Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

Szerda, 1039. július 22. 6 SOMOGYI NÉPLAP országjáráson ÖT NAP ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Tervek a csurgói művelődési házban ív. A hosszan terpeszkedő város pincékkel ősszájúnkéit Avas. A korán ébred. Csakúgy, mint fá- hegy lábánál Harman Ottó, a radhatatlan útitársaim, akik- nagy kutató szobra büszkéiké­nek most minden mindegy, dók, s a róla elnevezett mú- csak menjünk, s szívjuk ma- zeum Odalent pedig Miskolc gunkba szenvedélyes falánk- Velencéje, a házak között foly­áeUegzetes erdélyi fatemplom. Sággal a város szépségét, tá­jait, hangulatát. Bevallom, örömmel tölt él e lázas izga­lom S még az sem bosszant, hogy minduntalan finoman és alig észrevehetően, de félrelök- dösnek az idegenvezető mellől. Elvégre ők is kíváncsi termé­szetű emberek. Miskolc nagyon szép város. Történelmet árasztó levegője van, temérdek műemléke, for­galmas, szép üzletsora, s nem a villamos, a lüktető élet te­szi nagyvárosivá. Az idő most is rövid, mint általában min­den városnézésnél. Az óriási lehetőségekből csak gyöngy­szemeket válogathatunk,' apró morzsákat, s annyival kell be­érnünk, amennyire időnkből futja. Deák Ferenc szobra előtt sétálunk el az Európa-hírű gö­rögkeleti műemlék-templom felé, ahol Remhrand: Megfeszí­tés című képe, s a huszonegy évig épülő templom patinás részletei, aranyba borult falai, képei gyönyörködtetnek. Amott a temetődombon 1938-ból való jellegzetes székely stílusban épült református főtemplom tornya nyúlik a magasba. És végre ránk köszönt a forróság, 'ír Sztálinváros modernebb, kor­szerűbb. Itt még minden mun­kafolyamatnál újra kell heví-' térni az acélt, s ez energiavesz­teséggel jár. Mégis micsoda ér­téke az országnak! A 700 köb-' méteres nagykohó, a 180 tan-( nás buktatható kemence, a. (Tváósitónktólj) Az elmúlt esztendő a csurgói művelődési házban a fordulat évét jelentette. A művelődési ház belső élete jelentősen fel­lendült, elindult hivatását be­tölteni e népes járási székhe­lyen. Most. anlikor a nyári mezőgazdasági munikák, az is­kolai szünet miatt a művelő­dési ház szakkörei is »vaká­cióznak«, s a zeneiskola is, Kiss Lajos művészeti előadót kerestük fel, hogy választ ad­Martin acélmű s. a hengermű-^ kérdésünkre? milyen ter­vek mennyi élményt jelente- ■ dogáló Szúrva, melynek vize. csak azért nem kék, mint a nápolyi ég, mert szennyeződve ér ide Diósgyőr felől. De így is megkapó, romantikus. nek a látogatónak! Az öntőmű csarnokában fel-< állok a daruhoz vezető máso-| dik lépcsőfokra. Alattam óriá-i si acélöntecs izzik. A hőségeti nem bírom egy percig sem, sí ott 8 órán át dolgoznak az em­berek ; . ? A durvahengermű 36 méteres1 termében vörösen izzó aoélru-1 dák sebesen futnak a nyújtó-1 kon, s megszelídülve, az ember1 akaratának engedelmeskedve érkeznek a görgős hűtőpadra, hennát elmés karok irányítják1 a vágó alá. 1000—1200 tonna a napi teljesítmény, Nagy szá­mok ezek. Vékony, tüzes acélkígyó kú­szik a munkás keze között a finomhengerműben. Drót lesz belőle. S a kovácsolómű csar­nokában az ország legnagyobb, 3000 tonnás hidraulikus sajtó- lója présel pillanatok alatt vas­út] kerékabroncsot a kocka alakú acéltömbből. Kincsesbánya ez. bárhogy is ( nézem. Leírni nehéz, csak lát-4 ni érdemes, hogy túl lásson az 4 ember kopottnak tűnő fráziso- ' kon, s érezze az ország szív- 4 dobbanását, a lüktető erőt, a 4 hatalmat, mely ezeknek az üze- 4 meknek mélyéről, a munkások* két keze markolásából fakad., Rövid fél óránk van még, S( ezt Miskolc-Tapolcának áldoz- j zuk. A szépséges parknak, hol i ősfák vegyülnek az ügyes kezű < veik vannak a következő mű­velődési évre. — A szakkörök egv része, valamint a zeneiskola a jövő hónapban, valamennyi szakkör pedig szeptemberben kezdi meg működését — mondotta Kiss Lajos. Az elmúlt évben a népraj­zos szakkör dolgozott legered­ményesebben. De e szakkö­rünk munkájáról már előzőleg nyilatkoztunk. Beszéljünk in­kább a színjátszó csoportról'. Ennek működése nem volt a legjobb, tagjai lemorzsolódtak. Első és legfontosabb teendők tehát újjászervezni a színját­szó szakkört. Reméljük, hogy a színjátszás felé vonzódókat csábítja majd a bemutatásra kiválasztott darab. Steinbeck: Egerek és emberek c. három- felvonásos színműve. A bemu- tátót október elejére tervez­tük, ha ugyan elegendőnek bi­zonyul ennyi felkészülési idő. A felnőttek felelőssége Bizony a felnőttek felelőssége, hagy mit tanul meg a gyer­mek, akiben apró korától benne él a vágy; hasonlítani a fel­nőttekhez! Olyanokká lenni mint ők! Mulatunk a gyermek komoly ónerzeteskedésén, amikor a földből alig kinőve azt bizonygatja, ho.gy ő már nagy, hátha még úgy is igyekszik viselkedni. Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy a gyermek ebben a »felnőttnek-lenúir időszakában mit tanul el tálán egy em­beréletre szólóan. A község fodrászüzletében vagyunk. Fülledt, dohányfüst­től terhes a levegő, ami még unottábbá, elviselhetetlenebbé teszi a várakozást. Tizen lehetünk. Mindenki figyel, nehogy véletlenül is más kerüljön sorra jogtalanul. Természetes, hogy mindenki siet. Ki a szomszédjával beszélget, ki a fodrásszal, ki újságot lapozgat, hagy teljen az idő. Egyik széken anyja ölében tágra nyitott szemű kisfiú ül. A fehérköpenyes fodrász bácsit figyeli tálán azzál a titkos gyanúval, hogy orvos. Aztán megnyugodva pihenteti pillantásait az embereken. Figyelme mindig azé, aki leghangasabban beszél és érdekes dolgokat mond. Az ajtóban, negyven év körüli férfi jelenik meg. Köszön, leül és beszélgetni kezd. De hogyan! Mondatait bőven fűsze­rezi káromkodásokkal. Figyelemre sem méltatja az asszonyt és a csupa figyelem gyermeket. Azt hiszi, így magyarosabb a beszéd. A férfiak mulatnák a borsos bemondásokon. A gyerek pedig, miután haját levágta a fodrász, az aj­tón kilépve megszólal: — Anyu, hallottad mit mondott az a bácsi? Azt mondta, hogy ... — Kisfiam neked nem szabad ilyet mondani} A gyerek elhallgat, szája szöglete legörbvil, gondolkodik. Talán arra gondol, amire mi is? A felnőtteknek szabad? Nem, nem! Mert mi vagyunk felelősek a gyermekért! Bizony mi vagyunk, nekünk kell megóvni bontakozó értelmét a durva behatásoktól! K. Gy. Egyébként eredményesen működött a Raksányi Lajos szaktanár vezette képzőművé­szeti szakkör. Tagjainak előre­haladását lemérhettük a mun­káikból rendezett szép kiállítá­son. A zeneiskolában Takács Má­ria zenetanárnő személyében jó pedagógust kaptunk. Az is­kola második évében indítjuk a második osztályos zeneóvo­dát és a haladó harmadik osz­tályon kívül egy előkészítő is indul. A balettiskola megszer­vezése szintén feladatunk Csur­gón volt már balettiskola, de a második évben oktató hiá­nyában nem működtethettük. Pedig naigy volt a népszerűsé­ge. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy negyven növendéke volt. Idén talán si­kerül ismét helyet biztosítani az iskolának és megfelelő ok­tatót is kapnunk. — Indítanak-e új szakkört? Az elmúlt években igen nagy volt az érdeklődés a fotó­zás iránt. Úgy gondoltuk, még e hónajpban otthont adunk en­nek a szakkörnek is. A helyi­ség — szerényen berendelve —■ máris rendelkezésre áll. Szak­körünk tagjai számos felvételt készítettek műemlékjellegű épületeinkről. A másik újdonság a nyelv- tanfolyarh lesz. Pontos létszá­mot még nem tudunk monda­ni, de mivel a közönség igé­nyelte a tanfolyamot, remél­jük, sokan látogatják majd orosz és angol nyelvóráinkat. Nyári terveinkben helyet ka­pott a Csinn-Bumm Cirkusz csurgói előadása, az Országos Rendező Iroda közvetítésévelj Augusztus 22-én az Országos Pénzügyőr Zenekar vendégsze­repel Csurgón. Ismét szerző­dést kívánunk kötni a kapos­vári Csiky Gergely Színházzal a jövő évadra. Van ezen kívül egy »titkos-« tervünk. Szeretnénk itt meg­rendezni a dél-somogyi tánc- fesztivált: Reméljük, hogy a szép ter­vek megvalósításához segítsé­gükkel, támogatásukkal hozzá­járulnak a járás tömegszerve­zetei is. iÁ bűnözés és a börtönök világából ( Mussolini a cár ügynöke volt ) Strandfürdő Miskolc-Tapolcán. Látunk még szép épületeket, tereket, parkokat, a Rákóczi házat, de szivünk már csalogat oda, hol aranyba kéne foglalni a munkások nevét. A kémé­s a ahogy az Avas kúpjára érünk, nyék között sárgásszürke füst­De innét. is csak a város köz­pontiját látni, s az új, modern egyetemi városrészt. A telepü­lés hosszai csápjai messze be­nyúlnak a völgyek közé, dom­bok óföaítóSha. Magas tornyok és .szép paloták ékesítik az ap­fönt az rangüáib lőjéről oly nyi pince, győzik építeni feliegen tör utat a napsugár, mezdohyfütt.y riaszt, gözkaia- pácsok moraja, acélcsengés és óriási daruk, a munka zenéje csap fülembe. Egy számot hal­lok, mely megijeszt és bámu­latba éjt egyszerre. Tizennyolc- erdejét Ide- ezer munkás dolgozik a Lenin jellegzetes ha- Kohászati Művek óriási gyár- elénk, s a sző- telepén. Az épületek ősidőkről gyen ezer- regélnek, olvasztárokról, kik hogy nem akkortájt még igen kezdetleges a támfalakat, eszközökkel edzették acéllá a mert minduntalan beomlik a föld kincsét kertészek szépítette tájba, tavak, fürdőmedencék vizében ezrek és ezrek keresnek gyó­gyulást, felüdülést. A Hejő pa­tak fénylő csíkja kacskarángó- zik át a parkon, rajta apró, ro­mantikus fa hidaegkák; fűzfák alácmló ágai nyúlnak a vízbe, hol szerelmespárok csónakáz­nak önfeledten. Érdekes faépít­mények ékesítik a tavat, s1 minden olyan, mintha álmot látna az ember, mesevilágot. Van, akit kielégít a látvány,* mások — kiváltképp a nők fürödni is szeretnének. De mondjunk le erről. Várnak már a Bükk egymásra boruló1 hégyvonulatai.;. Jávori Béla Amikor az Olasz—Szovjet ' Társaság küldöttsége a Szov­jetunióban járt, A. Sz. Komye- ' jev professzor, a leningrádi egyetem tanára szenzációs do­kumentumot adott át Robert! Battaglia professzornak, a kül- ’ döttség tagjának, Mussolini és a cári kémszolgálat kapcsola­táról 1914—15-ben. Olaszor­szág semlegessége idején. Az , okmányokból a következő fon- , toéabb tények derülnék ki: Mussolini, miután 1914. decemberében az inter­venció híveihez való lármás csatlakozása miatt kizárták a szocialista pártból, kapcsolat­ba lépett egy magasrangú cá­ri tisztviselővel, bizonyos M. Gedenstrom államtanácsossal, 1. 2. a külügymmteztérium egyik vezetőjével. Mussolini fontos és bizalmas értesülésekkel lát­ta el Gedenstromot az olasz kormány magatartásáról, 1915 februárjában Mus­solini azt a javaslatot tette, hogy Oroszország költsé­gére szervezzenek egy összetű­zést az olasz—osztrák határon. Erre a célra egymillió frankot kért. Tervét Miklós nagyher­ceg, az orosz hadsereg fővezé­re is támogatta. A terv csak azért nem valósult meg, mert pétervári politikai körök nem­zetközi megfontolások miatt ellenezték. 3 A Popolo dTtáfia, Mus­• sólini napilapja soroza­tosan közölt cikkeket, amelyek támogatták a cári Oroszország követeléseit a tengerszorosok és Konstantinápoly birtoklásá­ra vonatkozólag. Mint kiderült, a cikkeket Olaszországiban tar­tózkodó cári ügynökök írták. Eddig is ismeretes volt Mus­solini kapcsolata az első világ­háborúban a Deuxieme Bu- reauval, és az Intelligence Ser- viserzel. Most nyilvánvalóvá vált, hogy a cári kémszerve­zetnek is szolgálatokat teljesí­tett. Ezzel teljessé vált a kép, amelyet az első világháború- korabeli Mussoliniról, az in­tervenció követelőjéről alkot­tunk, aki arra is hajlamos, hogy mesterségesen előidézett határincidensekkel gyújtsa fél az agresszív háború lángját. Miskolc látképe az Avasról. A füstíehőben úszó Diósgyáit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom