Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

Tenyésszünk baromfit

Kicsi helyem is tarthatunk baromfit, de ne hanyagoljuk el, mert könnyen ráfizethetünk. Készítsünk tiszta, rendes ólat, kis kifutóval, húsz—harminc csibével, nyolc—tíz tyúkkal, s ez egy öt—hat tagú kis családnak máris nagy segítség. Még tíz kacsát is nevelhetünk, ha legalább 150 négyszögöles udvarunk van. Nagyon kell vigyázni, hogy tetű vagy poloska meg ne lepje a baromfiakat.

Ezért ajánlatos havonta egyszer kimeszelni az ólakat, s mindig minden repedést tapasszunk be. A padozatot, akár tégla, akár föld, fahamuval, szénsalakkal lehintve tartsuk állandóan, s az ólakat hetenként többször 6öpörjük ki.

A deszkaketreceket nehéz tisztán tartani, azért inkább vályogból vagy téglából készüljön a tyúkház. Ha a piacról veszünk tartásra baromfit, nézzük meg a szárnyak alatt, nem férgesek-e. Ha igen, szórjuk be Matadorral, s csak pár nap után eresszük a többi baromfi közé.

A kis kacsa nagyon kényes, egyhetes koráig nagyon vigyázzunk rá, óvjuk a megfázástól. Míg meg nem erősödnek, kevés, ne hideg vizet adjunk nekik. Minden megvágható zöldet szeretnek, apró kukoricadarával, korpával, Futorral keverjük táplálékukat.

A kis libának is keverhetünk vágott zöldet a darához pár hetes koráig, és azt is védjük a megfázástól, az esőtől. Kavics- és széndarab ne hiányozzék a baromfiudvarról, és a jó homokos, fahamus fürdő védett helyen, ahol az eső nem mossa el.

Pulykát csalt nagy mezőn érdemes nevelni, mert a bogár, amely a fő tápszere, kis udvaron nem található. Három-négy hétig túróval, apróra vágott zöld kaporral, darakeverékkel neveljük. Ha vigyázunk rá, hogy meg ne fázzék, szépen fejlődik.

Nagyon figyeljük meg a baromfioltást, ki ne maradjon belőle egyetlen szárnyas se, mert azok fertőzhetik meg újra a beoltotta- kat. Ne sajnáljuk azt a pár fillért a baromfioltásért. A sertések és a szárnyasok is csak oltással menthetők meg.

Ha bármilyen állat véréhez jutunk, főzzük meg, adjuk a baromfiak keverékébe, ez pótolja a vágóhídon néha kapható vérlisztet. Meleg, esős időben gyűjtsenek gilisztát a gyerekek, ezjel lehet pótolni a bogarakat.

Ha a baromfiak vizesedénye zománcos, és rázöldül a víz, hamulűggal főzzük ki. Ha deszka vagy beton az itatóvályú, akkor lúggal és kefével súroljuk meg, utána jól mossuk ki. Kis söprűvel naponta mossuk ki a. vizesedényt

A napfény: egészség

— DE ÁRTALMAS IS LEHET

Hűvös napok járnak mostanában, de nemsokára itt a für- dőídény. Szakemberek, orvosok, kozmetikusok nem győzik figyelmeztetni nyaranta a bar- nulni vágyó közönséget az észszerű, fokozatos rendszerrel való napozásra. A »napfény — egészség-« jelszóval túlzásba vitt napozás a szervezet károsodásához Vezet Helytelen a napozás ama divatja, hogy ismerőseinket négerfeketére sült tőrünkkel kápráztatjuk el.

A napozás a XX. század divatja. Nagyapáink szépség- ideálja még a hófehér, márványarcú nő volt. Az igaz, hogy a műit század elején az

orvosok sem tudtak sokat a napfénynek egészségre való hatásáról. Ne higgyék azt, hogy a napfény ellenségei vagyunk. ősi megfigyelés, hogy a beteg állat szívesen tartózkodik a napon. De nem állandóan. A 2000 évvel ezelőtti rómaiak már rendszeresen napoztak. Házukban külön napozót rendeztek be. Sőt, a magyar történelmi leírásokban sokszor találkozunk az úgynevezett szakállszárító elnevezéssel, mely a XIII. század magyar udvarház- és kolostorépítkezéseinél a ház magas pontján teraszszerű kiképzés volt. E rendszeres napozás kéVITA A DIVAT FRON TON

Zsír helyett olajjal főzzünk

A helyes élelmezést tanulmányozó tudósok, kardiológusok, fiziológusok az utóbbi időben sokat beszélnek a zsiradékoknak érelmeszesedést és más szív- és véredény-megbetege- dést okozó hatásáról. Nálunk is sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel, s figyelemmel kísérik a növényolajoknak és az állati eredetű zsiradékoknak az emberi szervezetre való hatását. Ez a tanulmányozás letérjed a többi között a kizáR- lag növényi olajokkal táplálkozó lakosságra, ahol csupán olajbogyóból készült olajat fogyasztanak, és olyan vidékek lakosságára, ahol disznózsírt és más állati eredetű zsírokat használnak. Mindezt pedig azért, mert bebizonyult, hogy a túl sok zsír, különösen a disznózsír fogyasztása káros.

A disznózsír, mint ismeretes, sok holeszterint tartalmaz, amely a táplálékkal a vérbe kerülve a véredények falára ülepedik, és érelmeszesedést okoz, csökkenti a vérkeringést, és a szervek vérellátását.

Hasznos a növényi

olaj

Amióta felismerték az állati eredetű zsírok e káros következményét, a tudósok sokkal inkább ajánlják a növényi olajokat, mert ezekben nincs holeszterín, táperejük pedig semmivel sem kisebb, mint a disznózsíré. A növényi olajok ezenkívül sokkal könnyebben emészthetők, és gazdagok a szervezet részére oly fontos zsírsavakban, illetve E-vita- minban.

A növényi. olajok közül minőségileg legjobb a bogyóból sajtolt olaj, mivel leggazdagabb E-vitaminban, és íze igen kellemes. Különösen érí'"’-es összetételénél fogva az első sajtol sból s. ' úaj. Saj- taiú közben a bogyóban levő

vitamin az olajban marad, és ezért értékesebb más olajoknál, különösen a finomított olajoknál, mert ezek finomítás közben elvesztik vitamintartalmukat, különösen a karo- tint.

A természetesen sajtolt bogy óolaj ban található A- és E- vitaminban többnyire csak az olajbogyó termelői részesülnek.

Gyorsítja az emésztést

Megállapították, hogy a bogyóolaj előnyösen hat az emésztő szervekre, elősegíti az emésztést és a bélműködést. Azonkívül hatásos ellenszere a táplálékkal a szervezetbe kerülő mérgező anyagoknak, mert az olaj nem hagyja őket feloldódni.

Helyesen elkészítve maga az olajbogyó is igen tápláló. Körülbelül 15—30 százaléka olaj. Érdekes, hogy a zöld bogyó gazdagabb cukorban és fehérjében. Érés közben növekszik ólajtartalma, illetve a cukor és a fehérje változik olajjá. Nagy zsírtartalma folytán igen alkalmas a munka közben elfogyasztott energia pótlására. Ugyanakkor jól védi a szervezetet a hidegtől is.

Az olajbogyó bizonyos meny- nyiségű ásványi anyagokat is tartalmaz. Ezenkívül különösen értékes a kalcium. 100 gramm olajbogyó körülbelül f 50 milligramm kalciumot tartalmaz, ezenkívül foszfort és

sőbb teljesen a feledésbe me • rült a középkor szigorú erkölcseinek következtében.

Csak a múlt század közepén kezdték az orvosok tudományosan vizsgálni a napfény hatását az emberi szervezetre.

Rájöttek arra, hogy a napsugár bizonyos fokig óv a fertőző betegségek ellen. A napsugarak pusztítják a kórokozó bacilusokat. Erős napsütésnek kitett tuberkulózis, de még a rendkívül nagy ellenálló képességgel rendelkező lépfene kórokozói is elpusztulnak. Ez a pusztítás éppúgy, mint a bőr- gyulladás a napfény ibolyántúli sugarainak hatása. Egyrészt közvetlenül ezek pusztítják a kórokozók sejtjeit, másrészt az ibolyántúli sugarak hatására a levegőben keletkező »ózon gázok«.

A napfényben levő ibolyántúli sugarak láthatatlanok.

Ezeket a sugarakat a bőr felületi rétegei elnyelik, s ott kémiai és biológiai hatást idéznek elő. Ezek a kémiai suga- rak szolgáltatják a napfény - angolkór elleni hatását. E fény hatására a bőr ergoszterinjét D-vitaminná alakítják át. Ezek idézik elő a bőr bámulását, a sejték növekedését, osztódását segítik elő. Hámképző hatást

fejtenek ki. Ha testünket hosz-, m ggy

szabb időre erős napfénynek \ ember. Ott csalta a szegénye tesszük ki, borgyulladás, fel- i két, ahol csak tudta, de a jó- égés és egyélb károsodás lép r módúak előtt mélyen méghafel. Ha óvatosan, fokozatosan Volf- Ennek a gazdag emberének volt egy lánya, de mivel napozunk, bőrünk nem eg mól ™ soj^a a hozo_

Az ultraibolya sugarak mégis 4 mányi, egy szegény hegyilakó kifejtik jótékony hatásukat. Ha ^favágóhoz adta feleségül. Na- helyesen napozunk, bőrünk \9V°n> nagyon szegény volt a

Nem új a vita, mely most különösen hat a dwatfronton. Arról van szó, hogy a konfekció és az egyéni méretre készült ruhák hogyan állják a versenyt. Az egyik tábor azzal érvel, hogy igazán elegáns csak az lehet, aki méretre készült ruhát hord. A másik azzal, hogy az üzletekben már többféle méretre készült árut árulnak, tehát választhat magának a vásárló a mérethez, formájához megfelelőt. Az utóbbiak érvelését hatható- sabbá teszi az a tény, hogy a vásárolt ruha alig több mint fele annyiba kerül, mint az egyéni méretre készült. Ez sem elhanyagolható szempont!

Az kétségtelen, hogy a szép ruházkodás általános divat lett, városon, falun egyaránt sok divatosan öltözött asszonyt, leányt lehet látni. Ez a fejlődés útja/A kereskedelem és az ipar igyekszik is lépést tartani az igényekkel. A kirakatok telve színes, változatos, szép anyagokkal, az üzletekben .vásárolhatók a legdivatosabb modellek. A szépet megszokták az asszonyok, lányok. A férfiak is megszokták, hogy ízlésesen és divatosan öltözködnek a nők. Ez a megszokás kötelez a jő öltözködésre.

A divatfronton kialakult vita alapja nem is az, hogyan öltözködjenek a nők, hanem az, hogy melyik ruha az előnyöBeázlassuk-e a ruhái1

mosás előtt? — kérdezik az asszonyok, mióta szappan helyett mosószereket használnak. A szakértők véleménye szerint gyapjú-, selyem- vagy műanyagból készült ruhane- műeken kívül minden más anyagot mosás - előtt áztatni kell. Az áztatás célja ugyanis, hogy az anyagba beleivódott szennyet fellazítsuk. Az áztatószert mindig hideg vízben kell feloldani, és ebbe kell a ruhát rövidebb-hosszabb időre betenni. Áztatás után csavarás nélkül kinyomkodjuk a ruhát, alaposan átöblítjük, és utána hozzákezdünk a tulajdonképpeni mosáshoz. Ha mosógéppel mosunk, az áztatást az elő- mosás helyettesíti. Mind az előmoséshoz, mind az áztatás- hoz lágy vagy lágyított vizet használjunk. Mosószerből mindig csak annyit tegyünk a vízbe, amennyit előír az utasítás. Ha túl sokat veszünk belőle, az oldat túltelítődik, és a szer már nem tudja kifejteni a szükséges tisztító hatást.

sebb. Kétségtelen, hogy az egyéni méretre készült ruha (4—5) próba után elegáns állású, és kiadja a forma szépségét. Itt nincs is hiba, de a számlával már baj lehet, mert az bizony borsos. Néha több, mint amibe maga az anyag került.

Ezzel a bizonyos borsos számlával szemben hódit a konfekció, de nemcsak azzal, hogy olcsóbban, hanem azzal

is, hogy a ruha megfelelő (dákon éppen olyan elegáns, mint a szalonban készült ruha. A kidolgozás is kifogástalan.

Tény, hogy minden alakra pontosan megfelelő ruhát nem lehet vásárolni az üzletben. Szükséges tehát az igazítás, az átalakítás. A nagy többségnek, a normál méretűeknek azonban teljesen kielégítő ma a konfekció, amely lépést is tart a kialakult divattal.

MIT SÜSSÜNK?

KAKAÓS LEPÉNY

Hozzávalók: 1 tojás, 25 dkg cukor, 5 dkg vaj vagy zsír, negyed liter tej, 4 dkg kakaó, 25 dkg liszt, 1 sütőpor. A tojást a vajjal előbb habosra kavarjuk, hozzáadjuk a tej felét, a cukrot és a kakaót, melyet 10 percig kavarunk. Végül a lisztet a sütőporral és a ma- radék tejjel hígítjuk. Jól kidolgozzuk és megsütjük. Deszkára kiborítják, és még forrón jó éles késsel kockára vágjuk. Mindég- tk oldalát 10 dkg vaníliás cukorban megforgatjuk,

DIÓ- VAGY MOGYORÓLEPÉNY

Hozzávalók: 8 dkg vaj vagy margarin, 2 egész tojás, 25 dkg cukor, 10 dkg darált dió vagy mogyoró, 20 dkg liszt, 1 sütőpor, 2 dl tej. Az anyagokat az előbbiekhez hasonlóan állítjuk össze és sütjük, Ha kihűlt, hosszában kettévágjuk, és lekvárral megkenjük. Tetejét vaníliás cukorral meghintjük, és tetszés szerint szeleteljük. A mogyorót előbb rövid időre sütőbe tesszük, hogy gyengén megpiruljon, ruha között a héját ledörzsöljük és megdaráljuk.

NÖISZESZÉLY

Hozzávalók: 4 dkg vaj, 4 dkg cukor, 4 tojás, 30 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 1 dl tej, 10 dkg lekvár és 25 dkg cukor. A vajat a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, az élesztőt langyos tejben feloldva, a lisztet, nagyon kevés sót, és még annyi lan- gvos tejet, hogy könnyen verhető legyen a tészta. A tésztát jól kidolgozzuk, fagyos zsírral bekent sütőlemezre rákenjük 1 cm vastagon, és langyos helyen 30 p-rcig kelesztjük. Világos rózsaszínűre sütjük. Ha megsült a tészta, tetejét lekvárral megkenjük. Előre a 4 tojásfehérjét kemény habbá felverjük a 25 dkg cukorral, és azt a tésztára ráöntjük, elsimítjuk, gyenge tűznél szárítjuk. Melegen kockára vágjuk.

Hogyan készül a finom eperdzsem?

Kezdődik a gyümölcsidény, vele a befőzés ideje. Falun általában lekvárt főznek az asz- szonyok, kevésbé ismerik a finom dzsem recepteket. Ismertetjük az eper egyik különleges eltevési módját, amely kissé hosszadalmas ugyan, de megéri a munkát, mert igazán finom az így készült dzsem. Az epret megmossuk, szárát leszedjük, majd szitán jól lecsurgatjuk. Egy kiló gyümölcshöz 35—40 deka cukrot számítva a cukorból sűrű szirupot főzünk, beletesszük a gyümölcsöt, és a forrástól számítva

6—8 percig főzzük. Visszarakjuk a gyümölcsöt a szirupba, és újból 6—8 percig forraljuk. A gyümölcsöt ismét kiszedjük, a szirupot újból sűrűre főzzük. A gyümölcsöt visszatesszük a szirupba, 5 percig forraljuk, azután a dzsemet forrón üvegekbe töltjük, tetejére késhegynyi szalicilt teszünk. Celofánpapírral lekötözzük az üvegeket, és pokrócba csavarva szárazon gőzöljük. Az így elkészített dzsemben darabosan megmarad az eper.

Nehéz a női rendőrnek

Mildred Srimbel angol női rendőr Edinburgh környékén üldözőbe vett és megállásra kényszerített egy szabálytalanul hajtó sofőrt. A rendőrnő a következő jelentést adta az esetről: »Megállásra kényszerítettem a fiatalembert, aki cikcakkban hajtott kocsijával, és kértem, hogy leheljen rám. Az illető ahelyett, hogy engedelmeskedett volna kérésemnek, szájon csókolt... « Rossz Nyelvek szerint egészen jelentéktelen bírságot róttak a fiatalemberre ..,

3C

Az aranytojó madár

(Kínai népmese)

maga gondoskodik a lebarnulásról 'a pigmenttermelés ré-1 vén. Pigmentnek nevezzük aztl a barna színű oldatlan festé-*

férj, az asszony se hozott semmit a házhoz, így az esküvő után igen keserves napok köszöntöttek rájuk. Szegénységben telt-múlt az idő, s elérkeket, amely a bőr legfelső, lzett az “jét? ünnepe, amit ún. hámrétegének alján h^Men házban gazdag böség, , , , , , , - \ben ültek meg, csak nekik nem

lyezkedrk el, es amelynek ku-fvolt semmijük> se rizsük> se

lönböző mennyisége adja a óör\ tüzelőjük, s a hegyet hó bori- színéi. Ez a festék a vérben i tóttá. Fáztak, éheztek, s a sze- keringő különböző vegyianya- f dény asszony így szólt a férgedből keletkezik. \ -Eredj, szerezz egy kis fát,

A különböző bámulást elose-^0£ry befúUek> és fözzek vaU.

mit, különben megfagyunk, és éhen veszünk.

Elindult az ember a fáért. Alig tett néhány lépést, a hóban egy kis madarat pillantott em~imeg. Odaszaladt, óvatosan felgítő napolajak közül ki kell emelnünk a bergamotos ola- | jakat. Ha a napolaj 3—4 százalék bergamotót tartalmaz, az __a bőrre ártalmatlan. Az

m

ás ásványi anyagokat is. Az flíteit százalék több nem lehet.j emelte, s bevitte a házba. Oly érett zöld olajbogyóban na-1 Az erősen bergamotos olaj, £ gyöngéden ápolták, hogy a gyobb mennyiségű A-vi tamin l krém bergamot i™*6! lassan-lassan magához

található. 100 gramm olajbo-i f tért. De mivel egy falat enmgyóban körülbelül 0.1—0,8 mil-|° -í a °°r felületen egvenetle- f vaiójuk sem volt, mindhárman ligramm karotin van. amely | nül oszlik el, és a napfény ké-f éhesen hajtották álomra fejű- aktív A-vitaminná változva | miai hatására vegyi, égési föl- j két.

fontos hatással van a szervezetig okoz. Ezek az erős májfol-J Egyszer csak megszólal a növekedésére, óvja a szerveze-j ' . . . r madár:

let fertőzések ellen, s külöJtokhoz hasonlóak. Eltüntetésük^ _ Tudjátuk men hogy .. nősen jó hatással van a látás ^ rj~S7 • -í ilmas komietikai ke- f aranymadár vagyok. Latt" ra. jzeiést igényel, irgalmasak és igaz saívűek vagytok, azért jöttem, hogy segítsek rajtatok. Holnap, mihelyt megvirrad, szerezzetek nekem sonkát. Ahány lat sonkát megeszek, annyi lat aranytojást tojok. Sem többet, sem kevesebbet. De jól jegyezzétek meg: hét latnál többet sohasem adhatok egyszerre. Másnap reggel, amikor felébredtek, nem tudták, álmodták-e a madár szavait, vagy csakugyan hallották. De a férj nem soká habozott, hanem felkerekedett az apósához, hogy egy falat sonkát kérjen kölcsön. Csakhogy fukar apósától nem sonkát kapott, hanem szidalmakat. De azokat már nem kölcsön, hanem örökbe. Ugyancsak elkeseredett a szegény favágó, de mivel nem tehetett egyebet, hazafelé indult. Hanem az anyósa nem nézhette bánatát, s nagy titokban egy darabka sonkát nyújtott neki.

Az ember hazavitte a sonkát, mindent elmesélt a feleségének, aki keserves sírásra fakadt. A sonkából egy falatot sem ettek, hanem apróra vagdalták, és a madárnak adták. Azután szorongva várták, mi fog történni. S a madár másnap reggel csakugyan aranytojást tojt. Az aranyat nyomban eladták, az árán sonkát vásároltak, és a madarat mindennap hét lat sonkával megetették. A madár pedig min- '••n reggel hét lat aranytojást

it

IgU ment ez jó idei#. Végül

is az após fülébe jutott «2 aranytojó madár híre. Több se kellett a fösvény és pénzéhes embernek. Egy reggel komor ábrázattal betoppant a kunyhóba, és így szólt:

— Cseréljünk. Minden vagyonomat odaadom a madárért.

De a favágó kereken nemet mondott. Az após haragjában és szégyenében elvörösödött, s kénytelen volt üres kézzel távozni.

Hanem késő este ismét megszólalt a madár. Azt mondta:

— Az én időm lejárt. Hamarosan eltűnök. Ezért vegyetek magatokhoz holnap reggel, és cseréljetek el.

Másnap, mihelyt megvirradt, a favágó kapta a madarat, s futott vele a fösvény apósához. Menten nyélbe ütötték a cserét: a madárért megkapta az após egész vagyonát.

A favágó boldogan tért haza.

De az após még boldogabb volt. A kezét dörzsölte örömében, azt gondolta: »Minél több sonkát adok a madárnak, annál több aranyat ad majd nekem-'. így azután két font sonkát tett a madár elé. Az megette az egész sonkát, de másnap reggel már csak hűlt helyét találták. Odalett az egész vagyon, odalett az arany to jó madár is. És a gazdag após mit tehetett egyebet, odaköltözött a favágóhoz, s nála élt azontúl kegyelemkenyeren.