Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

■ SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1959. május 15. Idény kezdetén a vendéglátóiparban Több mint egymillió forin­tot költött az idén építkezésre, felújításra a Béke Szálló és Vendéglátóipari Vállalat. Eb­ből a pénzből építették az el­avult cukrászüzemet csempé- zett falú, villanykemencével el­látott műhellyé, amelyben a fagylaltot elkülönítve gyártják. Ugyancsak ebből alakították át a rossz emlékű büfét (tal­ponállóit:) kisvendéglővel egy­bekötött modern cukrászda­eszpresszóvá, amely már eb­ben a hónapban megnyitja ka­puit. Átfestik a Corso cuk­rászdát. tatarozták és kisven­déglővé alakították a Városi és a Szabadság parki vendég­lőt Még a nyáron minden kü­lönösebb építkezés nélkül bisztróvá alakítják át a jelen­legi Béke eszpresszót, ahol ka­kaót, hideg ételeket, salátafé- lesegeket kaphat a közönség. Az Április 4 utcai új eszpresz- szót és a Szabadság parki ven­déglőt neonosítják, és az idén először várja vendégeit a Jókai ligeti sörkert. valamint a Ba­lázs 'kert kirándulóhely. Ven­déglátóiparunk tehát igyekszik lépest tartani az igényekkel, a többi megye vendéglátóiparának előrehala­dásával. Egyoldalú megítélése volna . azonban az idei felkészülésnek az, ha csupán az építkezések­ből mérnénk le, hol is tart a nyári idényre való felkészülés­sel a vendéglátóipar, ameiy ebben az évben Boglártól Fo­nyódig a Balaton, déli oldalá­nak egy jelentős vendéglátó­ipari egységét vette át az üdü­lővendéglátó Vállálattól. Hogy sikeres lesz-e a vendéglátóipar nyári idénye, attól is függ, mi­lyen zenét hallhat a közönség, ihat-e elég sört, hűsítő italt, fogyaszthat-e kedvére fagylal­tot, és válogathat-e az ételek választékában. Amilyen biz­tos az, hogy sörből és a Bor­forgalmi Vállalat jó és olcsó borából annyit fogyaszthat a közönség, amennyit teak akar, olyan bizonytalan, hogy á hű­sítő italellátásról mi lesz a fo­gyasztók * véleménye. Az. hogy szódából a naponta szükséges kétszeri, sőt háromszori ki­szállítás (térítés) helyett üveg, béralap, szállítóeszköz hiányá­ban csak egyszer szállít ki szódát a szikvízüzem, igen két­ségessé teszi. a kielégítő üdítő italellátást. A városi tanács végrehajtó bizottságának dön­tésétől vár megoldást a ven­déglátóipar és a közönség. Ez a döntés csak akkor lehet megnyugtató, ha a tanács kel­lő béralap, szállítóeszköz biz­tosításával a szikvízüzem se­gítségére siet. Jobbnak ígérkezik az éte­lekkel való ellátás. A nyolc, családias jellegű kisvendéglő hozzájárulhat ahhoz, hogy a közönség szívesen látogassa étkezdéiket. Feltéve, ha . .. az étlapok választékát olyannak találja, amilyennek szeretné. Sokrétűnek és n^m olyan sze­gényesnek, mint' amilyenek nem egyszer, sem kétszer vol­tak az elmúlt időszakban. Vo­natkozik ez a Béke étteremre, de még inkább a kisvendég­lőkre, amelyeknek a többi kö­zött feladatuk az is, hogy kialakítsanak egy-egy ételféleséget, amelyet ott mindig megtalál­hat a vendég. Ehhez a húsipari vállalat is hozzájárulhat, ha a belsőséget necn elsősorban sa­ját boltjában értékesíti, s több májat, vesevelőt juttat a ven­déglátóipari vállalatnak. Erre most nagyobb lehetőség lesz, a kereskedelmi osztály tájékoz­tatása szerint ugyanis szapo­rodnak a friss vágások. Nem fordulhat elő, és nem válhat hosszabb ideig tipikus jelen­séggé, hogy a legkeresettebb kisvendéglőknek is egyetlen valamire való étele csupán a sertés- vagy a marhapörkölt legyen. Érvényesüljön az az elv, hogy a vendéglátóipari egységek a közönségért van­nak, és a veszteségtől való fé­lelem miatt ne vonakodjanak egyes ételekből többet is ké­szíteni. Akkor nem történik meg, hogy már délután 6-ra minden elfogy. Nemigen lesz ilyen, ha a vend áglátói pari el­lenőrök azonkívül, hogy kör­mükre néznek az! üzérkedők­nek, minden alkalommal, ami­kor ellenőriznek, felülvizsgál­ják az üzletek nívóját is. Igen nagy feladat előtt áll a vendéglátóipari vállalat a Balatonon. Az Üdülővendéglá­tó Vállalat, sajnos, elhanyagolt egységeket adott át nekünk. Az átszervezéssel bekövetke­zett nagyfokú szakember- hiány miatt félő, hogy a bala­toni üzletek nem lesznek »ké­szen« az üdülési idény meg­nyitásakor, legfeljebb úgy, ha külső segítséget is kapnak. A nehézségeket csakis így győz­hetik le. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága továbbra is adja meg azt a támogatást a vesndéglátcüpari vállalatnak, amelyet korábban. Szép példá­ját nyújtotta a segítségadás­nak a Somogy Megyei Építő­ipari Vállalat, amely nagy el­foglaltsága ellenére is vállalta a balatoni vendéglátóipari egy­ségek építését, tatarozását. A szakács-, pincér-, üzletve­zető-hiány arra kötelezi a vendéglátóipar dolgozóit, hogy a leglelkiismeretesebben álljanak hivatásuk magaslatán. Hiába 'kísérletezik a Béke pél­dául az új turmix-italokkal, ha cukrászdája dolgozói úgy »népszerűsítik« azokat, hogy a mirelit málna csomagolópapír­ját is beleőrlik a szörpbe, mint ezt nemrégen tették. Több felelősséget kér a kö­zönség minden vendéglátóipari dolgozótól. A vállalat pártszer­vezetének és szakszervezeti bi­zottságának e téren nagy fel­adata van. Kétségtelen, hogy a tavalyi­nál jobban kezd a vendéglátó- ipari vállalat az idei idény ele­jén. De ezt a helyzeti előnyt csak akkor »értékesítheti« jól, ha a vendéglátóipar dolgozói közös erővel munkálkodnak a sikerért. Legyenek tiszták a sokszor zsúfolt és ezért több­szöri söprésre, tisztításra szo­ruló italboltok, cukrászdák. Az eladók és kiszolgálóik udvarias­ságukkal, figyelmességükkel nyerjék meg a vendégek ro- konszenvét. Figyelmetlensé­gükkel ne tegyenek kárt a gé­pekben, ne okozzanak kárt a népgazdaságnak. A sok tánc­zenekar, az időnként igénybe vett műsorok jó hangulatot te­remtenek a vendéglőkben, esz­presszókban a Balatonon és a városban egyaránt. Nagy erőpróbája lesz a ven­déglátóiparnak az idei nyár, hiszen jövőre még több bala­toni egységet kap. A közönség előlegzi a bizalmat. A vállalat­nak nem szabad csalódást okoznia. Sz. N. Hol üdülhetnek a nyáron a somogyi fiatalok? Hamarosan eljön megint a nyár, a kirádulások. táborozá­sok örömeivel. Közös utazáso­kat. üdüléseket terveznek már az iskolák. Erről beszélgettünk Bogó Lászlóval, a KISZ So­mogy megyei* titka Lávái. — Hová mehetnek üdülni a somogyi fiatalok? — Megyénkből két központi sátortáborba — Balatonboglár- ra és a Hanságra — mehetnek a nyáron. Balatonbogláron ba­rackszedés, szőlőkötözés és egyéb gyümölcsgondozás vár az önként jelentkező 30 lány­ra; napi 6 órát dolgoznak, töb­bi idejüket kedvük szerint tölt­hetik el, s munkájukért teljes ellátásban részesülnek. Hat­órás lesz a munkanap a Han­ságon is, ide a Táncsics Gim­náziumból eddig 37-en jelent­keztek, s már elértük a 120 fő­re tervezett létszámot­— Balatonmárián június 22-e és augusztus 28-a között öt csoport számára szervezzük meg a vezetőképző táborozást; az Ifjú Gárda tagjait a Me­csekbe. Sikondára visszük el a nyáron; a Textilművektől tu­rista táborba mennek kb. 30-an; szervez kirándulást a Közgazdasági Technikum, a ta­hi gimnázium a Bükkbe; a ka­posvári fiúgimnazisták június 20-án. a lányok pedig augusz­tus 2-án bakonyi táborozásra indulnak. Nagyatádról a lá­nyok a Balaton mellé, a fiúk mozgótáborba készülnek. Moz­gótáborba mennek a csurgóiak is július 1-én a Pilisbe. — Csupán a megyei KISZ- bizottság szervezi június 28- tól augusztus 22-ig négy, két- kéthetes csoport számára a ba- latonőszödi önkéntes munka­tábort. A sátortábort a Bala­tontól kb. 50. méterre helyez­zük el a Minisztertanács üdü­lője mellett a fenyvesben. A négyszer száz fiú számára emeletes vaságyat, pokrócot, lepedőt, fejpámát, továbbá az oda- és visszautazás költségeit, teljes ellátást mi biztosítjuk. — Mi a balatonöszödj bor célja? tá­— Célunk, hogy megismer­tessük a fiatalokkal a fizikai alkotó munka szépségeit, elő­segítsük a kommunista közös­ségi szellem kialakítását. Al­kalmat akarunk adni olyan tettekre, amelyek évtizedek múltán is hirdetik a mai fia­talság áldozatkész munkáját. A táborozás idején négy kilomé­ter hosszú szívócsatornát aka­runk építeni. így 250 hold — jelenleg hasznavehetetlen — földterület lesz termővé, s jö­vő évben a munkát folytatva további 500 kh válik hasznosít- hatóvá. __ , _ i — Milyen lesz a tábor szervezeti felépítése? — A vezetőség öt állandó (parancsnok, kultúr-, sportfe­lelős, orvos, munkát irányító technikus) és öt változó tag­ból (három szakaszvezető, a tábor KlSZ-titkára, ügyeletes) áll. — A munkaidő hat órája után kultúr- és §portfoglalko- zás, fürdés, pihenés jelenti a résztvevők programját. Ide is, mint a Hanságba, szülői bele­egyezéssel, és orvosi vizsgálat után jelentkezhetnek a fiata­lok. A tábor élete meghatáro­zott program szerint folyik, az itt töltött vasárnapon min­den csoport hajókirándu­lásra megy. A kiválóan dolgo­zó fiatalok közül a legjobba­kat felvesszük a KISZ-tagok sorába, altkor is. ha nem tet­ték le a Kilián-próbákat — A kultúra, a politika és a sport terén milyen lehe­tőségeket nyújt a tábor? — Minden csoport részére egy-egy külpolitikai tájékoz­tatót tartunk, s néhány vete­ránt vagy , írót kérünk fel, hogy tartson előadást a VIT- ről. Kis könyvtárat rendezünk be a táborozás idejére, egy-egy színház- vagy mozilátogatást és szellemi öttusa-versenyeket rendezünk ' — A mindenkinek kedve sze­rinti sportolás céljából két röplabda-felszerelés, futball- labdák, pingpongasztalok, sakkfelszerelés áll a tábor la­kóinak rendelkezésére, s lab­darúgó-, röplabda-, úszó-, asz­talitenisz- és atlétikai verse­nyeket rendezünk — mondta Bogó László befejezésül. V. P. A földművesszövetkezeti közgyűlések mérlege A közelmúltban tartották meg a földműves-, a tej- és a takarékszövetkezetek 1959. évi rendes közgyűlésüket, a körze­ti fmsz-ek székhelyén a kül­döttgyűléseket. A mintaalap­szabály kimondja, hogy a köz­gyűlés — a szövetkezeti de­mokrácia elvének és tömeg- szervezeti jellegének megfele­lően — a szövetkezet legfőbb irányító és igazgatási szerve. A közgyűlés kizárólagos ha­táskörébe tartozik: a mérleg !í Kultúra" a frontváros-politika árnyékában Az utóbbi hetekben és hóna­pokban a nyugat-berlini újsá­gok, amelyek különben kíno­san i ügyelnek, hogy a saját portájukon levő bajokat el­hallgassák vagy elbagatelli­zálják, kénytelenek már a nyugat-berlini kulturális élet válságáról beszélni. Egy sor riasztó tényt sorolnak fel, s ezekből le lehet vonni a kö­vetkeztetést, hogy a kulturális év óta végleges szerződés nél- san engedélyezett könyvekre kül dolgozik. Kollégája, Oscar támaszkodhatnak. amelyek Fritz Schuh a Theater am egész tendenciájukban a náci Kurfürstendamnál, Nyugat- ~ Németországba költözött át, mert az állandó pénzhiány miatt nem tudott megfelelő munkát végezni, és nem volt képes a művészi színvonalat tartani. Tatjana Csovsky ba- lettmesternő egy meghívásra Majnafrankfurtba távozott, és rezsimet igazolják. Tiburtius, a nyugat-berlini népművelési szenátor, egykori aktív i milita­rista és fasiszta még azt is ki­jelentette, nem lát okot, hogy Hitler „Mein Kampf”-jának használatát az iskolákban be­tiltsák. A frontváros ele^^fr°nt',áa°Si?íu1ua T fr9a Berger, a világhírű éne- hisztérikus légköre nyekában mindinkább hanvat— kesnő is plhaou^i ...... i _ : Ö nyékában mindinkább hányát lik és veszt jelentőségéből. Az újságok nem, de a kulturális élet belátással bíró személyisé­gei már olyan véleményt is nyilvánítanak, hogy ezen a té­ren egészségtelenül hat Nyu- gat-Berlin elszigeteltsége ter­mészetes hátterétől, és hogy a felelősség ezért a helyzetért egyedül a nyugat-berlini sze­nátus politikáját terheli, mert Nyugat-Berlinbbl NATO-front- várost csinál az NDK és a szo­cialista államok ellgn. Milyen riasztó tényekről van szó. Jelentős művészek mind kevésbé akarnak mos­tanában Nyugat-Berliniben te­vékenykedni, mások elhatá­rozták, hogy elhagyják a vá­rost. így például a nyugat-ber­lini operának mindmáig nem sikerült neves karnagyot ta­lálnia, mert Wolfgang Sawa- lisch és Heinz Wallberg egya­ránt visszautasították meghí­vásukat erre az állásra az anyagi eszközök nem kielégítő volta miatt. Az opera intendánsa, Carl Ébert professzor is valószínű­leg feladja állását, mert mind- Nem üldözik a néger diákok kesnő is elhagyni készül a va­rost. A művészek ilyen elhatáro­zása mögött mindig az a tény van, hogy a hisztériának és a hidegháborúnak jelenleg Nyu- gat-Berlinben uralkodó légkö­rében nem bontakozhat ki ter­mékeny, gyümölcsöző kultu­rális élet.. A hidegháború at­moszférája magával hozza, hogy ma Nyugat-Berinben is­mét büntetlenül grasszálhat- nak antiszemita, fasiszta ele­mek. Nemrégiben egy fehér­gárdista emigráns és volt SS- vezető uszítására fasiszta fia­talok egy csoportja bűzbom­bákkal és ordítozással félbe­szakította az „Ich und kein Engel” című színdarab előadá­sát, mert a darab a varsói get­tó lakóinak hősies harcáról szól a náci barbárok ellen. A demokratikus diákoknak e provokáció ellen tiltakozó fel­vonulását a nyugat-berlini rendőrség betiltotta és felosz­latta. Büntetlen maradt a faji uszítóknak az a csoportja, amely a nyugat-berlini operá­ban botrányt rendezett, ami­kor Vera Little néger énekes­nő mint Carmen lépett fel. és eredménykimutatás megál­lapítása, a mérleg szerinti fö­lösleg felosztása, az évi terv jóváhagyása, az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása. Az évi rendes közgyűlés te­hát hatáskörénél és szerepénél fogva minden évben jelentős esemény a szövetkezetek éle­tében, annak sikeres lebonyo- lítása évenként ismétlődő fon­tos feladat. Az ez évi közgyű­lések jelentőségét növelte szá­mos új tényező: a termelői ár­rendezés. az ezzel kapcsolatos és egyébként is szokásos év­# végi leltározások, valamint a # mezőgazdaság szocialista fej­lesztésében bekövetkezett elő­rehaladás. Vizsgáljuk meg, hogy az 1959. évi közgyűlések hogyan tettek eleget ennek a feladatnak, és hogyan töltöt­ték be alapszabály szerinti hi­vatásukat. A földművesszövetkezetek a közgyűléseket megelőzően 275 helységben (helyi szervezetnél) tartottak tagértekezJeteket; az intéző bizottságok beszámol- , tak a község múlt évi szövet- f keze ti munkájáról, és megvá­lasztották a küldöttgyűlés­ére a küldötteket. Ezt követően _ , _, , . „ fáz fmsz-ek és a szakszövetke­— a Schiller-Theater igazgatója # ze|:e!í együtt 51 közgyűlést és ilyen kultúrpolitikája követ­keztében azok a művészek, akik őszintén a művészi élet tisztaságáért, a megértésért és békéért szállnak síkra, nehe­zen tudják felfogásukat meg­valósítani. Mégis sok nyugat­berlini művész a nehézségek és kellemetlenségek ellenére mindenekelőtt a fiatalokra hat rombolólag. Már nem is lehet számon tartani, hány tárgyalá­son mondják el a fiatalkorú bűnözők, hogy a Nyugat-Ber- linben tömegesen nyújtott gengszterfilmek és szennyiro­dalom adta a lökést számukra bűncselekmények elkövetésére. Az utóbbi időben mestersége­sen is létrehoznak tömeghisz­tériát. Röviddel ezelőtt egész Nyugat-Berlint foglalkoztatta az a botrány, amely az ameri­kai rock-and-roll apostol, Bili Haley fellépésekor a Sportpa- lastban kitört. Az énekes olyan őrjöngő állapotba hozta fiatal hallgatóit, hogy azok széttör­ték a széksorokat, összezúz­ták a színpad berendezését, és végül tettlegesen léptek fel a rendőrséggel szemben. A köz­vélemény élénken követelte az effajta „kulturális rendezvé­nyek” betiltását, a szenátus azonban azzal az átlátszó kifo­gással hárította el, hogy ma­ellen például egy lipcsei ven­dégjáték miatt csúnya hecc- f kampányt indítottak — igyek- # szik ápolni a jó hagyomanvo-# J£g^étkezeti tagból kát, és nem hagyja, hogy el-?mintegy 45 000-ren 61 küldöttgyűlést tartottak. A J t a g ér teke zle t e ken és a köz­gyűléseken a több mint 98 000 összesen jelenteik szakítsák a Keletet és Nyuga-?meg. a küldöttgyűlésekén az tot összekötő szálakat. Nagy- f 5650 küldött közül 4370-en számú nyugat-berlini művész \ voltak jelen, a szenátus ellenállását leküzd-\ A szövetkezeti tagság foko- ve keresztülvitte, hogy a város?zott aktivitását bizonyítja az a mindkét részének kulturális \ tény is, hogy a beszámolókat intézményeiben vagy egészen J követő vitákban mintegy 2500 a Demokratikus Berlinben te- ? szövetkezeti tag mondta el vé- vékenykedik. A nyugat-berlini f leményét, bírálatát a szövet- egyetemen néhány héttel ez- \ kezetek múlt évi működéséről, előtt megrendezett nagy atom- ? A hozzászólók számos értékes fegyverkezés-ellenes diákkong- 1 észrevételt, javaslatot tettek a rPCC7110 Cil Xr firtimlvnnl 4^4-+- f Is resszus élénk figyelmet keltett, \ szövetkezeti munka és pozitív irányban befolyásol- ? tására. Indítványozták. megjavi- hogy ta a német" kérdés megoldásé- 4 az frmz-ek •> bőitek helyes és ról folvó vitát \ zükséges szakosítását tovább­ra is tarisatí leiadatuknak, ról folyó vitát. A szovjet javaslatok után a] művészeket ugyanúgy, mint a, lakosság többi részét az az ak-( tuális kérdés foglalkoztatja, 1 hogy hogyan lehet a jelenlegi 1 tarthatatlan helyzetet meg- ‘ szüntetni. Nagy érdeklődést1 kelt az a javaslat, hogy Nyű­gén hangversenyirodák műso- gat-Berlint nyilvánítsák demi- rait nem lehet betiltani, hiszen litarizált szabad várossá. Nyu-j máig nincs szerződése. A nyu­gat-berlini rádió szimfonikus zenekara Fricsay Ferenc távo­zása óta szintén nem talált új vezetőt. A SchUle» Theater Igazgatója, Boleslav Berleg hat diszkriminálását sem a dahle- mi egyetemen. Hogy ilyen lég­körben ismét náci szellem üti fel a fejét az iskolákban, nem csodálatos, ha meggondoljuk, hogy a tanítók olyan hivatalo­»szabadság« van. Ez az érv ugyan nem győzhet meg sen­kit, mert a szenátus mindeddig megakadályozta magán hang­versenyirodák olyan terveit, hogy Dávid Ojsztrahot, a vi­lághírű szovjet hegedűművészt gat-Berlin akkor lesz ismét] kulturális központ, ha nem lesz többé háborús veszély ( tűzfészke és provokációs tá- ( maszpont a Német Demokra-, tikus Köztársaság ellen, ha-i tsz-eket építési anyaggal, me­zőgazdasági kisgépekkel, és műtrágyával fokozottabban se­gítsék, a tagság folyamatos és rendszeres tájékoztatása céljá­ból negyedévenként tartsanak tagértekezleteket, a közös va­gyont megkárosító és hiány­nyal elszámoló személyeiket az illetékes szervek és hatóságok szigorúbban vonják felelősség­re. A gyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezeti tagság élénk érdeklődést tanú­sít a szövetkezetek munkája, eredményei és feladatai iránt. nem jó kapcsolatokat tart fenn Nyugat-Berlinben felléptessék, mindkét német állammal és#A szövetkezeti tagok tettekkel vagy Brecht-matinét rendezze- kulturális élete is békés lég-# is tanú jelét adták a szövetké­nt az NDK művészeivel. körben fejlődik. #zet iránti ragaszkodásuknak. A nyugat-berlini szenátus Joachim BagemühI. /12 fmsz-közgyűlésen mintegy 250 000 forint értékű anyagi hozzájárulást (pénz, építő­anyag és társadalmi munka) ajánlottak fel és szavaztak meg beruházási célokra. Az 1959. évi közgyűlések — jóllehet helyenként még ki­sebb hilbák fordulhatnak elő —■ nagymértékben hozzájárultak a szövetkezeti demokrácia fo­kozottabb érvényesüléséhez, a vezetőségnek a tagsággal való kapcsolata elmélyítéséhez, va­lamint jelentős segítséget ad­tak a szövetkezeti, feladatok eredményesebb megvalósításá­hoz. A gyűlések megszervezé­sében és megtartásában ki­emelkedő sikert ért el a többi között a barcsi, az iharosbe- rényi, a lengyeltóti és a nagy­atádi fonsz. E szövetkezetekben a tagértékezleteken átlagosan 70, a köz-, illetve küldöttgyű­léseken pedig 95—100 százalé­kos arányban jelentek meg a tagok. Ennek az a magyaráza­ta, hogy az említett szövetke­zetek vezetői az elmúlt évben állandó kapcsolatban voltak a tagsággal, és dicséretes ered­ményeket értek el. Ezzel szem­ben — főleg szervezési hibák­ból — gyengén sikerült a gyű­lés pl. a lakócsai és a bábony- megyeri földművesszövetke­zetben. Nyilvánvaló, hogy a jól mű­ködő szövetkezetek gazdasági eredménye és annak tudato­sítása fontos tényezőként ját­szott közre a közgyűlések si­kerében. Ennek következmé­nye volt, hogy a szövetkezetek többségében — éppen a tava­lyi eredmények folytán — né­pes gyűlés volt. és az előző évekhez képest számottevően csökkent a határozatképtelen gyűlések száma. A közgyűléseken a szövetke­zeti tagság elfogadta, illetőleg helyenként kiegészítésekkel jó­váhagyta az 1959. évi progra­mot, amelynek összeállításakor a szövetkezetek vezetői figye­lembe vették a tagság vélemé­nyét E program megvalósítá­sa nagy feladat elé állít min­den szövetkezetei, éppen ezért — a gyűléseken szerzett ta­pasztalatok alapján — ennek megfelelően kell dolgozniuk ísj Szövetkezeteink törekedjenek arra, hogy a helyi szervekkel és tagsággal a már kialakult jó kapcsolatot tovább erősít­sék, és a jogos kívánalmaknak megfelelően negyedévenként, de legalább félévenként tart­sanak tagértekezletet. A közgyűlések valamennyi szövetkezet számára hasznos tapasztalatokat hoztak. Most az a feladat, hogy ezeket .a ta­pasztalatokat a szövetkezeti feladatok végrehajtásában si­keresen használják fel. Kuszinger János MÉSZÖV előadó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom