Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

I NßPLÄ? 9 Vasársap, t$39. [flnfaa Ä 0 Az állategészségügy helyzete a fonyódi járásban A fonyódi járás állategész­ségügyi szolgálatának ellátásá­ban — amely nyolc körállat­orvos és két szaksegéd dolga — eddig nem mutatkozott zavar. Nincs a járás állatorvosai kö­zül senki, aki kimagasló mun­kájáért a járástól, a megyétől, a Földművelésügyi Miniszté­riumtól jutalomban ne része­sült volna. Két évvel ezelőtt a Buzsák melletti halgazdaságból a ser­téspestis átterjedt a községre. A járás állatorvosai »blokád« alá vették a falut, idő előtt helyhez kötötték és leküzdöt­ték a betegséget. Említésre ér­demes a járásban fellépett fer­tőző sertésbénulás esete is. A betegség 1957. október 17-én kezdődött Balatonlellén. Isme­retes, hogy a második világhá­ború előtt a Muraközben fel­lépett sertésbénulás leküzdésé­hez kb. két évre volt szükség, de lappangó fészkekből még továbbra is fel-felütötte a fe­jét a betegség. A környező ál­lamokban most is van. A já- sásban fellépett sertésbénulást sikerült pár hónap alatt le­küzdeni. Ez a tény világvi­szonylatban is figyelmet érde­mel, mert más országokban jó­formán állandóan küszködnek ezzel a betegséggel. Hogyan volt ez lehetséges? Elsősorban a betegség felis­merése, lehetőleg helyhez kö­tése, a fertőző állatok kiirtása volt a fő cél. Ebből a járás valamennyi állatorvosa kivet­te részét. Állandóan segítséget kaptunk a megyei főállatorvos­tól, dr. Sima Imrétől, aki eb­ben az időben napokat, éjeket töltött a járásban. Az orvosok a párttól, a tanácsoktól is meg­kapták a kért támogatást. Min­den szükséges intézkedést azonnal foganatosítottak. Meg­értették a gazdákkal, hogy itt nem egyéni, önös érdekről van szó, hanem népgazdasági és valutáris kérdésről is. Hiszen ettől a betegségtől mindenki úgy fél, mint a »pestistől«. A betegség megbéníthat minden külföldi szállítást. így volt lehetséges a beteg­ség gyors és sikeres leküzdése. Ilyen eredményes munka nagy hasznára válik az országnak. E munkáért a járási tanács v. b. dicséretben részesítette a já­rás valamennyi állatorvosát. Nemcsak e két fertőző be- j tegséggel szemben álltak helyt az állatorvosok, hanem más be­tegségekkel szemben is. Fő fel­adatuk, hogy a termelőszövet­kezetek állategészségügyét a lehető legjobb szinten tartsák, és a betegségeket már eleve megelőzzék. A termelőszövet­kezeti községek alakulása előtt és alatt pl. a szarvasmarhák újbóli tuberkulinozása is folyt, hogy még tisztább kép nyíljék a vezetőség előtt. Ez idő alatt módjuk volt a gazdákkal a kö­zös gazdálkodás előnyéről is­mételten beszélgetni. Közis­mert a tsz-ekkel való jó és szo­ros kapcsolat: az előadások, megbeszélések, tanácsadások napirenden vannak. Bizakodás­sal nézhetünk tsz-eink megerő­södése és gyarapodása elé. Az állategészségügy helyze­te a járásban jó. Minden gazda tudja már, hogy csak negativ állatot érdemes vásárolni. Ál­talában még nehézség van a pozitív és negatív állatok el­helyezésével, elkülönítésével, de reméljük, hogy a tsz-köz- ségekben megépülő istállók le­hetővé teszik a teljes elkülö­nítést is. Szólni kell a mételykórról is. A népgazdasági szempontból oly súlyos károkat okozó be­tegség ellen idén is nagymér­tékben vették fel a küzdelmet a járás állatorvosai különösen vizes, berkes legelőjű közsé­geinkben. A bevezetett oltási eljárás könnyebbé tette a küz­delmet (de folyik a legelők ár- kolása, vadvizek elvezetése is), pl. sok-sok állatot nyomon A szövetkezeti község új lé­tesítménnyel gazdagodott: idénynapközit nyitottak a mű­velődési házban. A felszerelés­re ötezer forintot fordított a tanács a községfejlesztési alap­ból. A szülők mintegy 1300 fo­rintot adtak játékvásárlás cél­jára. A negyven kisgyermek ellátására havonként 8150 fo­rintot költ a tanács. * * * » Tóth János tanácstitkár tíz­napos látogatást tett a Szov­jetunióban. Az épülő kommu­. követtek egészen a levágásig, I meggyőződtek a jó és sikeres kezelésről, amit a gazdák is elismertek. Ordacsehiben ta­nácsüléseken a gazdák több­ször is hangoztatták, hogy mi­lyen jól átteleltek a szarvas- marhák a mételykor elleni ke­zelés után. Termelőszövetkeze­ti községeink, közös állományá­nál még könnyebb a védeke­zés: egy helyen vannak a jó­szágok, és megfelelő oltóanyag áll rendelkezésre. Ha valahol tömeges megbe­tegedés lép fel, oda azonnal »állatorvos-invázió« indul a megyei vezető főállatorvos irá­nyításával. Ez történt pár hét­tel ezelőtt is, amikor a gyugyi Április 4 Tsz-ben több mint ötven szarvasmarha megbete­gedett. Egy elhullott, egyet kényszervágni kellett, egy 30 literes tehén pedig már éppen a kényszervágás előtt állt, de dr. Házfalvai Vilmos állator­vos állandóan figyelte, s egyik injekció után a másikat adta. »A legsúlyosabb betegnek, a 30 literes tehénnek nem sza­bad elpusztulnia«. Megindult a munka. »Oxigén kell« — mondta a megyei főállatorvos. Az autó már robogott is a len­gyeltóti tüdőgondozóba, s on­nan nemcsak oxigénpalackot hozott, hanem maga a vezető főorvos, Kanyó Pál is gépko­csiba ült. Eredménnyel járt a közös munka: a tsz 30 literes tehene ma is a legjobb egész­ségnek örvend, s gyarapítja a tsz vagyonát. Dr. Fábián Imre, a fonyódi járás főállatorvosa. nizmus országában szerzett ta­pasztalatairól beszámolt faluja lakóinak. Élménybeszámolót tartott Batéban és Kaposke- resztúron is. A gazdák a töké­letes gépesített gorkiji Lenin kolhoz életének ismertetését kísérték a legnagyobb figye­lemmel és érdeklődéssel. \ * * * Június 28-án aratóünnepsé­get rendeznek. E rendezvény megtartása régi hagyománya a községnek. Hírek Kapospuláról Kereskedelmi szakemberek képzése az ímsz-ekben (Tudósítónktól.) Az elmúlt években sokszor kel­lett alkalmazni kellő szaktudással nem rendelkező boltvezetőket és eladókét a földmüvesszövetkezeti egységekben, mert nem volt ele­gendő számú képzett kereskedő. Néhány év óta a földművesszövet­kezeti vezetők Igyekeztek pótolni a mulasztást. 1957-ben a somogyi földműves- szövetkezetek összesen 39 vegyes­szakos tanulót szerződtettek, akik a gyakorlat elsajátítása után az elmúlt télen és ez év tavaszán el­méleti oktatásban is részesültek a SZÖVOSZ tokaji kereskedö-tanuló- képző iskolájában. Az iskolában lezajlottak a vizs­gák. Az eredmény közepes. A 39 résztvevő közül hatan: Berkes Má­ria siófoki, Barabás Anna Marcali, Lengyeltóti István somogyvári, Szőke József segesdi, Hoczmann László balstonboglári és Feigl László csurgói tanulók kitűnőre vizsgáztak. 17 tanuló ért el Jó át­lagot, hatan azonban nem tudtak megfelelni a követelményeknek. Okét pótvizsgára utasította az is­kola tantestülete. Hiba, hogy a gyakorlati munkák idején a földművesszövetkezeti boltvezetők és üzemágvezetők több szövetkezetben nem fordíta­nak kellő gondot a kereskedelmi tanulók foglalkoztatására. A fel­készülés — az iskola értékelése szerint — a szövetkezeti ismeretek­ből és számtanból a leggyengébb. A MÉSZÖV oktatási csoportja az egyes boltokban rendszeresen al­kalmaz ellenszolgáltatás mellett ok­tatókat, akiknek az a feladata, hogy a tanulókkal foglalkozzanak, bevezessék őket a kereskedelmi szakma titkaiba. Az fmsz-l vezetőknek már a fel­vételkor meg kell vizsgálni, hogy a kereskedőnek jelentkező tanuló rendelkezik-e megfelelő számtani isméitekkel. Enélkül senkiből sem várható jó kereskedő. 5 Kit pártol ? A kercseligeti Búzakalász ■J tagjainak kezében ég a mun- 5 ka- Mindenki egyformán J nagy igyekezettel dolgozik. [! Nem egészen ez tapasztalha- i tó azonban a község másik { szövetkezetében, az idén ala- 5 kult Rákócziban. 5 Jól indultak a tavasszal. ? Idejében elvetették a zabot, I í árpát, répát, burgonyát és kukoricát. Elvégezték a ka­pásnövények egyszeri nö­vényápolását is. A 155 csalá­dot, 240 tagot számláló közös gazdaságnak nagy erőpróbája volt a több mint lr0 holdas 5 rét füvének lekaszálása. Az í eső utáni első napon száztí- 4 zen szárították és rakták pet- 1' rencébe a tab ormányt. Jr A szövetkezet munkafe­gyelme mégsem mutat egysé- ■I ges, szép képet- Ha gyűlés !' van, vagy csoportos megbe- '[ szélésre jönnek össze a tagok, [1 akkor az elnök nem fukarko- dik sem a dicsérettel, sem a Ji bíráló szóval. A példaadók i[ között ilyen nevek szerepel­nek: ifj. Márfalvi (Márhoffer) 11 Márton és György, Heisler Ferenc, Pencz Jánosné és !■ Andrásné, özv. Beck János- <[ né, Zelend Györgyné és Ham- puch Márton- Erre megszólal­nak a munkában hátul kullo- i gók: »Persze, te a német aj- S kúakat pártolod«. Nincs iga- c zuk. Az elnök ugyanis elisme­dss elnök? réssel beszél Hódosi Benőről, Tóth Istvánról, Lukács Bélá­ról, Balázs Ferencről, Barczi L'.pótról, Kurdi Jánosról és Sándorról, valamint e két utóbbi férfi feleségéről. Lám. nem nemzetiségi meg­különböztetésről van szó a vegyes lakosságú Keres éli get Rákóczi Tsz-ében. bármennyi­re próbálják is ezt a nézetet terjeszteni a lusták, a hanya­gok vagy azok, akiknek »gör­be. útjaik« vannak. Az elnök azokat pártolta, akik a közös munkában jeleskednek, má­sokat viszont — joggal — el­marasztal. Avagy milyen el­ismerést vár a vezetőségtől Dér Ferenc azért, mert, a mi- nao a s"üvetkezeti kukorica­föld helyett — engedély nél­kül — a háztáji földjére haj­totta a Rákóczi fogatát? És Rab Pál mi jogon hordta a tsz lovaival a saját feles szé­náját akkor, amikor az uta­sítás szerint a közös takar- mánybetakarításban kellett volna részt vennie? Czucz Já­nos, Laczkó Gyula és Ernő, Árvái János, Herencsár Ignác talán úgy vélik, hogy a mun­kakerülés is érdem? Ne tűrje a vezetőség a fe­gyelmezetlenségeket. A mun­kafegyelem megszilárdítása, az aratás sikerének s a' sző-1 vetkezet további előrejutásá­nak elengedhetetlen feltétele. A Mezőgazdasági Kiadó könyvújdonságai Számos mezőgazdasági tárgyú vagy rokon- lenlegi helyzetét és kilátásait. A sorozat — témákkal foglalkozó szakkönyvet jelentetett amint köztudomású — a meg a közelmúltban, illetve bocsát rövidesen az érdeklődő olvasók rendelkezésére a Mező­gazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. E kiadványok közül főleg az új közös gazda­ságokban tarthat- nagy érdeklődésre számot Fejér Ferenc: GYAKORLATI TANÁCSOK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK VEZETŐINEK című munkája. Az Agrártudományi Egyetem Tavábbképző Intézetében elhangzott előadá­sok gyűjteményének negyedik füzete agrárpo­litikai, növénytermesztési és gépesítési kérdé­sekkel foglalkozik. Ismerteti a talajerőgazdál­kodás időszerű problémáit, a növénytermesz­tés gépesítésének üzemi vonatkozásait, a ku­korica, a hüvelyesek, valamint a napraforgó nemesítésének és vetőmag-termesztésének je­MEZŐGAZDASÁGUNK A BELTERJESSÉG ÜTJÁN címet viseli. Váradi-Varga: TRAKTOROK, AUTÓK című műve az Agrártudományi Egyetem Gé­pészmérnöki Karának tankönyve. Kézikönyv­ként és útmutatóként használhatják azonban a mezőgazdaságban dolgozó műszaki szakembe­rek is, mivel részletesen leírja a traktorok és autók szerkezetét, üzemelési feltételeit. Fog­lalkozik gaztí jágossági számításokkal is. Elvi ás gyakorlati síkon tárja fel a gépészeti tud­nivalókat. A kiváló román növényegészségügyi szak­emberekből álló munkaközösség ZÁRLATI KÁRTEVŐK, ÉLŐSKÖDŐK, GYOMNÖVÉNYEK Szerényen lapul meg a vasút mellett, a fák­kal borított domb lábánál az erdészlak. Eb­ből a magányos házból indul mindennap az erdőt kerülni Torma József. Húsz esztendeje járja a Zselicség vadregényes tájait. Hét év óta a kaposgyarmati nyolcszáznegyven hold bükkös, gyertyános, tölgyes a birodalma, őrzi is nagy gonddal, mert »az erdő nem olyan, mint a kassza, amit kulccsal be lehet zárni«. Hogyan lehet e hét kilométer hosszan elnyúló »pénztárban« megtartani minden fillémyi ér­téket? Ügy, hogy az erdész fáradhatatlanul rója a léniákat, ösvényeket. Elkíséri hűséges »útitársa«, kétcsövű puskája, amelyet fiz esz­tendeje vett először a vállára, s nem szeretne megválni tőle még akkor sem, ha szolgálati fegyvert kap helyette. Rangos egyenruhájában megcsodálják a fa­lusiak mondván: »Ha nem ismernénk, tábor­noknak néznénk«. Gyakran megfordul ugyan­is Hajmáson, Kaposgyarmaton. Tanácstagnak választották meg az ősszel, s pártmegbízatás­ként patronálja a két falu közös pártalapszer- vezetét. Erről a társadalmi elfoglaltságról is sokat mondhatna, hiszen munkájáról megany- nyi eredmény tanúskodik: három hónap alatt hétről tízre nőtt a kommunisták száma; a ta­nácsülésen sikerült keresztülvinni, hogy a szegényparasztság is kapjon a közbirtokossági erdő fájából stb. A legtöbbet azonban fő hi­vatása teljesítéséről beszél... — A kitermelést? Azt május vége helyett már február derekán befejeztük. Pedig 72 hektáron gyérítést is kellett végrehajtanunk, s az átlag nyolc centis átmérőjű dorong nem adja olyan szaporán a köbmétert, mint a vas­tagabb fa. A terv ezerhatszáz köbmétert írt elő, s ezt megadtuk. Most a szállítás a fő gon­dunk. Feneketlen sár fedi a mi erdei útjain­kat. Az esőzés előtt hetven köhpéter rönköt ide hozattam a vasút mellé, a biztonsági ra­kodóra. Innen bármikor vagonba rakhatjuk, s táplálhatjuk vele a kaposvári erdészet fa- gyártmány-telepél. Ám nem elég az, hogy Kaposgyarmat becsü­lettel megteszi a magáét, a szentbalázsi erdé­szet más kerületei pedig lamaradnak. Ilyen­kor az idősebb, a tapasztalt erdész, Torma elvtárs kerékpárra ugrik, végiglátogatja a szomszédos kerületek vezetőit: »Mi a terved, mennyit teljesítettél,' mivel maradtál adós, van-e elég munkásod a n.ulasztás pótlásához, s miben lehetnék segítségedre? — ezeket a kérdéseket veszi sorra. Aztán megszületik a buzdítás, az útmutatás meg az összefogást pél­dázó támogatás eredménye. Ügy, mint a múlt nyáron. Mi történi akkor? Ennek története 9S& A kerületvezető erdész Torma elvtárs a szentbalázsi erdészet MDP- szervezetének titkára volt az ellenforrada­lomig. Azután a Közép-Somogyi Erdőgazdaság egy MSZMP-alapszervezetet alakított, s az erdészeteknél pártcsoportok működnek. A kaposgyarmati kerületvezető tagja lett a gaz­daság pártvezetőségének. Ilyen minőségben hívták meg a múlt év júliusában egy kapos­vári értekezletre. Arról folyt a szó, hogy az előző negyedévben az erdőgazdaság hét erdé­szete közül a szentbalázsi erdészet a hetedik helyet bérelte ki magának. — Ej, de restell­tem a dolgot — emlékszik vissza Torma elv­társ. — Minden szem rám tekintett. Félix Gyurka mondta is: »Na öreg, mi van nálatok, neked tudnod kell a dolgokat, mert azelőtt te voltál a párttitkár«. Amint hazaértem, »kézbe vettem« az erdészet vezetőjét. Nem tette ki a kirakatba, amit mondtam neki. Képzelje, elvtárs — fordul felém —, előtte Blndig azt haiqpatatta a vezető, hogy nalutfi j minden rendben van. Elhittem neki, mert* nem kotorásztam az iratai között. De a gyűlés £ után elkértem tőle az iratokat. Látom ám, } hogy a tuskórobbantási tervet nem bontotta £ fel kerületekre. Kiderült, hogy Jegeskút két » hektár erdősítéssel adós még... — és sorolja t tovább a felfedett mulasztásokat. De öröm- * mel nyugtázza, hogy az év végére erdésze- £ tűk előre tört a harmadik helyre. Az idézett szavak talán kissé nyersen tár- ♦ ják fel a valóságot, de a lényeget híven kife- } jezik: ez a termelés pártellenőrzése, ez a kom-} munista segítségadás a gazdasági feladatok! sikeres megoldásához. } Torma elvtárs látóhatára nem zárul le a £ gondjaira bízott nyolcszáznegyven holdas er-} dő szélénél. Á kommunista erdész nem elég-} szik meg azzal, hogy az ő kerületében rend-£ jén menjenek a dolgok. Ha csak a maga} megbízatását teljesítené — bár ez is nagy ér-1 dem —, akkor miben különbözne pártonkí- £ vüli társaitól? Neki, a pártvezetöség tagjának £ más gondjaiból is jut a vállára. Üj erdész £ jött Hajmásra? Másnap már felkereste, s is-} mertette vele a helyi körülményeket. Öva in-» tette: vigyázzon, nehogy felültessék szekerük- £ re a fakupecek. Az új kerületvezetőnek ekkor } az intő szóra volt a legnagyobb szüksége,! mert »könnyen eltévedhet az ember az isme-* rétién erdőben«. Széli János tótfalusi erdészt £ pedig már több mint két éve nevelgeti Torma} elvtárs, míg végül a minap azt mondta neki:» »Ügy látom, most már közénk való vagy. Net haragudj, de amíg meg nem ismertelek, nem £ mertelek javasolni a pártba« —, s átnyújtotta} neki a félvételi kérelem űrlapját. Az erdészház egyik szobáját irodának ren- £ dezte be a kerületvezető. A falon a tavaly £ kapott »kiváló dolgozó« oklevél függ. Az író- £ asztal .tele nyomtatvánnyal. — Annyi iratom £ van, hogy régen a főjegyzőnek sem volt több} — mondja. Raktárkönyv, fogyóeszköz nyíl- * vántartás, munkanaplók, szállítási bárcák so- * rakoznak szép rendben. Megpillantom a tele-} pes rádiót. — Bárcsak hálózatira cserélhet-1 ném — tör fel az erdész elvtársból a vágy. —| Egyedüli szórakozásom: minden pénteken es-| te megnézem a keskenyfilmes mozit. — A 12 £ éves Józsi fiára terelődik a szó: — Nyaranta | befogom magam mellé, hadd tanulja meg a| fabecslést. Mert erdészt nevelek ám a gyerek- £ bői — mondja a negyvennyolc éves, deresedő £ fejű Torma elvtárs, aki húsz esztendeje járja £ és őrzi nagy gonddal a zselici erdőség egy £ nem kicsiny darabját Kutas József; című könyve — hazai \ iszonyainknak megfe­lelő kiegészítéssel — segítséget nyújt nemcsak azoknak, akik növényegészségügyi téren a la­boratóriumokban vagy a vámvizsgálatnál a belső zárlat kérdéseivel foglalkoznak, hanem valamennyi mezőgazdásznak is. A könyv is­merteti mindazokat az állati kártevőket, a mezőgazdasági növények kórokozóit, az élős­ködő és egyéb virágos gyomnövényeket, ame­lyek zárlati vagy veszélyes kártevőknek, kór­okozóknak minősülnek, mivel növénykultú­ránkra komoly veszélyt jelentenek. Mohácsy-Maliga—ifjú Mohácsi: AZ ŐSZIBARACK című munkája a gyümölcs teljes monográfiá­ját nyújtja. Választ ad a termesztőknek vala­mennyi fontos gyakorlati kérdésre, s részle­tesen ismerteti az őszibarack botanikai jel­lemzését és bírálatát. Leírja a sokféle hazai és külföldi termőre-meíszési módot, A számos késárleti eredményt és megfigyelést _ tartal­mazó művet a kis- és nagyüzemi termesztő­kön kívül a kutatók, nemesítők, sőt a növény­tan és növényélettan szakemberei is használ­hatják. Harmadik, bővített és átdolgozott kiadás­ban jelent meg Jeszenszky Árpád: ZÖLDSÉGFÉLÉK KORAI TERMESZTÉSE óímű könyve. A mű ismerteti a zöldségfélék hajtatásának és korai szabadföldi termeszté­sének kérdéseit. A kertészeknek jól használ­ható kis könyvecskéje, a házi, háztáji kertek művelői számára pedig jó úlmutóul szolgál. Dr. Haraszti—Dr. Bokori: MÉRGEZŐ ÉS SZENNYEZŐ NÖVÉNYEK A TAKARMÁNYBAN címmel írt könyve elsősorban az állattenyész­tés dolgozói, valamint a gyakorló állatorvosok részére készült, összegyűjtve ismerteti a nö­vénytant, a takarmányozástant és az állator­vosi belgyógyászatot egyaránt érdeklő mérge­ző és takarmányt szennyező növényeket, az általuk okozott megbetegedés tüneteit, továbbá gyakorlati tanácsokat ad a mérgezések meg­előzésére. A mérgező növények és magvak fel­ismerését számos ábrával, színes fényképpel könnyítik meg a szerzők. Kappéter Iván: TUDNIVALŐK A MEZŐGAZDASÁGI ÉPÍTKEZÉSEKRŐL című könyve azokhoz a mezőgazdákhoz szól, akiknek gyakran kell építkezési problémákkal foglalkozniuk. A mű elsősorban a nagyüzemi — állami gazdasági, termelőszövetkezeti — építkezésekhez ad hasznos útmutatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom