Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

Vasárnap, 1959. július 26. 4 SOMOGYI vtfYT.AT» KÉSZÜLŐDÉS A VASUTASNAPRA Nines építkezés «í> Két hét múlva ünnepeljük a vasutasnapot. Ünnepeljük azo­kat, akik fáradoznak, hogy az ország lüktető ere, a vasút sem­miben ne szenvedjen fennaka­dást, a szerteágazó sok ezer kis ér szabályszerű pontos­sággal működjön. Nemcsak mi, hanem a vasutasok is nagy szorgalommal készülnek erre a napra »Minden ünneplést valamivel ki kell érdemelni« — így tartják, és dolgoznak. A forgalmi iroda versenyszint túlteljesítésről ad számot Fajlagos kocsimozdí­tás 106,5 százalék, személyvo­natok menetrendszerűsége 98.6 százalék, tehervona- tok menetrendszerűsége 81,2 százalék. — Ilyen képet mutat a második negyedévi eredménytábla. Hogy világos­sá és kézelfoghatóbbá válja­nak ezek a számok, össze kell hasonlítani, hogy milyen volt a felajánlott, az országos vi­szonylatban kitűzött verseny­színt. Fajlagos kocsimozdítás­ra 104 százalék, személyvona­tok menetrendszerűségére 98 százalék, tehervonatok me­netrendszerűségére 80 száza­lék. Ezzel a teljesítéssel a for­galmi iroda is elérte az él- üzem szintet. A pécsi igazgatóság terüle­tén a legjobb helyen állnak a balesetmentesség elleni küzdelemben, lényeges baleset a verseny indítása óta nem történt. A fűtőházban hétfőtől külön ünnepi műsza­kot indítanak, melynek cél­kitűzésed beleolvadni’- a kon­gresszusi versenyf élajánlások­ba. Mint már egyszer írtuk, a fűtőház a félév végére elérte az élüzem szintet. A dolgozók jogosan büszkék erre az ered­ményre, s szeretnék, ha az ■»Élüzem« tábla az ő épületük­re kerülne. Körülbelül 25 ilyen kategóriájú és ilyen eredménnyel rendelkező fűtő­ház működik az országban, s a 25 közül egyetlenegy, a leg­jobb lesz élüzem. Az egész napos munka mel­lett még arra is jut idejük a fiataloknak, hogy kultúrmű­sorral készüljenek az ünnepre, melyet 8-án, szombaton este rendeznek meg a Vasút« Ott­honban. Bár három hete ki­osztottak a fűtőház dolgozói között 8000 forint jutalmat a menetrendszerű közlekedésben elért eredményért, a széleskö­rű jutalmazás — immár ha­gyományos — a vasutasnapon történik. A menetrendszerű közleke­dés terén a fútőház Bátaszék- kel áll párosversenyben, mi­vel a kaposváriaknak jóval magasabb pontarányuk van, előreláthatóan ők fogják meg­kapni a hatezer forintos ju­talmat. Közeledik az ünnep s a vas­utasok kiváló munkával bi­zonyítják be, hogy méltók az ünneplésre V. M. Nagy forgalom van a kadarkúti szövetkezeti áruház önkiválasztó cipőosztályán. A vásárlók az üveges vitrinekben elhelyezett cipőkü­lönlegességek közül saját maguk választják ki a megfelelő darabot. QíxipJ'üté^l) én A topanárf út napsugártól fénylik. Reggel 6 óra van. A volt szemcsézőüzembe megérkezett az utolsó munkás is motorkerékpárján. Lehet, hogy éppen ő a 12. újonnan felvett munkás. Ugyanis eny- nyivel gyarapította már laka­tosainak létszámát a Finom­mechanikai Vállalat, mióta megkapta a. Toponári úton lé­vő volt szemcsézöüzem félig- kész épületeit. Adva volt itt egy hatalmas betonfödémes csarnok, egy-két felvonulási, és más kisebb épület. Az új te­lepen a »honfoglalást« a laka­tos részlegre bízták. Szerencsé­re! Mert nemcsak az ember­magasságú gazt kellett irtani ott, hová betették (lábukat, ha­nem.^ — ^.Tessék nézni, ezek itt műhelyek már... Fehérre me­szeltek. — _ Megstukatűroztuk őket — mondja az öreg Szbra István. — Ott erős drótkötelekkel biz­tosítottuk a tetőt. Elfordítom az általuk készí­tett mosdó csapját. Folyik. A város határán kívül? Persze. — ...Ott a víztartály, itt meg a kerekeskút. Bel esüllv esz tet­tünk egy motort Ennyi az egész. — És a betonalapba szerelt négy csavar ott? — Az excenter-prés helye, csak addig esnek ki a gépek a munkából, míg a központból ideérnek. Az excentert is azon­nal lecsavarozzuk. Kész a he­lye. Mellette a villanykapcso­ló, s már mehet is! Az a vak­ablak amott, csak addig lesz meg, míg az épület elejét fel nem betonozzuk. A betonozás talán el is ké­sett már kicsit, mert az épület­ben sávit a köszörűgép. Simon­jai Lajos előtt kiterítve a tabi kultúrház tervrajzai láthatók. A falvédő díszrácsok készül­nek itt A fiatalok nagy vas» kaput fabrikálnak. Takács Gyula hatalmas reszelővei ne­kirugaszkodik a satuba szorí­tott munkadarabnak. Teljes gőzzel folyik a termelés. Tize­diké óta... Takács szerkesztette egyébként az új profilnak szá­mító csőbútor székek prototí­pusait, amelyet majd abban a Hatalmas csarnokban gyárta­nak a többi készáruval együtt, ha ez a részleg is kiköltözik., őszre? Garami Béla, a tanács ipari osztályának vezetője igent mond. A tervezőiroda elkészíti az épületek átalakított befeje­zési terveit és megcsinálják az ütemet A jövő héten már jön­nek a magasépítők. Hogy ők hogyan jönnek? — ...Reméljük nem gyalog. Egy óra kellene hozzá a Béke szállótól. Heil Józsefnek nincs motor­ja Egyszer nem ment értük a vállalati kocsi, kigyalogoltak. Egy órás késéssel... Hogy miről álmodnak itt a lakatosok? Ar­ról, hogy a MÁVAUT csakha­mar megkönnyíti majd a »honfoglalók« idejárását. Előbb-utóbb úgyis ezt ke'l csi­nálni. Meggyőződhet erről aki egyszer végighordozza szemét az új telepen. Körbe csarno­kok épülneik majd, sok lesz itt a munkás. Meglódulnak a ka­szák, s a friss betonon táncol­hat majd a napfény. Építik a kerítést már. Ezután betörést követ el, aki illegálisan áthág­ja. A betonplaccon acélhuzalo­kat visz egy munkás. A két kalapácsoló fiú lemezén csillog a napfény. Jó a levegő. Nyúj­tózkodva nagyot lélegzenek be­lőle a régi sötét műhelyekből jött lakatosok. A jó levegőn kívül társukká lett a maguk teremtette rend is. Az eCső műhelyajtó egy órával ezelőtt piszkos rozsdaszínű volt. De arra járt Szekér Sándomé fes­tékdobozával és a távozók szép zöldre festett ajtót tesznek be maguk után. Miért megy úgy minden, mintha futószalagra tennék? Talán azért, mert akik itt dolgoznak az új üzemben; a vállalat s a saját maguk jö­vőjét látják biztosítani minden mozdulatukban. Talán azért, mert mindenki felelősséget érez azért, amit rábíztak. Ta­lán azért, mert mcst már nem­csak »ember. ' meg munka van«, hanem hely is. Vagy azért, mert a fehér falra — ho­vá nagy piros betűkkel írták fel. hogy itt szocialista munka- versen v folyik — sokszor te­kintenek Annyi bizonyos hogy atkik majd a lakatosok után idejönnek a vállalat köz­pontjából, már barátságosabb környezetben látnak munká­hoz, mint az úttörők. /"toak hadd jöjjenek. És hadd mondják megáll­va a kapuban — mert az * *s lesz majd —, hogy itt derék emberek jártak előttünk. És ha nem is lesz ilyen szép idő mint most, érezzék, hogy süt a nap... Szegedi Nándor A tárgyalóteremből Kis csoport álldogál a tár­gyalóterem előtti folyosón. Az ablakba kapaszkodva magá­nyos öregasszony. Kezei, lá­bai reszketnek a gyengeség­től, fényét vesztett szemével haragosan, gyűlölködve néz. Távolabb egy nő és két férfi áll. Csak néha-néha tekinte­nek az öregasszonyra. Ezekből a tekintetekből is gyűlölet árad. Ügy tűnik, idegenek, akik összevesztek, és most bí­róság elé hozták ügyüket. A Gyergyók Józsefné ügyé­ben idézettek jöjjenek be. A bíró így szól: — Gyergyók Józsefné ka­posvári lakos szülőtartási pert indított gyermekei: Tomisa Ferencné, Gyergyók József és Gyergyók Ferenc ellen. * * * Anya és gyermekei. Egy családba tartoznak, ha a gyű­lölet nem foglalta volna el szívükben a szeretet helyét. Az anyát szólítja a bíróság, hogy mondja el panaszát, kí­vánságait. Feláll, erőtlen lá­baival tesz néhány lépést, ke­zét füle mellé illeszti, hogy jobban megértse a kérdése­ket és siránkozó hangon be­szélni kezd. — Hatvanegy éves vagyok, beteges. Férjem 1934-ben meg­halt és én neveltem a gyere­keket, amíg családot nem ala­pítottak. Pedig el akarták őket vinni menhelyre, de nem adtam. A lányomnál lakom, de nem szeretnek. A többi gye­rekem se ... Akkor persze jó voltam, amikor lemondtam ■ hárem élvezeti jogáról, hogy eladhatják. Az én rés-embö 9000 forintot adtam a I« nyom nak. Most még enni sem ad­Kadarkúton 1 millió 800 ezer tégla vár elszállításra. Belesa- pusztán 1 millió. A rinvaújlaki téglagyár telepén is 700 ezer tégla áll halomban és komoly gondot okoz a munkásoknak, hová tegyék a többit. Kicsi a hely és csakis akkor tudnak többet termelni, ha annak rendje, s módja szerint, mint eddig tették, idejében elszállít­ják a téglát rendeltetési helyé­re. Rendeltetési hely azonban nincs. Legalábbis ezt mondják az Épületellátő Vállalatnál Bu­dapesten: azért nem tudnak a térla elszállítására diszpozíciót küldeni, mert nincs építkezés. Ez bizony az első hallásra is sérti az ember fülét. Ebben az országban azért volna tétlen­ségre kárhoztatva az építő­anyag, mert nincs építkezés? Aki sohasem foglalkozott épí­tőiparral, az is jól tudja, hogy van építkezés falun, városon, tanyán egyeránt. Tavaly több volt mint tavalyelőtt, és az idén jóval több van, mint ta­valy. Bizonyítani tudjuk, hogy jelenleg ebben a megyében is mintegy 100 munkahelyen építkeznek. Tessék ezt átlag­ban meszorozni a 19 megyével. Tessék figyelembe venni, hogy az idén mindenütt nagyobb arányú a lakásépítkezés, or­szágszerte építkeznek az újon­nan alakult termelőszövetkeze­tek, bővülnek a gyárak. Ekkor már a kételkedőnek sem lehet kétséges: igenis ebben az or­szágban van építkezés. Bőven! Sohasem látott lendülettel! No és ha mondjuk nem volna? Akkor sem maradhatna így a téglagyárak raktárkészlete. Akkor sem kívánhatja senki, hogy Kadarkúton másfélmillió téglát tároljanak a téglagyári munkások, amikor csak 200,000 fér el a telepen. Mindenképpen módot kell tehát találni a többlet tégla elszállítására. Ezt kívánja az ésszerűség, ezt várják a téglagyárak munká­sai, akik a pártkongresszus tiszteletére többet akarnak ter­melni. Bármi módon is, szün­tessék meg tehát az illetékesek a többtermelést gátló akadá­lyokat. Eredménnyel járt a munkaverseny a Húsüzemben GYŰLÖLKÖDŐK van, minden menjen a maga útján, mindenki látja saját fel­adatát, egyelőre tegyük félre a munJkavensenyről szóló tár- gyalgatást«. Nem. Az igazi munka most kezdődött. A jó kollektívának legfőbb jellem­vonása a lelkiismeretesség, s ebből fakad, hogy becsületbeli kérdést csinálnak maguknak abból, hogy személy szerint mindenki elvégezze saját fel­adatát. Versenytáblájuk nincs, s fel­vetődik a kérdés, hogyan tud­ják akkor ellenőrizni a verseny menetét? Az igazgató, a szak- szervezet más megoldáshoz fo­lyamodott: mindennap össze­ülnek tanácskozni a munka­versenyről. A beszéd azonban Megvan a feladat vésbé múlják felül az eddigi Megállapították a vállalatok aiaprentabilitását. üzemeink, vállalataink most már világo­san láthatják azokat a felada­tokat, amelyeket ebben az év­ben meg kell oldani. A most megállapított alaprentatoilitás és a félévi eredmények össze­hasonlításából az látszik, hogy jól dolgoztak edeig vállalata­ink. Akad több olyan, mint a faipari, a nyomdaipari, a nagy­atádi vagy a kaposvári sütő­ipari vállalat és a vízművek is, amelyeknél kedvezőbbek az eddigi eredmények, mint amit a most kiadott alaprenta­bilitás célul ' tűz ki. Abban, hogy az alaprentabilitások egyáltalán nem, vagy csak ke­A verseny kiindulópontja egy termelési értekezlet volt, melyet az év elején tartottak, kiértékelve az 1958. évi mun­kát. A szervezett, lelkiismere­tes munka igen szép példája lett nyilvánvalóvá, s a dolgo­zók a munkaverseny megindí­tását javasolták. Az üzem ér­deke szorosan összekapcsoló­dik egyéni érdekükkel, hiszen a termelés emelése végül is az ő jövedelmük növekedésében mutatkozik meg. Néhány nap múlva értesültek a kongresszusi mun- kaverseny-felhívásról. Nem hívtak össze értekezletet, nem rendeztek gyűlést, a vezetőség asztalán mégis már az első nap magasodni kezdtek a fel­ajánlások. Igen helyesen, csak akkor kezdődött meg igazán a szer­vezés, a rendszerezés. Az üzem vezetősége felülvizsgálta a kü- 'iön-külön benyújtott felaján­lásokat. Természetesen akadt probléma, mert volt olyan kö­zöttük, melyről az első pilla­natban lát hí lehetett: teljesít­hetetlen. De volt olyan is, amely igen alacsony színvona­lon állt. Eteket kijavították. Kialakították a brigádokat Most már reális, teljesíthető alapokon nyugodott a felaján­lás és teljes erővel beindult a kongresszusi mumkaverseny. Ez sem vonta maga után azt a következményt, hogy »rend nak. Napszámba járok, hogy megéljek. Fizessenek nekem havonta 600 forintot. És a lá­nyom adja vissza a 9000 fo­rintot, hogy lakást vehessek. * * * A gyerekek figyelik, Útik minden szavát. Nem az any­juk iránti tiszteletből, szeré­téiből teszik. Csak azért, hogy megcáfolják állításait. — Nyolc éve tartom. Fér­jem nem bírja a természetét. A 9000 forintot elkérte tőle, hogy el ne pazarolja. Azt is adjam és tartásdíjat is? Ak­kor én is felszámítom a krumplit, amit megevett ná­lunk. Nem tiszta a feje! Or­dít és kiabál velünk. Már kétszer otthagytuk. Ellop és lezár mindent... — Megsajnáltam, magam­hoz vettem. De nem elégszik meg semmivel, neki egy liter kávé kell reggelire. Juttatott földjét persze odaadta egy idegennek. Adhatta volna ne­kem is. Vizsgálják meg az elmeállapotát és helyezzék gondnokság alá, vagy szo­ciális otthonba... — Azóta nem ad a testvé­rem neki kasztot, amióta be­perelte. Valamit én is tudok adni, vagyok olyan geripces. De ő még most is többet ke­res, mint én .. ? — Ha elmegy tőlünk, kap évenként ezer forintot. A töb­bit úgy fizetjük, ahogy tud­juk. Abból meg tud élni. El­megy cséplőgéphez dolgozni. * * * C .....->'ei és ve je mondta el ■ '-eke4 ^verekei? Még véletle­9.1 —^l itatták volna ’• Gyerqyóknét. .\e:n anyjuk most már, csak »0«, aki szégyenbe taszította, bíróság elé vitte őket. Az már nem jut eszükbe, hogy ez a síró öregasszony mennyit kínlódott velük, mikor meg­szülte, felnevelte őket. * * * Ott állnak ismét a folyosón, várják a bíróság Ítéletét. Kü­lön a gyerekek, külön az anya, gyermekei kivetették. Nem azért védem őt és kere­sem igazát, mert neki nin­csenek hibái. Lehet, hogy va­lóban házsártos, hogy elzár mindent, s a szomszédoknak kifecsegi a család titkait. De mégis anya. S a gyermekek­nek meg kellene érteni, hogy a 61 esztendős öreg asszony már nem rendelkezhet olyan idegekkel, türelemmel, mint egy fiatal... • * * A gyerekek azonban nem gondolnak arra, mit köszön­hetnek anyjuknak. Lánya csak a 9000 forinton sopánkodik. A fiuk meg a szégyenen rágód­nak. Hogy mi lesz az anyjuk­kal, arra egyikük se gondol. Közben a bíróság elnapolja a tárgyalást, megvizsgáltatja özv. Gyergyókné munkaképes­ségét és elmeállapotát. A harag, a gyűlölködés tart tovább, özv. Gyergyókné ott lakik továbbra is leányánál, aki bizonyára ezután sem ad neki enni, mert perbe vitte őket. Nagyon szégyelltem magam a gyerekek miatt. Lehet, hogy nekik is igazuk van, de Gyer­gyók Józsefné mágiscsak édes­anyjuk ... S zalai László még kevés lenne. Figyelemmel kísérik külön-külön minden brigád munkáját, szüntelenül a dolgozók között járnak, s bár­mi lemaradást, vagy hibát ész- reveszmek, azonnal szólnak. Ez a magyarázata annak, hogy egyenletes lendülettel halad a verseny. A második negyedévi kiér­tékeléshez egy brigádot alakí­tottak, mely felülvizsgálta a teljesítéseket. Az eredmény pénzértékben: 340 ezer forin­tos túlteljesítés. Az értékelés után nem csök­kent a lendület egy hajszál­nyira sem. A példamutató ver­senyszellem továbbra is eleven valóság a húsüzemben. eredményeket, kétségtelenül része van a munkaversenynek is. Annak a helyes és céltuda­tos törekvésnek, amely üzeme­ink dolgozóit minél jobb ered­mények elérésére serkenti. Az elmúlt év tapasztalataiból lát­ják dolgozóink, hogy a terv teljesítése többletnyereséget, nyereségrészesedést hoz az üzemnek. Módot ad emellett az igazgatói, vállalatfejlesztési alapok, jutalmazási keretek növelésére, a géppark korsze­rűsítésére, felújítására. A mos­tani alaprentabilitás birtoká­ban jobban látják dolgozóink azt is, milyen további munká­ra van szükség, hogy a meg­szabott célt túlszárnyalják, nö­veljék a nyereséget. Nagy sze­repe van itt a termelési érték fokozásának, az állásidők és a hulladék csökkentésének, de nem utolsósorban az ésszerű és felelősségteljes műszaki irá­nyításnak. A munkaverseny sokat segíthet a kitűzött célok elérésében, az eddigi eredmé­nyek növelésében. A jó mun- kaverseny-szellemből adódó jobb munka nemcsak az alap- rentabilitás eléréséhez vezet, hanem hozzásegíti az üzemed két ahhoz is, hogy ezentúl a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlást maradéktala­nul teljesítsék. Különösen a mértékutáni szabóságnál, a Patyolatnál és a Finommecha­nikai Vállalatnál kell hozzá­fogni alaposan a vállalás tel­jesítéséhez. A Patyolatnál az utóbbi időben kialakult jó munkaszellem biztosítékot nyújt arra, hogy évi, ered­ménytervében a tervezett vesz­teséget csökkentse. X Finom­mechanikai Vállalatnál az új telep, a kedvező munkakörül­mények és helyviszonyok mó­dot adnak arra, hogy a 300 000 forintos felajánlást az alapren­tabilitáson túl teljesítsék, hi­szen a most megállapított alaprentabilitásukat és eddigi eredményeiket tekintve nincs okuk borúlátásra, öt teljes hó­nap van még hátra. Ez,azt jelenti, hogy az alaprentabili­tás ismeretében minden lehe­tőség megvan arra, hogy a megszabott célt, és a munka­verseny felajánlásokat is üze­meink, vállalataink teljesítsék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom