Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

Csütörtök, 1959. július 25. 6 SOMOGYI NÉPLAP VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ: ARAHYSZIMFÓNIA Július 23-tól 29-ig ORSZÁQ JÁRÁSON ÖT NAP ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON V. Egy újabb káprá­zatos osztrák jégrevü filmet ünnepelhetünk az Atanyszimfcnúa bemutatásával. A tör­téneit két szála a mű­korcsolya Európa-baj- nokság győztese és a jégrevű színház körül bonyolódik. A premier előtt a primadonna cserben­hagyja a jégrevüt, s az igazgató csak úgy hajlandó elfogadni a bájos kis Éva helyet­tesítését, ha megszer­zi , partnerként, a férfi Európa-bajnokság győztesét, Bili Jahn- sont. Az érdeklődők lehetetlenné teszik, hogy Éva a bajnak közelébe férkőzzön és beszéljen vele. Két­ségbe esve panaszolja él bánatát Walter Gerlosnak, akiről csak később tudja meg, hogy szintén versenyző. A bajnok­ságot ismét Bili John­son nyeri meg, Wal­ter a harmadik, he­lyen végez. A jégrevü igazgatója már őt pró­bálja megszerezni, de a sportember víssza- • utasítja az ajánlatot. Walter szomorúan tér vissza falujába, hi­ssten mint fafaragó azért is sokat kell dol­goznia, hogy meg tud­jon élni, nemhogy ed­zőt tarthasson magá­nak, A Kis Sportláp riportere adja néki a ragyogó ötletet, hogy mint hivatásos kor­csolyázó álnéven sze­rezzen pénzt. Akkor aztán ő is tudja biz­tosítani ugyanazokat a feltételeket magá­nak az Európa-baj- nokságon való rész­vételhez, mint Bili Johnson. Röviddel ezután új csillag tűnik fél a hi­vatásos korcsolyázók között, nevét senki sem tudja, szereplés­kor arcát álarc borít­ja. Hogy ki az új csil­lag, hogy kerül kap­csolatba a jégreviwel és Évával.s mi módon tesz szert világhírnév­re, arról beszél a to­vábbiakban a film. Káprázatos kiállítású, látványos jégreviiben gyönyörködhet a kö­zönség, melynek fő­szerepeit Joachim Fuchsbereger és Ger­maine. Damar alakít­ja. Ü J KÖNYVEK AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSÁRÓL (Kossuth) Az MSZMP Központi Bizott­sága Politikai Akadémiájának előadássorozatában megjelent füzet Biszku Bélának »Az SZKP XXI. kongresszusának hatása a nemzetközi helyzet­re és a nemzetközi munkás- mozgalomra«; Fcek Jenőnek -A Szovjetunió hétéves tervé és a magyar népgazdaság« és Kállai Gyulának »A szocializ­musból a kommunizmusba va­ló átmenet elvi kérdései« című előadásait foglalja, magában. MOMDZSAN: KOMMUNIZMUS ÉS KERESZTÉNYSÉG ' (Kossuth) A füzet megvilágítja a ke­reszténység és a tudományos kommunizmus yiszonyát, is­merteti a tudományos kommu­nizmus álláspontját a keresz­tény vallással kapcsolatban. Arra a kérdésre is választ ad, miként lehetséges a kommu­nisták és a keresztény hívők közös harca a béke megvalósí­tásáért. ERWIN ZUCKER- SCHILLING; AMIT AUSZTRIÁRÓL TUDNI KELL (Kossuth) A könyv elősegíti nyugati szomszédunknak a mái Auszt­riának megismerését. Am ez az írás ennél többet is ad: szin­te enciklopédikus ismereteket nyújt az író hazájáról. Megis­mertet áz osztrák nemzet ön­állóságának sajátos problémá­jával, Ausztria történelmével, lakosságának életével, kultú­rájának értékeivel. . KESZTHELYI ZOLTÁN; MINDENKI ÉNEKEL (Szépirodalmi) Keszthelyi Zoltán érdeklődé­sének központjában az angol ! Általános iskolások. A tanév befejezése után a MÁV Kapos­vári Állomésfőnökség pálya- fenntartásához mentek dolgoz­ni. Gyomlálták, tisztították, a sínek mentét. A posta vonalfelvigyázói egyszer észrevették, hogy Ka­posvár és Várda között több telefonoszlop szigetelő porce­lánja össze van törve. Részle­tesen megvizsgálták a vonalat és megállapították, hogy ezen a szakaszon 150 szigetelő por­celánt rongáltak meg, feltehe­tően az i itt dolgozó gyerekek. Július 14-én feljelentést tett a posta a társadalmi tulajdon rongáló! ellen. A vasútrendői-ség megkezdte a vizsgálatot. A 18—20 fős cso­portból hamarosan előkerültek azok, akik a rongálást elkövet­ték. F. Imre volt a kezdemé­nyező. Tőle látták, és példá­ján felbuzdulva hajigálták le kődarabokkal a porcelánokat nyelvterület irodalma áll- Mű­fordítói pályafutásának legna­gyobb eredményei: a Shakes­peare szonettek fordítása, va­lamint Whitman és Sandburg legszebb verseinek lendületes, költői tolmácsolása. Jelen kö­tetében az angol mellett — ha csak néhány verssel is — az orosz, kínai, francia, német, spanyol, olasz, lengyel, cseh, bolgár, norvég irodalom is I képviselve van. ' ’ . ■■ ■ - - , It < . > M. István, Sz. Zoltán, P. Mi­hály; és H. Ferenc is. Gk öten. A többiek — különösen a lá­nyok — többször figyelmez­tették őket, hogy ne csinál­ják, mert rossz vége lesz en­nek, de ők nem hallgattak a szavukra. Felelősség terheli Papp Jó­zsefet, munkavezetőjüket. Fi­gyelmeztette ugyan a gyere­keket, hogy ne csinálják ezt, de semmilyen hathatós felelős- ségrevpnást nőm alkalmazott velük szemben a további ron­gálások elkerülése végett. A vasútrendőrség behívatta az öt fiú szüleit.. A posta mű­szaki fenntartási üzeme meg­állapította, hogy a keletkezett kár 2000 forint, nem számold va az új porcelánok felszere­lésének költségét, a munkadí­jat. A szülők valamennyien elvállalták, hogy egyenlő arányban elosztva, megtérítik a gyermekeik által okozott kárt. Porcé lán-dobálók Nem valamiféle bolt nyrtvatartásának utolsó perceiben tör­téntek meg az aláb­biak, hanem az egyik földművesszövetke­zetnél. A zárás alatt a havi, negyedévi, félévi mérleg elkészí­tését, a főkönyv, a számlák és egyebek lezárását értem, amely nem szokott kisebb sürgés-forgás nélkül történni, mint a bolti zárás. A zárás, amelyről itt szó van, valami je­lentősebb, nagyobb időközt magába fog­laló lehetett, mert a felsőbb szervek szigo­rú rendelettel írták elő, hogy á határidő­re költségvetésükből használják fel az utolsó fillért is, mert esetben nem vihetik át a kó- 'ftikezö időszakra. Zárás Tudják ezt jól min­denütt, de mégis úgy történt ez alka­lommal, .hogy ponto­san 5 fillérje megma­radt a szövetkezet­nek. Mit tegyenek? Ha kétszer ennyi len­ne, legalább vehet­nénk egy biánkócsek- ket rajta, dfe így csak szomorkodott pénztá­rukban az árva ötfil­léres. A felsőbb szerv persze észrevette ezt a rendellenességet. Azonnal telefonáltak az fmsz telephelyére: az öt fillér ügyét pe­dig azonnal rendez­zék! (Ha csak ilyen rövid lett volna a be­szélgetés!) Néhány nap múlva még egy telefon, majd egy le­vél (természetesen ajánlotú pgvelmoz- tette akiket illet, bogy még mindig előtt ’# r1 . nem tettek semmit az öt fillér ügyében. Nem tettek, mert nem tehettek. De hiá­ba mondták ezt sze­gények, egy alkalom­mal még a fejüket is alaposan megmosták egy értekezleten. Nem számítva az értekezlet e témájá­ra eső költségeket, a két vidéki telefonbe­szélgetés és a levél szerény számítás sze­rint is legalább 10 forintba került, s ez a kiadás ugye mégis­csak megérte? Hiszen az. öt fillér ott maradt továbbra is, a felsőbb szervek bürök rác iá j á- val egyetemben. Leltárhiány Valame-tvik boltban tel't-- ' alkalmával megállapították, hogy 32 fillér hiány van. A (felvett jegyzőkönyv szabályosan, aláírá­sokkal bizonyította ezt. Hamarosan megér­kezett a felsőbb szerv írásos felszólítása a boltos címére, hogy: az ekkor és ekkor lel­tározással megállapí­tott hiányt, 32, azaz harminckét fillért ek­kor . és ekkorra egy összegben fizesse be. Nem tudni, hogy a felszólított kért-e halasztást a felsőbb szervtől, hogy hiányát esetleg néhány hóna­pos részletekben fi­zethesse meg. Azt meg éppen elgondolni is rossz, hogy milyen katasztrófa történt volna, ha — mondiuk — 33 fillér a leltár­hiány. V. P. Erre már kristálytiszta a Szinva vize. Emelkedőn me­gyünk felfelé. A fák törzsének alakját, napsütötte tisztások virágait, távolból kirajzolódó hegyvonulatok élét, Bükk-alja szépségeit halmozzuk fél ön­magunkban. S egy. ijesztő ka­nyar után —- mintha filmkoc­kák peregnének — hirtelen elénk bukkan Lillafüred, a Palotaszálló fényben fürdő épülete. Csengő után kapok. S ha a gépkocsivezető nem lát­ná a, festői képet, 'bizonyára balesetre gondolna a szagga­tott, szenvedélyes csengetés­ből Megállunk. Meg kell áll­nunk, mert író, piktor, muzsi­kus és filmoperator együttesen sem produkálhat oly nagysze­rűt, mit a természet ötvözött eggyé meséből színekből mu­zsikából, hangulatból Csak ál­lunk a szerpentin korlátja előtt. Mintha a sóbajok hídján lennénk, olyan hángfoszlá- nyokat hallók útitársaim- aj« káról Innét létezik -a ‘függő­kért, a Hámori tó csillogó tük­re, s a gyönyörű kastély, mely — mint egy pipázó öregúr —, békésen, fölényesen nyugszik a Lillafüred. A csak két hetet, hogy gazdagon, pihenten fogják meg újra-* a szerszám,, nyelét- . ■? A' Hámori tó fölött vezet to­vább. az út. A csónakázó fia­talokat a fák vízben úszó ár­nyai legyezgetik; látom autó­»-Kis-« vízesés az sziklahegy ormán. Délutáni szórt napsugár festi aranysár­gára a falakat teraszokat, s körülötte mélysötéten olvad eggyé az erdő .; t Próbálom elkerülni, de csak áradozni tudok a kacsalábon forgó mesebeli várról Mert an­nak látóm. Hirtelen öt fényképezőgépet is akasztanak a nyakamba, hogy megmásszam ;.. az autó­buszt, s tetejéről örökítsem meg a látványt. (Csak azért, hogy addig is kevesebbet lás­sak!?) Mert a kép úgyis cs^k ügyetlen utánzata lesz e tün­dén mesevilágnak; üde ham- vassága, hangulata hiányzik majd. A Bethlen-sétányon andal- gunk fölfelé. Erdei ösvény ez, balfelöl meredek, köves hegy­oldal. jobbról a völgyben piros tetejű házacskák kandikálnak a patak partjáról. Nem beszélget senki. A Szinva morajlását hallom egyre erősebben. Kö­vekből rakott boltozatos ka­pun át látom a fák között szik­lákról aláomló. fehéren habzó víztömeget. Ügy tűnik, meg­nyugszik, elcsendesedik, amint kövek alatti medrébe ér. Pe­dig csak erőt gyűjt, hogy oda­lent a függőkért tövén még magasabbról, még nagyobb morajjal, még több gyönyörű­séget okozva zuhanjon alá. alatt. buszunk tovasuttanó tükörké­pét, s a túloldalon pöfögő er­dei kisvasút mozdonyának füstjét,- amint pillanatokra el­homályosítja a látványt. Külön engedéllyel az erdő- gazdaság hegyi útján erőlkö­gyönyörű épü» dünk felfelé. Ez már a Bükk A gépkocsivezető mellett ülök, bevallom — bár nem vagyok irigy —, kissé kajánkodva né­zek hájra. Most többet látha­tok, mint útitársaim. A kes­keny úton éppen hogy elfér a busz, egy-egy kanyarnál két­szer is neki kell rugaszkodnia! Fölfelé csak sűrű. sötét erdő­ket látok s alattunk a mély­ben kanyargó kocsiutakat De egy óra múltán a fennsíkon Jávorkút lombhullató fenyői, az erdészeti üdülő meseszerű, faragott ' oszlopos terasza* szarvasagancsai tűnnek előj Megkóstoljuk Jávorkút hideg vizű forrását, s Szilvás felé ka­paszkodunk szálas fenyők szjiklaoldalak és megint csak fenyők világában. És odafönt a csúcson megáll a gép, meg- - szív.-Látni a Bükk félhomály- tíz-tizenöt síkként szeli és félelme­tes. Ezen megyünk majd lefe­lé? Karacs István, a kitűnő gépkocsivezető megrázza a fe­jét Ilyen helyen még 6 sem járt. Kattognak a fényképező­gépek aztán indulnunk kell, esteledik. Lépésiben, óvatosan ereszkedünk alá Van, aki be­csukja a szemét mások még tágabbra nyitják de eláll a lé­legzet Gyönyörűségtől, izga­lomtól, félelemtől? Ki tudja* Karacs István azonban bámu­latos ügyességgel, becsülettél helytáll! És odalent nem ma­rad el a kézszoritás; Az esti csendben reflektor- fénynél utazunk Eger felé . Jávori Béla Még néhány perc. A szálló előtti parkban nyüzsgő élet. Csinos lányok, fiúk, időseb­bek, öregek. De egyikük- arcán sem látszik az önkény és fö­lény, egyikük szeméből sgm vülan bárgyú-ijesztőn a kéj és ---ég, az un ti in és z.ül- 1 is okozta zavaros, fakó fény. űk nem itt töltik életük jav'1 Zuhatagként omlik alá a Szánva a függőkért tövé*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom