Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-10 / 160. szám
Péntek, 1959. július f*. 6 SOMOGYI NÉPLAP ^ ^36cl dús knlúSPzal fúa Pá/gjíJú lugájDŰSAN, SÄRGA KALÁSZOSÁN megjött a somogyi nyár is. Az országúiról jobbra a Zselicség dombjai, erdői magasodnak, mintha vigyázó szemmel őrködnének a másik oldal, a Kapós- völgye rétjei, legelői, állatcsordái, kasza alá érett, sokhelyütt már kévébe, keresztekbe gyűjtött gabonája felett. A mezőn közelebb-távo- labb is aratók szorgoskodnak. Egyenes szárú táblán gép izzad az emberek helyett. arrább feltűrt ingúj- jú férfikezek lendítik megszokott ütemre a kaszát. Mögöttük marokszedő lányok, menyecskék gyűjtik halomba, osztják messziről kis kupacoknak látszó kévékbe a rendet. Bent a falvak házai között csend van. Nagyberkiben a tanács elnöke is a mezőt járja. Délután négy óra felé jár az óramutató, egyik-másik házban lehet látni csak ezt- amazt tevő asszonyokat. Csendes a falu felső végén a régi kastély (ma iskola) környéke is. Termeit, öreg fáit magukra hagyták egy- időre szeptemberben visszatérő kis lakói. Az udvar másik feléből, a művelődési ház valamelyik részéből zeneszó hallatszik. Rádió szól a könyvtárban AZ ABLAKBAN kis tábla hirdeti: könyvkölcsönzés kedden 3—5-ig -és vasárnap 2—3-ig. Lendvai Erzsébet fiatal kiszes kislány, a könyvtáros mondja el. — Igen, kolcsönzünk nyáron, még most, az aratás idején is. Persze, kevesen érnek most rá a könyveket forgatni — Éppen három iskoláslány és egy fiú keresgél magánakvalót a szekrény (polcain. Schmidt Ágotát Tarzan visszatérése, Fagyajev Ifjú gárdája és Azsajev Távol Moszkvától című könyve érdekli. Míg a többiek is választanak. Lendvai Erzsi elmondja, hogy összesen 112 olvasója, s 461 kötet könyve van. s sze bizony már elavult szakkönyvekből áll, jó lenne felfrissíteni az állományt. König Ibolya már a hatodikba iratkozott, de még a kisebbeknek való Mici Mackó kalandjaival is beéri. Szótlanul várja, míg rákerül a sor, a kis szőke Szappanos Katalin. Mást is szeret olvasni, nemcsak a fiúregényeket — mondja, de most ezekre esett a választása. így kerülnek kartonjára a Pál utcai fiúk és a 15 éves kapitány könyvek címei. Nyers Lajos nagyon szeret olvasni, vallja, a Dzsungel könyvét, és Puskin Dubrovszkíját szorongatja. Tűzőrök Batéban szélesre tárt a . tűzoltószertár kapuja. Nem ütött ki tűz, csak Hilmer Márton bácsi őrködik itt, illetve az újságot böngészgeti. Június 24. óta megszervezték a faluban a tűzőr szolgálatot. Azóta ketten-ketten egy huszonnégy órán át vigyázzák a szertár felszerelését. — Eddig még nem volt semmi baj, s ne is légy eh — mondja Hilmer bácsi. A beszélgetésre előjön a szertár belsejéből id- Fe- rencz Gyula is. ,a sarokban álló priccsen pihent. Nem, nem aludt, nem kell már a sok álom ebben a korban, csak jólesik az elfáradt régi csontoknak a pihenés. Egyidősek vagyunk — mondja Gyula bácsi. Fickó, a jólmegtermett farkaskutya, Gyula bácsi, gazdája lábához fekszik, segít ő is tűz- őrködni az öregeknek. Elmondják, hogy tavaszkor beálltak ők is a szövetkezetbe. s ezt-azt dolgoztak azelőtt is, amíg beosztották őket ide szolgálatra. A 800 literes lajt tele van vízzel, mellette korszerű fecskendő áll. Az aitó mellett egy szögön kifényesítve lóg a réz- trombita. Mentésre, riasztójel adására még nem került, s ne is kerüljön sor. kívánjuk búcsúzóul a két embernek. , nemsokára cséplőgép halku- ló-erősödő bugását hallani. Két napja csépelik már A ZÖLDMEZŐ (mondhatnánk így is: a falu, hiszen Baté termelőszövetkezeti község) őszi árpáját. Elevátormagasba nőtt már a szalmakazal, megrakott szekerek állnak egymás után, hogy a forgó. cséplődob elnyelje majd rakományukat, s szélesre feszüljenek a szemtől a zsákok. Nagy István brigádvezető volt, a csépié.«; után majd a raktáros tisztéi tölti be. — Körülbelül 380 mázsát csépeltünk el eddig — mondja. — Minden tagnak egy- egy mázsán felül adtunk előleget. — De csak a szebbjéből — folytatja, amint igazságot tett a mázsánál. A közeli zsákokra mutat: — Ezt majd az állatokkal etetjük meg, nagyon dőlt volt. A 125 kataszteri hold őszi árpa a már kicsépelt mennyiség ígérete szerint körülbelül 16 —17 mázsás átlagot h»z a szövetkezetnek. Nagy János elmondja, hogy megkezdődött a búza és a tavaszi árpa aratása is. Aratással, csépléssel egyidőben kapálnak is a Zöldmezőben. Kapálják a kukorica gazo- sabbját, a kétszeri után nern árt egy harmadik kapálás sem. A Zetor fürgén forgolódik, a mögé akasztott; arató-kévekötő gép a legszélésebb rendet vágó kaszást is messze maga mögött hagyja. De nemcsak a gép. a kaszások, marokszedők, kötözők érdeme is lesz, ha jövő hát végére — amint tervezik — befejezik az összes gabonafélék aratását, persze a zabon kívül. * * * A VÖLGYHAJLATOKBAN. a zselici erdők fái alatt tanyát Vert már az este. Messziről még látszik a cséplőgép körül felszálló por, a dombok vigyázó szemmel őrködik a tájat, mint az esti szürkületbe temetkező falu tüzoltófzertárában a két tűzőr és a Fickó kutya. Virányi Pál. BAKTAI FERENC: Az égből hulllak, hegyekből jöttek A létszámra és tevékenységre egyik legtekintélyesehb, a Hitler elleni harcokban oly sokat áldozott magyar partizáncsoport, a Fábry József vezette Petőfi-csoport története ez. Emberek, nagyon nehéz körülmények közt harcoló férfiak története ez a könyv, akik a legkülönbözőbb utakon jutottak a- Hitler-ellenes szabadságharc zászlaja alá. Vannak köztük régi munkásmozgalmi emberek és fiatal zászlósok a nemrég még a Szovjetuniót támadó hadseregből, leventefejjel a frontra zavart fiatalok és öreg bányászok. Nincsenek egyedül: szovjet és szlovák partizánok közvetlen társaik, köröskörül a Szepes— Gömöri Érchegység, az Ala- csony-Tátra és a folyók völgyei cseh, lengyel, sőt szepes- ségi német és deportálásból szökött francia harcosok géppisztolyainak dörrenéseitől remeg. A dolog természetéből következik, hogyha vannak is kiemelkedő alakok a könyv hősei között'— a hős maga a csoport, gondjaival, örömeivel és szomorúságával. Történetünk a kalandok, csaták, tragikus és vidám epizódok szakadatlan láncolata, attól kezdve, hogy ejtőernyőn »az égből hulltak« — egész adóig, mig az szovjet hadsereg oldalán harcoló román hadosztály szakaszán át nem lépik az arcvonalat. Badacsonyból kitűnő hangulatban érkeztek meg a kirándulók Balatoni cll ere, Ötven ország VIT-küldöttsége utazik át hazánkon A bécsi Világifjúsági Találkozó megnyitása előtti napok- ban számos külföldi ország előrenyomuló ifjúsági delegációja utazik át hazánkon. Előreláthatólag csaknem ötven küldöttség ejti útba Magyarországot, köztük a szovjet, a kínai, a koreai a vietnami, az indonéz, a finn, a jemeni és a libanoni fiatalok delegációja. A magyar fiatalok Záhonytól Hegyeshalomig' mindenütt virággal, kisebb ünnepségekkel, műsorokkal köszöntik a vendégeket. A Magyar Szovjet Baráti Társaság HARMADIK NEGYEDÉVI TERVEIBŐL Kiss Józsefnével. az MSZBT szovjetunióbeli várossal, melymegyei titkárával a társaság munkájáról beszélgettünk. Eddig is sok szép eredmény dicséri munkájukat, melynek szinte napról napra jelentkező hatása: az égyre jobban erősödő rnaáyár—szovjet barátság, s azoknak az aktivistáknak egyre növekedő száma, akik ezért a barátságért képesek dolgozni és áldozni. Arról érdeklődtünk, hogy a nyári időszak nem akadályozez utóbbiak legnagyobb ré- Kifelé indulva a faluból. Virányi Pál. J ÍJ"® *ÚJf4s°san a munkát, s a távolodnak-e el a társaságtól. — Erről szó sincs — mondja Kiss Józsefné. ,— Bár kétségtelen, , hogy a nyár a mi munkánkat is hátráltatja, mégis a tömegszervezetekkel együttműködve sokoldalú tervet készítettünk a harmadik negyedévre. Testvérváros, baráti találkozók. élménybeszámolók— Régi célunk, hogy egy ÉRDEMES ELOLVASNI: Szalay Lenke: Ketten hiányoznak Szívesen és örömmel olvasok ifjúsági könyveket, úgy is mint könyvtáros, úgy is mint édesanya, aki ismerni akarja az olvasónak és gyermekének adott szellemi táplálékot A Ketten hiányoznak című ifjúsági regény elolvasása után úgy éreztem, szólni kell erről a könyvről, hogy minél többen ismerjék, olvassák, mert mondanivalója ízig-vérig mai, egy nagyon is fájdalmasan égető, sürgősen orvoslást igénylő társadalmi problémáról szól Egy fővárosi általános iskolába új fiú érkezik. Takács Tibor zárkózott lélek, bár nagyon vágyódik egy igaz barát után. Virág Bálintban véli megtalálni ezt a jó pajtást, tetszik neki a fiú kedves, bátorító mosolya, tiszta, gondozott külseje. Bálint egy műszerész fia, aki harmonikus családi életben él mindaddig, amíg édesapja találmányán dolgozva meg nem ismerkedik egy nagyon illatos, ravasz nővel, aki a becsületes családié—18 ÉVES FIÜKAT betanuló munkásnak, valamint szakképzett FÉRFI- ÉS NŐI MUNKAERŐT felvesz a Kaposvári Ruhaüzem apát fokozatosan elidegeníti az egyszerű, csak a családjának élő feleségtől. Az apa a csábításnak engedve otthagyja családját. S Bálint, aki abban a korban van, amikor a lélak nagyon érzékeny és szeretetne vágyódó, látja mint változik meg a család szép élete. Pokol lett a kedves, meleg fészekből. Látja nagyon szeretett édesanyját fájdalomtól meggyötörve, s a fiú lelkében minden összezavarodik. Takács Tibor, a jó barát csodálkozva látja, mint hervad le barátja arcáról a megszokott kedves mosoly, mint válik egyre figyelmetlenebbé az iskolában. És egyszer csak — az eddig pontos és rendes fiú — hiányozni kezd az iskolából. A rejtélyre csak később kapunk feleletet,, amikor a fölkavart lelkiállapotú fiút egy autó elüti. A másik hiányzó fiú Sáros Zoli, aki egy állandóan csak önmagával törődő, léha és könnyelmű anya, mellett apja még éjszaka , is dolgozik —, megszokja a felügyelet teljes hiányát és az utca csavargó fiai közé keveredik. Végül annyira elromlik, hogy egy betörőnek segédkezik és a rendőrség kezére kerül. Ketten hiányoznak az iskolából, nem azért mert betegek, amiért általában a gyerekek hiányozni szoktak, hanem a szülők felelőtlen önzése, kegyetlen léhasága miatt. Anyák. és apák, minél többen olvassák el ezt a szívfáj- dítóan valószínű történetet. Tanuljunk és okuljunk belőle, mert a szülők a felelősek a Bálintok és Jóskák életéért. Könnyes mo&olyú, kedves szép diáktörténet Szalay Lenkének e? a regénye, érdemes elolvasni. Mohos Béláné hajmási népkan vvtárcs nek adottságai, lakóinak száma hasonló Kaposváréhoz, kapscolatot építsünk ki, azaz testvérvárosi kapcsolatot teremtsünk. Szeretnénk kölcsönösen megismerni, megismertetni a városokat. Ezért fényképalbumot készítünk Kaposvárról, mely szemléltetően mutatja he városunk fejlődését, nevezetességeit. — Július, augusztus hónapban a tahi és siófoki járásban barátí találkozókat rendezünk szovjet elvtársak részvételével. Ahol lehetőség van. ezeket a találkozókat kultúrműsorral tesszük színessé. Idép és a múlt években igen sok somogyi ember járt a Szovjetunió különböző városaiban. Felkérjük őket, hogy tartsanak élménybeszámolókat. Mezőgazdasági, pedagógiai, orvosi vonatkozású élménybeszámolókat várunk. S ha tudunk megfelelő filmet szerezni, ROSSZAK AZ EMBEREK ? Jl/fíndig boldoggá tesz, ha az emberek í'-*■ egy bizonyos közösségben tromfot adnak azoknak a megkeseredett szájúaknak, elferdült látószögűeknek, akik mérhetetlen pesz- szimizmusukban fennen hirdetik, hogy rosszak az emberek, a XX. század elrontotta az embert. Nem tartom ugyan, hogy húsvéti angyalok vagyunk, de mindig szeretek tiltakozni, amikor sötéten látó atyánkfiái ránk húznák, hogy pokolból szalasztott ördögök vagyunk, különösen tömegben. Vasárnap ... egy gombostűt nem lehetne leejteni a kirándulókkal megtömött vonat kocsijaiban. Az ablakok mindkét oldalon nyitva. Senki nem szólalt még fel huzat-ügyben. Sokan vagyunk, kell. még az a füstös, szénda- rábfcás levegő is, ami becsapódik az ablakokon. Meg aztán nem is hosszú az út, amikor tele napfénnyel a Balatonról jön az ember. Ki családostól, ki egyedül, ki pedig a párjával. — Kaposvár következik, kérem az ablakokat felhúzni! — A kalauznak alapos küzdelmébe kerül míg végig megy a kocsin. lassít a szerelvény, nagy a mozgolódás. Már csak öt-hat ember tart a kijárat felé, ahol. a kalauz segíti a nőket, gyermekeket a leszállásnál, amikor egy üres pgd mellett valaki elkiáltja magát: — F.gy kabát itt maradt! Hangok, általános megtorpanás: — Ki ült itt? — Én tudom kié, egy öreg bácsi ült itt! — Dehogyis! Egy fiatalember! Végül a fehér vászonkabát, amit nagyon lehúznák a zsebek, — tehát benne van minden: igazolvány, pénztárca, a kalauz kezébe kerül. Bizonyára keresi majd a sietve távozott gazda az élt esz 3 tt talmit. Ha az emberek való. ban közönyösek lennének, nemtörődömök a másik dolgát illetően, a vászonkabát útja, illetve közszereplése itt véget is érhette. De folytatódik... Futótűzként terjed a hír vonat hosszat: — Találták egy kabátot, a kalauznál van! — Na, akkor megtalál ja a gazdája! Vékony kamasz hang kap szárnyra a tömeg feje felett: — Találtak egy kabátot! Az emberek mosolyognak, s: ájról-szájra adják a hírt. S önkénytelenül utat nyitnak egy, a sodró emberáradattál szembe jövő fiatalembernek. — A magáé a kábát? — Igen, hol van? — így ő, aki talán abból kiindulva, amit széliében hosszában hall, — hogy rosszak az emberek —, már le is mondott holmijáról. — Siessen csak,, ott van a kalauznál. Innen a harmadik, kocsi lépcsőjénél áll! A fiú siet, utat nyitnak neki. Hát hogyisne! Itt most közel ötven ember, vagy még ennél is több segített, hogy az elhagyott tárgy gazdájára leljen. A megérkezés perceinek hőse az az emberi jóság, ami a tudat alatt munkálkodik, osiszolja az emberi jellemet, s amitől <le el lehet felejteni a fáradtságot is! A pályaudvar lassan elnéptelenedik, arrá- ^ kor a vászonkabáttal a vállán öles léptekkel jön visszafelé a fiú. Mosolyog, vissza- mosolygok. Ügy érzem, felesleges lenne utánaszólni, hogy az embereknek köszönheti a megkerült kabátot.. Ha ők válóban rosszak lennének, ha valóba i eláljasitotta volna őket a XX. század, akkor legjobb lenne hét lakat alatt élni az életünket. László l&ahri akkor az előadást filmvetítéssel tesszük szemlélte tővé. Ukrán és szovjet napok, vidám falusi vasárnapok, fényképkiállítások. Célunk ■—mint eddig és ezután is — a magyar népet még közelebb vinni a szovjet néphez, megismertetni az ott élő különböző nemzetiségekkel. Ezért rendezünk augusztus 8. és 20-a között ukrán és szovjet napiokat, melyekre külön részletes programot dolgozunk ki. A Hazafias Népi- fronttal és a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen a barcsi-, csurgói- és a kapiosvári járás két-két községében vidám falusi vasárnapot rendezünk. kiállítással^ színes kultúrműsorral egybekötve. — Kapiosvár lakóit szeretnénk minél sokoldalúbban megismertetni különböző szovjet városok fejlődésével, nevezetességeivel. Ezért a Szovjetunióban járt somogyiak fényképfelvételeiből kiállítást rendezünk. Segítik a mezőgazdaság szocialista átszervezését^ — A fentieken kívül — figyelembe véve a nyári időszakot — igen sok feladat szerepel negyedéves tervünkben. A város hat üzemében előadást tartunk: Technikai forradalom a Szovjetunióban címmel; Előkészítjük az idei oktatási évet. Októberben legalább hús2 orosz nyelvtanfolyamot szeretnénk indítani. Még júliusban kirándulást rendezünk a Hazafias Népfront és az MSZBT aktivistái részére a szigetvári vár és Pécs nevezetességének megtekintésére. Megvizsgáljuk, hogy melyik járásban van lehetőség mezőgazdasági, pedagógiai és' orvosi szakosztály alakítására. — Fontos célunk: segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Megyei elnökségünket mezőgazdasági szakemberekkel egészítjük ki, s az ó tanácsaik alapján végezzük munkánkat. Minden hónapban 20—20 előadást tartunk a következő témakörökből: a Szovjetunió segítsége a magyar mezőgazdaságnak, és Tanulmányok a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak magyarországi alkalmazásáról címmel. Rendezünk magyar- szovjet mezőgazdasági napokat is. E munkában együttműködünk a MESZÖV-vel és a megyei tanács mezőgazdaság osztályával.
