Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-20 / 143. szám
Szombat, 1959. Június 20. 2 SOMOGYI NÉPLAP Szovjet—német barátsági nagygyűlés a Kremlben Moszkva (MTI). Pénteken a nagy Kreml-palotában az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek, valamint.a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének jelenlétében szovjet— német barátsági nagygyűlés volt — közli a TASZSZ. A nagygyűlésen felszólalt Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök. Hruscsov elvtárs beszéde Beszédében . megállapította, hogy az NDK küldöttei és a szovjet dolgozók találkozásai ékesszólóan bizonyítják, menynyire megerősödött a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsága. , Az NDK tízéves fennállása megmutatta a német népnek, békésen fejlődhet és virágozhat anélkül, hogy katonai eszközökhöz folyamodnék. Az NDK egyik legfontosabb feladata: harcolni a békeszerető, demokratikus Németország megteremtéséért, biztosítani a német nép olyan fejlődését, amely kizárja azt a lehetőséget, hogy Németország új háború tűzfészkévé váljék. Hruscsov ezután hangsúlyozta, nem szabad szemet hunyni a mai nyugat-németországi helyzet előtt. Ez a helyzet a békét fenyegeti, s ezért intézkedéseket kell foganatosítani a vesizedelem elhárítására. Csak azok gondolhatnak az európai és az ázsiai országok szocialista rendszerének megszüntetésére, akiket —.. mint mondani szokás — az Isten nem áldott meg józan ésszel. El keli ismerni azt a mindenki számára nyilvánvaló tényt, hogy a szocialista államok is vannak a földön, s a különböző társadalmi rendszerű országok békés, háborútól mentes együttélésének politikáját kell folytatni. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetése az a két fő kérdés, amelyek megoldásától nagy mértékben függ a nemzetközi helyzet egészségesebbé válása Hruscsov visszautasította a békeszerződés ellenzőinek érveit, amelyek szerint az egységes Némcír -szag és az egységes német kormány hiányában nem lehet békeszerződést kötni.r'_’A két Németország fennállása nem tekinthető megoldhatatlan problémának, amikor a német békeszerződés megkötéséről van szó. E két állam létének elismerése nélkül szó sem lehet Németország újraegyesítéséről; Hruscsov indokolatlannak és elfogadhatatlannak nevezte a három nyugati külügyminiszter javaslatát az össznémet bizottságban való arányos képviseletről; A nyugati hatalmak ilyen állásfoglalásának szemmel láthatólag társadalmi jellegű okai vannak, el akarják érni a Német Demokratikus Köztársaság társadalmi—politikai rendszerének megváltoztatását. Az ilyen elvnek azonban nincs jogossága. Az egyetlen elv, amit az adott esetben elfogadunk: a paritás elve — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, annak a szovjet javaslatnak, amely egy évi időtartamot biztosít arra, hogy az ösznémet bizottság megegyezéses döntésre jusson a német békeszerződés és az egyesítés kérdésében, az a célja, hogy bárki érdekeinek vagy tekintélyének megsértése nélkül megkönnyítse a megegyezés elérését Oenfben. A nyugati hatalmak azonban elutasították a szovjet javaslatok érdemi megvitatását, ultimátumnak tüntetik fel e javaslatokat, sőt a Szovjetunió »diktátumáról« beszélnek. Ez az értékelés — hangsúlyozta Hruscsov — vagy a lényeg helytelen értelmezésével, vagy szándékos elferdítésével magyarázható. A szovjet kormány javaslatainak lényege, hogy fokozatosan meg kell szüntetni a nyugat-berlini rendellenes helyzetet, elő kell készíteni a békeszerződést és a német egyesítést célzó intézkedéseket. A legjobb megoldás volna a békeszerződés megkötése az össznémet kormánnyal, vagy az egész Németországot képviselő más meghatalmazott szervvel. Ha azonban ilyen alapon nem sikerül megkötni a békeszerződést, akkor meg kell kötni azt a jelenleg fennálló kit szuverén német állammal. Hruscsov hangoztatta: a nyu- gyilagos szemlélettel esetleg gáti hatalmaknak meg kell ér- ’ más határidőben is meg lehet teniök, nincs módjuk megakadályozni a Szovjetuniót és a többi államot abban, hogy rendezzék kapcsolataikat a Német Demokratikus Köztársasággal, pontot tegyenek a háború befejezésére, megszüntessék a hadiállapot következményeit. Minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy az ilyen cselekedet a külön akciók útját jelenti. A békeszerződés aláírása a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta Hruscsov — a megszállás minden maradványának megszüntetését jelenti majd és a Német Demokratikus Köztársaság élni fog valamennyi szuverén jogával. Ha pedig más államok erőszakkal kísérelnék meg a megszállási rendszer visz- szaállítását, a Szovjetunió minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni fogja a Német Demokratikus Köztársaságot és a varsói szerződésnek megfelelően hű szövetségesként fogja védelmezni a Német Demokratikus Köztársaság területi sérthetetlenségét. Hruscsov eloszlatta azokat az illúziókat, hogy Nyugat- Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság közötti közlekedést illetően a Német Demokratikus Köztársaság,gal való békekötés után fennmaradnak az egykori megszálló hatalmak jogai. Hruscsov kijelentette, ha a Szovjetunió által megjelölt határidő nem felel meg a nyugati hatalmaknak, ezt a kérdést meg lehet vitatni. Táregyezni. »Ultimátumnak« viszont csak az nevezheti a szovjet javaslatokat, aki nem akar megegyezést. A határidő kitűzése egyáltalán nem a fű kérdés, fontos az, hogy a legfőbb elvi kérdésekben egyetértésre jussunk. Mi azért javasoljuk pontos határidő kitűzését, hogy ne adjunk lehetőséget Adenauer- nak arra. hogy továbbra is meghiúsítsa a német béke rendezését és Németország egyesítését — mondotta Hruscsov, s így folytatta: Nem gondoltuk volna, hogy konstruktív javaslatainkat ennyire durván elferdítik. Ha a Nyugaton fenyegetésnek tekintik javaslatainkat, ez ugyancsak furcsa fenyegetés: hiszen nem háborút akarunk kezdeni, hanem békét kívánunk kötni. Ha javaslatainkat fenyegetésnek tartják, mi csak büszkék lehetünk erre a »fenyegetésre«, amely becsületére válik hazánknak, mint a béke védelmezőjének. Tény, hogy szándékunk megkötni a német békeszerződést. Csak az ítélheti el az ilyesfajta szándékot és óhajt, akit a természet megvert és elvette az eszét. A Szovjetunió hajlandó minden rendelkezésére álló eszközzel szavatolni, hogy senki se avatkozzék bele Nyugat-Berlin szabad város életébe és hogy e város létének társadalmi alapja ugyanez maradjon, mint amilyen most. Jelenleg Adenauer a vezetője a Hitler nyomdokában haladó militarista, revansista erőknek — folytatta a szovjet miniszterelnök. — Minden jel arra vall, hogy Adenauer nem vonta le a múlt tanulságait, »erőpolitikát« játszik, s eközben nem törődik vele, hogy ez a politika igen veszélyes, végzetes a úépre. Minden ország népeinek, köztük a Német Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia népeinek kötelessége megakadályozni, hogy olyan tűrhetetlen helyzet alakuljon ki, amikor egy nagyzási hóbortba esett ember saját politikáját más országok vezetőjének nyakába varrhatja és megakadályozhatja a rendezésre megérett nemzetközi kérdések megoldását. Hruscsov reményét fejezte ki, hogy a ’ nyugati hatalmak józanul fognak majd hozzá a megérlelődött nemzetközi kérdések rendezéséhez. Ezután megállapította, hogy a Géniben felszínre került nézeteltérések ellenére is bizonyos fokig pozitív jelentőségű a miniszterek által eddig 'elvégzett munka. Véleményünk szerint, ha a miniszterek Genfben esetleg nem is tudnak megegyezni, a csúcsértekezlet ettől csak még szükségesebbé válik — mondotta Hruscsov, s kifejezte meggyőződését, hogy a csúcs- értekezlet összeül, mert ezt parancsolóan megköveteli a kialakult helyzet. Befejezésül méltatta a szocialista tábor egységének és összetartásának nagy jelentőségét, majd bejelentette, hogy aláírják a Szovjetunió és az NDK tárgyalásairól kiadott közös közleményt. Megelégedéssel állapította meg, hogy valamennyi kérdésben teljes volt az egyöntetűség a két/fél között. Felszólalt a gyűlésen Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára. Walter Ulbricht beszéde fl külügyminiszter! értekezlet pénteki első zárt illése Genf (MTI). Nyugati hírügy- rek a szovjet javaslatok nökségek jelentése szerint a j terjesztése után az ülés- négy nagyhatalom külügymi- iügc,eszté- it ‘kérték, hogy befeltaniszterei pénteken a kora délutáni órákban 34 perces zárt ülést tartottak a szovjet küldöttség villájában. Az ülés néhány perccel 14,00 óra után (magyar idő) kezdődött, miután Gromiko előzőleg Couve de MurviUe francia külügyminisztert látta vendégül ebéden. Nyugati hírügynökségek jelentették továbbá, hogy a zárt ülésen Gromiko »újabb javaslatokat terjesztett elő, feltehetően Berlin jövőjének kérdésében«. A nyugati külügyminiszte- részvételével. nuimányozhassák a javaslatokat. Az angol küldöttség szóvivője ke\ issei később közölte, hogy a négy nagyhatalom kuliig,, miniszterei pénteken .• délután m:gyár idő szerint öt órakor újabb zírt- ülést tartanak a szovjet küldöttség villájában. A rövid .kora délutáni ülés után a nyugati külügyminiszterek azonnal megbeszélésre ültek össze a francia küldöttség villájában Brentano nyugatnémet külügyminiszter A három nyugati külügyminiszter közös közleménye Genf (MTI). A nyugati külügyminiszterek megbeszélését követően az Egyesült Államok, Nagy-Bíitannia és Franciaország küldöttsége közös közleményt adott ki. A közlemény azt állítja, hogy a péntek délutáni első zárt ülésen előterjesztett szovjet javaslatok »lényegében nem jelentenek változást a korábbi szovjet állásponthoz képest«. A három nyugati külügyminiszter — folytatódik *a közlemény — »úgy véli, hogy ilyen körülmények között helyes bizonyos időre elnapolni az értekezletet«. Ennek megfelelően a nyugati külügyminiszterek javasolták, hogy a külügyminiszteri értekezletet napolják el július 13-ra. A nyilatkozat végül kijelenti, ez az elnapolás »lehetővé teszi, hogy az érdekelt kormányok kölcsönösen fontolóra vegyék egymás álláspontját«. Mint az AFP jelenti, a nyugati külügyminiszterek a nyilatkozatot a második zárt ülésen ismertették Gromikóval. A Pravda cikke a genfi érteke&ietről Hangsúlyozta, hogy a német .—szovjet barátság életbevágóan fontos a német nép számára. Meggyőződésem — mondotta —, hogy Nyugat-Németor- szág munkásosztályának és lakosságának mind nagyobb tömegei támogatják a Szovjetunió békepolitikáját. A német népnek Nyugat-Né- metországban is saját kezébe kell vennie sorsa intézését. Az erőviszonyok a Szovjetunió és a béke erőinek javára tolódtak el — és így megvan a lehetőség, hogy egyszer s mindenkorra száműzzék a háborút az európai népek életéből. Walter Ulbricht megjegyezte, hogy a németek többsége támogatja a békeszerződés megkötésének gondolatát, mert ebben látja a békés és nyugodt élet lehetőségét. A feszültség enyhülésének fő akadálya — folytatta Ulbricht — Nyugat-Németország uralkodó köreinek revansista politikája és atomfegyverkezése. Csak egy út van: a népeknek, különösen a német munkás- osztálynak és Nyugat-Németország lakosságának rá kell kényszeríteni az Adenauer- kormányt, mondjon le az atomfegyverkezésről és a revans- vágyó politikáról, ha pedig ezt nem akarja, adja át a helyét a békeszerető erőknek. A genfi tárgyalások megmutatták, milyen zsákutcába került az Adenauer-kormány politikája azzal, hogy ellenez minden hasznos javaslatot. Ulbricht a német nép nagy lehetőségének nevezte a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a meghatározott időn belül rendezzék a helyzetet Nyu- gat-Berlinben, s a két német kormány képviselőiből alakított bizottság 'tegyen előkészületeket a békeszerződés megkötésére és az egység helyre- állítására. Ha az Adenauer-kormány továbbra is makacsul ellenezni fogja a békeszerződés megkötését — mondotta Ulbricht —, akkor a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája és kormánya szükségesnek tartja majd, hogy megkösse a békeszerződést a Szovjetunióval ót az érdekelt államokkal, s így mutasson példát a német kérdés békés megoldására. * * * Ezután Otto Grotewohl, az NDK Minisztertanácsának elnöke szólalt fel: Az NDK párt- és kormány- küldöttségének szívélyes fogadtatása újabb bizonyíték a Szovjetunió és az NDK népeinek testvéri viszonyára és jó együttműködésére — mondotta Grotewohl. Hangsúlyozta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a békét fenyegető veszély fő gócává válik. A német nép és az európai népek régi ellenségei, az agresszív és a revansvágyó német militaristák és imperialisták — mondotta — ismét politikai és gazdasági hatalomra kerülnek. Mindez csupán a nyugati nagyhatalmak támogatásával volt lehetséges. Az a követelés — mondotta Grotewohl —, hogy az össznémet bizottságban valamely fél számszerű többségben legyen, lehetetlenné teszi a németek megegyezését. Csak e bizottság paritásos összetétele biztosíthatja a megegyezést és annak végrehajtását. Meg kell fékezni a nyugatnémetországi militarizmust, még mielőtt elég érősnek érzi magát, hogy háborút' robbantson ki — hangoztatta Grotewohl. — A Német Szövetségi Köztársaságban már létrejöttek az első, atomfegyverrel felszerelt katonai alakulatok. A nyugatnémet haderő és a NATO hadserege fölött volt fasiszta tábornokok parancsolgatnak. Itt az ideje, hogy határozottan véget vessenek ennek. A háborús gyújtogatok legjobb megfékező je a békeszerződés lenne. A Szovjetunió javasolta békeszerződés segítségével kedvező feltételeket tudnának teremteni ahhoz, hogy a két német állam békés körülmények között, demokratikus alapon egyesüljön. Grotewohl kifejtette, hogy az NDK sikereinek és békepo- litikájának hatására Nvugat- Németországban fokozódik az ellenállás a Bundeswehr atomfelfegyverzésével szemben. Bízunk a szocialista tábor és a világot átfogó békemozea- lom erejében. 1959 nem 1939. A béke erői határozottan együttműködve meg tudják akadályozni a harmadik világháborút — mondotta Otto Grotewohl. Moszkva (TASZSZ). A világ közvéleményét felháborítja a szabotázs és a huzavona ama politikája, amelyet a nyugati hatalmak alkalmaznak a genfi értekezleten — írja Borovszkij a Pravdában. A nyugati propaganda úgy igyekszik a dolgot beállítani, hogy az értekezleten a szovjet küldöttség »ultimátumaival« akadályozza az előrehaladást. Csaknem minden szovjet javaslatot ők ultimátumnak neveznek. Felmerül a kérdés: a nyugati hatalmak, amikor Genfbe mentek, nem ismerték a Szovjetunió álláspontját a berlini kérdésben? És minek lehet nevezni azt a követelést, hogy rögzítsék Nyugat-Berlin örökös megszállásának »jogát«? Mert ez az ő egyetlen gyakorlati »javaslatuk« a genfi tanácskozásokon. — Ha nem fogadják el követelésünket — jelenti ki a nyugati propaganda —, nem lesz legmagasabb szintű értekezlet. Mi az ultimátum, ha nem ez? A legmagasabb szintű értekezlet összehívásának gondolata a világ minden országában bevésődött a milliók agyába. Ezzel míhdenkinek'SZámolnia kell. Senki sem’ térhet ki • a megérett kérdések megoldása elől, amely csökkentené a nemzetközi feszültséget és erősítené a békét. A nyugati sajtó igyekszik pesszimizmust sugalmazni az értekezlet kimenetelét illetően. A nyugati propaganda nem egy ízben harsogott genfi »krízisről« és »zsákutcáról«, most pedig fokozott erővel harsognak erről. Jogos a kérdés: mit forgatnak a fejükben azok, akik ennyire makacsul készítik elő a közvéleményt az értekezlet kudarcára? A cikkíró befejezésül annak a reményének ad hangot, hogy a külügyminiszteri értekezlet sikerrel ér majd véget, amit üdvözölne az egész békeszerető emberiség. Az Iráni karhatalom bestiális fellépése a sztrájkotok ellen Beirut (TASZSZ). A teheráni téglagyári munkások béremelési követelésük érvényesítésére sztrájkba léptek. A hatóságok által kivezényelt rendőrök és csendőrök vad vérengzést rendeztek, több mint 50 munkást megöltek, sokat megsebeA dominikai felszabadító mozgalom programja Havanna (MTI). A dominikai felszabadító mozgalom, amely vezeti a Trujillo diktatúrája elleni fegyveres harcot, kedden Havannában ismertette a leendő demokratikus kormány programját. A program széleskörű földreformot helyez kilátásba, szervezkedési szabadságot ígér a munkásosztálynak, célul tűzi ki a nemzeti ipar fejlesztését, és támogatja a népke békés együttélésének elvét. A Havannában megjelenő Prensa Libre a dominikai felkelők rádiójának jelentésére hivatkozva közölte, hogy a Dominikai Köztársaság szivében a Costanza-völgy a felkelők kezére került. A felkelők rádiója minimális követelésként jelentette be: Trujillo diktatúrájának megdöntését, ideiglenes kormány alakítását két évre és alkot- mányozó nemzetgyűlés összehívását a földosztás megvalósítására. 1 Az AP jelenti: Fidel Castro szerdán este a havannai televízióban bejelentette, hogy rövidesen egymillió földműves rendez majd Havannában nagygyűlést a földreform támogatására. Az Uj Kína havannai jelentése szerint Armando Amador, a nicaraguai szocialista párt országos bizottságának tagja a Noticias de Hoy című lapban a nicaraguai eseményeket ismertetve többek között rámutat, hogy a diktatúraellenes nemzeti front pártállásra való tekintet nélkül tömöríti az összes hazafias erőket. Nicaraguában a nemzeti törekvésekkel összhangban álló tömegmozgalom bontakozik ki a diktatúra megdöntésére. San Jose. Mint az AFP jelenti, szerdán Costra-Rica déli partvidékén fegyveresek , egy csoportja partra szállt, hogy Nicaraguába induljon. A csoport hír szerint három repülőgéppel rendelkezik. Ugyancsak az AFP jelentette, hogy Mario Echandi, Costa- Rica köztársasági elnöke újból kinyilvánította országa semlegességét és megtiltotta mmd-p repfilő»^vin/'lc C’ost-;>.Riea áf repülését. sítettek. Sok sztrájkolót letartóztattak. Az iszfaháni »Vatan« gyár 1700 sztrájkoló munkása ellen is durva erőszakot alkalmaztak. 12 munkás megsebesült, 15 munkást letartóztattak. Fidel Castro televíziós beszéde New York (MTI). A TASZSZ jelenti: Fidel Castro kubai miniszterelnök szerdán televíziós beszédet mondott. ' Az amerikai kormány jegyzékéről, kijelentette: elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült államok kubai követének már egy kijelentése is elég volt, hogy a legnagyobb zavarba hozza a kormányt. A kubai külügyminisztérium egyébként válaszolt az Egyesült Államok legutóbbi jegyzékére. A válasziegyzék hangsúlyozza: a kubai kormány az ország ügyeibe való beavatkozásnak tekinti és elutasítja az amerikai jegyzéket. A már mee'-o-apt.t fe'Proformot a kuuai ...... hiánytalanul v égi thajtja.