Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. évfolyam, 168. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. július 19. '-------------------------------------------------------'-----­. Mai számunk tartalmából: PÁRTMUNKÁSOK (3. oldalon) És mit teszünk érte? (4. oldalon) A Somogyi Néplap kulturális melléklete (6—7. oldalon) JELENTES A FÖLDEKRŐL Mint már hírül adtuk, a szerdai eső és jég számottevő kárt okozott Jákó és Nagybajom határában is. A vihar után a kárt szenvedett községek taná­csain megkezdődött a számba- vételező munka. Egymásután érkeztek a gazdák, hogy beje­lentsék: milyen növényüket, és mekkora területen sújtotta ele­mi kár. A határ, a hétvégi szeles, esős időben benépesült. A szél felburogatta a kereszteket, s a családok kivonultak, hogy megszárogassák s újból kepé­be rákját az ázott, szétszórt kévéket. A megdőlt, embermagasságú kukoricával nem lehet mit kez­deni. Ahol jég nem volt, ott a vihar nyomta le a földre a cí­merüket hozó kukoricáérdöt Nagybajomban tüzet is oko­séit a szerdai zivatar: villám­csapás következtében két ke­reset gabona elégett. A csurgói járás községeiben az esőn kívül nem zavarta más az aratókat. Az iharosbe- rényi Úttörő Termelőszövetke­zetben az időkiesés ellenére is befejezéshez közeledik az ara­tás. A kapálással végeztek, s a tarlóhántás is elkezdődött. — Nem győzünk aratni a traktorok előtt — mondta Völgyesi Imre fogatos brigád­vezető. Másodvetésként elvetettek már hatvan hold csillagborsót, négy hold kölest, négy hold mohart, 16 hold csibehúrt és csalamádét. ,A testvérszövetke­zetben. a Zöldmező Tsz-ben is jó ütemben halad a munka. Ha az idő nem lesz kerékkötő, itt is rövidesen végeznek az ara­tással. Közel félmilliós tervtúlteljesítés félév alatt (Tudósítónktól) A Balatonszemesi Földmű­vesszövetkezet Építőanyag te lepének dolgozói is csatlakoz tak a pártkongresszus tiszte­letére indított munkaverseny hez. Vállalásukat minden terüle­ten túlteljesítették és munká­juk nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a Balaton ezen ré­szén az építkezés az első fél­évben anyaghiány nélkül foly­hatott. Forgalmi tervük az I. félév­re 1 190 000 Ft volt, ezt 478 000 forinttal teljesítették túl. 35 ház építéséhez elegendő anya­got vásároltak az év első fe­lében a földművesszövetkezet telepén és ezen kívül nagy se­gítséget nyújtott a telep a ter­melőszövetkezeti építkezések­gépállomásaink segítenek Az idei év amennyire bő ter­mésű, annyira nehezen arat­ható gabonákat nevelt. Ez a tény szinte példátlanul nagy feladatok elé állította me­gyénk gépállomásait. A ku­száit és megdőlt terményben csak csökkentett teljesítmény­nyel tudnak dolgozni a gépek. Sőt, a dús, erős szár miatt, — a rozsról nem is beszélve —, az álló búzában sem bírnak teljes kasza szélességgel dol­gozni. A teljesítmény mind a kombájnoknál, mind az arató­gépeknél napi négy-öt holddal A bogiári fmsz mozgóboltjában Szőlősgyörök és Szőlőskislak határában az aratás idején naponta jelent meg a mezőn a balatonboglári fmsz mozgó­boltja. A rekkenő' melegben volt is kelete a különböző hű- .sítőknek. Balogh József boltos jegelt sört ajánl a 40 fokos meleg ellen. Nem is hiába. V,TV ' ■ * ' * 'vf Yasy Anna kereskedő tanuló nagylány társának narancsot kínál a meleg ellem csökken. Ha ezt átszámítjuk a jelenleg is dolgozó 65 kombájn­ra és 137 aratógépre, akkor láthatjuk igazán, milyen hatal­mas méretű visszaesést jelent munkában a gabonák dőlt ál­lapota. Termelőszövetkezeteink ne türelmetlenkedjenek az aratás tarén fennálló esetleges lema­radásokért, ne a gépeket hi­báztassák lépten-nyomon. Gon­doljanak arra, hogy 'kézi erő­vel is mennyivel nehezebb ma az aratás, amikor szinte min­denütt kaszaheggyel kell fel­piszkálni a gabonát Segítse­nek, vessenek latba minden erőt saját maguk is, ahol erre még szükség van. Ne várjanak csodát a gépektől. A gépállo­mások tőlük telhetőén úgyis megtesznek mindent. Hogy csak egy számot említsünk: az eddigi munkák folyamán több mint 14 és félezer hold aratá­sával segítették előbbre terme­lőszövetkezeteinket. A Mennyei Gépállomás például 2900 hol­das aratási tervéből már 2000 holdat teljesített. Ugyancsak kétezer hold körül vágott le 2200 holdas tervéből a Fonói Gépállomás is; —_ Traktorosainkban megvan a szív, az akarat — mondotta Géger László, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának üzem­gazdásza. Erről tanúskodnak az egyéni teljesítmények. — Lex Sándor, az Iharosberényi Gépállomás kambájnosa már a 150 holdnál tart. Jagados Já­nos és Dramkovícs János a Fo­nói Gépállomás aratógépkeze­lői pedig a kétszázadik holdat aratják. Az említett példákból is lát­hatjuk, gépállomásaink teljes erővel azon igyekeznek, ‘ minél nagyobb segítséget tudjanak nyújtani a termelőszövetkeze­teknek. A türelmetlenség, s a legtöbbször indokolatlan elé­gedetlenség csak zavarná a munkájukat. hez is. A tsz-mozgalom az I. félévben közel 300 000 foxint volt. A közös istállók építésé­hez szükséges téglát, meszet, cementet, és betonelemeket a földművesszövetkezet szállítot­ta a balatonszemesi Dózsa, a balatonőszödi Vörös Csillag, a balatonszárszói József Atti­la, a nagycsepelyi Kossuth, a kötcsei Jóreménység, a szóládi Kossuth, a balatojjendrédi Zöldmező és a teleki Új Élet termelőszövetkezeteknek. Az eladott 660 000 téglából 200 000 darabot a termelőszö­vetkezetek vásároltak fel. Cse­répből 123 000 darabot adtak el, ezenkívül nagy mennyisé­gű palát Fűrészáruból 100 köbméter került eladásra, en­nek 40 százalékát szintén a termelőszövetkezetek kapták. Cementből 352 mázsát vásá­roltak a tsz-ek. Termelőszö­vetkezetek, s az építők meg voltak elégedve a balatonsze­mesi fmsz-i építőanyag telep munkájávaL Az első félévbeo 28 milliárd forint értékű árut vásárolt a lakosság Sajtótájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban Szombaton tájékoztatták a sajtó munkatársait a kereske­delem első féléves eredményei­ről. Fenyő Imre, a tervfőosz­tály vezetője elmondotta, hogy az első félévben 28 milliárd forint értékű árut vásárolt a lakosság. Ez a mennyiség 13,7 százalékkal haladja meg a ta­valyi hasonló időszak eladását. A megnövekedett vásárlási kedv a termelőszövetkezeti pa­rasztság, továbbá a munkásság nagyobb jövedelmének vissza­tükröződése. A kereskedelem a második félévben 32 milliárd forint ér­tékű árut hoz forgalomba. Ez 10 százalékkal nagyobb, mint a tavaly második félévben el­adót]; áruk mennyisége. Az el­adásra kerülő áruk 54 százalé­ka iparcikk. A kereskedelem nagy érdeklődésre számít a motorkerékpár, a hűtőszek­rény, a bútor és a ruházati Kiváló szovjet balettművészek a szegedi ünnepi játékokon Moszkva (MTI). Július 27-én Moszkvából Budapestre utazik a Sztanyiszlavszkij—Nyemiro- vics Dancsenkó Színház száz­tagú balettegyüttese, amely részt vesz a szegedi ünnepi já­tékokon, s több előadást tart a magyar fővárosban és az ipari központokban. A száztagú társulatban szá­mos ismert szovjet balettmű­vész van, cikkek vásárlásánál. Ezeknek a mennyiségét jelentősen nö­velik. Tojásból’és sajtból 25 százalékkal, tejből 10 százalék­kal többet hoznak forgalomba; A harmadik negyedévben nö­vekszik a húskészítmények választéka, a nyershúsnál a marhahús javára tolódik el az arány. A tavalyinál lényege­sen több lesz a burgonya, a zöldség és gyümölcs. Télire öt-’ ezer vagon burgonyát tárol­nak. Ez négyhónapi fogyasz­tásnak felel meg. Az év végéig 200 vagonnal több citromot és 20 vagonnal több narancsot árusítanak majd az üzletek. A ruházati cikkekből szintén többet juttatnak a lakosság­nak. Bár kétszerannyi nylon­kesztyű és ■ nylonáru árusítását tervezik, az előzetes tájékozó­dás szerint ez is kevés. A má­sodik félévben több kismotor, kerékpár, kétszerannyi televí­zió és mintegy 60 százalékkal több varrógép vár vevőre. A kultúrcikk kiskereskede­lem többféle külföldi órát ren­delt. amelyeknek árusítását rö­videsen megkezdik. Javulás várható 'a bútorellátásban. Augusztus 20-án az ország 12 városában, megyeszékhelyén rendeznek ünnepi vásárokat — fejezte be tájékoztatását Fenyő Imre, a tervföosztály vezetője; Rendelet a továbbképző iskolákról Határozatot hozott a Minisztertanács a fiatalkorúak munkábaállításárál UTOLSÓT SUHANTAK A KASZÁK Szegerdő,—Fényed termelő­szövetkezeti községben befeje­ződött az aratás. Két vontató már hordja is befelé a gabo­nát. s a tarlóhántás is elkez­dődött. Az őszi árpa földeken szépen zöldéil a másodvetés. A továbbiakban még 87 ka- tasztrális holdon vetnek mo­hart, csalamádét, hogy az őszi takarmányozás is biztosítva le­gyen a tsz állatállománya ré­szére. Balatonszárszón a József Attila T ermelőszövetkezetben szombaton t'égeztek az aratá­si munkákkal. Itt. több mint négyszáz katasztrális hold ga­bonát vágtak le a tagok. A Minisztertanács rendele­tet hozott a továbbképző isko­lákról. A rendelet értelmében az állam továbbképző iskolá­kat szervez az általános isko­lák befejezett, heti 36 óránál kevesebbet dolgozó, szakmai oktatásban nem részesülő fia­talok számára. A továbbképző iskolák mezőgazdasági, illetve ipari jellegűek. Céljuk, hogy a 14—16 éves fiatalokat szocia­lista szellemben tovább nevel­je a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére, szélesítse általános műveltségüket. Az oktatás teljesen ingyenes, sem beiratási, sem tandíj nincsen. A hallgatók vagy mezőgazda- sági, vagy ipari (technikai) el­méleti és gyakorlati ismerete­ket kapnak, a- lányoknak ház­tartási ismereteket is oktatnak. Az általános iskolákból ki­került és tovább nem tanuló fiatalok a 16. életévük betölté­sét követő augusztus hó 31. napjáig — ott, ahol ilyen iskola már működik — kötelesek a továbbképző oktatásban részt- venni. Nem kötelesek résztven- ni azok, akik munkaviszony­ban állnak, kivéve, ha munka­idejük napi 6, illetve heti 36 óránál kevesebb. A munkaidőn túli szakmai oktatásban való részvételre kötelezettek az ok­tatás tartamára ugyancsak nem kötelesek továbbképző is­kolába járni. A szülők, gyámok kötelesek a gyermekeket az általános is­kolából való kilépést követő szeptember hó 1-ig a tovább­képző iskolába , beíratni és a fentebb említett határidőig az iskolába rendszeresen járatni. Felmentést egészségügyi, illet­ve családi okból adhatnak. A továbbképző iskolákban tanítók, tanárok, szakoktatók, valamint ipari szakképesítés­sel rendelkező és az ifjúság ne­veléséhez értő gyakorlati szak­emberek alkalmazhatók. Azokban a .községekben, vá­rosokban, ahol legalább 15 egy nemzetiséghez tartozó iskola- köteles szülei kívánják, bizto­sítani kell, hogy a továbbkép­ző iskolásokat anyanyelvükön oktassák, illetve anyanyelvű­ket kötelező tárgyként tanul­ják. Az iskolákban két évfolyam van. A mezőgazdasági jelle- gűekben novembertől már­ciusig öthónapos, az ipari jel- legűekben szeptembertől jú­niusig tíz hónapos az oktatás, hetenként kétszer három órá­ban. Ezt az órarendet még gyakorlati foglalkozás egészít­heti ki. Az iletékes miniszterek indo­kolt esetben engedélyezhetik, hogy a továbbképző iskola egy vagy két év folyamán elvég­zett diákoknak tanulmányaik folyatásakor egyes tantárgya­kat, vagy a tanulmányi időt beszámítsák. A diákok az oktatás hónap­jai alatt munkát vállalhatnak, munkáltatójuk azonban köte­les biztosítani a foglalkozások II Földművelésügyi Minisztérium a közeljövőben tapasztalatcse­re tanácskozásokat rendez az ország különböző termőtájain, ahol az idén már széles kör­ben kibontakozó silókukorica termesztés legjobban ‘bevált módszereit, a vetésápolás, va­lamint a betakarítás gépesíté­sének tapasztalatait tanulmá­nyozzák az ország • növényter­mesztési szakemberei, a terme­lőszövetkezetek, az állami gaz­daságok küldöttei. Július 21-én a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban, július 24-én a hajdú- szoboszlói egyetemi tangazda­ságban. július 28-án a Keszt­helyi Kísérleti Gazdaságban, július 31-én pedig a Herceg- hakni Kísérleti Gazdaságban lesznek előadások és bemuta­tók. A bemutatók tapasztala­tait széles köbben megvitatják. zavaratalan látogatását. A rendelet kimondja, hogy szabálysértést követ el és je­lentős pénzbírsággal sújtható az a szülő, aki gyermekét a to­vábbképző iskolába nem Írat­ja be, vagy gyermeke az isko­lából tpbb alkalommal igazo­latlanul mulaszt. Hasonlóan büntetik azt a munkáltatót, aki az iskola látogatását meg- . akadályozza. A kormánynak az iskolát végzett fiatalkorúak munkába- áilításáról szóló határozata többek közöt kimondja: min­denekelőtt a szakmunkáskép­zés jelentős fokozása szüksé­ges. Különös figyelemmel kell lenni olyan szakmák utánpót­lásának bizosítátására, ame­lyekben van, vagy távlatban hiányok mutatkoznak. Gondot kell fordítóm arra, hogy a fa­lusi fiatalságnak a mezőgaz­daság körében is megfelelő le­hetősége nyíljék szakmatanu­lásra. Törekedni kell arra, hogy a képzés kibővítése az eddiginél nagyobb lehetőséget nyújtson a lányok számára is. A tovább nem tanuló váro­si fiataloknak, főként a leg­nehezebben elhelyezkedő 14— 16 éveseknek, elegendő, szá­mukra alkalmas munkalehető­séget kell biztosítani. A kor­mány 1959-re tízmillió forin­tot bocsájt rendelkezésre. Eb­ből az eddiginél több fiatal­korút tudnak az üzemek, vál­lalatok rövidített munkaidő­ben foglalkoztatni. A 14—16 évesek általában a napi 4 órát, a 16—18 évesek 6 órát dolgoz­nak. Havi bérük az előbbiek­nek 300—400, az utóbbiaknak 400—500 forint. A kormány 15 milliós kere­tet biztosított a helyi tanácsok­nak. Ebből az összegből terven felül eszközölhetnek a fiatalok foglalkoztatására célzó beruhá­zásokat. A Minisztertanács felkérte a SZOT-ot és a KISZ Központi Bizottságát, hogy a társadal­mi erők széleskörű bevonásé­val szervezzék meg a pályavá­lasztási tanácsadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom