javaslat között logikus kapcso- j lat van. A német vegyes bi­zottság létrehozásának felveté­se nem volt váratlan vagy meglepő, amipt azt Couve De Murville állította, hiszen erről a bizottságról már volt szó az értekezlet kezdetén. A szovjet küldöttség annakidején abból indult ki, hogy a német kér­dés gyökeres megoldását úgy lehetne biztosítani, ha béke- szerződést kötnének Németor­szággal. A tárgyalások alatt azonban kiderült, hogy egye­lőre nem lehet megegyezni eb­ben a kérdésben. A német bé­keszerződés megkötésével ön­magától megoldódott volna a berlini helyzet is. Mivel azon­ban a békeszerződés kérdésé­ben nem sikerült megállapod­ni, a szovjet küldöttség átme­neti megoldást javasolt. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága Kis Károly elnöjjlé- sével szerdán ülést tartott az Országházban. Az ülésen részt- vett Rónai Sándor, az Or­szággyűlés elnöke is. A bizottság megtárgyalta a Külügyminisztérium 1958. évi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló jelentést, amelyet Péter János, a külügyminiszter első helyettese ismertetett. Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke a Finnországban, Szabó Piroska pedig a Lengyel Népköztársaságban járt ma­gyar országgyűlési küldöttség útjának tapasztalatairól tájé­koztatta a bizottságot. A külügyi bizottság elhatá­rozta: javasolja az országgyű­lésnek, hogy a legközelebbi ülésen tűzze napirendre a Ma­gyar Népkötársaság és a Kínai Népköztársaság 1959. május 6-án Pekingben aláírt barátsá­gi és együttműködési szerződé­sének törvénybe iktatását. Ölési tarlóit az Országos Mező­gazdasági Kiállítás Főbizottsága Dögéi Imre földművelésügyi miniszter elnökletével szerdán a kiállítás területén ülést tar­tott az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás főbizottsága. Az ülésen Kovács Mihály, a kiállí­tási iroda igazgatója beszá­molt a szeptember 4-én meg­nyíló 63. országos mezőgazda- sági kiállítás előkészületeiről, megvitatták a díjazás mód­ját, az egyes bemutatók el­helyezését. Az idei mezőgazdasági ki­állítás céljáról, fontosabb be­mutatóiról Dögéi Imre föld­művelésügyi miniszter nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak. — Az idei kiállítás főszerep­lője a gép lesz, amely ma már behatolt a növénytermesztés és az állattenyésztés vala­mennyi területére. Elmúlt az az idő, amikor a gépeik mun­káját népszerűsíteni kellett, ma már a dolgozó parasztok állandóan figyelemmel kísérik a technika fejlődését és meg akarnak ismerkedni minden új géppel. • — Hazánkban a termést nem lehet új területek bekapcsolásával növelni’ hanem a termésátlagainkat kell fokozni A kiállításon komplett bemu­tatót tervezünk a talajjavítás, az öntözés, a talajerő vissza­pótlás, a helyes agrotechnika alkalmazásáról. — Az új termelőszövetkeze­tek egyik legnagyobb gondja a nagyarányú építkezések megszervezése. Az Építésügyi Minisztérium segítségével e feladatok megoldásához hasz­nos útmutatást kapnak. A ki­állításon bemutatják a már jól bevált és az új tervezésű mezőgazdasági épületek ter­veit és mindjárt feltüntetik azt is, hogy egy-egy gazdasági épület tető alá húzása meny­nyibe kerül. — Az országos mezőgazdasá­gi kiállítás tükrözni fogja azt a nagyarányú társadalmi se­gítséget, amelyet a gyárak, a 2 üzemek munkásai é,s vezetői nyújtanak a fiatal termelőszií“ vetkezetefcnek. A szocialista üzemek pavi­lonjában pedig nemcsak hasznos üzemszervezési tanácsokat kapnak a láto­gatók, hanem megismer­kednek a magyar mező- gazdaság fejlesztésének élenjáró harcosaival is — fejezte be nyilatkozatát Dö­géi Imre földművelésügyi naé= niszter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom