Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-04 / 155. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1959. JáHns t „...hogy vissza ne térhessenek a régi hibáké NEMRÉGIBEN EGY GYŰLÉS VÉGÉN így sóhajtozott ^y sok harcot megjárt elvtársunk: »Úgy látom, elvtárs, valahogy nem olyanok manapság a gyűlések, mint voltak az ellenforradalom leverését követő időben. Hej, szinte érezni lehetett akkor, hogy lobog a tűz a felszólalók szívében! A negy- venótös időkben tapasztaltam hasonló szenvedélyes vitákat. Úgy látom, most már nem olyan izgalmas az élet, a munka, s az összejövetelek is laposabbak". Valóban, a nehézségek nagy próbáknak teszik ki a kommunistákat, s megacélozzák erejüket. Ilyenkor látszik meg igazán, kiben milyen arányban vannak meg azok az erények és jó tulajdonságok, amelyek valakit kommunistává tesznek. Nagy vizsgaidőszak volt az ötvenhatos ellenforradalom. Akkor külön-külön is vizsgáztak a kommunisták, akárcsak az utána következő időszakban. Nem kevés nehézséggel álltak szemben a kommunisták. El '-ellett indítani a vért, az életet az ország ereiben, szét kellett választani a tiszta búzát a konkolytól, a kisebb számú ellenséget a sokkal több tévelygő embertől. Micsoda munkára volt szükség, hogy elvégezzük a »nagytakarítást" az emberek gondolkodásában. Mert tengernyi sok volt a ta- karítanivaló. És elvégeztük. Hitet, magabiztosságot, lelkesedést oltottunk a csüggedők- be. Nézzünk csak széjjel: soha ennyi elégedett, jókedvű ember nem Volt az országban, mint ma. Még soha nem élvezett üyen nagy bizalmat és szeretetet pártunk a nép körében, mint amilyen bizalom és szeretet körülveszi most. Persze nem egyik napról a másikra született; két és fél év helyes politikájának a gyümölcse ez az emberi szívekből jövő őszinte bizalom. Érik a szocializmus vetése városon és falun a munkások és parasztok, a néphez hű értelmiség tudatos kezemunkájával. Nincs most hely, hogy adatokat, számokat sorakoztassunk fel bizonyításképpen. Eredményeink ismeretesek. Ezek önmaguk beszélnek a párt és külön-külön is a kommunisták jó munkájáról. Igen, ez annak a gyümölcse, hogy a bajban, a nehézségek idején szót tudtunk érteni népünkkel. Egy sor elkövetett hibával a hátunk mögött őszintén odaálltunk népünk elé, s kértük segítségét a hibák kijavításához, a szocialista építés folytatásához. Száműztük munkamódszereink közül azokat, amelyek rosszak voltak; megjavítottuk a kommunisták munkastílusát, hogy közel kerüljünk szülőanyánkhoz, a néphez, annak szívéhez. Ez sikerült. Minden sikernek van azonban egy hátulütője: az elbizakodottság, az önelégültség veszélye. A kommunistákat is, éppúgy, mint másokat, örömök hevítik, bánatok, bajok lesújtják. Nincs ebben semmi kivetnivaló. Baj csak akkor keletkezik, ha a sikerek elfelejtetik velünk a nehéz napokat és azok előzménye« * azt, hogy honnan jöttünk. KÁDÁR ELV' _iRS IS BESZÉLT erről a veszélyről a Népfront Országos Tanácsának legutóbbi ülésén: »...nekünk, kommunistáknak megvan a magunk gondja is. Mi sokat foglalkoztunk a személyi kultusz kérdésével. Nemcsak azt tudjuk, ami volt, hanem azt is, ami lehet. Nehéz helyzetben elkezdenek becsületes szándékú emberek dolgozni, lassacskán egyet-mást jól csinálnak, sikerek, eredmények születnek, elkezdenek erről beszélni, becsülik is őket, hogy jól dolgoznak, s lassan kezdik azt hinni magukról, hogy mindent tudnak, nem veszik figyelembe az emberek szavát. A kongresszusi előkészület időszakában azt kérjük saját embereinktől: vizsgálják meg újra munkamódszereiket, az emberekhez való viszonyt, mélyítsék tovább kapcsolataikat a tömegekkel, hogy vissza ne térhessenek a régi hibák«. íme tehát a párt bölcsessége: nem tartjuk magunkat csalhatatlannak, nem vagyunk beoltva újabb hibák elkövetésétől meg- j óvó szérummal, de ha vigyá- j zunk, el tudjuk kerülni a hi-$ bákat. A SZÖVETKEZŐK NEMZETKÖZI ÜNNEPE 1959. július 5! Ebben az évben ekkor ünnepli a világ a Mi tagadás, van még csáb-* nemzetközi szövetkezeti napot. Szükebb ha- srGjG a régi hibás módszerek— • zánkban, Somogy termelőszövetkezeteiben, nek is. S ez a csáberő sike-f földművesszövetkezeteiben, ktsz-eiben is köreinkkel együtt növekszik ésí szültek erre a napra. Részesei vagyunk mi is terjed. Egyik üzemünk part-♦ e földet átfogó, szélesedő mozgalomnak. A mi titkára, aki nagyon derekasan f szövetkezeteink ereje, igyekezete is nyom a megállta helyét az ellenforra-| latban, mégpedig egyre többet, mert egyre dalom utáni időszakban, s aki $ többen vagyunk. Termelőszövetkezeteink tagsága ebben az nem is olyan régen még kemény szavakkal ostorozta a dolgozóktól elszakadt vezetőt, ma bírálja a szakszervezetet, mert megmondja a munkásoknak, mi jár nekik. S éles vádakkal támadja azt az elvtársat, aki a város vezetőinek plénuma előtt »közszájra adta" az üzemükben meglévő súlyos hibákat. Ez csak egy példa annak szemléltetésére: vannak köztünk jó szándékú, talpig becsületes elvtársak, akik helytelen módszerekkel dolgoznak, s akaratlanul is visszatérnek a régi hibákhoz. Vannak, akik elfelejtik, milyen drága számunkra a párt és a tömegek közti bizalom, s elkezdenek parancsolgatni, fennhéjázva járnak az emberek között, figyelmen kívül hagyják véleményű-' két. Az önelégültségből fakad a »minden megy, mint a karikacsapás" hangulat, amely eleve lemond a szervezésről, a nagyobb eredményekre való ösztönzésről. NEM MINDEGY. HOGYAN VÉLEKEDNEK RÖLUNK az emberek. A tömegek figyelemmel kísérik a párt mindennapi munkáját, vigyázzunk hát a hétköznapok, a módszerek tisztaságára. évben megtízszereződött, létszámbeli gyarapodásról adhatnak számot a földművesszövetkezetek és a ktsz-ek is. A legfőbb eredmény azonban — amivel joggal büszkélkedhet, amit ünnepelhet a mi megyénk is — a többi sok más mellett mégiscsak az, hogy gondtalanabbá vált életünk, s nem egy, hanem sok család és ezernyi ember élete. A könnyebb lét megannyi feltételét teremtették elő szorgalommal, odaadással a szövetkezők. Napi csaták számtalan példáját lehetne sorolni, melyeket megnyertek. Sok-sok múlté lett akadály bizonyítja, hogy a kitűzött- kisebb vagy nagyobb csúcsokig nem volt köny- nyű elérni. Szövetkezeteink — tsz-ek, fmsz-ek, ktsz-ek — igaz, külön-külön dolgoznak, azonban sohasem külön célokért, munkájukat közvetlenül egy-egy közösség, közvetve pedig az egész társadalom érdekében végzik. Most az ő ünnepükön — tudjuk — nem várnak hozsannázást, de megilleti őket a becsületes munkáért kijáró tisztelet. Azonkívül, hogy az eredmények összefoglalója, más jelentősége is van ennek a napnak. Ha képletesen is, de zászlót bont a világ, s ki tudja, hányféle nyelven esik szó a baráti szálak nemzetek közötti szorosabbra fűzéséről. S ez adja az ünnep másik nagy jelentőségét. A béke tartóssá tételéért igen sokat tettek, s tehetnek a világon a haladó szövetkezetek. Hisá ők az építkezés, a kereskedelem, a jó kapcsolatok bázisai. Arra hivatottak, hogy dolgozó milliók hétköznapjait széppé tegyék, s az embert szolgálják. Ebben a harcban a Somogyra eső részt az itteni szövetkezeteknek kell megvívni. Nem mintha nem tettek volna sokat, de ez a sok még nem minden. S akkor lenne baj, ha az eddigiekkel beérnék. Tovább, még szorosabbra fogni az erőket! A tsz-ekben nincs még mindenütt istálló, s nem mondhatjuk, hogy minden boltban mindig és minden kapható. A szocializmusért, a mi ügyünkért kell megoldani a feladatokat, s azért, hogy kevesedjék a panasz, hogy jövő ilyenkor is arról adhassanak számot a ma ünnepeltjei, hogy egy év múltán ismét sok jó halmozódott a meglévő jóra, s bár öregedett egy évvel, de erősödött is a szövetkezeti mozgalom megyénkben. Beszélgetés a háromfai KISZ-szervezet titkárával A Nagyatádi Járási KISZ Bizottságon azt mondták: a háromfai KISZ-szervezet a járás legjobb alapszervezetei közé tartozik. Háromfán jártomban felkerestem Lakosa Ferencet, a szervezet titkárát, s érdeklődtem munkájukról. Huszonhétezer forint — az udvaron... Nem tréfa ez. Ott hever va- | nyen mozgatható az érték, amit lóban az udvaron ez a pénz- i itt ebek harmincadjára hagy- összej, eső áztatta, szaggatta nak nap nap után; eljárnák hullámpapírba csomagolva. Elemelni mégse kísérelje meg senki, mert egészsége veszélyeztetése nélkül nem teheti meg. Két hónapig szerencsétlen- kedett az Üdülő Ellátó Vállalat balatonlellei telepén két villamos hűtőszekrény (ára darabonként huszonkétezer forint). Végre az egyiken megkönyörültek, és elszállították oda, ahova eredetileg is szánták: valamelyik üdülőhelyi gombába, de a társa itt maradt egyedül, kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Meg kell hagyni, nem könymellette munkások és vezetők anélkül, hogy lelkiismeretük mozgásba lendülne a pusztuló érték láttán. A' telepvezető ingerült. — Hiába adnánk a gombáknak a hűtőszekrényt, nem képesek bevezettetni az ipari áramot, hogy üzemeltethessék! Akkor miért küldte ide a budapesti központ a drága jószágokat? Erre már nincs felelet. Az, hogy kéthónapi rongálódás után az egyik üzembe került, azt bizonyítja, hogy csak ütni kell a vasat, és a szándékok könnyen térülnek még arra is, hogy bevezessék a gombákba az ipari áramot! Ezt mint kívülállók mondjuk, akiket szíven ütött, hogy huszonkétezer forintot tart a szabad ég alatt az Üdülő Ellátó Vállalat lellei telepe. Javasoljuk: vigyék el a jégszekrényt abba a fészerbe, amelyben pillanatnyilag mindössze néhány palalemez hever, s ahol helye lenne akár tíz hűtőszekrénynek is! Meddig? Egészen addig, míg a gombák kiszemeltje, amelynek a szekrényt szánják, hajlandó lesz bevezettetni az ipari áramot! Ezt viszont szorgalmazni kell, nem szabad, hogy még egy újabb hónapig rongálja az időjárás az értékes hűtőszek— Mikor és hány taggal alakult meg szervezetük? — 1957 áprilisában 39 taggal. Eleinte, amikor néhányan felvetettük a megalakítás gondolatát, idegenkedtek a fiatalok. De a pártszervezet és a tanács segítségével mégiscsak életre hívtuk a szervezetet Nálunk az ifjúsági mozgalom nem új keletű dolog, hiszen az ellenforradalom előtt itt volt a járás egyik legjobb DISZ- szervezete is. — Mit tettek a megalakulás óta? — Rendszeresen tartunk vezetőségi üléseket és taggyűléseket. A gyűléseken a tagság bátran elmondja véleményét a vezetőség munkájáról, de felvetnek községi problémákat is, amiben — szerintük — köny- nyen lehetne és kell is segíteni. Szervezetünk részt vesz a különböző ünnepségek megrendezésében, szerepelünk a műsorokban. Az elmúlt nyáron aratóbrigádot szerveztünk, és az állami gazdaságban vállaltunk aratást. A keresetből szereltük fel, rendeztük be szervezetünk helyiségét. Vettünk néhány társasjátékot, asztalitenisz-felszerelést. rényt, _ Az ősszel és a télen kéthetenként ismeretterjesztő előS***'*#*,.. t A, t..*m « -J, r>. I Dunára és a Tiszára gondott. Hajók járnak rajtuk, hidak iveinek felettük, s alattuk ott folyik a víz. Ha nem szakadtak volna el a hazai tájtól, hd ma is ott lennének a Duna vagy a Tisza partján, meríthetnének a vízből, s annyit ihatnának, amennyi beléjük fér, amennyit a hőségtől eltikkadt szervezetük megkíván. Itt még folyók sincsenek. Otthon kinek jutott volna eszébe a folyóból inni? Itt csak az utcán van vízcsap. Mint egy szörnyű grand-j guignol úgy peregtek le előttük nap mint nap az elmúlt hónapok rettenetes eseményét Disszidálás, az otthonok hűt len elhagyása. Ausztria, a »szabad világ- első országa. Fény, csillogó ki- rakatok, autók, ragyogó nerz bundás nők, neonfénytől csillogó mulatóhelyek, amelyeket ők természetesen csak kívülről láthattak. Zsúfolt lágerek, idegtépő bikadáson vettünk részt. Ilyen télmákról volt szó: »Hogyan viselkedjünk?" »Az illem." »Hogyan öltözködjünk ízlésesen'" Irodalmi és történelmi előadásokat is hallgattunk. A télen műsoros estet rendeztünk. Az Ingyenélők című négyíel- vonásos színdarabot adtuk elő. A bevételből 3400 forintos tangóharmonikát vásároltunk. — Az elmúlt év őszén valamennyi kiszista részvételével FISZ-t alakítottunk. Négy hold földön gazdálkodunk. 400—400 öl cukorborsót, illetve csíráztatott burgonyát ültettünk, a föld többi részébe kukoricát vetettünk. A táblák szépek, gondozottak. — Terveik? — Idén is szervezünk aratóbrigádot az öregek, munkaképtelenek támogatására. Főként azoknak segítünk, akiknek KISZ-tag fiuk jelenleg katona. A többi között özv. Kopár Józsefné gabonáját is mi vágjuk le. A FISZ tagjai kétnapos balatoni kiránduláson vesznek részt a nyáron. A költségeket a termelvényeinkért kapott pénzből álljuk. Kultúrműsorokat, klubdélutánokat rendezünk. A nyáron azonban a legfontosabb a termelőmunka, különösen most van szükség minden dolgos kézre. írja meg — mondta befejezésül Lakosa elvtárs —, hogy a háromfai kiszisták a földeken sem maradnak le. Dorcsi Sándor Látogatás a Kaposvári Fűtőházhan Kovács tábornok munkaköre Milyen meleg az este, milyen fülledt a levegő. A kitűnő, eredeti léghűtő berendezés (Made in USA) sem sokat enyhít rajta.. Kovács* tábornok arcáról dől a verejték, szomját jégbe- hűtött narancsszörppel oltja, s gondolkozik. A tábornok szeretett gondolkozni. Gyakran mondogatta, hűséges titkárának Henry Lopez David Penha ezredesnek, feleségének Colbert Magdának és Miskolczynénák, a cenzúra szorgos munkásainak, hogy minden sikerének alapja, hogy mielőtt akcióba kezd, gondolkozik ... — Úgy látszik, öregszem — gondolta saját magáról —, nehezen bírom már ezt a dominikai éghajlatot, a gondolataim is összevissza csaponganak. A jó ég tudja, miért gondolok folyton Balatonfüzfőre. Hisz az harminc évvel ezelőtt volt. Maradjak csak Dominikánál, arról most több gandolkoznivaviz se, legfeljebb esőzés után, amikor a hegyi patak vize gyűlik össze a vezetékben. Abban lóm van... Az Ördög vigye el, is iszap kavarog, amely a régi viszont abban nincs egy csöpp zonytálanság, rossz koszt, re-, szekedések. És ami ezzel, együtt jár: kétségek és álmok,^ a kivándorlás álma. És egy napon megjelent Ko-l sehogy sem megy ez az üzlet. Alighanem belebuktam ... A házban tökéletes csend volt, mindenki lábujjhegyen járt, mert a főnök pihen. A járókelők is óvatosabbra fogták lépteiket, ha a J. J. Perez Calle 10. alatti villa előtt haladtak el. Tudták, hogy ott lakik Kovács-Krausz tábornok, a rettenetes nagy úr, a »Haza Atyjának« bizalmasa és a legfőbb katonai tanácsadója. Amit ő mond, az szentirús, az emberek feletti hatalma korlátlan. Kovácsról, az eredeti kitűnő léghűtő berendezéssel (Made in hazában nem ismert betegségeket terjeszt. A táborlakók legtöbbje tizenöt-húsz kilót lefogyott a rossz táplálkozás és a rossz víz miatt. De mégsem engednek. Inkább szenvednek a hőségtől, az internálótábor poklában, minthogy engedjenek Kovács tábornak agitátorai érveinek. Hiszen, ha ebből az internáló- táborból ki is szabadulnak, egy másik pokol vár rájuk: a kolóniák. Nem, a pokolból nem érdemes ügy menekülni, hogy a pokol másik szintjére kéredz- kedik az ember. Csak egy menekvés van — el innen, el DoUSA) temperált lakásban dőlt minikából, vissza Eúrópába. S a víz, az Azua-i internálótábor egyszer tálán haza... vács-Krausz tábornok fényes, csillogó autóján, összehívatta a { lágerek magyarjait, beszélni{ kezdett nekik: — Magyarok! Testvéreim'A Magyar véreim! Azért jöttemÁ hogy segítséget hozzak számo-j tokra ... Ott hagytátok Magyarországot, mert nem akar-I tatok rabságban élni. Igazatakí van. Én, mint a szabad és\ független Dominikai Köztársa ság állampolgára, igazán tu-' dom értékelni a szabadságot! Néhányan közbekiáltottak: — Éljen! Éljen! Kovács elegánsam meghajtót-] ta magát, mosolygott a tavaszi\ napsütésben, csillogó szemmelJ Mozdonyok ontják a füstöt a vasútállomás sínpároktól, váltóktól, jelzőktől tarkított sivatagában. Kis oázis a fűtőház környéke. Rózsák virulnak a kertben, szökőkút vize zsillan a napsugárban, s a kerti törpe gombán csücsülve figyeli a körülötte zajló munkát. A fűtőház forgalma a meg- zokottnál jóval nagyobb. A 'elszabadulás óta még nem volt olyan teljesítményük, mint az idén. A tavalyi őszi és a mostani nyári forgalom között alig van rémi eltérés. Ez persze nemcsupán a személyvonatok forgalmának növekedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy a vállalatok, üzemek megértették: az időbeni szállítás nemcsak pontos munkát eredményez, hanem nagyobb teljesítmények elérésére teszi képessé a fűtőház dolgozóit. A cél, hogy az évszakok forgalma közti élté- ,-ósek minimálisra csökkenjenek. Az utóbbi év munkája példa arra, hogy ez lehetséges. Megyénkben megszaporod* Kovács-Krausz —• 1958 tavaszán időközK<: meghalt. lakói viszont egyenesen úgy érezték magukat, mintha a pokolban lennének. A tábor ósdi épületének hullámpala lemezből készült falai annyira átforrósodtak a tűző napon, hogy a rájuk öntött víz pillanatok olatt gőzzé változott. De hol •»«’ itt víz, te jósáaos isién? A tábor lakóinak legtöbbje a Az internáltak mocskos priccseken feküdtek, s a hőségtől forró agyukban kínzó gondolatok kavarogtak. Vajon mi lesz a sorsuk? Meddig kall még szenvedniük? Vajon milyen büntetést kell még eltűrniük. azért, mert hallgattak Kovács Krausz tábornok sza vára? nezte az embereket. Olyan volt, »tak a termelőszövetkezetek. mint egy amerikai film hőse: Ebben a lírai pózban folytatta — Szívemen viselem a sor-{ sótokat, hiszen én is Magyar- országról szakadtam el, csak-\ nem három évtizede! Ha én\ mondom nektek, hazátok fia, i hagy Dominika r korlátlan le-1 ’rí of ryo.ár-* r*0 ?n rr/7, -OjcJs'OT ^ Isiié'.! — Folytatjuk • Terményeiket nagyobb tételekben az ősszel többnyire vasúton fogják szállítani. A (fűtőház készül erre: rendszeresen végzi a mozdonyok kar- , ban tartását, az időszakos vizsgálatokat. A fűtőház dolgozói a merővel ¥««■”"« 15. Term»lőszö/ sLkezetet patronálják, oda több ízben ellátogatnak, és segítséget nyújtanak a termelőszövetkezet tagságának. A pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásuk teljesítése a legjobb úton halad. A fűtöház irodájának folyosójára kiakasztott versenytáblák minden beszéd helyett ékesebben szólnak az elért eredményekről. »Az élüzem cím elnyeréséért" indított verseny tábláján például ilyen képet ad a május havi kiértékelés: szén- megtakarítás 118 százalék, gázolajmegtakarítás 110 százalék, gazdaságos mozdony- felhasználás 105 százaiéit. »A minisztérium által indított szénmegtakarításd mozgalom" tábláján azt olvashatjuk, hogy a tervezett 730 tonna helyett 1910 tonna szenet takarítottak meg. A vasutasnapi felajánlá- .sok teljesítését a tehervonatok menetrendszerűségére vonatkozóan tíznaponként értékelik. Az eredmények itt is túlteljesítésről beszélnek. Májusban a fűtőház a személy- vonatok menefcrendszerűsé- géért jutalmat kapott. A kemény munka mellett jut idő a tisztasági mozgalomban való részvételre is. Senki sem fáradt, ha arról van szó, hogy a virágoskertet meg kell gyomlálni, vagy csemetefákat kell ültetni. De virágos, tiszta, szép is a környék! Y. M
