Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

Szerda, 1959. május T3. 2 ÍOMOGyi NÉPLAP Véget ért a külügyminiszteri értekezlet keddi ülése — Szerdán folytatják a vitát Lengyelország és Csehszlovákia részvételének kérdéséről Genf (MTI). A Reuter és a DPA jelentette gyorshírben, A csaknem másfél óra hosz- Bzat tartó ülésen Gromiko szovjet külügyminiszter elnö­költ. A Reuter általában jól tájé­kozott körökre hivatkozva je­lentette, hogy a keddi ülésen nem jött létre megállapodás Lengyelország és Csehszlová­kia teljes jogú részvételének kérdésében. A két ország részvételét indítványozó szov­jet javaslatra válaszul a nyu­gati hatalmak Olaszország részvételének kérdését vetették fel. Az értekezlet szerdán dól­____' * u tán fél négy órára kitűzött ülésén folytatják a vitát erről a kérdésről. A DPA jelentése szerint a keddi ülésen kizárólag a len­gyel és csehszlovák részvétel kérdéséről volt szó, és a kül­ügyminiszterek nem mondot­ták el politikai kérdéseket is­mertető beszédüket. II genfi külügyminiszteri értekezlet keddi ülése Gént Az MTI különtudósító- ja jelenti: A genfi sajtóköz­pontban kedden este Zorin szovjet külügyminiszterhelyet- tes számolt be az újságíróknak az értekezlet második munka- üléséről. Az ülés, amelyen Gromiko szovjet külügymi­niszter elnökölt, 15 óra 30 perckor kezdődött és 17 óra 05 perckor fejeződött be. Zorin elmondotta, hogy a keddi ülésen az - értekezlet hozzálátott a konkrét munká­hoz. A szovjet küldöttség ne­vében Gromiko külügyminisz­ter javasolta az ülésen, hogy vonják be a tárgyalásokba a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kép­viselőit. A javaslat elhangzása után ■— folytatta beszámolóját Zorin küJügyminisziterhelyettes — a nyugati hatalmak képviselői ellenkező álláspontra helyez­kedtek, de azt nem tudták semmivel ' megokolni. Nem vonták kétségbe Lengyelor­szág és Csehszlovákia részvé­telének jogosultságát, csupán azt indítványozták,) halasszák el bizonytalan időre a kérdés megoldását. Ezenkívül kísérle­tet tettek rá, hogy ezt a kér­dést egyszerű eljárási kérdés­ként tüntessék fel. A szovjet delegáció kijelentette: nem ér­ti miért kell e kérdés megol­dását elhalasztani és - erélye­sen szembehelyezkedett azzal a felfogással, ínin'tha éz ' el­járási kérdés lenne. Ezzel a keddi ülés véget ért. A kérdés megvitatását a szer­dai ülésen folytatják. Remél­jük — mondotta a szovjet kül- ügymiiniszterhelyettes —, hogy a nyugati külügyminiszterek addig jobban átgondolják az ügyet, úgyhogy pozitív ered­ményre juthatunk. A Szovjet­rövid külföldi hírek Szombat«» és vasárnap Lyonban lépett fel a Budapest Táncegyüttes, amely immár egy hónapja vendégszerepei Franciaországban. Itt is,; akár-, csak Franeiaországi kőrútjuk , más állomásain, kirobbanó si-! kerük volt a táncosoknak és. az együttes népi zenekarának, t * * * Diefenbaker kanadai mi­niszterelnök írja a Scotsman- ben: — Kanadának meggyőző­dése, a Szovjetunióval köten­dő ideiglenes egyezmény is nagyon előnyös lenne. Az egyezmény közvetlen előnye a Kelet és a Nyugat közötti fe­szültség enyhítése s a háború veszedelmének csökkentése lenne, és további fontos egyez­ményekhez vezetne. A kana­dai kormány örömmel üdvöz­li azt a lehetőséget, hogy a külügyminiszteri értekezlet csúcstalálkozót eredményez­het. unió küldöttsége mindvégig ragaszkodni fog ahhoz, hogy a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kép­viselőit vonják be az érte­kezlet munkájába. Zorin ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. Az ame­rikai Hearst sajtókonszem tu­dósítója a következő kérdést tette fel: — Elhagyja-e a szovjet kül­döttség a konferenciát, ha Lengyelország és Csehszlová­kia bevonásának kérdését le­veszik a napirendről? Zorin válasza: Reméljük, a nyugati hatalmak végső ál­lásfoglalása lehetővé teszi a konferencia munkájának za­vartalan folytatását. Az AFP francia hírügynök­ség tudósítója megkérdezte: — Kifogásolná-e a Szovjet­unió, ha más államok, ame­lyek a hitleri agresszió áldo­zatai voltak, szintén részt vennének az értekezleten? Zorih válasza: Ilyen indít­vány még nem hangzott el. Ha elhangzik, tárgyalni fogunk róla. GROMIKO: Lengyelország és Csehszlovákia egyenrangú félként vegyen részt a genfi értekezleten A francia külügyminiszter felkereste Gromikot A nyugatiak kedd délelőtti tanácskozása Genf (Reuter). Couve de Murville francia külügyminisz­ter kedd délelőtt felkereste Gromikót. A külügyminiszteri értekezlet megkezdése óta ez volt a francia és a szovjet ál­lamférfi első találkozása. A kora délelőtti órákban ülést tartott az amerikai, an­gol, francia és nyugatnémet szakértők és hivatalos szemé­lyek munkacsoportja. A hír szerint arról tanácskoztak, hogy a Nyugat milyen taktikát alkalmazzon, ha Gromiko sür­geti Csehszlovákia és Lengyel- ország teljes jogú és azonnali részvételét az értekezleten. Couve de Murville és Gro­miko kedd délelőtti megbeszé­lése után, amelyet a francia külügyminiszter »szívélyesnek-« nevezett, a négy nyugati kül­ügyminiszter tanácskozásra ült össze az amerikai küldöttség lakóhelyén. A tanácskozás há­romnegyed órát tartott. A megbeszélés után Herter amerikai külügyminiszter Gro- mikohoz ment ebédre. Egy amerikai szóvivő, akihez kérdést intéztek, hogy a mi­niszterek tárgyaltak-e a Len­gyelország és Csehszlovákia bevonására vonatkozó szovjet javaslatról, azt válaszolta: »természetesen, és még egy sor más kérdésről«. Hozzátette, re­mélik, hogy az értekezlet nem tölt sok időt ezzel a kérdéssel, hanem hamarosan rátér más kérdésekre. A Béke-Világtanács távirata Gromiko külügyminiszterhez Genf (MTI). Stockholmból a következő távirat érkezett A. A. Gromiko szovjet kül­ügyminiszternek : »A Béke-Világtanács stock­holmi ülésszakáról üdvözli az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Nagy-Britannia és a Szovjetunió külügyminiszterei­nek értekezletét. A Béke Vi­lágtanácsnak az az óhaja, hogy az önök értekezlete mielőbbi megegyezéshez vezessen, s bi­zonyos benne, hogy ez az óhaj minden nép reménységét tük­rözi. Az egész emberiség kö­veteli, hogy az önök értekez­lete alakítsa ki a jóakaratnak azt a légkörét, amely meg­könnyítené a legmagasabb szintű értekezlet munkáját és lehetővé tenné, hogy a hideg­háború helyét a békés együtt­élés foglalja el«. Genf (TASZSZ). A TASZSZ különtudósítója jelenti: Gro­miko szovjet külügyminiszter a genfi külügyminiszteri érte­kezlet keddi ülésén kijelentet­te, hogy mielőtt rátérnének az értekezlet napirendjén szerep­lő kérdésekre, meg kell vitat­ni Lengyelország és Csehszlo­vákia részvételét az értekezlet munkájában. Lengyelországnak és Cseh­szlovákiának részt kell vennie a Németországra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos tár­gyalásokon, beleértve a német békeszerződést és a nyugat­berlini helyzetet. Lengyelor­szág és Csehszlovákia részvé­telének . kérdése nem ügyrendi kérdés, hanem nagy politikai jelentőségű probléma. Ha arról beszélünk, mely államoknak van leginkább jo­guk részt venni a Németor­szágra vonatkozó kérdések megoldásának előkészítésében, már a jelen szakaszban, a négy nagyhatalom és a két német állam, mellett, akkor kétségte­lenül csak Lengyelországról és Csehszlovákiáról lehet szó. Elég elmondani, hogy ez a két ország volt a hitleri Németor­szág agressziójának első áldo­zata a legutóbbi világháború­ban. E két ország a többinél tovább szenvedett a háború és a hitleri megszállás súlya alatt. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban megállapította: nem lenne elég. ha Lengyelor­szág és Csehszlovákia képvi­selői nem egyenjogú félként vehetnének részt a német kér­dés megvitatásában, hanem más minőségben, például meg­figyelőként. Vajon a hitlerista agresszió elleni harc nehéz éveiben Lengyelország és Csehszlovákia népei csak meg­figyelők voltak? — tette fel a kérdést Gromiko. Lengyelország és Csehszlo­vákia nemcsak Németország közvetlen szomszédja — mon­dotta a továbbiakban Gromiko. —« E két ország nem egyszer a német militaristák agresszív törekvéseinek célpontja volt. így érthető, hogy Lengyelor­szágnak és Csehszlovákiának különösen nagy érdekei fű­ződnek a német kérdés mi­előbbi megoldásához, mégpe­dig olyan alapon való megol­dásához, hogy egyszer s min­Brentano felkeresi Gromikot Genf (DPA). Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter szerdán délelőtt felkeresi Gro­miko szovjet külügyminisztert genfi szállásán. A német kül­döttség köreiből származó ér­tesülés szerint á látogatást Brentano kezdeményezte. denkorra lehetetlenné válja­nak a háborús konfliktusok Európában. Lengyelország és Csehszlovákia ezt nem egy­szer kijelentette, így a pots­dami értekezlet idején is. Nem kell hosszasan bizony­gatni — hangoztatta Gromiko —, hogy Csehszlovákia és a Lengyel Népköztársaság egész külpolitikája, a fontos nemzet­közi kérdésekkel kapcsolatos minden megnyilatkozása — akár az ENSZ keretei között, akár másutt — meggyőzően bizonyítja, hogy ez a két ál­lam a béke aktív és közvetlen védelmezője, a nemzetközi fe­szültség enyhülésének és az európai népek biztonsága meg­teremtésének odaadó híve. A szovjet küldöttség szüksé­gesnek tartja a döntést abban a kérdésben, hogy a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlo­vák Köztársaság küldöttsége a tanácskozások kezdetétől részt vehessen ezen az értekezleten — mondotta befejezésül Gro­miko. A külügyminiszteri értekezlet visszhangja Varsó. A Tribuna keddi kommentárjában teszi Olaszország esetleges részvételét a genfi értekezle­ten. Nyugat — írja a lap — attól a pillanattól kezdve, hogy Lengyelországnak . és Csehszlovákiának, mint a hit­leri agresszió két első áldoza­tának részvétele szóba került, Olaszország bevonását javasol­ta. Vajon össze lehet-e egyál­talán hasonlítani az előbbi két állam és Olaszország részvé­telének jogát? Az olaszok vol­tak az elmúlt világháborúban Hitler legfőbb partnerei. Sem a múltat, sem a jelent egybevetve nem lehet egyen- lŐ6égi jelet tenni e három or­szág részvételi joga közé — állapítja meg. Genf. (MTI). John Highto­wer, az AP munkatársa írja: a nyugati külügyminiszterek kedden elhatározták, hogy to­vábbra is elutasítják a Szov­jetuniónak azt a törekvését, hogy Lengyelországot és Cseh­szlovákiát bevonja a négy nagyhatalom külügyminiszte­reinek Németországgal foglal­kozó tanácskozásaiba. Herter amerikai külügymi­niszter kedden, a fehér asztal­nál találkozott a szovjet kül­ügyminiszterrel, aki ebédet adott tiszteletére. Úgy tudják, hogy Herter kifejtette Gromi- konak a nyugatiak álláspont­ját. Egy magasállású nyugati személyiség szerint a nyugati felfogás a következőkben fog­lalható össze: »nem akarjuk, hogy a lengyelek és a csehek Ludu | gyenek részt az értekezleten, szóvá I mert Németországért a négy nagyhatalom felelős. Hajlan­dók vagyunk azonban hozzá­járulni, hogy jelen legyenek az őket közvetlenül érintő kérdések megvitatásánál«!. Uj Delhi. (Uj Kína). Sok in­diai lap köszöntötte vezércikk­ben a genfi külügyminiszteri értekezlet megnyitását, i Az Amrita Bazar Fatrika el­ítéli az amerikai politikát, amelynek célja Nyugat-Német- ország atomfelfegyverzése, és rámutat: »Hruscsov szovjet miniszterelnök gyakorlati ja­vaslatai világosan bizonyítják, hogy a vitás kérdések rende­zésére törekszik. A Hindustan Tunes hangoz­tatja, hogy az Egyesült Álla­moknak Nyugat-Németország- gal és más nyugati országokkal kötött nukleáris egyezményei mérgezik: a külügyminiszteri értekezlet légkörét. London. (MTI). Londonban megnyugvással fogadták, hogy a genfi külügyminiszteri érte­kezlet kezdeti nehézségeit kompromisszummal sikerült megoldani. A Times genfi tudósítója kiemeli, hogy az elfogadott el­járási szabály lehetővé teszi, hogy mindkét német küldött­ség felszólaljon az értekezle­ten. A keletnémetek most elsőízben szólnak majd köz­vetlenül a nyugati miniszte­rekhez. Ennélfogva Gromiko és Bolz joggal mondhatja, hogy Kelot-Nómétország egy lépéssel előbbre haladt azon az úton, amely a Nyugat ál­most teljesjogú tagként ve- tál való. elismeréséhez vezet. Szabályozták a burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlását A belkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel, az Or­szágos Árhivatallal és a SZÖ- VOSZ elnökével egyetértésben A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kö­zött minden vonatkozásban szoros együttműködés áll fenn, kifejezéseképpen annak a szo­cialista országok közötti új tí­pusú viszonynak, amely a po­litikai és ideológiai egységessé­gükön alapul. A két népköztársaság között az első kereskedelmi megálla­podás 1949-ben jött létre, és azóta köztük a gazdasági együttműködés egyre nagyobb méreteket ölt. Magyarországtól a Bolgár Népköztársaság számos ipar­cikket szerez be: az ország ipa­rának fejlesztéséhez szükséges gépeket és gépi berendezése­ket, továbbá villamossági áru­kat, villamossági műszereket, műszaki cikkeket, alumínium- és acélvezetékeket, világhírű b Éné^ipániinui * »Csepel« márkájú teherkocsi­cges75ggngyi J kat( »Ikarus« autóbuszokat Minisztérium felhívása { stb. Villamos energiát előállí­rtó iparunk kiépítéséhez Ma­Gyártási hiba miatt a szom-p gyarország szállította a »-Beli baton, vasárnap, hétfőn és # Iszker«, »Paszarel« és »Petro­L Haile Szelasszié, Etiópia császára elfogadta K. J. Voro- silovnak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége elnö­kének meghívását. Az etiopiai császár ez év június végén ér­kezik hivatalos látogatásra Moszkvába. kedden a gyógyszertárakban 1 vásárolt Beacillin tabletták az< egészségre ártalmasak lehet- < nek, ezért felhasználásuk tilos,' ás vissza kell adni azoknak a ’ gyógyszertáraknak, ahonnan * kiszolgáltatták. han« vízierőművek gépeit és felszereléseit. Mezőgazdasági gépgyárunk, valamint a Bur- gasz városban felépült hűtőház komplett gépi berendezését és felszerelését a magyar ipar adta. Azonkívül a Bolgár Népköztársaság hengerelt fém­árukat, nagy mennyiségű gyógyszereket, specialitásokat, vegyipari cikkeket, valamint egyéb, az ipari termeléshez szükséges nyersanyagokat is vásárol a Magyar Népköztár­saságtól. Bulgária népgazdaságának gyors szocialista átalakulása, nehéz- és könnyűiparának fej­lődése megteremtette az elő­feltételeit annak, hogy számos mezőgazdasági termény és ipa­ri cikk Magyarországra való kivitele fejlődjék. Bulgária radiátorokat, vil­lanymotorokat, építőanyagokat, acéltömböket, eternit árukat, ólmot, piritet, piritkoncentrá- tumot, kő- és faszenet stb. szál­lít Magyarországnak. A Magyar Népköztársaság 1958— 1960-i hároméves gazda­sági terve és Bulgária harma­dik ötéves gazdasági terve, amelyet most rövidített határ­időkben nagy sikerrel teljesí­tünk, nagy perspektívát tár elénk a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai­nak szélesítésére. Az 1958—1960. évekre meg­kötött hosszúlejáratú kereske­delmi egyezmény alapján a két ország közötti árucsere az 1959- es évben 60 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban. A megállapodás szerint 1959- ben a Bolgár Népköztársaság erősáramú cikkeket, vasúti te­herkocsikat, vegyipari termé­keket, érceket, érckoncentráto­rokat, nyersolajat, sertéshúst, dohányt, bútorokat és más közszükségleti cikkeket fog szállítani Magyarországnak. Magyarország viszont teher­autókat, motorkocsikat, bánya­felszereléseket, kábelgépeket, fémeket, fény- és rádiócsöve­ket, gyógyszereket, vegyi cik­keket, textíliákat stb. fog Bul­gáriának szállítani. A Bolgár Népköztársaság pirográfiai. kerámikai és más kisipari termékeket is tud még szállítani magyar kisipa­ri cikkek, rádiókészülékek, magnetofonok, kerékpárok, fényképezőgépek és egyéb áruk ellenében. Ez évben a Bolgár Népköz- társaság először vesz részt a Budapesti Nemzetközi Áru- mintavásáron önálló pavilon­nal. Ezen az árumintavásáron külkereskedelmi vállalataink tnanszJom látorokkalj villany- motorokkal, akkumulátorok­kal, öntöttvas- és porcelánra­diátorokkal, porcelánszigete­lőkkel, villanyvezetékeikkel, vil­villa­armatűrákkal, hűtőkkel lanykályhákkal és más mossági cikkel szemléltetik villamossági iparunkat. Vegyipari termelésünkből kalcinált szóda, szódabikarbó­na, vas- és ónszulfátok, kén és más vegyi cikkek, éterolajok, szabályozta a burgonya, a vö­röshagyma, a zöldség- és gyü­mölcsfélék felvásárlását.' Az utasítás előírja, hogy a köz­ponti árualap feltöltése, a bur- J gonya, a zöldség és a gyü- j mölcs felvásárlása az egész or- J szagban alapvetően a földmű- i vesszóvetkezeti szervek felada­tta. Hasonló tevékenységet más i szervek csak kiegészítő fel- i adatként láthatnak el. t Az egyéni termelőktől a konzervipar által termelési szerződéssel lekötött zöldség­féléken kívül csak a földmü- vesszövetkezetek vásárolhat­nak vöröshagymát, zöldséget, burgonyát és gyümölcsféléket. A földművesszövetkezetek ezt a tevékenységüket csak gyógyszerek, gyógynövények f alapszabály szerinti működési területükön folytathatják. Az állami gazdaságokkal és a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekkel a földművesszövetke­zetek szállítási, értékesítési, il­letve termelési szerződést csak a mezőgazdasági termékeket stb. árumintái kerülnek be- ( mutatásra. < Kiállításra kerülnek még < különböző, színekben gazdag < selyemanyagok a legjobb mi- ( nőségű kivitelben, valamint a < bolgár élelmezésipar termékei. < Helyet kapnak továbbá a ‘- . értékesítő megyei értékesítő szép bolgár szőnyegeik, kézi- f központ megbízása alapján munkák, pirográfiai, kerami- f köthetnek, kai és más kisipari cikkek, af kiváló bolgár dohányok és így\, u^asl^s kitér az allami tovább. ^kereskedelmi szervek, intézmé­A »Balkanturist«, a bolgár„ , , --- -- -----—­u tazási és idegenforgalmi vál-? *eveke,nys®®f‘r®' Eszerir>t az al­• nyék közvetlen felvásárlási lalat külön standon mutatja í kereskedelmi, vendéglá- be országunk nevezetességeit J üzemi vendéglátó vál­ás gyönyörű tengeri nyaraló-J lalatok’ ‘ovábba egészségügyi inkát, amelyek évente sokiés szociális intézmények bur- ezer idegen nyaralót és turis-/ vb£0shagymát, zöldsé­tát vonzanak Bulgáriába. A magyar külkereskedelmi) vállalatok és különböző orszá-| gok kereskedelmi cégeinek és i gazdasági köreinek képviselői \ lási rendszer egységesebb előtt lehetőség nyilik • mégis-f szervezettebb formában tudja merkedni a bolgár export áru-* ellátni feladatait és előrehala- féleségeivel, Anton Kiril ,dást jelent a múlthoz képest get és gyümölcsöt egyéni ter­melőktől nem vásárolhatnak. A szakemberek véleménye szerint a módosított felvásár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom