Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

Wntefi, 1959. Jdflta* 81 2 SOMOGYI NÉPLAP 10SZKTÍBA ÉRKEZETT NIXON AMERIKAI ALELNÖK Moszkva (MTI). Richard Nixon, az Egyesült Államok al- elnöke csütörtökön délután Boeing — 707 típusú katonai repülőgépén Moszkvába érke­zett, hogy a szovjet fővárosban megnyissa az Egyesült Álla­mok kiállítását. Nixon gépé­nek megérkezése előtt egyórá- val a vnukovói repülőtéren le­szállt egy másik Boeing — 107 típusú személyszállító gép, amely mintegy száz amerikai újságírót hozott Moszkvába, Nixon fogadására a vnuko- vői repülőtéren megjelent Köz- Jav, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyet­tese, Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, Zsukov, a minisztertanács mellett mű- ködő külföldi kulturális kap­csolatok bizottságának elnöke, Bobrovnyikov, a moszkvai vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá- Igának elnöke, továbbá több más személyiség. Jelen volt a moszkvai diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tag­te­Az amerikai alelnök repülő­gépe pontban 3 órakor állt meg a repülőtér főépülete előtt A gépből kilépő Nixant. — aki feleségének, továbbá Mil­ton Eisenhowemek, az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke testvérének és személyes ta­nácsadójának, valamint más politikai személyiségek kísére­tében érkezett Moszkvába — elsőnek Frol Kozlov, a Szovjet­ünk» Minisztertanácsának első elnöikhelyettesa üdvözölte. Hangsúlyozta* a moszkvai amerikai és a New York-i szovjet kiállí­tás lehetővé teszi, hogy a lsét ország népe jobban megismerje és megértse egymást s azokat a lehető­ségeket, amelyek hozzájá­rulnak a világ békéjének fenntartásához. togatása hozzájárul a kölcsö­nös együttműködéshez és elő­segíti a két ország kapcsolatai­nak fejlődését. Nixon válaszában köszönetét mondott a meghívásért, s át­adta a Szovjetunió népének Eisenhower elnök és az egész amerikai nép üdvözletét. Kijelentette: kitüntetésnek tartja, hogy megnyithatja a moszkvai amerikai kiállítást. — Tudjuk, hogy bármiféle kiállítás korlátozott lehetősé­geket nyújt csupán és nem le­het összehasonlítani azokkal a kapcsolatokkal, amelyeket el­sőkézből szerezhetünk, —álla­pította meg Nixon, egyetér­tünk önökkel annak a közmon­dásnak az igazságában, hogy »•jobb egyszer meglátni, mint százszor hallani.-« Kijelentette még, hogy már régóta személyesen kívánt megismerkedni a Szovjetunió­val, mivel az amerikaiak hosz- szú idő óta csodálják a szov­jet képzőművészet, tudomány, és irodalom-nagyszerű eredmé­nyeit »Mindenekelőtt sohasem felejtjük el azokat a hősies erőfeszítéseket, áldozatokat, amelyeket a második világ­háborúban szövetségesünk, a szovjet hadsereg hozott« — mondotta. Nixon hangsúlyozta, szeret­né felhasználni a lehetőséget arra, hogy a Szovjetunió veze­tőivel találkozzék, s jobban kifejtse az Egyesült Államok politikájának törekvéseit. Sze­retne találkozni Hruscsowal, és a Szovjetunió kormányának más vezetőivel, s hangoztatta: egyenes, becsületes beszél­getést, vitát szándékozik folytatni mind a Minisztertanács elnöké­vel, mind az egyszerű gyári munkásokkal, mert ez elősegíti a jobb megértést. Nem len­nénk becsületesek, ha nem is­mernénk el, hogv ióüeViet «i—- kát mindössze 40 mérföld vá­lasztja el a Szovjetunió part­jaitól, és Moszkvától New- York-ig az út ma már tíz óránál is kevesebb ideig tart, nagy és komoly problémák vá­lasztják el egymástól orszá­gainkat. Lengyel—szovjet nyíl áthozni Varsó (TASZSZ). Mint már t továbbra is erősíteni fogja a Az amerikai alelnök kijelen­tette, minden erőfeszítésével azon lesz, hogy látogatásával elősegítse a problémák tisztá­zását, s olyan légkör kialakí­tását, amelyben ' a politikai el­lentétek n?m kevei-ik konflik­tusba a két népet. — Éljen a béke! — fejezte be beszédét Nixon. „Bármilyen áldozni oh aráit ts, de megvédjük Kubát és a forradalmai“ New York (TASZSZ) A No- ] ro vezette kormányt és a fel- ticias De Hoy című kubai lap kelő hadsereget nem azért tá­Kozlov kifejezte reményét, hogy Nixon és kíséretének lá­közölte Bias Kocának, a kubai Népi Szocialista Párt főtitká­rának cikkét. Azokkal a támadásokkal kapcsolatban, amelyeket Urru- tia, Kuba volt ideiglenes elnö­ke intézett a kubai Népi Szo­cialista Párt ellen, Bias Roca hangsúlyozza: A forradalmat, a Fidel Cast­Eisenhower sajtóértekezletet tartott Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik: Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok elnöke szerdán sajtóér­tekezletet tartott, amelyen ki­jelentette, hogy már csak ke­vés reményt fűz ahhoz, hogy »a külügyminiszteri értekezlet sikeres lesz.« Hozzátette azon­ban, hogy »az út még nyitva áll a csúcsértekezlethez, . ha Genfben tényleges előrehala­dás történik.« Az elnök a továbbiakban azt fejtegette: reméli, hogy sem az Egyesült Államok, sem szö­vetségesei nem fognak enged­ni álláspontjukból csak azért, mert »az oroszokkal olyan fá­rasztó a tárgyalás«. Az egyik laptudósítónak ar­ra a kérdésére, hogy elérke­zett-e az ideje a genfi tárgya­lások . megszakításának, az el­nök azt válaszolta, hogy ebben a kérdésben elsősorban az ér­tekezlet résztvevőinek kell dönteniök, majd azt a vélemé­nyét hangoztatta, hogy a kül­ügyminiszteri értekezleten »az idő nem jelent túlságosan fon­tos tényezőt«. Nyugat-Németország felfegy vérzésévé! kapcsolatban hozzá- intézett kérdésekre az elnök kijelentette, hogy »Nyugat- Németországot erős nemzetként és az Egyesült Államok barát­jaként szeretaé látni.« Az el­nök hozzáfűzte: »igen kevéssé valószínű, hogy az újra fel­fegyverzett Németország a nyu­gati szövetségesek ellen for­dulna.« Nixonnak, az Egyesült Álla­mok alelnökének moszkvai lá­togatásával kapcsolatban Eisen­hower azt hangoztatta, hogy az alelnök »jószolgálati küldetés­ben« utazik a Szovjetunióba; de nem lesz semmiféle »dip­lomáciai felhatalmazása«. madják, mintha kommunista lenne, hanem azokért az intéz­kedésekért, amelyekét tett és azért a szerepért, amelyet be­tölt. Azért támadják, mert tel­jes eltökéltséggel védelmezi a nemzeti szuverénitást, elutasí­tott minden beavatkozási kí­sérletet, törvényt, hozott ,a föld­reformról, amelyet meg is va­lósított. Bias Koca felhívja a népet, hogy zárkózzék fel a Fidel Castro vezette forradalmi ‘kor­mány és a felkelő hadsereg mögé, legyen, éber az ellenség mesterkedéseivel szemben és bármilyen áldozatok árán is, de védje meg Kubát és a for­radalmat. jelentettük, Varsóban szerdán este aláírták a lengyel—szov­jet közös nyilatkozatot. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások és baráti megbeszélések során a két fél megvitatta a szovjet—lengyel testvéri együttműködés továb­bi bővítésével és elmélyítésé­vel kapcsolatos fontos kérdé­seket, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megelégedéssel álla- | pították meg, hogy a nézetek í minden kérdésben azonosak. A nyilatkozat ezután utal a szovjet párt- és kormánykül­döttség látogatásaira különbö­ző városokban, iparvállalatok­ban, mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben, állami gaz­daságokban és kulturális in­tézményekben. Kiemeli a len­gyel nép sikereit, amelyeket önfeláldozó munkával, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt ki­próbált vezetésével, a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág testvéri segítségével ért el. A nyilatkozat a továbbiak­ban méltatja az 1954. évi szov­jet—lengyel barátsági, kölcsö­nös segélynyújtási és együtt­működési szerződés nagy je­lentőségét. Megállapítja, hogy szüntelenül erősödik és fejlő­dik a két nép barátság»», amely mélységes eszmei közösségen, a proletár nermetköziség leni­ni elvein alapul. Ennek konk­szovjet—lengyel barátságot, együttműködést és kölcsönös segélynyújtást, még szorosabb összefogásra törekszik a szo­cialista tábor országai között. A két küldöttség ismét meg­állapította, hogy a béke fenn­tartása és megszilárdítása a legfontosabb probléma, amely az egész emberiséget foglal­koztatja. A küldöttségek hangsúlyozzák, hogy csakis a békés együttélés, a két rend­szer békés versengése hárítja teljesen ! el a háborút. A szocialista tá- i bor léte és erejének szüntelen növekedése szilárd gátat emel minden olyan kísérlet útjába, amelynek célja, hogy az erő­helyzetből döntéseket kénysze­rítsenek a világra. A nyilatkozat a továbbiak­ban elítéli az agresszív impe­rialista körök hidegháborús po­litikáját, s hangsúlyozza: A két küldöttség nagy figye­lemmel tanulmányozta a Né­metországot érintő kérdéseket. Egyhangúlag megállapították, hogy a legfontosabb, halaszt­hatatlan megoldást követelő kérdés a német békeszerződés megkötése, a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámo­lása. Komolyan veszélyezteti a bé­két az a helyzet, amelyet a bé­keellenes erők -55- különösen az európai politikai helyzet kiéle­ződésére törekvő nyugatnémet kormány — kihasználnak. Nyugat-Németország militari rét kifejezője a két'ország sok- fálása különösen veszélyes jel­oldalú politikai, gaz^asígi. és kulturális egvüttműködésf» A Szovjetunió önzetlen testvéri segítséget nyújtott és nyújt ma is I enpy glóriáénak a népgaz­daság legfontosabb ágazatainak fejlesztésiben, sok ipari léte­sítmény építésében. A két félnek az a vélemé­nye, hogy a gazdasági fejlődés jeler'egi szakaszában vül fontos a szocialista orszá­gok helyes és célszerű munka- megosztása. különösképpen a szakosítás és a koooerálás, a népi gazdasági tervek egybe­hangolása.. ... Á testvéri szovjet—lengyel barátság elmélyítése nagymér­tékben elősegíti a szocialista tábor egvségének megszilárdí­tását, a bé’-és együttélés esz­méinek győzelmét. — hangoz- tatig, p nyP''+^f*,rr*t_ A kifejezte eltökéltségét, hogy Most vásároljon motorkerékpárt! K 55-ös, Danuvia, Berva és Dongó segédmotorok kaphatók as Állami Kiskereskedelmi V. és a földművesszövetkezetek szaküxleteiben FIGYELEM! Optika Foto ültír- Z7t Óra Cikk J Papír Ékszer szükségletét írószer a kultúrcikk pavilonban Siófokon (a hajóállomásnál) szerezze be. Nem hivatalos kerekasztal-értekezlet Londonban London (MTI). A Press Asso­ciation .jelenti: Kelet—nyugati nem hivata­los kerekasztal-értekezlet nyílt meg Londonban az Alsóház egyik bizottsági termében. Az értekezlet résztvevői kö­zött vannak parlamenti tagok és más közéleti szereplők a következő országokból: Anglia, Belgium, Csehszlovákia, Fran­ciaország. az NDK és Nyugat­Németország, Ola-zország, Lengyelország, Svédország, Jugoszlávia és a Szovjetunió. Ez az értekezlet. amelynek megbeszélései bizalmasak, esz­mecsere -j kelet és nyugat el- ’■»ntátsiröl, hogy megállapít­ok, mennyi érintkező pontot ’ehet találni az értekezlet 'észtvevői között a problémák megoldásához. leget ölt, mivel az NSZK kor­mánya rakéta- és atomfegyve­rekkel szereli fel a Bundes­wehrt. ] Kétségtelen, hogy a nyugat­német militarizmus, amely az erőpolitika atlanti koncepció- j jára támaszkodik és további I nemzetközi feszültségre számít, I vezető helyre tör Nyugat- i Európában, hogy aztán impe- 1 rialista katonai és gazdasági i terjeszkedésbe kezdjen. A szovjet és lengyel küldött- 1 ség úgy vélekedik, hogy a gen- ! fi külügyminiszteri értekezlet j bizonyos) mértékig pozitív munkát, végzett. Az értekezle­ten sok . kérdésben jobban | megmutatkozott a felek állás­pontja, pontos kép alakult ki a nézeteltérésekről és kísérle- i tek történtek az álláspontok kö­zeledésére. Ugyanakkor sajná­lattal kell megállapítani, hogy a nyugati hatalmak álláspont­ja miatt a genfi értekezleten ez ideig nem sikerült meg­egyezni a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-ber­lini helyzet rendezésiről. Mindkét fél azt tartja, hogy a jelenlegi alapvető kérdések megoldása szempontjából nagy jelentőségű lehetne a kor­mányfői értekezlet: megvitat­ná a nemzetközi helyzet leg- hcleszthatatlanabb kérdéseit, megfelelő határozatokat hozna, és így kétségtelenül elősegíte­né a nemzetközi feszültség ■'nyhülését. Mindkét fél hangsúlyozza, MILYEN NEHÉZSÉGEKKEL KELL MEGKÜZDENIE A V1T NEMZETKÖZI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGÁNAK A VII. VUágifjúsági Találko­zó előkészítő bizottsága teljes erővel dolgozik. A VIT meg­nyitásáig már csak néhány nap van hátra, s nem lehet egyet­len órát sem elveszíteni. Bi­zony nem tréfaddlog 20 .ezer vendég számára szállásról, élel­mezésről, hangversenytermek­ről, sportpályákról gondoskod­ni! S még hozzá maga az elő­készítő bizottság is csak ven­dég Becsben, sőt — meg kell mondanunk — nem mindenki számára egyaránt szívesen lá­tott vendég. A VII. VIT főleg abban kü­lönbözik az előző találkozóktól, hogy kapitalista állam főváro­sában lesz. S bár az osztrák szövetségi kormány hiva'l'o- san beleegyezett, hogy a VIT- et Bécsben tartsák és a bécrt munikásifjóság minden ereié­ből segíti a bizottságot, méz:; az előkészítő bizottság tagjai olykor a legváratlanabb ne­hézségekkel és kellemetlen .epetésekkel találják ma­gukat szemben, amilyenek az előző fesztivál» kon nem' for­dulhattak elő. A világ ifjúsága azonban olyan képviselőket küldött az előkészítő bizottságba, akik nem ijednek meg a München­ből küldött fenyegető levelek­től, nem rettennek vissza azok­tól a nehézségektől, amelyek abból adódnak, hogy egyes vállalkozók és reakciós szövet­ségek bojkottálják a VIT-et, nem ejti csüggedésbe őket a rájuk háruló óriási szervezési és gazdasági munka. Ma már az elhelyezés, az élelmezés és a szállítás legne­hezebb problémái megoldód­tak. A bizottságnak visszauta­sították azt a kérését, hogy a VIT tíz napja alatt az üresen álló bécsi iskolaépületeket fel­használja.1 Ekkor sikerült enge­délyt szerezni négy sátortábor felállítására. A bécsi vásárvá­ros pavilonjait lakószobákká, éttermekké, próbatermekké alakítják. Valóságos úszó szál­lodák lesznek azok a hajók, amelyeken a csehszlovák, a magyar, a jugoszláv, a román és a bolgár küldöttség érkezik Becsbe. Aligha jutna eszébe bárki­nek is a bécsiek közül, hogy saját pénzén külön lapot adjon ki a VIT ellen. Pedig ilyen lap van. »Stimme der Jugend« (Az ifjúság hangja) című lap azt szeretné bebizonyítani, hogy az ifjúságnak nincs szük­sége a találkozóra, a különbö­ző országok fiataljainak nem kell egymást jobban megis- memiök, értelmetlen a tünte­tés a béke és a barátság mel­lett. Semmiféle fenyegetés, sem­miféle megfizetett hazugság r.em képes megállítani az if­júság törekvését a békére, a barátságra és a boldogságra. Az ifjúság milliói kísérik fi­gyelemmel a bécsi VIT előké­születeit. Neves államférfiak, híres békeharcosok, tudósok, írók, egyszerű dolgozók és anyák küldik üdvözletüket és legjobb kívánságaikat az elő-^ címére. A készítő bizottság VIT minden becsületes ember szívügye, akit a béke és a les’ vóriség eszméi hatnak át. hogy Lengyelországot és Cseh­szlovákiát különleges jog illet meg a német kérdés és az európai biztonsággal kapcsola­tos kérdések megvitatásábar való részvételre. A nyilatkozat kiemeli, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság továbbra is következetesen harcol a néme! békeszerződés megkötéséért. A mai körülmények között mind a két német állammal alá kel] írni a békeszerződést. Ha pe­dig a nyugati agresszív körök meghiúsítják ezt, akkor a Szovjetunió és a Lengyel Nép­köztársaság békeszerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal és az a meg­győződése, hogy az európai béke és biztonság megszilár­dításában ténylegesen érdekelt többi állaín Is aláírja a béke­szerződést az NDK-val. A küldöttségek megállapít­ják: a nyugat-berlini megszál­lási rendszer kérdésének leg­megfelelőbb megoldása Nyu- gat-Berün szavatolt szabad várossá változtatása lenne. Ha a Német Demokratikus Köz­társaság és a többi szocialista ország jóakarata ellenére nem szüntetik meg Nyugat-Berlin- ben a rendellenes helyzetet, akkor a Szovjetunió és Len­gyelország támogatja a Német Demokratikus Köztársaságot azokban az intézkedésekben, amelyeket szuverén jogainak keretei között szükségesnek tart majd a nyugat-berlini rendellenes helyzet kiküszöbö­lésére. A szovjet,és a lengyel kor­mány maradéktalanul támo­gatja az NDKrnak azt a javas­latát, hogy a két német állam kössön egymással megnemtá­madási szerződést, s mondjon le az atom- és rakétafegyver­ről. Ugyanakkor a szovjet és a lengyel kormány újból meg­erősíti: az Odera-Neisse-határ az egyetlen törvényes, igazsá­gos és sérthetetlen határ Len­gyelország és Németország kö­zött. A nyilatkozat újból rámutat, hogy a szovjet és a lengyel kormáhy támogatja á varsói szerződés- és Az .északatlanti szerződés országai között meg­nemtámadási szerződés meg­kötésére irányuló javaslatot. A két fél kijelenti: támogatja a lengyel kormánynak azt az indítványát, hogy létesítsenek Közép-Európában atom- és rakétafegyver . mentes öveze­tet. A két fél támogatja a Bal­ti-tengeri békeövezet létreho­zására irányuló javaslatot és a balkáni atomfegyvermentes övezet megteremtésének tervét is. A nyilatkozatban a felek együttérzésükről és támogatá­sukról biztosítják a gyarmati és félgyarmati sorban élő né­peket, amelyek hősiesen har­colnak hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. A felek maradéktalanul támogatják a nagy kínai nép igazságos és szuverén jogát, hogy felszaba­dítsa és egyesítse országának minden területét, ideértve Taj­vant és a partmenti szigeteket. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetői tájékoz­tatták egymást a két párt mun­kájáról, megvitatták a két párt kapcsolatainak kérdéseit, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Az élet tel­jesen igazolta azt, hogy helye­sek a kommunista és munkás­pártok 1957 novemberében Moszkvában kiadott nyilatko­zatának következtetései. A két párt szent kötelessé­gének tartja — hangzik tovább a nyilatkozat —, hogy tovább­ra is kérlelhetetlenül harcol­jon a revizionizmus ellen, mert a jelenlegi szakaszban ez a fő veszély a kommunista és munkásmozgalomban, to­vábbá a dogmatizmus és a szektásság ellen, mert ezek elszakítják a pártot a töme­gektől. A tárgyalásokon konkrét in­tézkedéseket is megvitattak az SZKP és a LEMP kapcsolatai­nak további erősítésére. A közös nyilatkozat végül kidomborítja a szovjet párt­ós kormányküldöttség lengyel- országi látogatásának nagy je­lentőségét a lengyel—szovjet barátság elmélyítése és a szo- rtalista tábor ország ■'«'«le gyüttjnüködése és a megszilárdítása szempontjánál*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom