Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-23 / 145. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Eedd, 1959. .fűníús 23. A szocialista mezőgazdaság egészségügyéért Termelőszövetkezeti, egész­ségügyi ankétot rendezett Bar­cson a járási tanács egészség- ügyi csoportja. Csaknem há­romszázan jelentek meg a mű­velődési -házban a meghívottak és az érdeklődők. Az ülésen részt vettek a járás községei­nek tsz- és népfront-elnökei, vöröskeresztes titkárai, orvo­sok és egészségügyi dolgozók. Berend Ernő megyei főorvos ismertette az ankét célját és feladatait. A mezőgazdaság szocialista átalakításában bekövetkezett ugrásszerű fejlődés új felada­tok elé állítja az egészségügyi igazgatást és az. egészségügyi dolgozókat. A tsz-ek alakulá­sával a dolgozó parasztság újabb tömegével bővül a tár­sadalombiztosítás- A már meg­kezdett vagy. rövidesen sorra kerülő tsz gazdasági építkezé­sek új település-egészség­ügyi problémákat vetnek fel. A tudat szocialista átformálódá­sát vonja maga után a régi pa­raszti életformából vgló ki­emelkedés, s ennek velejárója a kulturális, az egészségügyi, a szociális igények növekedése. Az előadások ezekkel a kérdé­sekkel foglalkoznak majd. Az ankét első előadójaként dr. Tóth Sándor KÖJÁL-igaz- gató az újonnan alakult terme­lőszövetkezetek település­egészségügyi problémáiról be­szélt. — Építkezések folynak az új tsz-községekben — mondotta —, de bármilyen sürgősek le­gyenek is azok, a környezet megválasztása, az épületek el­helyezése a jövő szocialista fal­vainak kialakítását kell, hogy szolgálják. Dr. Szungyi Zoltán, a barcsi járási TBC-intézet főorvosa, a szarvasmarhagümőkor és az emberi tüdőbaj összefüggésé­ről tartott előadást- Ismertette több évi kutatásainak és meg­figyeléseinek eredményeit; sta­tisztikai adatokat közölt a já­rás területéről, s felhívta a fi­gyelmet, hogy a nagyüzemi ál­lattenyésztésben még inkább fontos mind gazdasági, . mind egészségügyi szempontból az orvosi — állatorvosi-rendelke­zések betartása. A későbbi hozzászólások so­rán dr. Fazekas Jenő járási ál­latorvos értékesen egészítette ki Szungyi doktor előadását, ök közösen végeztek kutatáso­kat. Az előadást meggyőző erő­vel dokumentálta a Mindenki iskolája című rövid játékfilm. »»-Mit tehet a fajú Somogy megye gyermekhalandóságának csökkentése érdekében« -— címmel dr. Farkas Sándor me­gyei gyermekgyógyász-főorvos, »A trachoma elleni védekezés jelentősége a mezőgazdasági dolgozók szempontjából« cím­mel dr- Kerek Sándor megyei szemészfőorvos tartott a to­vábbiakban előadást, majd Honfi Istvánná, a Vöröske­reszt megyei titkára azokat a feladatokat ismertette, ame­lyek a Vöröskeresztre hárul­nak a termelőszövetkezetek­ben. Az előadások szünetében, majd az ankét befejeztével a jelenlevők megtekintették az egészségügyi kiállítást. A mi­nisztérium és az Országos Vö­röskereszt iskolaegészségügyi és település-egészségügyi kiál­lítás-anyagának tablói, plakát­jai, kiadványai, makettjei be­töltötték a művelődési ház nagy előcsarnokát és klubszo­báit. A kiállítást az ankét nap­ján és a következő napokban igen nagy számban tekintették meg az érdeklődők. Á barcsi egészségügyi an­két tartalmában és célkitűzé­sében országos kezdeményezés­nek tekinthető. Megrendezésé­nek szükségességét az élet ve­tette felszínre. »»Hasznos gondolat volt — írta a vendégkönyvbe Garai Tiber, az Országos Vöröske­reszt munkatársa —, s célját eredményesen valósította meg. Azok, akiket a kérdés elsősor­ban érint — a tsz-ek illetékes vezetői —, a mezőgazdasági egészségvédelem néhány fon­tos kérdésével ismerkedtek meg-« >»Az ankét megrendezése na­gyon tanulságos, a mi me­gyénkben is hasznos lenne ha­sonló szervezése« — így nyi­latkozott a Baranya megyei Vöröskereszt titkára. A legilletékesebbek, a tsz- elnökök ezt jegyezték a ven­dégkönyvbe: »»Hasznos és szép volt. Több ilyen ankét meg­rendezésére lenne szükség!« Vértes György Tapasztalatcsere az új termelőszövetkezeteknek - Szputnyik parcellák — Kertészeti bemutató — Nemzetközi gépkiállítás — A tavalyinál-több külföldi cég a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon irányában. Elkészítik Endréd' gi gépkiállítás területét. A ko- tea-melőszövetkezeti község je- j rábbi években hiányolták a lenlegi képét, s nagy maketten szakemberek, hogy a hazai és ötletes mechanikai megoldások a külföldi gépújdonságokat Főbb vonalaiban kialakult már a szeptember 4-e és 20-a között megrendezésre kerülő 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár programja. A magyar mezőgazdaság ha­gyományos seregszemléje az idén új vonásokkal gazdagodik, és tartalmasabb lesz minden eddiginél. A kiállítás megrendező! arra törekszenek, hogy tükrözzék a magyar mező- gazdaságban végbement változásokat. Bemutatják, hogyan oldották meg a kezdeti nehézségeket a szili Győzelem Termelőszövet­kezetben. A fejlett termelőszö­vetkezetek tapasztalatcseréjé­nek előmozdítása érdekében bemutatják a nádudvari Vö­rös Csillag Tsz útját a mind nagyobb arányú belterjesség Nem csoda, ha a természeti széptől megbűvölt ember így kiált fel itt: — Ez valóságos kis Finnország! Az erdő ölelte vidék százhar­mincnégy és fél holdjára való­ban egy kis ezertó-országot va­rázsolt az emoeri munka. A Dél-Somogyi Halgazdaság lá- bodi üzemegységében vagyunk. Óriási területen ezüst tükör­ként ragyog az egymástól csak keskeny gáttal, alig másfél-, egyméteres náddal elválasztott tizennégy tó. A most üres teleltetök előtt álló hajlék, a halászmester há­za néptelen. Nyitva ajtó, ab­lak; négy kis malac fut elibénk az udvaron, csibék, kacsák és alkalmazásával bemutatják, milyen lesz 15 év múlva —- a távlati terv megvalósítása után. Változatos lesz a kiállítás takarmánytermesztési be­mutatója. Itt valósítják meg hazánkban először a »»szputnyik parcellá­kat« annak bemutatására, hogy az optimális adottságok meg­teremtésével hogyan lehet fo- hozni a kukoricatermést. Mivel ez év őszén Budapes­ten tartják a KGST kertésze­ti konferenciáját, a zöldség-, gyümölcs- és dísznövényter­mesztési bemutató is gazda­gabb lesz az eddiginél. Megnövelték a mezőgazdasá­nem lehet munka közben lát­ni. Az idén rendszeres autóbuszjáratok viszik az érdeklődőket a Perbáli Ál­lami Gazdaság területére, . s ott az új gépeket műkö­dés közben tanulmányoz­hatják. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén rendezik meg a mezőgazdasági újítók harmadik Világkiállítását. Uj színt jelent a kiállításon az Építésügyi Minisztérium részvétele; Egy újonnan emelt üvegpavilonban korsze­rű gazdasági épületek mo­delljeit mutatja be, mindenütt feltüntetve az épí­tési költségeket is. MARIETTA-PUSZTAI KÍSÉRLETEK A takarmánybázis növelése kelfősterraléssel A somogyi homokháton a ta­karmánytermesztés kiszélesíté­se a gazdaságok fejlődése ér­dekében igen fontos. Ä takar­mánytermesztés nemcsak köz­vetlenül szolgálja az állatállo­mány mennyiségi és minőségi javulását, hanem általa a szer­vestrágyát nagymértékben igénylő homoktalajokra több istállótrágyát is tudunk juttat­ni. Megnövekszik ugyanakkor az ún. jó elővetemények terü­lete is. s ez a .termésemelés szempontjából szintén sokat jelent. A főnövénykén-t vetett szálastakarmányok területe azonban nem növelhető korlát­lanul. Mivel a zöld futószalag folyamatossága a későbbi őszi időszakban jelentkező zöldta­karmányszükséglet biztosítását is megkívánja, a nyárvégi és őszi takarmányokat kettőster­mesztéssel tudjuk a legkedve­zőbben megtermelni­A kettőstermesztés bevezeté­se nemcsak azért előnyös, mert a takarmány termő terü­leteket és a takarmánytermést növeljük, hanem állandó talaj- borítottságot is biztosítunk a szélnek jobban kitett homok­területeken. s növeljük az üzem belső szervesanyag-for- galrnát is, rhivel évente Jobb gyökérmaradvány marad visz- sza a talajban. Különösen al­kalmasak a kettőstermesztésre azok a területek, amelyekről gyorsan betakarítható a fő nö­vény. Elsősorban tehát az őszi keveréktakarmányok és a rai burgonyák után tudunk jó eredménnyel másodnövényt termeszteni. De sikerül a má­sodvetés a később lekerülő ta­karmányok -—zabosbükköny — és kalászosok után is. * A kettőstermesztés lehetősé­gei a belső-somogyi tájon a Drávával párhuzamosan igen kiválóak, mivel ezen a vidé­ken a csapadék jóval több, mint a Balaton környékén. A Maxietta-pusztán több éve fo­lyó kísérletek tanúsága szerint a korán lekerülő fő növények után eredménnyel termeszthe­tő a szudáni fű, a cukorcirok, a silókukorica. Ezek a növények kát. holdanként 160—180 má­zsás zöld tömeget adtak- Édes csillagfürtöt ezek után ne ves­sünk, mert túlságosan elgyo­mosodik. Kísérleteinkben a ké­sőbben betakarított rozs után már csak a takarmány-csillag- fürt adott elfogadható termést, holdanként 100-—110 mázsát. A későbben lekerülő, fő növény­ként vetett takarmánycsillag- fürt július eleji letaJtarítása után a jobb táperőben vissza­hagyott tarlóra még mindig jó eredmények reményében vet­hetjük el a szudáni fűt és a si­lókukoricát. Természetesen mind a korán, mind a későn lekerülő növények után siker­rel vethető a csibehúr is, amely rövid tenyészideje miatt hamar ad ízletes zöldtakarmányt. A kettőstermesztés sikeréhez sodnövényként vetni — pb csillagfürtöt —, a másodvetés talaj előkészítését és vetését egybekapcsolhatjuk oly módon, hogy a tarlóra esoroszlya nél­hathatósan járulhatunk hozzá, j leüli vetőgéppel a megfelelő ha a fő növény betakarítása után bőséges nitrogén mű­trágyát szórunk a tarlóra. Mi­nél több szerves tömeget, gyö­kérmaradványt hagy vissza a fő növény a talajban, annál jobban emelnünk kell a mű­trágya-adagot is. A pillangós másodnövények alá természe­tesen foszforsav-tartalmú mű­mennyiségű vetőmagot egyen­letesen kiszórjuk, és a magva­kat tárcsázással takarjuk alá. A keJttőstermesztássel még többféle takarmánynövény -is termeszthető, így pl. a tárlóré­pa, fehérmustár, csalamádé, amelyek szintén jó eredményt adhatnak alkalmas viszonyok között. A módszer bevezetésé­trágyát kell adni. Ez biztosítja neij általánosságban érvénye­ugyanis a pillangós takarmá­nyok vagy zöldtrágyák gyors fejlődését­A másodnövények vetése előtt a legfontosabb feladat a talaj előkészítés haladéktalan megkezdése. Annál gyorsabb lesz a másodnövény fejlődése, minél előbb a földbe kerül a mag, ügyelve arra, hogy a ve­tés után száraz időben henge- rezzünk. nedves időben boro­nát járassunk. Ha nagy magvú, durvább növényt akarunk má- I sülő eredménye az. hogy a zöld futószalagban késő őszig a fo­lyamatosság biztosítható, s a siló takarmány ok nyári etetésé­re csak a szárazabb fekvésben iévő homokterületeken kell na­gyobb mértékben számítani Mivel a másodnöványek későn terűinek le a tábláról, utánuk ne tervezzünk a vetésforgóban őszi kalászost, hanem lehetőleg tavaszi vetésű növényt. Nyéki Jenő docens. A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Irtsuk az arankát Pillangósaink egyik legvesze- kT i delmesebb kártevője, élősködő­je az aranka. Egyrészt takar­mánybázisunkat csökkenti az­zal, hogy foltokban kipusztít­ja pillangós növényeinket, ami egyedül is nagy veszteség, másrészt népgazdaságunk de­vizahozamát is kedvezőtlenül befolyásolja. Hogy mennyire fontos az ellene való rendsze­res és szívós védekezés, bizo­nyítja az a tény, hogy illeté­kes szervek kötelezővé tették ,az aranka ’irtását július 10 ig. Megyénkben a nagyaranka, a kisaranka. valamint a lenfojtó aranka élősködik gazdanövé­nyeinken, a pillangósokon, il­letve a lenvetéseinkben. A nagyaranka narancssárga színű hajtásairól, fehéres-sár­gás gombvirágzatáról messzi­ről felismerhető, amint a gaz­danövény testébe bocsátott szí­vókorongiával azt károsítja, végül elpusztít ja. Nemcsak pillangósainkon található meg, hanem rajtuk kívül még 80 növényen károsít. Gyakori ré­pa- és burgonyatáblákon, út- széleken, árokpartokon stb. A kisaranka a nagyaranká­hoz hasonlít, de hajtásai, rózsa­színűek, vékonyabbak, virágai is halvány rózsaszínűek. Amíg a nagy aranka magvai 12 mm cA kaLa£.tcw-ak kii-adaJjmif mi mely helyen a három métert is, le lehetne látni a kavicsos, homokos, vízimohákkal, húsos levelű vízinövényekkel benőtt tófenékre. Ilyen ragyogó tiszta vízben nem csoda, ha rohamo­san fejlődnek a halak, -melyek ide-oda cikázva szántják szüst- hátukkal az ezüst csillogású vízszint. Baloldalon kiszáradt, az esőzésektől elmocsarasodott tavak, illetve tómedrek. Ez a teknösbékák paradicsoma. Ren­geteg van belőlük, s mint Laci mondja, olyan falánkkak, hogy ha belekerülnek valahogy a libák zajongnak. Az istállóban moslékos vödörbe, felfalják, békésen kérődző állatok. Itt nem számít oktalan vigyázat­lanságnak, ha így hagyják a házat. Nem jár erre rossz szándékú ember. Legfeljebb orvhalász, de annak a hal a szenvedélye, míg rá nem fizet a tilosban való halászgatásra. A család tagjai kapálni van­nak, a halászmester pedig tár­saival a tavakat járja. Tizennégy éves emberke ro­bog be a névtelen udvarra a bicikli kormányára fektetett kapával: ifjabb Bállá László. Ö vállalkozik kalauzul, hogy rátaláljunk édesapjára, a ha­lászmesterre a buja növényze­tű tóvilágban. A gyalogösvé­nyen itt is, ott is sikló tekereg át előttünk; vezetőnk harcia­sán csapkod fütykösével. A ta­vak vize kri~tóu,tiszta; ha a mélység -nem haladná rneg né­amit benne találnak. A sok eső után magas a fű, csaknem be­nőtte a halgazdaság kisvas út­jának sínjeit. Az ifjú Bállá ha­lad elől. Azt mondja, ő is ha­lász lesz. Most végezte el az ál­talános iskola nyolcadik osz­tályét közepes eredménnyel. Sokat jöttünk már...' Végre feltűnik két férfi a sűrűn nőtt nád mögött, de még jó mesz- szire. — Édesapá-á-ám! Vá-á-ár- jon! Viszi a víz a hangot, az erdő visszaveri, és a két halász megáll, nem szállnak be az el­oldott csónakba. Várnak. Sie- tősebbre fogjuk a lépéseket. Ütközben az erdész csatlakozik hozzánk, Sánta István. Vállán puska. Cserkészni volt. Segít pusztítani a halállomány kár­tevőit, pusztítóit. Mert akad ám sok ilyen! Itt van például a vidra. Ha egy családra való elszapoorodik belőlük a tóban, igencsak megtizedeli a halak »népességét«* 1. A halászsirály, a halászgém, a szárcsa is ve­szedelmesek. Balta László halászmester elmondja, hogy próbamérése­ket végeznek, ami abból áll, hogy párosával végigjárják a tizennégy tavat, a kifogott ha­lakat megmérik, hogy mennyit híztak az utóbbi két hétben, és mérés után visszadobják a víz­be. Most heten látják el az üzemegység teendőit. Jobbára a külföldön igen kedvelt tü­körpontyot tenyésztik, de ter­mészetesen foglalkoznak más halfajtákkal is. A legfőbb gond mégis a pontyé, azé a különö­sen hálás halé, rrlely kétheten­ként gyakran húsz-harminc dekányi súlygyarapodással ör­vendezteti meg a halászokat. Némelyik másfél, két kilósra is meghízik. De nem ritka az ennél súlyosabb tükörponty sem. Hogy milyen itt a munka­rend? Reggel hét órakor kez­dődik az etetés. Hosszú és fá­radságos munka ez. Egy óra körül jár az óramutató, mire végeznek vele. Aztán a más­napra való élelem elkészítése, kiszállítása kezdődik. — Mindig csak heten van­nak? — kérdem. — Nem, nanu amikor a halak a telelőbe ke­rülnek, vagy elszállításra vár­nak, napszámosokkal bővül a létszám. A jövő hónapban meg Ebből sem lesz máma vacso­ra! Ekkor a hálóval foglalatos- kodókról figyelmünket várat- . ... lan dörrenés tereli el. Szikrázóiva ra cseppesöket verdesve . maga\, , körül végét járja az eltalált l ?„ÓT^U^ek nagyságúak, a kisarankáé 0,5 1 mm. Szemben elődével, a nagy arankával, a kisaranka ki­zárólag lóherén és lucernán élősködik. A lenyelésekben a sárgazöld szárú, alig ágas, fe­héres virágpártájú lenfojtó­aranka élősködik. Igaz ugyan, hogy jelenléte ritka, azonban ha valahol előfordul, kártételé­vel számolni kell, tehát indo­kolt felkészülni az ellene való védekezésre. A vetésforgó be­tartásával eredményesen vé­dekezhetünk ellene. Figyelembe véve a nagy, arankaveszélyt, mely mezőgaz­dasági szakembereink szerint országosan 20Ö 000 hold pillan- gósvetést fenyeget, szükséges, hogy felkészüljünk leküzdésé­re. A mezőgazdasági területek megvédése a gazdaságok fel­adata, de nem lebecsülendő az a munka, melyet a vasúti pá­lyatestek, útmenték, árokpar­tok, egyéb, arankával fertő­zött területek megvédésére kell fordítani. A védekezést annál inkább szívósan folytatnunk kell, mivel az aranka magja 20 évig is megtartja csírázási ké­pességét, A védekezési módok közül a legbiztosabb az, ha ólomzárolt vetőmagot használunk. Nem helyes az a régebben gyakran alkalmazott módszer, hogy az arankával fertőzött »koszos« folt lekaszálása után állatok­kal etették fel a károsított nö­vényt, miVv'l az aranka szívós magja az állatok bélcsatorná­ján emésztetlenül áthaladva to- is csíraképes marad- Biztosabb az arankával fertő­szárcsa. Messziről is jól látni,i . | ló felégetéss, illetve benzinnel, a Laci gyerekkel lesz eggyel hogy célja: elérni a nádast, ésf Z — 1— 1— T. .7 Z . 1 _ + 4 7-4 n 7 -v— 1 L rt .VW -Cm 1 —• 4 I 4M * több halászunk. Mint Laci szavaiból kiderül, nem is lesz rossz halász belőle. Nagyjából máris ért minden­hez, amit csak tudni kell egy ilyen vizen élő embernek, aki még csak tizennégy éves múlt. Látszik, hogy az iskolán kívül a természet volt a tanítómes­tere. Mi alig látjuk a felettünk nagy magasságban elhúzó ma­darat, ő azt is megmondja, hogy az vadkacsa, vagy szár­csa, meg hogy melyik madár miért veszélyes; hány évig ál a teknősbéka; hogy van erre homoki vipera is, de ő még nem, találkozott vele. Idős Bállá László már régen a tó közepe felé evez társával. Szétterül, majd elmerül a per­ionból készült pendelyháló. Azért nevezik így, mert leme­rülés előtt éppen olyan, mint a pendely. Állunk és nézzük, mi­lyen szerencsével járják a vi­zet. Az erdész már korábban eltűnt. Jó ötszáz méterrel odébb, a haragoszöld nád men­tén szárcsacsalád tanyázik. A kínálkozó vadászzsákmány re­ményében ment el, de hosszú ideig hiába várjuk a lövést. — Elment az erdész — így egsiik útitársam. Laci lemondóan legyint: — ott meghalni, ha már így járt.* De Laci hirtelen ott terem af csónakkal, és diadalkiáltás sáli gébben kevés és drága szer állt emeli a zsákmányt a csónakba. | rendelkezésre. Éppen ezért a petróleummal való meglocsolá- sa, majd meggyújtása. Vegyi védekezés céljaira ré_ — Még él! — De szép, de kár gondolom titokban, míg meg nem magyarázza, hogy etetéskor ellepik a szárcsák az etetőkádak előtt álló cölöpsort, és elriogatják a halakat. Arról nem is szólva, hogy tavasszal meg a friss gyékény- és nád­hajtásokat falják fel, ugyanis igen falánk madarak. Így visz- szovonom az előbbi sajnálko­zást, arra való a szárcsa, hogy * ♦ régebben használatos szereket grte __|nem is említem. A jelenleg al­a «alkalmazott szereink/ közül leg­* jobban a Krezonit E por vált be a legjobban. A hazai gyár­tású Krezonit E készítmény fél százalékos oldatával locsolás- szérűén kell az arankával fer­tőzött foltokat vagy táblát há­romszór bepermetezni a foltok felszíkkadása után. Általában a foltok fetszikkadisa fél órán belül befejeződik, tehát gya­jkorlatilag folyamatosan lehet a ízletes húsából vacsora készül- |káros.ított táblát perm6tezni. jön. Jó munkát kívánunk a lábo- di üzemegység hét halá-záná'-, és indulunk vissza a vadregé­nyes úton. Kalauzunk most há­tul kullog kimelegedve, kezében lóbálja a vadászzsákmányt, J A permetezést a herefélék nem sínylik meg. Figyelemmel kell lenni azonban a kisaranka kártételére, , bár ez ritkább, mint a na°yaranka kártétele, amit az erdész neki adott, l mivel a kisaran.kával fertő­Gyerek módra örül a szárcsa nak, pedig a jövő hónarhan már 5 is halász lesz, a nyolca­dik üzemegységben. Bizonyára ‘6 szakember válik itt belőle. I zött foltok kipusztulnak, szem- fben a nagyarankával fertőzött x területekkel, melyek i'/métel- * ten kihajtanak Emiatt célszerű Van kitől tanulnia, mert az it-»az esetleges kipusztult .terüle­ten! halászok igazán szénen í» látják el kincsét. a hatalmas tóvilág lÁssló Ibolya ; ■»két. fűfélékkel bevetni. Fülöp Mihá'y, mezőgazdasági mérnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom