Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A> XVI. évfolyam, 103. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1959. május 5. Mai számunk tartalmából: A szovjet sajtó napja (2. oldalon) Lelkes ünnepségek megyeszerte május 1-én f3. oldalon) ÚTTÖRŐ HlRADÖ (5. oldalon) ütemben végzik a tavaszi munkákat. Darwin-emlékülés az Akadémián A Magyar Tudományos Aka­démia, a Tudományos Isme­... j .. .. „ ' a í ' i . . „ , . tretterjesztő Társulat és a Ma­megteremtiK a közös allattenyesztes feltételeit a nagyatádi járás tsz-ei gyár Biológiai Társaság Dar­(Tudósítónktó l.) A Nagyatádi Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályá­nak főagronómusát és főállat­tenyésztőjét kértük meg, hogy tájékoztassák lapunk olvasóit a termelőszövetkezetek tavaszi munkáinak állásáról és a kö­zös állatállomány kialakításá­ról. Hegedűs Dezső főagronómus a következőket mondotta el a tavaszi mezőgazdasági mun­kákról: — A tsz-ek a szükséges ve' tőmagvakat — egy-két eset ki­vételével — idejében megkap­ták. Központi készletből 60 mázsa vöröshere-vetőmagot biztosítottak, a további szük­ségletet a földművesszövetke­zetektől szerezték be, és saját készletükből fedezték. A nap­raforgómag későn érkezett meg a tsz-ekhez. A burgonya vetésterülethez központilag ke­vés vetőanyagot tudtak bizto­sítani, éppen ezért 10 vagon vetőburgonyát vásároltak a Lábodi Állami Gazdaságtól. A hibridkukorica vetőmag- csere lebonyolítása befeje­ződött, 511 mázsa mag ke­rült kiosztásra. Ebből 268 mázsát cserevete- mény ellenében, 243 mázsát pedig kölcsönként kaptak a tsz-ek. (Az egyéni termelők 213 mázsa kukoricát cseréltek.) A tavasszal 4573 mázsa pétisót, 4440 mázsa szuperfoszfátot és 2554 mázsa kálisót vásároltak a .terek. Átlagosan egy kh-ra a tavasz folyamán 85—90 kg mű­trágyát használtak fel. A felül- vetések áprilisban befejeződ­tek. 804 kh vörösherét és 300 kh pillangós virágút vetettek felül, A tervezett 693 kh zab­vetés helyett 801 holdat vetet­tek. Cukorrépából 108. mákból 10. csillagfürtből 304, bur­gonyából 1150, kukoricából 150 kh-t vetettek el eddig. Kiss Lajos főállattenyésztő a közös állatállomány létesítésé­ről nyilatkozott: — Minden termelőszövetke­zetben szeretnénk minél ha­marabb kialakítani a közös ál­latállományt, részben bevitel­ből, részben pedig felvásárlás útján. A hízómarha állomány­szükségletnek mintegy 70 szá­zalékát, a tenyészállománynak pedig felét tudjuk ilyen módon biztosítani. A sertésállomány és a hízósertés-szükséglet is biztosítható felvásárlásból. A járásban eddig 250 sertést vá­sároltak fel a tsz-ek. ebből a kutasi Szabadság 150 db-ot állít be hizlalásra. Június kö­zepéig további 250 sertést vá­sárolnak a szövetkezetek. Nagy gondot okoz jelenleg a közös állatállomány számára a megfelelő helyiségek, istállók biztosítása. A legtöbb tsz-ben nagyobb pajtákat, gazda­sági épületeket alakítanak át istállókká. Mikében pél­dául najtát alakítottak át. A lábodi Lenin Tsz-ben ugyancsak átalakítással nyernek egy 110 férőhelyes istállót. A szabási Zöldmezőben és Se' gesden hasonló módon biztosít­ják a közös állomány férőhe­lyét. A lovak 65 százalékát ösz- szevitték a tagok, a hátralévő rész május végéig szintén a közösbe kerül. A közösben vannak már. a lovak 3 kutasi tsz-ben. a szabási Győzelem­ben, a nagkorpádi Petőfiben, a bolhási szövetkezetben, a csö- kölyi Munkásőrségben, a nagy­atádi Szorgalomban és a tara- nyl Petőfi Tsz-ben. A szarvasmarhaállományt még nem vitték össze, azonban a, helyprobléma megoldása után nyomban sor kerül erre is. Ezer ember építi a vásárvárost Május közepén a látoga­tók százezrei népesítik be a vásár most épülő útjait. Je­lenleg mintegy ezer ember vesz részt a Budapesti Ipari Vásár előkészítésében. A Petőfi-csamok egyik szár­nyában kapnak helyet több nyugati cég nehézipari gépei, és ide külön áramot, vizet ve­zettek be, hogy a berendezé­seket működés közben láthas­sa a közönség. A Kossuth-csamokban, ahol háromezer négyzetméternyi te­rületen a Könnyűipari Minisz­térium vállalatai kapnak he­lyet, állítják ki a legújabb bú­sén lesz divatbemutató is az állami ruhaipar modelljeiből. A vásárt este tíz óráig lá­togathatják, s az útvonalakon a kőrútról már ismert ostor­nyeles fénycsöveket, kandelá­bereket szerelik. A jármű-kiállításon a kül­földi autó- és traktormárká­kon kívül nagy számban mu­tatnak be magyar gyártmá­nyokat is. Az új típusú ma­gyar dömpereken, traktorokon, Ikarus autóbuszokon, az új tűzoltó-, sörszállító, locsoló- és üzemanyagtöltő gépkocsin kí­vül itt ismertetik meg először a külföldi és a magyar szak­emberekkel az első magyar win Károly születésének 150., és a »Fajok eredete« című munkája megjelenésének 100. „Az ember tragédiája" bécsi színpadon Bécs (MTI). Ernst Hausser- mann professzor, a bécsi Burg- theater új igazgatója sajtóérte­kezleten ismertette a színház 1959—60. évadi műsorát, A be­mutatásra kerülő művek kö­zött szerepel Madách Imre drámai költeménye, »Az ember tragédiája« is. A magyar klasz- szikus irodalom kimagasló al­kotását Rudolf Heinz új német átdolgozásában és dr. Adolf Rett rendezésében adja elő a bécsi Burgtheater, amelyet so­kan a német nyelvterület leg­magasabb színvonalú színházá­nak tartanak. Hz úttörök folytatják a forradalmi hagyományok felkutatásét A II. Országos Űttörőtalál- kozó alkalmából, mint ismere­tes, a Csók Galériában »Hősök könyve« kiállítást rendeztek a munkásmozgalom története szempontjaiból is igen értékes dokumentumokból, amelyeket az úttörőcsapatok gyűjtöttek a Tanácsköztársaság évfordu­lója alkalmából. Az úttörők országszerte több ezer veterán harcossal beszélgettek, s az így összegyűlt írások 180 könyvben mintegy 8000 lapot töltöttek meg. Az úttörők az eredményes munkát tovább folytatják, és a forradalmi nyomolvasó parancsnokság irá­nyításával feldolgozzák a Ma­gyar Tanácsköztársaság 133 napjának történetét. évfordulója alkalmából hétfőn emlékülést rendezett az Aka­démián. Az ülést Törő Imre akadé­mikus, a TIT elnöke nyitotta meg. Boros István, a Természettu­dományi Múzeum főigazgatója, a TIT biológiai szakosztályá­nak alelnöke tartott előadást a darwinizmus jelenlegi állásá­ról és száz esztendős magyar- országi pályafutásáról. Számos előadás hangzott el az emlékülés délutáni részé­ben is. Az üléssel egyidejűleg, emlékkiállítást is rendeztek az Akadémián. Dobi István 1 * és Ántos István látoga­tása Komárom megye termelőszövetkeze­teiben Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és Antos István pénzügyminiszter hétfőn láto­gatást tett több Komárom me­gyei termelőszövetkezetben. Először a jelentősén fejlődött szőnyi Szabadság Termelőszö­vetkezetet keresték fel, majd ellátogattak az ácsi Üjeszten- dő és Jövő új termelőszövetke­zetekbe is. Ezután a vendégek a koppánymonostori Dózsa Tsz-t, a megye egyik legjobb közös gazdaságát keresték fel. 120 ifiilEiA forint írtékkel tibb iparcikk a falusi üzleteknek Különös gonddal törődnek a szövetkezeti községek áruellátásával torfajták mintadarabjait, és,légrugós autóbusz mintapéldá- ebben a pavilonban rendszere- nyát. A Szövetkezetek Országos Szövetsége .iparcikkforgalmi osztályának tájékoztatása sze­rint a földművesszövetkezeti kereskedelemnek jelenleg egyik legfontosabb törek­vése, hogy a kereskedelmi munka általános javításával és korszerűsítésével egyidejűleg különösképpen javítsa a ter­melőszövetkezeti községek áru­ellátását. A SZÖVOSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium ületékes szervei megállapodást kötöttek, amely szerint vala­mennyi szövetkezeti községben megkülönböztetett figyelemmel kísérik a kereslet alakulását, s ennek megfelelően gondoskod­nak a szállításokról. így a földművesszövetkezetek az eredetileg megállapított mennyiségen felül további hárommillió forint értékű bútort hoznak forgalomba olyan vidékek központjá­ban, ahol a termelők töme­gesen léptek a szövetkezeti útra. A bútorokat előzetesen kiállí­táson mutatják be az érdeklő­dőknek, a második negyedév­ben a tervezettnél mintegy 120 millió forinttal nagyobb értékű árukészlettel rendelkeznek majd a földművesszövetkeze­tek, általában bővül a válasz­ték. Intézkedtek az áruszállítás meggyorsításáról, illetve az esetleges egyenetlen áruelosz­tásból származó ellátási zava­rok megszüntetéséről. Győr, Veszprém, Fejér és más kilenc megyébe rendszeres,, áruszállí­tó túrajáratokat indítottak. Ez­zel gyakorlatilag lehetővé vált, hogy a földművesszövetkezetek közvetlenül a SZÖVOSZ köz­ponti raktáraiból rendeljék meg a valamilyen okból hiány­zó árut, s azt a túrájára tokkal rövid időn belül meg is kapják. Az intézkedések eredménye­ként az év első negyedében a szövetkezeti községekben szá­mottevően emelkedett az áru­forgalom. rDitmthtmidato Siél&kan Rengeteg ember tolong a kocsikhoz vagy éppen korlát­A siófoki nőtanács május 2-án előadással egybekötött di­vatbemutatót rendezett a 85-ös népbolt különleges ruhákollek- ciójábóL A gimnázium kultúrtermét az érdeklődők zsúfolásig meg­töltötték. A bemutatót a kislá­nyok és kisfiúk sora nyitotta meg, akiknek magyaros kézi­hímzésű ruháik nagy tetszést arattak. Bakfis szövetruhák, női ruhakülönlegességek, női táskák, valamint az új mű­anyagból készült bánion fürdő­ruhák szép, ízléses kivitele sok tapsot kapott. A megjelent fér­fiak is választhattak a tiszta gyapjú-, kamgám -és tropikál­öltönyökből.-A ruhákat gimnazista lányok és .fiúk, valamint általános is­kolások és óvodások mutatták be. ' A bemutató alatt Gutscher Magda, Tóth Dezső énekszámai [ — Szász Stefánia zongora-kí-1 séretévei — szórakoztatták a közönséget. Mangold István kisdobos ügyesen, rátermett­séggel adta elő József Attila Kis Jocó című versét. A siófoki nőtanács ezt az al­kalmat is felhasználta arra, hogy összefogja, közelebb hoz­za egymáshoz a dolgozó nő­ket »Vv-^VVVVVVVXVVVXVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVSÍVVVVVX Lovász Margit, a csurgói Szorgalom Tsz méhésze Berva mo­torkerékpárt vásárol a helyi vasboltban. hoz kötött állatok között. Akadnak, akik csak egyedül jöttek megszemlélni a porté­kákat, kitapasztalni az ára­kat, de legtöbben hármas, né­gyes csoportokba verődve né­zelődnek. Ok számítanak a komoly vevők közé. Megáll­nak egy-egy szemrevalóbb ál­lat előtt, és megkezdődik az alku. Röpködnek a számok, a kérdések, csattognak a te­nyerek. Hunyor Ferenc ka- posszentjakabi gazda öreg lova mellett ácsorog homlo­kát ráncolva, mintegy azon tűnődve, mennyit is enged­het el a 28-ból (2800 forint). Mert Hajdú László, a kapos­vári »maszek fuvarosok elnö­ke« — így titulálja magát — bizony sokallja ezt az össze­get. — öreg ez már nagyon — érvel —, biztosan meghalad­ta a tizedik évét is. — Ne azt nézze — így a gazda —, munkára viszont el­sőrendűen megfelel. Ebben a tavaszban 12 hold földet szántott fel egyedül. No, mennyit ér meg magának? — 2500-at ... — Látom, nem komoly ve­vő — mondja, és többé rá se hederítve vevőjére, megsimo­gatja lova sörényét: ha nem kelsz el itt, elmégy virslibe. — Hát ezért meg mennyit merne kérni? — kérdezi a vevő az egyik fiatalnak lát­szó, de eléggé lestrapált ló tulajdonosától. — Ide figyeljen, ha meg akarja venni, 2300-ért oda­adom, de csak magának. A vevő először körüljárja az állatot, megnézi elölről, A KAPOS VARI VÁSÁRTÉREN hátulról, s csak aztán szól: — 1800 forintom van érte. — Ne mondja, hogy nem akarom eladni — enyhül meg a tulajdonos. — Itt a kezem, huszonkettőért elviheti — és belecsap a vevő markába. — Az sok — húzza vissza kezét az utóbbi és elmegy. Persze, ez így szokott len­ni a vásárban, jól tudja az eladó, és odaszól feleségének: — Látod, nem nagyon megy a lovak ára, adjuk csak oda húszért, ha visszajön. És visszajött. — Nos, meggondolta ma­gát? — kérdi. — Nézze — bök ostorával a közelben topogó kétéves csikók felé —, a vöm vette őket, egyiket 1700-ért, a másikat 1800-ért, hol van ez azokhoz. De azért egy ötvenes ere­jéig kezet fog a tulajdonossal. — 1850, és ne szóljon egy szót se. — Hát rendben van, itt van, vigye 1900-ért. A vevő töpreng, majd ha­tároz. — Egye fene azt az öt­venest, azon már nem ve­szünk össze, de az áldomást maga fizeti. A hátunk mögött levő egyes fogatnál is folyik az al­ku. — Ne féljen attól — ma­gyaráz a gazda —, hogy egy kicsit húzza a fülét (mármint a ló), azt csak formaságból teszi,' egyébként igaz, hogy kemény, de szelíd állat. — S bizonyságképpen felemeli a ló hátsó lábát. Majd a lőcsre támaszkodik, s nem szól töb­bet. Előveszi a táskából a szalonnát, zöldhagymát, s az alkut sógorára bízza. Három év körüli, szép kü- lemű, igazi magyar dó. Lát­szik, hogy megnyerte a vevő tetszését, de hát a kétezret sokallja érte. Aztán Csörsz Jenő, a gazda komája be is bizonyítja a ló jó tulajdon­ságait, a bakra tessékeli a ve­vőt. Vagy öten ülnek még fel a kocsira. Kényesen, mint va­lami szép karcsú lány indul meg az egyes. Vezényszavak röpködnek felé: »Hä«, »ne«, »curikk«, mindet pontosan teljesíti a ló. — Hajts bele abba a gö­dörbe — mutat a vásárló ba­rátja egy jól megtermett mé­lyedésre —, vajon ki tud-e jönni belőle? Ki tudott. El is mosolyodott a vevő a gyönyörűségtől, de hirtelen komolyságot erőszakolt ma­gára, még csak az kellene, hogy észrevegyék. — 1500-at adok érte. Nem vártam meg az egyez­ség végét, de bizonyos, hogy dűlőre jutottak. A szarvasmarha-vásárban Jáger András bácsival, a ker- cseligeti Rákóczi Tsz tagjával találkozom először. — Ez szép állat — mutat Papp János cser énfai gazda tehenére. — Hatéves kijáró, és naponta mégis 13—14 liter tejet ad. Csak hát ötezer fo­rint. Meg a szarva ne volna letörve, egy százassal többet adnék érte. Tudja, háztáji­nak kellene. Ott van ni, mi­csoda szép üszőborja van, jú­niusban lesz éves, 18-at kér­nek azért is. Drága. A simonfai Árbogászt bácsi csak szemlélődik, ő már el­adta portékáját. 5100 forintot kapott a négyéves, elsőborjas tehenéért és a kéthetes bika­borjúért. Esküdt Józsefné talán biz­tosra vette, hogy el tudja ad­ni ezerért a héthetes üsző­borjút. Nem is mondott ke­vesebbet eddig még a kérde- zősködöknek, de amikor a mellette levő 9 hetes bika­borjú ugyanennyiért ment el, odahajolt férjéhez: »-Te, apa, azért mi is kétszázat leenged­hetnénk belőle, ha nem akar­juk hazavezetni-'-'. Távolabb a sörösbódé mel­lett mintha »pirospecsenyét« játszanának, két férfi csap­kodja egymás kezét. Közelebb megyek hozzájuk, így beszél­getésüket is hallom. — Te gálosfai vagy? — így a vevő. — Az — feleli az eladó. — El még a Józsi bácsi? — Nem, meghalt szegény, pedig jó ember volt. — Csakugyan jó ember, no de mennyit engedsz a há­romezerből? S mivel az semmit sem akart engedni az éves üsző­borjú árából, szegény Józsi bácsiról sem esett több szó. Elköszöntek egymástól. Bár nem könnyű az alku, mégis délre több mint 140 ló és szarvasmarha cserélt gaz­dát a májusi kaposvári or­szágos vásáron. Szentai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom