Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

«LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 5 so ?“ I t- .----------­­, - ^4PG3^^ J Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 173. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1959. júlins 25. Mai számunk tartalmából: Nem gyerekjáték (3. oldalon) ORSZAQ JÁRÁSON (5. oldalon) Egész heti rádióműsor (6. oldalon) Minden erőt a betakarodásra kell fordítani Megyénk legtöbb termelőszö­vetkezetében és községében be­fejeződött az aratás. Azokban a tsiz-ekben és községekben, ahol van még aratni való, ott a gépek csoportosítása s az erők összefogása révén egy-két cap alatt végezni lehet az ara­tással Most, hogy az időjárás ked­vez, az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozói, a ter- mélcszövefikezetek vezetői és tagjai, az egyénileg dolgozó pa­rasztok minden percet használ­janak ki a gyors betakarodás­ra. Mozgósítani kell a gépállo­mások vontatóit, lófogatokat, a patronáló üzemek rendelke­zésre álló szállítóeszközeit. A cél. az, hogy egy-két napon be­lül valamennyi rendelkezésre álló cséplőgép megkezdhesse a munkát. A gabonát a kijelölt szérűkre hordják a termelő- szövetkezeteik, s ügyeljenek arra, hogy először a takar­mánynövényekkel felül' V tett tábláikról kerüljön be a gabo­na, onnét, ahova másodvetés kerül majd, Készülnek a tankönyvek A tanév kezdetét megelőző időszakban mindig nagy fela­datok megoldását követelik a nyomdáktól. Az idén is kilenc­millió példányban kell készíte­niük tankönyveket a különbö­ző iskolák számára. Az állami nyomdaipar 1700 tonna papírt használ fel a tan­könyvekhez. Valamennyi könyvnyomda részt vesz ebben a munkában, még a helyiipari vállalatok is. A nyomdák dol­gozói a kongresszusi verseny­ben igyekeznek helytállni: a tankönyvek 60 százaléka júliu­sig elkészült, a munka dandár­ja azonban még tant, júliusban és augusztusban kell átadniok a további 40 százalékot. Szeretnénk, ha mindenki megértené, harci feladatnak te­kintené a behordási és cséplési munkát Szükségesnek tartjuk, hogy a befakarodást, cséplést jó idő esetén a termelőszövet­kezetek, az egyéni parasztok, gépállomások, állami gazdasá­gok vasárnapi munkaszerve­zéssel is segítsék. Az idei jó termés csak akkor lesz biztos helyen, ha mielőbb zsákba vagy raktárba kerül. Bízunk abban, hogy megyénk dolgozói megértik e nagy munka jelen­tőségét, és minden percet ki­használva — ugyanúgy, mint az aratás idején — teljes erő­bedobással látnak munkához. A családtagok is kiveszik részüket a mánkéból a répáspusztai Első Ötéves Terv Termelőszövetkezetben Elindult Becsbe a magyar VIT küldöttség Ünnepélyesen búcsúztatták a fesztiválon részt vevő fiatalokat A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz. családtagjai között többen vannak, akik más vál­lalatnál helyezkedtek el A nagy nyári munkák idején egy­két hetes szabadságot kérnék és azt a szövetkezetben töltik. Kondás Jánost, Pandur Józse­fet, Müller GGzát és Horváth Ferencet az aratásnál és a be- takarodásnál egyaránt meg le­het találni. Horváth Ferenc például cséplőcsapatban dolgo­zik az antalmajori üzemegy­ségben. Ezek a családtagok termé­szetbeni fizetést élveznek: az a szövetkezeti család, amelyik­nek -tagja részt vesz a közös munkában, három mázsával több kenyérgabonához jut. így jól jár a szövetkezet is, mert több szorgos kéz nyomán előbb befejeződik a munka. A beta- karodás után többen a kukori­ca aratáis utáni gá'zoló kapálá­sában szorgoskodnak majd, hogy ezzel is segítsék a szövet­kezetei a több termés elérésé­ben. • Répáspusztán az iskolába járók között huszonhat olyan gyermek van, akik már köny- nyebb munkát tudnak vállalni. A két Sziládi gyerek, Mihály és TVIárta az általános iskola hetedik, illetve nyolcadik osz­Magyar kiállítás Vallaurisban A dél-franciaországi Vallau­risban, amelynek nevét az te­szi ismertté, hogy Picasso vá­rosa, egyébként pedig a fran­cia cserépedény-készítő művé­szek hazája, magyar kiállítás nyüt meg. A városházán a francia—magyar társaság ren­dezésében a magyar művészi fényképek, könyvök, népművé­szeli tárgyaik, bélyegek mellett a magyar kerámiák kiállítása vonzza a látogatókat. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitása után Vallauris legna­gyobb mozijában bemutatták -A város peremén-« című kis- filmet, előtte pedig József At­tila költeményeit szólaltatták meg — franciáuL HALÁSZTANYA tálycs tanulói most a gáboná- raktárban az elcsépelt szemes­terményt szárogatják, lapátol­ják naponta. Mások pedig a földeken megázott kévéket szárogatják, a kisebbek vizet hordanak a mezőn és a cséplő­gépek mellett dolgozóknak. A diákok nagy része naponta fél munkaegységet tud szerezni. Ifj. Sziládi Mihály húgával, Mártával úgy számolja, hogy a nyár folyamán egy-egy kerók- párravalót keresnek. Munka­egységüket szüleik könyvébe írják és zárszámadáskor fize­tik majd ki részüket. Pénteken a kora délelőtti órákban színpompás felvonu­lás és nagygyűlés színhelye volt Budapesten a Köztársaság tér, ahol több ezer fiatal gyűlt össze, hogy búcsút vegyen a VIT-re utazó .magyar küldöt­tektől. Hét órakor piros szegfűkkel, virágcsokrokkal, nemzetiszínű, piros és kék szalagokkal felvo­nult a térre a világoskék egyenruhába öltözött 400 tagú VIT-küldöttség. A Himnusz elhangzása után Nagy Richárd, a budapesti KISZ-bizottság első titkára köszöntötte a küldöttséget és a nagygyűlés résztvevőit, majd Komócsin Zoltán, a VIT dele­gáció vezetője mondott beszé­det. Komócsin Zoltán beszédében többek között a következőket mondotta: A búcsúzás órájában kül­döttségünk- valamennyi tagja revében forró köszönetünket fejezem ki a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak azért a bizalomért, amelyben bennünket részesítettek, azért a sokoldalú segítségért, amely vehessünk a bécsi találkozón. Küldöttségünk valamennyi tag­ja nevében köszönetét mondok mindazoknak a társadalmi szerveiknek, a sok százezer fia­talnak, akik anyagilag és más módon is hozzájárultak ahhoz, hogy négyszáz magyar fiú és leány részt vehet a világ ifjú­ságának bécsi fesztiválján. A magunk részéről mindent el­követünk majd Becsben, hogy diadalmaskodjék a fesztivál szelleme, a béke és barátság magasztos eszméje. Ezekben az ünnepélyes per­cekben, amikor a Bécsbe uta­zó magyar ifjúsági küldöttség elbúcsúzik, újra megerősödünk abban a meggyőződésünkben, hogy a fesztivál békés, haráti hangulatában megbecsülést és dicsőséget szerzünk hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a forradal­mi munkás-paraszt kormány nevében Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnökhelyettese szólt a fiata­lokhoz. A magyar VIT-delegáció je­lentős feladatot teljesít, ami­kor részt vesz a fesztivál kul­HAZAFELÉ TART A NYÁI lyel lehetővé tették, hogy részt j ^ sportversenyein, ki­állításain, s képviseli az egész magyar ifjúságot, amely az üzemekben lelkesen dolgozik, teljesíti és túlteljesíti a terve­ket, az iskolában szorgalma­san tanul, egészséges sportban edzi magát és a művészetben is maradandót alkot' —, mon­dotta többek között. Mondjátok el Bécsben, hogy él és. dolgozik - a .magyar ifjú­ság, beszéljetek terveiről, eredményeiről, keressetek ba­rátságot más népek fiaival, A balatonszárszői József Attila Tsz birkái naponta ott legelésznek a szárszói és földvári dombok hajlatában. Esteledik és Szabó György juhász 280 juhával útban van hazafelé. Gyarapodik a mosdóst Alkotmány Ts» állatállománya Mosdós az edmiiiit években is jó állattartó községnek számí­tott. Szarvasmarhatenyésztésü­ket Göille és Ráiksi mellett a harmadik helyen emlegették a kaposvári járásban. Kis község bár, de 45—50 törzskönyvezett állattal dicsekedhetett. Ez év tavaszán a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás útjára léptek, de nem feledkez­tek el a közös állatállomány megteremtéséről. Kezdéskor 108 szarvasmarhát és 135 lovat vittek a közösbe. Az utóbbiak­ból 40 feleslegesnek bizonyult, s ezt folyamatosan el is adták. A legnehezebbnek a sertésállo­mány beállítása mutatkozott. Szállásiból nem volt hiány, a régi Alkotmány Tsz-től örököl­tek 19 fiaztatót és egy 125 fé­rőhelyes hizlaldát. De kevés volt az abrak. Lassan ez Is megoldódott, s ma már 48 ve­gyes és 20 fehérhússartés anyakocával rendelkeznek. Az I utóbbiak számát az őszig hat- ] vanra fogják gyarapítani. Ugyancsak, ha elkészül az új 100 férőhelyes istálló, a :zaxvasniaiha' állományt is 25 '"•'■-■’ ^-ővel növelik. A illetően — bár vannak eredmé­nyeik — még nem érték el a régi szintet, de nincs messze az az idő, amikor annak túl­szárnyalásáról beszélhetnek. Szépen fejlődnek a másodvetések A termelőszövetkezetek ha­táraiban a kalászosok nagy ré­szénél felülvetést végeztek, így jóval kevesebb xnásodvetésre van szükség. Őszi takarmánykeverékek, valamint őszi árpa után eddig mintegy ötezer holdon vetettek el kölest, mohairt, napraforgót, tarlórépát és rövid tenyészide­jű kukoricát a termelőszövet­kezetek. Az egyénileg dolgozó parasztok közel kétezer hold- nyi területen tették földbe a magot A kedvező időjárás hatására szépen fejlődnek a növények. A göllei Béke termelőszövetke­zetben több mint száz holdon ígér jó termést a köles, mohar és napraforgó, a rövid tenyész­idejű kukorica pedig már majdnem elérte a fél méter szarvaimarhatenyésztést1 magasságot* szerény, öntudatos magatartás- tokkal és a sportversenyeken elért eredményekkel szerezze­tek megbecsülést népi demok­ratikus országunknak. Sokféle emberrel találkoztok majd, akik nem ismerik és nem értik a mi életünket, sok mindenben nem értenek egyet velünk. Tényekkel, érvekkel, saját éle­tetek példájával ismertessétek meg velük népünk és ifjúsá­gunk életét. Pártunk- Központi Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nevében jó utat kívánok nektek. Bécsi szereplésiekkel szerezzetek dicsőséget hazánk­nak és a magyar ifjúságnak. A beszédek elhangzása után befutott a térre a 21 tagú VIT staféta. Kezükben kopjafák* amelyeket az ország minden táján színes szalagokkal díszí­tettek fel a városok és a falvak; fiataljai. A sportolók nevében Rózsavölgyi István köszöntötte a VIT-re indulókat, s átadta a stafétabotot a delegáció ve­zetőjének. Ezután a küldöttség nevében Komócsin Zoltán és Borbély Sándor megkoszorúzta a bu­dapesti pártszékház védelmén elesett mártírok emléktáblá­ját. Felcsendült a DIVSZ-in- duló, s ebben a pillanatban fe­hér galambok ezrei szálltak a magasba. Az ünnepség után a küldött és az őket kísérő sok ezer fiatal a Hősök terére vo­nult. A Hősök terén a küldött­ség tagjai egy-egy szál virágot helyeztek el az emlékművön, majd hozzátartozók, barátok, ismerősök szeretettel búcsút, vettek a VIT résztvevőitől, akik autóbuszon Dunaremetére indultak, hogy onnan hajón folytassák útjukat Bécsbe. Az Elnöki Tanács ülése A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén úgy határozót*, hogy a2 Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekez­dése alapján az Országgyűlést július 29-én délelőtt 11 órára összehívja. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott az 1960. évi népszámlálásról. Az Elnöki Tanács felhatal­mazta a forradalmi munkás- paraszt kormányt, hogy a. ter­melőszövetkezeti községekben és városokban a legelő- ésapa- állatgazdállkodási feladatok el­látását átmenetileg az 1955, évi Az Elnöki Tanács ülésén elfoga­dott törvényerejű rendeletekről il­letékes helyen nyilatkoztak a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársának: — A legelő és apaállatgazdálko­dás kérdéseit szabályozó 1955. évi 10. számú törvényerejű rendelet a mai helyzetnek már nem felel meg. Ezt a törvényerejű rendele­tet ugyanis az Elnöki Tanács még abban az időben bocsátotta ki, amikor a mezőgazdaságban a mai­nál lényegesen kisebb volt a tsz-ek száma. — Az új törvényerejű rendelet felhatalmazza a kormányt, hogy az 1955. évi 10. számú törvényerejű rendelettől eltérően szabályozhas­sa a legelő- és apaállatgazdálko­dást a termelőszövetkezeti közsé­gekben és városokban. Ha terme­lőszövetkezeti község vagy város lakossága egy termelőszövetkezet­be tömörült, akkor a termelőszö­vetkezet a járási tanács hozzájáru­lásával saját kezelésébe veheti a legelő- és apaállatgazdálkodást. Az olyan termelőszövetkezeti község­ben vagy városban, ahol több ter­melőszövetkezet működik, gondos­kodni kell azonban a termelőszö­vetkezetek megfelelő képviseleté­ről. — Az elnöki tanács törvényerejű rendelete is elősegíti a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kor­szerű állattenyésztésének tovább­fejlesztését, ugyanakkor — válto­zatlan fübér fizetése ellenében — továbbra is biztosítja az egyéni ál­10. számú törvényerejű rende­lettől eltérően szabályozza. Ezt az intézkedést a termelőszö­vetkezeti mozgalom nagyobb arányú fejlődése, a közös állat­tenyésztés és állattartás meg­növekedése tette szükségessé. A Minisztertanács előterjesz­tésére az Elnöki Tanács módo­sította a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló 1951. évi 15. számú törvény- erejű rendeletet. Ezután az Elnöki Tanács —i az 1957. évi 22. számú törvény- erejű rendelet alapján — hoz­zájárult négy egyházmegyei ajpostoli kormányzó kinevezé­séhez, majd folyó ügyeket tár­gyalt* i * lattartók legelő- és apaállathaszná- latát.- Az 1951. évi 15. számú törvény- erejű rendelet a tankötelezettséget 6—14 éves korig az általános Isko­la nyolc osztályának elvégzésében szabja meg. A tapasztalat szerint a gyerekek aránylag nagy százaléka nem vég­zi el 14 éves koráig az általános iskolát. így nemcsak megfelelő ál­talános műveltség nélkül kerülnek ki az életbe, hanem különböző szakmák elsajátításánál is hát­rányt szenvednek az Iskolát vég­zettekkel szemben, mert ma már a szakmák , megtanulásának is alapvető feltételei bizonyos mini­mális általános műveltség, ame­lyet a nyolc* általános iskolai osz­tály elvégzése ad. — Eddig a 14 éves korukat be­töltött gyerekek csak a szülők kérésére, külön engedéUyel járhat­tak általános iskolába. Az Elnöki Tanács most elfogadott törvény- erejű rendelete a tanköteles élet­kort kötelezően 15 évre emeli azok­nál a gyermekeknél, akik 14 éves korukig nem tudták befejezni az általános iskola 8 osztályát. A ren­delkezést elsőízben azokra alkal­mazzák, akik az 1959-60-as tanév­ben lesznek ötödik osztálybsok. Az új jogszabály hozzájárul majd ah­hoz, hogy az eddiginél lényegesen többen fejezzék be általános isko­lai tanulmányaikat és szerezhessék meg az általános műveltség al&f- jaií.

Next

/
Oldalképek
Tartalom