Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XVL évfolyam, 177. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. július 30. Mai számunk tartalmából: DENIS DIDEROT (3. oldalon) Egy jó szó: „ELVTÁRS" (5. oldalon) Mielőtt ünnepelnénk Nikién... (6. oldalon) Tanácsülés Barcson Elegendő gépet kaptak a gépállomások a silókukorica betakarításához (Tudósítónktól.) A közelmúltban ülést tartott a Barcsi Községi Tanács. Az előző tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló után Horváth Károly ügyvezető ismertette a barcsi földművesszövetkezet második negyedévi munkáját. Ismertetőjében . hangsúlyozta, hogy a földművesszövetkezet 17 kiskereskedelmi egysége az előző, év hasonló időszakához viszonyítva egymillió forinttal növelte forgalmát. Ezt a növekedést főleg a részletakciós vásárlások — mintegy 450 ezer forint értékben — segítették elő. Az fmsz árukészlete hat és fél millió forint értékű. Dr. Tarr György, a járásbíróság elnöke a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokat ismertette. A bírósági tapasztalatok alapján ráirányította a figyelmet a társadalmi tulajdon legveszélyeztetettebb területeire. A tanácsülés az adóügyi csoport beszámolóját is meghallgatta. Barcs község a múlt évi adóbevételi tervét határidő előtt teljesítette, s a mostani negyedév tervteljesítésében sincs lemaradása. Országos őszibarack-kiállítás A Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a ME- DOSZ augusztus 15-én országos őszibarack termesztési tanácskozást és kiállítást rendez a Technika Házában. A tanácskozás részrvevői megtárgyalják a világhíres magyar őszibarack termesztésének és értékesítésének legidőszerűbb Az ország termelőszövetkezetei csaknem 100 000 holdon vetettek silókukoricát ebben az évben. A hatalmas tömegű silótakarmány betakarításához, elkészítéséhez a gépállomások nyújtanak segítséget a közös gazdaságoknak. A Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóságán kapott értesülés szerint a Szovjetunióból és a Német A Művelődésügyi Minisztériumban elmondották a Ma- gyár Távirati Iroda munkatársának, hogy a fővárosiban és a vidéken a múlt év utolsó hónapjaiban és 1959 elején néhány helyen kísérleti jelleggel megnyílnak a ir_ír éves fiatalok továbbképző iskolái. Az első néhány hónapos tanítási időszak — amely júniusban zárult — tapasztalatait , felhasználják a kötelező jellegű továbbképző iskolák megindításánál, amelyre a Miniszter- tanács határozata értelmében az idén ősszel kerül sor, Budapesten, valamint vidéken összesen 40 továbbképző iskola működött az elmúlt hónapokban. Az általános iskolára épülő iskolatípus a kísérleti időszakban jól vizsgázott. Bebizonyította, hogy szükség van azoknak a 14—16 éves fiataloknak a továbbképzésére, .akik. az általános iskola után nem jelentkeztek ipari tanulónak, és nem folytatják tanulmányaikat a középiskolákban sem. Az ősszel 130 új továbbképző iskolában kezdődik meg a tanítás. Országszerte 12 000 Demokratikus Köztársaságból vásárolt új gépekkel együtt az idén már 945 silókombájnnal rendelkeznek a gépállomások, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden 100 hpld silókukoricára jut egy-egy gép. Ilyen gépparkkal a termelő- szövetkezetek egész silókukorica-vetését idejében, tehát a legjobb minőségben lehet majd 14—16 éves fiatalt vonnak be az általános iskolára épülő oktatásba, ez a szám a következő években 110 000-re növekszik; Az iskolák számára egységes tantervét dolgoznak Id három változatban. Külön tantervet állítanak össze az ipari jellegű, a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermesztő, valamint 3 mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vidékeken működő továbbképző iskoláknak. Magyar műszerek bemutatkozása külföldön A METRIMPEX Műszerkereskedelmi Vállalat jelentős propagandát fejt ki annak érdekében, hogy a magyar műszereknek mind több piacot szerezzen. Jó külföldi kapcsolatait különböző kiállításokkal, bemutatókkal igyekszik elmélyíteni, bővíteni. Az első félévben 11 külföldi kiállítást rendezett a vállalat. A legkorszerűbb magyar műszereket többek között Moszkvában, Londonban, Kairóban. Frankfurtban, Párizsban, Helsinkiben és más helyütt mutatták be sikerrel; kérdéseiül Nyári este Zselickislakon betakarítani. 16\ bevált a 14—16 éves fiatalok továbbképzését szolgáló iskolatípus Közeledik az este. A forró- ság lassan enyhülni kezd, kevesebb verejték gyöngyözik az arcokon. Hosszúra nyúlnak az árnyak, s ilyenkor megy legjobban a munka. Csak nagyon rövid ez az időszak, oly gyorsan ereszkedik le a nap, mintha húznák. Egy pillanatra, mielőtt még eltűnne, megáll a szőlődomb taraján, sugaraival megcirógatja a gabonakeresztek birodalmát, a futó felhőket, a fáradt parasztokat, aztán hirtelen utolsót lobban. Megállnak a dolgos kezek. A tekintetek a nyugati égdarabra szegeződnek mintegy neheztelésképpen — de hamar este lett. S aztán ki gyalog, ki kocsival lassan haza indul. Nő a csönd, sűrűsödik a sötét, elnéptelenedik a mező. Egy nappal ismét rövidebb a nyár. Hogy mit végeztek ma, nehéz volna felmérni, de hogy az elmúlt napokban meddig jutottak, elég egy viszapillan- tás a határra. Keresve sem találni egyetlen darab lábon álló gabonát, elgyomosodott kukorica- vagy répaföldet sem. Néhol már leszántották, s el is vetették az ősziek helyét. Hiányzó keresztek bizonyítják: megkezdődött a behordás. S ahogy a mezők elnéptelenednek, úgy népesül be a falu. Az utcán egymásután döcögnek a szekerek, majd eltűnnek a sötétbe borult udvarokon. Még nincs vége a napnak. Ezután kezdődik a ház körüli munka. A barom fiak élesen rikácsolnak, s nagyokat bődíte- nek a szomjas tehenek. Az asz- szonyok a baromfiakat etetik. A férfiak a falu artézi kútjá- hoz hajtják az állatokat. Itatnak. S csak mikor már mindezzel végeztek, gyulladnak fel a lámpák. Vacsorához ülnek a családok, s szóba kerül a következő napi tennivaló: hova, merre másnap. (Szentai) A műszeripar termékeit a következő hónapokban újabb külföldi kiállításokon népszerűsítik; KAVE ZSEMLÉVEL A háromfai idénybölcsődében jól érzik magukat a tsz- és egyéni parasztszülők gyermekei, a bölcsőde október 31-ig lesz nyitva. A délutáni alvás után jólesik egy kis kávé zsemlével, Megkezdődött as országgyűlés új ülésszaka Szerdán megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, jelen volt az országgyűlés ülésén — szabadságát megszakítva — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első .titkára és dr. Mühnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt . kormány elnöke. Ott volt Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Antos István, Benke Valéria, dr. Dolescháll Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Jó- zsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Rónai Sándor, ez országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg Knyazovits András és Kovács Béla országgyűlési képviselők elhunytéról. Az elnök kegyeletes megemlékezését az országgyűlési képviselők állva hallgatták végig, majd Rónai Sándor javaslatára Knyazovits András és Kovács Béla emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a Baranya megyei választókerületből Dobos József, a Komárom megyei választókerületből Vass József pótképviselőt hívta be. Az elnök ezután bejelentette, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke benyújtotta a Magyar Népköz- társaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, a külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Peking- ben 1959. május 6-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot, a pénzügyminiszter a Magyar Nép- köztársaság 1958. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakra három képviselő — Szobek András, dr. Sáró András és Péti János — nyújtott be interpellációt. Ezután Rónai Sándor javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára. Az elfogadott tárgysorozat alapján elsőnek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját tárgyalta az országgyűlés. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról. Kristóf István beszámolt arról, hogy az országgyűlés legutóbbi ülése óta az Elnöki Tanács milyen kitüntetéseket adományozott. Beszélt az állampolgársági ügyek intézéséről. Ezután elmondotta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt időszakban igen fontos nemzetközi szerződéseket kötött a Szovjetunióval és a szocializmust építő államokkal mind gazdasági, mind egyéb területeken. Pártunk politikájának megfelelően — folytatta — állami szerveink a legmesszebbmenő- en igyekeztek az egyházakkal barátságos viszonyt kialakítani, anélkül, hogy bárminemű elvi engedményt tennének. Enegyházakkal való viszonyunkban javulás tapasztalható. Az ellenforradalom óta kinevezett egyházi vezetők az elmúlt hónapokban mind az Elnöki Tanács, mind a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai előtt maradéktalanul eleget tettek eskütétel! kötelezettségüknek. Az Elnöki Tanács, — a kormány javaslatára — az Egyházügyi Hivatalt — az egyházi ügyek fontosságának kiemelésére közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyezte és országos önálló hatósági jogkörrel ruházta feL Kristóf István ezután foglalkozott az Elnöki Tanács néhány fontos törvényerejű rendeletével. Végül kérte a beszámoló tudomásulvételét. Az országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette, majd rátért a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Kiss Károly, az Országgvűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt A nagy helyesléssel fogadott előadód beszéd után Dr. Molnár Erik képviselő a Magyar —Kínai Barátsági Társaság elnöke szólalt fel. Méltatta a magyar és a kínai nép baráti együttműködésének történelmi jelentőségét és megállapította: Ennek a szerződésnek a döntő jelentősége abban van, hogy magyar vonatkozásban is kifejezi a nagy kínai nép csatlakozását a világ-szocializmus ügyéhez. Molnár Erik a továbbiakban beszélt a kínai nép történelmi eredményedről. A törvényjavaslatot elfogadta. Az országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959. év május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta, majd áttért az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tórgyálására. Antos István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Az 1958. évi költségvetés — a tervezettnél nagyobb feladatok megvalósítása mellejtt — az egész év folyamán szilárd egyensúlyban volt — mondotta többek között. Az 1958. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlettel zárult. A terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizették be. A tervezettnél nagyobb volt a lakosságtól származó adó- és illetékbevétel is. Az élénk ingatlan-forgalom miatt az előirányzottnál több illetéket fizettek be, amellett a kedvező bortermés — a jövedelem emelkedésével egyidejűleg — növelte a borforgalmi adó befizetési eredményeit. A bevételek már az év első felében nagyobbak voltak az előirányzottnál. Ez jelzésül szolgált a kormány számára, hogy a népgazdaságban terven felüli erőforrások jöttek létre amelyeket fel lehet használni a fő célkitűzések jobb alátámasztására. Á kormány az év derekán 1.600 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió forinttal a felújítási keretet. A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyultak a a tanácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok. A tanácsok 1958-ban a saját bevételeknél 145 millió forint, az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek el. A bevételi többletet nagyobb részben községfej lesztési -célokra, kisebb részben az évközben felmerült' új szükségletekre fordították. A helyi feladatok jó megoldását segítette a községfeilesz- tési alap, melynek b'-vételei országosan 831 millió forintot, kiadásai pedig 587 millió forintot tettek ki. 1953-ban a lakosság életszínvonala a tervnek megfelelően alakult. A lakosság 5 százalékkal ferdített többet vásárlásokra, mint 1957-ben. A továbbiakban azokról az irányelvekről szólt, amelvek a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikáját jellemezték. A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk — folytatta — a termelés gazdaságosságának fokozására. A kormány takarékossági felhívása helyesen jelölte meg a további fejlődés egyiík kulcskérdéseként a takarékos gazdálkodást az állam eszközével. A nyereségrészesedés megteremtette a vállalati dolgozók legszélesebb réteseinek anyagi érdekeltségét a takarékosság fokozásában. Ez adott lehetőséget, hogy 1958-ban nagyot léptünk előre a termelés gazdaságosságának javításénál. Helyesnek bizonyult, hogy a gazdasági vezetés olyan nagy figyelmet szentelt a külkereskedelem és a devizagazdálkodás szilárd egyensúlyának. Ezt a helyes módszert dolgozó parasztságunknak az idén is azzal kell alátámasztania, hogy pontosan teljesíti földadó fizetését és más, természetben szolgáltatandó kötelezettségeit és- áruféleségét időben felajánlja eladásra az állami felvásárló szerveknek. Antos István a továbbiakban az új termelői / árrendszerről, illetve a régi árrendszer fogyatékosságairól beszélt. A két évi alapos munkával előkészített és ez év január 1- én életbeléptetett új termelői árrendszer — folytatta — nagyrészt megszüntette ezeket a fogyatékosságokat. A-termelői árak általános rendezésével igen jelentős előnyök mutatkoznak: közelebb került egymáshoz a társadalmi és a vállalati érdek, szilárdabb alapot teremtettek e-gy helves fogyasztói árpolitika céljaira, s anyag és energi&takarékosságra ösztönöznek. Az 1959. január hó 1-én élet- belépett termelői árrendszer — folytatta — szükségessé tette az országgyűlés által törvényerőre emelt 1959. évi 'állami költségvetés átárazását. Az átárazás végrehajtására az országgyűlés a költségvetési törvényben felhatalmazta a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. Bejelentem la Tisztelt Országgyűlésnek, hogy az átárazás megtörtént, és ennek alapján az 1959. évi állami költségvetés 58,196.966.000 forint bevételt, 57,787.491.000 forint kiadást és 409 millió forint felesleget mutat. A költségvetés kiadásai az átárazás folytán 5.7 müliárd forinttal, a költségvetés bevételei pedig 5.3 milliárd forinttal magasabbak. A bevételi többlet döntő részben az állami vállalatoktól származó bevételeknél jelentkezik. Az állami vállalatok befizetésénél je= (Folytatás a 3. oldalon.) nek megfelelően a különböző gazdasági önállóság növelésére,
