Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

% SOMOGYI NÉPLAP i Srwda, 1959, május 6= NAGYOBB ÓVATOSSÁGOT!A/ jegyzeteiből £isz?.káíiként némelyik gépkocsi lámpái szemkáp- ráztatóan világítanak, még ha reflektorát csökkentett­re kapcsolják is, s a vele szembejövő gépkocsi veze­tőjét valósággal elvakítják. S ha ilyeukor a szembejövő gépkocsi nem áll meg, könnyen megesik a baj. Ez történt Tóth Józseffel, a 23-as AKÖV gépkocsivezető­jével is: Vadéjpusztán bele­hajtott az út jobb oldalán álló kivilágított YA 8087 rendszámú tehergépkocsiba, ez kivágta, és a Memye Gépállomás éppen akkor odaérkező AC 1593 rendszá mú személygépkocsijának ütközött. Négyen súlyosan megsérültek. Az anyagi kár 20 000 forint. Jobban vigyázzunk tár­saink életére és a nép va­gyonára! DCöiujjLtói cl LikóIidz-tcUi ibh&i Nincs messze az az idő, -'.miikor az olvasni szerető em- jert egy új létesítmény kímé­li meg a gyaloglás fáradal- naitól, s nem kell elmennie a könyvtárba, ha olvasni akar. — Ez meg miféle jövendölés? — kérdezhetné a bizalmatlan, a mindenben propagandát szi­matoló. Pedig nem jövendölés ez, hanem terv. S mutattuk már bizonyítékát annak, hogy képesek vagyunk olyan terve­ket is megvalósítani, amelyek­re, amikor megszülettek, le­gyintettek ellenségeink mond­ván r nem megy az! A városi tanács végrehajtó bizottságának egyik ülésén hallottunk arról, hogy az újon­nan épülő házakban biztosí­tani kell egy-égy helyiséget könyvtár számára, egyelőre csak olyanokéra, amelyek ál­lományát tekintve a Megyei Könyvtár fiókhálózatát bővíte­nék. Szóval a jövendölés nem HajénÉr, távolbalátó telefon, presszo-ta a Budapesti Ipar; Vásáron Az idei Budapesti Ipari Vá­sáron a kohó- és gépipar min­den eddiginél gazdagabb anyaggal mutatja be műszaki kultúránk fejlődését, az ipar és kereskedelem részére gyár­tott több száz újfajta termé­ket. A minisztériumhoz tarto­zó vállalatok több mint 13 000 négyzetméter területen állít­ják ki gyártmányaikat. Ebben az évben kap helyet először kiállításon a hajóipar, amely a pavilon medencéjé­ben és a vitrinekben mutatja be valamennyi eddig gyártott hajó- és úszódaru-modelljét. A vízen úszó miniatűr száz- f'Minás daruk távirányítással működnek. A Csepel Vas- és Fémmű- vek legújabb típusú kerék­párjait, motorkerékpárjait, \ varrógépeit tárja a láto­’ gatók elé. A 175 köbcenti­méteres robogót, a burkolt ' kivitelű Pannónia motor­kerékpárt és az 1959-es * típusú oldalkocsis motor­kerékpárt is. Az Április 4. Gépgyár három­féle hűtőkompresszort, a Zug­lói Gépgyár a brüsszeli világ- , kiállításon nagydíjat és a ha­zai gyártmányok "szépségver­senyén-« első díjat nyert szu­percentrifugát, a Vörös Csil­lag Traktorgyár korszerűsített univerzális traktort önhordo­zó dömpert, műszeriparunk pedig sok korszerű terméke között első ízben nukleáris műszereket is bemutat. Az idei vásár egyik érdekes­sége a híradástechnikai pavi­lon. A Finommechanikai Vál­lalat működés közben meg­ismerteti a látogatókkal a hajóradart, amelynek a ki­állítási csarnok tornyára szerelt felvevő készüléke a csarnok belsejében elhe­lyezett képernyőkre továb­bítja a vásár külső képét. A mechanikai laboratórium távolbalátó telefont szerel fel, amely a televízió elvei alap­ján nemcsak a hangot, hanem a képet is közvetíti. A rádió­gyárak felsorakoztatják leg­újabb készülékeiket. A járműipar gyártmányai­nak elhelyezésére külön vasúti vágányt építettek. A vásár te­rületére vontatják a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár vi­lághírű mérőkocsiját, továb­bá újfajta étkezőkocsiját. Az Ikarus Gyár tűzoltó-, sörszál- lító és locsolóautókat mutat be, ezenkívül kiállítja a 66-os típusú farmotoros autóbusz korszerűsített változatát, amelynek belső térségét nem­csak kényelmes ülésekkel, ha­nem eszpresszó-pulttal és ká­véfőzővel is felszerelik. Vikár-emlékest Marcaliban (Tudósitónktól.) Vasárnap Marcaliban ren­dezték meg a somogyi Vikár Béla-ünnepségsorozat harma­dik részét. Az emlékünnepsé­gen megjelent dr. Németi László, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Horváth László, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője, a megye népművelésének irányítói, valamint a járási párt- és tanácsi vezetők. Az ünnepség előtt a műve­lődési ház vendégül látta a Csepeli Vas- és Fémművek énekkarának tagjait, a marcali dolgozók képviseletében meg­jelent vezetőket, munkásokat, a vállalatok és a parasztság küldötteit. A meleghangú ba­ráti találkozón Henger László járási művelődésügyi felügyelő köszöntötte őket. Este hét órakor a művelő­dési ház nagytermét megtöltő közönség előtt Horváth László mondott bevezetőt, majd dr. Gergely Pál egyetemi tanár be­szélt Vikár Béla sokrétű mun­kásságáról, s főként népkölté­szeti gyűjtését, feldolgozásait méltatta. A műsorban a Csepeli Vas- és Fémművek énekkara Vikár- gyűjtésű népdalokat, népballa­dákat adott elő. A hallgatóság nagy elismeréssel fogadta az öntevékeny munkásegyüttes abbeli törekvését, amellyel a népköltészet hagyományait ápolja. Fellépett Jancsó Adrienne is, s Vikár-gyűjtésű népballadá­kat és Kalevala-részletet adott elő művészi ihletettséggel. Összefoglalva: elismeréssel kell szólni a csepeli munkások művészetszeretetéről, hisz sza­bad idejüket áldozták fel, hogy a lakó- és munkahelyüktől ily távol eső helyen hozzájárulja­nak a népi kultúra megszeret­tetéséhez, a népköltészeti ha­gyományok ápolásához. is jövendölés, hanem terv, amely nem született volna meg más korban, mint a miénkben, amikor a kulturális forrada­lom révén országunk lépésről lépésre, a környező népi de­mokratikus országokkal egye­temben, lassan európaibbá lép elő, mint számos nyugati or­szág. A magát a kultúra böl­csőjének, kútfejének nevező Nyugat egyre veszti fényét, egyeduralmát. Sokat hallunk, olvasunk erről. Nyugatot járt honfitársaink is ezt bizony­gatják, s lehet hinni szavuk­nak, hiszen módjukban állt bepillantást nyerni a "művelt« Nyugat fiainak életébe. S aki lát, tapasztal, az önkéntelenül hasonlít is, párhuzamokat von, élményeit plusz és mínusz je­lekkel . raktározza. Személyes meggyőződés alapján jut odáig, hogy megállapítsa: nincs szé­gyellni valónk, de annál több ókunk van a büszkeségre. Ismeretes, hogy a nyugati országok egyetemista fiataljai micsóda embertelen nyorhórú- ság útjait járják meg tanuló- éveikben. Mi vár rájuk? A legtöbb esetben bizonytalan­ság, kilátástalanság, új meg új nyomorgó« a kenyeret jelentő egzisztencia helyett. Ismeretes, hogy a kapitalista társadalom felépítéséből adódóan a kul­túra az uralkodó osztályok mo­nopóliuma. A néptömegek "művelését« úgyszólván a mo- zik szolgáltatják, amelyek vi­szonylag olcsók. Itt válogatot- tan »jó« amerikai filmeken épülhet a munkás, a pénzéh­ség szörnyszülöttjeiben, a rém­filmekben. Színház, zene, könyvek? E tekintetben a »kincses« Nyugat nem tud bő­kezű lenni, mert az üzlet az üzlet. És amerre a nap le­nyugszik, ott a kultúra üzlet, így nem csoda, hogy csak oda csurran-csöptpen belőle, ahon­nan biztatóan csörgeti a pénzt a marok. Igen merész fantáziával megáldott ember, aki el tudja képzelni például azt. hogy a munkanélküliség egyik orszá­gában, Olaszországban a gyű- lésező városatyák elhatároz­zák: a majd ezután épülő új házakat úgy kell tervezni, ki­vitelezni, hogy bennük legyen hely a könyvtár számára is. Azzal a céllal, hogy művelje magát az ember, akinek nem­csak az az igénye, hogy egyék, igvék. ölelhessen és alhassék, Hanem az is — József Attilát idézve szabadon —. hogy a mindenséggel mérje magát! Nem, nem! A mindenkinek elve annyira csak a miénk, annyira csak a mi szocializ­must építő életünk sajátja, hogy a házikönyvtár-alapítás gondolatára csupán bólintom tudunk röpke mosollyal. Mert természetes fejlődésnek ítél­jük, pedig nem is olyan termé­szetes ez a »természetes«. Sok harc dúlt azért, hogy a mun­kás- és a parasztember ne fé­reg módra éljen. Kulturális forradalmunk évszázadok éhét a szépre és jóra — kezdte csil­lapítani. A kulturális forrada­lom, amelynek egyetlen picike állomása az, hogy már tervez­hetünk lakóházainkba — töm­bönként — könyvtárat is! László Ibolya ÉRDEKESSÉGEK Furcsaságok NEM MEZTELENEK MÁR A BÁLI LÁNYOK Oka asszony, a hiányos öl­tözéket viselő szépségéiről híres Bali-sziget alkormány­zójának felesége kiharcolta az indonéz kongresszusban, hogy a szigetvilág minden leánya köteles európai mód­ra öltözködni, ahogyan Jáva szigetén és több más szige­ten már régebben bevezet­ték. A sok útleírásban meg­örökített szépségek ezentúl tehát kénytelenek elrejteni bájaikat. Az elmúlt években gyakran megfordultam az Édesipari Technikumban. Nemcsak azért, mert ilyen iskola csu­pán egy van az országban, ha­nem azért is, mert tetszett a fiúk, lányok önállósága, amint na7 7 laboratóriumi kísérleteiket APRÓPÉNZ-BEHOZATAL A FIDZSI-SZIGETEKRE A Fidzsi-szigeteken min­den évben rejtélyesen eltű­nik az ország aprópénz-kész­lete. Az érméket minden va­lószínűség szerint a turisták viszik magukkal emlékbe. A Fidzsi-szigeti, Suva kikötőbe a múlt héten 60 láda pennys érme érkezett, hogy pótolják a tavaly eltűnt emlék-kraj­cárokat. IFJÚKORI ÁLMOK Nasszer egy sajtóértekez­leten tréfásan elmondotta, hogy 1935-ben a kairói Bri­tannia Színház diákéi őadá- : sán Julis Caesar szerepében í lépett fel. Többnyire szeretik a szak- vegeztek; hallottam gondjaik- mát. Szerettek tanulni, és ról az osztályfőnöki órán; vé- most egy kicsit fáj a szívük, gogneztem klubestjüket, ami- hogy "hiába«. De ezek csak ér­kor táncban, zeneben, szórako- zések, nem befolyásolták a tet- zásban oldódtak fel a fárasztó tét. Lám, Domokos heti munka után. Az iskola gyógyszerész-technika életre nevelte őket, munkára; megy jódon. Az iskola ugyan ben tíz körömmel kapaszkod- szárnyai alatt... szakmád adott, megalapozott elhelyezte Budapestre, a nának a felkínált jó állás után. De hát nem lehet ezt előrei trimtekot, kedvet az elethez. Keksz- és Ostyagyárba. Ö Ács Mária? ő is a kaposvd- meaaondolni? j Kiroppentek. Akiket leg job- kérte magát oda, s a gyár tü- riak közé tartozik, s ő sem »Ludasak« a diákok is. ök \ ban ismertem, tavaly hagyták relmetlenúl érdeklődött, hogy akar megválni a várostól, tudják legjobban, hogy a tech-» el az iskolát. Nem szép dolog, miért nem megy már. Azt Mindenkit nem lehet elhelyez- nikum más képesítést, képzett-X de talán el is felejtettem volna mondja: ni a cukorgyárban, neki sem séget ad, mint a gimnázium. X össze * " ’• • ­A nyugat-németországi Wolfsburger Nachrichtenben a következő hirdetés jelent meg: »Eladó ökölcsapástól eny­ÖTEN A NEQYVENBŐL vasúton helyezkedett el. Mind,\ _ mind megfelelő édesipari alap-%JÓ LEHETETT A MŰSOR.is tem ígéretet. Róluk van szó és Akad, aki csak vár. Ráér képzettséggel... i a többiekről; nem mondhatom, még dolgozni. Halász Gizella, Az okok különfélék, mégis I hogy az a szőke, vagy az a bar- .lassan egy éve, hogy Jugoszlá- hasonlatosak. A »főbűnös« —$ viába készül egyhónapos látó- ha szabad így nevezni — az is- * gatásra. kola, mert sok kaposvári ta-\ — Addig nem érdemes — nulót, köztük sok lányt vett X mondja —, majd ha hazajöt- fel. A helyiek legbensőbb vá-% tem. gya itthon maradni, s ez a leg-» Segít otthon? Igen. Mégis nehezebb. A lányok? Férjhez| Ibolya úgy érzem, könnyelmű kissé és mennek, s édesanyjuk is szí-i WASHINGTONBAN TÖBB So- kényelmes. Mások az ő helyé- vesebben melengeti őket védő f A NÉGER, MINT A FEHÉR Az Egyesült Államok fő­városa, Washington az első olyan nagyváros Ameriká­ban, ahol a néger lakosok száma meghaladta a fehére­két. Az amerikai egészség­okét, ha nem akadok össze — Lakos nem volt, négyszáz jutott hely. S hogy mégis "kő- Szakmát kaptak. S az állam-» egyuiUKkel az utca forgataga- forintért kaptam volna albér- zel álló« szakmát válasszon, az nak ez rengeteg pénzébe ke-1 OUTI. leti szobát. S P?. m,pni<!rn/Ifi- IrtUr* W/7+ Xr. C ________ ____♦ P OLITIKAI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Az amerikai Indianapolis demokrata párti rendőrtiszt- viselőinek nagy megköny- nyebbülést jelentett, amikor a rendőrségi epület gondno­kává az ugyancsak demok­rata párti Kremer asszonyt nevezték ki. Elődje ugyanis buzgó köztársaság párti volt, és az illemhely kulcsát kizá­rólag köztársaság párti dol­gozóknak adta oda. JÓ PROPAGANDA! A Dominical Köztársaság utcáin is sokszor bontják a kövezetei. A járókelők bosz- szankodva kerülgetik a göd­röket. Bosszúságuk azonban bizonyára azonnal megszű­nik, mihelyt elolvassák a gödrök mellé elhelyezett fel­iratokat: »Hála Trujillo elnöknek a lyukakat be fogják tömni!« EGY KIRÁLY, AKINEK hén sérült, jó állapotban le- BÉKÉS SZÁNDÉKAI vő televíziós készülék«. VANNAK A nyugat-afrikai Mossis törzs királya, Kongry Kagar feloszlatta 6000 harcosból álló hadseregét, hogy az így megtakarított pénzen 400 tagú háremet létesítsen. . . szobát, s ez mégiscsak ki- Állategészségügyi Intézet labo- rült. Szüleiknek is. S most úgy. Megkérdeztem: mit csinál, bírhatatlan. (Most naponta ratóriumában dolgozik. csináltak, mint az a mérnök, X hogyan el? kétszer vonatra ülni, télen áz- — Szeretem az édesipart, de aki segédmunkásnak megy,\ ~ Adminisztrátor vagyok egy ni, fagyoskodni — igen, az is most már nehezen tudnék vá- mert — mondjuk — Miskolc ♦ vállalatnál. szinte kibírhatatlan.) Remény- lasztani... — Ezt mondja, és messze van Kaposvártól..; f ' íj’-’ kedik. Majd csak behelye- nagy, titkos tervei vannak... Hálátlanság ez az állammal,X Hallgatott. De az előbbi zik Kaposvárra. És fáj a szíve Vass Mária az egyetlen az öt az iskolával, önmagunkkal» mondatot olyan egykedvűen az édesiparért... közül, akinek más volt a célja szemben. Miért tanultak szak-!EL AKARTÁK RABOLNI mondta, mintha ez volna a vi- — Szerettem volna a lóg legtermészetesebb dolgo. ügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint Washington­ban a négerek száma 438 000, a fehéreké pedig 387 000, te­hát csak a lakosság 47 szá­zaléka. 1940-ben Washington lakosságának még csak 28 százaléka volt néger. sze- is. Gimnáziumba nem vették mát? Hogy elfelejtsék? Hogy\\ OLAF KIRÁLYT rencsi csokoládégyárba menni, fel, a technikumba igen. Nem elvegyék a helyet, a lehetősé- f . Hogyan, hát nem az édes- oda helyeztek. Nem engedtek is akart elhelyezkedni a szak- get olyan fiataloktól, akik j iparban helyezkedett el? — a szüleim. Féltenek. Pedig tud- mában. sztvvel-lélekkel hasznosítanák ' csodálkoztam. nék magamra vigyázni. A ba- — Menyasszony lettem már szakmai tudásukat? — Nem! rátngm, Cínka Márta is ott diákkoromban. Nem a szüleim, Szomorú dolog ez és elgon­Nyakamba vettem a várost, van. Az ő szülei soklcal mara- jövendőbeli férjem tartott dolkoztató. Tizennégyen egy Nem kellett nagy vizsgálódás, dibbak, mégis elengedték. Már vissza a vidéki munkától __ évfolyamból — mégis csak h ogy negyven végzett diák kő- menyasszony ... Technikumi érettségi után sok! Az iskola már intézkedett zül előhalásszam tizennégy így beszél szaggatottan Sze- bérelszámoló, később minőségi a felvételek ügyében, körülte-! fiú és leány nevét, akik ■pályát keres Jolán, és minden szavá- ellenőr lett a Textilmüvekben, kintőbb lesz., De semmi baj, f változtattak, helyesebben sut- bál érzem: valóban sajnálja a Ezeknek sincs. sok köze a la- csak jó származna abból, ha a i ba dobták mindazt, amit négy történteket. És most? Bér- boratóriumban tanult vegyi Domokos Ibolyák, Szekeres Jo-t év alatt adományozott a tech- számfejtő a BARNEVÁL-nál. vizsgálatokhoz, kísérletekhez. Iónok, Halász Gizellák szüleit nikum. Miért? ' Igazgatója így érvel: A többiek? Velük nem be- és önmaguk is a beiratkozás £ Otot találtam meg közülük, — Voltaképpen ez is, az is széltem, de tudok az új szak- előtt gondolnák meg: a techni-» ot lányt. Érdekes, hogy mind- élelmiszeripar. májukról, mely felszívta őket. kumi képesítés nemcsak jogot X nyáján azt kértek: csak leg- Igaz. Csakhogy a technikumi- Az egyik a Hűtőipari Vállalat- ad a tanulóknak, kötelezettsé-£ alább a nevüket ne írjam meg. ban nem bérszámfejtést tani- nál, a másik a MÁVAG-nál, a get is..» (Talán kellemetlen?) Nem tét- tottak négy esztendeig... többi a tejüzemnél, a KÖJÁL- * Jávori Béla! Oslóban most tárgyalják Gunnestad és Ivaas norvég őrmesterek ügyét, akik be­vallották szándékukat, hogy el akarták rabolni V. Olaf norvég királyt. A Verdens Gang nevű norvég újság sze­rint a két őrmester a kirá­lyon kívül a miniszterelnö­köt és más vezető politiku­sokat is el akart rabolni, hogy váltságdíjat követeljen értük. A váltságdíj árfolya­ma — elképzeléseik szerint — a következő lett volna: 1 millió norvég korona a ki­rályért, félmillió a miniszter- elnökért ... NEM HISZ AZ EMBEREK ROMLOTTSÁGÁBAN William Faulkner, a híres amerikai író egy ízben kije­lentette: »A mai emberek semmivel sem gonoszabbak a régieknél, csupán a cseleke­deteikkel foglalkozó hírszol­gálat vált tökéletesebbé«. CSAK A TAPASZTALAT ALAPJÁN! Készül a Larousse encik­lopédia új kiadása. Mikor a «■strip-tease« fogalmának meghatározására került a sor, a szótárt szerkesztő tu­dósok között vita támadt. Végül is a kiadóvállalat meg­hívására az egész tiszteletre méltó szerkesztő bizottság felkerekedett, és »kiszállt« egy éjszakai mulatóhelyre, ahol vetkőzőszámokat mu­tattak be. A szükséges ta­pasztalatok megszerzése után minden nehézség nél­kül megfogalmazták a defi­níciót: »Strip-tease: lassú és szuggeszti'v vetkőzés zene­szóra«*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom