Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

Automata üzemek működése távvezérléssel 200 ^BOTA^KUS KERT Vannak bizonyos gyártási folyamatok, melyek elvégzését bonyolultságuk miatt jófor­mán el sem tudnánk képzelni automatizált gépek nélkül. Ilyen pl. a modem izzólámpa­gyártás. Az izzószálat magábafogadó üvegbúrát az ún. ballont, bal­lonfúvó automaták készítik. Csuklókon mozgó karra sze­relt üvegfúvópipák egy pilla­natra a sárgáspirosan izzó, fo­lyékony üvegbe merülnek, majd a következő pillanatban a ballonformák szájához ta­padnak. Néhány másodperc telik el és a készre fúvott izzó- lámpaballpinok gumi futósza­lagra esnek. Gyakorlott szemű munkások megvizsgálják, hogy nem hólyagos, vagy repedt-e az üveg. A selejt kis osztályo­zórekeszeken keresztül egy gyűjtőládába esik. A gyártás második üteme az izzószál üvegállványának elkészítése, ötletes automatagépek során építik össze fémhuzalokkal, gondosan ügyelve arra, hogy azok majd összeépítés után légmentesen záródjanak. Egy másik gép az izzólámpa fogla­latát készíti el vékony sárga­réz lemezből. A gyártási folyamat leglát­ványosabb részéhez érkeztünk. Csodálatosan »okos« gépek az alkatrészek folyamatosan özönlő saraiból összeépítik az izzólámpa 3 részét, elvégzik a légritkitás műveletét, megtöl­tik valamilyen nemesgázzal, leforrasztják, majd csomago­lásra kész állapotban kiadják az elkészített izzólámpát. Távvezérlésű megoldások A technika fejlődésével az igények is növekedtek. Nem elégedtek meg azzal a szer- kesztők, hogy olyan önműködő gépeket készítsenek, melyek mellett azonban továbbra is ellenőrzést kellett gyakorolniuk a gépek mellé beosztott embe­reknek, hanem olyan megol­dásokat kerestek, melyekkel biztosítani lehetett, hogy ezt az ellenőrző — és ha szüksé­ges, bizonyos fokú| működtető — tevékenységet egy közpon­ti helyről lehessen végezni. Az első táwezérlésű megol­dások a század eleién kelet­keztek. Láthatjuk tehát, hogy szemben az automatika tudo­mányával, amely igen régóta fennálló tudományág, a távve­zérlésekkel foglalkozó tudo­mányág a tudományok fájának egv fiatal hajtása. Hatalmas szerepet játszott a távvezérlésű megoldások fejlő­désében az elektromosság al­kalmazása és később a legna­gyobb lehetőségeket biztosítot­ta az elektrotechnika tudomá­nyának — annak a tudomány­ágnak felhasználása —, amely többek között a rádió és tá­volbalátó készülék gyártását is lehetővé tette. így valósulhatott meg az ön­működő gyárak készítése és a modem technika sok egyéb csodálatos alkotása. Az elektromágneses relé A távvezérlések egyik leg­fontosabb működtető éleme az elektromágneses relé vagy más néven jelfogó. A jelfogók­kal valamilyen elektromos árammal működő szerkezet — legtöbbször villanymotor — áramkörét kapcsoljuk (ki, vagy be. Maga a jelfogószerkezet roppant egyszerű: egy lágyvas- darabból készített rúd, melyet a körülötte elhelyezett szige­telt dróttekercsben keringő elektromos áram tesz mágne­sessé. Az így létrejött mágnes egy csukló körül elfordítható vaslemezt vonz magáihoz és így kapcsolja be vagy ki a szerke­zet, vagy a motor áramkörét. Ilyen szerkezet bármelyik au­tóbuszon látható: a leszáilni kívánók megnyomnak egy Jelzőgombot, mely egy apró jelzőlámpát gyújt ki. A jelzőlámpa mindaddig égve marad, míg az autóbusz veze­tője ki nem nyitja a leszálló utas előtt az autóbusz ajtaját. Az ajtó kinyílásával egyidejű­leg a jelzőlámpa is elalszik. Néha nem vezetékeken, áram­kör létesítésével, hanem a le­vegő útján, rádióhullámok se­gítségével továbbítjuk nem­csak a berendezéseket működ­tető utasításokat, de az utasí­tások végrehajtását jelző mű­szerek által mért értékjelzése­ket is. Távvezérlés hanggal A távvezérlést hang segítsé­gével is végezhetjük. Kis tá­volságok esetén egy egyszerű membrán (rugalmas lemez), melyre érintkezőt szereltünk az áramkör rövidre zárásához, végzi a trombitaszóval, síppal vagy egyéb hangforrásokkal kiadott utasításokat. Nagyobb távolságok esetén a legrövidebb hullámokat, az úgynevezett ult­rahangokat használjuk, melyet fényhez hasonlóan reflektorok­kal lehet irányitani. Az ilyen reflektorok azonban nem csu­pán tükröződő gömbfelületek, hanem ilyen alakú dróthálók is. Az ultrahang sugarával az időjárás okozta zavarok ellené­re is célhoz érnek. Igen nagy előnyük, hogy az emberi fül számára hallhatatlanok. Az ultrahang keltésére a kvarc­kristályoknak azt az ún. piezo­elektromos tulajdonságát hasz­nálják fel, hogy a kvarckris- tálylemez a felületére vitt elektromosság hatására igen szapora rezgésbe kezd. Ez az ultrahang adó. Ugyanez a kvarc'kris tálylemez vevőként is felhasználható. A . lemezke ugyanis a szapora rezgés hatá­sára a felületén elektromossá­got termel, amelyeket egy jel­zőműszer működtetésére hasz­nálunk fel. így működik a ve­vőberendezés. Fénysugár jelzések Más ereiben a fénysugara­kat használjuk fel a távjelzé­sek közvetítésére. Van ugyanis szerkezet, az úgynévezétt fo­tócella, melyben fény behatá­sára áram keletkezik. Nem kell tehát egyebet csinálnunk, csak a fénysugarakat a foto­cella ernyőjére irányítanunk. mely a fénysugár jelzéseknek megfelelően elektromos áram­jelzéseket továbbít. Ezeket a gyenge elektromos jeleket az­után felerősítve, ismét fel­használhatjuk mágneses jelfo­gók működtetésére. Nagy sze­repe jut az automatizálásnak és távvezérlésnek a vasúti for­galomban is. Az önműködő tér­közbiztosító berendezésektől kezdve a vonatszerelvények összeállításáig egy sereg he­lyen alkalmazzák ezt a fejlett technikát. Önműködő lű/jelző Modern középületeken is előszeretettel alkalmazzák az önműködő tűzjelzőt. Ez az «1­III. György angol király né­met származású anyja 1759- ben kilenc hold termőföldön megteremtette Anglia legszebb botanikus kertjét. A német hercegnő szenvedélyes virág­kedvelő volt, s ezért a Lon­dontól 25 kilométerre fekvő Kew nevű kastélyának park­jában rendezte be a kertet. Ebből a kilenc holdas magán­parkból időközben 300 holdas botanikus kert lett és évente másfél-kétmillió látogató for­dul itt meg a világ minden tá­járól. A pálmaházban a trópu­sok minden pálmafajtája megtalálható. A kertben 45 000 fajta virág és 10 000 fa nő, a _____ herbárium hétmillió szárított m és kis szerkezet egv bizonyos virágot tartalmaz, a könyvtár­hőfokon felül (ez tetszés sze- ! ban 50 000 botanikai könyv áll rint beállítható! önműködően ! rendelkezésre. bekapcsolja a tűzjelző szirénát, sőt, telefon segítségével az állami tűzoltóságot is értesíti egyúttal. E szerkezetet egy-két különböző fémből összehenge­relt lemezke nyitja, mely a hő hatására a fe1 használt fémek különböző tágulása miatt el­hajlik a kevésbé táguló fém irányába. Az elhajlás követ­keztében rövidre zárja a sziré­nát. illetőleg a tűzielzö telefont működtető áramkört. Elzász Rezső. (Részlet a TIT Automatizálás cí­mű előadási útmutatójából.) Victoria királynő 1341 -ben az országnak adományozta a vad gumifa kicsempészett 70 ezer magvát ültették el az itte­ni üvegházakban. A fiatal fá­kat Ceylonba és a Maláj-szi­getekre szállították. így ala­kult ki az óriási gumiipar Anglia ázsiai gyarmatain. Madársziget Kínában A Kínai Tudományos Aka­démia tudósai »madárszigetet-“ fedeztek fel a Csingháj-tó (Koko-nor) nyugati részében: 9 két kilométer hosszú szigetre bukkantak, amelyen vándor­madarai! milliárdjai élnek, köztük vadlibák, bölömbikák és sirályok. Számos helyen a madárfész­kek oly szorosan vannak egy­más mellett és annyi bennük a tojás, hogy az embereknek királyi kertet; a hálás botanl- vigyázniok kell, nehogy össze- kusok ennek emlékéül Victo- ! tapossák őket. ria Eegianak nevezték el az Amazon-folyó óriási vízililio­mát, melynek rózsaszínű virá­ga 30 centiméter átmérőjű. A XVIII. században Cook kapitány világkörüli útjáról rengeteg exotikus virágot és fát hozött magával, amelyeket Kew-Gardems-ben elültettek. Kísérleteket folytattak, hogy meghonosíthatók-e más orszá­A vadlibák tojása na­gyobb a szelídludakénál, a bö­lömbikák tojása viszont tojás nagyságú. A madarak zöme a Csingháj-tó halaiból táplálko­zik. A bölömbikák fészküket egymás tetejébe építik. Soha azelőtt erre a szigetre ember nem tette a lábát. A tudósok most kísérletet tesznek a vad- ludak megszelídítésére, mivel gokban is. Mintegy 90 évvel ! a különlegesen nagy fajta hú- ezelőtt a Brazíliában honos , sa igen ízletes. Búza, amely utána nő, mint a íű Dr. N. W. Zizin szovjet nö- vényszakórtőnek sikerült egy különleges tulajdonságokkal rendelkező búzafajtát előállí­tani. A búzának egy bizonyos gyomnövénnyel való kereszte­zése által a levágott búzaka­lász tőből újra kihajt, mint a fű. A Szovjetunió déli részein ezt az újfajta növényt kétszer lehet learatni, mérsékeltebb égöv alatt nem nő újra sze­meskalász, de a növény takar­mány céljaira is igen értékes. A keresztezett búzafajták kö­zül egynéhány évelő is van, tehát a következő évben vetés nélkül hajt ki újra. Kudarcot vallott a DLiaulagiri-expedíció Az osztrák Dhaulagiri expe­díció tagjai elérték a 7800 Mé­ter magasságot, amikor egy vihar, közel a csúcshoz vissza­térésre- kénvszerítette őket. A 160 kilométer óránkénti sebességgel száguldó szélvihar lehetetlenné tette a csúcs meg­Tudja-e, hogy... ... az £szaki Jegesten^er mé­lyén 2500 kilométer hosszúságú hegylánc húzódik? A hegyláncot M. V. Lomonoszov szovjet kutató fedezte fel, s a víz alatti hegy ró­la nyerte a nevét. ... a paradicsomot 100 évvel ez­előtt még mérges növénynek tar­tották? hódítását. Az expedíció tagjai azt állítják, hogy náluk ma­gasabb pontra m-ég egyetlen hegymászó sem jutott. Vándormadarak a radar ernyőjén Mióta a második világhábo­rúban radar berendezéseket kezdtek használni, számos ku­tató törte már a fejét azon, mik lehetnek azok az apró foltok, amelyek a radar ernyő­jén megjelennek. Az ameri­kaiak angyaloknak nevezik ezeket a foltokat, amelyeket az egyik elm.clci szerint különle­ges fénytörési jelenségeknek minősítettek. Felmerült az a feltételezés is, hogy a radaron megjelenő pontokat vándor­madarak okozzák: ez ellen szólt azonban, hogy fel sem tételez­ték, hogy ilyen kicsiny testek radarral észlelhetők legyenek. Mégis ez az elmélet nyert iga­zolást. Távcsöveket szereltek a radarokra, és ezzel a madár­tan kutatói igen érdekes új eszközökhöz jutottak. így pél­dául megállapíthatták, hogy a költöző madarak útjuk legna­gyobb részét . éjszaka teszik meg. Napnyugtakor indulnak, éjfél körül van legtöbb a le­vegőben, a korahajnali órák­ban pedig gyérül a madárcsa­pat és napközben rendszerint pihen. A radar berendezések segítségével azt is kimutatták, hogy a legtöbb költöző madár 600-tól 1000 méter magasság­ban repül, de még 2000, sőt 5000 méter magasban is fedez­tek fel vándormadarakat. Iga­zolást nyert az a felfogás is, hogy — legalább Angliában — a madarak vándorútja még decemberben is folyik és a »normális« idényszerü költözé­seken kívül egyes madarak té­len is indulnak délnek, ha az időjárás is különlegesen mos­toha. Kimeríthetetlen kőolajtartály a Vénu»on? A világ tudósai felvetik a kérdést, igaz-e, hogy a Vénus bolygó kimeríthetetlen »kő- olajtartály-«? Fred Hoyle an­gol asztrofizikus ugyanis ezt állítja. Szerinte a Föld és a Vénus ugyanazon módon ke­letkezett. A Naprendszer többi égitestéhez hasonlóan ugyan­abból a kozmikus felhőből A hiba nem az ön készülékében van! Tavaly nyáron, amikor meg­indult a televíziózás Somogy megyében, sokan érdeklődés­sel, de kissé bosszankodva fo­gadták azokat a »nyári televí­ziós örömöket«, hogy egyszer­re több, sokszor igen távoli ál­lomást is láthattak, illetőleg hallhattak. Akkor ezeket a íe~ lenségeket általában az erő­sebb napfolttevékenységgel magyarázták. Az idén, bár még csak a nyár elején va­gyunk és a napfolttevékenység is gyengébb, sokkal nagyobb mértékben jelentkeznek a tá­voli vételek, melyek sajnos most zavaróbbak is. Általában legerősebbek nappal, s így Bu­dapest nappali adásait zavar­ják legjobban. Megtörténik, hogy felváltva látják a moszk­vai bemondónőt, az olasz tele­vízió zenekarát és a kísérő hangot Budapest szolgáltatja; vagy fordítva: a budapesti ké­pet orosz vagy angol szöveg kíséri. Volt már olyan eset, hogy a bécsi (Jauerling) adó, mely már télen is oly sok »il­letéktelen« csíkot varázsolt a pesti képre, teljes erővel je­lentkezett. s hozzá a Traviata dallamai hallatszottak Moszk­vából. Ezek a szerencsésebb esetek, mikor mégiscsak lá­sem látjuk tisztán, Budapest képe »csíkozik« a felismerhe- tetlenségig, eltorzul, vagy egy- egy percre felülkerekedve tűr­hető, sőt jó vételünk van. Ilyenkor azok, akik ritkáb­ban kapcsolják be gépüket, el­keseredetten szidják az adóál­lomást, aztán a gépet, mely »ismét« rossz, vagy gyanaksza­nak az antennára, s lemondás­sal kikapcsolják a gépet. Nem a gép rossz és nem az antenna hibás. A hibás gépet vagy an­tennát könnyű lenne megjaví­tani, s a tulajdonost jó vétel­hez juttatni, de itt másról van szó. A rossz vételen sem az adóállomás, se^i a jobb gép és antenna nem segít. A jelenség oka még nem míg K | nos váron a közeli cseh adókat nem lehet venni, Pécs vételébe a távoli Koppenhága nagyon gyenge adója többször belezavar. Ezek a jelenségek, valamint az, hogy távoli véte­lek esetén kétszeres, három­szoros képet látunk egymástól pár milliméterre eltolódva, azt mutatják, hogy nagyon távol, vagy nagyon magasan van az a terület, ahonnan mintegy tükörről kapjuk a képet. A többszörös kép arra mutat, rása esetén Pécs vétele sokkal rosszabbnak mondható, mint a közvetlen pesti vétel Ennek oka, hogy Pécs Budapest adá­sait levegőn keresztül, tehát zavarokkal együtt veszi és ad­ja tovább, s ezek a zavarok semmiféle módon nem szűrhe­tők ki. Egyetlen segítség len­ne a mikrolánc megépítése,_ mely az adó számára lehetővé tenné a tiszta, minőségi kép to­vábbítását. , Kísérletek és mérések azt mutatják, hogy Kaposváron Budapest térereje eléri azt a szintet, mely szükséges a mo­dern TV gépek vezérléséhez, hogy ez a tükröző felület nem magyarul, a jó képekhez. Grác egységes, több rétegből is áll hat, helyét és tükröző szögét változtatja. E rétegek ezzel a zavart televíziózás okait álta­lában a napfolttevékenységgel, a Nap korpuszkuláris sugárzá egészen ismert. Általános vé- savai magyarázzák. Ezt igazol­lemény, hogy az ultrarövid hullámok nem terjednek túl a látóhatáron. Ennek megfele­lően a nemzetközi egyezmé­nyek úgy igyekeztek Kiég­ni látszik az a tény, hogy ezek a jelenségek a nappal és a sötétedés beállta után pár óráig tartanak, később elég gyorsan csökkennek, s az esti néha jobban, néha rosszabbul vehető, mint Budapest, a ju­goszláv adók vételkörülmé­nyei nincsenek még tisztázva, de a megye déli részén Zágrá­bot igen jó minőséggel veszik. Az első csatornán, ahol Buda­pest jön, a bécsi, londoni, moszkvai és leningrádi adók is foghatók, a kettes csator­nán (Pécs) Kiev. Koppenhága és Antwerpen jön. Mindkét szabni és elosztani a televízió adás végén már alig látjuk csatornán néha igen nagy tér­céljaira használható hullám­hosszakat, hogy fenti lehetősé­geket figyelembe vették. A légkör felső rétegeinek normá­lis viszonyai között valóban nyomukat. Természetesen a közeli adók, például a bécsi, este is zavarnak, sőt a zava­rás télen is fennáll. így csak __ __ __ nemzetközi megegyezés segít­n em zavarják egymást a TV és hét, mely megszüntetné, hogy URH adók. Egyes alkalommal azonban olyan viszonyok ala­két közeli adóállomás azonos hullámhosszon dolgozva za­tun.k és hallunk valamit, még kulhatnak ki, melyek minden akkor is, ha legkevésbé azt, elméletet felborítanak. Nem­amit szeretnénk. Az esetek na- csak az történik meg, hogy gyobb részében azonban Bu- európai adók zavarják egy- dapest tér-ereje valamivel erő- mást, hanem London adásait sebb, vagy azonos a zavaró fogták Ausztráliában: Magyar­adóéval, ■ ilyenkor egyiket országon a kanadai adást, és erővel jelentkeznek az olasz állomások. A fentiek vonatkoz­nak a Balaton déli partján le­vő vevőkészülékekre is. Szükségesnek látszott ezek­re felhívni a TV tulajdonosok figyelmét, mert nincs mó­dunkban »helyi adókon« ke­képződtek, melynek részecskéi hideg hatására összesűrűsöd­tek. Később a felmelegedés ha­tására a két bolygót alkotó anyagok differenciálódtak. A Földön a Nap sugarainak ha­tására megkezdődött a víz ki­választódása. A hidrogén könnyű fajsúlya miatt részben a világűrbe távozott, a súlyo­sabb oxigén feltöltötte az at­moszférát. A mi bolygónkon, amelyet nagy víztömegek bo­rítanak, tehát maradt még hidrogén is, oxigén is. A Vénuson viszont, ahol már kezdetben is kevesebb volt a vízmennyiség, Hoyle szerint a víz teljesen felbom­lott és kőolaj borítja a boly­gót. A Vénus ma a csillagászok­nak egy fékevesztett világ ké­pét mutatja. Heves mágneses viharok dúlnak ezen a boly­gón és vad szelek söpörnek végig a kőolaj-óceánokon. A sárgás színű felhők Fred Hoy­le szerint maguk is finom kő­olaj cseppekből állnak. varja egymást. A somogyi vé- resztül továbbítani a feliratot: teli lehetőségek érdekessége az is, hogy a bécsi adó zavarása esetén Pécsről tiszta, zavarás- mentes vételt kaptunk — ott, ahol Pécs egyáltalán vehető —, viszont a távolabbi adók zava­»A hiba nem az ön készüléké­ben, hanem a vételi viszo­nyokban van.« Jegesy Lajos, a TIT műszaki szakosztályának tagja. Mióta van élet a Földön? A Ronov professzor, a Szov­jet Tudományos Akadémia Geokémiai Intézetének tudo­mányos kutatója érdekes és eredményes kutatásokat vég­zett, hogy pontosabban meg­határozza, mióta van élet a Földön. Mint ismeretes, a vi­lág tudósai eddig csak hozzá­vetőlegesen tudták megállapí­tani az élet »korát«; egyesek 800 millió, mások néhány mil­liárd évre becsülték. A Ronov professzor Taskent közelében üledékes rétegeket tanulmá­nyozva megállapította, hogy az első szürkészöld moszatok ko­ra egy milliárd év, tehát körül­belül ennyire becsülhető meg­közelítő pontossággal — al élet jelentkezése Földünköo,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom