Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

Vasárnap, 1959, fűTftís SS. 2 SOMOGYI NÉPLAP Eisenhower üzenete Vorosilevhoz és Hrusesovhoz Mcszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok közlik azt a két üzenetet, amelyet Eisenho­wer amerikai elnök Nixon al- elnök útján küldött Vorosilov- nak és Hruscsovnak. A Vorcsilovnak szóló üzene­tében Eisenhower az amerikai kormány és nép nevében üd­vözletét tolmácsolja és kifejezi azt a reményét, hogy •— Koz­lov látogatásához hasonlóan — Nixon látogatása is elősegíti a két ország jobb, kölcsönös megértését Az Egyesült Államok moszk­vai kiállítása és a New York-i szovjet kiállítás — mondja az üzenet — azokat az erőfeszíté­seket jelképezi, amelyekre szükség van, hogy országaink az igazságos és tartós béke ér­dekében jobban megismerjék egvmást. Ezt a békét az Ame­rikai Egyesült Államok népe ugyanolyan hőn óhajtja, mi­ként meggyőződésem szerint a Szovjetunió népe. Ä Hrusesóvnak küldött üze­netében Eisenhower köszönetét mond azokért a jókívánságo­kért, amelyeket Kozlov tolmá­csolt amerikai • látogatásakor. — Ezek a látogatások — folytatja az üzenet — azt bi­zonyítják, hogy kölcsönösen el­ismerjük: fejleszteni kell és jobbá kell tenni a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei­nek egymás iránti megértését Csak ha jobban ismerjük egy­mást remélhetjük, hogy meg­szűnik a bizalmatlanság, amely akadályozza az országa­inkat elválasztó problémák megoldását. Az Amerikai Egyesült Álla­mok népe és kormánya a világ népeivel együtt, baráti kapcso­latokat kíván minden kor­mánnyal. E kapcsolatoknak a tartós békén és a teljes igazsá­gon kell alapulóitok. Remélem, hogy alelnökünk látogatása a Szovjetunióban elősegíti e cél elérését. Eisenhower elnök végül az amerikai nép nevében jólétet és virágzó békés életet kíván a Szovjetunió népeinek. NEMZETKÖZI Sz EMLE Genf és Moszkva Hruscsov Nixon kíséretében megtekintette aa amerikai kiállítást Moszkva (TASZSZ). Az ame­rikai kiállítás ünnepélyes meg­nyitása után Nixon amerikai alelnök meghívta Nytkita Hruscsovot, Frol Kozlovot és a kíséretükben lévő személyeket, tekintsék meg a kiállítás fő csarnokát. A bejáratot elzáró szalag el­vágása után Nixon és Hrus­csov kezet szorított, majd kí­séretükkel együtt elindultak a csarnokba, hogy megnézzék a kiállítás anyagát. A szovjet és amerikai vezetők kíséretében volt Thompson, az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövete, Mclellan, a kiállítás vezér- igazgatója, Vaszilij Kuznye- cov, szovjet külügyminiszter­helyettes, Mihail Nyesztyerov, a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarájának elnöke és több külföldi diplomata. A kiállítás megtekintése után Hruscsov, Kozlov és a többi szovjet közéleti személyiség megköszönte Nixonnak a hívást Ez a hét Is bővelkedett nem­zetközi eseményekben, de az érdeklődés központjában vál­tozatlanul a nagyhatalmak külügyminisztereinek genfi ér­tekezlete volt. A világ közvéle­ménye ismét tanúja lehet, mennyi támadás, rosszindulatú akció fenyegeti a békés meg­egyezésre törekvő szándékot. A genfi tárgyalóasztalt messze el­kerülő nyugatnémet kü’ügymi- niszter vén gazdájának meg­egyezésellenes politikája han­got kapott e héten előterjesz­tett nyugati javaslatokban, amelyeket Grewe leplezetlenül "bonni tervnek« ismert el. A genfi tárgyalásokat az utóbbi ° i napokban a nyugatiak taktikai ; borúlátása jellemezte. A nyu- j gafi partnerek azzal fenyege­A Szokolnyiki-parkban ren­dezett amerikai kiállítás meg- i tőríe£T^^féib^zakít“«k a nyitásán több ezer ember vett | u c 3 • ? részi TnhhséonV « késé «=« megbeszéléseket, ha a Szovjet­részt. Többségük a késő esti órákig tartózkodott a kiállítás területén. Moszkva (TASZSZ). Nixon amerikai alelnök szombaton délelőtt látogatást tett Miko- jánnál, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első elnökhelyette­sénél. Az amerikai alelnök kísére­tében volt Thompson moszk­vai nagykövet Véget ért a londoni nemhivatalos íieraliasztal értekezlet London (TASZSZ). London­ban befejezte, munkáját az a nemhivatalos kerekasztal érte­kezlet, amelyén 11 ország par­lamenti és közéleti képviselői vettek részt. A záróülésen köz­leményt olvastak' fel, amely szerint a résztvevők tűrhetet­lennek minősítették az álla­mok felduzzasztott katonai költségvetéseit, állást foglaltak Raab kancellár nyilatkozata Moszkva (TASZSZ).' »Semle­gesség útja biztos út« — je­lentette ki Raab osztrák szö­vetségi kancellár a Pravda és a Komszomolszkaja Pravda tu­dósítóinak. Raab e kijelentése abból az alkalomból hangzott el, hogy pénteken volt az osztrák kor­mányküldöttség moszkvai lá­togatása végén kiadott szovjet­osztrák közös nyilatkozat alá­írásának évfordulója. — A közlemény aláírása óta eltelt év folyamán a Szovjet­unió és Ausztria viszonya vál­tozatlanul korrekt és barátsá­gos volt — mondotta Raab. Ügy véljük, hogy a négy év­vel'ezelőtt választott út, azaz a semlegesség helyes út. A Ke­let és Nyugat közeledésének megteremtésében hajlandók vagyunk jószolgálatokat tenni, ahol ez sikerrel kecsegtet. Raab kancellár kedvezően értékelte a szovjet—osztrák ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeit. A bécsi VIT-ről szólva azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az szintén »a békét és az egyensúlyt« fogja szolgálni. az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetésére és a közép-euró­pai atomfegyvermentes övezet létrehozása mellett. Az NSZK és az NDK képvi­selői a konferencián megálla­podtak abban, hogy Németor­szágot be kell vonni az emlí­tett atomfegyvermentes öve­zetbe. Kijelentették, hogy Né­metország egyesítését »a nagy­hatalmak segítségével« magá­nak a német népnek kell meg­oldania. A londoni értekezlet állást foglalt a kormányfői értekez­let mielőbbi összehívása mel­lett, ezenkívül elhatározta, hogy még az idén hasonló jel­legű összejövetelt és tanácsko­zást rendez nagyobb számú résztvevővel. A Washington Post feltűnő őszintesége Washington (MTI). A Was­hington Post című amerikai laip a Nixon alelnök moszkvai látogatását kommentáló cikké­ben tőle szokatlan őszinteségre ragadtatja magát. A lap ugya­nis Hruscsov beszédére utalva, amelyben a szovjet kormány­fő elítélte az Egyesült Álla­mokban megrendezett »rab népek hetét«, a következőket írja: »Hruscsovnak van alapja a felháborodásra«. Ennek a kér­désnek azaz a »rab népek he­tének« (a szerk.) a felvetése ebben az időpontban szükség­telen 'és mcsléhetősen meddő provokációs megnyilatkozás«. unió nem enged. A Szovjetunió éppenséggel újra és újra min­den tettével azt bizonyítja be, bogy kész a tárával ásókra. A tárgyalási készség hiányával vádolja a Nyugat a Szovjet­uniót, de a vád éppen a vádló fejére hull vissza. Mindenekelőtt világosan kell látni, hogy a Szovjetunió nem járul hozzá a genfi értekezlet megszakításához. Viszont egy­oldalúan megszakítani egy ilyen jelentős tanácskozást, rendkívül nagy felelősséget ró a nyugati hatalmakra. Nyil­vánvaló, hogy a Nyugat habo­zik felelősséget vállalni ezért. Nem látható ugyanis, mikép­pen tudnák a nyugati hatal­mak megmagyarázni még saját közvéleményüknek is. hogy mi­ért álltak fel az asztaltól. De ha mégis veszik a kalapjukat és otthagyják Genfet — lelep­leződnek. Ezrei a tettükkel az egész világ előtt kézzelfogható­an igazolnák, hogy a hideghá­borús erőpolitikát részesítik előnyben a tárgvalások eszmé­jével szemben. Éppen ezért az a legvalószínűbb, hogy a. nyu­gati sajtó pesszimista hangia manőver húzódik meg. Az ilyen akció pedig őrültség, mert elvi engedményekre a Szovjetunió nem lesz hajlandó sohasem, az NDK kárára sem­miféle alkuba nem megy bele. Nem lehet vita tárgya, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság a szocialista tábor el­szakíthatatlan része. Ez még akkor is tény, és megváltoztat­hatatlan, ha Adenauer más­képpen szeretné. A hét végén kezdett eler- uyedni a mesterséges válság előidézőinek ereje. Ugyanis Anglia — amelyről Eisenhower állítólag meggyőződött, hogy »engedelmesen beállt a sorba«, — a tárgyalások folytatását kí­vánja. Az angol munkáspárt­hoz közelálló Reynolds News hangoztatja: amikor Hruscsov hajlandónak mutatkozik a kö­zeledésre és az engedmények­re, az amerikaiak reménytele­nül csökönyösek maradnak. — Egész Anglia a konzervatívok és a munkáspártiak is — úgy érzik, itt a legfőbb ideje, hogy Amerika jobban hallgasson Anglia nézeteire és kevésbé Adenauerre, valamint az ame­rikai külügyminisztérium ma­kacs embereire. Macmillan Londonban, Selwyn Lloyd pe­dig Genf ben egymást támogat­va kialakították a tárgyaláson követendő angol politikát. Az­az mindaddig tárgyalnak Genfben, amíg Gromikó akar­ja. Amint az AP amerikai hír­ügynökség genfi tudósítója ír­ja, az angol külügyminiszter nyugati társaitól eltérően, bí­zik az értekezlet sikerében. Nyugati küldöttségek körében erős az a benyomás, hogy Mac­millan óhajtja a csúcstalálko­zót, »talán még jobban, mint Hruscsov«. Persze tegyük hozzá, hogy az idén esedékes választások na­gyon ebbe az irányba nyomják Anglia vezető politikusait. Genfen kívül is egyre több mögött kifejezetten zsarolási figyelemre méltó esemény tör­tént a héten a diplomáciában. Elég utalni az egyik legjelen­tősebbre: Nixonnak, az Egye­sült Államok alelnökinek moszkvai útjára. Nyugati dip­lomáciai körökben szinte álta­lános az a vélemény, hogy a genfi konferencia mindaddig egyhelyben topog majd, amíg Nixon útban hazafelé Genfben Herter külügyminiszterrel megtárgyalja Hruscsovval folytatott megbeszéléseinek eredményét. A Times diplomá­ciai tudósítója ezzel kapcsolat­ban kifejti, hogy Nixon moszk­vai útja legfontosabb külföldi küldetése lesz, amire valaha is vállalkozott. Bizonyosra vehető, hogy a moszkvai eszmecserén szó lesz a genfi külügyminiszteri érte­kezletről és a csúcstalálkozó­val kapcsolatos szovjet és ame­rikai álláspontról. Nyugati m«gfígyelök megjegyzik, Nixon politikai pályája szem­pontjából rendkívül fontosnak tekinti ezt a látogatást, mert valamily szemmel látható si­ker nagyban növelné kilátásait az elnöki posztra. A nyugati sajtó cikkeiben külön hang­súlyt ad annak a ténynek, hogy Nixont útjára elkíséri többek között Rickover tenger­nagy, tekintettel arra, hogy az atomerőmeghajtás területén különleges szaktudással ren­delkezik. Nixon ugyanis meg fogja látogatni az atomerőmeghajtá- sos Lenin jégtörőt. Az a tény, hogy az Egyesült Államok ten­geri haderejének alomszakér­tőjét is odaengedik, rendkívül kedvező benyomást kelt nyu­gati körökben a Szovjetunió együttműködési készségét ille­tően. A közvetlen tárgyalás a két nagyhatalom képviselői között méltán feljogosítja a közvéle­ményt, hogy a szovjet—ameri­kai tárgyalások új lendületet adnak a genfi értekezletnek és csökkentik a feszültséget. II kabilföldl francia offtnziva Hevesebbé váltak az algériai harcok Párizs (MTI). A kabilföldi frrancia offenziváról kevés hír érkezik Párizsba. A körülbelül 25 000 főnyi támadó egységek 250 kilométeres gyűrűt alkot­tak Kabil-föld hegyei körül, ahol — egyes lap jelentések sze­rint — tízezer felkelőt sejte­nek. Philippeville közelében a fel­kelők meglepetésszerű táma­dást intéztek egy francia egy­ség ellen. Kilenc francia kato­na elesett, hatan megsebesül­tek. öt szenátor járt a napokban Algériában, a szenátus pártjai­nak képviseletében — termé­szetesen a kommunista szená­toroknak nem adtak helyet a bizottságban. A szenátorok je­lentésekben elismerik, hogy a Adenauer bizalmas levélváliással igyekszik csökkenteni az angol —nyugatnémet feszültséget London (MTI). A Times barmi tudósítója jelenti: Ade­nauer és MacrnUJan között (nemrég bizalmas levélváltás ■történt. A bonni külügymi­nisztérium valószínűleg rábírta a kancellárt, próbálja meg jó­vátenni ■ Anglia jelien intézett legutóbbi kirohanásait, ame­lyek felelős bánni hivatalos személvek érzése szerint indo­kol" -ok voltak, és csak kí­nos zavart akoztak. Adepauer levele talán elősegíti a légkör néznek bizo­bizonyos javulását, de nem változtathat azon a tényen,1 kozót megrendezni, hogy Bonn és London ellenié- ‘ előtt tes szemszögből nyos kérdéseket Amint a News Chronicle bonni tudósítója írja, Macmil­lan válaszolt ugyan, de semmi jele annak, hogy ez a levélvál­tás közelebb hozta volna egy­máshoz a két államférfi állás­pontját a német kérdésben és a szabad kereskedelmi övezet ügyében. A lenauer nagyon szeretne Londonba menni, hogy személyesen tárgyaljon Mac- millannel, de most sokkal ne­hezebb lenne egy ilyen talál- mint az­határzárak csak 70—80 száza­lékban »eredményesek«. Beszá­molnak arról is, hogy a francia légierő égyharmada — 900 re­pülőgép — az algériai harcok­ban kerül bevetésre. Az anyaországban az algériai harcok hevesebbé válását a ka­tonatemetések gyakorisága jel­zi. Csendes hétvége Genfben Az Amerikai Külügyminisztérium szóvivőjének taktikai nyilatkozata Genf (MTI). A genfi külügy­miniszteri értekezlet részvevői — Gromiko és Lothar Bolz ki­vételével a hét végére elhagy­ták Genfet. Selwyn Lloyd pénteken este érkezett vissza Londonba. A repülőtéren kijelentette, ren­dületlenül folytatódnak a gen­fi tárgyalások. »Tudom, hogy egyesek szemében a tárgyalá­sok igen lassúak,, de vélemé­nyem szerint ilyen fajta tár­gyalásoknál szükség van a tü­relemre. Változatlanul bízom benne, hogy el tudjuk érni azt a korlátozott megegyezést, amely majd egyengeti az utat A szocialista országok népei felháborodással Ítélik el az amerikai imperialisták újabb provokációját Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szombati számában »A szo­cialista országok sziklaszilárd egysége« címmel vezércikkben méltatja a Hruscsov vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség lengyelországi látoga­tásának eredményeit. Ezekben a napokban — mu­tat rá a lap — az egész világ ismét láthatta, hogy a szocia­lista tábor erős és egységes, a Bomlik a Saragai-párt Róma (Reuter). Saragat Olasz Szocialista Pártjának parlamenti képviselői közül öten kiléptek a pártból és csat­lakoztak a Nenni Szocialista Pártjához. Az átlépők között van Mateotti, az olasz Szocia­lista Demokrata Párt volt tit­kára és Vigorelli volt munka­ügyi miniszter. Ezzel a Szocia­lista Párt parlamenti képvise­lőinek száma 89-re emelkedett. szocialista országok népei biz­tosan és szilárdan haladnak a maguk választotta úton a nagy cél, a szocializmus és a kom­munizmus felé. — Ez a tény elkeseredett dü­höt és félelmet kelt a milita­ristákban és a monopolisták­ban, a különféle reakciós ele­mekben. A szocializmus növekvő erői­től való félelem diktálta az Amerikai Egyesült Államok­ban most A rab nemzetek he­te címmel megrendezett aljas provokációs hadjáratot is. — Az amerikai imperialisták újabb durva aljas mesterkedé­se haragos felháborodást kel­tet a szocialista országokban, amelyeknek népei, s a világ becsületes emberei határozot­tan tiltakoztak azellen, hogy az amerikai imperializmus lep­lezetlenül beavatkozik más ál­yeib r?r ta országok r5pei tiltakoznak a durva rágalmak ellen és szi- lár'’ "tarozásuk, hogy rué® '''-merítik soraik»* érő­'HV > ■ -'ri S7< '■ l i'; ft? ségukec, fokozzák erejüket. a mindnyájunk által óhajtott sokkal szélesebb körű meg­egyezésekhez. Az AP washingtoni jelenté­se ismerteti Joseph W. Rea- nek, az Amerikai Külügymi­nisztérium szóvivőjének sajtó- értekezletét A szóvivő hivat­kozott Herter terveire, amelyek szerint a külügyminiszter augusztus 12-én részt vesz az amerikai államok szövetsége külügyminisztereinek Santi a- goban tartandó tanácskozásán — »ha a nyomatékos meggon­dolások — mint pédlául a genfi értekezlet váratlan fej­leményei, vagy egy esetleges csúcsértekezlet — nem szorít­ják háttérbe ezt a tervet«. John Higtower, az AP genfi * tudósítója lehetségesnek tartja, hogy Herter a jövő héten ja­vasolja majd a külügyminisz­teri értekezlet hosszabb elna­polását. Valószínű azonban, hogy ez beleütközik szövetsége­seinek ellenállásába is. Újabb csúcspontjához ért az argentínai belpolitikai válság Buenos-Aires (MTI). Mint ismeretes, néhány héttel ez­előtt komoly belpolitikai vál­ság keletkezett Argentínában. A tábornoki kar egy része több tengernagy támogatásával kö­vetelte Frondizi elnök politi­kájának gyökeres megváltozta­tását, s a hadügyminiszter, va­lamint a haditengerészeti mi­niszter leváltását. Már csak­nem nyílt felkelésre került sor, amikor a hadügyminiszterhe­lyettes és a hadügyminiszter le­mondott. Ekkor némileg lecsil­lapodott a helyzet, de az utóbbi napokban ismét erőre kapott az elégedetlenség a katonai pa­rancsnokok, s különösen a ten­gernagyok körében. Ez abban is megnyilvánult, hogy több tengernagy benyújtotta lemon­dását és péntekre már csak három tengernagy tartotta meg tisztségét. Az újabb válságot az Este­vez haditengerészeti miniszter és Vago ellentengernagy kö­zött támadt ellentétek okozták. Estevez pénteken délután fel­mentette Vago ellentengerna­gyot és a haditengerészeti mű­veletek új parancsnokává Per­en ellentengernagyot nevezte i. Erre a három legnagyobb haditengerészeti támaszpont szolidaritást vállalt Vago el­lentengernaggyal, ami szinte lázadásnak számít Estevez ha­ditengerészeti miniszter ellen. Vago ugyanis a Correo de La Tarde című lap közlése szerint pénteken délelőtt kijelentette, hogy a haditengerészet »e pil­lanattól kezdve nem engedel­meskedik Estevez parancsai­nak«. Frondizi elnök pénteken este hosszabb megbeszélést folyta­tott az argentínai hadsereg és a haditengerészet parancsno­kaival, valamint polgári veze­tő személyiségekkel. Az érte­kezlet után kiadott közlemény jelentette, hogy Adolfo Er te­vez ellentengernagy, haditen­gerészeti miniszter lemondott. Frondizi elnök még nem dön­tött, hogy elfogadja-e lemon­dását. Az AFP valószínűnek tart­ja, hogy a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlen Estevez végle­ges távozása. A francia hírügy­nökség szerint az argentínai haditengerészet parancsnoki kara most már Frondizi elnök lemondását is követeli. A DPA tudósítója jelenti, hogy Vago ellentengernagyot pénteken a késő esti óráki* letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom