Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-04 / 155. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szómat, 1959. Július 4. MARIETTA-PUSZTAI KÍSÉRLETEK A tarló-zöldtrágyázásról A HUMUSZBAN RENDKÍVÜL SZEGÉNY savanyú somogyi homoktalajokon egyik legégetőbb és valljuk meg: eddig legelhanyagoltabb kérdés a humuszgyarapítás és tartósítás problémája. Nem messze járunk az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a homokterületeknek mindössze kb. 5 százaléka részesül zöldtrágyázásban, de tegyük mindjárt hozzá, hogy ennek az elenyészőén kicsiny területnek a zöldtrágyázása is minőségileg erősen kifogásaiba ló. Ha figyelembe vesszük, hogy az aránylag gyenge takarmánytermesztési lehetőségek miatt a kevésbé fejlett állattartáson keresztül a homoki gazdaságok kellő mennyiségű és minőségű istállótrágyát termelni nem tudnak, ennélfogva elégtelen a szervesanyag-utánpótlás, a zöldtrágyázás kérdése még súlyosabban vetődik feL Hozza kell ehhez még számítanunk, hogy a gyors ütemű gépesítés folytán erősen csökken az igásáUat-létszám, viszont az újonnan alakult és alakuló nagyüzemi gazdaságok állattartásának felfejlesztése a kívánt mértékig csak fokozatosan történhet — férőhely-, takarmánygond stb. miatt —, tehát pillanatnyilag: mennyiségileg és minőségileg elegendő istállótrágyát előállítani nem tudnak. A műtrágyázás csupán kisegítő; kiegészítő megoldás, amely csak kellő mértékben biztosított szerves- anyag-forgalam mellett hozza meg a kívánt hatást. Feltétlenül meg kell tehát barátkozni a zöldtrágyázás gondolatával A savanyú homoktalajok kiváló zöldtrágya-növénye a csillagfürt, melynek akár édes. akár keserű változata kiváló minőségű szervesanyagot biztosít az utónövény számára. Egyetlen hibája, hogy kevés magot terem, emiatt nincs elegendő vetőmag, és ami van is, drága. Mindenesetre a szerződéses alapon történő magtermesztést a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kellene szorgalmazni, vagyis mindent elkövetni, hogy minél több csillagfürtmagot termeljünk a megyében, és ez a mag itt is maradjon. Az aránylag csapadékos nyár viszonyaink között kiváló lehetőségeket biztosít a tarlóvetésű zöldtrágya-növények termesztéséhez. Ha csillagfürtöt vetünk tarlóba zöldtragyá- nak, a vetőmaggal nem szabad takarékoskodni. Holdanként 100—120 kg magot vessünk, egyrészt mivel a nyáron vetett magvak általában gyen' gébben csíráznak, másrészt a sűrűbb növényállománnyal megakadályozzuk a csillagfürt túlságos elgyomosodását. Kedvező csapadékviszonyok között — s ez nálunk általában megvan — zabtarlóba is vessünk keserű csillagfürtöt zöldtrágyának annál is inkább, mjvel a zab általában a forgó utolsó növénye, tehát legtávolabb lévén az istállótrágyától, talaja tápanyagban rendkívül szegény, így elsősorban szorul szervesanyag-utánpótlásra. Zabtarlóba értünk már el 284 mázsás zöldtömeget is holdanként. A csillagfürt-zöldtrá- gyát hüvelykötéskor szántsuk alá. Ahhoz, hogy a szükséges vetőmag rendelkezésre álljon, feltétlenül az szükséges, hogy minden gazdaság önellátó legyen ebben a tekintetben is. Ott, ahol az ősszel zöldtakar- mányhiány veszélye fenyeget, leghelyesebb, ha sárga virágú, édes csillagfürtöt vetünk tarlóba, mely még október végén is értékes zöldtakarmányt biztosít. Ugyanakkor — mivel gyökérzete értékesebb szervesanyagot ad. mint a keserűé — a zöld takarmány-hozam mellett olyan értékes elővete- ményt kapunk, mintha keserű csillagfürtöt szántottunk volna alá. KERESNI KELLETT egyi másik, nagy tömeget adó, tarlóba vethető zöldtrágya-nö- vényt addig, amíg a csiillag- fürt gazdaságos vetőmagtermesztése megoldott kérdés lesz. Ez a növény. a napraforgó. Amíg a csillagfürt szaporítási hányadosa 5, a napraforgóé 40. Természetesen még nem tartunk ott, hogy a napraforgóval ugyanazt a hatást érhessük el. mint a csillag- fürttel. de jóval olcsóbb a mag, nagy tömeget ad, és ok- saerű műtrágya-kiegészítéssel — melyet még tovább kell vizsgálnunk — megközelíti a csillagfiirt-zöldtrógya által forint értékben elért eredményt. Napraforgó-zöldtrágyát tehát műtrágya nélkül ne alkalmazzunk, mint ahogy azt a gyakorlatban s 1 szór teszik. Adjunk a tarló leszántása előtt holdanként 160 kg szuperfoszfátot, 80 kg 40 százalékos kálisót és a vetés előtt holdanként 100 kg, de ha van, inkább 200 kg pétisót. Vizsgálataink szerint az ily módon és mennyiségben a napraforgó alá adott műtrágya 100 százalékkal több zöldtömeget adott, mint a műtrágya nélküli terület. A napraforgót közvetlenül bimbózás előtt szántsuk alá, de minden esetben úgy, hogy az utónövény vetése a leszán tás u tán csak kb. három hét múlva következzék, hogy a korhadás folyamata megtörténjék, és a pentozán hatása ne befolyásolja károsan az utónövény csírázását és kelését. Ez a sorsdöntő kérdése minden zöldtrágyázás sikerének! A napraforgó vetése előtt, illetve vetésekor adott műtrágyákat természetesen a növény saját testének felépítésére használja fel, tehát a műtrágyázás hatása a nagyobb zöldtömeg elérésében nyilvánul meg. Hogy azonban az utónövény számára minél értékesebb szervesanyagot produkáljunk, a napraforgó leszántása- kor ismét műtrágyázzunk. Mégpedig kevésbé gyenge talajon felezzük el a fent említett műtrágyaadagokat, és a kálisó kivételével felét adjuk a napraforgó alá, a másik felét pedig a napraforgó leszán- tásakor. Egészen gyenge talajon azonban v^tés előtt és vetéskor a fenti adagokat és azonkívül a zöldtrágya leszán- tásakor holdanként 120 kg szuperfoszfátot é.s 100 kg pétisót. A szuperfoszfát nagy tömegű szervesanyaggal leszántva abba beépül, és az utónövény egész tenvészideje alatt tápanyag forrásául szolgál. Ebben az évben sok helyen nem áll rendelkezésre csil- lagfürtmag, de a talajon segíteni kell, használjuk ki a napraforgó-zöldtrágyázás lehetőségeit. Nem egészen zöldtrágyázási kérdés, de az istálló- vagy zöldtrágya hiányát ideiglenesen sikeresen pótolja a nyers- szalma-trá.gyázás. Kombájnnal történő aratás esetén a szalmát hagyjuk a tarlón, és egyenletesen terítsük szét. Ka- tasztrális holdanként 20 mázsa szalmát feltételezve szórjunk rá a megfelelő istálló- trágya mennyiségben található tápanyag elérésére 138 kg szuperfo'zfátot. 115 kg 40 százalékos kélisót és 414 kg oé- 'tisót. maid szántsuk le. Ne csodálkozzunk, ha az ilv módon szalmatrágyázott terület az első évben legalább annyit fog teremni, mintha holdadként 150 máz=a i«tállótrágyá*- használtunk volna fel. A I .EHETŐSÉGEK TEHÄT ADVA VANNAK, és minden gazdaság a salát adottságaihoz mérten használja ki azokat, hogy ezzel is esv lépést tehessünk előre a somogyi homoktalajok talajerőgazdálkodási problémája megoldásának útján. Váradi Gyula tudományos kutató. Füstöl a kémény A magas gyárkéményről jól látni mindent, ami hozzátartozik a Balatonszentgyörgyi Téglagyárhoz: a kazalba rakott nyerstégla, a régi, zsúptetős és az újabb, modem betonelemekből készült szárító színek, a gyárból a faluba vezető kanyargós, zötyögős földút, amelyen naponként szállítják a megye legjobb minőségű tégláját Oly tiszta e tégla csengése, hogy »hangolni'« lehetne. mint a szentgyörgyi kéményen is — 9—10 ezer forintba kerül a villámhárító felszerelése. A pestiek egy-két nap múlva elkészülnek munkájukkal, és nem szól senki többé a kémény csúcsáról, hogy »leállítani a füstöt, mert rágja a szemet«. A szentgyörgyiek pedig a rendbehozott kémény mellett teljes gőzzel terveik valóra váltásához láthatnak. Sz. N. flíMí? - , A műszak véget ért. Hazament már Tokolics József, aki , tavaly 2 300 000 téglát hordott 1 ki egyes-egyedül; nem találkozhattunk Török Józseffel I sem, aki ugyancsak hasonló I teljesítményekre vállalkozott. I Nemrég hagyta abba a munkát Üsd Gyula, a kiváló földlevá- 1 gó is. ! Annyit azért megtudtunk, ! hogy a tavalyi termelési kedv idén fokozódott. A pártkongresszus tiszteletére a tervezettnél 400 ezerrel több téglát gyártanak a szentgyörgyi munkások. Hogy nem puszta igérge- 1 tés volt a felajánlás, azt a múlt 1 hónapban is már jól lehetett látni: a vállalt 786 ezer tégla helyett 826 ezret gyártottak. Az időjárás sok kárt tett a nyerstéglában, de ez nem rettenti meg a szentgyörgyieket, teljesítik vállalásaikat. I Csupán a 35 méteres kéményen láttunk embereket, amint dupla földelléssel korszerű villámhárítót szereltek föl. Óvatosan mentek fel a maguk ékelte vaslemezeken a kémény csúcsáig. Az ipari villany szakemberei — mint mondották — tíz esztendeje végzik ezt a munkát, járják az országot. Megjavították Csepel 48 kéményét, most a somogyi gyárkéményekre is sor kerül. A téglagyárnak fontos része a nagy levegőjárást biztosító kémény, és még akkor is gondolni kell biztonságára, ha — Budapesten, a vidéki városokban és több tsz-községben is megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot Július első vasárnapján csakúgy, mint a világ sok más országában, hazánkban is megemlékeznek a nemzetközi szövetkezeti napról a mező- gazdasági, kisipari és földművesszövetkezeti tagok. Sok város.ban és községben rendezne^ gyűléseket, kulturális és sportünnepségeket. Korszerű postahivatal épült Kányán és Baia- tonszemesen Lp iatalkorúak. Kicsit re- me&ve, kicsit szégyenkezve állnak a fiatalkorúak bírósága előtt. Bűnösök... Én mégis védem valamennyit.,. Elsősorban nem ókét, hanem az italt s azokat tartom inkább bűnösnek, akik a fiatalok részére az italt kiszolgálták. * * * A jtatosságtól csillognak a ^ szemek, s reszkető hangon fújják a harmónium kísérte karácsonyi éneket. 1958. december 24., éjfél... B. István is ott van az éjféli misén néhány fiatalkorú társával együtt. Az ő szemük is csillog, de nem az ájtatosságtól, hanem a mise előtt elfogyasztott bortól. A vendéglőben együtt italoztak, s onnan ballagtak kissé becsípve az éjféli ájta- tosságra. Folyik a szertartás, de B. Pista figyelme másutt jár, Egyre csak az ital izét érzi szájában, s arra gondol, milyen jó lenne holnap is inni. De ahhoz pénz kell! Honnan vegyen...? A kocsmában biztosan hagytak ott...! Bemenni sem nehéz, csak az ajtó üvegét kell beütni. S a misén érlelődik meg benne az elhatározás: mielőtt haza megy, végrehajtja a betörést. Egy óra lehet, amikor elbúcsúzik barátaitól, és a kocsmába oson. Csörren az üveg, és ő nemsokára a sötét helyiségben tapogatózik. Ismeri a helyet, tudja, hova szokták ten- Cl a pénzt A raktárban az esz'al'n m$r is találja, s mielőtt távozná, -Hnj rúd szalámit is •'TogoJu.z o*&... 'Otthon regA TÁRGYALÓTEREMBŐL A z ital tette.. gél megszámolja a pénzt... Ötszázötvenhárom fcrint. Nem sokáig örülhet, mert jönnek a rendőrök. Mindent beismer... Büntetése: 3 hónapi börtön 3 évi próbaidőre felfüggesztve. .. Lukácsik Lászlónak nagy része volt abban, hogy B. Pista betört Az általa szabálytalanul kiszolgált ital és az ugyancsak általa az asztalon hagyott pénz csábította a fiút. .. * * * 7 fj. P. Jánosnak vérében * van a munka, a másokon való segíteniakarás. Az egyik állami gazdaság dolgozója. Gyakran elment a B. pusztán levő italboltba, és segített Bakocs József vezetőnek. ö pedig a gyereket szívessége ellenértékéként rendszerint itallal (!?) és cukorral kínálta meg... Jancsi rászokott az italra. Csakhamar kevésnek bizonyult az, amit szívessége fejében adtak neki, és amit a szüleitől kapott pénzen vehetett. Egyszer amikor Bakocs átment az italbolt melletti vegyesboltba, Jancsi hozzányúlt az ottmaradt pénzhez. Ezt többször is megtette, összesen 150 forintot tulajdonított el így. De lopott az állami gazdaságban is. Egyik munkatársának az istállóban hagyott kabátjából 50 forintot, egy hét múlva ugyancsak 50 forintot lopott el... A pénzt italra, cigarettára költötte. Leleplezték, bíróság elé került a társadalmi tulajdon sérelmére ismétel- ten elkövetett kisebb lopás és magános sérelmére elkövetett kétrendbeli lopás vádjával... Nem ítélte el a bíróság, hanem egyévi próbaidőre bocsátotta, ugyanis a fiú megtérítette a kárt, megbánta tettét, és mert szülei, akik rendes, becsületes emberek, megígérték, hogy nagyobb gonddal vigyáznak a gyerekre ... * * * Elkényeztetett gyerek B. Béla apja meghalt a második világháborúban. Azóta nagyanyja dédelgette, s elnézett mindent a gyereknek. Ezért történhetett, hogy Béla korán rászokott az italra, s ezért történhetett, hogy a fiatalkorúak bírósága elé került hatósági közeg elleni erőszak vádjával. Ipari tanuló volt, s beleszeretett mestere feleségébe. Szerelmét — mivel az asszonynak gyermekei voltak ■— nem merte megvallom, hát még jobban ivott. Egy<k délelőtt, majd este is a kocsmában ivogatott. Anyja és nagyanyja mentek érte, kérlelték, hagyja abba az ivást, menjen haza. Nem fogadott szót... Rendőrt hívtak, s B. Béla vele ment. Útközben a szolgálatban levő s neki jót akaró rendőrt arcul ütötte ... — Részeg voltam, nagyon megbántani tettemet — mondotta a tárgyaláson... Háromévi próbaidőre felfüggesztett 4 hónapi börtönbüntetést kapott. * * * f? égi szokás H. községben, Szilveszter estéjén a fiatalok énekkel köszöntik szomszédaikat, ismerőseiket. A köszöntők jutalma ilyenkor — függetlenül attól, hogy hány évesek — egy pohár bor vagy pálinka. Ifj. K Lajos, bár még csak 14 esztendős volt, szívesen gyakorolta ezt a jó szokást, és fogadta el a felajánlott italt. Barátaival már jó néhány helyen járt, amikor M. fmrét félrevonva megkérdezte: »Akarsz-e pénzt lopni?« Azt nem mondta, hogy honnan, S amikor a megkérdezett nem ment vele, akkor P. László 15 éves fiút csalta el. Bejáratos volt egyik barátja szüleinek házába, s ott látta, hogy a felvásárlással foglalkozó P. Ferenc mindig sok pénzt tart otthon egy zöld kazettában. Ezt akarta borgőzös fejjel ellopni. El is mentek a házhoz, amikor P.-ék nem voltak otthon. A vaskazettát ellopták, Azonban nem volt benne pénz. S ha lett volna ... ? Karórát és szájharmonikát akartak venni,., Az eset kiderült, s _ { Hosszú évekig a jkányaí mindketten betöréses lopás I postahivatal egy rossz épület- vádjáyal kerültek a fiatalkorú- $ volt elhelyezve a falu vé- ak bírósága elé, s az egyévi $ gén. Tiivaly a postaigazgató- próbaidore bocsátotta őket... | ság magasépítési osztályának * * * I tervei szerint a Somogy meCoik fiatal kerül a bíróság \ gyei Tatarozó és Építő Válla- elé az italozás követ- flat végezte el keztében részegen elkövetett bűncselekmény miatt. Különösen a vidéki italboltok vezetői nem törődnek a szabályokkal — tájékoztatott dr. Gelencsér Ilona, a fiatalkorúak bírája, és Sándorfiné dr. Ambrózy Irén, a fiatalkorúak ügyésze. a csaknem 300 ► ezer forintba kerülő építési ! munkálatokat. A községi ta- í nács 40 ezer forinttal járult > hozzá az építési költségekhez. : A korszerű postaépületben [minden igényt kielégítő hiva- ; tál és kétszobás lakás létesült. : Júniusban készült el a bala„ , ,, . , . ; tonszemesi postahivatal korDe nem káli falura ^ menni.»SZGrűsíbése is. A réíti hivatal Láttuk már, hogy az Ady kol-. egy és szűk helyiségben legmm diákjai, miközben elvolt, s már nem felelt meg a kollégiumban szeszmentes bál * Balaton környéki nagy postai volt, csoportosan jártak g Jó- í forgalomnak. Az átalakítással barát és az Április 4. utcaiigyári és téli idényre is^alkal- vendeglobe italozni. A közel- ♦ mássá vált a hivatal, a Bala- múltban a Szabadság parkban; ton-part egyik legszebb postá- megtartott ellenőrzés öt fiatal-! ja. A munkálatok 360 ezer fo- korút talált, akit szeszesitallal 1 rintba kerültek. szolgáltak ki az ottani vendég- j Jankó András lőben. Nem tudtam, hogy ezt építési előadó, Pécs szabálytalan — védekezett a | ----------- ■ f elszolgáló. Érdekes! Mindent..,, , ,, , . vendéglőben ki van függesztve < Két Új bélySgSOrOZQTOt vagy legalább is kellene, hegyi ad |<j a posta 18 éven aluli fiatalé-1 Júliusban két — összesen 17 értékből álló — alkalmi és emlék- bélyegsorozatot ad ki a posta. Július 11-én, a budapesti vívó-világbajnokság alkalmából 8 értékből álló bélyegsorozatot bocsátanak ki. A sorozat 10, 20, 30, 40 és 60 filléres, valamint 1, 1,40 és 3 forintos legyen: köt, egyenruhás ipari tanulókat szeszesitallal nem szolgálunk ki.« Ezért helyes lenne, ha módosítanák az ifjúság elleni bűntett kritériumát. S mindazokat, akik szeszesitallal szol- ____ ______________________ g ólnak ki fiatalkorúakat, vagy ♦ bélyegei a vívás történetét mutatOket, akar szármázik anna ct hatók fel postai küldeményele nyomán bűncselekmény, akár « bérmentesítesére. nem, feleíősségre kell vonniJ Július 15-én hozzák forgalomba mint ifiúsáé elleni hfinfatt ol !a Balaton emlékbélyeg-sorozatot. mini usag euem ountett el j amelynek 9 értéke festői szépségű Követeit. i balatoni tálakat ábrázol. Az új „ .... ,. , bélyegek felhasználási ideje nineSzaJai László $ korlátozva* /
