Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

Csütörtök, 1959. június SS­8 SOMOGTI NÉPLAP Teleküzérek Sok ember takarékoskodik, félre rakja filléreit, hogy egyszer majd telket vá­sárolhasson, s azon házat-épít­hessen. Közülük soknak szíve vágya, hogy az a telek, ház va­lahol a Balaton partján le­gyen. Sajnos, olyan ember is akad, aki nem takarékosko­dással, hanem mások becsa­pásával, félrevezetésével, kü­lönböző mesterkedésekkel sze­retné mindezt elérni- Ezek kö­zé tartozik Forró Géza, Tóth Vigh János és dr- Moldoványi Jenő is. Furcsa árverés • •• 1952-ben került a Siófoki Já­rásbíróság telekkönyvi hiva­talába előadónak Forró Géza. Rövidesen rájött, hogy ha “■ügyesen« él a hivatala adta lehetőségekkel, akkor jókora mellékjövedelemre tehet szert. S nem tétovázott: megragadta mindjárt a legelsőnek kínál­kozó alkalmat. Tudomására jutott, hogy Krácl János budapesti lakos követelésére az elhunyt Erdős István volt budapesti lakos egykori villatelkét annak tar­tozása kiegyenlítésére elárve­rezik. Forró Géza felkereste Tóth Vigh Jánost, a Somogy megyei Ingatlankezelő siófoki kirendeltségének vezetőjét, és megállapodtak, hogy a telkei közösen megvásárolják. Meg­egyeztek, hogy a telket Forró megveszi, majd feleségei le­ánykori nevére, Hartmann Mária névre kebeleztetik be, később eladják, a hasznon pe­dig megosztoznak- Megálla­podtak abban is, hogy a ve­vőkkel Tóth beszél, a hamis adatok bejegyzését pedig For­ró végzi. így is történt. Az árverésen egyedül Forró Géza vett részt, s megajánlotta a kihirdetett hétezer forintot. Mivel més li­citáló nem akadt, a telek ha­mar tulajdonukba került. A formaságok elintézése után a telket négy részre osz­tották, s eladták egyenként 2, 3, 4, illetve 8 ezer forintért A kiadások után maradt 9 ezer forint »tiszta" hasznot kettő­jük között elosztották. Csaló és hoxohirat- hamisító jogásx A Veszprémi Káptalan jog­tanácsosa 1922 óta dr. Moldo­ványi Jenő nyugalmazott ügy- véd­Mint jogtanácsos a káptalan tulajdonát képező telkek ki­árusításával is foglalkozott. Kiválóan emlékezett arra, me­lyik vevő kérte a telek nevé­re történő bekebeleztetését. Akadt persze nem egy, aki elmulasztotta vagy nem is akarta ezt megtenni. És most jött dr. Moldoványi korszakalkotó ötlete! Ha a be- kebeleztetés nem történt meg, akkor a telek még ma is a káptalan birtokában van, és így még egyszer mint a káp­talan tulajdonát el lehet adni. Eladó egy 9;vasútállomás^ így került kapcsolatba 1957- ben Tóthtal, majd Forróval, és megvételre kínálta nekik a Gerő András budapesti lakos által egyszer már megvásá­rolt volt káptalani villatelket. Az sem zavarta őt. hogy a tel­ket közben közterületté nyil­vánították, és a balatonszép- laki vasútállomást akarták e helyen felépíteni. Ez üzlettár­sait sem zavarta, hiszen a már említett, általuk megvásárolt és eladott telek is közterület volt 1932 óta- Az üzletet meg­kötötték. Tóth és Forró 50 000 forintért vették meg a telket. A már jól bevált módszerrel intézték el a formaságokat. A telket 9 részre osztották, és megkezdték árusítását. Négy rész hamarosan gfizdá­A teleküzérek 182 950 forint kárt okoztak az államnak; be­csaptak dolgozó kisembereket, mert olyan közterületeket ké­pező volt villatelkeket adtak el, melyekre az államnak szüksége vjui. A vád ellenük: a társadalmi tulajdon sérelmére folyamato­san elkövetett csalás, közok­irathamisítás. üzérkedés, hiva­tali hatalommal való vissza­élés- Reméljük, a bíróság a tett súlyához mérten olyan büntetést szab ki. amely bizo­nyára nemcsak az ő. hanem mások kedvét is elveszi a csa­lástól. Szálai László filmszínházaink műsorából ra is talált 8000, 7500, 6000 és 8000 forint »potom« összegért. ...................................—-------------megváltozott... V örös Csillag (j únius 25-28-ig) A SZALMAÖZVEGY Pietro Germi új filmje, amelynek ő a ren­dezője és főszereplője is, egy szenvedélyes szerelem történetét mondja el. Andrea egyetlen szenvedélye a vadászat volt; Luisa, a felesége emiatt sokat veszeke­dett vele, mert rendszerint kisfiúkat, Guliót is magával vitte oldalkocsis motorjával a va­dászatokra. Luisa így egyedül töltötte vasár­napjait. Andrea gyakran vágyakozva gondol ezekre az időkre vissza, mert azóta minden öt telekrész még ma is Hart- ♦ mann Mária nevén szerepel. ♦ X ♦ Ax odám.rétel történt: 1285-ben \ Ez ugyan kissé hihetetlen, | de akár ezt is írhatta volna dr. j Moldoványi az adás-vételi í szerződésre, amikor elkészítet- | te. S még azt is hozzátehette | Egy vasárnapi vadászatról bőrig ázva tértek , - , i „ * !'|| haza. Gulio tüdőgyulladást kapott, és hetekig I QDCOlO kŐkOCkÓk tveszélyben forgott az élete. Gyógyulás után N , , I fáz orvos azt tanácsolta, vigyék a gyereket a agyarádon i tenger mellé, hogy teljesen rendbe jöjjön. I Luisa családjának háza volt a tengerparton, Esik az esfl, nagy a sár. Az út j így a probléma megoldódott. Az asszony és beTl^t0c1ir«iUognakSA^er- U gyermek elutaztak. Tavafv 3javítottákS"ugvarf'az ^tat! I Zacchardi szabad óráit elviselhetetlenné tet- de majdnem ugyanolyan rossz, | te a magány. Mígnem kisfia felhívta figyelmét , i.c. ^ aicR au ío uuuamicwT mint azelőtt volt. Még szerencse, ♦ egy szép lányra, akiről eddig nem is tudta, I volna, hogy a telek két arabs » kutvcí„nakket müvekre b<a I hogy az ő házukban lakik. A tengerparti lá­' telivérért cserélt gazdát. De | sáron átevickélők úgy tekintenek, ; togatás után Andrea egyedül utazik vissza a j ne tételezzük fel róla, hogy { mint az Ígéret földjére • ilyesmit megtenne. Csupán X így van az majd minden ut- 1 annyit »módosított", hogy a te-1 cában, csak lek adás-vétele nem 1957-ben, 1 Lajos* utca*’ íholPa fárda szürke j hanem csupán 1943-ban tör- ♦ csíkját két’ helyütt is barna kő­tént, S nem 50 ezer forintért, ♦ lapokból kirakott »csinálmány" hanem 6757 nenaőért költ el ! szakítja meg, ez szintén a 3árda nanem o/oí pengoerr. Keit ei. ♦ szerves és veszélyes tartozéka. E Hasonló kozokirathamisitast * járdának csúfolt valamit még az nem egy esetben követett el. ♦ őskorban építhették - gondolom. Még 1957-ben ismét felkeres-! ne™ rosszszándekkai - s te üzlettársait, és két újabb,; Iapck egykor Meglazulnak, meg- t Balatonszabadiban levő telket ♦ keserítve az utódok életét. Nos, $ kínált nekik eladásra 23, illet- í e? a járd» valóságos sorscsapás. ve 21 ezer forintért, noha vidám utasokkal megtelt autóbuszon a város­ba Ritával. A lány eleinte elutasítóan fogadta a férfi közeledését, néhány nap múlva azon­ban nem törődött távollévő vőlegényével, csa­ládjával. Andrea is megfeledkezett Luisáról, Gulióról. Mámoros boldogságban teltek a na­pok, míg villámcsapásként nem jött a hír: Luisa megérkezik. Vége a boldogságnak. vj ♦ Búcsúzni kellett ■-— hiszen tudták, hogy ez ♦ nem rossz síauuciuvai —» ° X T ' X tudhatta akkor, hogy ezek a kő- t Lesz a vege ... Szabad Ifjúság (jún. 29 —júl. 1-ig) TIZENKILENCEN Fagyejev Tizenkilencen című regénye ha­zánkban is nagy sikert aratott, és több kiadást ért meg. Most filmen is megismerkedhetünk a regény hőseivel. A film cselekménye a polgárháborúban, a fehérek előretörése idején játszódik. Levin- szon, a parancsnok azt a feladatot kapja, hogy fegyelmezetten visszavonulva tartsa össze osz­tagát. Ki kell tartaniuk mindaddig, míg ismét támadásba nem lendülhetnek. A csapat több ízben kerül összeütközésbe az ellenséggel. Ne­héz harcok, keserves nélkülözések teszik pró­bára az embereket, s nemegyszer felüti fejét a félelem, -a kételkedés. A döntő pillanatban azonban a közösség ereje, a szabadság eszméje új erőt ad a partizánoknak. A hősiesen har­coló csapat végül vereséget szenved a túlerő­vel szemben. A film nagyszerűsége abban rejlik, hogy nem idealizált, rettenthetetlen hősöket látunk, hanem mindennapi embereket, akikben az eszmébe vetett hit megsokszorozza a jó tulaj­donságokat, és adott esetben háttérbe szorítja a rosszakat. Morozlta például bányászból lett partizán, és igen büszke arra, hogy a szovjet­hatalomért harcol. Ezt azonban nem tartja összeegyeztethetetlennek azzal, hogy puszta kedvtelésből megdézsmálja a falusi elnök dinnyeföldjét. Morozka hetvenkedó fenegye­rek, nem kenyere a fegyelem, és egy alkalom­mal a parancsot is megtagadja. A harcban azonban kemény, bátor legény. Életét áldozza azért, hogy társait figyelmeztesse: ellenség le­selkedik reájuk az országút mentén ... p i Ugyanis a meglazult- ,, , . . í alján összegyűlik a sáros víz, s J telkeket egyszer mar Kerenyi J ha valaki vigyázatlanul lép, teie­kőkockák László és dr. Balonyi Imrét fröcsköli cipőjét, nadrágját, U- ! Kis ezermesterek kiállítása biiíisiipsti lakesolí „ Tcsotsbn-. letve szoknyáját sárral (hogy a * Duaapesti tagosok a Kaptaian . Patyolafcnak is legyen aolga;). j tol megvertek. ♦ van egy javaslat, ami remél- | »Tanműhely" — hirdeti a A két telekre hamarosan ‘ fuetóklse^néh*1'csak"* ^’zó az | felirat a terem ajtaján. Bent akadt vevő 35—35 ezer forin- ♦ egész: kérjük, javítsák meg a { példás rendben sorakoznak a tért- l>r. Moldoványi js meg-1 járdát. | satuk, a gyalupadok, a fűré­kapta pénzét, a két teleküzér J cjAsfar ^ist^vAn . szej<j minden a maga helyén, pedig tetemes hasznon ♦ ' i Csak a küOső ünnepibb a szo­osztozkodhatott. Rövidesen el-,.<,|,l,a»<,»l,,,,>>>t,,,>,,*>**>,*>>,**>,***.,kottnál, mert a műhely gazdái, készítette dr. Moldoványi az adás-vételi szerződést: eszerint az egyik telek 1939-ben, a má­sik 1940-ben cserélt gazdát 5632, Illetve 6764 pengő vétel­árért. Mi célból tette mindezt dr. Moldoványi? Egyszerű! Hogy az eladóknak ne kelljen Illeté­ket fizetniük. Moldoványi dr. a sztálinvárosi szakszervezeti bi­zottságnak is eladott egy 5000 négyszögölnyi közterületet ké­pező villatelket 72 ezer forint összegért Ax államnak okozott kár 182 exer forint Forró és Tóth semmivel sem voltak különbek, mint dr- Moldoványi. Nem elégedtek meg az üzérkedéssel járó ha­szonnal, hanem még illeték­csalást is követtek eí. Az 50 ezer forintos vételár helyett csak 8 ezer forint után fizet­tek illetéket. 42 ezer forintot letagadtak, mely Titán 7500 fo­rint illeték járt volna. A 35— 35 ezer forintos eladási ár he­lyett pedig csak 18, illetve 19 ezer forint.után fizettek illeté­ket. Bemutatjuk egy most megjelent könyv íróját Molnár Kata, mandarinkalap című regény-------— tréia. a Petőfi Általános Iskola poli­technikai oktatásában részt vett kis. ezermesterek ki-állítá­si teremmé alakították át a tanműhelyt. Az iskola idén egyike volt azoknak a kísérleti intézetek­nek, ahol ipari politechnikai képzés folyt. Az év kezdetén tízezer forintos költséggel ren­dezhette volna be a tanmű- heílyt Bakos Gyula igazgató. Nem kevés pénz ez, de ha min­dent elő akarnak teremteni, akkor mégsem sok. Az igaz­gató Lángyéi Árpád pedagó­gussal együtt segítségért for­dult néhány üzemhez. Még a fővárosba is ellátogattak, s be­kopogtattak a Magyar Acél­áru Gyár, a Kaliber Gyár, meg a Forgácsoló Szerszámok Gyá­rának ajtaján. Hogy nemhiába, azt elárulja a kis tanműhely gazdag készlettára. Ki tudná megmondani, hány kalapács, fogó, fémfűrész, fúróberende­zés, gyalu és egyéb felszere­lési tárgy sorakozik rendben a szekrényekben? Az üzemek se­gítségét tanúsítja az egyméte­res csúcstávolságú, univerzális esztergapad is. Az igazgató nem -kis büszkeséggel kalauzol bennünket. A tanműhely leltá­ri értéke eléri a 70 ezer forin­tot Felnőttek és gyerekek szem­lélik a kiállított tárgyakat. Le­mez-, papír-, huzalmunka sze­repelt az iskola idei munka- tervében. Láthatjuk az ügyes kis papírdobozokról, lapátocs- kákról, ördögllakatokról, hogy a kísérleti ötödik osztály fiú- és leánytanulói milyen szak­avatott kézzel forgatták a ka­lapácsot, fogót, reszelőt, s szin­te magunk előtt látjuk őket, amint otthonosan mozognak a satunál vagy a gyalupadnál. Tetszik is a kiállítás minden­kinek. A felnőttek közül nem egy sóhajtott fel így: »A mi időnkben dehogy is volt ilyen az iskolában." A kézimunka- és a rajzkiállí­tás nem új, mert az annak ide­jén is velejárója volt az év vé­gének. De az egykori középis­kolák szertárai is elbújhattak volna a Petőfi iskola biológiai és kémiai szertárának gazdag­sága mellett. Pereg a filmvetítő. Amikor vége szakad a bemutatónak, megszólal egy kétségkívül új típusú rádió. A »kiterített gya­korlati rádió". E külsőre furcsa készülék minden alkatrésze úgy van elhelyezve, hogy a vá­zon feltüntetett rajz alapján a rádiótechnikában járatlan szemlélő felismeri jelentőségű- ■ két, megérti szerepüket. Ennek a rádiónak van talán a legna­gyobb sikere a kis fiúk köré­ben, ők már azt is »tudják", hogy az ősszel meginduló rá­diós körben e mintakészülék után majd »rendes« rádiót is fognak készíteni ők, a szakkör jövendő tagjai. Majd ezer látogató fordult meg a Petőfi iskola kis ezer­mestereinek kiállításán- A nagy gondossággal, szakavatott kéz­zel megrendezett kiállítás meg is érdemli az érdeklődést. K. S. Én már kinőttem a gyerekkocsiból... 1 944 tavaszán — eltérően az előző évek gyakorla­tától — mindennapos hitokta­tást iktattak be a tanmenetbe egy kis somogyi község római katolikus elemi iskolájában. Ifjy Verebes plébános urat a húszperces hétórai kismise »-lé- darálása^ után minden reggel egyenesen a plébánia melletti iskolába vitte az útja. Az alátámasztott roskadozó 66 „Legyetek szegények, de szorgalmasak... A háború azonban közbeszólt: Mivel volt közöttük egy-két megbolygatta, félbeszakította a ellenzéki, óvatosan adagolta be megszokott, meghitt légkört, mondanivalóját. — Egyházi vo- Am a lelkipásztor, a szegények nalon valamit tenni kéne — atyja nem vallhatta ennek ká­rát. Az ötven hold jövedelmé­mondta gondterhes arccal. — A háború bizonyos fokú erköl­re éppen olyan szüksége volt, esi bomlást idézett elő a hívek iskolában 73 gyerek szorongott békeidőben. Hisz a sza- táborában, és a gyerekek kö­az ötven ülőhellyel ellátott ro- kácsnét, a szobalányt éppen rében is. Ezért javaslom, hogy zoga padokban, s várták »a ta- úgy fizetnie kellett, mint az- a jövő nemzedékének, az isko­nítás-K kezdetét. A tanítás előt­ti megszokott imádság elhada- rása után Verebes tisztelendő úr kapásból több kérdést tett fel a »hallgatóknak«. A kiseb­bektől azt kérdezte, hány is­elött. S az egyházközségi elnök, a templomatya, a kereskedő és vács Feri, Horváth Sanyi, Bo- zsek Laci, mivel »jó tanulók voltak«, felmentést kaptak az iskolába járástól, és ők látták el a jószág körüli munkát a parókián. Kovács Feri állandó kocsisa volt a plébániának, a többiek a tehenek és a serté­sek körül foglalatoskodtak. Szolgálataikért enni kaptak a plébánia konyháján. Egy júniusi napon Ferit szán­tani küldte az atya. A 12 éves gyenge gyerek nem tudta egye­dül levenni a kocsiról a nehéz vasekét. A környéken pedig lások erkölcseinek megvédése senki sem VQl akü odahlvha. érdekében be kell vezetni a a többi jóbarát sem felejtette mindennapos hitoktatást: min­él a tarokkot a háború kedvé­ért. És éjszakákat átkártyázni evés, ivás nélkül — ezt igazán ten van, egy istenben hány sze- senki sem kívánhatta. Napszá- mély van; a nagyobbaktól már számon kérte azt is, hogy hány szentség van, s hogy az anya- szentegyház 'ötparancsolata ho­gyan szól stb. Az alig félórás oktatás után általában szép ' mesét szokott elmondani a sze­gény, de szorgalmas, jódolgos diákokról. Ami ezután követ­kezett, az már az elmélet gya­korlatba való átvitele volt. A plébános úrnak 50 hold földecskéje nyújtózkodott egy den délelőtt hittan, délután pedig a tanítóé a szó. Verebes plébános úr másnap már hittannal kezdte a taní- most ugyan kapott volna, de tást, de mint igazi atya arról az igen drága volt, mert a há- is gondoskodott, hogy a jövő ború miatt sok férfi hiányzott nemzedéke a lelki egyensúly melleit fizikailag is edzetten, megerősödve várja a történe­lem eljövendő szakaszát. A félórás hitoktatás után mind a 73 gyerek kivonult a plébánia birtokára, s dolgoz­tak egészen a déli harang­segítsen a plébánia baján — gondolta. Már másnap össze- tagban a falu alatt. Három cse- hívta őket. Azon nyomban elő­led szokta éjjel-nappali verej- terjesztette korszakalkotó ja- tékes munkával megművelni, vasiumt az egyházatyáknak. a faluból. ll/Titévő legyen, mit csi- náljon? — törte a fejét hosszú érek után először ilyen gazdasági problémán. Hopp, megvan ... Máris megvan a megoldás. Elvégre azért van az egyházközség vezetősége, hogy szóig. A kicsinyek alig bírták a kapát megemelni, de forgat­ni kellett nekik, mert más­ként nem kaptak szentképet és kitűnő bizonyítványt hittanból és magaviseletből A kis Kö­tött volna segíteni. Hosszú kínlódás után megpróbálko­zott, hogy lelöki a kocsiról a nehéz vasszerszámot. Ahogy rángatni kezdte, az eke hirte­len meglódult, s Ferinek már annyi ideje sem volt, hogy el- ugorjon alóla. A nehéz vasszer­kezet rázuhant meztelen láb­fejére, s teljesen összezúzta. Az arra járó parasztok eszmé­letlenül vitték haza a mezőről. A zóta tizenhat év telt el. Feri ugyan életben ma­radt, de csak bottal bír járni. Azóta is szomorúan gondol vissza arra, hogy orvosi keze­lés címén mindössze két mázsa búzát kapott a plébániától. Azt is a hívektől gyűjtötték össze. Wirth Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom