Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1959. Július 8. A tervek valóra váltak — A somogyaracsi pártszervezet életéből — Falusi pártalapszervezeteink munkáját mindinkább az elő­relátás, a megfontoltság és a tervszerűség jellemzi. Az alap­szervi vezetőségek negyedévre, fél évre szóló munkaterveket készítenek, amelyek nagyvona­lakban rögzítik a teendőket, s megszabják a kommunisták feladatait. A tervezés, a tervek megva­lósításának tükrében vizsgál­tuk meg a somogyaracsi köz­ségi pártszervezet munkáját. Az év első felére közösen készítettek munkatervet a köz­ségi tanács vezetőivel. A ter­vet a január havi taggyűlés elé terjesztették. Amikor a tagság hosszas vita után több kiegészítéssel, módosítással el­fogadta, törvénnyé vált. S a terv megvalósításáért egysége­sen harcoltak. Ezt csak akkor tudjuk meg­állapítani, ha a terv több pont­jának végrehajtását az egész község életének alakulásában vizsgáljuk és külön-külön egyes szervek életének, tevé­kenységének mozzanataiban. A tervben szerepelt a falu villamosítása oly módon, hogy a község lakossága egy bizo­nyos összeggel hozzájárul a költségekhez. A tervezett 151 ezer forint a felvilágosító munka hatására már össze is gyűlt, s a szerelési munka za­vartalanul folyik. Nincs mesz- sze az az idő, amikor a köz­ségben kigyullad a villany. . A munkaterv egyik pontja előirányozta, hogy a községi tűzoltó egyesület munkáját taggyűlésen kell megtárgyalni és segítséget adni szervezett­ségük kialakításához. Mi tör­tént a taggyűlés óta? A tűz­oltók a jó politikai irányító munka hatására, szervezettség terén példaképül állíthatók az önkéntes tűzoltó egyesületek elé. Az államtól kapott nyolc egyenruhát a községi tanács eggyel növelte, a hiányzó ötöt pedig saját maguk vették meg. Az első félévben létre kell hozni a Magyar Honvédelmi Sportszövetség helyi szerveze­tét — írja elő egy másik pont. S ma ez a ''szérvézét 19 'tagót számlál és reménytkeltően kezdte meg a munkát. A pártszervezet első félévi munkájának eredménye a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság újjászervezése is. Ennek a szervezetnek komoly hagyo­mányai vannak a faluban. Az ellenforradalmi időszak előtt! 70—80 tagja volt, és eredmé­nyesen működött, a járás egyik legjobb szervezetének tartották. Az ellenforradalom leverése után a pártszervezet sok egyéb munkája mellett megfeledkezett a baráti társa­ság újjászervezéséről. Ezt a mulasztást most pótolták; a szervezet újra él, dolgozik és közel 50 tagja van. A munkatervben több he­lyen is szerepel, hogy foglal­kozni, törődni kell a KISZ- szervezettel. Ezt elsődleges fel­adatának tekinti az alapszer­vezet vezetősége. Az elmúlt időszakbein a kommunisták ál­talában a többi tömegszerve­zetekhez viszonyítva a KISZ- fiatalokkal foglalkoztak leg­többet. Kár, hogy ez mégsem látszik meg az ifjúsági szerve­zet munkájában. Nemes Béla elvtárs, a pártszervezet titkára szerint a fiatalok jobban sze­retnek a felnőttek között len­ni. Szívesebben vesznek részt a tűzoltó egyesület, vagy a Honvédelmi Sportszövetség munkájában, ahol inkább az ifjúsági szervezetből már »ki­nőtt« emberek társaságát ke­resik. Véleményünk szerint ez abból adódik, hogy nincs tisz­tázva: ki lehet a KISZ tagja. Általában olyan szemlélet van kialakulóban, hogy az ifjúsági szervezetnek csak. nőtlen fiúk és hajadon leányok lehetnek a tagjai. Aki megnősült, vagy férjhez ment, az már nem szí­vesen tevékenykedik a »gye­rekek« között. Ezt a hamis el­méletet kell leküzdenie a párt- szervezetnek. Meg kell értet­niük a falu dolgozó fiatalságá­val, hogy a KISZ-szervezetben igen nagy szükség van az »idő­sebbekre« is, akiknek feladata nevelni, segíteni, vezetni a fia­talokat. Káplár Adolf pedagó­gus KISZ-titkár, már elindult a javasolt úton, igyekszik be­vonni az idősebb generációt is a szervezet megerősítésébe. Jó munkájáért a pártszervezet felvette tagjelöltjei sorába. A probléma azonban az, hogy ezt a fiatal tanítót — még jófor­mán meg sem melegedett — máris elhelyezték. A község lakossága és a tömegszerveze­tek, kérték az illetékes szerve­ket, hogy hagyják náluk Káp­lár Adolfot. Reméljük, kéré­sük nem lesz eredménytelen. A tömegszervezetek munká­jának segítése, irányítása mel­lett több, az egész községet érintő probléma is szerepel a pártszervezet tervében. Az utóbbi két taggyűlésen például a község mezőgazdasági hely­zetét tárgyalták a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sének tükrében. Részletesen megvizsgálták, hogy községük­ben milyen lehetőség van a mezőgazdaság szocialista ki­alakítására. A feltételek adva vannak, s a pártszervezet meg­kezdte ilyen irányú munkáját. Csak néhány mozzanatot ra­gadtunk ki a somogyaracsi pártszervezet terveiből, de ezek is világosan mutatják, hogy a vezetőség elindult azon az úton, amely az egész alap­szervezet munkáját új tarta­lommal tölti meg. Wtrth Lajos Nőtanács alakult a böhönyei Szabadság Tsz-ben A napokban Bohönyén a Szabadság Tsz harminc asszo­nya megalakította a notaná- csot, s megválasztotta elnök­nek Zóka Józsefné tsz-tagot. Céljuk, hogy segítsenek a me­zőgazdaság megszilárdításában, szövetkezetük megerősítésében. Június 30-án délután teljes létszámmal kepéztek az ara­tógép után. Július 1-én pedig az esőzés ellenére is kifogásta­lanul elkészítették a pestre ■küldendő zöldségszálh’tmányt. Célul tűzték ki, hogy segítenek a növényápolási munkák el­végzésében. az aratásban, és a KISZ-fiatalok nevelésében is. Tervbe vették, hogy a terme­lőszövetkezet valamennyi asz- szonyát bevonják a nötanács munkájába. Szüretelik a meggyet Munkában a nagyatádi járás népfront-bizottságai A Nagyatádi Járási Nép­front-bizottság titkárát, Szabó Istvánt kértük meg, hogy tájé­koztassa lapunk munkatársát a községi népfront-bizottságok nyári munkájáról. Szabó elvtárs a következőket mondotta: — Népfront-bizottságaink a nyái'on sem tétlenkednek. Minden községi bizottság el­készítette második félévi mun­katervét. Ez a terv — mely el­sősorban a választott szervek és tömegszervezetek munkájá­ra épül — magában foglalja a népfront által rendezett őszi tanfolyamokat, előadássoroza­tokat is. Népfront-bizottságaink részt vesznek a tsz-napok ünnepsé­geinek előkészítésében, a falu­napok megszervezésében és le­bonyolításában. A megnöveke­dett feladatok szükség ' é te­szik azt is, hogy bizol gain- kát újabb tagokkal bővítsük ki. Foglalkozni kívánunk mozgalmunkon belül az ifjú­ság erkölcsi nevelésével, vala­mint a felnőtt lakosság világ­nézeti nevelésével is. Jelentékeny társadalmi mun­kára mozgósítják a községi bi­zottságok a falu lakóit. Lábo- don továbbra is jelentős tár­sadalmi munkát végeznek a művelődési otthon építésénél. Háromfán sz orvoslakás építé­séhez járultak hozzá közel 30 ezer forint értékű munkával. Nagyatádén a községi park rendbetételét, a lakóházak csi­nosítását és az utcák parkosí­tását szorgalmazzák és segítik elő — mondotta befejezésül Szabó István járási titkár. Még ilyen bo'dog, vidám szüretet nem látott talán a Ba- latonbo^lári Állami Gazdaság hatalmas gyümölcsöse. Itt dől« goznak a KISZ Kállai Éva ujúsági táborának lakói közül öt- ■ yenen. Demmel Klára váci gimnazista most tölti először a nyarat táborban és nem bánta meg, hogy eljött. Korareggel szálltak meg a gyümölcsöst, s noha még nem érte el az óra­mutató az tizet, jó néhányszor megfordult már az exportra szánt, különös gonddal szedett meggyes ládákkal a lovaskocsi. Napfény, levegő az iskolapadok után! Nem csoda, ha a lá­nyok hangos énekszóval végzik napi hat órán át a munkáju­kat. Az* sajnálják, hogy hamarosan eltelik a két hét Mit csinálnak, amikor délután visszatérnek a táborba? Pihennek, szórakoznak. Mindenre jut idő bőven a Balaton varázslatos szomszédságában! Helyes az észrevétel, de,.. Válasz a Somogyi Néplap cikkére A Somogyi Néplap 1959. jú- : szerződött állatot átvette a vál- nius 25-i száma »Túl a szak- lalat. így anyagilag érdekelve mai kérdéseken« című cikké- j vannak abban, hogy az általuk ben helyt ad dr. Takács Lajos lekötött állatot ténylegesen át- mezőcsokonyai körállatorvos adja a termelő, javaslatának. A körállatorvos | Országosan a lekötött szer- szerint »az Állatforgalmi Vál- ződéses sertéseknél a kiesés ialat jobban nézze meg, hogy mire utalja ki az állampénz­tárból az előleget; csökött ma­lacra ne kössenek szerződést, mert abból úgy sem lesz biztos hústartalék«. mértéke a 2 százalékot nem haladja meg. A Somogy me­gyei Állatforgalmi Vállalat ál­tal 1959-ben szerződött 73 956 db sertésből eddig 37 000 db került átvételre. ■ ebből mind­össze 562 db esett ki, mely Elismerjük, hogy dr. Takács körállatorvos iavaslata helves az “«zmennviseg i,o Korauatoryos javaslata helyes, százalé! m kgT1 • megemhte­de nyitott kapukat dönget: 6 ugyanis az ÁUatforgalmi Vál-j "fjj^hogv lalat nagy gondot fordít arra, hogy szerződést csak olyan ál­latra kössenek, mely hízott ál­latként átvételre is kerül. A felvásárlók anyagi javadalma­zása úgy van megállapítva, hogy a jutalékból a nagyobb részt akkor kapják meg, ha a csontig soványodva hevertek hitte, hogy elfogják a áetekti­. merni-., K mm*•***•' Kovács megjelent a telepen. Ígért fűt-fát, de akik elhatá­rozták magukat a hazatérésre, s akiket már többször rútul becsapott, nem hallgattak az újabb ígéretekre. Így hát a tábornok azt mondotta nekik, hogy tárgyalni fog a hazaszál­lítás ügyében. Akik hazatérésre jelentkez­tek, úgy várták a napot, mint a Messiást: mikor indulhat­nak útnak hűtlenül elhagyott hazájuk felé. Egy reggel örömujjongás verte fel a koló­niát: — Jönnek! Értünk jönnek! A távolban látszott egy autóbusz és egy teherautó, amelyről azt hitték, hogy őér­tük jön. Amikor az autóbusz és a teherautó beért a telepre, már látszott, hogy korai volt az örömük, Kovács tábornok nem adja meg olyan könnyen magát. Az autóbuszról és a teherautóról katonák ugráltak le. Henry Lopez Penha ezre­des volt a parancsnok, öt a magyarok már Ausztriában megismerték, ott is Kovács kíséretében járt, igaz, hogy akkor azt állította magáról, hogy agrármérnök és valósá­gos mennyországot festett a dominikai mezőgazdaságról. Ai ezredes parancsára a ka­tonák körülvették a raktárt. Nyolc magyart, akik elől áll­tak a csoportban és akikről azt hitték, hogy ők a vezérek, berendelték a raktárba. Vallatták, majd el akarták őket szállítani. A raktárhelyiség előtt — ahol az inkvizitorok dolgoz­tak — ekkor már ott csopor­tosult az egész magyar koló­nia. A tömeg nekirohant a katonai kordonnak, hogy ki­szabadítsák a nyolc elfogott magyart. A katonák puskatus­sal ütötték-verték őket, ahol érték. A nyolc magyar azon­ban felhasználta az így kelet­kezett zűrzavart arra, hogy kitörjön a kordon mögül és társai között keressen mene­déket. Henry Lopez Penha ezredes látva a kudarcot, visszaren­delte a katonákat, s megígér­te, hogy az összes hazamenőt másnap elszállítja. Másnap reggel valóban autóbuszok ér­keztek. De nem a fővárosba vitték őket, hogy annak kikö­tőjében hajóra szállhassanak és elindulhassanak Európa fe­lé, hanem az Azua-i internáló­táborba. így kerültek az internáló­táborba, ahol a szomjúságtól és az éhségtől gyötrődve, a piszkos priccseken. Már sokkal okosabbak, mint akkor voltak, amikor elindul­tak Kovács tábornok szavaira, ígéreteire hallgatva Domini­ka felé. Tudják már, ki ez a Kovács tábornok. Bárhogy is igyekeztek őket elzárni a kül­világtól, a hírek beszivárogtak hozzájuk, s most már össze tudják rakni egy nemzetközi kém, fegyverkereskedő, ka­landor és gyilkos hiteles arc­képét. .. Kovács is múltjára gondol, ott a J. J. Perez Calle 10. szám alatti villájában... Mi­lyen messziről indult és mi­lyen messzire jutott! Szegény hivatalnokként kezdte Balatonfűzfőn, s most három és félmillió dollár a vagyona. Tábörnok, pedig so­ha nem végzett semmiféle ka­tonai iskolát. Pénzügyi szak­ember, pedig összesen négy polgárija van. Hiába, az életben az győz, az kerül felülre, aki elszánt és könyörtelen. Az élet nem tűri a gyengéket, s ö világéletében erős volt. Régen elkerült már Ma­gyarországról, de még em­lékszik arra a közmondásra, hogy szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna, ő pedig szemes volt világéletében Ha nem dolgozna az amerikaiak­nak, vajon eljutott volna ilyen messzire! Ha nem szolgálná ki a Fruit Company-t, s nem bírná egyes amerikai hivata­los körök bizalmát, vajon hoz­zákezdhetett volna ehhez a »kolónia-üzlethez« ? Jaj, csak erre az üzletre ne gondolna! Kínzó fejfájása támadt, éppen olyan, mint a harmincas évek elején, Ma­gyarországon, amikor már azt vek. A nyomában voltak, de az utolsó percben sikerült egérutat nyernie, s átcsúszott a határon. Nem kis zsák­mányt: a pengős világ egyik legnagyobb bankcsalásának »eredményét« vitte a tarso­lyában. Arra gondolt a fényűző villában Kovács tábornok, s ugyanarra az Azua-i interná­lótábor priccsén hánykódva sok becsapott, szörnyű hely­zetbe jutott, rabságban síny­lődő magyar disszidens, hogy »hogy is volt csak«? A tábornokot eredetileg Krausz Sándornak hívták. Ba- latonfűzfön, a gyár alkalma­zottjaként kezdte pályafutá­sát. Körmölt reggeltől estig, egy kistisztviselő volt ott a sók közül. A főnökök előtt hajlongott, s háromszor is megigazította a nyakkendőjét, mielőtt bekopogtatott volna tíz pengő előlegért. Kóvács, alias Krausz egy darabig kistisztviselősködött, de közben fantasztikusabbnál fantasztikusabb terveken tör­te a fejét, amíg aztán kifun- dált valarifit. A harmincas évek elején nagy léptekkel in­dult meg a karrier útján. ö volt a tettese az akkori idők legnagyobb bankcsalásá­nak. Több százezer pengővel szökött. Nyomában nemcsak a magyar rendőrség, hanem Eu­rópa valamennyi detektívje. Sokszor úgy érezte már, hogy elveszett, pedig szökését ala­posan előkészítette, három név­re is voltak nála papírok, út­levelek. Szerencséje volt, s ta­lán a sors is méltányolta vak­merőségét. Az utolsó percben mindig sikerült egérutat nyer- niei Helyes az a bérezési forma, amelyet az állatforgalmi vál­lalatoknál meghonosítottak, mert valóban ösztönzi a fel­vásárlókat a jobb, eredménye­sebb munkára. A minisztérium illetékesének válaszából azt is jóleső érzéssel vesszük tudo­másul, hogy Somogybán az or­szágosnál jobb a szerződött és átadott sertések aránya. En­nek ellenére újólag is megerő­sítjük Takács doktor javasla­tának célszerűségét és szüksé­gességét. Miről van szó? Az egyenes és törvényes eljárás minden elő­feltételének biztosításáról. Tá­vol áll tőlünk is, javaslatte­vőnktől is az a szándék, hogy a vállalat többségben lévő be­csületes dolgozóit megvádol­juk. A helyes útra térítő rend­szabályok foganatosítására nem a tiszta kezű, hanem az eltévelyedett vagy eltévelye- ...................... - nősre hajlamos emberek miatt ■ van szükség. Tudunk ugyanis Átjutott a hálón, Indiába ke- ■ olyan Somogy megyei felva- rült, ahol nyugodtan fellélegez-\ sárlókról — a vállalatnál le­hetett. Akkoriban még koránt- ■ folytatott fegyelmi vizsgálat sem voltak olyan tökéletesek a jj alapján is —, akik beosztású- közlekedési és távközlési lehe- *kat visszaélésre, jogtalan anya­tőségek. mint napjainkban, ’gí előny szerzésére használták Nem tudtak ott semmit Krausz i fel azzal, hogy éppen a csö- Sándor magyarországi bank-T kött malacra szerződött egyik a legjobb ipari I hizlaló vállalatnál is a hizla­lásra beállított sertésmennyi­ségből általában 2 százalékos kiesés mutatkozik. Br. Banké Antal, az Élelmezésügyi Minisztérium Allatforgalmi Igazgatóságának helyettes vezetője. csalásáról, annál kevésbé, mert Indiában már mint Ko­vács Sándor gazdag utazót is­merték meg. Pénze volt bőven, a sikerült bankcsalás egyszeri­ben megnövelte önbizalmát. A legelőkelőbb körökbe is bejá­ratos lett, s végül is egy indiai maharadzsával került kapcso­latba. Azzal közösen kerékpár­gyárat alapított. A gyár jól ment, r. kerékpárgyártás vi­szonylag egyszerű, s még a ta­nulatlan munkaerőt is jól le­het hasznosítani. Az indiai munkásoknak pedig éppen ta- nulatlanságuk miatt alacsony volt a bérük ... Kovács vezette a gyárat, a maharadzsa kevés figyelmet fordított rá — ő végtére is in­diai főúr volt, és hatalmas va­gyonának csupán egy részét képezte a kerékpárgyár. A gyárban Batha Rózsa, a titkár­nője lett a jobbkeze. Ott dol­gozott Lantos mérnök is. A háború idején különösen fellendült a gyár. Az európai gyárak haditermelésre tértek át, az indiai piacon a Kovács­féle kerékpárgyár szinte ver­senytárs nélkül maradt. Egyre növekedett Kovács vagyona, s ő további terveken törte a‘ fe­jét. Miért is ne gyarapodhatna még gyorsabban a vagyona? — Folytatjuk — gazda szerződésére másik ter­melő szabad hízóját vették át. Nem nehéz kitalálni, hogy ilyen esetben mindkét gazda­tói sápot húz a felvásárló. A javaslat megfogadása éppen az ehhez fogható manipulációk­nak venné elejét. Igaz, hogy az időarányos át­vételi tervet rendre teljesíti a vállalat, de a népgazdaság szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy a szerződött hízók közé nem kerül-e több­kevesebb szabad sertés — át­írt vagy más névre kiállított szerződéses okmánnyal. Ha a felvásárlók —javaslattevő sza­vaival élve — igenis kényte­lenek lesznek jobban megnéz­ni, hogy az állampénztártól milyen állatra utalják ki az előleget, akkor intézményesen betömtük azt a csatornát, me­lyen keresztül meg nem érde­melt állami pénz fólydogálna az Allatforgalmi Vállalat ma­gáról megfeledkezett dolgozó­ja és a szabad hízóját másik* szerződéses kötelességét telje­síteni nem tudó társa szerző­désére átadó termelő zsebébe. Mindezek figyelembevételé­vel ismételten hangsúlyozzuk: jó volna, ha az illetékesek megfontolás tárgyává tennék a mezőcsokonyai körállatorvos lapunk hasábjain közölt javas« látót. (SzerltJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom