Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-18 / 141. szám
SBWOGfT WffPLAF 9 «6?'5rfSk, WS» fSnfcrs 1» Családi otthonok vigyázója VOLTAKÉPPEN ILYEN RANGOT senkinek se adnak, s ha valakiről ekként vélekednek, az igen nagy tisztességnek örvendhet embertársai körében. Márpedig Bíró Gézánét így tisztelik Balatonmárián. Előbb még mint a nőmozgalom helybeli vezetője amúgy »hivatalból« viselte ezt a címből adódó funkciót, de később megbetegedett szíve egyre hevesebben kezdett dobogni és kihagyni, azt parancsolta neki: Bíróné, válj meg társadalmi funkcióidtól. De csak jönnek hozzá azóta is az asszonyok bajaikkal, gondjaikkal. S Bíróné meghallgatja őket, együtt érez velük, tanácsot oszt nekik, de nem fukarkodik akkor sem, ha valaki fejmosásra érdemesült. Körzetében azt mondják: bárcsak ilyen tanácstagja, volna mindenkinek. Mert Bíróné tanácstag is, mégpedig az első tanácsválasztás óta. Sőt, eleitől fogva elnökhelyettes is a községben. Szóval amolyan igazán derék asszony, akit — a szólás- mondással élve — az isten is vezetőnek teremtett. Mondják róla, mennyit futkosott attól függően, hol, mikor, mire volt szükség, míg kiharcolta körzete lakóinak a villanyt. Sohasem ismert fáradságot, ha a köz érdekéről volt szó. Most is, félig -betegen mint legszebb élményeiről, ujjongva beszél a munkákról, melyekben részt vállalt a felszabadulás óta. ÖRÖMTŐL CSILLOG A SZEME, amikor elmondja, milyen boldogság érte ötvenhét- ben, amikor meghívták a parlamentbe, a nőkongresszusra. Ha másért nem, azért is ez marad egyike a legszebb élményeinek, mert — mint mondja — itt igazolást és bátorítást kapott arra, amit ő annak előtte csinált: az igazi nőpolitikára. Még most is fülében cseng a szó, milyen felelősséggel beszéltek ott a nevelésről, a esa-^ ládi tűzhely tisztaságának vé-^ delméről. Mindig úgy képzelte, £ hogy a nőszervezetnek legfőbb^ kötelessége ápolni a szeretet ^ virágait, a legszebb erényeket,^ amelyeknek híján nem igazi asszony az asszony. Bíróné asszonyai helytálltak, ha kötelességteljesítésre volt szükség, s ahogy 6 mondja: »... amit mi elhatároztunk, azt végre is hajtottuk«. Örömszerzők voltak, amikor fagylaltdélutánokat, ünnepélyeket rendeztek a gyermekeknek. Rendszeresen látogatják most is a támasz nélkül maradt öregeket, betegeket. Van öröm, amikor váratlanul betoppannak hozzájuk virágcsokorral, vagy segítenek nekik mosni, varrni. ELSZOMORODIK BÍRÓNÉ f leikkel. Szíve fáj, valahányszor azt kell látnia, hogy elzüllenek a házastársak, a gyerekek szeme láttára veszekszenek, s hűlni kezd a családi tűzhely. Sok dolog van ezekkel. Néha úgy érzi, tehetetlen, mert a szép szó már nem használ. Bíróné több családot említ, ahol a szülök felelőtlenségének a gyerekek vallják kárát. Ilyenek F.-ék is. Az anya is, az apa is iszákos. Amit keresnek, italra költik, a gyerekek zsíros kenyéren tengődnek, nem tanulnak, mert a szülők nem törődnek velük. — Rettenetesen bánt bennünket, sehogyan sem tudjuk elviselni, hogy így nőjenek fel a jobb sorsra érdemes gyerekek. De gyengék vagyunk ahhoz, hogy a helyzeten változtassunk. Mondom például az egyik ötgyerekes asszonynak: — Te, Mariska, minek iszol, hát nem fáj a szíved, hogy a gyerekeid éheznek, rongyoskodnak a ti torkotok miatt? Mit gondol, mit felelt? Azt. hogy »akkor minek állították fel a kocsmákat, ha nem illatom«. Úgy gondolom, sokkal erélyesebben kellene bánni az ilyenekkel. — Persze, nem mindenkinél reménytelen a helyzet, akadnak, akiken fog a szó. és megpróbálnak becsületes útra térni. — Ismertem egy asszonyt, aki jó dolgos volt, de mivel sokat ivott, férje válni akart tőle. Az asszonyt egyszer alkoholmérgezés miatt kórházba kellett szállítani. Az ura akkor elhatározta: neki többé nem kell az asszony. — Tudtam, hogy sok igaza vah a férjnek, de nagyon aggasztott a gyerekek és az asz- szony további sorsa. Azt mondtam neki: ] »Nézze, Jóska, maga okos ember. Ütéssel nem lehet megjavítani az asszonyt, csak még inkább elrontja. Ezt én ma gamról tudom. 37 éve vagyok asszony, de a férjem még kisujját sem emelte rám. Persze, nálunk sem volt kés-kanál koccanás nélkül, de mindig .rájöttünk, milyen szamárságot csináltunk. Próbáljon még egyszer az asszony lelkére beszélni. Mondja meg neki, ha nem hagyja abba az ivást. akkor elválik tőle. S ha erre sem fogad szót. akkor azt mondom: váljon el tőle, nincs arra kötelezve senki, hogy boldogtalanságban élje le az életet, de nagyon kérem, beszéljen még vele«. A férj hajlott kérésemre. Én is igyekeztem felelősségre ébreszteni az asszonyt. S tudja, mi történt? Lehet, hogy hihetetlenül hangzik: az asszony megváltozott. Szépen élnek, a férje első házasságából született gyereket is becsületesen gondozza. Bárcsak édes gyermekükkel bánnának így némelyek. Igaz, hogy még kevés a jó példa, de fényesen, mint a csillámló arany, tanúskodik Bíróné meleg szivéről, nemes emberségéről. Nagy öröm neki, ha eredménnyel jár segítsége, ilyenkor teljes kárpótlást érez fáradozásáért. EGY KETTÉTÖRÖTT KAM- PÖSBOTOT hoz ki a szobából Bíróné. — Ez is egy könnyfakasztó tragédia tanúja — mondja. — Egy fiú törte el édesanyja hátán, miután földre teperte. Az anya — öregesen tipegő néni — az uramhoz hozta el a botot, ragassza ösz- sze. Már azt gondoltam, neki adom az én emlékbe kapott botomat, de attól félek, hátha összetöri a cudar fiú. akárcsak az édesanyja szívét.. Varga Jószef GEORGI MÍHAJLOVICS DIMITROV, a nemzetközi munkásosztály feledhetetlen harcosa 77 esztendővel ezelőtt, 1882. június 18-án Radomir- ban, Szófia mellett született Georgi Mihajlovics Dimitrov, sen szilárd híveként Bulgáriában harcol egészen addig, amíg 1923-ban a fasizmus hatalomra jutása el nem űzi haa bolgár nép nagy fia, a nem- zájából. Távollétiben kát eset- zetközi munkásmozgalom ki- ben is halálra ítélték, magasló vezetője, feledhetetlen harcosa. A proletárcsalád gyermekéből ifjúkoron forraDimitrov azonban tovább harcolt. Tevékenyen részt vett a Kommunista Internacionálé dalmárrá lett Dimitrov neve Végrehajtó Bizottságának munszorosan összefonódik azokkal a harcokkal, amelyeket a bolgár munkásosztály és a nemzetközi munkásmozgalom vívott a nép ellenségei ellen. Mindig az első sorokban harcolt. A marxizmus—leniniz- mus eszméinek birtokában messze a jövőbe látott, mélységesen hitt a munkásosztály, a dolgozó nép alkotó és kimeríthetetlen erőiben, s nem ismert félelmet és ingadozást az ellenség előtt. Lángoló forradalmi heve megigézte a szíveket, önfeláldozó harci osztagokba tömörítette a dolgozókat. Egész életében kemény harcot vívott a bolgár kommunista párt megszervezéséért, elvi és cselekvési egységéért, sorainak tisztaságáért, a tömegekkel való kapcsolatainak megszilárdításáért és kiszélesítéséért. Vezetésével a Bolgár Kommunista Párt felvértezte magát a marxizmus—lenlniz- mus győzelmes ideológiai, szervezeti és taktikai fegyvereivel, megtisztította sorait a befurakodott ellenséges elemektől, a proletariátus élcsapatává fejlődött, amely sikeresen vezette a dolgozók érdekeinek védelmében a fasiszta diktatúra megdöntéséért vívott harcot. G. M. Dimitrov a munkás— paraszt szövetség következetekájában. Megismerte a kapita lista országok munkáspártjainak problémáit, a forradalmárok hősi harcait, a munkásosz« tály helyzetét. Jugoszláviában, majd Bécsben és Berlinben dolgozik, 1933-ban forradalmi tevékenysége miatt Berlinben letartóztatták. A lipcsei per tárgyalása** kor Dimitrov a fasizmus és az imperialista háború elleni küzdelem’ zászlóvivőjeként szerepelt. A tárgyaláson bátor, hősies magatartást tanúsított. Az aljas rágalommal szemben megvédelmezte a kommunista mozgalom és a kommunisták tisztaságát és becsületét. A bolgár népet »rabiátus«- nak, »barbár«-nak nevező vádakra Dimitrov nemzeti büszkeséggel, önérzetesen, élesen így felelt: »Az a nép, amely ötszáz évig idegen járom alatt élt anélkül, hogy nyelvét és nemzeti jellegét elvesztette volna; munkás- osztályunk és parasztságunk, mely a bolgár fasizmus ellen és a kommunizmusért harcolt és harcol — ez a nép nem barbár és vad. Bulgáriában csak a fasizmus barbár és vad. Kérdem azonban, elnök úr: hol az az ország, melyben Ilyen párt nem játszik a telke- léssel és a forradalommal. Tömegmunka, tömegharc. . tömeg-ellenállás, egységfront, semmiféle kaland — ez a kommunista taktika alfája és ómegája« — mondotta. A proletariátus nemzetközi összefogása megmentette a lipcsei per hősét. Dimitrov azonban tudta, hogy a harcnak nincs vége. Szabadulása után szovjet földre lépve , tovább küzd a nép elnyomói, a fasisz"- ták ellen. 1 935-ben V a Kommintern VII. kongresszusán mondott nagy beszédében mélyrehatóan elemzi a fasizmust, hatalomra jutásának körülményeit, következményeit és legyőzésének útját. A feladatokról szólva megállapította: »Az első, amit tenni kell, amivel kezdeni kell, az egységfront megteremtése, a munkások akcióegységének megteremtése mindenegyes üzemben, mindenegyes járásban, mindenegyes országrészben, minden országban, az egész világon. A proletariátus akcióegysége nemzeti és nemzetközi méretekben: ez az a hatalmas fegyver, amely a munkásosztályt képessé teszi nemcsak az eredményes védekezésre, hanem az eredményes ellentámadásra a fasizmus ellen, az osztályellenség ellen*>. Útmutatása nyomán sok leigázott országban a fasizmus legbarbárabb időszakában népfrontokba tömörültek a haladó erők. ő irányította a Bolgár A raktárgondok megoldásáért a fasizmus nem barbár és Munkás Kommunista Párt, a vad?... A bolgár nép minden bolgár hazafiak fegyveres küz- erejével és kitartóan harcolt delmét a fasiszta német meg- az idegen járom ellen. Ezért szállók ellen. A küzdelem'nem tiltakozom a bolgár nép ellen volt hiábavaló, Bulgária Gazdag aratás ígérkezik, s nemcsak az okoz gondot, hogy sikerül-e majd idejében betakarítani, elcsépelni a gabonát — a termény tárolása is probléma. A tavasszal felfejlődött yagy újonnan alakult termelőszövetkezetek csak a várható termés felére tudnak raktárteret biztosítani. A Terményforgalmi Vállalat, ahol tudott, segített. Lad, Iharosberény, Mosdós, Inám, Meriiye, Varászló. Ságvár, Bá- bonymegyer — e nyolc helyen összesen 1050 vagon búza, rozs, árpa stb. tárolására elegendő raktárrészt engedett át a termelőszövetkezeteknek» Többet a TV nem adhat. Részükről még nagy segítség az is, hogy a tsz-ek 550 vagonnyi szerződött s egyéb felesleges gabonáját azonnal átveszik. Hogy kisebb legyen a raktárgond a szö- ARCA, amikor arról beszél, f vetkezetekben, helyes, ha a tsz-ek mindjárt hogy sokan nem törődnek szü- fa cséplőgéptől a TV-telepekre viszik az éladf intézett támadások ellen. Sem i mi okom arra, hogy szégyelljem bolgár voltomat, és biiszni való gabonát. A munkaegységre kiosztható mennyiség 70 százaléka erejéig akár a cséplőgépnél is mérhetnek búzát, rozsot a tsz- családoknak. Az eladott és előlegként kiosztott termény tárolása már nem a tsz-ek gondja. De mi lesz a többivel? A községi tanács és szövetkezet vezetői alaposan nézzenek körül a faluban, vegyék számba azokat az épületeket, ahol mód van nagyobb mennyiségű gabona tárolására. Egyezzenek meg a tulajdonossal, és a tárolás idejére megfelelően hozzák is rendbe az épületeket. Ha ilyen lehetőség nincs, ha f fasisztákat, és megvédelmezte már minden kötél szakad, szükségraktárak- f a kommunista mozgalom el- nak ki kell jelölni az iskolákat, a kultúrhá- \ v®it, taktikáját. »A Kommuzat, egyéb középületet is. Aratás csak egyszer $nist(l Internationale melynek ’ \az összes szekciók közvetlenül van egy évben, s minden karbaveszett Sabo t felelősek, nem összeesküvő nával az évi, jövő évi kenyerünk kisebbedik. f szervezet, hanem világpárt. ke vagyok arra, hogy a bolgár munkásosztály fia vagyok«. A mikor a német fasiszták felgyújtották a birodalmi gyűlés épületét, és gyalázatos tettüket a kommunistákra fogták azt hazudva, hogy a birodalmi gyűlés épületének felgyújtása adta meg a jelet a munkásosztály fegyveres felkelésére, Dimitrov leleplezte a * «,-■! i,>aitatom * toHtútom*« — És az kenyérre nem volt elé? Csak fényképezőgépre? — A fényképezőgépet nem abból vettem... — Biztos? Tllésy egy pillanatig gondolkodik: ■— Biztos. rajzolta, közelebb ment, s úgy vizsgálódott? llléssy sietve tiltakozik: •— Nem. Nagykinizsi felé utaztamban, a vonaton mesélték... — Az ilyesmit nem szokták dent megtudtam... csak úgy a vonaton mesélni... —■ Becsületszavamra így szabad lett. A bolgár hazafias erők a felszabadulás után 300 ezer katonával részt vettek a további harcokban — így hazánk felszabadításában is. Ezt mi, magyarok sohasem felejtjük el bolgár testvéreinknek. A fasizmus ellen vívott harcban tanúsított kimagasló érdemeiért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége által Lenin-renddel kitüntetett Dimitrov huszonkét évi távoliét után lépett ismét bolgár földre. Ez a föld már szabad föld volt. Életének utolsó éveit saját népe körében töltötte. Minden erejét, értékes tapasztalatainak egész kincsestárát hazája megújításának szentelte. A párt 1948 decemberében összeült kongresszusán elmon- ”""VJott beszámolójában G. M. Di- I mitrov továbbfejlesztette a re-1 marxista—leninista államelCseppnyi elismerés sincs a hangban, amely inkább gúnyos. llléssy már kétkedik abban, hogy félre tudja vezetni a rendőrtisztet, jobb szeretné abbahagyni az egészet. De azért megpróbálja: — Gondolkoztam, azon, amit ön ai őszinteségről mondott. Látom, hogy a leghasznosabb valóban az lesz számomra, ha őszintén beszélek... — összespóroltam rá a — Ennyi az egész őszinte, teljes beismerő vallomása? — Igen ... — Hát ezért kár volt ilyen nagy feneket keríteni a dolog- pénzt., nak. Dehát mindegy ... Tehát miből. amit mondott, az őszinte volt? — A lehető legőszintébb ... A legöszintébb vallomás, ami tőlem telik... — No, ez nem valami egyenes jellemre vall. Dehát nem — Ezek szerint abból vette, amit Dallamtól kapott. Hiszen volt! — bizonygatta a kém. magának nem volt más pénz- A főhadnagy haragos: forrása, csak a hazai pénzek, — Maga ne hivatkozzék itt a meg Dallam zsebe... becsületszavára. Ezt a jogát — Dallamtól összesen nyolc- már eljátszotta. Vagy úgy száz forintot kaptam ... gondolja, hogy a kémeknek is — Akkor miből vette a két- van becsülete? ezer forintos fényképezőgépet? llléssy nem szólt egy szót Gara nyugodt hangon adja jellembeli dolgok, hanem na- át a szót: gyón is ténybeli dolgok miatt — Tessék! Hallgatom!... van maga itt. És mondja, ez a llléssy nekikezd átgondolt vallomás maga szerint teljes? mondanivalójának: — A lehető legteljesebb ... — Nagyon rosszul álltam — Szóval, éppen olyan őszin- anyagilag ... Okvetlenül pénz- te, mint amilyen teljes. Rendre volt szükségem ... Dallam ben van. Ha akar vall, ha nem ezredes azt mondta, hogy ad, akar, nem vall. Csak azt ne s utána zsarolni kezdett. Mit higgye, hogy félrevezethet... tehettem mást, elmentem M.- Először is itt van a maga pénzbe. De ez volt dz egyetlen zavara... eset. Ezután megmondtam ne- — Tessék elhinni, pénzzavarki, hogy többet nem csinálom. Tessék elhinni, hogy kenyérre kellett a pénz... A kém elhallgat. A főhadnagy vár egy ideig, s megkérdezi: — Ennyi az egész? J»-’- A ban voltam ... — No jó, akkor miből vette a fényképezőgépét? ' — Hát amit hazulról küld- aztán tek... — Ezek szerint kapott hazulról pénzt. llléssy nem válaszol, mit is válaszolhatna? Gara főhadnagy más témára tért át: — Hagyjuk hát a maga fényképezőgépét. Térjünk visz- sza M.-be. Mondja, leszállt maga a vonatról? — Igen, leszálltam. — És? — Akkor készítettem azt a vázlatot, amit a múltkor tetszett mutatni. — Milyen messziről rajzolta le? — Ötszáz méternyire lehettem tőle, egy magaslaton ... A főhadnagy figyelmesen szemléli a vázlatot. — Ez egyszer alighanem igasem, lehajtja a fejét. Mit is válaszolhatna erre? A főhadnagy nem vár feleletet. Folytatja a kihallgatást: — — Mondja meg végre, hon- — nan szerezte az adatokat? — — A vonaton hallottam tot. őket... — — A vonaton? — — Igen. M.-iek utaztak ve- san lünk egy kocsiban, meg olyanok, akik ott dolgoztak az építkezésen ... — Mondtam már, hogy az ilyesmiket nem szokták a vonaton mesélgetni. Az ember utazás közben a gyermekéről beszél, vagy panaszkodik, mert a vonat késik, szóbahozza a disznótort, amire utazik, vagy mit tudom én mit... De a repülőterek pontos műszaki adatait? ... zat mondott. A vázlat arra ^ . ... .... ..... ,. — Hat en hoztam szoba vall, hogy körülbelül olyan ta- repüZó'íereí volságról készíthette. Csakhogy ezen más adatok is fel vannak tüntetve. Olyasmi, amiket nem lehetett ötszáz méterről megállapítani... Azokat SAS £ 2 te— így már más... És mit mondott? — ügy kezdtem, hogy repülőmérnök hallgató vagyok, s nofliio» érdekelnek a műszaki dolgok ... Akkor éppen a pülőtér mellett robogott el a%méletet. Vázolta azokat az elvonat, s egy beszédes kedvű f veket, amelyekre a népi de- utas az ablakból magyarázta a | mokratikus állam épül. Meg- dolgokat... En kérdezgettem,» állapította, hogy a népi de- mások is beleszóltak, sok min-1 mokratikus állam a dolgozókénak, a nép óriási többségének — Elég felelőtlenek voltak az | hatalma, amelyen belül a munútitársai. Maga persze, amikor | kásosztályé a vezető szerep. A leszállt, feljegyezte, amit hal- í népi demokratikus állam fegy- lott és azután eljuttatta az»ver a dolgozók kezében a ki- amerikai követségre... | zsákmányoló elemek ellen, — Nem juttattam el kérem, t minden olyan kísérlet ellen, a követségre ... Az utcán ta- i amelynek célja a kizsákmá- lálkoztam Dallammal... } nyoló rend visszaállítása; tör— Szóval, újabb találkozó | ténelmi hivatása, hogy rávekövetkezett... ♦ zesse az országot a szocialista — Igen. t fejlődés útjára. Aláhúzta azt a — És természetesen, akkor is | gondolatot, hogy a. népi de- kapott Dallamtól pénzt?... Jmokratikus állam a béke, a — Adott valamennyit... | demokrácia és a szocializmus Mennyit? t táborának az állama, s a SzovNégy- vagy ötszáz forin-1 jetunióval, valamint a többi . \népi demokratikus országgal — Négyet vagy ötöt? ♦való együttműködésben és ba— Nem emlékszem ponto- % rátságban fejlődik. Sokoldasan ... | lúan felvázolta Bulgária gaz— Nem emlékszik?! Pedig % dasága kifejlesztésének prog- nem mindennapos eset, hogy % ramját, ezzel kijelölte népe valaki repülőtéri adatokért | szabad, szocialista fejlődésépénzt kapjon egy külföldi dip- «nek útját. lomatától. Mégiscsak emlékez- i __ .. nie kell erre ... J F) 7?ltro^ ^vtars. 1949. JU, j bus 2-an bekövetkezett — Nem emlékszem ponto-1 haUUával a dolgozói básan • • ■ í tor, szerény, igen képzett, mü— Ez viszont azt jelenti, Iveit, nagy marxista—leninista hogy még többször is kapott 1 tudással rendelkező kimagasló pénzt. Ha nem így lenne, ak- »vezetőjüket vesztették el, aki kor emlékeznie kell... Jhősi életét a munkásosztály llléssy nem válaszol, vár. La- j ss a kommunizmus ügye tolgatja a lehetőségeket: ta- |önzetlen szolgálatának szentel- gadjon vagy ne tagadjon. \ te. Mindenesetre megpróbálkozik i Útmutatása, tanítása közöt- a tagadással: |tünk él, és ez a rendkívül gaz-I*,**»... ÍSÜS&"" n,pra — Folytatjuk — * Suri Károly
