Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

Kedd, 1959. Július 7, 2 A Francia Kommunista Párt Politikai Irodájának felhívása július 14-e megünneplésére Párizs (MTI). Á Francia Kommunista Párt Politikai Irodája felhívással fordult a köztársaság híveihez július 14-ének megünneplésére. A degaylleista kormány ka­tonai és gyarmatosító jellegű parádékkal akarja elleplezni július 14-e megünneplésének republikánus jellegét — mond­ja a felhívás. Miután lerom­bolta a polgári demokrácia in­tézményeit és hagyományos formáit, az elnöki rendszer napról napra újabb támadáso­kat intéz a francia nép szo­ciális és demokratikus vívmá­nyai ellen. A felhívás felszó­lítja a köztársaság híveit, hogy a francia nép dicsőséges ha­gyományaihoz híven avassák a nemzeti ünnepet a szabadság- jogok megvédésének, a demok­rácia helyreállításának és meg­újításának nagy napjává. Rádió- óh televíxiő-sxirájk Franciaországban Párizs (MTI). Vasárnap 24 órás sztrájkot rendeztek a francia rádió és televízió tech­nikusai. A francia rádióállo­mások egész nap hanglemez­műsort sugároztak és a tele­víziós készülékek ernyője szürke maradt. A technikusok sztrájkjukkal tiltakoztak az- ellen, hogy a kormány — többszöri ígérete ellenére — adós marad fizetésük rendezé­sével. Btszáz főnyi tömeg tüntetett Manchesterben a hidrogénbomba betiltása mellett Manchester (MTI). A Reuter jelentése szerint szombaton Manchesterben ötszáz főnyi tömeg vonult végig az utcáikon és követelte, hogy a nagyhatal­mak tiltsák meg a hidrogén- bamba használatát A tüntetés után tömeggyűlést tartottak és ezen felszólalt Frank Allaun angol munkáspárti képviselő. Kijelentette, igen helyes lenne, ha a Genfben tárgyaló atom­hatalmak egyike bejelentené, hogy mindörökre lemond a nukleáris kísérletekről. Min­den bizonnyal a másik két or­szág is követné példáját — mondotta. Karikatúrát készített De Gaulle-ról — bíróság elé került Párizs (MTI). A szélsőjobb­oldali Rivarol című hetilap ka­rikaturistáját bíróság elé állí­tották a hetilapban megjelent és De Gaulle-4 ábrázoló rajza .miatt A véd ellenei az államfő sze­mélyének megsértése. A karikatúra szabadságának védelmében a szélsőjobboldali rajzoló mellett tanúskodott a bíróság előtt Jean Effel, a vi­lághírű francia baloldali kari­katurista is. Az ügyben a Szajna megyei bíróság egy hét múlva hirdet ítéletet. A Szakszervezeti Világszövetség Glezoszért Prága (CTKX A Szakszerve­zeti Világszövetség titkársága 95 millió tagja nevében táv­iratban tiltakozott Karaman­lisz görög miniszterelnöknél Manolisz Glezosz-szal szemben emelt hamis vád és a görög hazafi katonai bíróság elé ál­lítása ellen. Lemondott az indonéziai kormány Djakarta (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint az indonéziai kormány hétfőn lemondott, hogy lehetővé te­gye az alkotmányjogi reform végrehajtását. Sukamo elnök felkérte a Djuanda-kormányt, hogy az új kormány megalakulásáig ma­radjon hivatalában. Djuanda lemondása után Sukarno hétfőn délelőtt az el­nöki palotában sajtóértekezle­tet tartott. Kijelentette: »-Mos­tantól kezdve én leszek az ál­lam és a kormány feje. De nem leszek diktátor. Kikérem majd a legfelső tanácsadó tes­tület véleményét«. Július 14-éo szovjet párt-küldöttség utazik Lengyelországba Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya kine­vezte azt a párt- és kormány- küldöttséget, amely július má­sodik felében a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Lengyel Nép­köztársaság kormányának meghívására baráti látogatást tesz Lengyelországban. A küldöttséget N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bizot t­ságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke vezeti. A szovjet párt- és kormányküldöttség július 14-én indul el Moszkvából. Szovjet—albán g<i*d*‘sávi egyezményeket írtak alá Moszkva (TASZSZ). Hivata­los közlések szerint július 3-án Tiranában szovjet—albán gaz­dasági egyezményeket írtak alá. Az egyik egyezmény szerint a Szovjetunió a szovjet nép aján­dékaképpen kultúrpalotát épít Tiranában és minden ellen­szolgáltatás nélkül segíti a ti­ranai rádióközpont építését. Egy másik egyezmény értei­m^'en a Szovjetunió műszaki segítséget ad Albániának ipari vállalatok, áramfejlesztő tele­pek. villamos távvezeték, olaj- és gázvezetékek építéséhez, va­lamint geológiai kutatómunká­hoz. Az A!bán!áo»k folyósítandó szovjet hitel ö szege csaknem 300 mil’ió rubel. A Szovjetunió ezenkívül részt vesz elhán szakemberek kiképzésében. Kuba határozottan olntasüla az amerikai baavaifcotasi Ws*fieh!:et Fidel Castro televíziós beszedi Havanna (MTI). Mint isme­retes, a Dominikai Köztársaság a héten vádat emelt Kuba el­len és felszólította az Ameri­kai Államok Szervezetét, hogy vizsgálja ki az úgynevezett »kubai inváziót«. bombákkal és rak" medtak bm-nüríket, amerikai államok nem sző. nyűi ködöt sem kérte a tazá’l ’á'-’-rl tá- ak'-'or az szervezete és senki ••■•ok kü'­Fidel Ca tro kubai minisz­terelnök pénteki televíziós be­szédében éles szavakkal bírálta Eisenhowert, aki szerdai was­hingtoni sajtóértekezletén be­avatkozást sürgetett Kuba bel- ügyeibe. »Kuba sohasem engedi meg, jelentette ki Cast­ro —, hogy bármi is veszé­lyeztesse szuverenitását és méltóságát. Senkinek, egyetlen országnak, vagy szervezetnek nincs joga ahhoz, hogy beavatkozzék Kuba belügyeibe. A kubai nép szembeszáll minden­nemű provokációval és ag­resszióval, bárhonnan jöj­jön is az.« Kuba határozottan szembe­helyezkedik azzal, hogy az Amerikai Államok Szervezete bármiféle vizsgálatot folytas­son az úgynevezett »kubai in­vázió« tárgyában. A vizsgálat sürgetése nem egyéb, mint a Kubában végbemenő forradal­mi reformok akadályozását célzó mesterkedések egvik láncszeme. Amik"« napalm­ügymisnisulereinek összehívá­sát. A kubai miniszterelnök vé­gül hangsúlyozta az összes for­radalmi erők egységének szük­ségességét és ha1 árazottan el­ítélte a kubai néni szocialista pért ellen intézett támadáso­kat. Csn Gurion lemondott Tel Aviv (MTI). A TASZSZ jelenti, hogy Ben Gurion iz­raeli miniszterelnök vasárnap este benyújtotta lemondását Ben Cvi elnöknek. Ben Gu­rion tíz éve miniszterelnök. Mint ismeretes, a kormány- koalícióban támadt széthúzás miatt kényszerült lemondásra. Ezt a nézeteltérést a nyugat­német hadseregnek szánt iz­raeli fegyverszállítás kérdése okozta. A Saar-vidék végleg egyesült Nyugat-Németországgal Botrm (TASZSZ). Bonnban hivatalosan bejelentették, hogy július 5-én a Saar-vidéken vé­get ér az úgynevezett gazdasá­gi átmeneti időszak és a Saar- vidék az NSZK-hoz fog tartoz­ni. JúJlius 6-án megszűnik a gazdasági és vámhatár a Saar- vidék és az NSZK között és az A tíz nappal . ezelőtt kirobbant kormányválság nagy port vért fel Izrael belpolitikai életében. Nyu­gati hírüsvnőkaégek szerint a vál­ságot az Ahdut Hávoda’és a MA- PAM baloldali nárt négy minkz'e- rének Ben Gurion miniszterelnök­kel szemben tanúsított ellenzéki magatartása idézte elő. Az AP tu­dósítója előreláthatnak tartja, hogy, az elnök ismét Ben Guriont bízza meg kormányalakítással. A DPA jeruzsálemi értesülése sze­rint Ben Cvi elnök már hétfőn reggel megkezdte tárgyalásait a politikai vezetőkkel. Tel Aviv-i megfigyelők — a Reu- ter-iroda szerint - valószínűnek mekot nyugatnemet márkára tartják, hogy a MAPAJ-párt, Ben eddig érvényes francia pénzne­válthatják be. A Saar-vidék Gurion pártja követelni fogja Nyugat-Né- novemberre tervezett általános vá­__ , * * __lasztások korábbi kitűzését, ha ne­m etországhoz való gazdasági hézségek mutatkoznak új. parla- csatlakozása károsan befolyá- menti többséggel rendelkező koa- solja a terület dolgozó lakossá- lfcl6s kormány alakításában, gának helyzetét. Emelni fogják például több élelmiszer árát. l megalakításáig hivatalban marad. Manolisz Glezosz levelet írt Karamanlisz miniszterelnökhöz Athén (TASZSZ). Az athéni sajtó közli Manolisz Gle­zosz levelét Karamanlisz görög miniszterelnökhöz. A levél így hangzik: »Miniszterelnök Ür! Néhány nappal a július 9-ére kitűzött tárgyalás előtt szükségesnek tartom, hogy Önhöz forduljak, természetesen nem mint vádlott, hanem mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőségének tagja. Hiba volna azt hinni, hogy a küszö­bön álló tárgyalás egyes emberek vagy egy csoport sorsát érinti. . .. . Az ország demokratikus törvényei lesznek az athéni katonai bíróság vádlottjainak padján, a halálos ítélet ár­nyékában, hiszen e törvények ellen irányul az az össze­esküvés, amelynek egyik áldozata vagyok én is. Miniszterelnök Ür! Ha képes arra, hogy szembenézzen az igazsággal, el fogja ismerni, hogy hazánkban senki — szerintem ön sem — hisz a »kémkedés« mítoszában. A vád­lottak elismert hazafiak, akik életük legszebb éveit és min­den erejüket a nép és Görögország szolgálatának szentelték és szentelik. Ka egyáltalán van valami bennük, csak abban bűnösek, hogy szenvedélyesen kívánják a békét és hazánk felvirágzását, a népek barátságát és valamennyi görög egy­ségét. Ez pedig azt jelenti, hogy* engesztelhetetlen ellenfelei annak a politikának, amelyet az ön kormánya folytat, es amely — hadd mondjam ki teljes nyíltsággal — a legna­gyobb veszedelembe taszítja hazánkat. Ha az ön kormánya bíróság elé kívánja állítani poli­tikai ellenfeleit, ezt nyíltan meg kellene mondania. De a kémkedés vádja nevm minket kompromittál, hanem kizá­rólag a hatalmat, amely ezt a vádat emeli-ellenünk. Meg­ingathatatlanul hiszem, hogy a politikusok számára első­sorban az a fonter, hogyan vélekedik tetteikről a nép, s őszintén szeretném, ha üldözőinket a nép olyan igaz hazafi­nak tarthatná, mint például minket. Csak azért hivatkozom az ellenünk emelt, vádra, hogy kSfe'ezzem mély megvetésemet politikai ellenfeleink e szé­gyenletes rágalmazó módszere miatt. Ami üldöztetésünk okait illeti, őszintén meg szeretném mondani: az ön kor­mánya tragikus tévedésben van, ha azt hiszi, hogy erő­szakkal és rendkívüli intézkedésekkel elfojthatja a vele szemben álló eszméket és a jobb jövő követelését, ön, mi­niszterelnök úr, mint görög, természetesen tudja, hogy ha­zánkban bármilyen üldöztetés ellenére akadnak bátor embe­rek, akik készek büszkén védelmezni a népe. és a demok­ráciát. Mint mai politikus, ön feltétlenül tudja, hogy esz­mék ellen csak még jobb eszmékkel, nem pedig puskago­lyókkal lehet harcolni. Az eszmék küzdőterén, s nem a ka­tonai bíróság tárgyalótermében dobunk önnek kesztyűt, egyedüli bíránk pedig a nép és a történelem lesz. Ami sze­mély szerint engem illet, büszke és boldog vagyok, hogy a legnemesebb emberi eszmék szolgálatának szenteltem éle­temet. Ezek az eszmék tették hőssé a népet a fasizmus el­leni harc nehéz óráiban, ezek az eszmék lelkesítik a bé­kéért, a szabadságért, a függetlenségért vívott harcban Miniszterelnök Ür! A mi üldöztetésünk és a küszöbön álló tárgyalás éle kétségkívül a nemzet egysége ellen irá­nyul«. Glezosz ezután rámutat, hogy a per értelmi szerzői a külföldi imperialistákat és a görög oligarchiát képviselik, éket akarnak verni a népi erők közé, hogy jobban befog­hassák az országot a_ maguk szekerébe. A kormány téved, ha azt hiszi, hogy bármilyen bírói ítélettel gátat lehet vetni a nép egységtörekvésének. A hazafiak napról napra bővülő együttműködését nem törhetik meg az EDA és az illegális kommunista párt vezetőinek elítélésével — hangoztatja Glezosz. A továbbiakban rámutat, hogy a népi egységmozgalom­hoz maga a kormány szolgáltat tápot, mert rakétatámasz­pontokat kivan létesíteni, nemzetellenes háborús politikát folytat, gazdaságpolitikájával aggasztja a népet. A küszöbön álló per célja az, hogy eltereljék á nép figyelmét az igazi problémákról, fokozzák a félelem légkörét, megnehezítsék az ellenzék harcát és tápot nyújtsanak a szocialista orszá­gok- elleni rágalomhadjáratnak. Végezetül Manolisz Glezosz követeli, helyezzék hatá­lyon kívül a kivételes törvényeket, engedélyezzék a kom­munista párt legális működését és adjanak ki amnesztia- rendeletet. A levél befejező sorai így hangzanak: »Súlyos veszedelem fenyegeti hazánkat, s ezt ön ter­mészetesen nálam is jobban tudja. Görögország úgy kerül­het ki sértetlenül ebből a viharból, ha valóban a nép in­tézi az ország sorsát. A július 9-i tárgyalás vádlottjai ba­ráti jobbjukat nyújtják mindenkinek. Hitük szerint itt az ideje, hogy a görögök a nép érdekét a külföldi parancsok és a szűk politikai érdekek fölé helyezzék, egyesítsék ere­jüket a nén és az általános béke üdvére. Ami pedig min­ket illet, teljesíteni fogjuk a haza és a nép iránti kötelessé­günket, bármilyen áldozatba is kerüljön az«. Kétszázezer amerikai tekintette meg Folynak a Lengyel Népköztársaság felszabadulási ünnepségeinek előkészületei a New York-i szovjet kiállítást Országszerte készülődnek a Lengyel Népköztársaság fenn­állása 15. évfordulójának meg­ünneplésére. Varsóban a július 22,-d ünnep alkalmával adják át a forgalomnak a modem Starzynski utat az új Visztula híddal és az egyéb járulékos létesítményekkel együtt. Ugyancsak a 15 éves évfor­duló ünnepségeinek keretében kerül átadásra egy másik fon­tos közlekedési létesítmény — a részben mór üzembe helye­zett N—S útvonal utolsó sza­kasza, a Gdanski Pályaudvar felett emelt új viadukttal együtt. A főváros egyes kerületeinek lakossága társadalmi akciókat szervez az évforduló megün­neplésével kapcsolatban a fő­város csinosítására. E munká­latok jelentős része, melvekre főleg a Belvárosban, az Öváros környékén, valamint a tereken, as egyes kerületekben és főút­vonalak melletti részeken ke­rül sor, július 22,-ére befeje­zést nyer. A varsói országos ünnepsé­geket július 21-én ünnepi nagygyűlés nyitja meg a Kul­túrpalota kongresszusi termé­ben, melyet megelőzően koszo­rút helyeznek a főváros felsza­badításáért vívott harcokban elesett szovjet és lengyel kato­nák emlékműveire és sírjára. Ugyanakkor a fővárosi tanács és a kerületi tanácsok ünnepi ülést tartanak. Július 22-én a katonai dísz­szemle lesz az ünnepségek fénypontja. Július 22-én este népünnepélyeket, mulatságokat és sportrendezvényeket ren­deznek, többek között nemzet­közi labdarúgó mérkőzés lesz a népi demokratikus országok fővárosainak kupájáért és tor­nabemutató. A Szocialista If­júsági Szövetség varsói szerve­zete számos művészestet és népünnepélyt szervez az »Ifjú­sági Napok« keretében. * * * A 15. évforduló ünnepségei­re, mint ismeretes kilátásba helyezte Varsóba jövetelét Ni­kita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. Látogatása kiváló alkalom lesz arra, hogy a fő­város lakossága kifejezésre juttassa őszinte baráti érzel­meit a Szovjetunió népei iránt, melyeknek Varsó csakúgy mint az egész ország szabad­ságát köszönheti. * * * A walbrzychi bányákban a bányászok és a műszaki felü­gyelők egyhetes értekezletet tartottak, melyen megtárgyal­ták a Lengyel Népköztársaság fennállása 15. évfordulója al­kalmából vállalt felajánlások reális lehetőségeit. Elkészítették a brigádok és üzemrészek által vállalt fel­ajánlások százainak együttes mérlegét: a félév végéig a walbrzychi bányászok 86 ezer tonna szenet fognak termelni terven felül. Az évi III. ne­gyedévre a walbrzychi és no- warudai bányászok további 35 ezer tonna szén terven felüli termelését vállalták. A bányafelügyelőség vállalta, hogy meggyorsítja számos a bányászok munkáját meg­könnyítő új gép és berendezés építését, felszerelését és üzem­be helyezését, továbbá több­száz bányaüzemi dolgozót ré- szesít szakoktatásban. * * * A Lengyel Tudományos Akadémia összehívta július 26—27-ére a közgyűlést, mely­nek napirendjén a lengyel tu­domány által az elmúlt 15 esz­tendő során elért eredmények elemzése, valamint az 1958 évi jelentés szerepel. A Lengyel Tudományos Akadémia elnöksége egyúttal határozatot hozott arról, hogy a kormányhoz fordul a Geoló­giai Tudományos Intézet meg­alakítása tárgyában. Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ New York-i tudósító­ja írja: a Szovjet kiállítást már az első napokban mintegy két- ! százezer amerikai tekintette 1 meg. Mindjárt az első napokban sok amerikai szakember keres­te, fel. a szovjet kiállítás gép- részlegét. Valamennyien elis­merően nyilatkoztak a szovjet szerszámgépipar technikai színvonaláról. A Journál Of Commerce című lap ipari ro­vatvezetőjének véleménye sze- ( rint »a kiállítás azt mutatja, j hogy a szovjet géptervezők a j legkorszerűbb megoldásokat választották.« P. Naumov, a Pravda külpo­litikai szemleíróia rámutat: A New Yorkban rendezett szovjet kiállítás, valamint Koz­lov amerikai ló toga ása külö­nösen nagv ««''/>ki"dés+ l<pn,»tt az amerikai közvéleményben, 1 Ennek legfőbb magyarázata az amerikai népnek az a törekvé­se, hogy megtudja az igazat a Szovjetunióról. S mind e mö­gött érezhető a hidegháborús szellemtől való elfordulás, a világ két legnagyobb állama közötti békés együttélés sziik- séeességének felismerése. Bizonyos tények azonban azt, mutatják, hogy egyes amerikai köröknek fogfájást okoz a szovjet kiállítás. Ezek síelnek befeketíteni a kulturális kap­csolatok kibővítésének gondo­latát, kétségbe vonták a Szov­jetunió őszinteségét, megkísér­lik eltorzítani szándékai r"k lényegét. Az ilyen akciók ter­mészetesen rossz szolgái ai"t tesznek az amerikai népnek, amely szeretne végre kijutm a hamis elképzelések rabsátáMj és szeretne baráti knnosolato. kát k'émtemi a világ mindé* népével,

Next

/
Oldalképek
Tartalom