Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-02 / 153. szám

Csütörtök, 1959, július t. 6 SOMOGYI NÉPLAP Akiket a pacsirta elkísér... Ezeket a gyerekeket nem a pacsirta kísérte el, hanem szüleik. Mögöttem ültek a siófoki kertmoziban, és néz­ték az »Akiket a pacsirta el­kísér« című filmet. Csodál­koztam a gyerekek jelenlé­tén, egyrészt, mert a fiúcska négy-, a kislány ötéves lehe­tett, az előadás pedig fél ki­lenckor kezdődött. Olyan idő­pontban, amikor már régen elhangzott a rádióban a gyer­mekeknek szánt esti mese! A híradó után az apa oda­szólt a kislánynak: — Vedd fel a kabátot! — Nem akarom ,.. — Akard, mert hűvös van. — Anyu nem mondta, hogy vegyem fel! Sokáig kitartóan folyt a vi­ta. Az anya is közbeszólt, a ka­bát felkerült mégis a gyerek­re, de ettől fogva kitartóan,, erőitetten pityergett. A körül ülők nyugtalan­kodtak. Végre elcsendesedett a kis­lány, s nagy érdeklődéssel nézte a filmet egészen addig a jelenetig, mígnem a vász­non ellésre került sor. Akkor a kisfiú izgatottan felkiáltott: — Mit csinál a tehén, apu­kám? — Semmit — hangzott a magyarázat. — De apu, mit csinálnak? kotnyeleskedett a kislány is. A szülők zavartak voltak. Hallgattak. Később, mikor a kis cse­léd jajong, gyötrődik, a fiúcs­ka újra kérdez: — Miért nyafog?. Gyereke • születik? — Még nem, csak útban van — felelte az apa közön­séges hangsúllyal, aztán szomszédjához fordult, és so­káig nevetgéltek fojtottan. Nem régimódi, elmaradt gondolkodásmód kényszerít arra, hogy felháborodjam. Nem is a filmtémát kifogáso­lom. Cjaíe azt, hogy akadnak szülők, akik késő esti elő­adásra magukkal cipelik gyermekeiket, s olyan filme­ket nézetnek meg velük, ame­lyekből a gyermek mást meg­érteni nem is képes, mint azt, amit nem kellene még értenie , ahhoz, hogy gyermek, maradjon. Persze, a mozi ve­zetősége is vétkes ebben. Nem érvényesíti a kiírt rend­szabályokat, noha tudja, hogy melyik film hány éves kortól ajánlott! örvendetes dolog, hogy gyermekeink szellemileg fej­lettek, felvilágosultak, de ne naturalista filmek jelenetein köszörüljük szellemi fejlett­ségüket. Csak olyan filmeket nézessünk meg gyermekeink­kel, amikről meggyőződtünk, hogy nekik való! Csema Gáborné Kis kezek munkái között (Tudósítónktól.) A marcali művelődési ház­ban ízléses elrendezésben mutatta be kézimunka- és rajzanyagát a Marcali Álta­lános Iskola. Apró gyermek- kezek munkáit állították ki. A belépő látogatót a ma­gyar tá.iak változatos szép­sége fogadja: torockói, sár­közi, buzsáki, kunsági hím­zések megannyi szemet gyö­nyörködtető látványa. Gon­dosan kivarrt konyhai kézi­munkák, népi hímzéssel dí­szített táskák s olyan dísz- párnák, amelyek még a fel­nőtt kéz dicséretére is vál­hatnának. iAz alsótagozatos tanulók ügyességéről tanúskodnak keresztöltéses kézimunkáik, kivágó munkáik, fantáziadús rajzaik. A falakon pedig a felsőbb osztályosok festmé­nyei, grafikái; közülük nem egy pallérozást kívánó tehet­ségre enged következtetni. A Marcali Általános Isko­la kézimunka-kiállítása idén mind tartalmában, mind pe­dig elrendezésében. felülmúl­ja az eddigieket.. Azt bizo­nyítja ez az örvendetes ered­mény, hogy a tantervi kézi­munka-tan ítá.snak és a szak­körök fellendült munkájá­nak Igen értékes hatása van a tanulók ízlésének fejlődé­sére. Gazdag programmal készülnek a nyárra a nagyatádi járás úttörői Véget ért az iskolai év, el­csendesedtek a tantermek, pi­henni tértek a füzetek és a tankönyveik, megkezdődött a nyaralás. Az úttörőélet azon­ban ez idő alatt sem szünetel. Az úttörőcsapatok részére a nyár, a nagy lehetőségek év­szaka gok élményt tartogat. A nyári úttörőélet megszervezé­se nem könnyű feladat, hiszen nincsenek “kéznél-“ a gyerekek. Rokonoknál, nagyszülőknél üdülnek, a falusi gyerekek esetleg segítenek szüleiknek a nyári munkákban, egyszóval százfelé ván a csapat. Mégis a nagyatádi járás minden csapa­ta elkészítette nyári program­tervét. Nagy élményben lesz részűk a lábodi pajtásoknak. Több mint fél esztendeje leveleznek egy olasz iskola ötödik osztá­lyos tanulóival Ezek a tanu­lók a nyáron két hétre Ma­gyarországra jönnék megláto­gatni a lábodi pajtásokat. E látogatás megszervezése áll az úttörőcsapat tervének közép­pontjában, Kétnapos csillebér­ci és háromnapos balatonsze- mesd táborozásra viszik olasz pajtásaikat, ezenkívül kirán­dulást szerveznek Lábod kör­nyékére, meglátogatlak Kapos­várt és Nagyatádot is. A bakházi úttörők egynapos kirándulásra Pécsre mennek, részt vesznek a kivadárd úttö­rőtáborban, ezenkívül minden második hét péntekjén a csapat egész napos táborozást tart a Rinya partján. Az ötvöskónyi pajtások is egynapos kirándu­lásra mennek kéthetenként. A segesdi csapat júliusban és au­gusztusban kirándulásokat szervez Balatonmáriára Röp- I labda-,, asztalitenisz-versenye­ket rendeznek, augusztus 20-án úttörő-versenynapot tartanak. A nagyatádi Zrínyi Ilona Úttö­rőcsapat 70 fővel Budapestre és Miskolcra utazik. A sómógy- szobiak Balatonberénybe ki­(Tudásitónktól.) A Balaton déli partjáról sok ezer kiránduló hajózik át nya­ranta a Badacsonyba. Ezek az üdülők rendszerint hideg élel­met visznek magukkal, melyet alkalmas helyiség hiányában vagy valamelyik vendéglőben szorongva, vagy magánpincék- ben. sokszor azonban csak eg£ árpyas fa alatt tudnak elfo­gyasztani. Ezen a helyzeten kívánt se­gíteni a SZOT Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatósága, ami­kor meghyitotta a badacsonyi központi éttermet, melynek konyhája 600—700 fő ellátását biztosítja, s egyszerre 300—350 vendég étkezhet itt. Az étter­met a közelmúltban adta át rendeltetésének Szegő Pál fő­mérnök. Kurdi Ferenc, a SZOT rándulnak, gyógynövényt gyűj­tenek, ankétot tartanak Móra Ferenc és Petőfi Sándor halá­lának évfordulóján, továbbá felkészülnek a vasutasnap és az alkotmány napjának megün­neplésére. A mikeiak és a csö- kölyiek közös táborozást szer­vernek. Hasonló tervekkel készül a járás többi csapata is a nyárra. Gáspár István levelező. Észak-Balatoni Üdülési és Sza­natóriumi Igazgatóságának ve­zetője az átvételkor kijelentet­te, hogy az igazgatóság .és az étterem összes dolgozója min­dent elkövet azért, hogy az új létesítmény hiánytalanul meg­valósíthassa célkitűzéseit/ •'Naponta 150—300. a nagyobb helyekről (Siófok, Balatonföld- vár) 600 beutalt is indul kirán­dulásra. Á nyári idényben mintegy 30 ezer beutalt veheti igénybe a badacsonyi éttermet- Ez a lehetőség megnöveli a ki­rándulók számát. Természete­sen meg kell javítani a szer­vezést, és biztosítani kell a hajók menetrendszerű közleke­dését. Lehetőséget kell találni arra is, hogy rossz idő esetén legalább 600 vendég beférjen az étterembe. Megnyílt Badacsonyban a szakszervezeti központi étterem „Erzsébet“ nem válaszol A Vendéglátóipari VáUalat Noszlopy Gás­pár 'utcai Erzsébet névre keresztelt kisven­déglőjéről van szó. S nemcsak nem válaszol — gondolunk itt a lapunkban régebben meg­jelent bírálatra, melyben egy vidéki olvasónk mondta el kifogásait a vendéglő személyze­tével, a kiszolgálással kapcsolatban —, ha­nem továbbra is tapasztalható e jeles helyi-' ségben mindaz a régi hiba, ami megkeseríti az egy-egy pohár sört megkívánó, ide betérő ember perceit. Bírálatunkat annak idején szó nélkül hagyták, ám nem ez késztetett bennünket is­mét megkeresni az Erzsébet háza táját, ha­nem egy másik levél. Részleteit továbbítjuk most: »Több mint háromnegyed óráig vártunk (ketten) egyszer a Noszlopy Gáspár utcai kis­kocsmában egy pohár sörre. Ezután meg­untuk a várakozást és elmentünk. ,;. Más'nap nem szamjamat oltani, inkább kíváncsiságból tértem be ide, s ugyanoda ül­tem, ahova előző nap. Egy pohár sört kér­tem, a Gusztikámnak szólított pincér — csak- tm mint tegnap — most is levegőnek né­zett Másodizori kérésemre tájékoztatott, hogy már megrendelte. Tálcáján hat pohár­ral indult útnak, de nekem — bár mellet­tem ment el — nem adott, csak visszafelé jö­vet (néhány perc eltelt, lelohadt már a hab is) nyújtotta felém a tálcát. Bevettem a po­harat, s megjegyeztem, hogy tegnap négy al­kalommal kértem, s nem kaptam, ma pedig alig félig hozza a poharat. ... Tartsam a számat, figyelmeztetett a pincér...« Ez a levél lényege. Egy este mi is betértünk az >-Erzsebec--be. Szomjunkat oltani is, kíváncsiságból is. Ott tartózkodásunk rövid ideje alatt nem voltak sokan a helyiségben, alig többen, mint az ülőhelyek fele. Nem tudjuk, hason- litunk-e levélírónkhoz, sorsunk mindenesetre az lett, ami az övé: levegőnek nézett a pincér minket is. Ajánlatos lenne, ha a Héndéglátóipari vál­lalat vezetősége utánanézne: mi az oka annak, hogy az Erzsébet vendéglőben hasonló esetek rendszeresen megtörténhetruík í FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL VÖRÖS CSILLAG ttt DTriíÁRn (július 2-től július 8-ig) All* I\IVjXIiillű “A film történeté­nek egyik legjelentő­sebb alkotása« — igy jellemzik a világ több helyén a Shakespeare híres drámájából ké­szült színes angol filmalkotást, a Ili. Richárdot. Laurence Olivier, a kivételes képességű és műveltségű angol színművész és rende­ző a világirodalom nagy alkotóját, Sha- kespeare-t hozza kö­zelebb az emberiség­hez. Felejthetetlen Hamlet-filmjét sokat emlegették nálunk el­ragadtatással. A most bemutatás­ra kerülő III. Richárd talán még ennél . is magávalragadóbb Shakespeare-film. Éz a film — akárcsak a dráma — nemcsak a KV. századi «szegény Anglia« képe, hanem az akkori egész társa­dalomé. Egy jelenték­telen szereplő, egy fel­bukkanó írnok ki is mondja rá a végítéle­tet: »Ocsmány világ ez! Azért pusztul el...« Laurence Oli­vier Riehárd-alakja a torz, és fenekestül al­jas XV. századi angol uralkodóé, akiben perzsel az irigység, a gálád képmutatást be- hízelgés, a hatalom­vágy és a hatálomfél- tés. Kegyetlen hatal­mának tragikus kö­vetkezményei ellené­re elbukik — a drá­mában, filmben és az életben egyaránt. A »véres zsarnok, ki vérből kelt, és vérben uralkodik«, végül is csak szállóigévé vált, híres mondatát üvölt­heti: »Országomat egy lóért!*' — s ez egyben búcsúkiáltása is káros, ronda életé­nek. Laurence Olivier rendkívüli, kevés szí­nészéhez hasonlítható alakító képességével mindezt úgy fejezi ki, hogy nyelvtudás és feliratozás nélkül is teljesen világossá vá­lik a szövevényes me­se lényege. Shakes­peare-hez méltóan és önnön igényeinek megfelelően válogatta meg művésztársait is, A főbb szerepeket Claire Bloom, Mary Kerridge, Cedric Hardwicke, Ralph Richarson alakítják. A művészetnek ki­járó tisztelettel vár­juk Laurence Olivier új, kiváló Shakes■« peare-fibnjét. SZABAD IFJÚSÁG (július 6-tól július 8-ig) EMÍLIA GALOTTI Az emberi jóságról az aljasságról, a be­csületről, az erkölcs­ről, a szerelemről be­szél mély drámai erő­vel a nagy német író, Lessing műve: az Emília Galotti. Mar­tin Hellberg nemzet­közi békedíjas rende­ző érdeme, hogy a film híven tolmácsol­ja a lessingi monda­nivalót. A történet főhőse Emília, a szép és tisz­ta lány, akinek bája rabul ejti Guastalla hercegét. Emília Ap- piani grófot szereti, s boldogan készülődik esküvőjére, mit sem tudva a herceg aljas terveiről. A herceg el- raboltatja Emíliát az esküvőről, s anyjával együtt nyári palotájá­ba viteti. Az összecsa­pás hevében meghal Emília vőlegénye. A lány a herceg házá­ban döbben rá a raj­ta esett gyalázatra, nincs ereje így élni, s hogy apja megmentse a szégyentől, megöli leányát. Emília megtestesí­tőjét, Karin Huebner fiatal színésznőt még nem láttuk filmen, de ez az alakítása meg­győz mindenkit ar­ról, hogy érett mű­vésszel állunk szem­ben. A szinkronszerepe­ket kitűnő művészek tolmácsolják: Örké­nyi Éva, Pálos György, Kálmán György, Sennyei Ve­ra, Bánki Zsuzsa. ÉRDEKESSÉGEK NINCS RÁ SZÜKSÉGÜNK ... Ellopták a firenzei meteo­rológiai intézet értékes mű­szeréit. A tolvajok cédulát tettek az egyik asztalra. A papírlapra az alábbi sorokat firkálták: «-Mivel idő jósla­taik hetek óta nem váltak be, feltételezzük, hogy amúgy sincs szükségük a műszerekre«. TŰL SOK A TÁBORNOK MEXIKÓBAN A mexikói kongresszus elé terjesztett törvénytervezet a »túl pépes« tábornoki kar je­lentős részének nyugdíjazá­sát irányozta elő. A «fölösle­ges« tábornokok száma több mint háromszáz. VESZEDELMES TÉVEDÉS A napokban tévedésből 60 liter cián-nátriumot öntöttek é tokiói csatornahálózatba. Ez a mennyiség elegendő lenne több ezred katonaság megölésére. A japán főváros lakosságát, azonnal- riadóz­tatták. s ftete - • a patkányo- '' ' rsenek 'ál­dozatok. VIZET PRÉDIKÁLT — ALKOHOLLAL SPEKULÁLT A, Virgínia állambeli Nor­folk város antialkoholistai­nak gyűlésén felszólalt egy Walter O’ Domnel nevű fér­fi, és haragos szavakkal os­torozta az alkohol ártalmait. Beszéde közben a hallgató­ság soraiból felpattant egy rendőr, a szónoki emelvény­hez sietett, félbeszakította az előadást, megbilincselte és elvezette a szónokot. A rend­őr ugyanis felismerte, hogy Walter O’ Donnel régóta kö­rözött veszedelmes alkohol- csempész, RANGJELZŐ ERNYŐK Indiában az ernyőket nem­csak a nap és az eső elleni védekezésül használják, ha­nem mindenekelőtt az ernyő viselőjének hatalmát, tekin­télyét, befolyását vannak hi­vatva fokozni Minél több ernyőt tartanák egy tekinté­lyes személyiség feje fölé, annál nagyobb rangja, té­kán iéje és vagyon^ van. UTCASEPRŐ,' MINT SZAKTEKINTÉLY Az olasz televízió nemrég “Dupla vagy semmi« játé­kot rendezett. Egy idősebb férfi lett a győztes, aki Ró­ma minden útját, térét, ut­cáját pontosan ismerte. A nyertes a játék végén elárul­ta, hogy óriási tudásét szak­mai tevékenységének kö­szönheti: negyven éven át. utcaseprő volt, és ezalatt leg­alább egyszer végigseperte Róma területének minden négyzetméterét. VASÁRNAP NEM FUTBALLOZUNK, Észak-Írország azt a meg­lepő határozatot hozta — ír­ja a zürichi Sportinforma- tien —, hogy nem vesz részt az 1962. évi labdarúgó vi­lágbajnokságon, «nehogy is­mét kénytelen legyen vasár­nap játszani, mint ahogy az Stockholmban előfordult«. Belfast Ldnfield nevű csa­pata szerette volna a hatá­rozat megváltoztatását el» érni, de a többi egyesülői nem támogatta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom