Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

SOMOGYI NÉPLAP 9 ffserda, 1959. fdnfns ff. A kölcsönös bizalom jegyében FÉL ÉV NEM NAGY IDŐ — ennyi telt el a tanácsok újraválasztása óta, s főleg ke­vés ahhoz, hogy munkájukat kellően mérlegelhessük. Még­is megpróbálkozunk vele, mert akikről szólunk, nem új vezetők, több éves tapasztala­tot hagytak már maguk mö­gött, s így az említett idő­szak csak elenyésző része ed­digi tevékenységüknek. Bakos Imre 1956 decembe­rétől elnöke a Segesdi Köz­ségi Tanácsnak. Azelőtt párt­titkár volt. Tavaly hathóna­pos államigazgatási tanfo­lyamon egészítette ki gyakor­lati tudását. Gondolkodóba ejt, ahogy velem szemben ül. Arcáról hol szelídség, hol szi­gorúság tükröződik mintegy jelképezve, hogy jutalmaznia, de büntetnie is kell egyaránt. Szűcs Béla titkár már hat év óta dolgozik beosztásában. Alacsony termetű, halk sza­vú ember, aki sohasem elég­szik meg azzal, amit tud. Idén tette le magánúton az érett­ségit, de máris! beiratkozott a jogtudományi egyetemre. Mindketten segesdiek, ismerik a falut, az embereket. Szere­tik, becsülik is őket, mert megértők, igazságosak. — Könnyű volt megszerez­ni a bizalmat? Az elnök tagadólag rázza a fejét: — Nem. Nehéz, na­gyon nehéz volt. Négy elődün­ket társadalmi vagyon hűtlen kezeléséért összesen 15 évi börtönre ítélték. Jogtalan in­tézkedéseikkel mély csorbát ejtettek a tanács tekintélyén. S ezt nekünk először ki kel­lett köszörülni, csak azután gondolhattunk előbbre jutás­ra. TISZTA KEZÜK ÉS TISZ­TA LELKIISMERETÜK ré­vén azért aránylag rövid idő alatt sikerült megszerezni a bizalmat. Tavaly, a tanácsvá­lasztásokat megelőző kisgyű- léseken már senki sem gon­dolt arra, hogy másokat jelöl­jön helyettük. Jó a kapcsolatuk a pedagó­gusokkal, a KISZ- és párt­szervezettel. Ez utóbbinak ve­zetőségi tagja az elnök. S ami legalább ilyen fontos, a falu lakóival is szilárd a kapcso­latuk. Most járták végig kör­zeteiket, hogy beszélgessenek az emberekkel gondjaikról, problémáikról. Az utcán gyakran megszó­lítják őket: Te Imre vagy Bé­la — mert fiatalemberek még —, hogyan van ez vagy amaz? Mindig van idejük ar­ra, hogy megadják a választ S ahol az emberségesség meg­követeli, anyagilag is segíte­nek. Hegedűs János a napok­ban kért házépítés miatt egy­havi halasztást az adófizetés­re. Megadták neki. Puskás Já­nos a felesége után — aki nemrég jött ki a kórházból — nem tudta egyszerre kifizetni a kezelési költséget. Elintéz­ték, hogy hathavi részletben egyenlítse ki. Vóta Péter 12 holdas gazda a múlt hibája miatt 14 holdról fizette az adót. Felmérték területét, s elrendezték az ügyet. Nősz Ferencné idős beteg asszonyt közgyógyellátásra vették fel, és ki győzné tovább sorolni? PERSZE, HOGY MEGBÍZ­NAK BENNÜK. Ennek a bi­zalomnak köszönhető az is, hogy a múlt évi öt százalék­kal szemben idén tíz százalé­kos községfejlesztési alapot szednek. Nem félnek a gaz­dák, hogy a falujuk építésére, szépítésére fordított pénzük illetéktelen helyre jut. Az el­múlt évben iskolát bővítettek. Villamosították és üzembe he­lyezték a malmot. Ezer mé­ter hosszú betonjárdát építet­tek. Idén a falu utcáin mint­egy kétezer díszfacsemetét ül­tettek el. Bekerítették és fá- sították sportpályájukat. Két­százhatvan méter hosszú bel­ső bekötő utat (kövesút) épí­tettek a Kossuth és a Széche­nyi utcák között. Újabb 1500 méter hosszan betonjárdát építenek. Utgyalut készítenek a földutak rendbetételére. De jutott háromezer forintjuk a kaposvári süketnéma óvoda építésére is. A Széchenyi ut­cában idén csak az egyik ol­dal járdájának megépítésére futotta volna a keretből. Az utca lakói házanként 200 fo­rintot és az összes szükséges társadalmi munkát felajánlot­ták, hogy mindkét oldalon ki­fogástalan járda legyen. Per­sze, hogy örömmel támogatta kérésüket a tanács. ELMONDHATJUK ISMÉ­TELTEN, hogy mindez egy kicsit az irántuk megnyilvá- nyuló bizalom kifejezője is. Ilyen eredmények születhet­nek ott, ahol kölcsönös a bi­zalom a tanács és a dolgozók között. Szentai Sándor Tanácsadás termelőszövetkezeteknek A GÉPÁLLOMÁSÉ SZERZŐDÉSEKRŐL A gépállomások kötelesek a rendelkezésükre álló gépek tel­jesítő képességének megfelelő kihasználása végett a termelő­szövetkezetekkel írásbeli éves szerződést kötni. Szerződést gépi munkák és szállítások el­végzésére kötnek. A gépi munkák és szállítások elvégzé­sére minden évben március 15. napjáig kell szerződést kötni. A szerződésnek minden eset­ben tartalmaznia kell: a mun­ka megnevezését (szántás, ara­tás stb.); a munka helyét (köz­ség, dűlő stb.); a munka meny- nyiségét; minőségi kikötéseket (mélység, sűrűség stb.); az egy­ségárat, illetőleg az egyes nö­vények termelésének gépesíté­séhez szükséges valamennyi gépi munka díját, szállítások­nál a szállítás díját, továbbá a gépjavítás előrelátható költsé­gét; a szerződésben meghatá­rozott munkák elvégzéséhez szükséges, egész évben a mun­katerületre kihelyezett mun­kagépek számát, típusát és a traktorosok nevét; a termelő- szövetkezet által biztosított munkaerőt; a munka időtarta­mát, a kezdés vagy befejezés időpontját, a munka átvételé­nek idejét; a fizetés módját, valamint a felek megegyezésén alapuló kikötéseket, A gépállomásnak kötelezett­séget kell vállalnia arra, hogy a munkákat jó minőségben, megfelelő időben elvégzi; a gé­pek folyamatos üzemeltetésé­ről gondoskodik; a meghibáso­dott gépeket 3 napon belül ki­javítja; a gépeket oda- és visz- szaszállítja; az üzemanyag-el­látást saját maga biztosítja. A munkák elvégzésének sorrend­jét a termelőszövetkezet hatá­rozza meg, s a tsz intézkedései­nek végrehajtása a traktoros brigádok vezetőinek kötelessé­ge. A gépállomás segítséget nyújt szakemberedvél a terv- készítéshez, a zárszámadási munkákhoz, a munkaszervezet kialakításához. A termelőszö­vetkezet közgyűlésein a gépál­lomás vezetősége rendszeresen részt vesz, és ott a szerződés teljesítéséről kölcsönösen tájé­kozódnak; A termelőszövetkezet a szer­ződésben meghatározott mun­kák elvégzésére kötelezettséget vállal (kukoricaszár betakarí­tása, trágya elteregetése), hogy a gépállomási munka előfelté­teleit biztosítsa. A termelőszö­vetkezetnek a szükséges segéd­munkaerőt sürgős esetekben még munkaszüneti napokon is rendelkezésére kell bocsátani. A gépállomás traktoros bri­gádja részére a lehetőséghez mérten brigádszállást ad, ille­tőleg — térítés ellenében — a traktorosok szállásáról és ét­keztetéséről gondoskodik. A termelőszövetkezet a szerző­désben meghatározott összeg erejéig a gépi muAkadíjak ki­fizetésére az illetékes bank­fióknál hitelt biztosít, ellenke­ző esetben a gépállomás a munkákat nem kezdi meg. Ha a traktorosok, brigádvezetők tagjai a termelőszövetkezetnek, háztáji földet kell adni, és munkaegységet kell jóváírni számukra. A termelőszövetkezetnek jo­gában áll, hogy a gépállomás dolgozói közül személy szerint kérje a gépek vezetőinek ki­helyezését, illetőleg nem meg­felelő munka végzése esetén leváltásukat. A munkák átvé­telére rendszeresített nyomtat­ványon 4 példányban jegyző­könyvet kell készíteni, melyet a termelőszövetkezet megbí­zottja a munkában részt vett traktoros brigád vezetőjével aláír. A jegyzőkönyv 4 _ pél­dányából kettő a termelőszö­vetkezetnél marad. A szerződésben vállalt köte­lezettségek teljesítését kölcsö­nösen kötbérrel kell biztosíta­ni. A késedelmesen végzett vagy késedelmesen átvett munka esetében napi 1 száza ­I lékos késedelmi kötbért, a ké- ' sedelmesen végzett vetési és betakarítási munkáknál vagy a késedelmesen átvett munkák után napi 10 százalékos köt­bért kell fizetni. Minőségileg hibás munkát 3 napon belül térítés nélkül köteles a hi­báért felelős kijavítani. Ha a hiba nem hozható helyre, a hi­báért felelős fél a hibásan végzett munkák teljes díja után 15 százalékos minőségi kötbért köteles fizetni. Ha a termelőszövetkezet a cséplőgé­pet a cséplés befejezésétől szá­mított 3 napon belül előírás- szerűén nem tisztítja ki, 2 má­zsa« búza értékének megfelelő összeget köteles kötbér fejében fizetni. Mindkét ■ szerződő fél köte­les a szerződés teljesítésének akadályáról, a bekövetkezhető késedelemről vagy a teljesítés előrelátható meghiúsulásáról a másik felet írásban haladékta­lanul értesíteni és figyelmez­tetni, hogy köteles a kár csök­kentéséért a maga részéről is mindent megtenni, ami tőle el­várható. Mindkét fél követel­heti a másik fél szerződéssze­gése által okozott kár megté­rítését A szerződő felek kizárólag pénzbeli kötbérre, illetőleg kártérítésre tarthatnak igényt. A kötbérigényt és a kártéríté- ■ si igényt csak a mulaszo tás vagy nem kellő teljesítési illetőleg a károkozás bekövet­kezésétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. A mulasztás, illetve károkozás fé­nyéről a felmerüléstől számí­tott 30 nap alatt hatósági sze­mély közbejöttével jegyző­könyvet kell felvenni. A 30 napos határidő elmulasztása esetén a termelőszövetkezet az őt egyébként megillető köt­bérnek vagy kártérítésnek csak az 50 százalékára tarthat igényt. A szerződésből keletke­zett vitás ügyek eldöntése a teljesítés helye szerint illeté­kes járásbíróságra tartozik. A bírói eljárás megindítása előtt meg lehet kísérelni a járási mezőgazdasági osztály vezető­je előtt a vitás ügynek egyez­séggel történő elintézését. A szerződés szövegét a gépállo­más igazgatója és a termelő- szövetkezet elnöke köteles alá­írni. A szerződés szövegét alá­írás után módosítani, javítani vagy újabb munkavállalások­kal bővíteni nem lehet. Ha a termelőiszövetkezet újabb mun­kákat kíván a gépállomással el­végeztetni, arra külön szerző­dést kell kötni. A szerződés- kötés megkönnyítésére szerző­désminták állnak rendelkezés­re. cAliik nem akarnak lemaradni M eglett férfiak és nyurga újra beiratkoznak, csakhogy kamaszok hajolnak a felettes szervük zaklatáséit el- pad fölé a Marcali Általános kerüljék, és. mondhassák: fő­iskola egyik tantermében, vábbtanulásban vesznek részt. Előttük üres ipapír. Lassan, vi- Aztán újra nem járnak, gyázva írják: Mikszáth Kál- — Hogyan tanultak azok, mán: Az öreg Dankó bácsi. És akik itt vannak? alá: Vizsgadolgozat — Bizony nehéz volt — ál­Az általános iskola levelező lapítják meg egyöntetűen, ami­tagozatának írásbeli vizsgája kor a szünetben mélyre szív­folyik. A teremben tizenheten ják a cigaretta füstjét, vannak. mind hetedikesek, — Nekem a fejem is belefáj- foglalkozásuk pedig: tűzoltó, dúlt — panaszkodik egy tűz- rendőr, a honvédség tagja, er- oltó. dészetí és MAV-dólgozó, egyé- — Tessék elképzelni, most ni parasztfiú. vannak a szakmai vizsgák is — A másik teremben a nyolca- toldja meg társa. Azt sem dikosok birkóznak az x-ekkel tudjuk, melyikhez kapjunk, meg a térfogatszámítással, ök Nekem a politikai tovább­csak heten jelentek meg a ti­zenkilenc beiratkozott közül. Hol a többi? A beiratkozottak mintegy képzés beszámolóira is kellett készülni — mondja az egyik honvéd tiszthelyettes. N em könnyű a fárasztó napi munka után, a csa­30—40 százaléka nem jár rend- ., ,. 1att’ +at1_ szeresen a foglalkozásokra de ^ ^ni_ eiős akarat vizsgára sem ion el - vüago- ^ hozzá, no ^ sitanak fel a tanárok - A munkaadó hathatós segítsége, következő évben rendszerint az elegendő szabad idő biztosí- ,tása. Hogy állunk például az ji. v — Akkor is gondolkozzék ... Bizonyára van még, amit elfe­lejtett ... A magafajta fiatal­emberek, ha idejutnak, nem szívesen tornáztatják a memó­riájukat __Azon is gondol­k ozzék, amit én magának az őszinteségről mondtam ... Illéssyt elvezetik, a főhad­nagy kinyitja az ablakot. Foj­togatja a levegő, úgy érzi, hogy ezután az alak után okvetlenül ki kell szellőztetni. Milyen gyáva, milyen aljas! Pedig csak huszonhárom éves. A leg­szebb korban, a férfivá válás legelején... És Gara főhadnagynak eszé­be jut a saját ifjúkora. Ö is volt huszonhárom éves. Tanul­ni szeretett volna, de a négy polgárinál tovább mm jutott. Három gyerek volt otthon, köztük ö a legidősebb. A ne­gyedik volnári befejezése után dolgoznia '■'’Vett. A szomszéd­ban lakó ba-áA'a. Bakos Pista panaszai és sirámai ellenére irigyelte Pistát, a tanonc-sor- sot. ö szakmát sem tanulha­tott, kifutóskodott Kovács és társáná’. Arra a néhány pengő­re is múlhatatlan szükség volt a Gara-család szegényes ház- tartMibe*, amelyet 6 vitt s házhoz. Később segédmunkás lett, angyalföldi üzemekben dolgozott. S amint emelgette a nehéz vasakat, ábrándozott. Ott látta magát a középiskola padjaiban, amint kék papírba kötött könyvek és füzetek so­rakoznak előtte, s ő az érettsé­gire készül. Majd az egyetemen ül, s a professzor előadását hallgatja, aki a történelemről beszél; a magyar történelem­ről, amely kedvenc tantárgya volt a polgáriban. Az egyetemi előadások után pedig haza­megy, előveszi valamelyik könyvét... Sok-sok könyve volt, bár csak nagy ritkán ve­hetett megtakarított fillérjéből egy-egy kötetet. Különösen Jókait, Mik- száthot, Móriczot szerette, akik olyan csodálatos szépen tudnak írni az életről... Es ha nem is-juthatott be a középis­kolába, sem az egyetemre, me­n's tanult. Egy öreg munkás. Mészöly bácsi hordta neki a könyveket. Az édesanyja — szegény agyonmosott kezű, meggyötört proletárasszony — sokszor veszekedett vele. amiért hajnalig égeti a vil­lanyt. »Nem lesz erőd, fiam. ha nem alszol, s hajnalig ol­vasol* — mondta, de az Ifjú Gara másnap a gyárban úgy érezte, mintha valaki segítene neki hordani a vasat és az élet terhét. Mészöly bácsi hívta ed az első kirándulásra. Csodálatos dalokat tanult az erdő mé­lyén. A tisztáson felállt egy fiatalember, nem lehetett idő­sebb húsz évesnél. És mégis nagyon okosan beszélt arról, hogy ez a háború az urak há­borúja. Szólt a Szovjetunióról, amelyről akkoriban fröccsköl- ve írták az újságok. Ott ta­nulta meg, hogy mit kell tennie. És amikor behívták katonának, s kivitték a front­ra, az első adandó alkalommal átszökött az övéihez. Igen, ak­kor már az övéinek tartotta a szovjeteket.. * És később tanulhatott is. Teljesült az, amiről ifjú korá­ban ábrándozott. Igaz, hogy harminc éves fejjel, de elvé­gezte a középiskolát és az egyetemet. Jogod tanult, s mi­kor befejezte, akkor sem nyu­godott meg. Negyven felé jár, főhadnagy, és ismét beiratko­zott az egyetemre. Történelmet tanul. És a kulákfi, akinek az ügyében vizsgálatot folytat? Mások huszonhárom éves ko­rukban tele vannak szép esz­ményekkel, vágyakkal, tervek­kel. A magasba törnek, sze­retnének valami nagyot alkot­ni, tenni. Ez az llléssy hu­szonhárom éves korára a leg­mélyebbre süllyedt. Az ellen­ség szolgálatába állt, hosszú időn át fontos, államtitkot kö­vező adatok egész sorát sze- "ezte meg Dallam- ezredesnek. Készpénz ellenében. S most, amikor fizetnie beS mtnd­i utóbbival? , , , . , | — Sajnos, nekünk a szolgá­ért, reszket. Hiaba, a pénz-i miaM tudják akkor ki. ehseg es a haza iránti gyula-» adni a tanulmányi szabadsá- Jet soha nem változik bátor-* ^ amikor szeretnénk, vagyis sagga... ... t közvetlenül a vizsgák előtt így A főhadnagy becsukja az 1 felváltva vehetjük ki — ablakot, előveszi az iratokat, sí adják meg a választ a tűzol- belemelyed.. ♦ tók Lent, a zárka magányában * — Valahogy mi is így va­Illéssy a főhadnagyra gondol. ♦ gyünk — teszik hozzá a rend- Milyen nyugodt, milyen ma-1 őrök meg a börtönőrök. gabiztos ez a rendőrtiszt! A J — Ezzel nálunk nincs biba. kém üvölteni szeretne mérge-1 sőt! — felel mosolyogva az ben, amikor arra gondol, ho- ♦ egyik honvéd tiszthelyettes, gyan kényszerítették vallomás- \ aztán megmagyarázza az utol- tételre. önmagának is be kell t só szavát. — Napi nyolc órán vallania, hogy nem azokkal az | át kötelességünk tanulni a eszközökkel, amiktől félt és t szabadság ideje alatt. Erre a amelyekről annyit hallott oí célra parancsnokságunk kért külföldi rádiókban. Viszont í egy termet az általános iskolá- ezek az udvarias módszerek ♦ tói, s reggel nyolctól délután sokkal veszedelmesebbek a f ötig egyórás ebédszünettel a számára. llléssy tudja, hogy : vizsgára kell készülnünk. Nem elveszett; amit tett, nem tit-1 mehetünk ám ezalatt krumplit kolhatja tovább. Alul marad J kapálni, mint ti — évődik a abban a párbajban, amit a $ tűzoltókkal. vizsgálótisztjével vív. És rét-1 A beszélgetésből kiderül, a tegye gondol a másnapi ki- í többi vállalatnál- is biztosítják hallgatásra. Minden bizorlnualla. Munka Törvénykönyvben tovább mennek -majd a »tör- * előírt tanulmányi szabadságot. téneten*, s neki újra vallania t Az idei vizsgázók közt kell. % aránylag sok a 1 ?—18 év körü­A fogoly agya lázasan dől-111, fiata!' Miért "em végezték gozik. Kibúvókat keres, meg-lel «^vános tanulokent a MriUíi^Tátf 7-jn- Enörött a kezem, nem SZ-lbb * tudtam vizsgázni. A következő hn 'mZ^ S * évben meg túlkoros lettem, és AaA I AAA örültem, hogy már nem kell alabb kisebbítheti szerepet. j járnom _ vaUja be äszinten Másnap, amikor Gara főhad-% egy kislány. nagy leülteti az íróasztal mel-l És a szülei? lé, ő szólal meg elsőnek; | — Nem erőHe'fok. — Főhadnagy úr. teV.es és* H-sonló v4! -s?t ad szint­őszinte beismerő vallomást - mindegyik: szülei nem erőltet- akarok tenni... | ték. Sőt olyan is akad, akit ott­- No, ez gyorsan ment emiatt .. _ »megbukott, d- ez oszta’yt nem mondja a ma-ina™ — Vvr» \ „p-.étekett-v .=■.»* v3’e Most hamar jobb belátásra téri’. — Fvfcta&m — í lenni. ipari l :vf.> .szerein? . — De jó lett volna Sei, T alán először illett volna érdeklődni erről, mégis utolsóként kérdezem meg: — Miért szánták rá magu­kat a tanulásra? — Mert kötelezték bennün­ket; — Mert pékiparból mester­vizsgát szeretnék tenni. — Mert ipari tanulónak aka­rok jelentkezni. És csak egy mondja: — Mert nem akarok lema­radni. Örfalusi Imre MÁV pálya­fenntartási alkalmazott ajká­ról hangzanak el ezek a sza­vak, s a következőkkel egészí­ti ki: — A fiam jövőre lesz ötödi­kes. Ha nem tanulok, képtelen leszek segíteni neki. Meg kü­lönben is: aki nem tart lépést a társadalom, a tudományok, az élet fejlődésével, könyörte­lenül lemarad a fiataloktól. Én szeretném utolérni őket, és ha nehezemre esik is. lépést aka­rok tartani velük. Ha sikerül a nyolcadik osztály vizsgája, szeretnék a Közlekedésipari Technikum levelező tagozatán tovább tanulni; Csengetnek. A tanulók el­oltják cigarettáikat és bevo­nulnak. A nyolcadikosoknak nyelvtanból, a hetedikeseknek irodalomból lesz írásbeli vizs­gájuk. Én pedig, mielőtt be­csuknám jegyzetfüzetemet, megpróbálom levonni a tanul­ságot ebiből a kis látogatásból; Még mindig igen sok szülő kizárólag a mára gondolva megakadályozza, legalábbis nem segíti élő gyermekének a nyolc osztály elvégzését. A vállalatok és az intézmények vezetői pedig nem fordí­tanak kellő gondot arra, hogy felelős beosztású dolgo­zói elvégezzék legalább az ál­talános iskola nyolc osztályát, illetve ennél magasabb képe­sítést szerezzenek. Nem ellen­őrzik megfelelően, hogy az ál­talános iskola levelező tagoza­tára beiratkozott dolgozójuk eljár-e a foglalkozásokra, és sikerrel vizsgázik-e. A Marcali Járási Pártbi­zottság tervet készített az állami és egyéb közületi al­kalmazásban lévő dolgozók is­kolai végzettségének felméré­sére és arra, hogy a beiratko­zottak az iskolát valóban e] is végezzék. E határozat végre­hajtásával minden bizonnyal jelentősen megnövekedik a jö­vő tanévben vizsgázó felnőtt h Vizák «zárn i 3 marcali já­rásban is. FaáJ Lá&al.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom