Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

Cs«**rtXk, 1959. Jínfns *■ 6 SOMOGYI NÉPT.AP 879X73 = 64167 parasztasszony Somogyszobon Fej számoló Ültünk az asztalnál, s a fe­dem zúgott, mint tíz éve 32 iskolában' Fáradt voltam és kimerült... Jó öreg matematika taná­rom a megmondhatója: min­dig hadilábon álltam a szá­mokkal. És végképp megsza­kítottam velük a diplomáciai kapcsolatot, amikor a tanár úr az integrált magyarázta, s föl­döntúli mosollyal arcán mint­egy óriási lehetőségként azt mondta: — Fiam, ezzel még a görög­dinnye köbtartalmát is kiszá­míthatod ! Egyszer s mindenkorra el­ment a kedvem a matematiká­tól. Ámbátor a görögdinnyét most is szeretem. Szorozni meg osztani azért úgy-ahogy megtanultam. De szívesebben írok meg olvasok. Hanem1 ami­kor egy kedves ismerősöm azt mondta, hogy a számoló­gép kutya füle a Puskás Vil­ma tudományához, hát egysze­riben kedvem kerekedett, hogy legalább egy fél órácskára is­mét eljegyezzem magam a szá­mokkal. Nem mese, amit mondok, bár magam is azt hinném, ha nem jött volna velem két ’»ta­nú-«. ök a megmondhatói, hogy bámulatomban csak ne­vetni tudtam, mint akit csik­landoznak, vagy mélyen eltöp­rengeni, kíváncsian kutatva a titok nyitját. Nos, Puskás Vilma harminc­öt év körüli asszony Somogy­szobon él egy öreg, zsúpos há­zikóban az anyjával. S amikor véletlenül arra vetődik valaki, megkéri, hogy számoljon, fel­derül az arca. s szinte átlé­nyegül. — Jöjjenek már be, üljenek le, számoljak? A, a számolás semmi nekem, annyi, mintha beszélgetnék. Megvallom), nagyképűnek tartottam az első pillanatban. Fel is tettem mindjárt az első kérdést. Újságíró kollégám és az iskolaigazgató ott ült mel­lettem. Annyira azért önző voltam, hogy őket kérjem meg a kontrollra. Elvégre miért ne számoljanak kicsit... — 786 szorozva 59-cél — mondtam, s éppen kaján ar­cot akartam vágni, amikor rá­vágta: 48 374. Kollégám csgk a szorzandót írhatta le ennyi idő alatt, de nem zavartuk, türelmesen vártunk rá. Pus­kás Vilma nyert. Kollégám tévedett. Leesett az állam. — Hogyan csinálta? — Megszoroztam. — Ejha — mondtam csodá­lattal —, igazán? Azt hittem, csak kitalálta. S amint ezeket elég zavarosan elrebegtem, eszemben jutott, hogy jobb lesz hinni mint csodálkozni, mert fene tudja, még mit gon­dolhat rólam. Röpködtek a számok. — Mennyi 326-szor. 73? — kérdem zem, s ő — alig mondtam ki 'az utolsó szániot — válaszolt: — 23 798. Most már jobban furdalt a kíváncsiság. Mégis­csak szeretném tudni, milyen módszerrel dolgozik. Faggat­tam, s elmondta a részeredmé­nyeket, így: —- A 328-ot megszoroztam hattal, az 1956; ezt megszo­roztam tizenkettővel, az 23 472, és ehhez hozzáadtam 326-ot. Az eredmény 23 798. — Egyszerű — mondtam én nagy képűén. De miért 6-tal szorozta először? — Mert az a 72-nek 12-ed része. — Értem, azaz ki értheti ezt? Mert igaz,; végig: lehet ve­zetni, de egy másodperc alatt kevesen vállalkozhatnak rá. — És mit csinál akkor, ha nem 73-mal, hanem mondjuk 5.9-cel szorzunk meg 786-ot? — Egyszerű — mondta. — Akkor 60-nal szorzóm meg a 786-ot, az 47.160; ebbő levonok 786-ot, és megvan az ered­mény: 46 374. Egyszóval: egy pillanat alatt találja meg a legjobb mód­szert, természetesen minden példánál újat. Kollégám iz­zadt, az asztalra görnyedve, és bárhogy igyekezvén se tudta tévedésen fogni a fejszámolót. De még ha csak ezt tudná! Tíz-tizenöt példa után — egyre frissebben — számolt. Ilyeneket, hogy 1260 forint 5 százalékos kamata 25 év alatt 1575 forint. Csak úgy »kapás­ból«. De azt is rávágta, hogy 19 a köbön az 6859. Négyzetre, köbre emel, tudja, mi az a négyzetgyök, s ismeri a »ci- gány«-számolást. Hat elemit végzett.;. Kivé­teles képesség... Sokat hallottam Patakiról, a fejszámoló művészről, ő töb­bét tud, kétségtelen. De gya­korolja is. Puskás Vilma csak ritkán, ha éppen leltár van a földművesszöve tkezetben. Ilyenkor 20 ívet beszoroz két óra alatt. Persze ellenőrzik számológéppel. De' milyen hosszadalmas az! És mégsem mutat . mást... Egyszerű parasztasszony. De hát nem hasznosíthatja tu­dományát, ugyan hol. és ho­gyan. Csak,arra jó, hogy bá­mulják ... Kimerültünk. Kollégám vért izzadott. Próbáltam kifogást keresni. Ilyeneket, hogy: nem akarjuk fárasztani tovább, meg hogy majd máskor is el­jövünk. — De csak maradjanak. Bí­rom én estétől reggelig .. . Csak egyszer már a Patakival találkozhatnék... No, ne men­jenek el... — kérlelt. Mégis elköszöntünk. Fáradt voltam, levert, s egy csöppet se szerettem meg a számokat. Elvégre akkor se tudnék úgy dobálózni velük, mint új isme­rősöm, aki búcsúzás közben még utánunk kiáltott: — Hát az tudják-e, milyen messze van a Nap a Földtől? — Nem. — 149 020 800 kilométerre' — vágta rá büszkén. Lehet, hogy neki van igaza. Azóta se léptem le a távolsá­got. Jávori Béla ÜNNEPI KÖNYVHÉT Tafrjy Sándor: KENYÉR ÉS VIRÁG A Kenyér és virág a harma­dik könyvem, amelyet a Si- meon-családról írok. Mint az előző köteteket, ezt is önálló műnek fogtam fél. Csak a szak bűneiben lelkiismeretem szerint éppen azt a réteget kell elmarasztalnom, amelyhez magam is tartozom. Ha nem is a főbűnökben, amelyeket egy kiváltságos csoport részére tartok fenn. de a vétkes tájé­kozatlanságban, a tisztánlátás hogy müvemmel még a hanyatlás korszakában tartok, és a kor­a társadalmi élet szövevényéi. Mert úgy érzem, ez a tisztán­látás és eligazodás már-már előremutatás is az egyedüli járható útra. lemi szegénység, hogy a kive­zető út kétségbeesett keresésé­ben a jobbra hivatottak töme­gei is előkészíttettek a hamis tanok befogadására, amelyek ........... s zerepiők részbeni azonossága aztán egyenes úton vezettek a veszedelmes hiányában köti össze a ciklus köteteit, s nagy katasztrófához. Viszont regényciklusommal tálán ha sikerül a tervezett Elsősorban értelmiségiekről éppen a mai ember tisztánlá- ha.t könyvet megírnom, akkor szol ez a regény. Munkásokról, fását szeretném szolgálni az jelennek meg az olvasó előtt parasztokról csak annyiban, eligazodást a letűnt magyar nagyobb aranyu mű részéi- amennyiben egyes szereplői ' - ­ként érintkezésbe kerültek velük. Ennek a könyvnek a zöme De. hangsúlyoznom kell, 1929-ben játszódik, abban az évben, amelyben az akkori vi­lágrend csődjét egy óriási mé­retű gazdasági válság tette vi­lágossá. A könyv egyszerű em­berekről szól, de a gazdasági krízis ráveti árnyékát a legel­dugottabb falura is, a vele já­ró szellemi tanácstalanság érezteti hatását a szereplők életének minden mozzanatán: az öregek gondjaiban, elkésett eszmélésükben. a fiatalok nyo­morúságában, kényszerű ci­nizmusában, 'még szerelmük­ben is. Azokat az éveket akartam megírni, melyekben olyan mé­retűvé vált az anyagi és szel­Bölöni György az „Ébredés“-r öl, a fiatal prózaírók antológiájáról Az »Ébredés« — fiatal pró­zaírók antológiája — a Mag­vető Könyvkiadó, 500. könyve, s áz ünnepi könyvhét egyik kiadványa. A kötethez Bölöni György írt előszót, melynek egy részletét alább közöljük: "A kötet íróinak érdeme el­sősorban az, hogy velük meg­történt a nagy elszakadás a régi társadalomtól, a régi tár­efttt/e, <J)ula! Este tíz órába hajlik az idő. Egyre-másra kezdenek elsöté­tülni Balatonb erény villany- világos ablakszemei. Csend veszi hatalmába a pihenni té­rő falut. Azaz még sincs egé­szen csend. Dülöngélő, nesze- ző alak tart defekt miatt vesz­teglő autónk felé. Ahogy megáll, látszik rajt, többet ivott a kelleténél. De nini, hi­szen ez még valóságos gyerek! — eszmélünk fél, amikor egé­szen közelről megnézzük. — Hány éves vagy? — kér­dezzük. — 1940. szeptember 11-én születtem — feleli. 5 még megtudjuk tőle, hogy Orsós Istvánnak hívják, s hogy nem most rúgott be eló- *Z6r. Sőt dicsekvően mondja, hogy két és fél liter bort ivott sadalom témakörétől. Ezt álta­lánosságban idáig ngm észlel­hettük. az írók jó része-félláb- bgl benne élt a múltban, nem­csak ha történelmi tárgyat dolgozott fel; a régi társada­lom, ha öntudatlanul is, itt kí­sértett írásaikban, E kötet.írói a múlt társadalmával szem­ben lebocsátották a vasfüg­gönyt, s ez őket a polgári, vi- , lágtól és ennek irodalmi fel­♦ adataitól (teljesen elválasztja. ♦ Még nem sikerült felfűzniük ♦ az új világ csillagát, de a vál- ; tozott élet csábító ingere ben­ne van írásaikban, formálják a re bezzeg ő sem tud mit fe- t mat, mint ahogy a szobrász lelni. tkeze között formává igyekszik — Hát csak ... Napszám- ♦ alakítani az agyagot. Nagy ban voltam, és ittam ott, ahol J eredmény ez a szakítás a dolgoztam. Maradt-e meg a napszám­ból, vagy mind lecsúszott — erre sem tud választ adni. — Azt is írja fel még — mond­ja —, hogy rajtam nevetnek ezek — mutat a közben össze­verődőkre. Szomorú dolog részegen vergődve látni egy tizenkilenc éves fiút, bolondot is csinál­hat belőle, akinek kedve tart­ja, de nem volna-e nemesebb az ivástól, a zülléstől meg­menteni egy fiatal gyereket? Pista, állj meg, váltsál lé­pést, még időben vcun! V. J I múlttal. Az első lépés előre. $ Meg kell becsüljük ezt az »eredményt, a tehetségesek e I jóindulata jelentkezését, s fnem lenne helyes túlzott fcö- * vetélésekkel elriasztani őket, t még akkor sejn, ha kívetniva- I lót találnánk náluk. Az ő ese- I tűkben nincs létjogosultsága a ‘ türelmetlen kritikának, mert ezek az írók végre jelét adják annak, hogy nagyon is benne élnek a mai társadalomiban, ennek levegőjét szívják, min­den sorukban ennek problé­mái kísértenek, és ezzel a tár­sadalmi renddel azonosítják ‘ magukat«. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag (június 4-től 10-ig) Asch őrvezető kalandos lázadása Nem csoda, hogy sem Harns Hellmut Rirst »08/15, avagy Asch őrvezető kalan­dos lázadása« című regényére, sem pedig a regény szatirikus filmváltozatára nem adott ki parancsot Bonn: Nevetni, em­berek, nevetni! ügy hírlik, amikor a militarizmus hitle­ri hagyományait nagy alapossággal ápolgató bonni urak meghal­lották, hogy a »bom­baüzletre:« spekuláló Glória filmcég elha­tározta a kiváló író regényének megfil­mesítését, jó néhány­nak közülök kiesett a monokli szögletes ar­cából. A fümcég ke­zesség nélkül készí­tette el a filmet, s nem bánta meg, mert a filmalkotás az évad legnagyobb »bestsel­lere« lett., Vierbein tüzér kál­váriája egy szombati napon kezdődik. Míg társai a körletet ta­karítják, őt Schulz fő­törzsőrmester sző­nyegporolásra jelölte ki a felesége, Boré mellé. Az asszony­nak megtetszik a fia­tal fiú. Vierbein a komiszruhában meg­tanulta, hogy a ka­szárnyában minde­nek felett a vak en­gedelmesség a fontos. Megadóan cipeli a szőnyegeket. Lore asszony porolás cí­mén szorosan a fiú mellé húzódik, és igyekszik figyelmét felhívni bájaira, ami­kor belép a »főtörzs«. Szegény ártatlan fiú azt sem tudja, ho­gyan meneküljön ki­robbanó haragja elől. Schulz parancsot ad, hagy fordítsanak fo­kozott figyelmet Vier- beinre. Ezután egy­mást követik a kito­lások. A főtörzs ki­fogyhatatlan ötletek­kel, tervszerűen »ne­veli« az újoncokat. Mindig újabb és újabb hecceket eszel ki az újoncok, első­sorban Viérbein el­len. A fiatal tüzér úgy érzi, ruem bírja így tovább, s egy éleslövészeten ön- gyilkosságot akar el­követni. Asch az utol* só pillanatban veszi észre barátja szán­dékát. Lázadásának gondolata ekkor szü­letik meg fejében. S ■tesz is egyet-mást, hogy a hivatásos újoncnyúzák ne tud* janak halálba kerget­né ártatlan, becsüle­tes embereket. Ezt meséli el a film vé­gig érdekfeszítően, érdekesen.: Szabad Ifjúság (június 4-től 7-ig) Megcsalatva az ítéletnapig A film 1941 kora nyarát idézi valahol a szovjet határ közelé­ben. A német kisvá­ros laktanyájában nagy ütemben folyik a harcosok kiképzé­se. A nap hősei Wag­ner, Linck és Paylun katonák, akik a lö­vészeten a legjobb eredményt érték el. Három napi szabad­ságot kapnak, amit lálja fel magát. Kő* zönyösen arról be* szél, hogy nem sza­bad beismerniük a gyilkosságot. Sötét este térnek vissza a táborba. Thomas szin­te önkívületi állapota ban van. Linck apja, aki ma­gasrangú SS-tiszt, sí* mit ja el a közben ki- tudódó gyilkosságot. Még egy orosz fegy­vert is felmutat, hogy ezzel ölték meg An­gelikát. Másnap kitör a há­ború. Lángokban áll­nak a határmenü falvak. Az egyik fa­luban Von Saale ka­pitány is elégtételt vesz lánya haláláért* Ablaka alá akasztó­fákat ácsoltat, az őrök fiatal orosz lá­nyokat kísérnek a bitó alá. Thomas nem tudja elviselni ezt, magánkívül rohan a parancsnok szobájá­ba. Barátai utána sietnek, és nem hagy­ják szóhoz jutni. Bolondnak nevezik, és elcipelik a meg­tört fiút* á laktanya környékén fekvő szép vidéken akarnak tölteni. Út­nak indulnák, hogy sétát tegyenek. Pa­rancsnokuk lánya, Angelika, aki itt töl­tötte szabadságát aty­jánál, még elutazás előtt egy búcsúsétát tesz, az erdőn át tartva megy az állo­más felé. Útja egy patak mellett vezet, amelyhez nincs mesz- sze a szovjet határ. Angelika megpihen a parton. Közben a há­rom barát a patakhoz közeli tisztásra ér. A patak felett egy ma­dár repül el, Wagner és Linck lekapják puskáikat és lőnek. Éles sikoly hallatszik, és aztán csend ül a tájra. Elsőként Linók ta­Az ilnnepi könyvhét eseményei a siófoki járásban (Tudósítónktól.) Az idei könyvhét megnyitásán a siófoki já­rás nagyobb községeiben könyv&pkétot, ki­állítást és könyvvásárt rendeztek. Az álta­lános iskolákban megemlékeztek a könyv je­lentőségéről és szerepéről az ember életében. A siófoki megnyitón Murányi Kovács End­re író A mai magyar irodalom problémái címmel tartott előadást másnap Kőröshegyre látogatott, ahol Szenvedélyes évek című könyvét dedikálta. Az ünnepi könyvhét megnyitása alkalmá­val Siófokon járt They.it De Vries holland • író, és az ünnepi könyvvásáron most megjelent könyvét, a Vörös héjú lányt dedikálta olva­sóinak. Az író már két ízben huzamosabb időt töltött Magyarországon, s itteni élményei­ről fényképekkel gazdagon illusztrált könyv­ben számol be holland olvasóinak. Az emlí­tett’Vörös hajú lány című regényében Han- nje Sehafnak, a náci megszállás elleni moz­galom hősnőjének és bajtár&ainak állít emlé­két, akit Hollandia felszabadítása előtt két héttel végeztek ki, Áz országos fodrászversenyen is helytálltak a kaposvári figarók Budapesten a Csepeli Vasas Sportcsarnoka volt a színhelye az országos. fodrászverseny­nek, amelyen a főváros és a megyék leg­ügyesebb kezű férfi- és hölgyfodrászai adtak egymásnak találkozót. Budapest szépein és fővárosi férfiakon kellett bebizonyítani, hogy ki tud legtetszetősebben modem vagy hiper­modern női frizurákat készíteni, s a teremtés koronáinak melyik szakember tud legszebb hajat bodorítani. Nos, a kaposvári fodrászok, a korábbi me­gyei verseny győztesei & helyezettjei bebizo­nyították, hogy valóban mesterei a szakmá­nak. Az igen nagy komfcurrenciában három értékes helyezés jutott a kaposvári fodrász szakembereknek. A színházi frizurák versenyében Horváth László az előkelő harmadik helyezést szerezte meg. Az angol férfi hajvágás kategóriájában Niéselberger Mátyás ‘ harmadik, Ferenczl LA* ván pedig hatodik helyezést ért el,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom