Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. július 22, Tizenöt éves a népi Lengyelország 1944. július 22-én alakult meg Lublinban a lengyel föld első felszabadult darabkáján a lengyel nép képviselete, a Lengyel Nemzeti Felszabadu­lási Bizottság. A borzalmas háború viharában elpusztult országnak 15 évvel ezelőtt új­ra kellett kezdeni az életet. A hadműveletek és a meg­szállók terrorja következté­ben több mint hatmillió len­gyel — 1000 lakos közül 220 — vesztette életét. A rendkí­vül súlyos életkörülmények következte-ben több mint egy­millió volt a tbc megbetege­dések száma, és fél milliónál többen kerültek a tartós rok­kantság állapotába. 238 mil­liárd zloty-ra becsülték az anyagi veszteséget. Elpusztult a nemzeti vagyon háború előtti értékének 38 százaléka. Lengyelországnak hallatla­nul sokba került a második világháború. Szakadatlan munkában teltek az évek, miközben a népgazdaság ki­heverte a háború rombolásait, s új, hatalmas ipari közpon­tok létesültek új lakótelepek­kel. Megváltozott az ország, és benne a lengyel nép élete. A háború előtti Lengyelor­szág gazdasági élete egyhely­ben topogott. Számos fontos nyersanyagból és iparcikkből a két háború közötti évtize­dekben kevesebbet termelt, mint 1913-ban. bár a lakos­ság száma több mint tíz szá­zalékkal magasabb volt. A néphatalom előtt nehéz gaz­dasági feladatok álltak. Ujjá- kellett építeni az országot, mielőbb helyreállítani a há­ború előtti ipari potenciált, leküzdeni az ország gazdasági elmaradottságát, a termelő­erők- gyors fejlesztése alapján megjavítani a dolgozók anya­gi helyzetét. A termelőeszkö­zök államosítása, a tervgaz­dálkodás, a munkásosztály odaadó munkája és a Szovjet­unió segítsége olyan fejlődési ütemet biztosított Lengyelor­szágnak, amilyet még soha nem ismert. Az ipar újjáépítése lényegé­ben már 1949-ben befejező­dött. Az utána eltelt tíz év­ben az ipar jelentősen kiépült. Több mint 150 új iparvállala­tot helyeztek üzembe, a meg­levők nagy részét úgy kibő­vítették, hogy termelési kapa­citásuk 50 százalékkal, vagy annál is többel növekedett. A lengyel gépipar több mint ezer, a vegyipar több száz olyan terméket gyárt, ame­lyet azelőtt sohasem gyártott. Többszörösére emelkedett a nagyhagyományú lengyel iparágak —> a szénbányászat. annyi, mint az 1937-es évben. Az elmúlt tizenöt évben je­lentős fejlődésen ment át a lengyel mezőgazdaság. Az egy mezőgazdasági dolgozóra eső termelés a háború előtti évek­től 1957—58-ig a négy fő ga­bonafajtából 635 kg-ról 1098 kg-ra, burgonyából 1750 kg- ról 2830 kg-ra, húsból 42 kg- ról 130 kilogrammról, tejből 500 literről 920 literre emel­kedett. Nőtt az egy lakosra jutó termékek mennyisége is. A legjelentősebb fejlődés, hogy a mezőgazdaság is elin­dult a szocialista építés út­ján. Tavaly már 1428 terme­lőszövetkezetben volt zár­számadás. 1938-hoz képest megháromszorozódott az egy lakosra eső nemzeti jövede­lem. A háború előtti alig né­hány százalékkal szemben több mint 20 százalék a tiszta felhalmozás részaránya. A második világháború után kerültek vissza Lengyel- országhoz a nyugati vidékek, amelyek az Odera, a Neisse, és a Balti-tenger mentén te­rülnek el. A háborúban egész Lengyelország súlyos pusztu­lást szenvedett, de ezek a vi­dékek még kétségbeejtőbb ál­lapotban voltak. Még a lakos­ság egy része is elmenekült innen. _1946-ban elkezdődött a be­népesítés és az újjáépítés. Ér­dekes, hogy itt a legnagyobb a természetes szaporodás: 28 ezrelék, ' míg Lengyelország többi területén csak 16 ezre­lék. Amióta a nyugati vidékek ismét Lengyelországhoz tar­toznak, 2,7 millió gyermek jött világra ezen a területen. A háború előtt a német bi­rodalom gazdasági szervezeté­ben az agrárbázis szerepét játszotta ez a vidék, ipara alig volt. Lengyelország itt is megteremtette a gyors ipari fejlődés lehetőségét. S szám­talan iparvállalatot rendbe­hoztak és újakat építettek. Uj iparágak keletkeztek, a nitrogén-műtrágyagyártás, a rézbányászat" és a rézkohá­szat. Lengyel geológusom fel­tárták a nyugati vidékek je­lentős rézlelőhelyeit. A lengyel népi hatalom óriási erőfeszítéseket tett. hogy megvalósítsa a kulturá­lis forradalmat, fellendítse a lengyel nép műveltségét, a közoktatást és a művészetet. A tanulók száma kétszerese a háború előttinek, a gimnáziu­mok és szakiskolák tanulói­nak száma megnégyszerező­dött. Tizennégy esztendő alatt 215 000-en végezték el a fő­iskolát. A rádióelőfizetők szá­ma majdnem ötszöröse az 1958. évinek. 1958-ban min­den nyolcadik személy rádió­tulajdonos i volt. A háború előtt vidéken csaknem isme­retlen volt a mozi. ma a len­gyel falvak 30 százalékában állandó vagy vándormozi mű­ködik. A könyvkiadás terén is hatalmas a fejlődés, az egy lakosra jutó kiadványok szá­ma csaknem négyszerese a háború előttinek. Értékes és külföldön is el­ismert irodalmi művek szü­lettek az elmúlt 15 évben. Az SZKP XX. kongresszusán ho­zott nagyfontosságú határoza­tok és a dogmatikus, szektás hibák leküzdése a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. plénumán nagy hatást gyako­rolt a kultúrára és fejlődésé­re. A párt megteremtette a kulturális politika új elvi alapját. Minden lehetőséget megad a művészeknek a fej­lődéshez, anyagi támogatást és a művészi útkeresés sza­badságát. A párt ideológiai eszközökkel küzd a tömegeik óhajának és szükségletéhez híven a szocialista művésze­tért. a közérthető irodalomért, a dolgozókhoz közelálló kép­zőművészetért. zenéért és filmművészetért. Sok művelődési otthon épült társadalmi hozzájáru­lással. Kibontakozik a szülő­város és a környék megisme­résére irányuló mozgalom. Sok helyen tájmúzeumot nyi­tottak, helyi jellegű kulturá­lis folyóiratokat indítottak, népművészeti központot léte­sítettek. Mindez elősegíti a párt által kiadott jelszó meg­valósítását: "Lengyelország a művelődő emberek országa!« Óriási távlatok nyíltak meg tizenöt évvel ezelőtt a lengyel nép előtt. A lengyelek a fa­sizmus leverésével visszakap­ták nemzeti függetlenségüket, önálló állami. létüket. Kivi­rágzott a szabadság, amelyet a szovjet fegyverek hoztak a lengyel népnek. A lengyel nép nagyszerű eredményei jo­gos örömmel és büszkeséggel töltenek el bennünket is, hi­szen egyazon testvéri közös­ségnek vagyunk a tagjai, amely a szabadság, a szocia­lizmus zászlajával halad elő­re. mindig csak előre! KISZ-HÍREK A varosból; — Megbeszélésre hívta ősz- ■ sze a KISZ városi végrehajtó] bizottsága azokat az ifjú veze- i tőket, akik idén végezték el a ] kéthetes illetve egyhónapos i KISZ iskolát. — VIT műszakokat, ifjúsági ] napokat, bálokat és egyéb ün- ■ népségeket tervez a VIT ide- ] jén a kaposvári KISZ-bizott-1 ság. A részleteket bővebben ma [ beszéli meg ar vezetőség. — A ktsz-ekben folyó ifjúsá- < gi munka helyzetét tárgyalták ] meg szombati ülésükön a kis- ' ipari szövetkezetek KISZ-tit-1 kárai. — Egy hetes táborozáson j vesznek részt az Asztalosipari , KTSZ szex-vezett fiataljai Ba- ■ latonberényben. Az üdülés [ költségeit társadalmi munká- i ban keresték meg. — Az Ifjú Gárda fennállá- \ sa első évfordulójának al-1 kaiméból baráti összejövetel- ] re hívták meg az Ifjú Gárda i legkiválóbbjait Befejezéshez közeledik a patosfai Búzakalász Tsz SZ férőhelyes mo- dern tehénistállójának építése. Az istállóhoz takarmányelökéazitöt, tejtárolót, mosóhelyiséget, tejeskanna tárolót és ápoló szobát is épí­tettek. A munkálatokat a Somogy megyei Tatarozó Vállalat végzi. Az építkezésnél foglalkoztatott 12 munkás jelenleg a tetőfedésen dol­gozik. A korszerű istálló a Büzakalász Tsz-nek 712 ezer forintjába került. ^cJlsz parasztok között ^J)rávatamásihan motor félelmesen fáról — Igaz.. — békéi meg ve- FM kitüntetését, -A mezőgaz­ban. Hátamon lóg a filmfelve- rám támadjon: vő gép, (leltári értéke kétezer — Maga az a filmező em- fortot), s magamban latoiga- bér? De amit mondok, azt fel r.em is jut mindegyik kaszás- tom, merre lenne veszélytele- ne írja am, mert ahhoz a ki- nak vágnivaló. A tarlót ellepő nebb felbukni. Jobbra a Dráva vülállóknak semnji köze..; kévék katonás kepékbe sora­íolyó, egy. sikeres szaltóval Persze, Grosics néni jól tud- koznak, s a v. b.-elnök mái is könnyen elérhető a víz, balra ja> hogy ezt a kijelentést sem kapaszkodik fel az első kocsi­tüskés tarló, kukorica és búr- veszem komolyan. Ezért is ra> n°gy mielőbb a tanacsha- gonyaföld váltogatja egymást, mondja, hogy csak írjam meg: a dülőút keréknyomá- le az "ifiasszony«, hogy aztán daság kiváló dolgozója« jel­vényt.) A második fordulóban már A »sofőr«, Siszler elvtárs, a milyen is a tízórai íze, amikor taz pártbizottság munkatársa még harminc ember egyszerre fo- egy kis gázt ad a motornak, s gyasztja... félig hátrafordulva azzal vi- k tucatnyi kasza még az gasztail, hogy itt mindenképpen j]ye„ bőit búzában is széles zára érhessen és- bejelentse: Tóth József tsz-elnökkel a paprikaföldön találkozunk. Ha­tárjárásból jön: nem maradt-e el aratnivaló. csak puhára lehet esni. csíkban takarítia le a dús ka- A tavafszai lépett be ittDrá­TÍ7 óra körül Íár 37 idő A f. oantakarítja le a^aus Ka va tamásiban az egesz község a iíz óra korúi jár az iao. a laszokat. A kényszerű manu- --------m_____ --____j..,_aj__ n ap néha-néha' bukkan csak faktűrás termelésben van egy elő. Az eget esőszagú felhők ^ nagyüzemi futószalagrend- borítják, hűsítő szél fúj. szer, hiszen van hozzá mun­Az arató brigád tízóraizik, káskéz bőven. Az élen Horváth Kossuth Tsz-be. Egyéni módra vetettek, s a 240 hdldnyi ke­, , , nyérgabonából részben ezért szer, hiszen van hozzá mun- tudtak csak 17 holdat géppel learatni. Mindenki kivette ré­Grosics néni, a 61 éves tsz-tag Jánc£ páirttitkár húzza a ka- 1 aratásból nehéz lenne tartja szóval a társasagot, s s ebben a minőségben >s szet ararasooi, nenez 1 ember legyen a talpán, aki ^erten a Ktoye- h0gY * 3 megállja nevetés nélkül. Gro- bén, ütemesen ' halad előre, “ s-ics néni, a jó kedvét is be- bőinek a rendek s nyomában a hozta a közösbe, s apránként mama szedi kévékbe a búzát kiderül, hogy a nagyüzemi jó- tanács elnöke Szakács Jó­kedv sokkal ;jobb ízű. zsef is ott van a rendben, ami­— Jön a segítség! — ez ne- óta megkezdődött az aratás, künk szól. — Aztán jókor. Már Mostanában csak a déli órák- csak ez van ni! — mutat az ban és esténként jár be a Id­áiig félholdnyi gabonára. vatalba tájékozódni és megbe­— Hát nem segítettem teg- szélni a titkárral a feladatokat, nap is? — vág vissza Siszler itt is, ott is legényeden állja a elvtárs. Talán a párttitkárunk — így az elnök. — Igen, azt láttuk, elmond­ták az emberek is. — Aztán meg a brigádveze- tőhk: Csordás Jenő, meg Kug- ler József és felesége ... Vé­gül is elsorolja az egész tagsá­got. A táblát szegélyező sövény­soron túl három kocsi viszi ha­sarat. (Egy hete kapta meg az ^elé az aratókat. Az éjjel HUSEQESEK a kohászat, a vas-, a záPcr esett> Porfelhő ^helyett énekszó, nevetés jelzi; ............ 4 hogy merre vonul a brigád; m ost szépén, mit, gyönyörűen *, ... u- . élnek. De meddig? Elszorult c$A nevetésben egesz biztos Gro­szíve. A maga iszonya jutottá*1« ^ a luda% de eszébe ^kórust ki «szervezte«, fogalma- Na, Tisza, eredj, mondd$síw*yI^.en3.ef:“J* volt az asszonyodnak, hozhatja az'A Az ördögbe lett volna ebédet - szólt Kovács, minthaűmondlma erre a txefacsmalo, érezte volna a másik gondola-**'nak volt kedve magánosán tau «végignótázni az utat? . A kutya nagyot pattant a¥. — Hátha még tudnák, hogy neve hallatára. Feltérdelt a2«sikerult elhozatni Barcsról két ura mellére, megnyalta száját,da sört külön járandóság- nyüszített párat, aztán nagyo- síként az aratás befejezéséhez..; törte kát ugorva átszaladta, a kés-‘Á Mire beérünk a faluba, hár- kény udvart és átmászott a fce-jnian is jönnek élénk. Az egyik — A kutyád itt is megtalál, rítésen. <éa cséplőgépvezető. — Meg az mindenütt. — Farkaskutya? — kérdezted — Megjöttem — jelentkezik — Pedig csak két éve, mióta Knausz. tsz-elnöknél —, kezdhetjük a — Nem. Keverék. De húsé-Acséplést. “ Vasárnap este. Aratóbál. Há­zenekar húzza a talpaláva­az élelmiszer- és az építőipar^ — termelése. 1958-ban az :pa-'r , , T , ri termelés összértéke 520$ CSaKVCm J CHIOS ! százalékkal volt magasabb, J,------------------------------■-----------------­m int 1937-ben. Az egy lakos-S ra eső áramtermelés olyant mértékű növelését, mint amit$ * Lengyelország 1950—58-ban, A T tehát kilenc év alatt elért,J Angliában és Németország-* ban 13. év alatt. Franciaor-J^ szágban 23 év alatt valósitot-^ ták meg. A szocialista egész napra és tegnaptól egy — Ejh, pajtás, már ez így éjszakán át is. van. Nem■ adnék egy lyukas Tegnap reggel az ideiglenes garast ezek hallgatásáért, ha------„„------------------------r a uorionuavari a ruva.uai.oK. őrizetbevételük. váratlanul arra kerülne sor... m egteremtette sok égető &az-4amelyek néha ' átsuhantak ä me9szűnt. Az otthoni éjszaka■ Azok ketten mellé ültek. dasági és szociális kérdésiip„,,nk diófák, és zast megtiltották, a zsidóisko­Az augusztus végi nap va- . Rikító fehér fénnyel öntötte el iparosításbörtönudvart. A fuvallatok, Hallgattak. Lovrencsics Iából átütlegelték őket ide a meg a csendet. dasagi ^ és szociális *drdds^jegenyék, fenyők, diófák és megoldásának alapját, arne-Ä^arsak lombjai között, lan- . lyekkel a burzsoa Lengyelor-« fc S2mte iUat0Sak voltak, csendőrök. De furcsa es fele- szag nem_ tudott megbukóf-éDél felé járt a nyár esemeny- mas az ltt «■ A hoz' J J zcitartozók ebedet ni. Megszűnt a munkanelküh-^ ' 'd ’ seg, amely a haboru előtt su-5 belvá3rosára, Ide csak lyos .csapást mert a lengyelf, 7 . dolgozó tömegekre, s erősebb|^“S udvarából,jrag^az még talán el is szökhetnének. zj;n^ megismerjük ült a járási szék- ^anozoK eoeaeo hozhatnak a es nappal kiengedik okét a zárkából. Az őrök? Azoktól volt, mint bárhol másutt. Megszűnt a tömeges falusi munkanélküliség, amelyet ■»agrár-fölöslegnek« neveztek, és több milliósra becsültek.^ Az elmúlt évben Lengyelor-^ szágban 6 750 000 ember dol-pj go^ptt a mezőgazdaságon ki-« r-5 vül, közülük 2 950 000 az ipar­megjöttél a frontról... — Elég az arra, hogy iga­egymást háüat^zot^át^^valamifTl^'élet, ™ írógép csattogása, ajtócsapó- dás, vagy kocsizörgés, ha vi­dékről érkezett egy-egy peres­kedő. A rabok a fák alatt ültek, csovortokba verődtek, beszél- ------------- —---------- » . .. g ettek, mindenféle semmiség- szemben az alacsony, barnára a2aí°”"; ges — válaszolta elgondolkod-< va Kovács. — Messziről elém-\ szalad,' rámugrik, szinte nevet, lót, s a nagy család ropja a már eddig is megtehették vol- Lovrencsics elértette a cél- Mindig ott van körülöttem.*táncot, könnyedén, ütemesen, na, valamennyien. Kivéve azo- zást. Melege lett a szíve tá- Mondom neki: »úgy szeretlek Jmint ahogy a kaszák suhantak kát, akiket ma délelőtt hoztak ján. kis kutyám, de úgy...« És ak-Aaz embertpróbáló nehéz mun­be a közeli falvakból. — Elég, pajtás, igazad van... kor olyan boldog... Tegnap este#ka ritmusában. A művelődési Zsirka Kovács József egy fa Mink is most ismertünk meg is, hogy pucoltam a lovat, «otthonban filmeket vetítenek, oldalának támaszkodva ült, iga.zán... Pedig azt hittük már olyan jól eltárgyaltunk. LeüZ-Stánc­----- . ’ ' ' -*3 é s dokumentumfilmeket, fém a szalm-ára, mondtam ne-*a. járás szerény ajándékát. A Abbahagyta. Tudta, a másik ki, ha majd hazajövök, mégúkét elnök, a tanácsé, meg a . tűnődve. mogatta. A csoportosulásokat elértette a dolgot. Nem tudta jobban szeretjük egymást... De|tsz-é, a párttitkár és a J. B. 4 _ Halliátok’ — szólt Ósz figyelte, amelyek szimpátia, miért, önkéntelenül megnézte valahogy olyan szomorúan ne-#munkatárs az egyik sarokban ^ Ferenc Kupi — Cséplőgép vagy cellatársi viszony követ- Kovácsot. A pakonpart, amit zett. Nem is tudom, miért.../pusmogriak m€tl A Nem sokan növeltek, oda de keztében jöttek létre, s ame- Pestről hozott magával, az te- Vagy tan en beszeltem szomo- ghallgatni, pláne kikotyogni, Gazért elhallgatott mindenki, lyeknek általában meg is volt szi olyan idegenné. Különben rúan? *hogy miről is van szó, de meg­ÚA tompa zúgás mindegyikük- az oka. Most, a tulajdonkép- nvllt, egyenes tekintetű, eny- Mintha maganak beszelt Átadom. Azt mondja éppen a tben felébresztett valamit, vá- peni veszélyben értette meg, hen tokas húsos az arc^olyan volna. De észrevette magat,S[sz_elnm it nyel- hogy mi volt a vesztés oka. Az a többi paraszté vtt, csak kurtán felnevetett. ^ — Mert hogy a tavasszal azt------- — Hat, pajtas, nem vagy átérték az asszonyolf. hogy sze­^ ^ 71Z.X1 77finkprité^pl Kutváíát sí- Aooanagyia. luaia, a masitc ki, na maja nazajovoK, t i ban, vagyis három es félszer^oZ,jopy hallgattak sorsukon elértette a dolgot. Nem tudta jobban szeretjük egymást... Deitsz-é. szomorúan ne~#munl Kovácsot. A pakonpart, amit zett. Nem is tudom, 'aiiért...#e)usmogna]s Illetlen dolcg ki­C Jh * » ; — ■ — - •— —r* “ — "I _ . _ . "" 7On 1* AM —II AM A AA... A? AA ért.. TZ A A4 ■ +Á W ÁlM In / "" Légijárat Zürichbe Rendszeres légijarat létesülte gondolatot, amelyről nem\ egyik csoport külsőre nem tét- fehérebb es puhább, nem Budapest és Zürich kozott,£ mertek dimodni sem. szett. A postafőnök, aki akko- olyen cserzett. Es az a feZsze- regi vidám cimbora vág-^retnéríék a „váron két napra hetenként két ízben — kedden^ várakoztak valamire, de riban nagyon hajlongott és lo- Sett, szinte konok all, a dacos ta el a kínos pillanatot-/^-«elmenni a Balatonra és pénteken — közlekednek? Uogy mi lesz velük, nem kér- jális kijelentéseket tett, né- e_Me™sJartás se,h^ dg mindjárt ,s; & #2t teljesíteni szeret­magyar repülogépek^d "éfc egymástók csak a küi- hány hivatalnokkal diskuráli el- Amit ez megért, azért hal- zett is. — Szóval, te számítasz^nénk Közügy ez is, mint ahogy -j----- v—-i ..-it+z» - - - - ....... m képes, azt keresztül viszi, valamire?1 *................. m ajd » ____________ S vájcba és vissza^ Ezzel együtt^sd hírekre figyeltek, abból ál 5 európai nagyvárosban száll-«j^oítdk ^ r^índig horoszkóp­nak le magyar repülőgépek. kzAiukaxy az von hőmérőjük, egy első menetrendszerinti jarat-Jj;___________ t el kedden délelőtt magyai'5; » Folytatásokban közöljük Csák- légügyi küldöttség is utazottávárl Jánosnak a Tanácsköztársaság Hűvös Sándor, a MALÉV ve­zérigazgatója vezetésével. a fáskamra mellett, -közvetle­nül a bejáratnál. — Nézed őket? — szólalt , T , ... , -közügy, hogy arattak a dráva­ha beledoghk is, gondolta ro- _ Hatte. Elbuktunk, nem ’^tamási tez-ben. Közügy, hogy la. Belül egy kicsit elnevette _ kérdezett vissza Zsirka. —Aa tsz-asszcnyok és lánvnk a irif V:rr>]élre?óit py rt.y n.S7.- /-**..^-*»7. -ao tri 72— , . ■40. évfordulójára kiírt irodalmi pá- _ _ _ __ l yázat.m második díjat nyert írá- vez^öség ' tagjával. meg mellette Knausz a párt magdt: Emlékezett ez az asz- Győztek az urak, nem?... Ki-5B?iat0.nra mennek. volt eknóke ’ fzonyét is megsült ette, meo kötés jön, vagy pár hónap, va-* TJ add legyen csak minél volt e.iioite. katonakoribon. Amikor aztán J Xi -xku íw» tA-ü— mki Együtt állt Lovrencsiccsel, a ietelt a szolgálat, nagy eskü- * -­szolgálat, nagy vő volt ott a szőlőhegyen. E Folytatjuk — Vértes György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom