Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

90WTOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1959. május 10. As egyik javára, a másik rovására? A CSURGÓI JÁRÁSI TANÄCS elnöké- -‘™- tői, Király Ferenctől hallottam nem­régiben: — »A csurgói Zrínyi és Szorgalom Tsz között vita támadt. Mindkét szövetkezet igyekezett magának megszerezni egy magán- tulajdonban levő, talán húsz férőhelyes is­tálló használati jogát. A Zrínyi hivatalosan igényelte az épületet, a Szorgalom pedig — a gazdával kötött megállapodás szerint — bekötötte lovait ebbe az istállóba. A községi tanácstól hozzánk került az ügy ...« A járási pártbizottság titkára, Hortobágyi István más példát említett a minap. A gyé­kényest Szabad: Ifjúság elnöke áprilisban szinte naponként »feltette a kérdést« telefo­non: »miért csak a Március 15 Tsz-nek segít a járás, s bennünket miért tol háttérbe?« Rég rendeződött a dolog Csurgón is, Gyé­kényesen is. A vitatkozó feleknek semmi va­lós alapjuk nem volt ahhoz, hogy a »másik« szövetkezetei a »járás kecveltje« megkülön­böztető jelzővel illessék. És mégis, továbbra is szükséges — szinte naponta — megvizsgál­ni: az adott község két vagy több termelő- szövetkezete hogyan él egymás mellett —t jó testvérként-e, avagy civakodva? A falvak többségében megnyugtató választ ts-álunk a kérdésre. Helyenként — mint például Iharos- berényben — viszont nem kívánatos állapo­tok kezdenék uralkodóvá válni. Mi történt Iharosberényben? Az Úttörő Ter­melőszövetkezet előkészített 13 holdnyi állami tartalékföldet burgonya alá. Somogycsicsóról meghozta a vetőanyagot. A járási tanács egyik vezetőjének rendelkezése értelmében azonban a Zöldmező Tsz ültette el a burgonyát a 13 holdon. Látszólag ez a föld- és burgonya-ügy rontotta meg a viszonyt a két szövetkezet között. De itt nem ez a 13 hold a fő kérdés! Mélyre nyúlnak az ellentétele gyökerei — a paraszti rétegeződés talajába. Nem mi akartuk, az osztálytársadalmak osztották vagyonosokra és nincstelenekre a falusi embereket. A cseléd, a napszámos és kisparaszt — éppen a vagyoni különbségek miatt — szembe került a földes- úrral, a középgazdával és a kulákkal. A cse­léd és földesúr ellentétét megoldotta a föld­osztás!., A parasztság réteghatárait pedig a szövetkezés tünteti el. De e káros örökség felszámolása hosszú időt kíván, és nem küz­delmek nélkül alakul ki az egységes, szövet­kezeti parasztosztály. Ez a történelmi folya­mat nem könnyen megy végbe ott sem, ahol egyazon szövetkezetbe tömörült a falu pa­rasztsága, de sokkalta nehezebben kerül nyug­vópontra a rétegek egymáshoz való viszonya azokban a községekben, amelyekben külön- külön szövetkezetben dolgozik a szegénypa­rasztság és a középparasztság. Az Úttörő a múlt év tavaszán alakult 240 holdon, s most 770 hold közös szántója van. Ez a szövetkezet a szegény parasztokat fogja össze. A Zöldmező viszont, amely az idén jött létre, a középparasztok — köztük számos ún. rehabilitált középparaszt — 745 hold szántóval rendelkező szövetkezete. A tavaszi tsz-fejlesz- tés idején — helyesen —■ szó esett arról, hogy az Úttörőnél maradnak továbbra is a kezelé­sében lévő vagyontárgyak. Bogdán Imre, e szövetkezet elnöke most azt mondja a 13 hold kapcsán: »Megszegték ígéretüket a járási elv­társak«. Sőt, az Úttörőben azt a következtetést vonják le a földügyből, hogy »a járás a Zöld­mező javára, a mi rovásunkra döntött«. Bár a helyi tanácselnök, Tamás József szerint is az Úttörőt illetné meg az idén a 13 hold föld, mégis veszélyes dolog teret engedni az irányí­tó szervek egész tevékenységét elmarasz­taló közszellemnek ebben a szövetkezetben. Számottevő és a jövőben csak nagy erőfeszí­téssel helyrehozható politikai kár származhat a két iharosberényi közös gazdaság megfelelő kapcsolata kialakításának halogatásából. A nézeteltéréseket felszínre vető burgonyaföld dolgának ugyanis nem a gazdasági, hanem po­litikai oldala került előtérbe. Az Úttörő veze­tőivel beszélgetve először azt hallottam, hogy a 13 hold »elvesztése« miatt nem tudják vég­rehajtani termelésd tervüket.' Utána aztán hosszasan sorolták a kezdeti nehézségekkel küszködő, úgymond kulákszövetkezet meglé­vő vagy vélt hibáit, s véleményt nyilvánítot­tak a Zöldmező némelyik vezetőjének, és szá­mos tagjának a középparaszti színvonalat meghaladó vagyoni állapotáról és múltbeli po­litikai állásfoglalásáról. A másik tsz-ben ha­sonló jelenség tapasztalható — ellenkező elő­jellel. Kinek használ az, hogy ilyen párbe­szédek hangzanak el: — Adjatok két hold ré­tet a parasztmező szélén — mondja az Út­törő képviselője. — Nem adunk, mert arra nekünk is szükségünk van. Egyébként az a hozzánk tartozó gazdáké volt. De ti kiürít­hetnétek a paraszti istállókat, mert azok rehabilitált tulajdonosai a mi szövetkezetünk tagjai — így a Zöldmező elnöke, Boncz Fe­renc. Mire a másik fél: — Ha nekünk nincs jogunk a kulákistállókhoz, akkor nektek sincs keresni valótok István-majorban, mert az bennünket, egykori cselédeket illet meg... — És folytathatnánk a sort a hasonló szellem­ben lezajlott beszélgetések ismertetésével. RÖM JÁRNI IHAROS BÉRÉN Y HATA- RÁBÁN. Az Úttörő és a Zöldmező föld­jei egyaránt gondos gazdák kezemunkáját di­csérik. Szárba szökött őszi kalászosok, buja tavaszi takarmánygabonák, sarjadó felülveté- sek — mindenütt ez a látvány fogad. Ami munka sorra jön a mezőn, idejében elvégzi mindkét szövetkezet tagsága. Ám az emberek fejében még nem csupán helyes gondolatok forognak. Ezért a valóban szövetkezeti köz­szellem megteremtéséhez, a két tsz közötti jő viszony megteremtéséhez sürgősen hozzá kell fogni. Jobb lett volna tegnap, mint ma. Kutas József Olcsón építkeznek a balalonőszödi Vörös Csillag Tsz-ben A balatonőszödi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet portá­ja munkától hangos. Minde­nütt dolgoznak, építkeznek. Itt is, amott is gerenda, deszkara­kások, földhányás, gödrök, le­állított oszlopok, s közöttük élesre köszörült ásók, lapátok, fejszék éle villan. Uj falak, új épületek emelkednek ki a föld­ből, s a régiek is megváltoz­tatják formájukat. Milyen egyszerű volna ezt továbbra is így folytatni, de nem lehet, nem szabad csak a tényeket elkönyvelni. Sok-sok, gondoktól összeráncolódott homlok, az egymás megértése, az élni akarás, a jövőbe vetett hit, s nem utolsósorban a hosszú évek tapasztalatai és a nagy szaktudással rendelkező vezetés együttes harmóniája indította el ezt a hatalmas arányú építkezést.. Benyitunk a pár nappal ez­előtt még lábaspajtaként álló épületbe. (Ma már az utolsó falrészt húzzák fel az építő­brigád tagjai, ideiglenes gő- bölyistálló lesz belőle.) Itt ta­láljuk a tsz vezérkarát. Arcuk­ról töprengést, számítgatást, szavaikból szakértelmet olvas­hatunk ki. Darázs József ta­nácselnök az újonnan ké­szült jászolnak támaszkodik. Negyvenkilenc óta tagja a tsz- nek, néhány évig elnöke is volt. Bognár József is 49-től, a Vörös Csillag megalakulásá­tól dolgozik itt. Mint növény- termesztési brigádvezető kezd­te, 54 óta pedig ő az elnök. Babócsay László könyvelő és agronómus egy személyben. Ő már 26 éve ismeri e portát. A múltban a »Magyar Kegyes Tanítórend« főintézője volt. Azok közé tartozik, akik leg­többet fáradoztak a közös lét­rehozásáért. Mindegyik régi szakember, immár! tíz év óta dolgoznak együtt, egy célért, természete­sen a tagsággal karöltve. Vol­építőbrigád a fal töméséhez szükséges deszkákat készí­ti elő, tak nehéz évek, nehéz idősza­kok, de kitartottak. Sohasem hátráltak meg a nehézségek elől. ötvenhatban, mikor az el­lenforradalom vihara kavarta fel a rendet, a Vörös Csillag Tsz-ből egyetlen tag sem lé­pett ki. — Sőt — mondja nagyon is indokolt büszkeséggel Bognár József elnök — ezt a pajtát akkor építettük. És azt vall­juk, ha az ellenforradalom alatt kitartottunk, most sem szabad visszariadnunk a ne­hézségektől. Mert vannak nehézségek. A tavaly ősszel 45 tagra és 355 hold földterületre elkészített terveiket felborította a község szocializálódása. Tagságuk 149-re, földterületük 10/7 holdra gyarapodott. Ez a nö­vénytermelésben nem is jelen­tett volna különösebb problé­mát, de az állattenyésztésben bizony nagy gondot okozott. Tavaly még elegendő volt a 30 férőhelyes szarvasmarhais­tálló, a 12 férőhelyes lóistálló, a 21 kutricás sertésfiaztató, a 100 férőhelyes sertéshizlalda, a 28 férőhelyes növendékmarha- istálló, a három vagonos lá­baspajta és a 20 vagonos mag­tár. De nőtt a taglétszám, sza­porodott a föld, bővíteni kell az állatállományt is — ez a gondola* foglalkoztatta őket. Nagyon jól tudták, hagy a gaz­dálkodás csak így válik teljes­sé. S a gondolatot terv, majd tett követte. Megtervezték a földterületnek és taglétszám­nak megfelelően az állatállo­mányt, s hozzáláttak az, épít­kezéshez és az épületek átala­kításához. Minél olcsóbban, minél kevesebb kölcsönnel, le­hetőleg saját erőből építeni — ez az elv vezérelte őket. Felmérték az anyagbeszerzés lehetőségeit. A tömésnek való föld helyben van. Ez is megfe­lel falnak, nem fontos téglából építeni. A faanyag egy részét a 61 holdas erdejükből bizto­sítják. A tetőre cserép helyett nádat tesznek. Olcsóbb. Négy forintért kapják kévéjét, ösz­Kongresszusi vállalás Kereskedelmi tanulók képzése Nagyszabású pincérverseny a LengijeJléti fi<miz-níL Megyénkben mind több és több földműves,szövetkezet csatlakozik a pártkongresszus tiszteletére indított munka­versenyhez. A lengyeltóti fmsz-nek április 5-én adták át a múlt év második félévének eredményei alapján a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vö­rös vándorzászlaját a munka­versenyben elért jó eredmé­nyéért. A dolgozók a nemré­gen tartott termelési tanács­kozáson versenyvállalást tet­tek. A szövetkezeti alkalmazot­tak apróbb felajánlásait fog­lalta egybe a földmű vesszö- vetkezet összesített verseny­vállalása, amellyel párosver­senyre hívták ki a balaton- boglári földművesszövetkeze- tet. A szövetkezeti vezetők és dolgozók vállalták, hogy . 25 ezer forint megtakarítást ér­nek el ebben az évben. Meg­szilárdítják a vagyonvédel­met, és az áruk gondos kezelé­sével elérik, hogy a leírás és értékcsökkenés a legminimáli­sabb legyen. A lengyeltóti fmsz-nek je­lenleg 3 700 000 forint saját va­gyona van, ezt ebben az év­ben újabb 200 000 forinttal akarják növelni a verseny­vállalás alapján. A kiskereskedelmi és ven­déglátóipari éves terveket 102 százalékra, míg a felvásárlási tervet 105 százalékra kívánják teljesíteni az fmsz dolgozói. Remélhető, hogy az igazgató­ság, a felügyelő bizottság és a szövetkezet dolgozóinak össze­fogása meghozza a felajánlá­sok sikerét. * * * A lengyeltóti földművesszövet­kezet vezetői n?.gy gondot fordí­tanak az utánpótlás biztosítására. A szövetkezetnél jelenleg a kis­kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben foglalkoztatott tanu­lók részére havonta rendszeresen szakmai továbbképzést tartanak. Ez alkalommal előadások hangza­nak el az udvarias és kulturált ki­szolgálásról, ámismeretről és az írásbeli munkák pontos elvégzé­séről. A lengyeltóti földművesszövet­kezetben már eddig is sok keres­kedelmi és veodéglátóipari szak­embert neveltek, és ez a. kezde­ményezés javítja a továbbképzés munkáját, amely biztosíték arra, hogy a jövő szakemberei megáll­ják maid a helvüket. A legjobb előrehaladást a szövetkezetnél foglalkoztatott tanulók közül Tóth Rudolf, a 8. sz. vegyesbolt tanu­lója és Rofrícs Nándor, a 2. sz. vasmüszaki bolt tanulója érte el. * * * Folynak az előkészületek a május 28—i pincérverseny és bál megrendezésére. A fonyódi já­rás egész területéről meghív­ják ide a földművesszövetke­zetek italboltvezetőit és a ven­déglátóipari kiszolgálókat. Ér­dekessége lesz a rendezvény­nek a pincérverseny, amely egyrészt a terítés, felszolgálás, másrészt az udvariasság köve­telményeinek minél teljesebb megvalósítását célozza. . A verseny lebonyolítása után bált rendeznek a jelenle­vők tiszteletére. A rendezvény iránt az egész fonyódi járás­ban nagy az érdeklődés. A verseny időpontjára elő­reláthatólag elkészülnek a lengyeltóti vendéglő korszerű­sítési munkálatai is. Minden­féle szempontból kielégítő konyhát kap a vendéglő. A kerthelyi séget a verseny nap­ján kívánják megnyitani. A korszerűsítés 50—60 ezer fo­rintba kerül. Dévai Zoltán Megkezdődik es gyümölcsfák összeírása Hazánk gyümölcstermelése a bel- és külkereskedelem szem­pontjából egyformán nagy fontosságú. Szükséges, hogy ezzel az értékkel, mely az or­szágnak élelmiszert és deviza- tartalékot jelent, megfelelően tudjunk gazdálkodni. Utoljára 1935-ben volt az országban gyümölcsfa-számlálás. azóta csak itt-ott kísérleteztek ezzel a munkával. Hogy teljes ké­pet nyerjenek arról, milyen a gyümölcsfa-sűrűség, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal me­zőgazdasági osztálya ez évben összeírja a gyümölcsfákat. — KSH Somogy Megyei Igazgatóságának vezetőjét, Vida Józsefet és Szabó Péter megyei gyümölcstermelési elő­adót kerestük fel, hogy meg­tudjuk, megyénkben miként fog lezajlani ez a munka. — Milyen előkészületek előzték meg ezt a teendőt? — A szokástól eltérően meg­lehetősen nagy az előkészület. Ennek oka egyrészt az, hogy ilyen irányú munkát még nem csinált a statisztikai hivatal, másrészt a felvétel módszere olyan, hogy az országban ta­lálható minden egyes gyü­mölcsfát fel kell keresni. Ép­pen ezért a szervezeti előké­szület már az év eleje óta tart. Két vonalon dolgoztunk ennek érdekében. Az egyik volt: megkerestük a számba­vétel legmegfelelőbb módját, a másik: megteremtettük a személyi feltételeket. Az utób­bit oly módon oldottuk meg, A tsz-tagok a ”6 férőhelyes .szarvasmarhaistálló alapját ássák. szehívták a közgyűlést, s itt a tagság egyhangúlag mondta ki: ‘ne hígítsuk a munkaegységet, a 76 férőhelyes istállót társa­dalmi munkában csináljuk meg. Természetesen a vezető­ség is kiveszi ebből a részét. S munkához látott a szövetke­zet építő-brigádja, az egész tagság. Elsőként a 100 férő­helyes sertéshizlaldát, mely ré­gebben is istálló volt, 20 férő­helyes marhaistállóvá alakítot­ták át. Helyette saját erőből egy 200 férőhelyes sertésólat építettek. A lábaspajta ideig­lenes átalakításán most vég­zik az utolsó simításokat. Itt 24 szarvasmarhát szállásolnak el, amíg a nagy istálló elké­szül. Utána ismét visszaalakít­ják. Ezenkívül méhes szint is építettek, és még három kutat fognak ásni a kertészetben az öntözéshez. Ekkora építkezés rengeteg pénzbe kerülhet..; — Nem — rója egymás alá a számokat Babócsay László könyvelő, összegez, s máris elénk tárja a költséget: — Sokba került volna, ha válla­lattal építtetjük, legalább öt­ször ennyibe. Így, saját erőből viszont mindössze százezer fo­rintot emésztett fel a munka- díj. Bizony ez elenyészően cse­kély. — Es mennyi beruházási hi­telt vettek fel? — Eddig mindössze 21 ezer forintot. Mennyi építkezés, átalakítás, szükségmegoldás, mennyi terv. Nyáron még kétszáz férőhelyes juhhodályt is építenek, a jövő évben 3—5 ezres baromfiállo­mányt szereznek be, s ehhez szintén épületre van szükség. — De nem fogunk csalódni terveinkben — bizonygatja a könyvelő —, mert még ez év­ben több mint félmillió forin­tot veszünk ki hízott serté­sekből és gőbölyökből. Mi csak annyit teszünk hoz­zá, úgy érezzük, lelkesedésük, szorgalmuk, akaraterejük kö­vetésre méltó példaként szol­gálhat ,az újonnan alakúit vagy bővült termelőszövetkeze­teknek. Szentai Sándor hogy emebereink szakmai ok­tatásban részesültek. Ennek az oktatásnak a betetőzése az el­múlt hetekben történt meg. Hévízen a KSH és a különfé­le kutató szervek bevonásával kéthetes tanfolyam volt, ame­lyen megyénkből tizen vettek részt. A szakemberek, gyü­mölcsfa, statisztikai, helyi­ismeretekre és térképolvasásra tanították a hallgatókat. — Milyen lesz az összeírás lebonyolítása? — Május 13-án megkezdődik a munka, melyben megyénk­ből körülbelül 80—100 ember vesz részt. Azok, akik végig?, hallgatták a hévízi tanfolya­mot, járási brigádvezetők lesznek. 13-án csak ők men­nek ki gyakorló számlálásra egy községbe, így az elméleti tudást kiegészítik gyakorlati tapasztalatokkal. Ennek le­zajlása után három-négy tagú brigádjukkal elmennek egy- egy járásba, és ott minden községben házról házra, gyü­mölcsfától gyümölcsfáig járva végzik az összeírást. Figyelem­mel kísérik a fa milyenségét, azt, hogy termő-e vagy sem, szétszórt, szőlőközti, áru- vagy kertigyümölcsösről van-e szó. Mivel egyik községből megy a brigád a másikba, ezért az összeírás nem egyidőben, ha­nem folyamatosan fog lezaj­lani. A tapasztalatokat a számlálók feljegyzik a kérdő­ívre, és azt meghatározott idő­közökben beküldik a járási statisztikai felügyelőségre, ahol az adatokat feldolgozzák. A munka körülbelül szeptem­berre fejeződik be. Azután összesítik és az eredményt az év vége felé fogják megkapni az illetékes szervek és az ér­deklődők. összeíróink bal kar­jukon kék szalaggal és KSH jelzéssel fogják járni a vidé­ket, s az elmondottak tuda­tában a lakosságnak semmi oka bizalmatlanságra. Mi vi­gyáztunk arra, hogy olyan emberek kerüljenek ki, akik éppúgy ügyelnek az egyéni, mint a társadalmi tulajdonra. Ha véletlenül mégis előfordul­na valami kár, s igazolódik, hogy jogos a sérelem, akkor azt megtérítjük. Ezt a munkát a kormány 17/1959. számú ren­deleté alapján hajtjuk végre, és tennivalóink akadályozását I vagy meggátlását a törvény | bünteti. — A gyümölcsfa összeírással kapcsolatban ezenkívül még vannak-e valamilyen terveik? — Igen. Ezzel a munkánknak csak egy része zárul le„ me­lyet jövőre folytatni kívánunk némi eltéréssel. Az a tervünk, hogy akkor már nem az or­szág egész területére kiterje­dően, hanem csak egyes helye­ken, renrezentatív firmában végezzük. Ily módon világos képet kapunk országunk gyü­mölcsfa-állomány árúi. W.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom