Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. Június 88, Négy áj tanterem épül a régiek mellé kb. egymillió forintos költséggel. Az iskola több mint 780 tanulóját eddig 23 osztályban tanították. A tantermek egy része a vasutas otthon­ban, a motoros klubban és a munkásotthonban volt elhelyezve. Az új épület elkészültével megszűnik ez az áldatlan állapot. Bővítik az 503-as helyiipari iskolát Színpompás IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ a karádi kastély öreg iái árnyékában Derűs reggelre ébredtek va­sárnap a karádiak. Nagy volt az izgalom az egész községben, ugyanis a járás fiatalságát várták az ifjúsági találkozóra. A fellobogózott utcán egymás­után gördültek a gépkocsik a park bejárata elé, ahol díszka­pu és a 'helyi fiatalok várták az érkezőket. A gépkocsikról leszálló fiatalok elözönlötték az évszázados fákban gazdag parkot, ahova a felszabadulás előtt még a lábát sem tehet­te be közönséges földi halan­dó. Kilenc óra körül a szov­jet fúvós zenekar kíséretével példás rendben felsorakozott fiatalok elvonultak a sport­pályára. A béke és barátság je­gyében megkezdődött a VII. Világifjúsági Találkozó tiszte­letére rendezett ünnepély; Ezután a falusi dolgozók Vili. spartakiádjának járási döntőjére került sor. Egymás­után »peregtek az izgalmas at­létikai számok a nagyszámú közönség harsány biztatásától kísérve. Közben a park fáinak hűs lombjai alatt sokan a pe­csenyesütő sátrakat keresték föl. Persze, nagy volt a forga­lom a földművesszövetkezet sörös sátra előtt is. ami ért­hető, hiszen a hőmérő higany­szála 28—30 fok között inga­dozott Távolabb tekintélyes tömeg vette körül a szovjet fúvós zenekar tagjait, és gyö­nyörködött a szebbnél szebb szovjet és magyar nép- és tánc­dalokban. Hirtelen erős zúgást hallot­tunk: a sportpálya fölött meg­jelent a találkozó műsorának egyik látványossága, a szov­jet elvtársaktól kért helikopter. Néhány kör után már a sporté pálya közepén láthattuk a gé­pet Egyre lassabban pörgő légcsavarja a közönség hatal­mas tömegét vonzotta egyre közelebb a ritkán látott gép­madárhoz. Majd a nagyszámú néző gyűrűjéből felemelkedett a helikopter, és megkezdte mutatványait. Rövid egy órás ott tartózko­dás után a gép pilótái a nézők nagy ovációja közben beültek a megcsodált gépmadárba. A motor egyre erősödő zúgása közben a gép felemelkedett maid tiszteletkört írt le, utána eltűnt a kíváncsi nézők szeme elől. A szabadtéri színpad körül is sokan gyülekeztek. Itt a ka- polyi énekkar, a tengődi, a ka­rádi tánccsoport tagjai szóra­koztatták a közönséget. S hogy a labdarúgó-szurkolók se unat­kozzanak, a rendezőség rájuk is gondolt Nagy taps közepet­te vonult a pályára a szovjet és a tabi járási labdarúgó-csa­pat. A mérkőzés után a park öreg fái alól a hangszereiket han­goló zenészek muzsikájának lágy hangja vegyült az embe­rek zsibongásába. Ezután a táncolni vágyó fiatalok vették birtokukba a táncteret, s folyt a vigalom kivilágos-kivirradtig. Horváth Jenő, a tabi járási KXSZ-bizottság munkatársa. Megnyílt a kaposvári járás úttörőinek sátortábora (Tudósítónktól.) A kaposvári járás úttörői­nek balatonberényi sátortábo­rába megérkeztek a pajtások. Nyolc nevelő felügyeletével 87 úttörőpajtás tölt tíz napot a Balaton partján. A gyerekeket három csoportba osztották be, vagyis a hazatérők helyét tíz nap lejártával a kaposvári já­rás úttörőinek újabb csoportja foglalja eb Rövidesen elkészül a kaposfőí öttantermes iskola (Tudósítónktól.) Nemsokára új létesitmény- nyel gazdagszik Kaposfő. Elő­ször úgy tervezték, hogy az ál­lam és a község hatszázezer forintjából négytantermes, igazgatói- és nevelőszobával, fizika-, kémiaszertárral be­rendezett iskolát építenek. Ám beleszóltak a tervezésbe a falú lakói is. Felajánlották segítsé­güket, így a négy tanterem­hez saját erőből még egy ötö­diket is épített a község- Már az utolsó simításokat végzik az iskolán. A község népe au­gusztus 20-án, az alkotmány napján akarja felavatni az új általános iskolát. Titkos Hallottad, hogy a főosztály- vezető elvtárs dél-amerikai körútra indul — újságolta nagy örömmel a titkárnő kolléganő­jének. — Na, akkor legalább meg­szedi magát ezen a külföldi úton — szólt a másik. — Nem olyan ő. A napidijat mindig elkölti kint, és mindig üres kézzel jön haza. — De azért neked szokott hozni valamit, nem? — Azt hiszed? Még sohasem kaptam tőle ajándékot, pedig 1946 óta mellette dolgozom. Rideg, morc ember. De tisztes­séges. A múltkor itt volt a fe­lesége, beszélgettünk, és az is azt mondta, hogy nekik sem hoz soha semmit. Nem akarja, Vogy ráfogják: csempészkedik it határon. utakon — Az én főnököm is mond­ta már néhányszor, hogy N. Tóth főosztályvezető nagyon óvatos ember. Hússzor is meg­rág mindent, mielőtt mondana valamit vagy cselekednék... — Tudod, a vezető állású embereknek óvatosaknak kell lenniük. Vigyázni kell a főnö­kök előtt, s tartani kell magu­kat a beosztottak előtt... Nem lehet parolázni... öt éve dol­gozunk. együtt, de az öt év alatt még egyszer sem hallot­tam tőle, hogy »Ilonka így, Ilonka úgy«. Csak: »Tamási elvtársnő«. — Mégis szólhatnál neki, hogy legalább néhány pár nylonharisnyát... — Én aztán nem szótok neki, az biztos. A pletykálkodást telefoncsör­gés szakította félbe. N. Tóth Ferencet a miniszterhelyettes kérette magához. Ilonka be­szólt neki... — Tóth elvtárs, maga jó szakember — kezdte a minisz­terhelyettes, miután leültette. — A dél-amerikai út során je­lentős üzleteket kell kötnie. — De hát ez nem az én ügy­körömbe vág — szólt közbe N. Tóth. — Az ön tudása a mi szá­munkra nagy érték. És a fel- szabadulás óta, amióta körünk­ben dolgozik, megmutatta, hogy tisztességes, jó szakem­ber. Ezért esett a választás ön­re. Ha ez a hosszú út sikeres lesz, azon leszünk, hogy _a jö­vőben is ön kösse le a dél­amerikai üzleteket. Néhány nap múlva Tóth Fe­renc repülőgépre ült és Dél- Amerikába utazott. Felkereste az itthon kijelölt üzletfeleket és két hónapi kinti tartózkodás után megismerkedett Énrigue Real de Azua dél-amerikai üz­letemberrel. Jó barátságot kö­töttek, s a magyar főosztály- vezető többször felkereste a dél-amerikait annak lakásán. Egy alkalommal az üzleti be­szélgetések kapcsán a politi­kára terelődött a szó. — Maga rendkívül tetszik nekem, jó kereskedő — kezdte dicsérni c éü-as&e»sfifeaí HL f. Sok tennivalót ad a ezekben a napokban. Több he­lyen nem végeztek még a ter­ménybetakarítással, a kukori­cát, répá* szorongatja a gyom. Beérett az őszi árpa nagy ré­sze, itt az aratás. Munkacsú­csot teremtett a túlságosan csapadékos időjárás. Nem le­het most mindent egyszerre elvégezni. A fontossági sor­rendben az aratásé az első hely. Szerdán ellátogattunk a csurgói járás néhány termelő- szövetkezetébe, hogy megtud­juk, hogyan dolgoznak az ár­paföldeken. Egy kombájn — egy szekér? Az Iiharosberényi Gépállo­más két kombájnt küldött ezen a napon a helyi Úttörő Termelőszövetkezetbe. Az egyik gép Pád-puszta mellett kezdte meg az árpa betakarí­tását. A 22 holdas tábla lejtős szélén nem tudna felkapasz­kodni a kombájn, ezért a sík fekvésű részen jár körül a gép. Az elhagyott sávot majd ké­sőbb veszi le, ha felszikkadt a talaj. —1 Egyéb nehézség nincs — mondja Balázs Imre kom- bájnos. Az arató-cséplő kifo­gástalanul működik. A szövet­kezet egy fogata hordja a szemtermést a pár száz méter­re lévő magtárba. A másik kombájn azonban már a délelőtti órákban kény­szerpihenőt tartott. Amint Jászberényi Géza, a gépállo­más igazgatója elmondta, az Úttörő vezetői nem küldtek elegendő zsákot István-major- tól, ahol ez a gép munkába állt. több kilométerre van a magtár. A múlt évek tapaszta­latai is mutatják, hogy ekkora távolságra egyetlen lovaskocsi nem győzi elhordani a telt zsá­kokat Azonnal kepéznek A csurgói Zrínyi is szerző­dött gépi aratásra. A gépek meg is érkeztek, de a szerző­dést felrúgta a sok- esőzés. Megdőlt az 50 holdnyi árpa, felázott a talaj — csak emberi erővel lehet aratni. Hétfőn dél­után történt meg az első kasza­vágás, kedden is csak fél na­pot engedett dolgozni a kedve­zőtlen) időjárás. Horváth Já­nos brigádvezető pontos nyil­vántartásának tanúsága sze­rint szerdán reggel 102 ember jött az árpaföldre. A déli órá­kig — az elc?ő napok teljesít­ményével együtt — 40 holddal végeztek. A szervezettség eredménye ez. Úgy osztották el a munka­erőt. hogy nyolc-tíz leány és idősebb asszony folyamatosan összerakja a kereszteket. Bi­zonytalan az időjárás, nem kockáztatják meg, hogy a zá­poreső szanaszét érje a kévé­ket. Családtagok és diákok is segítenek az aratásban. Varga Erzsi gimnazista például mar­kot szed. Gelencsér Pista kö­zépiskolás pedig kötelet terít. Ötven kaszapert szerveztek Kapálnak, szénát forgatnak és gyűjtenek a porrogszentki- rályi Aranymező tagjai. Bár — a gyakori esőzés miatt — van még lábon álló takarmányuk is, mégsem a rétre, hanem az árpaföldekre indult 20 kaszás. Simonovics János tanácselnök szerint a 100 hold árpa nem egyszerre érik be. mivel egyé­ni gazda korukban különböző időben vetették a mai szövet­kezeti parasztost. Ezért a na­pokban tartott határszemlén megállapították, melyik par­cellát mikor lehet aratni. Fel­készültek a 230 hold kenyér- gabona kézi aratására is. A hétfő délutáni vihar ugyanis lehengerelte a búzát is, a ro­zsot is; vajmi keveset segíthet itt a gép. Tudják, hogy nem lesz könnyű az aratás. Nagyra nőtt és megdőlt a gabona, las­san haladhatnak a munkával. Ezért újabb kasza-párokat szer­veztek a nagy aratáshoz: ösz- szesen 50 férfi vágja majd — előreláthatólag július 5-e után — a rozs- és a búzarendeket. A fogatosok is aratnak Vasárnap is dolgoztak a csurgói Szorgalom tagjai: ka­pálták a kukoricát, és 72 kocsi szénát hordtak be. így lesz ez az aratás idején is: ha nem rakják kepébe szombatig a 220 hold őszi árpát, akkor vasár­nap nem ünnepelnek. Talán Május óta tart a pártkong­resszus tiszteletére indított munkaverseny a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés üzemeiben. Az ES tizenkét gyárának dolgozói először azt vállalták, hogy terven felül egymillió téglával sietnek az újonnan alakult termelőszövet­kezetek építkezéseinek segít­ségére- Ám hamarosan kétmillió tég­lával toldották meg ezt, vagyis az amúgy is elég­gé feszített, 27 millió 500 ez­res évi tervet 30 millió 500 ezerre akarják teljesíteni. Alig indult meg a munka­verseny, máris jelentkezett a többleteredmény. Az egyesülés dolgozói igen örültek annak, ■hogy szavukat megtartva segí­tik az országot. A hosszan tartó esőzés azon­ban kissé beleszólt a tervek a dombosabb rész 35 holdján felmentheti őket a nehéz mun­ka alól a kévekötő aratógép: A többit az embereknek kell levágniuk. Szerdán este 80 holdon sorakoztak a keresztek, pedig csak kedden indult meg az aratás. Persze, nem csupán a gyalogmunkások, hanem a fogatosok is kaszát vettek a kezükbe. — Érett az árpa, siet­ni kell vele: a 38 mellé újabb 12 kaszapárt vezényelünk hol­nap az árpaföldre — mondta Belovári János növényter­mesztési brigádvezető. * * * Most minden más munkát félre kell tenni néhány napra, hogy a gazdag termést ígérő őszi árpát mielőbb learathas­sák. Őrjáratunk tapasztalatai szerint a tsz-ekben megértet­ték az időnek ezt a parancsát. Nem megy zökkenő nélkül az aratás. A kezdet kisebb-na- gyobb munkaszervezési hibái­nak gyors kijavításával, a munkaerő összpontosításával juthatnak túl a mostani mun­kacsúcson a termelőszövetke­zetek a csurgói járásban is, másutt is. Ám az árpa aratása nem vesz túl hosszú időt igénybe. Azok a termelőszövetkezetek cselekszenek helyesen, ame­lyek a kenyérgabona aratásá­nak megkezdése előtt az árpa­tarlóról minden emberi a ka­pásnövények földjére irányíta­nak át. A kukoricákban ugyanis rohamosan nő a gaz, s a sorközök mostani kultiváto- rozása, pár nap múlva pedig a tövek megtisztítása a gyomtól nagy serkentő hatással lesz a terméshozam növelésére. nemcsak az anyagi oldalát nézik a versenynek, hanem azt is, hogy ezzel segítik az új termelőszövetkezete­ket. bizonyítva: szívügyük a párt politikája. Az üzemi pártszer­vezetek sokat tesznek a ver­seny sikeréért. A belcsapusz- tai gyárban azóta nagy a ter­melési kedv. a munka lendü­lete, mióta megalakult a párt- szervezet. » Mivel az egyesülés gyárai a megye különböző részein dol­goznak, a versenyt nehéz vol­na Kaposvárról irányítanij Hogy mégis jól halad a munka, az a telepvezetők és a szak­szervezeti bizottságok kö­zös erőfeszítéseinek Í6 ered­ménye. Felkarolják a dolgozók kez­deményezéseit. Javaslataik megvalósításához megteremtik a műszaki, gazdasági feltéte­leket- így a terv túlteljesítésén kívül szenet, állóeszközt taka­rítanak meg, s csökkenteni tudják az önköltséget. A ka­darkúti és a jutái téglagyár vi­szont panaszkodik. Ugyanis diszpozíció híján nem tudják értékesíteni a kiégetett téglát, s az elfoglalja az amúgy is szűk tárolóhelyet Nem hin­nénk, hogy olyan bőség van építőanyagból, hogy a gyárak nyakán maradhat a kiégetett tégla. Az építőiparnak körülte­kintőbben kellene gondos­kodni a tégla elszállításá­ról. A Bánya- és Epítóanyagiparj Egyesülés hamarosan részletei­ben is értékeli a verseny eddi­gi eredményeit. A rossz időjá­rás okozta kiesés, a böhönyei téglagyár nagyarányú- gépesí­tésével előállott pillanatnyi zökkenő okozta lemaradás bi­zonyára meglátszik majd ezen az értékelésen. A téglások sze­rint a decemberi eredmények már sokkal kedvezőbbek lesznek. Biztosak abban, hogy törekvé­sükkel, szorgalmukkal meg­szüntetik a lemaradást, s nem­csak a tervezettet, hanem a kongresszus tiszte1 etére vállalt több téglát is elkészítik. tel jesítésébe. Az elázott föld- fbő] ugyanis nem tudtak meg- Tóth Ferencet, miközben a for- f felelő minőségű téglát gyárta- ró feketét szürcsölgették. —A szabad színben tárolt Talpraesett a tárgyalásoknál, és nem hagyja magát. Mondja meg nekem őszintén, miért küzd minden centért ilyen ke­gyetlenül, hiszen magának ab­ból az égvilágon semmi haszna sem lesz... — Már csak megszokásból... — Hogyhogy megszokásból? — öt esztendő alatt a vérem­be ivódott, hogy a rámbízott feladatokat kötelességszerűen végrehajtsam. 1945 előtt is ál- lami szolgálatban voltam, majdnem húsz esztendeig; ni. nyerstégla is megérezte az eső- zést. Böhönyén a mailt hét csü­törtökén, péntekén vizezés nél­kül is alig-alig bírtak az új gépek a földdel, annyira puha, nedves volt. Belcsapusztán 158 ezer tégla rongálódott meg a rossz időtől- A többi gyár sem 'kerülte el a kárt A nehézségek ellenére sem keseredtek el a téglagyá­riak. 'és azt mondják, hogy a rossz időjárás okozta tervlemara­dást az év végéig mindenkép­megszoktam, hogy feletteseim f pen pótolják. utasításait végrehajtsam. Jó Á A marcali téglagyár dolgo- szakembernek ismertek el afc-fzói a terv nem teljesítésének kor is, most is. f még a gondolatával se foglal­— Hol dolgozott 1945 előtt?Jkoznak. Megfogadták, hogy — A Kereskedelem- és Köz-t lekedésügyi Minisztériumban. \ mindenkeppen teljesítik Devizaügyekkel és külföldi ügyletekkel foglalkoztam. — Mennyi volt akkor a fi­zetése? — Jóval több, mint most. Pedig most sem kevés ... — Hát akkor elvből csinálja most? — Elvből... egy fenét. Elő­vállalásukat, Hasonlóan vélekednek a bala­tonszentgyörgyiek és a kétihe- lyi téglagyár dolgozói is. Több gyár célul tűzte, hogy elnyeri a három legjobb ered­ményt elérő téglagyárnak szánt tízezer forint jutalmat. Olyan verseny ez, amelyben nemcsak a céljutalmat nyert téglagyá­ből utálom őket. De tudja, hogy ^ rak dolgozói nyernek, ha vállá­rán az... Az ember szél ellen lásukat teljesítik, hanem a- nemigen... Egyelőre bele kellJnyereségrészesedésen minden- nyugodni abba, ami van. ? ki megérzi jó munkája ered­, menyét- A téglagyárak dolgo­— Folytatjuk — zói azonban ARATÁSI ŐRJÁRAT határ Bíznak a munkaverseny sikerében a Bánya- és Építőanyagipari ES dolgozói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom