Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

Gyorsfagyasztott élelmiszerek A hűtött térben, kevéssel a fagypont feletti hőfokon raktá- rdzott élelmiszerek romlásának mértéke és sebessége csökken. A mikroorganizmusok 0 C-fo- kón jóval lassabban vegetál­nak, mint például normális melegben (15—25 C-fok). A hús, amely 25 C-fokon egy, leg­feljebb két nap alatt elromla­na, a 0 C-fokon egy hónapig is eláll. Fagyponton az enzimek nagy többsége még működés­ben van, intenzitásuk azonban jóval kisebb, mint normális hőmérsékleten. A víz alacso­nyabb hőmérsékleten lassab­ban párolog, és ezért hűtéssel nagymértékben meg lehet aka­dályozni az élelmiszerek ki­száradását is. Miként akadályozza meg a hideg az élelmiszerek romlását? "Az élelmiszerek fagypAnt alatti raktározásával mindig újabb és újabb sikereket érünk el- Azt is tudnunk kell azon­ban, hogy a lassú fagyás az élelmiszerek nagy többségénél nem kívánt változásokat idéz elő, és sók esetben éppen a fa­gyás okozza az élelmiszerek romlását (pl. gyümölcs- és fő­zelékfélék). Ha a hőmérsékletet fagypont alá csökkentjük, a mikroorga­nizmusok tovább lassítják mű­ködésüket, és biológiai funk­cióik nagyjából abban a pilla­natban állnak meg. amikor az élelmiszerben levő oldatok megszilárdulnak. Ezáltal ugyanis lehetetlenné válik a tápanyagok kicserélődése. Csak egyes baktériumok és penészfajták képesek arra, hogy kevéssel fagypont alatti hőmérsékleten életműködésük révén emeljék közvetlen kör­nyezetük hőmérsékletét. Ez a működés a —10 C-foknál ala­csonyabb hőmérsékleten a nészeknél teljesen megszűnik, a baktériumoknál pedig olyan minimális, hogy nem képesek az árut megromlasztani. Hang­súlyozni kell azonban, hogy a mikroorganizmusok fagyasztás által csak részben mennek tönkre, és a gyorsfagyasztott élelmiszerek nem válnak ste­rillé. A mikroorganizmusok egy része ugyan elpusztul, más fagyasztás előtt vagy közvetle­nül utána az élelmiszereket megfelelően csomagoljuk. Az enzimatikus működést, amely a legkellemetlenebbül a zöldség­féléknél nyilvánul meg, a gyorsfagyasztás előtt rövid fel­melegítéssel vagy gőzöléssel kell megállítani- Az ilyen gő­zölést előfőzésnek nevezzük. A védekezés e két tormája — he­lyesen alkalmazva, egyidejű felhasználás esetén — ugyan­olyan hatásos, mint a hőtoknak —40 C-fok alá csökkentése, vi­szont jóval gazdaságosabb. részüknek azonban ideje van arra, hogy olyan spórákat hoz­zon létre, amelyek még na­gyon kis hőmérséklettel szem­ben is ellenállók- A hőmérsék­let lassú csökkenése esetén természetesen a sDórák kelet­kezése jóval intenzívebb, mint gyorshűtéskor, amikor az élet- körülmények megváltozása gyorsan történik. Éppen ezért gondoljunk mindig arra, hogy gyorsfagyasztás után a mikro­organizmusok mindig vegetál­nak, és az élelmiszerek tartós­ságát jóval nagyobb mérték­ben veszélyeztetik, mint gyors­fagyasztás előtt. Az előkészítő műveleteket, a készáru minő­ségét bakteriológiai vizsgála­tokkal ellenőrzik. A Szovjet­unióban érvényben levő előírá­sok szerint az eladásra kerülő gyorsfagyasztott áru g-jában 25 ezernél több baktérium nem lehet. Nálunk erre vonatkozó szabványt, sajnos, még nem dolgoztak ki. Ha az élelmiszerek romlását a víztartalom elvonásával vagy az enzimatikus folyamatok, il­letve a kémiai reakciók megál­lításával akarnék megakadá­lyozni, eftóozen —40 C-fokra, sőt sok esetben még jobban csökkentenünk kellene a rak­tározási hőmérsékletet. Éppen ezért az oxidáció és a vízvesz­teség által okozott romlás ellen úgy védekezünk, hogy gyors­Miért gyorsfagyasztjuk az élelmiszereket? A gyorsfagyasztás fő felada­ta: nagyobb ellenálló képessé­get adni a gyorsan romló élel­miszereknek olyanformán, hogy ne csökkenjen eredeti frisseségük, és a raktározásra való alkalmasságuk megsok­szorozódjék. Vannak-más mód­szerek is, amelyek segítségével a gyorsan romló élelmiszerek­nél meg lehet hosszabbítani a raktározhatóságot. Ez ideig azonban a gyorsfagyasztás az egyedüli módszer, amelynek segítségével ezt anélkül lehet elérni, hogy a forma, íz, szag, a vitamin és tápláló anyagok mennyiségének lényeges meg­változása következnék be. A gyorsfagyasztás lehetőséget nyújt arra, hogy a tél kellős közepén a friss eper vagy mál­na kellemes ízét érezzük, s hogy táplálékunkat olyan élel­miszerekkel egészítsük ki, ame­lyek a vegetációs időn kívül is gazdagok vitaminban. Maga a természet is útmuta­tást ad e téren. A megfagyott erdei termé­kek és a különböző bogyók, amelyek a vadon élő állatok­nak élelmet és különböző védő­anyagokat biztosítanak, frissen megmaradnak a hó alatt, és vi­lágos színüket egészen tava­szig megtartják- Példaként le­het hozni a mammutokat is, amelyek a szibériai jégtund­rákban a jég közé fagytak. Ezek húsa még néhány ezer év után is fogyasztható volt. A gyorsfagyasztott áruk jó minősége, valamint az a kö­rülmény, hogy az összes élel­Rendkíviii ritka csillagászati esemény miszerek házi felhasználásra vannak előkészítve (a borsó kifejtve, a zöldbab felszeletel­ve, a baromfi kibelezve, leko- pasztva és sütésre előkészítve stb.), egészen bizonyos, hogy hozzájárulnak a gyorsfagyasz­tott élelmiszerek további meg- kedvelteteséhez. Az előkészítés a háziasszonyok számára nem­csak nagy munka- és időmeg­takarítást jelent, hanem érték- növekedést is: nem kell szá­molni azzal a veszteséggel, ami néhány élelmiszernél, fő­ként a főzelékféléknél a tisz­tításkor sok esetben a súly 50 százalékát is meghaladja. Eze­ken kívül a fogyasztó arról is biztosítva van, hogy minden esetben kiválogatott és jó mi­nőségű árut kap, amely a friss áruval egyenlő értékű, sót ér­tékesebb, mert a gyorsfagyasz­tott gyümölcs- és zöldségfélék vitamintartalma több, mint a piacon és üzletben árult friss terméké. Ennek a »csodának« az a magyarázata, hogy a gyorsfagyasztott élelmiszerek sokkal rövidebb ideig vannak kitéve az enzimek és vegyi fo­lyamatok hatásának, mint a friss állapotban árult élelmi­szerek. A gyorsfagyasztás és az alacsony hőmérsékleten való raktározás tehát kiküszöböli az idő és a távolság hatását- A gyorsfagyasztó-lánc helyes megszervezése lehetővé teszi, hogy a gyorsan romló élelmi­szerek minőségi romlás nélkül kerüljenek a fogyasztóhoz a nagy városokban télen Is. Jan Zvonlcsek Július 7-én a világ csillagá­szai olgan ritka jelenségnek lesznek tanúi, amely tálán so­ha többé nem ismétlődik meg évezredek alatt sem. A Vénusz bolygó ezen a napon percekre eltakarja a Regulus nevű, Oroszlán csillagképhez tartozó csillagot. Földünkön még so­hasem figyeltek meg olyan je­lenséget, hogy egy első nagy­ságrendhez tartozó csillagot egy bolygó teljesen eltakart volna. A Regulus csillag teljes fo­gyatkozása pillanatában a Vé­nusz bolygó 135-ször fényesebb lesz az eltakart csillagnál. A Regulus csillag 70 fényév­nyi távolságra, vagyis 6 622 560 milliárd kilométerre van tő­lünk. Átmérője 97-szer na­gyobb a Nap átmérőjénél, te­hát hozzávetőleg 140 millió ki­lométer, ami megközelítőleg megfelel annak a távolságnak, amely Földünket a Naptól el­választja, A Vénusz bolygó át­mérője nagyjából azonos a Föld átmérőjével. A különleges csillagászati je­lenség alkalmával valószínű­leg fontos és érdekes megfi­gyeléseket lehet majd tenni a Vénusz bolygó atmoszférájá­nak vastagságáról. TECHNIKAI ŰJDONSÁGOK »Mossa otthon a szőnyegeit por­szívóval« — hirdetik a New York-i háziasszonyoknak az Electrolux Co. reklámjai. A cég ötletes készülék gyártását kezd­te meg, amely bármely porszívó­ra felszerelhető. A készülék for­gó kefékből áll, amelyek auto­matikusan kilövellt samponoldat­tal tisztítják a szőnyegei. A meg­száradt sampont és a feloldott piszkot a porszívó gép eltávo­lítja. Két Wisconsin! sajtgyár szag­talanított sajtból készít füstszű­rőt a cigarettákba. Az eddig hasz­nált különböző füstszűrők a do­hánykátránynak körülbelül 50 százalékát, a sajtszűrő viszont mintegy 80 százalékát fogja fel. Az egyik viclgewoodi gyár mű­anyagból parányi ébresztő órái készít, amelyet bárki a kulcska» rikájára fűzhet. A miniatűr óra azoknak a szórakozott emberek­nek való, akiknek nincs időérzé- ktijít tetszés szerint »ébreszt- akár ötpercenként vagy óráa«5^ ként. Híd épül Európa és Ázsia között Napjainkban a Boszporusz európai és ázsiai partja között csónakokkal, motor naszádok­kal és különleges gőzhajókkal bonyolítják le a forgalmat. A tervek szerint a jövőben itt épül a világ legnagyobb hídja. Az öbölben már megkezdték a talajvizsgálati munkálatokat. A hid 50 méter magas lesz, hogy a nagy tengerjáró hajók akadálytalanul bejuthassanak az öbölbe. Két egymás fölött elhelyezkedő ívből áll majd, mert a hídon akarják átvezetni az Európa—Ázsia—Afrika in­terkontinentális autóutat is. Mivel Törökországnak nincs pénze ilyen óriási építkezésre a munkálatok finanszírozásán több amerikai, francia és nyu1 gat-németországi cég tar, igényt. Az első párizsi felhőkarcoló Párizsban eddig tilos volt magas épületeket emelni, az Eiffel-torony pedig nem számit felhőkarcolónak. Most ezt a tilalmat megszüntették, Az idén befejezik az első párizsi felhőkarcoló építését, amely olyan magas lesz, mint a Notre Dame, vagyis 68 méter. A 20 emeletes épület tetején külön­leges terasz készül, ahonnan ma­dártávlatból gyönyörködni lehet a francia fővárosban. AKIK VADÁLLATOK KÖZÖTT NŐTTEK FEL (II.) ..SENKI GYEREKE" Múlt heti rovatunkban fenti címmel cikket közöltünk L. Malahova tollából olyan gyer­mekekről, akik véletlen vagy tragikus események következ­tében kiskorukban vadállatok közé kerültek, azok táplálták őket. A cikk elsősorban a Hen­ry Valois professzor által is­mertetett esetek kapcsán bizo­nyítja, hogy ezek a gyermekek a vadállatok között alkalmaz­kodtak környezetükhöz, nem tanultak meg két lábon járni, sőt beszélni még később sem tudtak megtanulni, amikor visszakerültek az emberi tár­sadalomba. Ebben a számunk­ban B. F. Porsnyev professzor cikkét közöljük, aki a fenti té­nyekből levonható elméleti kö­vetkeztetésekkel foglalkozik. Tarzan — a maga valóságában Azok az anyagok, amelyeket a tekintélyes francia antropológus. Henry Valois a cikké­ben összegyűjtött, nem meríti ki mindazokat .. tudomány számára ismeretes rendkívüli eseteket, amikor egy- gyermek bizonyos időn it állatok közt fejlődik. Azonban a Valois cikke alapján felsorolt tények is alapot ad- :iak arra, hogy belőlük jelentős tudományos következtetéseket vonjanak le. Az első következtetés, amit ezekből a té­nyekből le kell vonni, az, hogy a beszéd, az értelem és az ember más fontos vonásai nem vele született fajjellegűek. Ezek a vonások csak , a társadalmon belül jelennek meg és fejlődnek ki az embernél. Az az individuum, amely kívül áll a társadalmon s kívül áll a korábbi emberi nemzedékek gazdag tapasz­talatait magában foglaló társadalmi környe­zet nevelő hatásán, meg van fosztva mind­attól, ami az embert az állatok fölé emeli. E tények fényében világosan látható, mi­iven messze járnak az igazságtól a Tarzan- és Maugly-féle kigondolt alakok, amelyeket ifjúságunk oly jól ismer, s amelyekben je­lenleg kedvét tölti. Az a gyermek, amelyik Tarzan vagy Maugly helyzetébe került, mint áttuk, eléggé siralmas és korántsem roman­tikus képet nyújt- Az állatok közt tartózkod­va nemcsak hogy nem tudja kifejezésre jut­tatni emberi tulajdonságait, hanem vissza­térve az emberi környezetbe, már nem tudja pótolni azt, amit elmulasztott, fejlődésében visszamarad. Nem véletlen dolog, hogy a mai kapitalis­ta országokban kialakult és elterjedt a sajá­tos Tarzan-kultusz. Ez az individualizmus propagandája, amely azt sugalmazza az olva­sók és mozilátogatók tömegeinek, hogy az ember akkor lesz teljes értékű és akkor éri el igazi erejét, amikor, nincs szoros kapcso­latban népével, osztályával, pártjával, hanem kívül áll a közösségen, »önmagában véve« létezik. Az efféle propaganda akadályozza a dolgozók egységének, közösségének fejlődé­sét, a szakszervezetek, a politikai és másféle szervezetek egybefogását. A burzsoázia az individualizmus mérgét oltja be az ifjúság tu­datába, s ezzej gyengíti benne a barátság és önfeláldozás szellemét. Az olyan nézetek, amelyek szerint a külön-külön vett emberben már megvan a testi és szellemi fejlődés szük­séges előfeltétele, még ha egymagában vagy állatok között nőtt is fel, s még inkább en­nek a Tarzan-alaknak idealizálása olyan szemléletekre vezet, hogy a társadalom, a közösség csak elnyomja a »személyiséget«, és ránézve káros. Éppen ezért fontos tudni, hogy valójában kik is ezek a »Tarzanok«. Azok a gyerme­kek, akiket állatok neveltek föl, nem isme­rik az emberi beszédet, tehát nincs emberi tudatuk sem- A mai pszichológia és fiziológia pontosan bebizonyítja, hogy beszéd - nélkül nincs gondolkodás. Az emberi gondolkodás­nak az a sajátos tulajdonsága, hogy fogal­makkal dolgozik, vagyis általánosításokat és elvonatkoztatásokat alkalmaz, szavak nélkül pedig nem lehet, fogalmakat alkotni; az álta­lánosítás és elvonatkoztatás szükségszerű eszköze a szó. A szó ugyanakkor esfeköze az emberek egy­mással való érintkezésének is. Az ember szavak segítségével adja át másoknak nem­csak személyes tapasztalatait, hanem — szü­leinek, környezetének, nevelőinek — mind­azoknak a tapasztalatait, akik őt a beszédre és az ismeretekre megtanították —, s ugyan­így adja át a korábbi nemzedékek tapaszta­latait is. íme, ettől az óriási gazdagságtól és a gondolkodásnak ettől a pótolhatatlan esz­közétől vannak megfosztva azok a gyerme­kek, akik egy végzetes véletlen folytán nem emberi -környezetben, hanem vadállatok bar­langjában nőttek fel. Ezek nemcsak hogy nem rendelkeznek olyan látszólagos fölóny- nyel más emberekhez viszonyítva, mint ami­lyet Mauglynak és Tarzannak tulajdoníta­nak, hanem mérhetetlenül alacsonyabb -fo­kon állnak, mint bármely normális gyermek. A munka hozta létre az embert Az állatok által felnevelt gyermekekről összegyűjtött adatokból folyó fontos és várat­lan következtetés volt az. hogy az egyenes tartás és az egyenes járás szintén nem tarto­zik az ember elemi, magával született ösztö­nei közé. Kivétel nélkül valamennyi, a tu­domány számára ismeretes esetben a gyer­mek, amely négylábúak között nőtt fel, bizo­nyos értelemben maga is nem kétlábú, ha­nem négylábú lénnyé vált- Anatómiai szem­pontból végtagjai csak csekély változáson mentek át, és természetesen sokkal alkalma­sabbak maradtak a két lábon történő moz­gásra, működésük azonban teljesen megvál­tozott. Az ember minden ilyen esetben a négylábú mozgás stádiumában maradt, ami egy féléves gyermeknek sajátja, és azt úgy fejlesztette tovább, mintha visszatért volna a távoli ősökhöz. Az a fiúgyermek, akit két­éves korában elvitt a leopárd, kétségkívül t-ud/)tt már járni, ezt a képességét azonban teljesen elvesztette. Ezt egyrészt az magyarázza, hogy nagy erővel működött az utánzási ösztöne, amely az ember felsőbb idegtevékenységének saját­ja. A gyermekek azokat az élőlényeket utá­nozták, amelyek közt éltek. Másrészt ez az érdekes jelenség alátámasztja Engslsnek a tanítását a munka szerepéről, a majomtól az emberré válás folyamatában. Amikor az első végtagok felszabadultak a járás funkciójától, ez maga után vonta azt, hogy ipás munka- funkciókat sajátítottak és végeztek el. Az ős­emberi munka fejlődése megkövetelte, hogy fejlődjék és tökéletesedjék a kéz. a munka szerve, és a test mozgatá'ával kapcsolatos minden munkát ruházzon át a lábakra- Az ember egyenes tartása tehát közvetlen kap­csolatban áll a munkával. Az állatok között felnőtt gyermekeken végzett megfigyelések arra mutatnak, hogy ez a kapcsolat nemcsak a messzi őskorban állt fenn. amikor az em­ber még csak alakulóban volt. és amikor ki­alakult mai testi alkata, hanem fennáll ez közvetve most is: azoknak a gyermekeknek, akiket környezetük nem kényszerített sokol­dalú kézi tevékenységre (olyan embereknél fejlődött ki, akik kapcsolatban álltak a mun­kával), nem volt szükségük az egyenes já­rásra sem, bár testi állapotuk megadta ne­kik ezt a lehetőséget. Az egyenes tartás és egyenes járás tehát, bár ez az embernek vele született ösztöne, amely teljesen összhangban áll anatómiai és fiziológiai tulajdonságaival, de mégis olyan ösztön, amely csak meghatározott környezeti feltételek esetén lép előtérbe. A gyermeke1, mint ismeretes, nem teljesen önállóan tanik nak meg járni, hanem az idősebbek tanítjá- meg őket erre. Nem kevésbé fontos valószí­nűleg, hogy egyidejűleg az idősebbek nevelik belé a különféle kéztevékenységet, s ezzel mintegy elszigetelik a kéz működését a má­szástól. Magunk észre sem vesszük, amikor elsajátíttatjuk a gyerekkel a tevékenység kü­lönféle elemeit, amelyeket végtelen ember­öltő tapasztalatai ny orrián tett magáévá a? emberi kéz, amelyet mindenekelőtt a munfc tett tökéletesebbé. A farkasok, leopárdok medvék között nevelkedett gyereknek senk: sem adhatta át ezeket a tapasztalatokat. Ke­zük fejletlen maradt-’ Legjobb esetben raga­dozó mozdulat elsajátítására voltak képesek Az emberi kéz itt főleg olyan mozgástevé­kenység elvégzésére szorítkozott, amelytő. azt éppen a. kollektív emberi munka válasz tóttá és különböztette el. Az ember és a ragadozó állatok együttélé­sének ezek a páratlanul rendkívüli tényei óriási érdeklődésre tartanak számot ama tu­dományok körében, amelyek tanulmányoz­zák az ember kialakulásának legrégibb idő­szakait. Lehetséges, hogy ezek az esetek va­lamikor nem is voltak olyan egyedülállók. A tudomány előtt még korántsem világos, hogj a majom-ember stádiumában levő őseink vi­szonya milyen volt a ragadozók világához. Az azonban vitathatatlan, hogy az emberi­ség a termelőerők fejlődésének, a társadalom haladásának, a tudomány növekedésének út­ján találta meg a lehetőséget arra, hogy a környező természet fölé emelkedjék, és azt alárendelje magának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom