Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1959. május 9. Külföldi kiállítók nyilatkozata a Budapesti Ipari Vásár előkészületeiről A Budaipesti Ipari Vásáron részt vevő szovjet, angol, fran­cia, lengyel és osztrák keres­kedelmi kirendeltségen tájé­szölőt tölt, vízlevezető ár­kot ás. Érdekesség a bálnavadász-hajó koztatást kért az MTI munka- modellje is. Valamennyi szov társa a kiállítások előkészüle­teiről. K. I. Moljanov, a szovjet pa­vilon igazgatója elmondotta, hogy a Szovjetunió kiállítása 1600 négyzetméter zárt és 1900 négyzetméter szabad területet foglal el. Makettek, grafiko­nok, és nagy létesítmények modelljei tükrözik a Szovjet­unió eredményeit, és mutatják be a hétéves terv távlatait. Tizenhárom szovjet külkeres­kedelmi vállalat küldte el főbb exportcikkeit, közöttük számos érdekes technikai újdonságot. Kiállítanak útépítő és ércbá­nyászati berendezést, járműve­ket, szerszámgépeket, ipari hűtővitrineket, különböző nyersanyagot, valamint szőr­méket, textiliát, könyveket, élelmiszereket, művészi kerá­miákat. Láthatja a magyar közönség a Sirály és a ZIL 111-es autótípusokat, a szovjet univerzális traktort, amely kiforgatja a répát, gyapo­tot szed, kukoricát kapál, jet gép működni fog. A szov jet pavilonban mintegy 8000 féle árut állítanak ki. Az angol pavilonban legér­dekesebbnek ígérkezik a berkeleyi atomerőmű reaktorának működő ki­csinyített mása. A vásáron részt vevő tíz len­gyel külkereskedelmi vállalat 1300 négyzetméteres pavilonján kívül ezer négyzetméternyi szabadterületen helyezi el ex­portcikkeit. Kiállítanak több­féle szerszámgépet, építő- és bányaipari berendezést, kohá­szati felszereléseket, gépjár­műveket A francia gyártmányok kö­zül megismerkedhet rnajd'a ma­gyar közönség különböző mű­szerrel, táviközlési berende­zéssel, élelmiszeripari és borá­szati felszerelésekkel, a Re­nault és Simca gépkocsikkal és többféle francia illatszer- márkával. Az osztrák pavilonban 35 nagy osztrák cég együtte­sen mutatja be gyártmá­nyait. *Tilos a kenyérgabonát zölden lekaszálni! Tudvalevő dolog, hogy a ke­nyérgabona közélelmezésünk legfontosabb cikke. mégis akadnak termelők, akik zöld­takarmányként lekaszálják, s az állatokkal feletetik. E jelenség megszüntetése ér­dekében a Somogy Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága május 5-én tartott ülésén a közellátást védő rendeletből kiindulva határozatban mond­ta ki, hogy a kenyérgabona­vetés ily módon történő fel- használása tilos. Utasította a járási tanácsok végrehajtó bi­zottságát, hogy az említett ha­tározatnak a községi tanácso­kon keresztül szerezzenek ér­vényt. A mezőgazdasági termelés fontos kérdéseiről tárgyalt a Somogy Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság Csütörtökön Kaposvárott ülést tartott a Somogy Megyei Felvásárlási Operatív Bizott­ság. Az ülés célja volt meg­vizsgálni, hogy a mezőgazdaság mennyiben képes biztosítani a különböző felvásárlási szervek igényeit mind mennyiségi, mind minőségi téren, valamint a tsz-ek közös állatállománya megalapozásának kérdését. Az ülésen elsőként Küher János, a MÉK igazgatója szá­molt be zöldségtermelésünk hely­zetéről, a szerződéskötések állásáról. — Az 1957-es átmeneti visz- szaesés után zöldségtermeszté­sünk a szerződéskötések terv­szerű előkészítése folytán erő­sen fellendült. 850, kataszteri holdra szóló tervünket az ez év február 28-i határidőre ösz­Nagy öröm ajándékozni Ahogy megenyhült az idő, a falvak fokozatosan elcsen­desedtek. Az élet, a munka zaja kihúzódott a mezőre. Nap­közben a csendes utcákon nem látni senkit egy-két lassacs- kán ballagó öregen vagy a játszadozó gyerekeken kívül. Azonban ők is — az apróságok is — mintha szűknek éreznék a poros utcát, szívesebben kimennek a falu végére, ahol a zöld gyepen, az egyre jobban lombosodó bokrok között pom­pásan lehet játszadozni: lityázni vagy bújócskázni... D. Kovács János két nagylánya, a 14 éves Annuska és a 13 éves Margitka azonban már nem sok gondot fordít a já­tékra. A délutáni órákban otthon sürgölődnek, dolgoznak, segítenek a nagymamának. Bőven akad munka Kovácsék háza táján! Balatonőszöd legnépesebb családját képviselik. Az öt testvér naphosszat a nagymamával van, mivel szüleik a termelőszövetkezetben dolgoznak. Édesapjuk — sok társá- val együtt — éppen az istálló építésénél segít, sulykolják a tömésfalat. Rövid időre megpihenteti a kezét, és mesél az életükről, házasságáról. — 15 éves házasok vagyunk — mondja —, és azzal a feladattal bízott meg bennünket a sors, hogy öt csemeténk­nek alakítsuk ki jövőjét. Bizony nem könnyű feladat, de szép! Ha arra gondolok, hogy én, illetőleg mi hogyan indul­tunk el, akkor a legöszintébben feltárom a helyzetet a gyere­kek előtt, és arra tanítom őket, hogy becsüljék a jelent. — Elgondolkozik egy kicsit, majd lassan folytatja: — Szegény cselédemberek voltunk, mikor összekerültünk, nem volt ne­künk egy tenyérnyi földünk sem. Aztán szereztünk. Abban dolgoztunk egészen a tavaszig. Most azonban már elmond­hatom azt, hogy minden a miénk. Sokat dolgoztunk a gye­rekekért. eddig is, s ha kikerülnek az iskolából, a fiúkat szeretnénk továbbtanittatni, Annuska meg varrónő akar lenni.., Az ember újra megragadja a sulykot, és megy vissza a fal tetejére. Míg ő itt dolgozik az istálló körül, addig felesé­ge a kertészetben ültetgeti a szép paprika, pa/adicsompalán- tá-nkat. A magas, barna, kedves fiatalasszonyt — mert még fiatalasszony számba mehet — a munkában nem tudja el­hagyni senki. Úgy dolgozik, mint egy gép — mondja a nagymama. Erről az asszonyról talán senki sem hinné el, hogy oda­haza öt gyereke várja, hogy leszálljon az est, és együtt le­gyen a család. — Most már nemsokára itthon lesz édesanyám — mond­ja Annuska, amint látja, hogy a nap lassan felölti piros színű halokóntosét, hogy nyugovóra térjen. Kötényt köt pongyolája elé, és Margitkával megy az állatokhoz: amit tudnak, megtesznek, hogy nagymamájukat felmentsék a munka alól. Már a 11 éves kis Jóska is tudja, mi ilyenkor a teendője, sutba kerül a játék, és elindul a te­henek elé. Fiatalságuk nem ismeri a szót, hogy fáradtság, pedig mindennap gyalog járnak Szemesre iskolába. Tudják, hogy az ő kis munkaerejükre is szüksége van a nagy család­nak, szívesen dolgoznak, de jó bizonyítványuk igazolja, hogy elsőrendű kötelességüknek érzik a tanulást . A két lány ott sürgölődik az állatok körül, s közben iz­gatottan beszélgetnek. Szőke hajjal keretezett arcukat a ba­latoni napfény már megbamította, s talán a társalgás té­mája volt az, ami külön pirosítót rakott rájuk. Miről is be­szélnek? — Igen, Annuska, sajnos, nekem sincs pénzem — mond­ja Margitka. — Hát majd kérünk édesapától — vág rá rögtön nővére. — Édesanyánknak feltétlenül szereznünk kell egy kis meg­lepetést anyák napjára. Tehát ez az a fontos probléma, amely kipirosítja az ar­cot, csillogóvá teszi a szemet. A két lány majdhogy nem sut­togva tárgyal. Megértették, hogy milyen csodálatos asszony az édesanyjuk, tudják, mit dolgozik értük, és tudják azt is, mennyi hálával tartoznak neki. Ellátják a házkörüli mun­kákat, de most másról van szó, még többről: ajándékot akarnak venni, meglepetést akarnak szerezni édesanyjuk­nak, a kedves, nagy napon, anyák napján! Találgatják, mi lenne a legjobb. A két fej összeér, s megszületik a dön­tés: iskolában, közösen megvásárolható piros porcelánszívet vesznek. A munka megy tovább, de szinte fürgébben mozognak, s arcuk tiszta mosoly. Boldogok, mert ajándékozni nagyobb öröm, mint kapni, boldogok, mert édesanyjuknak veszik ezt az ajándékot, boldogok, mert kicsi piros szívet — a békés, igazi szeretet szimbólumát — adják a legdrágábbnak: édes­anyjuknak. Vörös Márta | Az Étterem és Büfé Vállalat siófoki cukrászüzemében készülnek a [ nyári szezonra. A Balatonszabadi ól BalatonfóMvárig terjedő szaka- [ szón négy Mackót létesítenek. Az új cukrászdák sokkal szebbek és * ízlésesebbek lesznek, mint a rég ek. Az üzem az idén fagylaltból 1 kétszer annyit készít, mint tavaly. Különféle tortákban, mignonok- (ban, krémesekben, Islerekben, tírolikban, összesen 88 féle sütemény­ében válogathatnak az édességet szerető nyaralók. Képünkön Kremán Klára a tojásfehérjéből pillanatok alatt habot készít. szességében 119,4 százalékra teljesítettük. Csupán két cikk- féleségből van lemaradásunk: fokhagymából 5 és sárgadiny- nyéből 21,5 hold. örvendetes viszont az a tény, hogy az ipar számára kiemelt mind a négy termelvény szerződéses elő­irányzatát túlteljesítettük: a tervnek vöröshagymából 237, zöldpaprikából 182, uborkából 189 és zöldborsóból 206 száza­lékban tettünk eleget — A zöldségtermesztés mun­kálatait mind az egyéni gaz­dák, mind a termelőszövetke­zetek szorgalmasan végzik. Sok helyen megkezdték már a paprika, paradicsom, fejeslká- poszta stb. kiültetését. Lesz bőven áru a városi piacon, sőt az idén már fokozottabb mér­tékben igyekszünk a járási székhelyek ellátását is biztosí­tani. Jó ütemben haladnak a burgonyaértékesítési szerző­déskötések is. Eddig mintegy 800 vagonra kötöttünk szerző­dést. — A gyümölcstermesztés ér­dekében tavaly 10 hold szamó­cára kötöttünk telepítési szer­ződést, és szerződéses formá­ban csaknem 3000 darab kaj­szicsemetét adtunk a terme­lőknek. Ezt aZ akciót az idén tovább kívánjuk szélesíteni. További feladatunknak tekint­jük a tájtermelés végleges ki­alakításának elősegítését. Ezután Skiba Miklós, a fel- vásárlási kirendeltség vezető­je számolt be a szarvasmarha- és sertés- állomány alakulásáról. — Állattenyésztésünkben az elmúlt években alkalmazott kivágási korlátozás következ­tében a gazdák sok olyan álla­tot tartottak meg, melyek a te­nyésztés, a hozam szempont­jából nem voltak megfelelőek. Kormányunk helyes gazdaság- politikájának eredményeként nagymértékben megnőtt az ál­lattenyésztési kedv. A sertés­nél nemcsak a minőségi, hanem a szíenc—-.1 js jelen­tős. Ez az emelkedés az idei április uu-i állapot szerint 1958-hoz viszonyítva 33 ezer, ötvenhathoz mérten pedig mintegy 37 ezer darab. Szarvasmarhaállom ányunk számbeli csökkenése megállt ez évben, sőt a tavalyihoz vi­szonyítva 6000 darabos szám­szerű emelkedés tapasztalható. A felvásárlási árak rendezésé­vel megnőtt a növendékmar­hák értéke is. Ezáltal a feke­tevágások minimálisra csök­kentek. Ezt mutatja az a tény, hogy az összállományon belül az 56—58-as évekhez képest számbelileg jelentősen növe­kedett a három hónapon aluli borjúállomány. A sertés- és szarvasmarhatenyésztés fejlő­déséről tanúskodnak a követ­kező adatok: míg az elmúlt évben a két állatfajtából csak 24,9 darab jutott 100 hold szántóra, ez évben már 26,8 darabra emelkedett az állatsű­rűség. A harmadik napirendi pont­ként Bodó Károly, az Állatfor­galmi Vállalat főosztályvezető­je a tsz-ek süldő- és marha- igényeinek kielégítéséről beszélt. Elmondotta, hogy márciusban adatgyűjtést végez­tek a tsz-ekben. Megállapítot­ták, hogy 4869 darab szerző­dött sertést hizlalnak a terme­lőszövetkezetek. Ezenkívül idén még újabb 1200 darab sertést fognak hízóba állítani. S ez érthető is. A tavalyihoz mérten számottevően megnőtt a tsz-ek összterülete. Több lett, illetve lesz az abrak- és szálastakarmány. Ez az állat­állomány számszerű növelését teszi lehetővé. — A múlt hónap végéig nyolcezer darab .vrtésre nyúj­tották be kérelmüket a tsz-ek. Felvásárlásból a mai napig 886 darabot tudtunk biztosítani ré­szükre — mondotta a továb­biakban Bodó elvtárs. — Nehezíti az igény kielégí­tését az a tény, hogy a tsz-ek főként falkásított süldőket kí­vánnak beállítani. De mivel erre nincs mód, így jobban teszik, ha vegyes állományt vásárolnak, és ezután falkásít- ják súlykategóriák szerint. Ja­vasoljuk még, hogy igyekezze­nek mind több sertést a ház­táji állományok feleslegéből biztosítani. A vizsgálat idejéig 1665 szarvasmanha-férőhely volt betöltve. Az idén még újabb 7494 marhát kívánnak hizla­lásra beállítani a tsz-ek. Ed­dig 1006 darabot rendelkezé­sükre bocsátott a vállalat, s előreláthatólag kielégíthető az igény. A beszámolókat a bizottság tagjai megvitatták. | ,\NXVV\\XNVVXNVNV\NN\NXV\NX\S\XXNNNXN\XV%N\X\NNVVNVNXXVXNNVX,y%VXX%V\V\\\Ve.N\V\*XVVKXVXVXJ A nap utolsó' sugarai is lehanyatlanak, az est Jszürke leplével fedi be a fa­jiul Vége a munkának. Lege­Í lóról hazatérő disznócsorda ver még port maga után, s az emberek eltűnnek házaikban. De az utca mégsem üres. Hangos a földművesszövetke­zeti vendéglő tájéka. Asszony­csoportok jönnek ki a párt­LAKÓCSAI ÉRDEKESSÉGEK A [szervezet helyiségéből. Még vi- nernes hivatási ha nem lágosban jönnek ide, a nóta- kommnnisták. Kovács Dezső mács invitálására, hogy meg- elvtárs, a szövetkezet pártszer- J hallgassák Pozsgai Zoltán já- vezetőnek titkára örömmel i rási ügyész előadását a tár- számolt be arról, hogy ez J sadalmi tulajdon védelméről, átalakító munka egyúttal ^jelentőségéről. A hallgatók kő- pártszervezet erősödésével úzött foglalt helyet Horváth jár. Mióta a falu nevét f Lajosné, a járási nőtanács tit- táblára felkerült a t kára, aki már napok óta járja szövetkezeti község« lakócsai párt- és ta­nácsvezetők nevelési programjában szerepel egy igen érdekes és nagy jelentő­ségű pont: a cigányok nevelé­se. Ez sem most kezdődött. A falu el- 400 holdba. így kb. 1000 hol- cigányok nagy része már dón terem majd ez a hizlaló rendszeresen dolgozik, de a A tavasz óta széleskörű abrak. Vetőmagot is sikerült társadalom sok más írott sza­munka folyik az emberek átne- szerezni. Ezek után nem kétsé- halyaval eddig nem sokat to­a ges, kinek fog gyümölcsözni rődtók. a 1 a a »megtalált föld«..; vele bármi, mint a lenségével. velőséért. Ki vállalná ezt A lakócsai vezetők sok-sok estet töltöttek közöt­tük, és elmondták' kifogásai- lénk a közélet a falu- kat. a tóbbi között bírálták _ ban. A tanácstagok, életszabályaikat. A cigányok- az mint ahogy azt a törvény elő- na^ oddig az volt a szokás, a írja, sorra tartják választóik- b°gy a párok összeálltak, s is nak a beszámolókat és fogadó- >>vadházasság«-ban éltek jelző órájukat. Jelics Pál, Hajas együtt a családok. A meleg, »termelő- óyörgy, Gál Pál, Jelics baráti szavak felkeltették ben- felírás, György, Fenyősi József nbk az érdeklődést, s két hó­I a délszláv falvakat, buzdítást, egyre többen kérik felvételű- tanácstagok tapasztalataikról aaP ®ktt 26 cigánypár kereste ) tanácsot vive az asszonyoknak, két az MSZMP-be. Négyet már a végrehajtó bizottságnak fel az anyakönyvvezetőt, hogy szentesítse házasságukat Ko­vács elvtáirs, a párttitkár ma­ga is vagy 15 esetben vállalta IEz a ma esti rendezvény nem közülük: Borbás Józsefet, Bor- is beszámoltak. Többen pa­)az első szárnybontogatása a dek Vincét, Begovácz Józsefet, nasszal fordultak hozzájuk — Haikócsai nőtanácsnak, hiszen Sólyom Józsefet már fel is olyanok, akiket megpletykál­J—" mint mondják — igen vették a tagjelöltek sorába. De tak, vagy a háztáji földet ke- a násznagyságot Ez fontos lé­1 népszerűek és hasznosak ezek a pártszervezet nem csukja be veselték. P®6* volt. a cigányok elindul­..................... tak azon az úton, hogy szóké­n ak köztük van a helyük..; sóikkal és az úttörőkkel együtt k^P beleilleszkedjenek a tár­anyák napjára készülnek. A sadalomba. az előadások. Idén már három a kapukat, a kommunistáknak Dolgozik a 26 tagú KISZ­előadást tartott nekik dr. Bo- az a véleményük: a legjobbal!- szervezet is. Most a pedagógu- ^“köleseikkel is vég­Izsoki Géza körzeti orvos a [Nők védelmében című könyv | alapján. Az asszonyok annyira TJát ez meg hogy lehet? — május 31-i járási béketaíálko- _ _ [megszerették ezeket az isme- 11 álmélkodunk: Amióta zóra megy a KISZ kultúrcso- ]y[eg Kokaig beszélgetnénk retterjesztő előadásokat, hogy szövetkezeti község a falu, 400 port. Az úttörők és a szülői a tanácselnökkel és a sürgetik kát. hold olyan földdel nőtt a munkaközösség rendezvényei- Párttitkárral, de az óm mu­határ, amiről azelőtt azt sem nek bevételéből televíziós ké- tatója közeleg a nyolcas felé hogy Yf31- -,Nincs akarnak venni az is- akkor kezdődik a tanácsülés! csodáról — világosít kólának. ,, A kiszeseíknek és a kulturá- Haroim napirendi pont került lis szervezőknek panaszuk is szóba: Szabó Árpád agronó­Délszláv Szövetség mus a mezőgazdasági munkák­megígérte nekik, r/,i a tn-7-nltráMn-an^csno.t ­tudjuk, hogy Lakócsa a tavasz dek voltak — adózni senki hogy a tótújfalusi kultúrcso- ’ topárán a 5 M' maguk javasolják, [őket. * * * tudták a magyarázata, hogy szó égi éppen a társadalmi tu- fel a párttitkár —, az a 400 védelméről rendeznek hold föld azelőtt is itt volt, J előadást egy faluban? Köny- csak nem tudtuk, kik szedik le van. A 7 nyen rájövünk az okra, ha róla a hasznot. »Fekete« föl- ugyanis lajdon (óta termelőszövetkezeti köz- sem adózott róluk. Most jöt- porttal zalai körútra mehet­nyári tűzvédelemre való fel­eség, és bizony az embereket tünk rá erre, hogy a cöveke- nek. »át kell formálni, hogy érezzék, kétkihúzgáltuk,sfelmértük az Most mit is jelent ez a szó: »miénk«. Rá kell nevelni őket, hogy étudják: ha valaki csak egy7 f ujjal is hozzányúl a közösségé- be fi hez. meglopja a szövetkeze* seggel aztán úgy döntöttünk, . minden tagját, s ezért úgy kell hogy kukoricát vetünk mind a Már készültek is rá. készülésről tett jelentést S itt visszamondta a szövet- kapták meg a tanácstagok a ~ m°‘!?ly0g- ál“tólag ne™ futJa a ke- feladatot: meggyőző szóval kis gondot is okozott ez, mert rét. Vajon ezt nem tudták, , , erre a földre senki sem hozott amikor ígéretet tettek? — kér- ölztosltöak’ hogy a tnahoma vetőmagot. A fcsz-vezető- dik Lakócsán és Tótújfalun szűrővizsgára mindenki d­is. menjen. * * * Varga Jóase*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom