Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

90STOGYI NÉPLAP 3 K&M, 1959. május 19. Legyen béke a világon “szén hosszú évtizedek óta bé­Havi 230 hl alkohol (Tudósítónktól.) A somogyudvarhelyi szesz­A csodák ideje régen lejárt. De nem is csodát váróan te-l™*en élnek, háború nem súj- gyár havi 180 hektóliteres tér­2 fru-c.jc. i tyc/i, ü&ju,i luciiu co oüt/u-at- uu-ílkitl ue- ♦ ' X hintenek ma az emberek milliói Genf irányába. Azt várja a**?, az országot. Ott-tartozko- X békét akaró emberiség, hogy végre-valahára a nyugati hatat- tfasorn ideje alatt megismer- + mak vezetői kinyissák a szemüket, s meglátják, megértik: aj m a sveaeket. Nagyreszt + népek elítélik a háborús készülődést, megvetik a háborús t v^lze^™Zlr t hisztéria szitáit, s hsimi n.y p/m.hprisért /■»>>- ^ ♦ allítottSügÚi és békés be­|hisztéria szítóit, s hogy az emberiség többségének az a ki- f élUtottságúak. Mint a legtöbb i vánsága: legyen béke a világon ... j ember, ok is a mlagbeket akar­Ennek bizonyítására idézünk azokból a levelekből, me-^i,ese™ény*!}<; eífíí állunk, í lyek különböző országokból érkeztek a Magyar Rádióhoz. -s reme‘ltifc> a beke legyőzi tháborút. mint lőni. Inkább tárgyalni, Áz idő a békeszerető embereknek dolgozik >*Véleményem szerint min­denkinek örülni kell, hogy a genfi találkozó létrejött. Ha az élet harc is, ha néha nem is szép, mert némely felelős sze­mély fenyegeti békénket, mert meg akarják állítani az időt, biztos vagyok abban a hitem­ben, hogy az idő nekünk, bé­keszerető, haladó embereknek dolgozik... P»ldi Pfeiffer, Bécs.« Találkozókat egymással »Személyileg én és földijeim el vagyunk ragadtatva a Szov­jetunió tudományos eredmé­nyeitől, köztük az új bolygótól is. Az a véleményünk, hogy a Kémet Szövetségi Köztársaság­ban magánköröknek meghívá­sokat kellene eszközölni a ke­leti világ prominens személyei részére. Ez erőteljes lökés len­ne a békéhez és a megértéshez. Talán meg is történhet belát­ható időn belül. Akkor nem lé­tezne többet német kérdés ... Willi Nederkom, Nyugat- Németország.« Nem feledtük el a borzalmakat «■Éppen, ma hallottam megint egy rövid jegyzéket a rádióban háborúra készülő nyugatnémet tábornokok kiáltozásairól. Mit akarnak ezek? Hiszen minden ember emlékezetében él még az a sok borzalom, melyet okoztak. Most talán atom- és hidrogénbombákkal akarják folytatni, amit 1945-ben abba­hagyattak velük? Csak nehogy csalódjanak... 1 A Szovjetunió és a békét akaró emberek nem alszanak. Miért utasítják visz- sza a nyugati hatalmak a Szovjetunió számtalan, békét elősegítő javaslatát? Azért, mert nekik a háború üzletet je­lent. A népek azonban békét akarnak. Szívből üdvözlünk minden törekvést, hogy a vi­tás kérdésekben tárgyalások útján egyezzenek meg ... J. K., Ausztria.*« Meghálálható a meg­értéshez vezető út “A nézeteltérések nem vezet­hetők le fegyverekkel. Tárgyal­ni kell, beszélni egymással, s meg lehet találni az utat, amely a megértéshez vezet. Csak jóakarat mindkét oldal­ról és őszinte gondoskodás a békéről, vezethet jó megoldás­ra. Be kellene fejezni végre a mértéktelen nyugati uszítást, amellyel mindent, ami Kelet­ről jön, kommentálnak. A Szovjetunió vezetői már oly sok javaslatot tettek a Nyugat­nak, csakhogy őszinte békeaka­ratukat bebizonyíthassák. A Nyugat visszautasítja ezt a kö­zeledést, s a gyengeség jelének vagy a hidegháború eredmé­nyének mondja. Hruscsov né­hány legutóbbi kijelentése nagy izgalmat keltett a nyuga­ti álszent békebarátokban. Én a legjobb akarattal sem tudok háborús fenyegetést találni ab­ban, ha egy szovjet államférfi egyszer nevén nevezi a dolgo­kat, és a Nyugatot józanságra szólítja, mielőtt nem késő ... H. Rosenkranz, Német Szö­vetségi Köztársaság.« Inkább tárgyalni, mint lőni “öt hónapig Svédországban dolgoztam. A svédek életszín­vonala magas. Ez érthető, hi­Sepp Gunderdorfer, Ausztria­Szólaltassák meg a népeket »Remélhetőleg a politikusok hamarosan megegyeznek, hi­szen ez égetően fontos. A né­pek békében akarnak élni.. Röviddel ezelőtt édesapámmal, öcsémmel kerékpáros túrán vettem részt Észak-Svájcon ke­resztül. Akikkel beszélgettünk, svájciak, osztrákok, németek, nem akarnak tudni a háború­ról. A háborút azok csinálják, akik nem tudják vagy nem akarják egymást megérteni. A népeket kellene megszólaltat­ni...! Akik állandó világbé­két akarnak...! Gudnom Pohl, Nyugat-Né- metország.« Legyen Berlin szabad város Miért ne lehetne Berlin sza­bad város? Melyik németnek van szüksége megszálló csapa­tokra Berlinben? Nem lehet egyetlen berlininek sem érde­ke, hogy Berlint kémközpont­nak, vagy más ilyennek hasz­nálják. Amire a berlinieknek szükségük van: az a szabad város, amelyben minden ber­lini békében és jólétben élhet. Ez teremtheti meg a békesze­rető, demokratikus Németor­szágot, nem pedig a Német Szövetségi Köztársaság fel­fegyverzése. S mindez megva­lósítható, ha a németek egy­más közt tárgyalóasztalhoz ül­nek, lemondanak a megszálló csapatokról és a háborúra ké­szülő nyugatnémet Bundes- wehrről... Legyen Berlin sza­bad város, hogy mindez meg­valósulhasson ... Josef Karel és a Gangl-csa- lád, Ausztria.« vét 320 hektoliterre teljesítet­te tavaly. 267 vagon nyers­anyagot dolgoztak fel. Jó mun­kájukkal elnyerték az élüzem címet. Idei tervük már maga­sabb — átlagosan havi 280 hek­toliter —, s teljesítésére meg­van minden lehetőségük. Ren­delkeznek kellő számú munka­erővel. betanított és segéd­munkásokkal, valamint elegen­dő nyersanyaggal. A feldolgo­zott nyersanyagból aztán nyersalkoholt nyernek. A gyár­tási melléktermék sem vész kárba. Naponta mintegy 100— 130 hektoliter szeszgyári mos­lékot szállítanak el a termelő- szövetkezetek és az egyéni gaz­dák állataik etetésére. A mos­lék gazdag fehérje- és kemé­nyítőtartalma elősegíti a ser­tések hízását, a fejőstehenek tejhozamának növekedését is. Egy emberként dolgozunk A kötcsei Jóreménység Ter­melőszövetkezetben nagy a munkakedv. Mindenki tervez­get, mindenkinek van javasla­ta a gazdaságosabb termelést illetően. A vezetőség nincs ma­gára hagyatva. A tagság elgon­dolása fontos tartozéka itt az előbbre jutásnak. A vezetők, mielőtt cselekednének, meg­hallgatják véleményüket, s így kerekedik egésszé a sok-sok javaslat. Az irányítók és a tagok együttes munkájának köszön­hető, hogy nincs szégyenkezni­valónk. Tavaszi vetéseink szé­pek, május végére sikerül tető alá hozni a saját erőből készü­lő borjúistállót. Az 50 férőhe­lyes tehénszállást olcsó, de na­gyon ötletesen elkészített új kút látja el vízzel. Kertésze­tünket képzett szakemberek vezetik. Áz agronómus taná­csainak lépten-nyomon érződik a hatása. Ahol van egység, ott van erő is,' s mi nem aggódunk a jö­vőnk miatt, mert a gazdálko­dási tervet együttesen hagy­tuk jóvá, és valóraváltásáért egy emberként dolgozunk. Juhász József Kötcse. NEQYVEN ÉVE TÖRTÉNT a Ifjúmunkás-telep Szántó-laktanyában A Tanácsköztársaság So­mogy megyei direktóriumá­nak egyik fontos és hiányt pótló rendelkezése volt, hogy a fiatal munkásgár­dával: a sok esetben mos­toha sorsú tanoncokkal úgy kell bánni, ahogyan az a jövendő munkásokat meg­illeti. Kzérl szervezték ajeg a Szántó-laktanya hatalmas épülettömbjében azt az is­kolát, ahol a különféle szakmák tanulói új körül­mények között készülhetnek későbbi mesterségükre. A Somogyi Vörös Újság 1919. május 17-i száma írja erről: “Hirt adtunk arról az ifjú­munkás-nevelő tervről, amelynek értelmi szerzője Latinka elvtárs, direktóriu­mi tag, amely tervnek célja, hogy a proletárgyermekeket hajlamuknak megfelelő ipa- fi foglalkozásra képezze ki. Tegnap a Somogy megyei termelőszövetkezetek köz­pontjában értekezlet volt eb­ben az ügyben. A Somogy megyei fizikai ifjúmunkások nevelését központosítják, s máris gondoskodtak megfele­lő helyiségről és a szükséges berendezésről és felszerelés­ről. A Kontrássy utcában le­vő volt Szántó-laktanya föld­szinti helyiségeiben és szute­rénjében lesznek a különbö­ző iparágak műhelyei. Min­den műhely élén egy műve­zető lesz, aki mellé kipróbált kisiparos elvtársak kerülnek, akik az ifjúmunkásokat az iparra oktatják. Minden mes­terség képviselve lesz. Ezek a műhelyek könnyebb mun­kák elvégzését is elvállalják. Az így szerzett jövedelmet azután arányosan felosztják az ifjúmunkások között. A gépeket és berendezéseket részben a felhagyott kis üze­mekből, részben pedig a bu­dapesti technológiai iskolá­ból szerzik be. Az ipari mun­kaidő délelőtt tart. Délután 2—3 óráig elméle­ti kiképzés lesz a budapesti technológiai múzeum ipari iskolájának mintájára. Az el­méleti oktatást mérnökök vezetik. Azok az ifjúmunká­sok, akik kiváló szorgal­mukkal és tehetségükkel al­kalmasnak, látszanak maga­sabb kiképzésre, külön elmé­leti oktatásban részesülnek, s ezeket magasabb képesí­tésre, esetleg mérnöki pályá­ra készítik elő, s a direktó­rium gondoskodik további neveltetésükről.*' Pél'/éscifá felhívás az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Marxizmus—Leninizmus Egyetemére Budapestről. December 13-án úgy látszik, nem nyerte éjjel két órakor már át is ju- a tetszésüket. A Somogy Megyei Pártbi­zottság felvételi pályázatot hir­det a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1959—69-as tan­évére. Az egyetem célja, hogy párt-,, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandis­ták szervezett marxista—leni­nista oktatását egyetemi szín­vonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3- év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyam«» politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történe­tét tanulják. A tantárgyakból minden fél­I megl | évben vizsgáznak. Az egyetem A .HŐS" 1. toltak a határon. — Még, meg! — szóltak ra f elvégzéséről bizonyítványt Nagy volt az örömük: el- nem egészen barátságos han-1 kannak. jutottak az ígéret földjére. gon. — Figyelmeztetjük, hogyl Azj egyetemen hetenként — No, jövőre, 1955-ben már itt nem hallgathat el semmit. f egyszer, meghatározott napon, biztos nem kell melóznod! — Ha nem beszél szépszerével, f kötött foglalkozás van (elő- mondta Budai. vannak nekünk más eszkö- jadás, osztályfoglalkozás), me­zeink is.., | jy€n a részvétel kötelező. A Gyulai meglepődött: !tandíi évre 150 forint’ _ . ...... í plusz 29 forint nyomtatvany­De uraim... Mi azért jót-f mejy félévenként fizethe- a szabad mlagba, hogy t tő. Az egyetem hallgatóinak a segít- j magyar forradalmi munkás- kommunizmus ellem t paras,t kormány 1088—1957. Útközben beszélgettek, halkra fogva szavukat, ne­hogy valaki meghallja. Gyulai vitte a szót: — Majd meglátjátok, mi­lyen jó dolgunk lesz... Olvastam valahol, hogy Rockefeller is ' rikkancsként kezdte.. Budai, az erős Budai, aki fiatal korában kevés sikerrel próbálkozott az ökölvívással, és az a szokása megmaradt, hogy okkal ok nélkül szíve­sen verekedett, most is kont­rázott: — Te marha! Az Ford volt! Majdnem ölre mentek, még szerencse, hogy Zengő közbe­lépett: — Ne hülyéskedjetek srá­cok. Még csak az kell, hogy ugráljatok, s valaki igazoltas­son bennünket! Lebukunk, az­tán megnézhetjük magunkat! Gyulai nagyon biztos volt a dolgában: — Ugyan, ne sírj nekem, apuskám. Aki mer, az nyer! Tuti tipp volt ez a lelépési trükk, mi? Zelgovits, az álmodozásra hajlamos Zelgovits csak úgy maga elé mormolta: — Holnap ilyenkor már Bécsben leszünk! börtönviszonyokban is szak­értőnek képzelte magát, »vi­gasztalta* a többieket: — Na és aztán! Van egy pár haverom, akik már ültek! Csuda kasa ürgék! Azok ha- doválták, hogy a sitten nem is olyan borzalmas. Jégen van az ember, annyi az egész. Al­ma csaj, alma pia! De egyéb­kent. .. Nem is vagány, aki úgy éli az életét, hogy ne lett volna sitten. Zengő közbeszólt: — Azért Bécsben mégiscsak jobb, mint Vácott! Elhallgattak. Egy határőr- tiszt jött szembe. Feszesen tisztelegtek, a tiszt visszatisz- telget, nem talált semmi ki­vetnivalót a tiszteletadásban. Ahogy tisztes távolba értek, Zengő felsóhajtott: — Csakhogy túl vagyunk rajta... Ilyen piti dolgon nem lenne jó lebukni.. > A négy fiatalember határőr egyenruhában igyekezett a határ felé. Az egyenruhákat Zengő Lajos szerezte, aki a ha­tárőröknél teljesített szolgála­tot Fegyvert is szerzett. Zen­genél géppisztoly, Budai Gás­—i Meglátod, milyen fejes leszek — ficánkolt Gyulai. — Én januárra már kocsit akarok venni! — jelentette ki spártai egyszerűséggel Zengő. Még Zelgovits volt a legreá­lisabb: — Négy-öt év, és már prí­mán megy minden! Addig ábrándoztak, amíg — a fogdában találták magukat. Az angol zónában felevő Fürs- tenfeldben az osztrák hatósá­gok igazoltatták, majd lefegy­verezték és röviden kihallgat­ták őket. Utána felfegyverzett csendőrök vették körül a tár­saságot, s lekísérték a csend- őrség fogdájába. Azaz csak hármukat, Gyu­lák, Budait és Zelgovitsot. Zengőt, mint katonai személyt azonnal Grazba szállították. Vége-hossza nem volt a ki­hallgatásoknak. Különösen Gyulaiban láthattak sok fan­táziát a kihallgatók. Újra és újra felvezették a vizsgálati szobába. Leültették egy szék­re, vele szemben két angol katonai egyenruhás férfi és egy tolmács foglalt helyet. — Nos, Mr. Gyulai, mit tud nekünk még elmondani? — kérdezte az egyik rendőr­tiszt. — Sók mindent uraim, sok mindent — ajánlkozott a disszidens. — Csak kérdezze­nek, én készségesen válaszo­lok. .. í (XI. hó 21.) számú határozata tünk karriert csináljunk, és sük a harcot. A tolmács még ahhoz semf vett fáradságot, hogy ezt le- í fordítsa. Rászólt Gyulaira: f — Ne fecsegjen, ez nem| üdvhadsereg... Nem er de '-cél f bennünket különösképpen, | hogy mi a véleménye, hanem | csak az, hogy milyen tények-1 ről tud... í Kibővített ülésen tárgyalta Szegény Gyulai egy-egy ki-*meg az MSZMP Marcali Járá- hallgatás közti szünetben, lent, si Bizottsága az elmúlt héten a fogdában állandóan törte a*a járás kulturális helyzetét, a fejét, hogy még valami azt művelődéspolitikai irányelvek eszébe jusson, amire esetleg f tükrében. Az ülésen megjelent szükségük lehet az angolok- £ Takács István, a megyei párt­nak. El is mondott öt nap % bizottság agitációs és propa- alatt mindent, aminek hasz-1 ganda osztályának vezetője és nát veheti az ellenséges hír-%Horváth László, a megyei ta- szerzés. Beszámolt szökésük J nacs művelődésügyi osztályá- útvonaláról, az egyenruhák és § nak vezetője is. fegyverek megszerzési módja-1 Nagy László, a járási pártbi- ról. Elmondta, kik azok a »ha- i 'zottság osztályvezetője beszá- verjai*, akik tudomása sze- 1 mólójában részletesen elemez- rint szívesen kiszöknének. | te a járás kulturális életét ösz- Egyszóval agyának legrejtet-1 szehasonlítva a felszabadulás tebb zugaiból is »kitálalt*... fölötti művelődési helyzetet a Amikor öt nap után közöl-1 naaival. Az átfogó, a kultúrá­tok velük, hogy kihallgatásuk I lis élet minden részletére kiter- véget ért, szinte a plafonig beszámolót több hozzászó- ugrották a boldogságtól: jlás követte. Kovács László, a í Marcali Községi Tanács V. B. alapján egy évre 24 napi tanul­mányi szabadság jár, A felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek! és a tanuláshoz szükséges marxista-ismerete­ket már megszerezték. Az egyetemre pártoiikívü- liek is kérhetik felvételüket^ Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola sth. hall­gatója. A pályázat a megyei pártbi­zottságon (Sztálin u. 14.) be­szerezhető kérdőív alapján tör­ténik. A pályázatot a megyei pártbizottság agitációs és pro­paganda osztályára kell külde­ni június 10-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot; 2. az illetékes pártszervezet javaslatát; 3. a vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköré­ről; 4. orvosi bizonyítványt, amely szerint egészségi állapo­ta lehetővé teszi, hogy egyete­mi színvonalon tanuljon. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA A járás kulturális életéről tárgyalt a Marcali Járási Pártbizottság — No, végre! Most már. , , , ,, . .. , t elnökhelyettese a könyvtár . ... . ittunk van az elet, elot-: elhelyezéséről, Frang József Talon kezdjük a katonai tünk vannak a korlátlan le--járási könyvtárvezető a szak­pámál, Zelgovits Tibornál és vonatkozásokkal szolt köz- hetőségek. Itt Nyugaton csak * szervezeti könyvtárak kihasz- Gyulai Lajosnál egy-egy pus- °e a másik angol. — Honnan ka volt. Csak Zengő volt kö­— Vagy sitten! — eüenke- zülük határőr, ez adta meg a sett Zengő, akiben úgy látszik, disszidálási ötletet: egyenru- felülkerekedett a kétkedés kában közelítik meg a határt, Qsetleme. így nem lesz olyan nehéz. Budai, mint mindenben,^ a December 10-én Múltak szerezték az egyenruhákat és a fegy vet eket? Gyulai részletesen elmond­ta» Csak úgy csöpögött a nagy igyekezettől, hogy a két angol­nak a kedvében járjon, De az csinál karriert, aki nem I nálatlanságáról, Molnár István, _ . fa járási pártbizottság munka­alszik, hanem megfogja a sze- | társa ' - ■ — lel.- f rencsemálae farkát.., kesedett Gyulai. a puszták kulturális (Folytatása következik.) lel-1 helyzetéről, Nádor Zoltán, a ♦ járási tanács v. b. elnökhe- Jlyettese a pedagógusok ideoló- Igiai átneveléséről, Kristóf Je­nő, a pusztakovácsi Dimitrov Tsz főagronómusa az általános iskolából kikerülő fiatalok helyzetéről, továbbképzéséről beszélt. A vitát Szigeti István, a já­rási pártbizottság titkára fog­lalta össze. Megállapította, hogy a beszámoló általában helyesen elemezte a járás kul­turális helyzetét, és alkalmas arra, hogy a pártalapszerveze- tekben is megvitatásra kerül­jön. Új mfígorsorozat indul kedden a rádióban A dokumentumok a német fa­sizmus magyarországi politikájá­nak történetéből című sorozat el­ső műsorának címe: A szerződés célja. A közvélemény előtt aűg ismert vagy teljesen ismeretlen dokumentumok hangzanak el: tit­kos szerződések, vezető nácik és horthysta politikusok vallomásai Magyarország gazdasági kifosztá­sának tényeiről, Horthy-Magyar- ország gazdasági leigázásáról, az országnak a náci világuralmi ter­vekbe való teljes bekapcsolásáról. A következő műsor a magyar po- Utikai élet -gleichschaltolásának«, nácik magyarországi kémhálá- zata kialakításának, a Volksbund megszervezésének titkos adatai* tartalmazza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom