Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ár*. " «I *f>QQ\)pfr Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 107. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1959. május 9. Mai számunk tartalmából: Tizennégy éve szabad Csehszlovákia (3. oldalon) Nagy öröm ajándékozni (5. oldalon) Jövő heti rádióműsor (6. oldalon) Végleg kiállta a próbát as új állatfelvásárlási rendszer Fellendülőben a szerződéses állatnevelés és hizlalás Már két esztendeje, hogy a kötelező állatbeadási rendszert új felvásárlási rendszer váltotta fel. A kétéves tapasztalatok­ról, a vágóállat-forgalom és az ország húsellátásának várható alakulásáról Mihályi László, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetője adott tájékoztatót. El­mondotta a többi között, hogy az 1957-es évben, de a viszony­lag kedvezőtlenebb mezőgazda- sági termelésű 1958-as évben is jóval nagyobb mennyiségű élőállatot vásároltak fel az or­szágban, mint a megelőző években a begyűjtés révén. Az 1954. évi eredményeikhez ké­pest 1957-ben csaknem 42, 1958-ban pedig 71,3 százalék­kal volt nagyobb a vágóállat- felvásárlás. Az utóbbi két évben igy számottevően javult az or­szág bús- és zsírellátása. Az állatfelvásárlás mennyi­ségi növekedésén kívül igen jelentős a minőségi javulás is. Különösen a vágómarháknál bekövetkezett változás fontos, amely egyrészt a levágásra ke. rült állatok átlagsúlyáhak nö­vekedésében, másrészt a levá­gott állatok minőségi osztály­zatának javulásában mutatko­zik. 1959 első három-négy hónap­jában volt ugyan kisebb visz- szaesés a «ertéshús-ellátásiban, aminek oka főként az volt, hogy — bár az ország sertés- állománya számszerűen na­gyobb volt az idei tavaszon, mint eddig bármikor — a s®T" téseknek csak kis része érte el a megállapított vágási súlyha­tárt. Várható, hogy a felvásárlás és a vágás az év hátralévő hónapjai­ban nagymértékben növe­kedni fog. Számítani lehet arra is, hogy a hús- és zsírellátás az év folyamán tovább javuL 10-0^0* A tervek szerint súlyban az idén 5,1 százalékkal több élő­állatot vásárolnak fel, mint a megelőző évben. Az év elején végbement termelőszövetkezeti fejlő­dés még tovább javítja majd az ország hús- és zsírellátását. A megyei állatforgalmi vál­lalatok az új termelőszövetke­zeteknek megfelelő szarvas- marha- és sertésállományt bo­csátanak rendelkezésre hizla­lás, illetve tenyésztés céljára. Az elmúlt évben például tíz­ezer szarvasmarhát adtak át az állatforgalmi vállalatok to- vábbhízlalásra a termelőszö­vetkezeteiknek. Ez a mennyi­ség 1959-ben a többszörösére emelkedik.. Hasonlóképpen még a* idén ,több tízezer süldő és malac kerül hízóba a szö­vetkezeti közös gazdaságokban az állatforgalmi vállalatok közreműködésével. A politechnikai oktatás eredményei Tabon (Tudósítónktól.) Tabon az általános iskola ötödik osztályaiban az idei tan­év elején vezették be a poli­technikai oktatást. Benedek igazgató vezetésével a tanulók szép eredményeket értek el. Az iskolában közszemlére ki­tett tárgyak meggyőzően bizo­nyítják a politechnikai oktatás sikerét. Valamennyi, a tanulók által készített munka a diákok kézügyességét dicséri. Különö­sen kitűntek a könyvkötészek munkái, valamint a fémből készült habverők, az »ördögla­katok“ és a lapátok. Nőgyűléseket tartanak a tsz-községekben A mezőgazdasági munkák jó elvégzése mellett a terme­lőszövetkezeti községekben gondot fordítanak a szervezeti életre is. A tahi járásban ez ideig kilenc nőgyűlést tartot­tak — Somogymeggyesen, Na- gocson, Bonnyán, Kányán, Tengődön, Bedegkéreh, _ So- motgyegresen, Miklósiban és Kapolyon —, melyek mind­egyike igen hasznos tapaszta­latokat hozott. Az előadásokat részben v. b.-tagofe, részben a nőtanács aktívái tartották. Ez alkalommal Sojnogyegresen 60. fő, a többi helyen 35—40 fő jelent meg. — Voltak gyűlé­sek, melyeken idős emberek is részt vettek és felszólaltak. A legtöbben, főleg az idősebbek a nyugdíjkérdés iránt érdek­lődtek. Bonnyán az asszonyok napközit kértek, és vállalták, hogy az erre megfelelő helyi­séget társadalmi munkával rendbehozzák. Kapolyon és Bonnyán megalakultak a ter­melőszövetkezeti nőbizottsá­gok, a meglévőket pedig meg­erősítették. A gyűlések hasznosságát igazolta, hogy sok olyan kér­dés tisztázódott, amely fog­lalkoztatta az asszonyokat. □r. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke üdvözölte a Béke Viiágtanács stockholmi ülésszakának résztvevőit Tisztelettel és megbecsülés­sel üdvözlöm a Béke Világ­tanács stockholmi jubileumi ülésszakának résztvevőit, mind a magam, mind a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány és a magyar nép nevé­ben. Tíz éve annak, hogy a törté­nelemben először szervezett formát öltött és a világpoliti­ka tényezőjévé vált az em­berek százmillióinak a béke megőrzésére irányuló akarata. A békevilágmozgalom az el­múlt tíz évben hatékony erő­ként jelentkezett valahány­szor a békét veszély fenye­gette s az emberiség pusztító háborúk szakadékának szélére sodródott. Bebizonyosodott, és százmilliók meggyőződésé­vé vált, hogy a népek akarata és egysége meg tudja akadá­lyozni a háborút. A magyar nép, amely az utolsó fél évszázadban két világháborút szenvedett végig, segíti a Szovjetunió, a szocia­lista tábor következetes har­cát a békés egymás mellett élés megteremtéséért, és mé­lyen egyetért a békevilágmoz­galom célkitűzéseivel. A ma­gyar békeharcosok szívvel-lé- lekkcl vettek részt és vesznek részt a mozgalomban. Béke- harcosaink, s minden békesze­rető magyar ember büszkén emlékszik rá, hogy a BVT Bu­dapesten 1953 júniusi ülésén intézte a világ népeihez á »re­ménység üzenetét«, s adta ki ebben a »tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni!« jelszavát, a nem­zetközi ellentétek békés úton való megoldásának azóta vi­lágszerte visszhangzó követe­lését. A nagyhatalmak külügymi­nisztereinek a napokban ösz- szeülő értekezlete ennek a követelésnek sikerét is jelen­ti, és újabb reménységgel tölti el a béke híveit, újra meg­erősíti öntudatukat. sége, a világközvéleménynek még tisztánlátóbbnak, hatéko­nyabbnak és egységesebbnek kell lennie, mint valaha is volt. Nemcsak számunkra, ma­gyarok számára, akik az el­múlt évszázadok során mér­hetetlenül sokat véreztünk és szenvedtünk a német milita- rizmus miatt, de egész Európa, sőt az egész világ népei szá­mára legsürgősebben megol­dandó feladat a német kér­dés rendezése. Nemcsak ben­nünk magyarokban, de a bé­keszerető emberek tíz és száz­millióiban kelt nyugtalansá­got a Nyugat-Németországban újjáéledő fasiszta szellem, a nyugatnémet kormány minden ésszerű javaslatot visszautasí­tó politikája. Az amerikai im­perializmus támogatásával atom- és rakétafegyverekkel felszerelt nyugatnémet had­sereg az atomháború nyomasz­tó veszélyét hozza közel ha­zánk határaihoz is. Éppen ezért hazánk minden becsüle­tes polgára teljes erejével áll ebben a kérdésben a béke­mozgalom erőfeszítései mellé. A békemozgalom tíz eszten­deje alatt a földkerekség min­den részéből sok békeharcos látogatott el hazánkba, a szo­cializmust építő Magyaror­szágba. Vendégeink meggyó­Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára ég dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke Csehszlovákia felszaba­dulásának 14. évfordulója al­kalmából táviratban köszön­ződtek arról, hogy a magyar nép békés alkotómunkát foly­tat, legfőbb célja, hogy hazá­ját, a béke országát felvirá­goztassa és a maga erejével is szolgálja az emberiség egye­temes nagy ügyét, a békét. A Béke Viiágtanács tagjai meg lehetnek győződve arról, hogy a szocializmust építő dolgozó magyar nép, híven alkotmá­nyához, tántoríthatatlanul ki­tart a béke ügye mellett, és továbbra is egységesen harcol a világbéke biztosításáért. A magyar forradalmi mun» kas-paraszt kormány messze­menően egyetért a magyar bé­kemozgalom egyértelmű köve­telésével: tegyenek a nagy­hatalmak konkrét intézkedé­seket a hidegháború 'felszá­molására. Üljön össze a csúcs- értekezlet és vezessen a jobb nemzetközi megértéshez, a vi­tás kérdések békés rendezésé­hez. A jubiláris ülés alkalmából szívélyes üdvözletemet kül­döm a Béke Világtanács tag­jainak, egyben sok sikert kí­vánok mostani ülésszakuk munkájához, s kifejezem azt a reményemet, hogy a Világ ha­ladó erői, a béke hívéi győze­delmeskedni fognak. DR. MÜNNICH FERENC, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke tötte Antonin Novotnyt, a Csehszlovák Köztársaság elnö­két, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkárát és Viliam Sirokyt, a Csehszlovák Köztár­saság Minisztertanácsának el­nökét, s rajtuk keresztül az egész csehszlovák dolgozó né­pet Magyar államférfiak üdvözlő távirata a csehszlovák nemzeti ünnep alkalmából Az új elnök tervei Jé eredménnyel járt a politechnikai oktatás A jövő tanévben tovább szélesedik a gyakorlati munka az iskolákban Forrón és gazdagon hí/ ti a fény a somogyvámosi Tö­rekvés Termelőszövetkezet portájára. Szinte már azt la­tolgatja az ember, hogy ár­nyékban vagy a tűző napon volna-» jobb. Délfelé jár az idő. Megrövidül a vadgesz­tenyék árnyéka, a munkások valamivel fáradtabb léptek­kel térnek haza a mezőr ők Varga Ferenc, a szövetkezet fiatal elnöke is hazafelé bal­lag. Otthon talán már gőzölög a tányérba kimert leves, de neki nem ez jár eszében. Ráncokba ránduló homloka mögött sok-sok más gond, terv rejtezik, ezeket igyek­szik rendezgetni. Honnan került ebbe a be­osztásba, és mik az elgondo­lásai?. — ezt kérdezem tőle. Először mint uradalmi cse­léd ismerkedett meg a nagy­üzemi gazdálkodással. Nem sok öröme telt benne. A fel- szabadulás után néhány évig egyéni gazda volt, majd öt- ventől fogva állami gazdaság­ban dolgozott. Először nö­vénytermesztési, majd állat- tenyésztési brigádvezetőként. Alsótekeresen 220 szarvas- marhát bíztak rá. Itt ismerte meg igazán a nagyüzemi ál­lattenyésztés előnyét, fontos­ságát. S mert tanulnivágyó, szorgalmas, kitartó ember volt, a gazdaság kétéviés ál­lattenyésztési szakiskolára küldte Kehidára. Utána já­rási tsz-csaportvezető, később pedig a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság lengyeltóti üzemegységében lett állat- tenyésztési brigádvezető. — Mikor odakerültem — emlékezik vissza —, csak 1800 liter volt a tehenenkén- ti tejhozam. S mikor eljöt­tem, már 3567 liter tejet adott egy-egy tehén. Igen, onnét került ez év elején a somogyvámosi Tö­rekvés Tsz élére. Akkor még csak 22 család dolgozott a 252 hold szántón. Első teen­dőjeként felvette a kapcsola­tot a helyi tanáccsal és a pártszervezettel, és nem kis része volt abban, hogy né­hány hét múlva 358 családra és 2118 hold szántóra gyara­podott a szövetkezet. Bizalommal fogadták?' Ezt nem mondhatjuk. Mint min-1 den új vezetőt, öt is igyekez­tek a kezdetben kikerülni. Néhányan meg a bizalmába akartak férkőzni, hogy elő­nyökre tehessenek szert. De 6 nem tett kivételt senkivel. Egyformán a munkája után becsül mindenkit. Szigorú, rendkövetelő ember — így nyilatkozott róla a daráló két munkása is, miközben az elszakadt gépszíjat varrogat- ták, s ez a véleménye Szei- ber Mihály könyvelőnek, a volt elnöknek is. Most még oly rövid idő óta van itt, hogy rryunkája, szak- irányítása nyomán nehéz vol­na lemérni képességeit. De egy biztos, és ez legelső cél­ja: kialakítani a megfelelő minőségű és mennyiségű ál­latállományt s biztosítani ne­ki a szükséges férőhelyet. — Nem félek, hogy ez nem fog sikerülni — mondja —, mert a tagok jól dolgozó. szorgalmas emberek. Meg vagyok velük elégedve. Iga­zán nem csalódtam, hogy ide jöttem, i ami engem il­lett, azon igyekszem, hogy ők se csalódjanak bennem. (Szentai) A magyar nép szilárd meg­győződése, hogy a földkerek­ség népeinek erőfeszítésével ezután is meg lehet akadályoz­ni a harmadik világháború ki­robbantását. Ehhez, a jelenle­gi történelmi időszakban, ami­kor olyan, világosan megmu­tatkozik a felelős és gyümöl­csöző tárgyalások szükséges­Az ország általános képzést nyújtó iskoláiban 1958. szep­temberétől bevezették, illetve továbbfejlesztették a műszaki gyakorlati (politechnikai) ne­velést. E tanévben a gyakor­lati foglalkozás tantárgyát 551 általános iskola öt osztályában oktatták. Az osztályok valami­vel több mint felében ipari, a többiekben mezőgazdasági jel­legű az oktatás, a munka ösz- szesen 1733 osztály mintegy 60 ezer diákjára terjed ki. Az ország 221 általános gim­náziuma közül eddig hatvan­nyolcban — köztük négy leányiskolában — vezették be rendes tantárgyként a gyakor­lati foglalkozást. Százötven osztályban több mint ötezer diák vesz részt e foglalkozáso­kon. A tanulók többsége hetente két órát dolgozik a helyi adottságok szerint az iskola műhelyében, vagy gyakorló kertjében, technikumi műhely­ben, tangazdaságban, termelő- szövetkezetben, állami gazda­ságban, ipari üzemben, ipari tanuló műhelyben, illetve út­törő otthonban. Kormányunk jelentős erőfe­szítéseket tett a gyakorlati fog­lalkozások tárgyi feltételeinek biztosítására. 8,9 millió forin­tot kaptak erre a célra az ál­talános iskolák) 1,2 millió fo­rintot a gimnáziumok. A Művelődésügyi Miniszté­rium biztosította a fontos új tantárgy oktatásénak személyi feltételeit. Az általános isko­lákban csaknem nyolcszáz pe­dagógus, illetve szakember ta­nítja a tárgyat, hasznos segít­séget nyújtanak az üzemek, az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek szakemberei. A tantárgy bevezetése a ta­pasztalatok szerint jó nevelési eredményeket hozott. Javult a fiatalok viszonya a munkához, és a társadalom viszonya az iskolához. Segít a tantárgy oktatása a diákok pontosságra, tisztaságra nevelésében. Az elkövetkező „ 1959—60-as tanévben szeptember elsejétől az általános iskolák gyakorlati foglalkozásait az ez évihez hasonló mértékben folytatják a hatodik osztályokban, más­részt bevezetik a tárgyat to­vábbi ötszáz iskola ötödik osztályában, A jövő tanévben a műszaki gyakorlati nevelést további negyven gimnáziumba vezetik be. Azokban az iskolákban, ahol a műhelymunkát cél­szerűbben kívánják megszer­vezni, bevezetik az ötnapos tanítási hetet. A gyakorlati foglalkozások programjának kialakításánál az a cél, hogy a fiatalok társadalmilag hasz­nos munkát végezzenek. Gon­dot fordítanak arra, hogy a lányok is megfelelő gyakorlati képzést kapjanak, rendkívüli tárgyak oktatásával, a szak­körökben és a műhelymun­kákban egyaránt, Horgos Imréné torvaji lakos kilenc eladó malacot visz a tabi heti­vásárra. De mielőtt a vásár te-« 're behajtana, Péntek Lászlőné- nak kiűzi... „ helypénzt;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom