Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

▼asárnap, 1959. július 5. SOMOGY! PT Ä««’ * p Merünk-e? Most van lehetőség az ipar fejlesztésére. Miéta a párt ha­tározatának szellemében meg­indult az ipar decentralizálása, nemcsak Somogybán, hanem országszerte is majdnem a semmiből nőnek ki új üzemek, vagy kapnak a régiek gazda­ságos, célravezető új profilt. Nincs arra szabály, hogy ho­gyan kell vidéken ipart fej­leszteni; A legfontosabb mér vadó az, hogy. minél gazdasá­gosabbá váljék az ipartelepí­téssel vidékre kerülő gyártmá nyok készítése. Hogy az eddig Pesten készült gyártmányokat a jövőben vidéken készítik-e, attól is függhet, mit vállal az ipartelepítés végrehajtásából, milyen lehetőségeket ajánl jel a megye4 Somogybán, noha már léte­sült új üzem, s lesznek újab­bak is, mégsem mondhatjuk, hogy most már elép. annál ke­vésbé, mert a falu szocialista átszervezésével sok munkaerő felszabadulása várható a mező- gazdaságban, Egy szó, mint száz, nem, lehet megállni az ipar fejlesztésével. S ha továb­bi eredményeket akarunk el­érni, nekünk kell ajánlatokat tenni arra, hogy hova, milyen ipart, gyárat szeretnénk tele­píteni. S ha akarunk, tudunk is a pestieknek jó javaslatokat adaii. Amit legutóbb hallót- tunk, az sem megvetendő al­lét. , A közismert Tamkovics- és Helgl -malomról van szó, amelyek évek óta azt várják, akad-e egy okos terv, amely megmenti őket az idő vastagá­tól; Talán szerencsének is mond­ható, hogy nemrég a Kohó- és Gépipari Minisztérium jelezte: radiátorgyárat, akkumulátor- töltő és -javító állomást sze­retne létesíteni valahol. A pro­filt szívesen átadná tanácsi vállalatnak i& Csak mondaná valaki, hogy »nekünk kell-*. Vajon nem lenne-e célravezető, hogyha Somogy megye volna az a »valaki*? A két malomra így rövidesen olyan sokat je­lentő név kerülhetne, mint ííSÁJűcttmulátortöttÓ. és javí- "fo* vagy »Radiátorgyár«. Kell nekünk mindkét gyártmány! Ha tovább várunk, esetleg el­viszi más megye, s elszalasz- tunk egy lehetőséget. Ezek a hónapok azok,, amelyeket meg kell ragadni a megye * ipará­nak fejlesztésére. Mindem attól függ, merünk-e hozzáfogni. Miért félnénk az újtól, amikor a KGM még pénzbeli segítséget is ígér a malmok korszerűsítéséhez. Mi kell még ehhez? A mi elhatá­rozásunk és cselekvésünk. Kibontakozásra vár a munkaverseny a Kábelgyárban H személyzeti munkáról Nemrég értékelték a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyt a Kábél­és Sodronykötélgyár kaposvá ri telepén. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy a kongresszusi munkaverseny nem volt hiábavaló itt sem. A verseny megindulásakor vál­lalták, hogy minden kábeldob gyártásán,ál 20 forint értékű hulladékanyagot értékesítenek úgy, hogy a vasszerkezeti há­zaknál leesett hulladékot be­építik a, kábeldobokba. Az ed­digi megtakarítás 21 860 forint, ötletes műszaki újítással a vasszerkezeti fedőanyagokat nem Budapesten, hanem itt hullámosítják, s ezzdl 16 620 forint kiadástól menekülnek meg. A gyár forgácsolóműhelye is a versenypontok alapján dol­gozott. Az értékelés kimutatta, hogy 0,5 százalékra csökkent a selejt Tehát van eredmény, amely biztat örömet szerez, pénzt hoz az üzemnek. A ká­belgyáriak azonban jóval több­re is képesek lennének, ha a munkaverseny nem volna eny- nyire gazdátlan, mint ezekben a napokban. A műszaki újítá­sokon. ésszerűsítéseken és a forgácsolóműhely 20 dolgozd jának eredményein kívül, a tervteliesítésen felül nincs más, amit versenyeredmény­ként vehetnénk számba, egy­szerűen azért mert a többi műhelyrészben nem verse­nyeznek sem egyénileg, sem brigádban. Pedig ők is éppen úgy helyeslik a munkaver­senyt, mint a forgácsoló dol­gozói, és nekik is kapóra jön­ne, ha részesülhetnének belő­le, vagy éppen megnyernék a verseny céljutalmát. Azonban most már ők is azt mondják, amit a szakszervezet és az üzem vezetői, hogy igazában sem a hegesztőknél, sem a la­katosoknál nam lehet verse­nyezni, mert gyakran változ­nak a munkadarabok, ez pe­dig lehetetlenné teszi az ered­mények mérését. Tehát — sze­rintük — fölösleges dolog vol­na e két műhelyben munka­versenyt indítani. Ebben az álláspontjában a szakszervezet bizonytalan. Mint mondották, legutóbb tettek is lépéseket azért, hogy közösen az üzem vezetőivel mégiscsak indíta­nak brigádversenyt, s a laka­tosoknál és a hegesztőknél is kidolgozzanak valamilyen ver­senyformát. Ezzel elismerték, hogy ott is lehet versenyezni. Ha talán nem is úgy, mint — mondjuk — a forgácsolóknál, de anyag-, áram-, szerszám- takarékoskodásra a lakatosok­nál és a hegesztőknél is lenne mód. Nagyon izgalmas verseny résztvevői lehetnének a kábelgyáriak akkor, ha a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. a munkaidő jobb kihasz­nálásáért mozgalmat indíta­nának. Meglepő eredményeket mutathatnának fel annál is inkább, mert — mint köztu­domású — a gyárban erőfeszí­téseket kell tenni a kielégítő munkafegyelem megteremté­sére. Az üzemben erre talán korábban is rájöttek volna, ha a szakszervezet és az üzem ve­zetői kézben tartják a mun­kaversenyt. Hogy még ma is többnyire csak terveik vannak a verseny nyilvánosabbá tételére, más üzemrészben való megindítá­sára, annak a következő okai vannak: nincs a gyárnak te­lepvezetője; hosszú idő óta tá­vol van a párttitkár, az sz. b.- elnök; a munka verseny megin­dításakor betegeskedett ‘ a szakszervezet titkára is. De vajon ok-e ez arra. hogy le­mondjanak a verseny kiter­jesztéséről? Távolról sem. Váltsák valóra azt a tervet, amelyről Kovács főmérnök és Hoffman elvtárs, a szakszer­vezet titkára az utóbbi héten beszélgetett: a bizalmiak bevonásával szélesítsék a munkaversenyt, és kérjék ehhez a főkönyvelő­nek, valamint Magyar élvtárs­nak. a műszaki vezetőnek a segítségét. Ha megkérdik a forgácsolóműhelyben Hári De­zsőt és Böröcz Istvánt, el­mondják: műhelyük verseny­lendületének az a titka, hogy brigádjuk; minden dolgozójá­val részletesen megbeszélik a feladatokat, és nem csupán a műszaki újításoktól várnak megtakarítást. S még több eredményt tudnának felmutat­ni, ha munkájukat gyakrab­ban értékelnék. Megvan tehát, a feltétele a Kábelgyárban annak, hogy ne csak egyes műhelyek, hanem minden dolgozó versenyezzen. Ha az üzemvezetők és a szak- szervezeti bizottság él a lehe­tőséggel és kezdeményez, ak­kor a munkaverseny eredmé­nye nem marad el. A MARXISTA—LENINIS- !TA ÁLLAMELMÉDET és tár­sadalomtudomány gyakorlat­ban is bebizonyított elméleti tézise, hogy minden uralkodó osztály a saját érdekeit, célki­tűzéseit valósítja meg erőszak, szerve, az államgépezet ré­vén. Az állam szervezete te­hát eszköz a mühdenkori ural­kodó osztály kezében, hogy vele az osztályé1 lemség ellen­állását elnyomja. Ezért min­den kormánynak az a célja, hogy az állam apparátusában olyan emberek dolgozzanak, akik munkájukban érvényre juttatják az uralkodó osztály politikáját. A Hcrthy-fasizmus idején Magyarországon a személyze­ti politikának fő irányelve a politikai megbízhatóság volt. Mit jelentett akkor a politi­kai megbízhatóság? Elsősor­ban azt, hogy az államappa­rátus dolgozói e°vetértsenek az uralkodó, osztály, a bur­zsoázia politikájával. Felhasz- ná’ták a burzsoá összefonódás minden módszerét, hogy a ka­pitalista államgépezet tisztvi­selőit korrupciós, bürokrati­kus hivatalnokokká neveljék, akik vakon teljesítik az ural­kodó osztály elképzeléseit. Az államapparátusba, de különö­sen annak vezető posztjaira csak a kizsákmányoló osztály­ból származó embereket tet­ta aljamban is nagy gondp kell fordítani az államappara tusban dolgozók helyes kivá lasztására, politikai megbíz­hatóságára és arra, hogy mun Icájukat a legrendszeresebbe és a legeredményesebben lás sák el. Ez nemcsak a prole tárdiktatúra oszíálytartalmó ból adódóan lényeges, haner azért is fontos, mert a szo­cialista állam sok irányú gaz­dasági-szervező, kulturális­nevelő funkciót lát el. A MI SZEMÉLYZETI PO­LITIKÁNK CÉLJA, hogy olyan emberek kerüljenek az állami és gazdasági élet ve­zető és fontosabb munkakö­reibe, akik a szocialista épí­tésből rájuk háruló feladato­kat képesek eredményesen megoldani. A személyzeti miyika oroszlánrészét — a ká­derek kiválogatásán túlme­nően — az emberek nevelé­se, segítése, munkájuk, maga­tartásuk állandó figyelemmel kísérése, jellemük, egyénisé­gük formálása jelenti. E ne­velő, embert, karaktert for­máló munka szolgálatába ál­lítjuk a minősítéseket, a veze­tők által a beosztottakról ké­szített véleményezéseket, jel­lemzéseket. Az ellenforradalom után kormányunk új alapokra he­lyezte a személyzeti munkát. A minősítések célja egyrészt Süiercs munkát i Megyei Közgazdasági Bizottságnak!: £ tek, mert ők osztályhelyze- *87- h°Sy a vezető ismerje köz- < tűknél fosva esviittAro7:tek a? «yetlen munkatársának, beosz­A minap alakult meg a So­mogy megyei Tanács kereté­ben a Közgazdasági Bizottság. Mindjárt az első ülésen této­vázás nélkül belemélyedt az ipari, kereskedelmi, közgazda- sági problémák vizsgálatába. Már itt szóba került a hús­üzem korszerűsítése. A félbe­szakadt építkezések tervrajzai alapján apró részletekig meg­beszélték a fejlesztés lehető­ségeit, összekapcsolva a terme­lés növelésével, a termelé­kenység fokozásával, a mun­kások egészségvédelmének, munkakörülményeinek javítá­sával. Az a tény, hogy a bizottság I a helyszíni szemlét, majd pe­dig az Élelmiszeripari Mi­nisztériummal való megbeszé­lést és a feldolgozó üzem kor­szerűsítését: a jobb hűtést és a kazán kihasználását sürget­te — nem pedig irreális távla­ti fejlesztést tanácsolt —, azt bizonyítja, hogy jól látja az időszerű feladatokat. Ezek mi­előbbi megvalósításának nagy A KISIPAROSOK „ÉRETTSÉQIJE" K ülsőleg minden úgy tör­ténik, mint a diákok érettségijén. Az elnökség hosz- szú asztal mögött ül, szemben kis asztaloknál a vizsgázók. A különbség csupán annyi, hogy a vizsgabizottság elnöke, Miha- lovits Lajos és a bizottság tag­jai: ifj, Hideg Kálmán és Kitá­laló György asztalos szakma­kor oldódott fel, mikor kinek- kinak a kezébe került a kihú­zott tétel. Sorban ment az öt vizsgázó az asztalhoz, és hatá­rozott mozdulattal kiemelt egy borítékot. Aztán leültek, . elő­kerültek a rajztáblák, rajzla­dolgoztak addig is, míg az el­ső mesterjelölt megjelent a bi­zottság előtt. Minden kérdést elkészítettek, minden tételt kidolgoztak. Ilyen önfeláldozó munka után joggal várható a vizsgázóktól, hogy kiváló tu­jelentőséget tulajdonítanak aj jobb, biztonságosabb vidéki és? városi, balatoni húsellátás cél-? mennyire érvényesül a tiszt­jéből. viselőnél az uralkodó osztály, ági A Közgazdasági Bizottság' nem hunyt szemet a pénzügyi szabálytalanságok felett. Tüze-' tesen megvizsgálta a Békej Szálló és Vendéglátóipari Vál-i lalat felújítási beruházásait.! tudni akar minden forintról.; Részletes vizsgálatot rendelt el.] hogy megkeresse annak okát,; miért lépte .túl felújítási beru-]i házási kereteit a vállalat'. i tűknél fogva együttéreztek az uralkodó osztállyal, illetve annak célkitűzéseivel. De nemcsak az osztályhely­zet alapján döntötték el a ki­válogatás helyességét. A min­dennapi életben kifejtett munka alapján is lemérték, a kormányzat akarata. Horthyék az Egyesült Álla­mokban kikísérletezett és legjobban bevált »Probst-fé- le« minősítési rendszert ve­zették be. Ez a rendszer ma­gán viselte a burzsoázia ál­lamapparátusának bürokrati­kus jellemvonásait. (Ugyanis Ml kérdésre adott válaszból és ehhez a kérdéstömeghez A bizottságnak a Tránszvill^ külön készített »számlálóláp«­kiaposvári telepének átadásé ról hozott határozatából, vala­mint a Nagyatád iparosításé-! val, főként a kismalomgép­gyár megvalósításával kapcso­latban tett javaslatából arra következtethetünk, hogy a Közgazdasági Bizottságnak fon-sj nyoló osztályhoz tos szerepe lesz a megye ipa- 5 gét. ból állították össze a tisztvi­selő minősítését.) A burzsoá minősítési rendszer célja, hogy az uralkodó osztály fi­gyelemmel kísérhesse az ál­lamapparátusban dol,gozó tisztviselőknek a kizsákmá- való hűsé­pok, körzők, vonalzók, és meg- dósról tegyenek bizonyságot, kezdődött az írásbeli. Egy bű- A rajzok lassan elkészülnek, tordarab, ajtó vagy ablak mellettük a pontos kalkuláció. beliek, Boross Gyula, a KIOSZ pontos rajzát kellett elkészíte- Következik a szóbeli vizsga, megyei titkára és Ihárossi Gyuláné a megyei tanács ipari osztályának képviselője, tehát egyikük sem tanár. Az elnök rövid megnyitó beszédet mond. — A kormány elrendelte a kisiparosok mestervizsgáját — kezdte —, melynek eszmei. és gyakorlati jelentősége van. A kisipari munkák minősége ro­hamosan romlott az utóbbi időben. A vizsgák azt a célt szolgálják, hogy ennek a rom­lásnak gátat vessenek. Régen az ilyen alkalomra az iparo­sok elkészítettek egy kis mű­remeket, manapság ez már ke­vés; a gyakorlati ismereteknek össze kell kapcsolódniuk a tö­kéletes elméleti tudással. Ezután Boross Gyula szól néhány szót a vizsigázókhoz: — Egy ember életében — mondta — csak egyszer for­dul elő, hogy mestervizsgát tesz. így ez az esemény egy kicsit ünnep is. Amit megta­nultak, megismertek, arról itt most a legjobb tudásuk szerint számot adnak. A megnyitó beszédek alatt tetőfokára hágott a vizsgá2ók­niük, és hozzá a kalkulációt. Mindenki elmerült feladatá­ban, közben az elnökség egy- egy tagja néha végigsétált a teremben megvizsgálva, ho­gyan halad a munka ... A kormány rendeleté alap­ján az 1956 után ki­adott iparengedéllyel dolgozó kisiparosoknak kell elsősorban letenni a mestervizsgát ez év yévéig. A megye 725 mester- vizsgára kötelezett kisiparosa közül ez ideig 45-en estek át az »érettségin«. Tekintve, hogy az esztendő fele már el­múlt bizony meglehetős lema­radás tapasztalható. Jó lenne, ha azok, akik még hátravan­nak, kicsit jobban igyekezné­nek, mert hamar elröppen az idő, és napjában csak öt em­ber vizsgázhat! Igaz. némi ál­dozatot kíván ez az alkalom, mert munkájuk mellett alapo­san fel kell készülni a vizs­gázóknak,. de az elnökségnek is. Mihalovits Lajos elnök és két társa társadalmi munká­ban vállalták el e teendőket. Pedig nemcsak a vizsgák leve­zetése jelent nekik kiesést a fcan az izgalom, s ez csak ak- munkából, hanem igen sokat mely szakmai, adóismereti és iparigazgatási tételekből áll. »Mi a nyers bevétel?« »Ki mentes az általános jövede­lemadó alól?« »Hány ipari ta­nulót tarthat egy kisiparos?« »Milyen juttatásokban része­sül egy ipari tanuló?« — hang­zanak a kérdések, és Tüske István, Nagy Ferenc, Ballér István, Kovács László, Serei József felel. Késő délután van már. mire a gyakorlati vizsgára sor ke­rül. A műhelygyakorlaton ere­deti nagyságban deszkára raj­zolják le a kapott tételt. Eavi- kük a szerszámok kezeléséből felel, másikuknak gyalut kell köszörülni, van, aki a csapolási módszereket mutatja be. T7 gész napos kemény mun- é-1 ka a mestervizsga. S az eredmény? öt közül három si­kerrel végzett, megkapta a mesterlevelet, kettőnek három hónap múlva kell ismételnie a vizsgát. Nem könnyű dolog megsze­rezni a mester címet, de rend­kívül hasznos mind az iparos­nak magának, mind az egész kisiparnak. u VSM, rának fejlesztésében. A dr. László István megyei tanácselnök vezetésével meg­alakult bizottságnak jó az ösz- szetétele, A Beruházási, a Ma­gyar Nemzeti Banktól az Or­szágos Takarékpénztárig min­den fontosabb megyei, gazda­sági intézmény képviselve ,van benne. A bizottság ülései nemcsak a különböző gazdasági területek szakembereit hozzák közelebb egymáshoz azzal, hogy véle­ményüket kicserélve megold­ják a gazdasági problémákat, hanem meggyorsítják a végre­hajtó bizottság és az állandó bizottság munkáját is. Remélhető, hogy az első ülés­hez hasonlóan a többi sem lesz témaszegény, és a Közgazda- sági Bizottság megfelel annak a célnak, amiért alakult. Sok sikert kívánunk mun­kájához. MEGKEZDŐDTEK AZ EGYETEMI ES FŐISKOLAI HALLGATOK külföldi termelési gyakorlatai A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Kulturális Kapcso­latok Intézete egyezményes alapon először az idén szer­vezte meg egyetemi és főisko­lai hallgatók külföldi termelé­si gyakorlatait. Ezen a nyáron 500 fiatal számára válik lehe­tővé, hogy a tan tervben előír t termelési gyakorlatra szánt idő egy részét külföldi orszá­gokban töltse.' A Szovjetunió­val, a Német Demokratikus Köztársasággal. Csehszlovákiá­val, Lengyelországgal, Bulgá­riával és Romániával kötöt­tünk megállapodást ilyen ter­melési gyakorlatokra, s ter­mészetesen ezekből »z orszá­gokból is körülbelül ugyan­annyi fiatal jön hozzánk. A kölcsönös látogatások most kezdődnek meg, és egész nyá­ron át tartanak. A SZOCIALISTA ÁLLAM alapjaiban zúzta szét a bur­zsoá államgépezetet. Megvaló­sult a dolgozók állama, mely­nek jellemzője, hogy a mun­kásosztály a vele szövetséges parasztsággal van hatalmon, és az állam elnyomó funkcióit a lényegesen kisebbségben maradt volt kizsákmányoló osztályok fölött gyakorolja. Ebből az új helyzetből kiin­dulj kell vizsgálnunk a szo­cialista állam személyzeti po­litikáját. Nyilvánvaló, hogy a szocialista állam apparátusá­ban. a tanácsokbán az ural­mon lévő osztályok — a mun­kásosztály és a vele szövetsé­ges parasztság — akarata kell hogy érvényesüljön. Tehát az apparátusban dolgozókkal szemben felállított alapvető követelmény, hogy a munkás- osztály politikájával egyet- értsenek, s legjobb tudásuk- ! kai törekedjenek e politika { megvalósítására. A szocialis­Új magyar szintetikus textilanyag, gyűrhetetlen gallérú ing yetlen munkatársának, beosz­tottjának politikai, szakmai képességeit, munkaintenzitá­sát, illetve tudja, hogy mi­lyen segítséget kell adnia ne­ki, hogy eredményesebben dolgozhassék. A minősítés célja másrészt, hogy a dolgo­zó megismerje vezetőjének róla alkotott véleményét, hi­szen a minősítést a-vezetőnek meg kell beszélni az érdekel­tekkel. A dolgozó a minősíté­sével kapcsolatban megjegy­zést tehet, melyet — vagy az egyetértést — a minősítésre rá kell vezetni, és saját kezű­leg alá kell írni. Ez biztosít­ja, hogy a minősítésbe csak alaposan megvizsgált tények ■ kerülhetnek be, s kizár ja a lehetőséget, hogy a személy­zeti munkában a szubjektivi­tás érvényesüljön, s a veze­tők felületesen, gondatlanul készítsék a minősítéseket. A személyzeti politikának ez a rendszere alkalmas ar­ra, hogy eloszlassa a bizal­matlanságot, amely a vezető és a beosztották, illetve a sze­mélyzeti szervek és a beosz­tottak között az ellenforrada­lom előtti időben gyakran fel­merült. A minősítés az érde­keltnek nem titkos, de azt más, illetéktelen személy nem tekintheti meg, azért bizalma­san kell kezelni. TANÁCSSZERVEINK me­gyénkben is megkezdték a minősítések készítését. Az ed­digi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy helyes ez a minő­sítési rendszer. A személyzeti munkában olyan őszinte, bi­zalmas légkör teremtődött, mint még soha. Ez elősegíti tanácsapparátusunk stabilizá­cióját, mert az eredményesen dolgozók tudomást szereznek munkájuk megbecsüléséről, és nem kívánkoznak má^- munkaterületre. A minősítés biztonsági érzstét ad, gá/lja a felesleges munkaerővándor­lást. Kocsis Károly, a megyei tanács személyzeti előadója A belkereskedelem új ipar­cikkeket hoz forgalomba. A nyergesújfalusi magyar visco- sagyár megkezdte a danulon elnevezésű szintetikus textil­anyag nagyüzemi gyártását. A vizsgálat szerint az új magyar anyag minősége vetekszik a külföldi árukéval, és sokféle ruházati cikk készítéséhez al­kalmas. Többek között bemu­tatták a kereskedelemnek a danulonnal. tömött paplanokat, amelyek ötven százalékkal könnyebbek a vattapaplanok­nál. Ebből az anyagból tetsze­tős és tartós szőnyegeket is lehet készíteni. A fehémeműgyár módosított gyártástechnológia bevezetésé- vei az eddigi osztályon felüli1 ezen a vidéken. ingeknél is jobb minőségű in­gek gyártását kezdeményezte. Újdonsága az ingeknek, hogy a gallérba külön bélést helyez- / nek, és ennek .következtében a gallér 20—30 mosásig nem gyúródik. Ahol négy év óta nem esett az eső Az Oranje-folyó környékén fekvő Boesmanföld nevű dél­afrikai területen négy év óta egyetlen csepp eső sem esett. A szörnyű aszályban a növény­zet annyira kipusztult, hogy 70 000 juhot éhhaiál fenyeget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom