Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

fÖBfOGYl NfTtuAT S esflförtök, 1959. május 1. Jó erőben, veszteség nélkül telelt át a% állatállomány Országszerte megkezdték a zöldtakarmány etetését Most, a tála takarmányozási idény lezárásakor az állatál­lomány erőbeli állapota és ter­melése országszerte olyan ma­gas szintet ért el, amilyen ta­lán' még sohasem volt a zöld- takarmányozás megkezdése­kor, visszaesés szinte sehol sem volt tapasztalható. A Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Főigaz­gatóságán elmondották, hogy a korai kitavaszodás és a zöld- takarmányfélék gyors fejlődé­se révén igen kedvezően ala­kul a téli és nyári takarmá­nyozási idény közötti átmenet. A takarmánygazdálkodási szakemberek véleménye sze­rint a zöldtakarmányozásra va­ló áttéréskor igen fontos, hogy még a zsenge zöldet szénával, szalmával, pely­vával, esetleg silótakar­mánnyal keverjék; A kukoricatermesztés „tízparancsolata* A kukorica a legfontosabb takarmánynövényünk. Átlago­san minden negyedik hold szántóba ennek a növénynek a magja kerül. Ha különös gon­dot fordítunk termesztésére, nagymértékben növekszik ho­zama. Az alábbiakban imertet- jük az agrártudomány és a gyakorlat által kialakított ku- koricatermesz'tési »tízparan­csolatot". 4 Tarlóhántott, istállótrá­■ • győzött, ősszel mély­szántott, tavasszal slmltozott és kultivátorozott talajba vessük a magot. 2 ősszel és a vetéskor ■ műtrágyával segítsük a nagyobb termés elérését. 3 Csak korszerűen előké­■ szített hibridmagot ves­sünk cl. A lehetőség szerint al­kalmazzuk a termelési költségek csökkentését szol­gáló négyzetes (fészkes) vetési módszert. 5 Biztosítsuk a holdankén­• ti 18—20 ezres növény­számot. / Vetés utáni hengerezés­® • sei, kelés utáni fogaso­lással gyorsítsuk meg a kuko­rica fejlődését. 7 Annyiszor és akkor ka­• Páljuk, ahányszor és amikor azt a talaj gyomoso- dása és tömödöttsége megkí­vánja. Végezzük el a nyári ga­zoló kapálást. O Idejében védekezzünk a kukorica kártevői ellen. O Csökkentsük a betaka­' • rítási veszteséget, és ® szárat törés után azonnal ta­karítsuk be.-If) A talajmunkák. a vetés, a növényápolás és a be­takarítás ,ió minőségű és gaz­daságos elvégzését a gépek al­kalmazása teszi lehetővé. ily módon ugyanis a sóik fe­hérjét. de kevés száraz anya­got tartalmazó, friss zöldta­karmány sokkal jobban érvé­nyesül. mint tisztán «tetve. A legeltetést általában akkor ajánlatos megkezdeni, ha a fű­takaró magassága elérte a 12— 15 centimétert. A legutóbbi bőséges esők nyomán megzsendült mezők, a dúsfűvű rétek, kaszálóik, lege­lők láttán bizton remélhető a tavalyinál jobb takarmányter­més. Valószínűnek tartják a szakemberek, hogy a fokozott felhasználás mellett az idén tekintélyes takarmánytartalé­kokat is gyűjthetnek, mégis már most felhívják az ál­lattartók figyelmét a taka­rékos. ésszerű takarmány* felhasanálására, továbbá arra, hogyha még van bevetetlen, üres földjük, ves­sék be kukoricával; ugyanígy a korai takarmánykeverékek felszabaduló területeit is ku­koricával, silókukoricával hasznosíthatják a legjobban. Tsz-hírek a csurgói járásból A szent*! Aranykalász Termelő­szövetkezet másfélmillió íprint ér­tékű zzerzödéses növényt termel. A szövetkezet jelenlegi készpénz- készlete és hitelfedezete 418 218 forint. Az eddig teljesített munkaegységekre 20—20 forint elő­leget fizettek ki. * * * Megkezdődött a zöldUkarmányo- zás és legeltetés a Járás szövetke­zeteiben. A csurgói Zrínyi Tsz — amelynek a többi között 57B szarvasmarha átteieltetéséről kell majd gondoskodnia — csakúgy, mint a többi szövetkezet, a lege­lőn tartja már állatait. így a szá­lastakarmányból kevesebb fogy el most, és több marad télire. Az elkészített. Jóváhagyott rek szerint a csurgói járás t ter­vek szerint a csurgói járás tsz-ei átlagosan 45 forint 49 fillér érté­kű részesedést osztanak. Ennek nagyobb hányada — 26 forint 54 fillér — készpénz-részesedés lesz. Egyes szövetkezetekben a kedve­ző terméskilátások 55—60 forint­nál nagyobb részesedés osztását is lehetővé tennék, de a közgyűlések határozatai szerint nem lépik túl a részesedés tervezett mértékét, hanem tartalékot képeznek, és megalapozzák az elkövetkező évek eredményesebb gazdálkodását. 4. Válaszol az Áramszolgáltató Lapunk április 25-i számában T. A.-né olvasónk a vil- lanydij beszedéséről írta meg véleményét és kifogásait. Az Áramszolgáltató Vállalat igazgatója, Árvái Lajos ezzel kap- csoltban az alábbiakat válaszolta; »A villany kikapcsolása a pénzbeszedőink által bemuta­tott és az esedékességi időben számláikat ki nem fizető fo­gyasztóinknál nem újkeletű, ez kötelessége vállalatunknak, hi­szen az előlegezett közszolgál­tatás ellenértékét kb. 40— 45 napi hitelezés után — hajt­juk be. Kereskedelmi életünk­ben ilyen meghitelezés csak a víz-, hálózati, gáz- és áramszol­gáltatás esetében található. Pénzbészedónk minden fo­gyasztót felkeres lakásán a számla kiegyenlítése végett. Ha a fogyasztóval személyesen nem tud beszélni, akkor értesí­tőt hagy hátra, hogy a számlát a fél 3 napon belül kiegyenlít­hesse az erre kijelölt helyen. E határidő után a fogyasztó ki­kapcsolása esedékessé válik. De ettől eltekintve az áram­szolgáltatásból csak igen sú­lyos esetben — fizetés megta­gadása miatt — zárunk ki bár­kit is. Nemcsak tőlünk, a fő­zethessék számlájukat, már mi is eljártunk. A városi tanácstól szám/>s esetben kértük — eddig ered­ménytelenül —, hogy biztosít­son egy pénzbeszedői helyisé­get. Ez előnyös volna a mi munkánk s a fogyasztók szem­pontjából is. Mostani lehető­ségünktől telhetőén csak a munkaidő befejezése után, he­tenként Icát napon, hétfőn és csütörtökön délután 16.30-től 18 óráig tudunk egy helyiséget a pénzbeszedő rendelkezésére bocsátani.« Egyetértünk Árvát elvtár, véle­ményével, hogy ai állam hiteleit Igyekszenek, behajtani, ez köte­lességük. Azt sem kifogásoljuk, ha egyik-másik fogyasztót kikap­csolják az áramszolgáltatásból, ha már más nem segít. De — véle­ményünk szerint — ezt az eljárást legutoljára kell hagyni. Előfordul­hat ugyanis még a legpontosabban fizető fogyasztóval Is, hogy egy­szer — jóllehet önhibáján kívüli okokból — megkésik, vagy elfe­ledkezik kötelességéről. Ilyenkor ne kapcsolják ki mindjárt a vil­lanyt, hiszen az effajta eljárás rossz érzést vált. ki bárkiből. A Tattá ráadás termelössövetkesetehnek gyasztóktól is függ tehát, hogy ^beszedő - ha ezt «ml. írja a részükre és részünkre is kel­lemetlen eljárásokat elkerül­hessük. Ami a levél ama javaslatát illeti, hogy a vállalat teremt­sen alkalmat, hogy a »házon kívüli« fogyasztók ne csak dél­után és hetenként kétszer fi­eld a vállalat! rend - érezze lel­kiismereti kötelességének még egyszer felkeresni a mulasztót. Csupán emberség dolga ez. állítjuk, ez az eljárás csak Ja­vítaná a vállalat és a lakosság kapcsolatát. És még egyet: azt Ja­vasoljuk a vállalatnak, hogy ad­dig Is, amíg helyiséget nem kap, a mostanihoz hasonlóan hetenként többször tartson pénzbeszedési! n közgyűlés és a szövetkeze! vezetése A termelődzövetkezet legfőbb irámyító szer­ve a közgyűlés, utána a vezetőség és az ellen­őrző bizottság, ezek tagjainak száma a tagság létszámától függően változó. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a vezetőség három ta­gúnál kisebb nem lehet A vezetőség elnökét és tagjait legalább négy év tartamára kéül vá­lasztani. A már említett vezetőségen és ellen­őrző bizottságon kívül a termelőszövetkezet választhat fegyelmi bizottságot egyéb szakbi­zottságot stb. A közgyűlést az alapszabály értelmében leg­alább három havonként kell megtartani, azon­ban, ha annak megtartása indokolt és szük­séges, havonként is tartható kögyűlés. A te”- melőszöveükezeti közgyűlésnek van kizáróla­gos joga az alábbi ügyekben határozni: Az alapszabályban történő módosítások; a tagok felvétele, kizárása és az esetleg kilépni szán­dékozók kérelmének elbírálása; az elnök, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, elmozdítása és visszahívása; az éves termelési terv és a bevétel-kiadási költ­ségvetés, valamint a zárszámadás megvitatá­sa, elfogadása, Illetőleg módosítása; határozat­hozatal a jövedelem felosztásáról és az esetle­ges veszteség viseléséről, a földjáradék mér­tékének megállapítása; hitelfelvétel, jelentő­sebb szerződések megkötése vagy jóváhagyá­sa, a bevitelre kötelezett vagyontárgyak el­lenértékének megállapítása; a tagsági viszony­nyal kapcsolatban a szövetkezet tagjai között felmerült vitás ügyek — kivéve, ha a döntés bírósági útra tartozik — elrendezése; a szö­vetkezetnek más szövetkezettel való egyesü­lése; továbbá mindazon ügyek, amelyeket jog­szabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A közgyűlés határozata mind a vezetőségre, mind a termelőszövetkezet tagságára egyetem­legesen kötelező, mert csak így valósulhat meg a szövetkezeti demokrácia, amely a közös gazdálkodás egyik legfőbb alapelvét képezi. A közgyűlés megtartását — a napirend meg­jelölésével — a vezetőség legalább három nap­pal előbb köteles a tagsággal közölni. A köz­gyűlés akkor határozatképes, ha a tagságnál;, legalább kétharmad része jelen van. Határoza­tait egyszerű szótöbbséggel hozza, azonban itt is szükséges a kétharmados szótöbbség a következő ügyekben: alapszabály megállapítá­sa vagy módosítása; döntés más szövetkezet­tel való egyesülésről; a vezetőség és az ellen­őrző bizottság, Illetőleg egyes tagjainak el­mozdítása vagy visszahívása; bármelyik tag kizárása; valamint azok az ügyek, amelyek­ben határozathozatalra a törvényes rendelke­zések minősített többséget írnak elő, A közgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, az elhangzott javas­latokat, hozzászólások tömör összefoglalását, a szavazás eredményét és a hozott határoza­tokat. A közgyűlések megtartásakor azt kell fi­gyelembe venni — eltérően attól, ami egy­két termelőszövetkezetnél tapasztalható volt, hogy a közgyűlés több más dologgal foglalko­zott, s csak kevés szó esett a hatáskörébe utalt és a termelőszövetkezet közösségét érin­tő fontos gazdasági és szervezeti dolgokról —, hogy az időszerű kérdések megvitatása mel­lett minden egyes alkalomkor elemezzék a ter­melési terv megvalósításának eddigi esemé­nyeit. Ha abban bármilyen ok miatt kiesés tapasztalható, annak legsürgősebb pótlásáról gondoskodjanak. így elejét vehetik annak, hogy az őszi zárszámadáskor a betervezett oszthatóság csorbát szenvedjen. Ehhez szük­séges elsősorban a tagság összességének szor­galmas és becsületes munkája, továbbá a meg­fontolt, következetes és határozott vezetés. Egyesek félreértik a határozott, következe­tes vezetés fontosságát, és úgy értelmezik, hogy az a szövetkezeti demokrácia megsér­tése. Téves ez a szemlélet, és ahol tapasztal­ható ilyen megnyilvánulás, kívánatos annak a lehető leggyorsabb felszámolása annál is in­kább, mert az alapszabály is előírja azt, hogy a közgyűlés végrehajtó szerve a vezetőség, mely a közgyűlések közötti időszakban a ter­melőszövetkezet ügyeinek intézéséért felelős. A termelőszövetkezet elnökének intézkedési jogai kiterjednek mindarra, amit az alapsza­bály és az érvényben lévő jogszabályok ren­delkezései az ő hatáskörébe utalnak. Az el­nök a közös munkák jó elvégzése és a mun­karend megtartása érdekében a munkaszerve­zetek vezetőit és az egyes tagokat közvetlenül is utasíthatja Megbízatásának tartama alatt csak indokolt esetben, akkor hívható vissza, ha visszaél a reáruházott jogokkal, magatartása és tevékenysége a szocialista erkölcsibe ütkö­zik, és a közös vagyont hanyagul kezeli, vagy más bűncselekményt követ el. Az elnök esetleges visszahívásának vagy el­mozdításának szándékát a termelőszövetkezet vezetősége köteles a járási mezőgazdasági osz­tály útján a megyei mezőgazdasági osztály ve­zetőjének előzetesen bejelenteni, és őt az el­nök visszahívását, illetőleg elmozdítását tár­gyaló közgyűlésre személy szerint meghívni. Helyes kezdeményezések a szövetkezeti vendéglátóiparban A balatonboglári, a barcsi és a tabi földművesszövetke- zetek a közelmúltban rendez­ték meg a járási cukrászati bemutatókat. Ezeken a kiállí­tásokon, illetve a bemutatókon — amelyeken részt vették az adott járás italboltvezetői — a megyei, járási, valamint szö­vetkezeti vezetők szorgalmaz­ták a cukrászsütemények falu­si italboltokban való árusítá­sának megkezdését. A cukrászati bemutatókon jelentős forgalmat bonyolítot­tak le. Barcson a bemutató al­kalmával több mint 1000 fo­rint, Bogláron 2500 forint, Ta- bon pedig majd 4000 forint ér­tékű cukrászsüteményt adtak el. Ezenkívül jelentős mennyi­ségű árut rendeltek meg az ,VSVV\V\V\VVVVAVV\\\V«t\VVVVAWt\V\N\VVNV\\XNA\VWNVVVt\V\V\vvVVVV\\\V\mVWV\\\VWVW\> indulás előtt Három helyiipari vállalat vesz részt a Budapesti Ipari Vásáron a kefeüzem kiállítási darabjai mellett rajta látni a Faipari Vállalat készítményeit is: egy .. -. Tessék egy »szív« . .. »napsugár«, luxusnégy« ... egy »körte« és egy »nagymély« .. ■I ■— A csöppnyi játék-babako­csik sorba gördülnek a világos­ságra. Egy munkásasszony mossa, fényezi, tisztítja őket. Nagyon vigyáz, hiszen a Fi­nommechanikai Vállalat öt já­ték-babakocsiját kiállítják a május, 15-én nyíló Budapesti Ipari Vásáron. Most gyereke­ket kellene megkérdezni, va­jon mi a véleményük a baba­kocsikról. Úgy véljük, az ő vé­leményük is egyezne a falnőt» kis és nagy zeneezekrényt a kereskedők tetszését is el­nyerje. Úgy is mondhatjuk, hogy elsősorban erre van szük­ség, hiszen a közönséget nem kell különösebben »agitálni«, tekével, s a játékok osztatlan annál kevésbé, mert már rég­tetszést aratnának közöttük is. Imponáló az állóképességük, még inkább a szépségük. Ezek­ről a babakocsikról a kislányos mamák és papák beszélnek majd többet, hiszen elsősorban leányjátékról win szó. A vál­lalat azonban gondolt a fiúk­ra is. Erről tanúskodik az a kis Moszkvics kocsi, amely még a munkapadon áll. Már saját golyóscsapágyas ke­rekein ugyan, de még van rajta munka az indulásig. Most dukkózzák: almazöld és vilá­gos drapp szint kap, hasonlót ki a vásáron, ez a hatdarabos az igazi Moszkvicsok színéhez, garnitúra minden bizonnyal hogyha a fiúk beleülnek, és meglepetésnek számít majd a megfogják a kormány kér eket, rnaga tömörségével, megnyerő egy dinért es egy kartyaajzta.it. ne legyen kisebbségi érzésük színösszeállításával, stíl- és Nehez volna felsorolni e bu­még akkor sem, ha motor he- célszerű kárpitozásával Készí- tordarabok valamennyi )ó tu­lyett lábpedálok segítségével Nagy Jenő szentborbási gördül előre. Persze a vállalat üzemvezető, kétségtelenül a azonkívül, hogy a kocsival fűzvessző feldolgozásának új megmozgatja a gyerekek fan- útjait kereste, amikor ezt a tázíáját, arra törekszik, hogy garnitúrát összeállította. Ez a munkája a fűzvessző-bútor íz­léses díszítését, komolyságát, a fűzvesszőnek és a drapériának összehangolását illetően úttörő lépést jelent. A tükörrel ellá­tott előszobafalból, az üveges, bordó drapériáé, kerek asztal­ból, a két nagy fotelból, virág­állványból és kanapéból álló garnitúra olcsó: alig kétezer __forintba kerül. Egy ember két autó lassan kigördül a finom­sorozatban hétig dolgozott rajta. Azonban mechanika udvaráról a kiállí- már több munkás is vállalko- tási darabokkal. Hamarosan a zott arra, hogy Nagy Jenőtől . bel1ölAi te­megtanulja e garnitúra készí- Kul es ™lfouii ke l ésének módját. Remélhető, reskedők mustrálgatják őket hogy a kiállítás után a kül- és a vásáron. Reméljük, olyan belkereskedelem szívesen fog- tetszést aratnak majd, amilyen ™%*k ű ghZny!lÚra ertek*SÍ- odaadással készültek, tésével, s a borbnsi üzem meg­kezdheti a sorozatgyártást. Sok sikert a készítőknek, a ...A tehergépkocsi indulni kUíllitó ü*™*nek! készül. A finommechanika és Szegedi Nándor óíű hiányolja az olcsó gyermek­autókat. Nos, ha a kereskedők­nek is tetszik, akkor ez azt je­lenti, hogy a finommechanika új profilt talált, amelyet ha marosan gyárthat is. Az ipari vásárra szánja fűz vesszőből lajdonságát. Kétségtelen, hogy kellemes hangulatot teremt a játékhoz ez a kártyaasztal, amelynek két-két ellentétes sarkában egy-egy kártya- és egy-egy dominófigurát építet­tek be a kivitelezők. Arra is ügyeltek a faipariak, hogy ezek a bútorok kisméretűek legye­nek, hiszen ebben nagy a hiány és a kereslet. Titkos reményük, hogy exportra is gyárthatják majd e bútorokat, ha tetszésre találnak a vásáron. A motor felzúg, és a teher­fonott előszoba­garnitúráját a kefeüzemhez tartozó szent­borbási fűzvessző-üzem. Bár­mily sok tárgyat állítanak is italboltvezetók. Ezt a kezde­ményezést a jövőben is támo­gatni kell. Javasoljuk, hogy a nagyatádi, siófoki és lengyel­tóti fmsz-elk is rendezzék meg járásuk székhelyén a cukrá­szati bemutatót, s hívják meg arra az italboltvezetőket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a barcsi 2-es számú és a kadarkúti kisvendéglők bevál­tották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Megértették a ve­zetők, hogy a forgalmat csak az ételféleségek árusítása ré­vén lehet fokozni. A lakosság ilyen irányú igényeit csak eb­ben a formában tudják kellően a falun is kielégíteni. Az ételárusitás bevezetése kitartó munkát követel. Ami­kor a barcsi 2-es számú ital­boltot átszervezték kisvendég­lővé. a forgalom alig érte el 3 havi 60 ezer forintot, ételfor­galma pedig az öt-hatezer fo­rintot. Ez a kisvendéglő most havi 100'001 forintos forgal­mat bonyolít le. ebből az étel­forgalom eléri a 15 000 forin­tot. Hasonló a helyzet Kadarkú- ton is. Itt Poszováncz Vendel vezetésével egy nagyobb for­galmú italboltot szerveztek át kisvendéglővé, s ezt nemcsak a helyi lakosság, hanem az át­utazók és tovább utazók is örömmel fogadták. Azelőtt italból ugyan volt számottevő bevételük, de a hideg és me­leg étel forgalma alig haladta meg a havi 2—3000 forintot: Ma arról számolhatunk be, hogy ez az egység is csaknem 100 000 forintos forgalmat bo­nyolít le. Ebből a saját, készí­tésű ételek forgalma 14—15 ezer forint. A kadarkúti kisvendéglő igyekszik mindenféle ételféle­ségből kielégíteni az igényeket: Érdemes megemliteni a friss lángos árusítását. Lángosból az első időszakban naponta 30—40 fogyott el, ma 8Ü—100 is alig elég. Ha véletlenül nem készítenek lángost, a fo­gyasztók már reklamálnak. Helyes és jó kezdeményezé­sek ezek. Érdemes követni őket minden földművesszövet­kezetben. Szabó István, a MÉSZÖV osztályvezetője: A gépkocsivezetők örömére új benzinkút nyüt Csurgó központjá­ban, a Petőfi téren. Az elmúlt hónapban 10 000 liter benzint Ml* vattyúzott ki Szabó István kútkezelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom