Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-15 / 164. szám
A megye mai közlekedési útvonalai nem véletlenül futnak jelenlegi irányukban. Minden közlekedési hálózatra, és ezen belül az útvonalak kialakulására időben és térben a tényezők sokasága hat együttes erővel, vagy külön-külön, esetleg egymásután. A megye úthálózatának kialakulására hatottak a hajdani hatalmas kiterjedésű erdők. Ezek a félelmetes erdők a közlekedés akadályai voltak, ezért Somogy megye közlekedéséről tának változásait lépésről lépésre különböző korokban ösz- szehasonlítjuk, abban közös vonásokat ismerhetünk fel. Egyik az, hogy a mocsarakat, lápokat kerülgették. A másik, hogy felhasználják a törésvonalakat. Ez éppen úgy vonatfokozta, másrészt hatott az új vasútvonalak kiépülésére is. Az Alföld búzafeleslegének elszállítása érdekében építik ki A vasutak kiépülése elősegítette a közutak kiépülését Mindkét tény visszahatott a kapitalizálódásra is, amely * > 4U /•felt* a Baja, Bátaszék, Dombóvár, egyes városok fejlődését is Kaposvár, Gyékényes, Fiume eredményezte. Kettős verseny felé vezető vasutat. indult el: egyrészt NagykaniA közlekedést általában há- zsa, Kaposvár, másrészt Dom- rom csoportra osztjuk: a vízi, ^v^r- Kaposvár viszonylata- a szárazföldi és a légi közieke- ban. Először Nagykanizsa feddésre. Somogybán a három kö- l«ött jobban, de Kaposvár tul- zül a legjelentősebb a szárai ^árnyalta. Ekkor indul gyors földi közlekedés. Viszonylag fejlődésnek Dombóvár, melyet jelentős a vízi. és 1-2 évig Kaposvár ugyancsak lehagy, volt, de nem vált jelentőssé a Kialakult Kaposvár Somogy légi közlekedés. A vízi közle- “egye közepén, egyre nagyobb kedés, mint már említettem, feltevések szerint a kelták idejére nyúlik vissza, akik a Kapóson hajóztak. Ezt csak addig tehették, amíg a Kapóson nem voltak malmok. Ugyanis malmokhoz gátakat kellett épí- fTába" levő nagyobb városok: Bizonytalan fűti. az Ilyen terület leggyakrabban használt, természetes közlekedési útja a folyóvíz és a folyóvölgy. A Kapos folyót használták fel a kelták is — feltevések szerint —. kereskedelmi kapcsolataik céljából. A Kapos, Sió és a Duna vizén kapcsolatot építettek ki a Balkánnal, és a folyókon kezdetleges hajóikkal szállították áruikat. Az eyiőirtás, az állattenyésztés és méginkább a földművelés céljait szolgálta, de ezáltal a közlekedésre is hatott. A legrégibb idők, a fejletlen társadalom útvonalai még az ősember által kitaposott gyalogutak voltak, melyek a folyókhoz vezettek, vagy az erdőbe vittek. Az állattenyésztő társadalom útjai szélesebbek, kita- posottabbak. Viszont a földművelő társadalomnak már kiépített, állandó földutakra volt szüksége. Kiépített, de bizonytalan futású utakat már a rómaiak idejéből is ismerünk. Ezt mutatja be a mellékelt térképvázlat A Balaton déli partján nem vezetett római út. Ez azzal magyarázható, hogy hajdan a Balaton nagyobb volt, annak déli része, mocsarai mélyen benyúltak Somogy megye területére. A közlekedésnek másik akadályozó, a hálózat kialakulását befolyásoló tényezője tehát a sok vizenyős, mocsaras terület. Nemcsak a Kaposvölgy volt ingoványos mocsaras. Különösen sok mocsár, láp, vizenyős terület volt a Balaton déli részén, a Kis-Balaton és a Nagyberek környékén, valamint Belső-Somogy területén. Dél felé a Dráva középszakasz-jellegű, kanyargós folyása és mellékfolyói mentén terjengett sok mocsár és láp. Az árvíz veszélyes volta, a közlekedés, kereskedelem biztosítása érdekében kezdik meg a folyószabályozásokat! Szabályozzák a Drávát, a Kapóst, a Murát és több fontos mellékfolyót. Ezzel nemcsak a földművelés lendülhetett fel, hanem változott az úthálózat is. Helyenként a futóhomok, másutt viszont az agyag nehezítette meg a közlekedést, mert az agyag esős időben csúszóssá, ragadóssá válik. Az olyan somogyi területeken, ahol mocsárral, futóhomokkal nem találkozunk, ott is igen nehéz volt a közlekedés. Külső-So- mogy és a Zselic alaposan felszabdalt terület, a lejtők meredekek. Ezeken a területeken a felszíni viszonyok befolyásolták a közlekedési utak kialakulását. Az eddig felsorolt tényezők, csak a kezdetleges társadalomra hatottak. Az ember a társadalmi fejlődéssel együtt egyre jobban a természet urává vált. ba Somogy közlekedéshálóza. ómai utak. kozik a római bizonytalan futású utakra, valamint a posta- és kereskedő utakra, mint a mai hálózati képre. Az általános kép az évszázadokon át kitaposott utakból alakult ki, amelyek egymástól szélességükben, építettségükben különteni, amelyek az esetleges folyami közlekedést akadályozták. Viszont a Dráva folyón a szabályozás után, ma is lehet közlekedni Barcsig. Napjaink legfontosabb vízi közlekedése somogyi viszonylatban a Balatonon bonyolódik le, amely a XIX. század végétől vált jelentőssé. Ez a vízi- útunk nem régi keletű. 1846- ban bocsátják vízre a Kisfaluéiról elnevezett gőzöst, melyhez 13 hajóállomást építettek. A Balalon-kultusz felfelé való ívelése, a Balaton jelentőségének felismerése, hatással volt a balatoni hajózás fejlőA Kapos völgye a XIX. szd. végén. Sii4( . hogy térben újra, de nem lényeges eltolódások vannak a közúti hálózatban. Pl. a Balatoni műút követi a Balaton déli partján húzódó vasutat, amelynek futási iránya Somogy megyében nem esik egybe Balatonlellétől számítva, a régi — Budapest, Siófok, Marvezett izokron térképek, amelyek az egyenlő idő alatt elérhető területeket tüntetik feL Ezeknek sokféle változata ismeretes. A mellékelt térkép azt ábrázolja, hogy mely terület autóbusz és vasútállomásai, megállóhelyei érhető el 40 perc alatt. Megállapítható erről, hogy Somogy megye nagy részének állomásai elérhetők a fent említett idő alatt. A feketével ábrázolt területekről az állomások 40 percnél nagyobb idő alatt érhetők el. Ezeket nearányokban fejlődve, és Somogy közlekedési központjává válik. Kaposvár azonban nem volt központja a régebbi közlekedő hálózatnak. Ekkor ugyanis a megye szomszédsáNagykanizsa, Veszprém, Székesfehérvár. Pécs vonzották a kereskedelmet, és a somogyiak is nagyrészt ezekbe a városokba jártak vásárokra. A bizonytalan futású római utaknak Somogybán nem volt központja. Ej állapítható meg a mellékelt térképvázlaton is. Az 1800-as évek elejére kialakult postautak hálózatképe ettől eltér. Közös vonásuk, hogy a három bizonytalan futású római út mentén, vagy ahhoz közel alakultak ki a postautak is. A postautak Somogybán két jelentősebb központtal rendelkeztek. Az egyik Marcali, a másik Iharosberény. Az 1800-as évek elején sok új utat építettek. Nemcsak az új postautak építését szorgalmazták, hanem a meglévőket is állandóan javítják, sőt egyes adatok szerint a kövekkel való építést is elkezdik. A közlekedés zavartalanságát, biztonságát fokozni kellett, mert a kereskedelem és a közlekedés fejlesztése ezt követelte. Hidakat építettek. Nem volt elég a technikai fejlesztés, mert előfordult, hogy a postakocsikat feltartóztatták. -Erélyesen felléptek az országutakon elkövetett hatalmaskodások ellen is-“. A kiépült postautak irányai, hálózata már lényeges módosítást nem szenved. Esetleg any- nyit állapíthatunk meg, hogy böznek. A mai úthálózat a ré- désére. Vasutat építettek a Kaposvár fejlődése. a Kapos gi romjain épült feL Balaton déli részén 1861-ben. szabályozása után egyre több Somogy közlekedési útvona- Ennek jelentősége nemcsak ab- út halad keresztül a városon, laiXtosSSKÄ .S££!!> b» “S,1“«? * .ttormés w™« léiéin. befolyásolta az a tény hogy Balkan fele eSY újabb vasutvo- A vasútvonalak kiépülése megyénk kőben szegény Az nálunk van, amely elősegítette idéz elő később változás * ’t. utak kiépítéséhez' szükséges gazdasági életünk fejlődését, Az egyik jelentős változás az, burkolóköveket csak a XVIII. ha"lm abba” is’ hogy megko- hogy az utakat egyre nagyobb században kezdik szállítani, zelíthetové tette a Balatont aranyokban kövezik. A másik, amikor a somogyi utak forgalmának növekedése a kereskedelem fejlődése és állandósulása kiépített utakat követek Az útvonalak iránya azonban függvénye a társadalom érdekének. Ma a népgazdasági érdek következtében bekötőutak, fontos útvonalak építése, vagy azok meghosszabbítása mellett arra is gondolunk, hogy az utak portalanításával a nép egészségét védjük. Az utak irányai, építettaégük a technika fejlettségétől és a közlekedési eszközök milyenségétől, meny- nyiségétől függ. Somogy útjainak kiépülése azonban szoros kapcsolatban van a vasutak kiépítésével. Ugyanis, addig ha volt is útépítés, kőburkolatú nagyon kevés volt -Általában sárt sárra hányának-“. A vasutak kiépítésével a vagonokban olcsón, messzire vándoroltak a kövek. Megkezdődött a somogyi kőburkolatú utak kiépítése. A XIX. század közepétől, főleg a hatvanas évek végétől (1867-es kiegyezés) a kapitalista fejlődés Magyarországon nagyobb lendületet vett. A magyar mezőgazdaság, félgyarmati helyzete ellenére is, fejlődött. Az agrár-válság veszélye azonban jelentős, sőt, be is következett. A magyar búza kiszorulása az európai (Ausztrián kívüli) piacokról, egyrészt a mezőgazdaság belterjességét Somogy megye mai közlekedési hálózata, busz közlekedés.- vasút, — — — autocall felé vezető hajdani posta- gatív szigeteknek nevezzük, úttal Ezeknek nagy része mocsaras, A megye közlekedésében erdős, vagy gyéren lakott terü- azonban igén komoly változást, let. fejlődést jelentett a vasútvona- Más képet nyernénk azon- lak kiépítése, amely, az 1860-as ban akkor, ha az 1945 előtti ne- évektől kezdve a század elejéig gatív szigeteket és az 1945 tartott. Először kiépültek a utánit — a közöltét — hason- fővonalak: a Balaton déli part- lítanánk össze, és ha figyelem- ján, a Kapos völgyében; Dóm- be vennénk a járatok sűrűséSomogy megye több központos izokron térképe. bóvár, Zákány irányában, majd a Drávaszélen. Ezután épülnek ki a helyi érdekű vasútvonalak: Kaposvár—Siófok, —Szigetvár, —Barcs, —Fonyód, B arcs—Somogy szob—Balatongét is. Ebben az esetben lényeges eltérést figyelhetnénk meg az 1945 utáni helyzettel pozitív értelemben. A közlekedés fejlődése 1945 után meggyorsult. Ezt igazolják: új, köszentgyörgy között, amelyek ki- vezeti utak építése, a bekötő Somogy postaútjai a XiX. század elején. építése szakaszosan történt. A mellékelt térképvázlaton jól megfigyelhető, hogy a vasút csomópontja, főleg a helyi érdekű vasutaké, Kaposvár. Igen érdekes megfigyelési adatokat szolgálnak a Somogy megye közlekedéséről készített úgyneutak számának növekedése, amely a fejlett úthálózat egyik alapeleme, a régi utak átépítése, pl. Kaposvár—Balaton- boglár. Lóczy István tanár, a TIT földrajzi szakoszt. elnök«
